Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

r 1976. MÁJUS 16., VASÄRNAP lan 3 Harmincéves az űttörőszövetség Megnyílt a jubileumi kiállítás A Magyar Üttörők Szövet­sége megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából jubileu­mi úttörőtörténeti kiállítást nyitottak szombaton a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum­ban, a Budavári Palota épüle­tében. A megnyitón jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Orbán László kulturális miniszter, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke, az MSZMP KB tagjai, dr. Polinszky Károly oktatá­si miniszter, Borbély Gábor, a KISZ KB titkára és közéle­tünk számos más ismert sze­mélyisége. Szűcs Istvánné, az MSZMP KB tagja, az úttörőszövetség főtitkára megnyitó beszédé­ben egyebek közt elmondta, hogy az úttörőmozgalom dicső történelmének állítottak a ju­bileumi kiállítással emléket. A jubileumi kiállításon az úttörőmozgalom dokumentu­mai és emléktárgyak elevení­tik meg a történelmi múltat. A dokumentumok első cso­portjában látható az 1919-es, első úttörők fényképe, jelsza­vuk: „A tettek beszélnek”. Dokumentumok vallanak ar­ról, hogy a Tanácsköztársaság 133 napja alatt összesen 40 úttörőcsapat alakult 8000 út­törővel. Raj-, őrsi, szakköri naplók számolnak be a fel- szabadulás utáni úttörőmoz­galom kezdetéről. % Vízügyi egyeztető tárgyalások A vízgazdálkodás ötödik öt­éves tervének sikeres valóra- váltása érdekében az Orszá­gos Vízügyi Hivatal és a me­gyék párt- és tanácsi veze­tői az elmúlt hetekben terv­egyeztető tárgyalásokat foly­tattak. Többi között a helyi érdekek érvényesítésének te­kintetében is hasznos munkát végeztek az épülő és a ter­vezett komplex vízgazdál­kodási létesítmények — a kis­körei vízlépcső II. üteme, a csongrádi vízlépcső és a gab- csikovo—nagymarosi vízlép­csőrendszer építésével ösz- szefüggő központi és helyi feladatok összehangolásával. Fock Jenő köszöntése Fock Jenő. az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja 60 éves. Ebből az alkalomból az MSZMP Politikai Bizottsága ebédet adott tiszteletére a Központi Bizottság székházá­ban. Az ebéden — amelyen részt vettek a Politikai Bi­zottság és a Központi Bizott­ság titkárságának tagjai, Brutyó János, a KEB elnöke és Fock Jenöné — a Közpon­ti Bizottság nevében Kádár János mondott köszöntőt. KGST-együttműködés a hírközlésben KGST postai és távközlési állandó bizottsága május 11- től 15-ig Budapesten tartot­ta 10. ülését. A KGST-tagor­szágok képviselői az ülésen — többi között — sokoldalú kor­mányközi megállapodást ír­tak alá a komplex kompatibi­lis automatizált hírközlőrend­szer létrehozásában és üze­meltetésében. megvalósítandó együttműködésről. A küldöttségek vezetőit fo­gadta dr. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Gesztorgazdaság: a dánszentmiklósi Micsurin Tsz Gyümölcstermesztés - rendszerben més esetén — csupán a gyü­Amikor a közelmúltban, eredményes gazdálkodásáért, a Minisztertanács Vörös Zászla­jával tüntették ki a dánszent- rgiklósi Micsurin Termelőszö­vetkezetet, Főző József tsz-el- nök a siker egyik alapvető oka­ként fogalmazta meg: a jó munkában, az ütemes gyara­podásban közrejátszott, hogy mindenkor az élen jártak a párt és a kormány gazdaság- politikai célkitűzéseinek meg­valósításában. Szervezett formában A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetet gyü­mölcstermelési színvonala az ország legjobbjai közé emelte. Jó eredményeiket hasznosíthat­ják a megye más gyümölcster­melő gazdaságai is. Szervezett formát ad az együttműködés­nek a dánszentmiklósi gyü­mölcstermelési rendszer meg­alakulása. Ennek céljairól és távlati terveiről kaptunk tá­jékoztatást Főző Józseftől. Az elnök elmondotta, hogy a mezőgazdaságban a terme­lési rendszerek elterjedésének nagy jelentősége van. A leg­hozzáértőbb gazdaságok a be­vált, az átlagosnál nagyobb eredményt hozó termelési mód­szereket más gazdaságokban is bevezetik, ezáltal a szellemi tőke nagyobb területen hasz­nosul. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium felkérte az ország legjobb gazdaságait, dolgozzák ki a gyümölcster­melés módszereinek elterjesz­tését, rendszerek keretében. Így kapott feladatot a dán­szentmiklósi tsz is, amely elő­ször bázisgazdaság lett, majd 1975 nyarán kidolgozta terme­lésirendszer-pályázatát, ame­lyet a minisztérium elfogadott. Céljuk, hogy a megye és a környék gyümölcstermelő gaz- N daságaiban a termelés színvo­nalát emeljék, segítséget nyújtsanak az intenzív alma- ős más ültetvények kialakítá­sában. Közreműködnek majd egy vagy két gyümölcsös tele­pítésében, amelyekben csont­héjasokat termelnek, közösen vállalva a faültetést és a fenn­tartást. A termelőszövetkezetekben továbbra is telepítettek gyü­mölcsösöket. Sok a 20—80 hek­tár területű parcella. Azóta több gazdaság az egyesülést választotta. Szakosodott a ter­melés, és ezeknek a gyümöl­csösöknek a jelentősége csök­kent. A többi között azt a küldetést is vállalják a dán- szentmiklósiak, hogy segíte­nek eredményessé tenni eze­ket a gyümölcsösöket, rend­szeres szaktanácsadással, meg­felelő tápanyagellátással, kel­lő növényvédelemmel, korona­kialakítással, metszéssel, be­takarítással és értékesítéssel. Ahol igénylik, a szükséges növényvédő gépeket is ren­delkezésükre bocsátják. Tan­folyamokon tanítják be a szak­munkásokat. Ezen a télen a csemői November 7. és az al- bertirsai Szabadság termelőszö­vetkezetből vettek részt az ok­tatáson. Eddig fizeti Eddig tíz gazdaság, 1200 hektár gyümölcsössel, tagjai a rendszernek. A fák 70 száza­léka kajszibarackot, a többi almáit, meggyet, cseresznyét és szilvát terem. A kajszit terme­lők gondja, hogy — bő ter­mölcs egy részét tudják idő­ben leszedni és jó pénzért ex­portálni, a többi lehull és csak fillérekért értékesíthető. Ezen a helyzeten változtat a rázó­gép, amelyet igénybe vehet­nek a gazdaságok, a válogató gépsorral együtt. Az így lesze­dett magasabb értékű áruval jól jár a népgazdaság és a ter­melőszövetkezet egyaránt, hi­szen valutát hoz a gyümölcs. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz & saját konzervüzemét is elegendő nyersanyaggal lát­hatja el. A gesztorgazdaság összefogja az értékesítést, köz­vetlenül tárgyal a konzervgyá­rakkal és a külkereskedelmi vállalatokkal. Azt szeretnék, ha Pest me­gye valamennyi, számottevő gyümölcsössel rendelkező, kö­zös gazdasága és más — kö­zel fekvő — termelőszövetke­zetek csatlakoznának a rend­szerhez. Remélik, hogy — a szakmai utasításokat megtart­va — 3—4 éven belül megdup­lázódik ezeknek a gyümölcsök­nek a termésmennyisége. Tá­volabbi célként tárriogatják az intenzív telepítéseket Az ál­matermesztés a legbiztosabb ágazat ám a csonthéjasok ter­melése már több kockázattal jár. Az eddigi ültetvénymére­teknél a gépesítés túl költsé­ges. Ezen olyan formában szándékoznak változtatni, hogy több gazdaság összefogva, közö­sen telepítene megfelelő nagyságú, csonthéjasokat ter­mő gyümölcsöst. Együttes erő­feszítéssel könnyebben visel­nék a gépesítés költségeit és az esetleges termelési kocká­zatot, ugyanakkor a betakarító­gépeket szinte folyamatosan működtethetnék. Tudomány, kísérletek Dánszentmiklóson az utóbbi négy évben a törpe növésű, úgynevezett M 9-es intenzív al- maaílany gyors szaporításán dolgoznak. Már háromszázezer darab a rendelkezésükre áll. Üj fajtákat oltanak rá, főleg starking típusokat. Az úgyne­vezett karcsú orsó művelési módnak megfelelő telepítés so­rán 1500 facsemetét ültetnek ki hektáronként. Aki belép a rendszerbe, ezit a módszert alkalmazza. A Micsurin Tsz létrehoz egy nyolc-tíz tagú szakembergár­dát, amely a gyümölcstermelé­si rendszer ügyeivel foglalko­zik. A dánszentmiklósi gyü­mölcstermelési rendszer együttműködik a Gyümölcs­termesztési Kutatóintézet ceg­lédi állomásával, amely ren­delkezésükre bocsátja a leg­újabb kutatási eredménye­ket, fajtákkal és szaktanácsok­kal szolgál. Tamasi Tamás A Jó gyümölcsterméshez a virágok időbeni beporzása is szük­séges. A Micsurin Tsz-szel több méhész kötött szerződést és méh­családjait letelepítette a gazdaság almásában. Elvi, politikai, cselekvési egységben Eredményesen haladnak Pest megyében a párttagsági könyvek cseréjének előkészületei Az irányító pártbizottságok körültekintő, fegyelmezett munkája nyomán Pest megyé­ben megfelelően folyik a párttagsági köny­vek cseréjét szolgáló munka. >A pártalap- szervezetek és a párttagság számára új, ed­dig szokatlan akcióról volt szó. Ilyen jellegű, mély tartalmi munkával összekötött tagsági- könyv-cserével — mely csak végkövetkezmé­nyében mutat adminisztrációs jelleget — az MSZMP tagsága még nem foglalkozott. Eb­ből adódóan a pártszervezetek és főleg a párttagság nagy várakozással tekintett elé, s nagyfokú felelősséggel párosult ez megyénk kommunistáinál. A belső pártélet erősödése Az. eddigi beszélgetések igazolják, hogy a XI. kongresszus megalapozottan, helyesen határozott a tagsági könyvek cseréjének szükségességéről, ezzel is szolgálva a párt belső életének erősödését és az elvi, politi­kai, cselekvési egység fejlődését. Ezt joggal állapíthatjuk meg Pest megyében az eddigi munka alapján. Érvényt tudtunk szerezni alapjában annak az elhatározásnak is, hogy a beszélgetéseket munkaidőn kívül rendez­zék. Pártszervezeteinknél a beszélgető cso­portok rugalmasan oldották meg felada­taikat, a beteg idős párttagokat lakásukon látogatták meg, alkalmazkodtak a helyi kö­rülményekhez. Tovább folynak a beszélgetések Pest me­gyében a Központi Bizottság határozatának megfelelően az intézkedési tervekben elfo­gadott ütem szerint. A folyamatos politikai és szervezési munka eredményeként május 15-ig 26 ezer 700 párttaggal, a párttagság 64 százalékánál már be is fejeződött. A me­gye területén 251 alapszervezetben fejez­ték be a beszélgető csoportok a munkát és 75 alapszervezetben megtartották az értékelő taggyűlést is. A pártalapszervezetek vezető­ségei és a párttagság nagy felelőssége volt mindvégig a jellemző, a párttagok min­denütt teljes egyetértésüket adták a párt po­litikájához. Különösen elismerően nyilat­koztak a Központi Bizottság kiegyensúlyo­zott munkájáról, melyet főleg a határozatok alapján ítélnek meg. Ennek kapcsán méltat­ták azt a helyes munkamódszert, hogy a Központi Bizottság vezetői rendszeresen, személyesen győződnek meg a látogatásaik során az üzemekben, intézményekben folyó gazdasági és politikai munkáról. * Értékelő taggyűlések előtt A pártalapszervezetek vezetőségei — ahol a beszélgetések befejeződtek — megkezdték az értékelő taggyűlések előkészítését, a be­szélgetések tapasztalatainak összegezését, minősítését, s a javaslatok megvalósítását szolgáló feltételek kidolgozását. A tapaszta­latok összegezése — kis létszámú alapszer­vezetektől eltekintve — egyetlen alapszerve­zeti vezetőségi ülésen szinte lehetetlen. Ezért célszerű, hogy a vezetőségi ülés beszélgető csoportonként összegezze a résztapasztala­tokat, majd azt követően egy másik veze­tőségi ülésen összegezzék valamennyi beszél­gető csoport tapasztalatát, erre hívják meg a csoportok vezetőit is. Véleményüket meg­hallgatva terjesszék javaslatukat a tag­gyűlés elé. Helyeselhetők a váci járásban szerzett tapasztalatok, ahol a gödi községi és a dunakeszi Mechanikai Laboratórium üzemi párt-végrehajtóbizottság ülésén megtárgyal­ta, hogy az általa irányított alapszerveze­tek vezetőségei milyen végrehajtási terve­ket terjesztenek a taggyűlés elé. így az el­lenőrző funkciójuk helyes gyakorlásán túl azt is közvetlenül látják, hogy milyen té­mákban kell cselekedni az irányító, illetve a községi, az üzemi pártszerveknek. Megyénk­ben eddig 75 értékelő taggyűlésre került sor. Jellemzőjük az ünnepélyesség. A tagság több mint 90 százaléka vett ezeken részt és a vitában a megjelentek 34 százaléka mondott véleményt. A taggyűlések hármas funkciót látnak el: összegezik és minősítik megfelelő részletességgel a beszélgetések ta­pasztalatait; határozatot, illetve feladat­tervet fogadnak el a párttagság által tett javaslatok megvalósítására; végül a tag­gyűlés határoz a pártból kikerültek, főleg a törlésre javasoltak ügyében. A taggyűlési beszámolóknak át kell fog- niok a tagság által, a beszélgetéseken el­mondott észrevételeket és ezek birtokában elemzik az alapszervezeti munka további te­endőit. A beszámolók többsége megfelel ezek­nek a következményeknek. Az üzemi alap- szervezetekben főleg a termeléssel össze­függő tennivalók, míg a községi alapszerve­zeteknél a lakosság szélesebb rétegét érintő ellátási, kommunális fejlesztést segítő teen­dőket fogalmazták meg, a párt belső életének feladatai mellett. így (például a gödöllői Árammérőgyár kommunistáinak a termelés- szervezés fejlesztésére elhangzott javasla­tai mellett megtalálhatók azok az észrevé­telek is, amelyeket a városi egészségügyi rendelőintézet és a városi tanács appará­tusa ügyintéző munkájának hiányosságaira tettek. Több alapszervezet beszámolója te­szi magáévá a tagság véleményét, hogy „le­gyen a pártmunka stílusa a párttagokkal való egyéni foglalkozás az alapszervezetek veze­tőségei részéről”. Ez jogos észrevétel, melyet a rendszeres napi munkán túlmenően az éves beszámoló taggyűléseket megelőzően kell rendszeresíteni a pártmunka értékelésekor, a párttagokkal folytatott egyéni beszélgeté­sek során. Azt is igazolják az eddigi beszámolók, hogy a megye pártalapszervezeteinél nem volt befelé fordulás, nemcsak a párt belső életének feladataival foglalkoztak az elmúlt 5 hónapban, hanem — mint a megyei párt- bizottság május 4-i ülésének beszámolója is megállapította — eredményes volt a poli­tikai irányító és ellenőrző munka a gazda­sági élet területén is. Az idei első negyedév tapasztalatai azt mutatják, hogy javult az anyagellátás, rendelésekkel valamennyi vál­lalatunknál lekötötték az egész évi kapaci­tást, eredményesen teljesítették dolgozóink' az első negyedévi tervüket. Az 1976. évi .mezőgazdasági feladatokra is kielégítő volt a felkészülés, érvényesülnek a megnöveke­dett követelmények a politikai és gazdasági munkában. A párthatározatok felfrissítésével Az összegező taggyűléseket igen helyesen több helyen felhasználják 02 érvényben levő párthatározatok felfrissítésére, a párttag­ság körében. A felvetett javaslatokhoz kap­csolják a teendőket a már meglevő, de nem következetesen megvalósított határozatok végrehajtására. A beszámolókban több eset­ben fogalmazzák meg1 az igényt, hogy az ed­diginél pontosabban határolják el a feladato­kat a párt, a gazdasági vezetés és a tömeg­szervezetek között. Ez is hatékonyabbá te­heti a munkát. Szólnak a párt belső életéről is. A nagyobb fegyelemről, felelősségválla­lásról a dunakeszi konzervgyárban úgy fo­galmaztak, hogy „magatartásában munkahe­lyén, otthon és baráti körben is legyen kom­munista, aki párttag”. Számos helyen na­gyobb igény nyilvánult meg a még rendsze­resebb ideológiai képzés iránt. A vezetőségek munkájának tanulságul szolgál, hogy sok helyen megfogalmazták: a vezetőségek az eddiginél gyakraban kérjék ki az egyes párt­tagok véleményét a döntés meghozatala előtt. A tömegszervezetekben dolgozó kommunis­ták azt igénylik, hogy gyakrabban — ne csak évente egyszer — kapjanak útmutatást és rendszeresebb legyen beszámoltatásuk is. Sürgették több taggyűlésen, hogy az üzem­ben a gazdasági vezetés határozottabb fellé­pést tanúsítson a termelés irányításában és a munkafegyelem betartásában. Az Alagi Ál­lami Gazdaságban azért bírálták a gazdasági vezetést, mert drága külső munkaerővel vé­geztetnek el 6ok olyan munkát, amit megfelelő átszervezéssel a gazdaság állandó dolgozol is el tudnának látni. Figyelemre méltó javaslatok Az elhangzott javaslatok, észrevételek ér­tékelése arra mutat, hogy zömük helyileg megoldható. Számos javaslatot már a most készülő kollektív szerződések megújítása kapcsán realizálnak. Ez minden bizonnyal jó hatású lesz a javaslattevők és a végre­hajtók aktivitására is. Az eddigi tapaszta­latok szerint a javaslatok mintegy egyhar- madánál szükséges felsőbb szervek, illetve helyi államhatalmi szervek intézkedése. A taggyűlési viták általában megerősítet­ték a vezetőség beszámolóját. Elismeréssel szólt a tagság több helyen a vezetőség irá­nyító, segítő, ellenőrző munkájának fejlődé­séről. Valamennyi felszólaló aláhúzta a tag- könyvcserét megelőző beszélgetések szüksé­gességét, kedvező légkörét. Ezen túl számos kritikai észrevételt is tettek. Így azt, hogy a taggyűlés által jóváhagyott munkatervet a vezetőség vegye magára kötelezőnek, s a ve­zetőség tartsa nagyobb becsben a pártcso­portok véleményét, rendszeresebben kérje számon a pártmegbízatások teljesítését, se­gítsen a végrehajtásban is, ha egy-egy párt­tagnál gondot lát. összetett feladataik vannak az rlapszerve- zetek vezetőségeinek a jelen szakaszban. A beszélgetések folytatása mellett most már a tapasztalatokat felelősségteljesen, körültekin­tően összegezniük kell és a párttaggyűlés elé tárniuk. A javaslatok birtokában a felelő­sökkel és a határidővel ellátott feladatter­vek kidolgozása válik szükségessé és azt el kell juttatniuk az indokolt javaslatok egy részével a felsőbb szervekhez intézkedés, illetve tájékoztatás céljából. Az irányító pártszervek e munka felelősségteljes ellen­őrzésére hivatottak, miközben testületüknek hatékony segítséget kell adnia az alapszer­vezetnek e nagy munka eredményes befeje­zéséhez. Növekvő aktivitással Egyértelműen bizonyítják az eddigi beszél­getések és a megtartott taggyűlések párttag­ságunk aktivitásának növekedését és cse­lekvő részvételét a XI. kongresszus hatá­rozatainak megvalósításában. Ugyanakkor igényli a végrehajtás során a határozott, kö­vetkezetes irányítást, az ellenőrzés fokozá­sát s a fegyelem erősítését. A beszélgetések eredményessége napjaink és az elkövetkezendő idők cselekvésében, a párttagok aktivitásának, növekedésében fogja éreztetni hatását. Ennek megvalósulása me­gyénk valamennyi kommunistáján múlik. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának titkára 1 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents