Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

1976. MÁJUS 4., KEDD ’xJfHan Verofénycs május - megyeszeríc A munkásosztály nagy ünnepéről Pest megye min­den településén megemlékeztek. Felvonultak a fiatalok, az úttörők, KISZ-esek és az idősebbek, s a vidám, derűs, erőt sugárzó ünnepi menetek és nagygyűlések mindenütt kifejezték és érzékeltették a dolgozók hatá­rozott állásfoglalását a szocialista építőmunka és a béke ügye mellett. Az alábbiakban ízelítő körképet adunk a verőfényes májusról. A dabasi járás dolgozóinak menete a diszemelvény előtt. BUDAI JÁRÁS A járás dolgozóinak ünnep­ségét Érden réndezték meg. A májusfás menetet az MHSZ motorosai vezették a Vörös­marty gimnáziumtól az érd­ligeti strandig. A mintegy hétezer fős ünneplő tömeget dr. Benussi Silvió, a nagy­község tanácselnöke köszön­tötte, beszédet dr. Kölner Ferenc, a budai járási hiva­tal elnöke mondott. Az ünnepség után a fiata­labbak számára gyermekrajz­versenyt rendeztek. A vetél­kedőt Ferencz Csilla, a 6. sz. általános iskola ötödik osz­tályos tanulója nyerte. A pó­diumon a 4. sz. iskola és a helyi könyvtár két bábcso­portja és a járási művelő­dési központ gyermekcso­portjai rendeztek bemuta­tót. Itt hirdették ki a fiatalok Május, 1. Kupáért folytatott futóversenyének eredményét: A két kupát ezúttal a 7. sz. általános iskola és a Vörös­marty gimnázium diákjai nyerték. CEGLÉDI JÁRÁS Abonyban rendezték meg a járás kiemelt ünnepségét. A sportpályán összegyűlt ünnep­lőket Sziics László, a nagy­községi tanács elnöke üdvö­zölte, majd Galbicsek Ká­roly, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Elismerő szavakkal szólt egyebek közt Abony fejlő­déséről, ahol az utóbbi öt esztendőben megépült a víz­mű és elkészült félezer csa­ládi ház. A menetet zászlóvivő mo­torosok nyitották meg, utá­nuk az iskolások, a munká­sok, majd a termelőszövetke­zeti tagok következtek. A nagyüzemi gazdaságok leg­korszerűbb gépeiket is be­mutatták. Kedves színfoltja volt a Búzavirág népi együt­tes rögtönzött műsora. Kü­lön köszöntötték a Ságvári és a József Attila kiváló tsz-t. A lelkes, vidám mene­telés csaknem két óra hosszat tartott. ______DABASI JÁRÁS A járási ünnepség Daba- son felvonulással kezdődött. A menet két kilométer hosz- szan kígyózott a nagyközség utcáin, az élen a legfiata­labbak, az úttörők haladtak. A felvonulókat a sportpályán fogadták a járás párt- és ál­lami vezetői, majd dr. Csa- lótzky György, a Pest me­gyei Tanács vb-titkára mon­dott beszédet. Ezután átadták a Dobásért emlékplakettet annak a hat dolgozónak, akik kiemelkedően nagy értékű társadalmi munkát teljesítet­tek a község fejlesztésében, szépítésében. A program ezután vidám majálissal folytatódott: az ál­talános iskola úttörőzeneka­rának játékában, az ÁFÉSZ tánccsoportjának műsorában és a fővárosi vendégművé­szek bemutatójában gyönyör­ködhettek a résztvevők. De nem hiányzott a programból sportversenyekkel folytató­dott a program. Az ünnepet a művelődési házban rende­zett bállal búcsúztatták. RÁCKEVEI járás Több mint ötezren gyűltek össze a ráckevei járás üze­meiből, falvaiból, termelő- szövetkezeteiből Szigetszent- miklóson, hogy együtt ünne­peljék május elsejét. Az el­ső sorokban vonultak a most kitüntetett Csepel Autógyár dolgozói, a Pestvidéki Gép­gyárnak a Magyar Népköztár­saság Kiváló Brigádja címet elnyert Béke brigádja, és a Sütőipari Vállalat Kiváló bri­gádja. A tanácsház előtti téren tar­tott gyűlésen Portig B. Ferenc, a SZIMFI igazgatója mon­dott ünnepi beszédet. A járási népi táncegyüttes színes, magas színvonalú mű­sorával fejeződött be a sereg­szemle. SZENTENDREI JÁRÁS a sport sem: rendeztek röp* labdamérkőzést, tekeversenyt, sőt sor került az FTC ifi— Dabas labdarúgómeccsre is. A sportpályát este a fia­talok vették birtokukba és hajnalig tartott a szabadban rendezett táncmulatság. GÖDÖLLŐI JÁRÁS A járás dolgozóinak köz­ponti ünnepségét Aszódon rendezték meg. Az ünnepsé­gen részt vettek a nagyköz­ség, valamint a társközsé­gek lakosságának képviselői és politikai, gazdasági, tár­sadalmi vezetői. Az ünnepsé­get Búzás Pál, az aszódi nagyközségi pártbizottság tit­kára nyitotta meg. Ünnepi beszédet Járjapka József, a gödöllői járási pártbizottság titkára mondott. A színes fel­vonuláson. több ezer aszódi és környékbeli dolgozó vet{ részt. A menet ,a , Szabadság tértől a sportpályáig vonult. Itt nagyszabású műsort ren­deztek. Fellépett az aszódi és az ikladi amatőr művé­szeti együttes, az 1. számú is­kola énekkara és az ikladi klubkönyvtár fúvószenekara. A nagy sikerű bemutató után sportversenyekkel, labdarúgó­mérkőzésekkel folytatódott a járási ünnepség. MONORI JÁRÁS Üllőn rendezték a monori járás ünnepségét. A transz­parensekkel, zászlókkal fel­vonuló tömeg a Marx térről ment az ünnepség színhelyé­re, a sporttelepre. Erdei Gá­bor, a nagyközségi tanács el­nöke köszöntötte az érkező­ket, majd Kovács István, az SZMT titkára mondott ün­nepi beszédet. A sportműsor után délután a maglódi Röpülj, páva-kör és az ÁFÉSZ irodalmi színpadá­nak színvonalas műsorában gyönyörködtek a nézők. Jó hangulatban telt el a nap további része is. Neves fővárosi művészek közremű­ködésével vidám műsor kö­vetkezett, majd éjfélig tartó utcabálon szórakoztak az ül­lőiek. NAGYKATAI JÁRÁS A járási ünnepséget a tá- piószentmártoni művelődési ház nagytermében rendezték. Nemcsak a nagyközség lakói gyűltek össze a járási ünnep­ségre, hanem több községből is számos vendég érkezett. A megjelenteket Faludi Im­re, a nagyközségi tanács elnö­ke köszöntötte, majd Túróczi János, a tápiószentmártoni Aranyszarvas Tsz pártvezető­ségének titkára méltatta má- • jus 1. jelentőségét. Fejős Piroska, a nagyköz­ségi KISZ-szervezet titkára olvasta fel ezután a Szocia­lista faluért mozgalom föl­hívását, arra kérve az üzemek, szövetkezetek dolgozóit, szo­cialista brigádtag jatt, hogy minél többen vegyenek részt a következő féj év feladatai­nak végrehajtásában. Az ünnepség műsorral fe­jeződött be, majd délután A díszbe öltözött Pomázon került sor a szentendrei já­rás május elsejei ünnepségére. A felvonulók a Hősök terén gyülekeztek, majd a község főutcáján végig haladva a nagygyűlés színhelyére a mű­velődési házhoz mentek. A legifjabbak, az úttörők vezet­ték, a dolgozók színes mene­tét. A művelődési ház udvarán rendezett nagygyűlésen Boros István, a nagyközségi tanács elnöke méltatta május 1. je­lentőségét. A gyűlésen megjutalmazták a legtöbb társadalmi munkát teljesített tanácstagi körzete­ket is. A húszezer forintos első díjat F or dós Béla tanács­tag választókörzete kapta. Több intézmény, vállalat, szö­vetkezet eredményes társadal­mi munkájáért oklevelet ka­pott. A nagygyűlést ünnepi műsor követte, este majálist, ifjúsá­gi bált rendeztek Pomázon. ________VÁCI JÁRÁS________ , A, ÍÚW májijs elsejei ün­nepségét Kosdon tartották. A község lakói már napokkal előbb készültek, hogy minél maradandóbbá tegyék az ün­nepet: az iskolások és a KISZ-fiatalok műsort próbál­tak, az idősebbek parkosítot­tak, csinosították a falut. A község bejáratánál üdvözlő felirat fogadta szombaton a vendégeket. A környékbeli községek lakói autókkal ér­keztek, a legtöbben Rádról és Pencről. Fél tízkor kezdődött a felvo­nulás és negyed tizenegykor jó kedvű, ezerötszázas tömeg hallgatta meg Kiss Bélánét, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek megyei titkárát, aki ünne­pi beszédében külön szólt azokról a változásokról, ame­lyek az elmúlt néhány évben Kosdon is végbe mentek. A majális késő estig tartott. Délután a labdarúgópályán helyi csapatok mérkőztek, este pedig szabadtéri bált rendez­tek a fiatalok. __________CEGLÉD__________ A város dolgozói a Szabad­ság téren tartották május el­sejei ünnepségüket, amelyet Kiszely Ferenc, a városi szak­maközi bizottság titkára nyi­tott meg, majd Szabó Sándor, az építők szakszervezetének Pest megyei titkára mondott ünnepi beszédet. A több mint tízezer ceglédi felvonulását a munkásmozga­lom régi harcosai nyitották meg, mögöttük úttörők halad­tait, majd az élenjáró vállala­Nagyobb szerepet kaptak a kutató munkában a szocializmus építésének távlati feladatai Lázár György, a Minisztertanács elnöke köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlését Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia tagválasztó tisztújító közgyűlése. A sorrend­ben 136. évi közgyűlés ünnepélyes megnyitá­sán részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a kormány elnökhelyettese, a tudománypolitikai bizottság elnöke és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke és Márta Ferenc, az Akadémia fő­ErdeiGrúz Tibor megnyitója A közgyűlést Erdei-Grúz Tibor nyitotta meg. Előadá­sában áttekintő jelentést adott a legutóbbi három év alatt végzett tevékenységről. Töb­bek között hangsúlyozta, hogy az MSZMP XI. kongresz- szusa mélyen szántóan ele­mezte a társadalmi haladás érdekében országszerte folyó tevékenységet és ennek alap­ján kidolgozta a következő évek politikájának főbb vo­násait, kitűzte tevékenységük fő tendenciáit, amelyeknek érvényesítésével hatékonyan munkálkodhatunk a fejlett szocializmus továbbépítésén. Egyebek közt rámutatott ezután: társadalmunk elvár­ja, hogy az Akadémia saját intézményeiben végzett ku­tatásokkal, valamint irányí­tásukkal és összehangolásuk­kal segítse elő a természet és a társadalom mozgástörvé­nyeinek megismerését s ezek felhasználásával járuljon hoz­zá a szocializmus anyagi, va­lamint kulturális feltételei­nek megvalósításához és ezzel az emberek életének jobbá és szebbé tételéhez. A továbbiakban az alap­kutatások és az alkalmazott kutatások szerepét, kölcsön­hatását fejtette ki, majd a nemzetközi kapcsolatok ki­építésének fontosságát ele­mezte. Az akadémiai tisztség- viselők — mondotta a továb­biakban — már több perió­dusban igyekeztek a párt 1969-ben kidolgozott tudo­mánypolitikai irányelveinek szellemében tevékenykedni. Időszerű azért annak a vizs­gálata, hogy mennyiben ér­vényesültek ezek az irányel­vek és mik tudományos éle­tünkben a legfontosabb teen­dők a fejlett szocialista tár­sadalom további építése ér­dekében. A vizsgálat — a titkára, Bognár Géza, Szabó Imre és Szent- ágothai János, az Akadémia alelnökei, Kö- peczi Béla és Láng István főtitkárhelyette­sek. Részt vett az ülésen az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a kormánynak több tagja, valamint az országos főhatóságok számos vezetője. Az Akadémia tagjain kí­vül jelentős számban vettek részt a közgyű­lésen a hazai tudományos élet ismert sze­mélyiségei, a kutatóintézetek vezetői, a szel­lemi műhelyek munkásai, egyetemi taná­rok, kutatók. párt XI. kongresszusa határo­zatainak megfelelően — a ku­tatók és más szakemberek széles körének bevonásával mégkezdődött és előrelátha­tólag a jövő év közepén fe­jeződik be. Márta Ferenc főtitkári beszámolója Ezután Márta Ferenc ismer­tette főtitkári beszámolóját. — Tudománypolitikai elveink egyik legfontosabb kérdése a tudomány szocialista társadal­munkban betöltött szerepének helyes értelmezése és az irá­nyítás erre épülő gyakorlata — mondotta, majd rámutatott: a tudománypolitikai irányel­vek és a kongresszusi határo­zatok elvi állásfoglalása egy­értelmű. A tudomány tárja föl a természet és a társada­lom mozgástörvényeit, szol­gálja a munkásosztály, a dol­gozó nép igényeit, a szocialista építés szükségleteit. — Ezekkel az elvekkel min­denki egyetért, de megoszla­nak a vélemények abban, hogy ez miként történjék. Az egyik nézet szerint döntő mértékben csak azoknak a kutatásoknak van létjogosultságuk, amelyek kézzel fogható gazdasági ered­ményekhez vezetnek. A másik nézet szerint azokat a kutatá­sokat kell előnyben részesíte­ni, amelyek a természeti és társadalmi jelenségek alapve­tő törvénysze. rűsége'it vizsgál­ják. Nyilvánvaló, hogy bárme­lyik szemlélet kizárólagos ér­vényesítése végzetes következ­ményekkel járna. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy konkrét célok érdekében foly­tatott kutatások éppúgy ve­hettek alapvetően új ismere­tekhez, mint az úgynevezett alapkutatások. Azt is láthat­tuk, például az űrrepüléssel kapcsolatban, hogyan valósul meg a tudományos kutatás és a társadalmi termelés egy­aránt egymást kölcsönösen be­folyásoló kapcsolata. A gya­korlat inspirálólag hat a tudo­mány fejlődésére és ugyanak­kor a tudomány közvetlenül hatást gyakorol a termelésre. A kutatásokhoz napjainkban, a felkészültség mellett műsze­rekre és több ember együttes munkájára van szükség. Az extenzív fejlesztés helyébe a világon mirdenütt az inten­zív fejlesztésre való törekvés lépett. Ezen az úton kell biz­tosítani a társadalom igé­nyeit közvetlenül szolgáló és a hosszabb távú megalapozó ku­tatások összhangját. A tudomány műhelyeinek jellegét ecsetelve nagy hang­súllyal szólt arról, hogy mai értelemben a jó kutatóintézet olyan tudományműhely, amelyben, kiemelkedő kvalitá­sokkal rendelkező tudósok irá­nyításával minőségileg maga­sabb szinten működő alkotói kollektívák többszörösére emelhetik az egyénileg külön- külön végzett munka ered­ményességét. (Folytatás a 4. oldalon) tok, szövetkezetek dolgozói kö­vetkeztek. Délután a sportpályákon versenyeket, bemutatókat tar­tottak. _________GÖDÖLLŐ_________ A reggeli zenés ébresztő után a városközpontban gyülekez­tek az ünneplő gödöllőiek. A város lakosságát Benedek Já­nos köszöntötte, majd dr. Ge­lencsér Árpádné, a Pest me­gyei pártbizottság osztályveze­tője mondott ünnepi beszédet. Ezután megkezdődött a fel­vonulás: a város üzemeinek, intézményeinek, vállalatainak mintegy tízezer dolgozója ki­bontott zászlókkal, transzpa­rensekkel vonult el a dísztri­bün előtt. Délután majálist rendeztek, amelyet lovasbemutató színesí­tett. SZÁZHALOMBATTA Mozgalmi és tömegdalok pattogó ritmusára gyülekeztek szombat reggel Százhalombat­ta lakói a város főterén. Ün­nepi beszédet Horváth György, a százhalombattai városi párt­bizottság titkára mondott. Ez­után színes léggömbök emel­kedtek a magasba és a tömeg felvonulása következett a vá­rosi sportpályára. Ott rendez­ték meg az idei Barátság Olaj Kupa küzdelmeit. Ezen a ven­déglátókon kívül a csehszlo­vák, lengyel és német olajfi­nomító üzemek sportegyesüle­tei mérték össze tudásukat és erejüket. (A sporteseményről lapunk 7. oldalán számolunk be részletesen.) SZENTENDRE A város lakossága a szom­szédos Papszigeten tartotta a május elsejei ünnepséget. A szigeti sétány délelőtt tíz órá­ra benépesült a felvonulók százaival. Vicsotka Mihály, a városi tanács művelődési osz­tályának megbízott vezetője üdvözölte a megjelent vállala­tokat, a legkiválóbb eredményt elért, kitüntetésben részesült szocialista brigádokat. Az ünnepi gyűlés után fel­vonultak Szentendre dolgozói. A menetet az általános isko­lások, a gimnazisták és a szak­munkástanulók vezették, majd az üzemek, vállalatok, szövet­keztek munkásai, tagjai kö­vetkeztek. Az ünnepi felvonulást vidám majális követte. ____________VÁC____________ Sz ombat reggelre zászlódísz­be öltözött Vác. Az ünnepség dísztribünjét a főtéren, a vá­rosi tanács épületével szem­ben helyezték el. A város párt­ós állami vezetői, a társadal­mi szervek, üzemek képviselői innen köszöntötték a felvonu­lókat. Az elnökségben foglal­tak helyet a váci veteránok, 1919 történelmi eseményeinek tanúi, a Vörös Hadsereg egy­kori katonái. Az iskolák tanulóinak me­nete után a gyári dolgozók kö­vetkeztek, majd a vállalatok képviselői vonultak el a dísz­tribün előtt. A kétórás felvo­nuláson tízezer ember vett részt, akik meghallgatták Gö­löncsér Dánielnénak, az SZMT titkárának beszédét. A május 1-1 ünnepségek felvéte­leit Bozsán Péter, ifj. Fekete Jó­zsef, Koppány György és Nagy Iván készítették. Az üllőiek az ünuepl beszédet hallgatják. A kocsigyár dolgozói a szentendreiek felvonulásán. i * I

Next

/
Thumbnails
Contents