Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
Versegről ötvenen Országjáró diákok III. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1976. MÁJUS 23., VASÁRNAP Budapest árnyékában Gyárak, falvak, forintok Az elmúlt néhány év alatt a vérségi általános iskola felső- tagozatos diákjai bejárták hazánk legszebb vidékeit, legnagyobb városait. Népszerűek az iskola tanulói körében ezek a két-három napos kirándulások. Az idén Pécset és környékét keresték fel — tudtuk meg Valter Menyhértnétől, a túrák szervezőjétől — és két napot töltött ott az ötventagú gyermekcsoport. Szombaton reggel egy panorámabusszal vágtak neki az útnak és délben érkeztek meg Pécsre. Ebéd után a város főterét tekintették meg, majd a Zsolnai '-lúzeumot, ahol a porcelánkiállítás szebbnél szebb darabjaiban gyönyörködtek. Felkeresték a pécsi Technika Házát is, ahol Csontváry alkotásait állítotmegoldást is ismer arra, hogyan lehet zárt térben, üvegben faragásokat elhelyezni. És hogy véletlenül olyan módot közölt, mely a kálváriákra nem illik, az az én hibám: hézagos volt a dugó leírása. Az viszont tény, hogy az ő elgondolása hatására jutottam el a titok nyitjához. Az üveg szájából kiálló dugó peremének átmérője szélesebb az üveg szájánál, ráadásul fából készült, így semmi esetre sem húzhatta azt bele üvegbe. Néhai Kalmár István szerszámai között nem volt csipesz, csupán egy zsebkés, egy hegyesre köszörült kerékpárküllő és egy lófarokszál. Ha a dugón áthúzott pálcikát nagyítóval vizsgáljuk, kis hasítékot fedezhetünk fel rajta. Mire szolgált? A dugó furatján először átdugta duplára hajtva a lószőrt, s ezt a pálcika hasítékán is átfűzte. Ez a dugó belehelyeA honfoglalást követő évtizedekben a sík vidéken a pásztorkodás majdnem a legfontosabb foglalkozás maradt, amely alapját képezte a nemzetségi szervezet további fennmaradásának. A dombvidék patakokkal sűrű völgyekre szabdalt területén, a földművelés már , korán a magyarság fő gazdálkodási ágává vált. De a kalandozásokban azért erről a tájról is vettek részt, ezt bizonyítják a pestszentlőrinci leletek X. század eleji észak-itáliai pénzleletei és egy gödöllői. sírban talált bri- tanniai Athelstan-érme (kibocsátási ideje: 925—941). A kalandozások során hadifoglyok is kerülhettek vidékünkre, akiket a magyarok eleinte továbbadtak a közép-ázsiai muzulmán rabszolgakereskedőknek. Erre utalnak Szobon a honfoglaláskori leletekben talált arab dirhemek, amelyek mind a X. század első két évtizedéből származnak. Az átmenő rabszolgakereskedelem megszűnésének több oka is volt. Rabszolgák és pénzek külföldről Az első, hogy a hadifoglyokkal vagyis rabszolgákkal földet is műveltethettek: a második, hogy 955-ben az áugsták ki. A gyalogos séták után a Tettyére■ robogott velük az autóbusz, s utána ismét séta következett. Ekkor nézték meg a diákok Pécs történelmi múltú, híres épületeit. Az éjszakát Abaligeten, kényelmes faházakban töltötték. A vasárnap délelőtt folyamán a népszerű filmsorozat: a Tenkes kapitánya forgatásának helyét keresték fel. A siklósi vár kuruokort idéző légköre után Harkányfürdő felé vették útjukat 'a gyerekek. A vízben lubickolva, gyorsan elrepült az idő, hat órakor kerekedtek föl és indultak hazafelé. Bár késő éjjel érkeztek meg Versegre, azt már a buszon elhatározták, hogy hamarosan ismét felkerekednek. B. M. zése után lefelé csüngött, s aztán az üveget erre (amelyik felén a pálcika aláfüggött a dugóról) az oldalára billentette. Ezután türelem játék kezdődött. Egyedül a lószőrt kellett húzogatnia úgy, hogy a pálcikának a hasítékkal szembeni fele csússzon be a furatba. Így a dugót legföljebb a pálcika feltörése árán lehetett kihúzni. A kálváriák készítésének e művelete olykor órákig eltarthatott, néha két perc alatt is sikerült. Vörös Istvánnak köszönöm, hogy Verseg múlt javai kapcsolatos számtalan titok közül segített egyet megoldani. (bene) A gyermekeinek óvodai elhelyezését ez év szeptember 1- től igénylő szülőket kéri a városi tanács művelődési osztálya, hogy május 29-től június 5-ig a körzetükben levő óvoda vezetőjétől kérjenek jelentkezési lapot. burgi vereség után a nyugati kalandozások megszűntek. Egy évtizeddel később a kazárokat sújtó szláv győzelem, 965 után a dirhem-forgalom teljesen elapadt. Taksony nagyfejedelem (955?—972) óvatosságból még az óbudai fejedelmi központot is áthelyezte a nyugati támadás ellen védhetőbb keleti Duna-part- ra, Pestre és azt csak majd Géza nagyfejedelem hagyja el a katonai megerősödés és az újabb, már békés nyugati politikai tájékozódás kezdetén, hogy Esztergomban új székhelyet alapítson. Az Árpádok államszervezetének szívós kiépítését szolgálta az egyház megszervezése is. A püspökségek megalapítása, az új feudális állam Ideológiai támaszának területi kiterjesztése mindenhol a fejedelmikirályi család tagjainak oltalma alatt történt. Különösen érdekes megfigyelni ebből a szempontból a Csanád helynevek előfordulását a kalocsai, a váci és a győri püspökség közvetlen közelében a Duna bal partján. Kalocsa mellett Ersekcsanád (1391: Chanad) és a Szigetközben Csanád (1443: Shanad) jelzik Doboka fia Kisfiú, rummal Ez ugyan magánügy, mégis meg kell mondanom, hogy csak ritkán térek be a Gödöllő étterem bisztrójába, mert az ember a vendéglátóhelyeket is úgy válogatja meg, mint a barátait, vagyis szimpátia szerint. Ám amikor mégis betévedek az ivászatnak eme hízelgő elnevezésű csarnokába, mindig történik ott valami. Vagy nagy feltűnést keltve, vagy csendesen, valamelyik sarokban. Amiről beszélni akarok, az középen játszódott le, azoknál a könyöklőknél, ahol ekkor éppen néhány illumi- nált személy támaszkodott cigarettahamuba és sörfolyásba tenyerelve. Egy anyuka tért be hat-hét esztendős fiúgyermekével, valószínűleg ünnepeltek valamit, mert szépen ki voltak öltözve. Nem lehettek valami szomjasak, mert csak fél deci rumot kértek, helyesebben csak a mama kérte, mert a gyereket feltehetően nem szolgálták volna ki, ami persze — mint az alább elbeszélendő történet is bizonyítja —, oktalanság, túlzott merevség. Megkapták a rumot, aztán „na gyere ide, kisfiam”, odaálltak az egyik könyöklőhöz. Már az eddigiekből nyilván kitalálták, mi fog történni. Igen, az anyuka megkínálta a kisgyereket, aki még nem volt egészen önálló, mert nem egyedül ivott, a mama tartotta neki a kupicát. Az ifjú ember boldogan ki is húzta a felét, ami 'férfikora hajnalán igazán biztató teljesítmény. Az anya aggódó tekintettel nézte meg, meddig ürült a pohárka, az izgatta, hogy neki mi maradt. Es amikor a gyerek még kért, szülői tekintélyének teljes fegyvertárát bevetve magyarázta meg, hogy nem szabad telhetetlennek lenni, s egy gyermek ne ellenkezzen az anyjával. Tudom, megdöbbentő, ha egy gyerek szeszes italt fogyaszt. Káros hatásáról sokszor olvasni, hallani. Erről nincs is mondanivalóm. De mindazon túl, ami történt, a legszörnyűbb az volt, hogy a gyerek még kért. Az ifjú ember szerette (!) a rumot! szerint Csanád, István király hadvezére a király unokaöccse volt, csak az marad homályban, hogy milyen réven, Csanád partvonalának szinte a közepén találjuk a mai Cso- mádot, egyformán közei Páchoz és a Megyeri révhez. A helység először 1219-ben fordul elő Sunad alakban, Anonymus 1200 körül írt gestá- jában Csanád vezér nevét szintén Sunodnak (olv. Csunad) írja. A későbbiekben, 1430-ban Chanad alakban írják le. Csornád azonban régebbi szállásföld, azt igazolja a helységben, a Dorezs nevű helyen talált — már említett — magányos lovas sír kengyel, zabla és félgömbdíszes markolatú, kétélű kard mellékleteivel. Tíz fjlu egy templomot A vezető réteg kiváltságának, a magányos, többnyire kiemelkedő helyen való temetkezésnek nem a halott elrejtése volt a célja, hanem a néptől való elkülönülés. A cso- mádi lovas előkelő mellékletei alapján középrendű volt, halála pedig a 10. század első kétharmadára tehető, mert a Falvaink lakosainak többsége városi munkahelyen dolgozik. Ideje nagy részét egy-egy gyár, intézmény műhelyében, irodájában tölti; a szabad napokon, szombaton és vasárnap van otthon. A bevásárlásokat ugyan főként a városban intézik el, de lakóhelyük egyéb közintézményeit igénybe kell venniük. A bejáró dolgozóik gyermekeiket (ha akad hely) a helybeli óvodába viszik, a nagyobbak a fnln iskolájába járnak. A községi tanácsokra hárul a feladat, hogy megfelelő gyermekintézményeket létesítsenek, illetve tartsanak fenn, az is a tanács gondja, hogy elegendő és jó minőségű ivóvíz legyen a faluban, s az utakról is gondoskodnia kell. Ha egy-egy falu nagyobb beruházásra készül, többnyire a településen levő egyetlen nagy üzemhez, a mezőgazdasági termelő- szövetkezethez fordul segítségért. A községfejlesztési alap ritkán fedezi a nagyarányú beruházások költségeit, ó!- !ami támogatás sem kerül mindig a központi alapból, s i végtére a termelőszövetkezet I felvételével és az értékes fegyverzet megóvásának szándékával. A Duna—Tisza közén a keresztény hitre térítés formálisan befejeződött már I. István király életében. Az egyház fő jövedelmét eleinte a tized adta és csak később a saját kezelésben levő birtokok. A mostani Pest megye területének tizedén kezdetitől fogva az esztergomi érsekség, a veszprémi és a váci püspökség osztozott úgy, hogy a balpart ti- zedjövedelme teljes egészében a váci püspökséghez folyt be. Az egyházi birtokok a XI— XII. században szerények voltak, csak néhány falura, sokszor csak a falu részbirtokára korlátozódtak. I. Istvánnak sokat idézett, második törvénykönyve (1030 —1038) első pontjában szól a király adományáról az egyháznak. a sorrenddel is hangsúlyozva a rendelkezés kiemelkedő fontosságát. Eszerint : „Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel, s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hét ökörrel és két tehénnel, 30 apró marhával. Ruháról és oltártakaróról a fcrály gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.” A falvak ebben az időszakban még nem állapodtak meg. A határhasználat követelményeinek megfelelően újabb kis települések alakultak. A telek, a mansus, a mansió sem jobbágytelket jelent ekkor még, csupán egyszerű szálláshelyet vagy házhelyet. A települések elsősorban termelőüzem, csak másodsorban mecénás. Más forrásokat kell tehát a községi tanácsnak találni, ha az igényeknek eleget akar tenni. A lakosságnak csak egy kis hányada dolgozik a termelőszövetkezetben, így önként adódik az'ötlet, hogy a helybeliek városi munkahelyeivel kell gyümölcsöző kapcsolatot létesíteni. A támogatás . csak akkor várható el egy-egy üzemtől, ha több falubelit foglalkoztat. Gyakori jelenség, hogy egy-egy községből nagyobb csoport keres közösen munkahelyet. A kedvező fogadtatásnak jó híre van, egyik falusi hívja maga után a másikat, így könnyen kialakul bejárókból egy kisebb-na- gyobb falusi közösség. Járásunkban több községi tanács felismerte a városi üzemekkel való együttműködés lehetőségét — előnyeit. Hosszú évek óta nagy esemény a falu életében a dányi augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó, amelyen szívesen fogadott vendégek az Elzett Művek dolgozói. A (lányiak két esztendeje együttműködési megállapodást kötöttek a Kőmég a XI. században is többnyire apró, legfeljebb néhány nagycsaládot befogadó szállások voltak. A honfoglalást követő időben kialakuló magyar falurendszer első rétegét a téli szállások alkották. Szolgáló közösségek A faluvá szilárduló téli szállásoknak nemzetségi szerkezete már a X. században megbomlott. A kevés- számú XI. századi forrásban először feltűnő falvak már feudális szolgáló népek, szolga állapotú emberek kisebb-nagyobb közösségei és szomszédsági jellegű települései. A megtelepült magyarság eddigre jelentős gazdasági, társadalmi és politikai átalakuláson ment keresztül. A folytonos költözködés megszűnését, a falu helyhezkötődését elősegítette a templom építése, vagy az, hogy a földesúr közvetett kényszerrel rögzítette birtokán a népesség egy részét. Érthető, hogy sok, kis létszámú falu miatt I. István király nem tudott többet megkövetelni, mint hogy minden tíz falunak legyen egy temploma. Figyelembe véve a falvak kicsinységét, ez elég súlyos követelés lehetett. A század végén, sőt még századok múlva is sok falunak — elsősorban a kisebbeknek és újabbaknak — hiányzott a temploma. A templom nélküli falvak lakói a szomszédos templomos helyen temetkeztek. Horváth Lajos (Vége.) bányai Gyógyszerárú- gyárral. A községből negyvennégyen járnak ebbe az üzembe: autóbusz viszi-hozza naponta a dolgozókat. A gyári vezetők gyakori vendégei a tanácselnöknek, rendszeresen megbeszélik, mire lenne szükség a faluban, mit tudnak segíteni? Legutóbb az általános iskolások kirándulásához adtak két napra autóbuszt: a gyermekek Egerben voltak. Évenként egyszer a községi tanácstagok is mennek kirándulná. Erre az alkalomra is szabad a gyógyszergyári busz. A példákat még hosszan sorolhatnánk: a Ganz Műszerművek Gödöllői Áram- mérőgyára segít az erdőker- tesi nyolctantermes iskolaépítésénél, az i’kladi Ipari Műszergyár a galgamácsai iskola gondjaiból vállal részt. A MÁV építési főnöksége az isaszegi óvodánál munkálkodik — hogy csak az állami vállalatoknál maradjunk. Közművelődési jellegű együttműködésre is van példa: Versegen állandóan visz- szatérő vendégek a Csepeli Vas- és Fémművek dolgozói, ünnepi műsorokkal. Kora hajnalban munkások serege indul a városi munkahelyekre: kövezett járda visz az üzemig, jól felszerelt öltözők várják őket. Aztán falujukban leszáll- nak az autóbuszról, talán botorkálnak a sáros úton, s kerekes kúton húzzák a vizet. A falu és a város közti különbség megszűnéséhez hosz- szú idő kell, s a községek a maguk erejéből ennek érdekében nem tehetnek eleget. A fejlődés gyorsulásához szükség van a falusi munkásokat foglalkoztató üzemek segítségére is, s az eredményes kapcsolatokat a települések gazdáinak, a községi tanácsoknak kell szorgalmazniuk. Örszigethy A Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet (Gödöllő, János u. 5.) sürgősen felvesz NŐI FODRÁSZT, TAKARÍTÓNŐT, ESZTERGÁLYOST ÉS LAKATOSRÉSZLEGÉBE BETANÍTOTT MUNKÁST. Jelentkezés i személyzeti vezetőnél. Csanád partvonalának távolságát, melyen nomadizált és amelynek hossza vetekszik a hercegekéivel. Mindez erősíti Anonymus állítását, amely kétélű kardok a század harmadik harmadában már nem találhatók a sírokban. Valószínűleg az uralkodói tilalom miatt tűnnek el, ami összefüggésbe hozható az új vallás Lószőrrel mesterkedett A dugó igazi titka Vörös István bizonyára több F. B. Szülőföldünk korai századai III. Karddal és ideológiával AMÍG A KÉSZLET TART! Paplanok, lepedők, dunnahuzatok 20—40%-os árengedménnyel kaphatók a: gödöllői olcsó áruk boltjában pödöllő, Szabadság tér 7. i
