Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
r 1976. MÁJUS 16., VASÄRNAP lan 3 Harmincéves az űttörőszövetség Megnyílt a jubileumi kiállítás A Magyar Üttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója alkalmából jubileumi úttörőtörténeti kiállítást nyitottak szombaton a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban, a Budavári Palota épületében. A megnyitón jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Orbán László kulturális miniszter, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP KB tagjai, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Borbély Gábor, a KISZ KB titkára és közéletünk számos más ismert személyisége. Szűcs Istvánné, az MSZMP KB tagja, az úttörőszövetség főtitkára megnyitó beszédében egyebek közt elmondta, hogy az úttörőmozgalom dicső történelmének állítottak a jubileumi kiállítással emléket. A jubileumi kiállításon az úttörőmozgalom dokumentumai és emléktárgyak elevenítik meg a történelmi múltat. A dokumentumok első csoportjában látható az 1919-es, első úttörők fényképe, jelszavuk: „A tettek beszélnek”. Dokumentumok vallanak arról, hogy a Tanácsköztársaság 133 napja alatt összesen 40 úttörőcsapat alakult 8000 úttörővel. Raj-, őrsi, szakköri naplók számolnak be a fel- szabadulás utáni úttörőmozgalom kezdetéről. % Vízügyi egyeztető tárgyalások A vízgazdálkodás ötödik ötéves tervének sikeres valóra- váltása érdekében az Országos Vízügyi Hivatal és a megyék párt- és tanácsi vezetői az elmúlt hetekben tervegyeztető tárgyalásokat folytattak. Többi között a helyi érdekek érvényesítésének tekintetében is hasznos munkát végeztek az épülő és a tervezett komplex vízgazdálkodási létesítmények — a kiskörei vízlépcső II. üteme, a csongrádi vízlépcső és a gab- csikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével ösz- szefüggő központi és helyi feladatok összehangolásával. Fock Jenő köszöntése Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja 60 éves. Ebből az alkalomból az MSZMP Politikai Bizottsága ebédet adott tiszteletére a Központi Bizottság székházában. Az ebéden — amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság titkárságának tagjai, Brutyó János, a KEB elnöke és Fock Jenöné — a Központi Bizottság nevében Kádár János mondott köszöntőt. KGST-együttműködés a hírközlésben KGST postai és távközlési állandó bizottsága május 11- től 15-ig Budapesten tartotta 10. ülését. A KGST-tagországok képviselői az ülésen — többi között — sokoldalú kormányközi megállapodást írtak alá a komplex kompatibilis automatizált hírközlőrendszer létrehozásában és üzemeltetésében. megvalósítandó együttműködésről. A küldöttségek vezetőit fogadta dr. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Gesztorgazdaság: a dánszentmiklósi Micsurin Tsz Gyümölcstermesztés - rendszerben més esetén — csupán a gyüAmikor a közelmúltban, eredményes gazdálkodásáért, a Minisztertanács Vörös Zászlajával tüntették ki a dánszent- rgiklósi Micsurin Termelőszövetkezetet, Főző József tsz-el- nök a siker egyik alapvető okaként fogalmazta meg: a jó munkában, az ütemes gyarapodásban közrejátszott, hogy mindenkor az élen jártak a párt és a kormány gazdaság- politikai célkitűzéseinek megvalósításában. Szervezett formában A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetet gyümölcstermelési színvonala az ország legjobbjai közé emelte. Jó eredményeiket hasznosíthatják a megye más gyümölcstermelő gazdaságai is. Szervezett formát ad az együttműködésnek a dánszentmiklósi gyümölcstermelési rendszer megalakulása. Ennek céljairól és távlati terveiről kaptunk tájékoztatást Főző Józseftől. Az elnök elmondotta, hogy a mezőgazdaságban a termelési rendszerek elterjedésének nagy jelentősége van. A leghozzáértőbb gazdaságok a bevált, az átlagosnál nagyobb eredményt hozó termelési módszereket más gazdaságokban is bevezetik, ezáltal a szellemi tőke nagyobb területen hasznosul. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felkérte az ország legjobb gazdaságait, dolgozzák ki a gyümölcstermelés módszereinek elterjesztését, rendszerek keretében. Így kapott feladatot a dánszentmiklósi tsz is, amely először bázisgazdaság lett, majd 1975 nyarán kidolgozta termelésirendszer-pályázatát, amelyet a minisztérium elfogadott. Céljuk, hogy a megye és a környék gyümölcstermelő gaz- N daságaiban a termelés színvonalát emeljék, segítséget nyújtsanak az intenzív alma- ős más ültetvények kialakításában. Közreműködnek majd egy vagy két gyümölcsös telepítésében, amelyekben csonthéjasokat termelnek, közösen vállalva a faültetést és a fenntartást. A termelőszövetkezetekben továbbra is telepítettek gyümölcsösöket. Sok a 20—80 hektár területű parcella. Azóta több gazdaság az egyesülést választotta. Szakosodott a termelés, és ezeknek a gyümölcsösöknek a jelentősége csökkent. A többi között azt a küldetést is vállalják a dán- szentmiklósiak, hogy segítenek eredményessé tenni ezeket a gyümölcsösöket, rendszeres szaktanácsadással, megfelelő tápanyagellátással, kellő növényvédelemmel, koronakialakítással, metszéssel, betakarítással és értékesítéssel. Ahol igénylik, a szükséges növényvédő gépeket is rendelkezésükre bocsátják. Tanfolyamokon tanítják be a szakmunkásokat. Ezen a télen a csemői November 7. és az al- bertirsai Szabadság termelőszövetkezetből vettek részt az oktatáson. Eddig fizeti Eddig tíz gazdaság, 1200 hektár gyümölcsössel, tagjai a rendszernek. A fák 70 százaléka kajszibarackot, a többi almáit, meggyet, cseresznyét és szilvát terem. A kajszit termelők gondja, hogy — bő termölcs egy részét tudják időben leszedni és jó pénzért exportálni, a többi lehull és csak fillérekért értékesíthető. Ezen a helyzeten változtat a rázógép, amelyet igénybe vehetnek a gazdaságok, a válogató gépsorral együtt. Az így leszedett magasabb értékű áruval jól jár a népgazdaság és a termelőszövetkezet egyaránt, hiszen valutát hoz a gyümölcs. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz & saját konzervüzemét is elegendő nyersanyaggal láthatja el. A gesztorgazdaság összefogja az értékesítést, közvetlenül tárgyal a konzervgyárakkal és a külkereskedelmi vállalatokkal. Azt szeretnék, ha Pest megye valamennyi, számottevő gyümölcsössel rendelkező, közös gazdasága és más — közel fekvő — termelőszövetkezetek csatlakoznának a rendszerhez. Remélik, hogy — a szakmai utasításokat megtartva — 3—4 éven belül megduplázódik ezeknek a gyümölcsöknek a termésmennyisége. Távolabbi célként tárriogatják az intenzív telepítéseket Az álmatermesztés a legbiztosabb ágazat ám a csonthéjasok termelése már több kockázattal jár. Az eddigi ültetvényméreteknél a gépesítés túl költséges. Ezen olyan formában szándékoznak változtatni, hogy több gazdaság összefogva, közösen telepítene megfelelő nagyságú, csonthéjasokat termő gyümölcsöst. Együttes erőfeszítéssel könnyebben viselnék a gépesítés költségeit és az esetleges termelési kockázatot, ugyanakkor a betakarítógépeket szinte folyamatosan működtethetnék. Tudomány, kísérletek Dánszentmiklóson az utóbbi négy évben a törpe növésű, úgynevezett M 9-es intenzív al- maaílany gyors szaporításán dolgoznak. Már háromszázezer darab a rendelkezésükre áll. Üj fajtákat oltanak rá, főleg starking típusokat. Az úgynevezett karcsú orsó művelési módnak megfelelő telepítés során 1500 facsemetét ültetnek ki hektáronként. Aki belép a rendszerbe, ezit a módszert alkalmazza. A Micsurin Tsz létrehoz egy nyolc-tíz tagú szakembergárdát, amely a gyümölcstermelési rendszer ügyeivel foglalkozik. A dánszentmiklósi gyümölcstermelési rendszer együttműködik a Gyümölcstermesztési Kutatóintézet ceglédi állomásával, amely rendelkezésükre bocsátja a legújabb kutatási eredményeket, fajtákkal és szaktanácsokkal szolgál. Tamasi Tamás A Jó gyümölcsterméshez a virágok időbeni beporzása is szükséges. A Micsurin Tsz-szel több méhész kötött szerződést és méhcsaládjait letelepítette a gazdaság almásában. Elvi, politikai, cselekvési egységben Eredményesen haladnak Pest megyében a párttagsági könyvek cseréjének előkészületei Az irányító pártbizottságok körültekintő, fegyelmezett munkája nyomán Pest megyében megfelelően folyik a párttagsági könyvek cseréjét szolgáló munka. >A pártalap- szervezetek és a párttagság számára új, eddig szokatlan akcióról volt szó. Ilyen jellegű, mély tartalmi munkával összekötött tagsági- könyv-cserével — mely csak végkövetkezményében mutat adminisztrációs jelleget — az MSZMP tagsága még nem foglalkozott. Ebből adódóan a pártszervezetek és főleg a párttagság nagy várakozással tekintett elé, s nagyfokú felelősséggel párosult ez megyénk kommunistáinál. A belső pártélet erősödése Az. eddigi beszélgetések igazolják, hogy a XI. kongresszus megalapozottan, helyesen határozott a tagsági könyvek cseréjének szükségességéről, ezzel is szolgálva a párt belső életének erősödését és az elvi, politikai, cselekvési egység fejlődését. Ezt joggal állapíthatjuk meg Pest megyében az eddigi munka alapján. Érvényt tudtunk szerezni alapjában annak az elhatározásnak is, hogy a beszélgetéseket munkaidőn kívül rendezzék. Pártszervezeteinknél a beszélgető csoportok rugalmasan oldották meg feladataikat, a beteg idős párttagokat lakásukon látogatták meg, alkalmazkodtak a helyi körülményekhez. Tovább folynak a beszélgetések Pest megyében a Központi Bizottság határozatának megfelelően az intézkedési tervekben elfogadott ütem szerint. A folyamatos politikai és szervezési munka eredményeként május 15-ig 26 ezer 700 párttaggal, a párttagság 64 százalékánál már be is fejeződött. A megye területén 251 alapszervezetben fejezték be a beszélgető csoportok a munkát és 75 alapszervezetben megtartották az értékelő taggyűlést is. A pártalapszervezetek vezetőségei és a párttagság nagy felelőssége volt mindvégig a jellemző, a párttagok mindenütt teljes egyetértésüket adták a párt politikájához. Különösen elismerően nyilatkoztak a Központi Bizottság kiegyensúlyozott munkájáról, melyet főleg a határozatok alapján ítélnek meg. Ennek kapcsán méltatták azt a helyes munkamódszert, hogy a Központi Bizottság vezetői rendszeresen, személyesen győződnek meg a látogatásaik során az üzemekben, intézményekben folyó gazdasági és politikai munkáról. * Értékelő taggyűlések előtt A pártalapszervezetek vezetőségei — ahol a beszélgetések befejeződtek — megkezdték az értékelő taggyűlések előkészítését, a beszélgetések tapasztalatainak összegezését, minősítését, s a javaslatok megvalósítását szolgáló feltételek kidolgozását. A tapasztalatok összegezése — kis létszámú alapszervezetektől eltekintve — egyetlen alapszervezeti vezetőségi ülésen szinte lehetetlen. Ezért célszerű, hogy a vezetőségi ülés beszélgető csoportonként összegezze a résztapasztalatokat, majd azt követően egy másik vezetőségi ülésen összegezzék valamennyi beszélgető csoport tapasztalatát, erre hívják meg a csoportok vezetőit is. Véleményüket meghallgatva terjesszék javaslatukat a taggyűlés elé. Helyeselhetők a váci járásban szerzett tapasztalatok, ahol a gödi községi és a dunakeszi Mechanikai Laboratórium üzemi párt-végrehajtóbizottság ülésén megtárgyalta, hogy az általa irányított alapszervezetek vezetőségei milyen végrehajtási terveket terjesztenek a taggyűlés elé. így az ellenőrző funkciójuk helyes gyakorlásán túl azt is közvetlenül látják, hogy milyen témákban kell cselekedni az irányító, illetve a községi, az üzemi pártszerveknek. Megyénkben eddig 75 értékelő taggyűlésre került sor. Jellemzőjük az ünnepélyesség. A tagság több mint 90 százaléka vett ezeken részt és a vitában a megjelentek 34 százaléka mondott véleményt. A taggyűlések hármas funkciót látnak el: összegezik és minősítik megfelelő részletességgel a beszélgetések tapasztalatait; határozatot, illetve feladattervet fogadnak el a párttagság által tett javaslatok megvalósítására; végül a taggyűlés határoz a pártból kikerültek, főleg a törlésre javasoltak ügyében. A taggyűlési beszámolóknak át kell fog- niok a tagság által, a beszélgetéseken elmondott észrevételeket és ezek birtokában elemzik az alapszervezeti munka további teendőit. A beszámolók többsége megfelel ezeknek a következményeknek. Az üzemi alap- szervezetekben főleg a termeléssel összefüggő tennivalók, míg a községi alapszervezeteknél a lakosság szélesebb rétegét érintő ellátási, kommunális fejlesztést segítő teendőket fogalmazták meg, a párt belső életének feladatai mellett. így (például a gödöllői Árammérőgyár kommunistáinak a termelés- szervezés fejlesztésére elhangzott javaslatai mellett megtalálhatók azok az észrevételek is, amelyeket a városi egészségügyi rendelőintézet és a városi tanács apparátusa ügyintéző munkájának hiányosságaira tettek. Több alapszervezet beszámolója teszi magáévá a tagság véleményét, hogy „legyen a pártmunka stílusa a párttagokkal való egyéni foglalkozás az alapszervezetek vezetőségei részéről”. Ez jogos észrevétel, melyet a rendszeres napi munkán túlmenően az éves beszámoló taggyűléseket megelőzően kell rendszeresíteni a pártmunka értékelésekor, a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések során. Azt is igazolják az eddigi beszámolók, hogy a megye pártalapszervezeteinél nem volt befelé fordulás, nemcsak a párt belső életének feladataival foglalkoztak az elmúlt 5 hónapban, hanem — mint a megyei párt- bizottság május 4-i ülésének beszámolója is megállapította — eredményes volt a politikai irányító és ellenőrző munka a gazdasági élet területén is. Az idei első negyedév tapasztalatai azt mutatják, hogy javult az anyagellátás, rendelésekkel valamennyi vállalatunknál lekötötték az egész évi kapacitást, eredményesen teljesítették dolgozóink' az első negyedévi tervüket. Az 1976. évi .mezőgazdasági feladatokra is kielégítő volt a felkészülés, érvényesülnek a megnövekedett követelmények a politikai és gazdasági munkában. A párthatározatok felfrissítésével Az összegező taggyűléseket igen helyesen több helyen felhasználják 02 érvényben levő párthatározatok felfrissítésére, a párttagság körében. A felvetett javaslatokhoz kapcsolják a teendőket a már meglevő, de nem következetesen megvalósított határozatok végrehajtására. A beszámolókban több esetben fogalmazzák meg1 az igényt, hogy az eddiginél pontosabban határolják el a feladatokat a párt, a gazdasági vezetés és a tömegszervezetek között. Ez is hatékonyabbá teheti a munkát. Szólnak a párt belső életéről is. A nagyobb fegyelemről, felelősségvállalásról a dunakeszi konzervgyárban úgy fogalmaztak, hogy „magatartásában munkahelyén, otthon és baráti körben is legyen kommunista, aki párttag”. Számos helyen nagyobb igény nyilvánult meg a még rendszeresebb ideológiai képzés iránt. A vezetőségek munkájának tanulságul szolgál, hogy sok helyen megfogalmazták: a vezetőségek az eddiginél gyakraban kérjék ki az egyes párttagok véleményét a döntés meghozatala előtt. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták azt igénylik, hogy gyakrabban — ne csak évente egyszer — kapjanak útmutatást és rendszeresebb legyen beszámoltatásuk is. Sürgették több taggyűlésen, hogy az üzemben a gazdasági vezetés határozottabb fellépést tanúsítson a termelés irányításában és a munkafegyelem betartásában. Az Alagi Állami Gazdaságban azért bírálták a gazdasági vezetést, mert drága külső munkaerővel végeztetnek el 6ok olyan munkát, amit megfelelő átszervezéssel a gazdaság állandó dolgozol is el tudnának látni. Figyelemre méltó javaslatok Az elhangzott javaslatok, észrevételek értékelése arra mutat, hogy zömük helyileg megoldható. Számos javaslatot már a most készülő kollektív szerződések megújítása kapcsán realizálnak. Ez minden bizonnyal jó hatású lesz a javaslattevők és a végrehajtók aktivitására is. Az eddigi tapasztalatok szerint a javaslatok mintegy egyhar- madánál szükséges felsőbb szervek, illetve helyi államhatalmi szervek intézkedése. A taggyűlési viták általában megerősítették a vezetőség beszámolóját. Elismeréssel szólt a tagság több helyen a vezetőség irányító, segítő, ellenőrző munkájának fejlődéséről. Valamennyi felszólaló aláhúzta a tag- könyvcserét megelőző beszélgetések szükségességét, kedvező légkörét. Ezen túl számos kritikai észrevételt is tettek. Így azt, hogy a taggyűlés által jóváhagyott munkatervet a vezetőség vegye magára kötelezőnek, s a vezetőség tartsa nagyobb becsben a pártcsoportok véleményét, rendszeresebben kérje számon a pártmegbízatások teljesítését, segítsen a végrehajtásban is, ha egy-egy párttagnál gondot lát. összetett feladataik vannak az rlapszerve- zetek vezetőségeinek a jelen szakaszban. A beszélgetések folytatása mellett most már a tapasztalatokat felelősségteljesen, körültekintően összegezniük kell és a párttaggyűlés elé tárniuk. A javaslatok birtokában a felelősökkel és a határidővel ellátott feladattervek kidolgozása válik szükségessé és azt el kell juttatniuk az indokolt javaslatok egy részével a felsőbb szervekhez intézkedés, illetve tájékoztatás céljából. Az irányító pártszervek e munka felelősségteljes ellenőrzésére hivatottak, miközben testületüknek hatékony segítséget kell adnia az alapszervezetnek e nagy munka eredményes befejezéséhez. Növekvő aktivitással Egyértelműen bizonyítják az eddigi beszélgetések és a megtartott taggyűlések párttagságunk aktivitásának növekedését és cselekvő részvételét a XI. kongresszus határozatainak megvalósításában. Ugyanakkor igényli a végrehajtás során a határozott, következetes irányítást, az ellenőrzés fokozását s a fegyelem erősítését. A beszélgetések eredményessége napjaink és az elkövetkezendő idők cselekvésében, a párttagok aktivitásának, növekedésében fogja éreztetni hatását. Ennek megvalósulása megyénk valamennyi kommunistáján múlik. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára 1 1 1