Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

2 %Mdav 1976. MÁJUS 15., SZOMBAT Az OKP a választási programról Befejeződött az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése, amely a párt választási és választás utáni célkitűzéseit hagyta jóvá. Enrico Berlinguer főtitkár vitazárója után a KB határo­zatot fogadott el: jóváhagyta a főtitkári beszámolót, a ve­zetőségnek a június 20-i vá­lasztásokra szóló programját, és végül a párt képviselőlis­táit. Felszólította a teljes tag­ságot, segítse elő munkájával a választási célkitűzések meg­valósítását. HELSINKI — SZEPTEMBER \ békeszerető erők világkonferenciája a fegyverkezési hajsza megakadályozásáért A munkacsoport mostani ülésének fő feladatai a fegyverkezési hajsza meg­akadályozásáért, a leszerelé­sért és enyhülésért küzdők vi­lágkonferenciájának előkészí­tése. Ezt az értekezletet az állandó összekötő bizottság javaslatára ez év szeptembe­rében tartják Helsinkiben. A Moszkvában pénteken meg­nyílt a békeszerető erők vi­lágkongresszusa állandó ösze- kötő bizottsága munkacso­portjának kibővített ülése, amelyen az 1973. évi moszk­vai kongresszuson részt vett nemzetközi és nemzeti szerve­zetek és mozgalmak mintegy 100 képviselője tanácskozik. Dinamikusan fejlődik a magyar- osztrák együttműködés munkacsoport megvitatja az állandó összekötő bizottság ez év végén Moszkvában sorra kerülő plenáris ülésével kap­csolatos kérdéseket is. Leonyid Brezsnyev köszöneté Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára köszöne­tét fejezte ki mindazoknak, akik üdvözölték őt abból az alkalomból, hogy a Szovjet­unió marsallja címmel és a vele járó marsall csillaggal tüntették ki. „A Szovjetunió marsallja cím odaítélését és a meleg hangú üdvözleteket nemcsak saját tevékenységem elisme­résének tekintem — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev. — Ez mindenekelőtt a lenini kommunista párt és a szov­jet állam történelmi érdemei­nek értékelése a tartós bé­kéért vívott harcban.” Leonyid Brezsnyev köszö­netnyilvánítását pénteken hozták nyilvánosságra Moszk­vában. Lázár György miniszterelnök közelgő ausztriai látogatása szarosain illeszkedik a két or­szág magasszintű vezetői talál­kozóinak sorozatába. Politikai kapcsolataink rendezettségét jelzi, hogy az elmúlt hat évben két hivatalos és két nem hi­vatalos államfői, két hivatalos kormányfői, két hivatalos és több nem hivatalos külügymi­niszteri találkozóra került sor. Találkoztak a parlamentek ve- zeiői is és kölcsönösen parla­menti baráti csoportokat hoz­tak létre. Rendszeressé váltak a két kormány tagjainak köz­vetlen tárgyalásai is. Magyarország és Ausztria kapcsolatai évek óta örvende­tesen fejlődnek, mintegy pél­dáját adva annak, hogy hogyan valósulhatnak meg a gyakor­latban a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének elvei. A két ország már jóval a helsin­ki záróokmány elfogadása előtt ennek szellemében működött együtt, s a kapcsolatok továb­bi bővítését is a Helsinkiben megfogalmazott törekvések hatják át. A két ország szerződéses kapcsolatai igen kiterjedtek és az utóbbi években újabb fon­tos egyezményekkel — mint például a jogsegély, a kiadatá­si, az iparjogvédelmi, a tudo­mányos és műszaki együttmű­ködési megállapodásokkal — tovább gyarapodtak. Jó ütem­ben haladnak a kulturális egyezményt előkészítő tárgya­lások. Az egyezmények végre­hajtását, az egyes szakterüle­tek kapcsolatainak elmélyíté­sét, az egyezményekre épülő munkatervek kidolgozását hat állandó vegyes bizottság — ke­reskedelmi, ipari-gazdasági, vízügyi, tudományos és mű­szaki együttműködési két ha­tárügyi bizottság —, sőt egy általános vegyes bizottság is segíti. Gazdasági kapcsolatainkban jelentős szerepet játszik a tra­díció és a földrajzi közelség. Ausztria a tőkés országok kö­zül hazánk harmadik legna­gyobb kereskedelmi partnere. Közvetlen árucserénk az el­múlt tíz évben több mint há­romszorosára nőtt. Kiemelke­dően nagymérvű volt a fejlő­dés 1973-ban és 1974-ben, ami­kor a forgalomnövekedés üte­me meghaladta a 30 százalé­kot. 1975-ben a dekonjunktúra hatására a forgalom elmaradt az azt megelőző év kiugróan magas szintjétől, de így is megközelítette a 400 millió dollárt A kereskedelmi mér­leg jelentős magyar passzívu­mot mutat. Kivitelünk szerke­zete nem kedvező, magas az anyagok és a félkész termékek aránya, ugyanakkor kevés gé­pet, ipari fogyasztási cikket exportálunk. Behozatalunk­ban szintén az anyagok és a félkész termékek dominálnak. A két ország vállalatai kö­zött számottevő kooperációk épültek ki. Jelenleg körülbe­lül 75 kooperációs megállapo­dás van érvényben, ezeknek körülbelül a fele a a gépipar területén, de jelentős a vegy­ipari kooperációk száma is. s a további termelési együttműkö­dések számára is jó lehetősé­geket kínál á vegyipar. Nem 'delégítőak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén el­ért kooperációs eredmények. . Mindkét ország érdekelt a határmenti területek közvetlen gazdasági kapcsolatának fej­lesztésében. Hozónkban külö­nösen a kamarai szervek se­gíthetik ezt elő vásárok, kiállí­tások szervezésével, delegáció- cserékkel. Egyébként a határ- meniti kapcsolatok aiz utóbbi években Vas és Győr-Sopron megye, illetve Steiermark és Burgenland kpzött intenziveb­bé váltak. A két ország kulturális és oktatásügyi kapcsolatai igen szélesek és kiterjedtek. Becs­ben magyar intézet, Collegium Hungaricum működik. Évente 35—40 nagyobb szabású ren­dezvényt — szakmai előadáso­kat, kiállításokat, filmbemuta­tókat, hangversenyeket stb.-t szervez, elsősorban Becsben, de az utóbbi években vidéken is. Részben otthont ad auszt­riai ösztöndíjasainknak is. Ma­gyarország elvi hozzájárulását adta osztrák intézet létesítésé­hez Budapesten. Jelenleg a műszaki kivitelezési tervek egyeztetése és az építkezés előkészítése van folyamat­ban. Irodalmi kapcsolatainkban bizonyos stagnálás tapasztal­ható. 1960 és 1974 között Ausztriában mindössze 2022 magyar szépirodalmi mű je­lent meg. Színházi kapcsola­taink viszont az elmúlt évek­ben javultak. Ausztriában több magyar darabot bemutat­tak, cserekapcsolat, jött létre a Vígszínház és a bécsi Volks- theater, valamint a Madách Színház és a salzburgi Lanes- theater között. Mindent egybevetve, úgy ér­tékelhetjük, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatai az el­múlt 5—6 évben csaknem minden területein dinamiku­san fejlődtek, ez kedvező ala­pot és feltételeket biztosít ah­hoz, hogy együttműködésünket a következő esztendőkben to­vább szélesítsük és mélyítsük. LIBANON Megállapodás a harmincadik tűzszünetről Csütörtökön ismét súlyos harcok voltak Bejrútban, és Tripoliban. Nem hivatalos adatok szerint' csupán e két városban az elmúlt 24 óra alatt kétszázan vesztették éle­tüket. A fővárosban, az iraki nagykövetség közelében pa­lesztin csoportok csaptak ösz- sze jobboldali erőkkel, s a har­cok kiterjedtek Bejrút egész belvárosára. Tripoliban csü­törtökön egész nap tartottak a harcok. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a libanoni válságban érdekelt feleket tömörítő katonai vegyesbizott- ság pénteki ülésén megállapo­dás született egy újabb — a válság eddig eltelt ideje alatt már a harmincadik — tűzszü­netről. A bizottság kétórás ülését követően Karami libanoni mi­niszterelnök jelentette be a megállapodást, kiemelve, hogy az a felek „egyhangú” jóvá­hagyását élvezi. A tűzszüneti felhívás értelmében pénteken éjféltől el kell hallgatniuk a fegyvereknek szerte az or­szágban. Karami végezetül hangoztatta: erősen reméli, hogy a szembenálló erők ez­úttal tiszteletben tartják majd a tűzszüneti megállapodást, hogy az végleges lesz, és az ország élete visszatérhet a normális kerékvágásba. CSAK RÖVIDEN. URHO KEKKONEN finn köztársasági elnök nem fo­gadta el a Martti Miettunen vezette kormány lemondását, és felkérte a koalíciós partne­reket, hogy fontolják meg még egyszer elhatározásukat. Kekkonen jövő keddre vár végleges választ a miniszter- elnöktől. INDIA ÉS PAKISZTÁN pénteken elhatározta, hogy felújítja az 1971-es háború előtt megszakadt diplomáciai kapcsolatait. ANTONIO KAMALHO EANES tábornak, a portugál szárazföldi erők vezérkari fő­nöke pénteken délután hivata­losan bejelentette, hogy indul a június 27-re kitűzött elnök­választásokon. ADDISZ ABEBÁBAN beje­lentették, hÖgy június 24—29 között Mauritiuson rendezik az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsülését. A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT elnöksége élesen elítél­te az NSZK-ban működő anarchista és maoista csopor­tok tevékenységét. JORGE RAFAEL VTDELA altábornagy, Argentína elnöke újságíróknak adott nyilatko­zatában megerősítette, hogy a katonai kormány végső célja a demokrácia teljes visszaál­lítása az országban. Ideológia — ismeretterjesztés p Uj politikai könyvek Az e heti Kossuth-könyvek közül négyet ismertetünk, amelyek különböző oldalról világítják meg a marxizmus— leniinizmust. Különösen Marx —Engels levelei tarthatnak érdeklődésre számot, hiszen több levél most jelenik meg először magyarul. Levelek a történelmi materializmusról A marxizmus—leninizmus klasszikusai kiskönyvtárának sorozatában jelent meg Marx —Engels: Levelek a történel­mi materializmusról című kö­tet, amely nyolcvan levelet, illetve levélrészletet tartal­maz. E levelek olvasása nyo­mán sok új ismeretet kapunk a történelmi materializmusra vonatkozóan. A levelek olyan kérdéseket világítanak meg, mint: a gazdaság és a tudat összefüggése; az osztályok és az osztályharc kérdései; osz­tályok és politikai, ideológiai irányzatok, mozgalmak érté­kelése, az állam a proletariá­tus és a szocialista forrada­lom összefüggései, valamint a materialista világnézet fejlő­dése. A levelezés nemcsak kette­jük levélváltását tartalmaz­za, hanem azokat is, amelye­ket barátaiknak, vitapartne­reiknek írtak, s amelyekben őszintén, kendőzés nélkül ki­fejtették véleményüket egy- egy társadalmi, mozgalmi, po­litikai kérdésről. Marx pél­dául P. V. Annyenkovhoz írt levelében bírálja Proudhont, s rámutat, hogy a proudhomi dialektika hamis, mert a pol­gári életformát tartja örök igazságnak. Példákkal bizo­nyítja saját igazát; egy he­lyütt azt írja: „ ... vessünk egy pillantást a való életre. A jelenlegi gazdasági életben nemcsak konkurrenciát és mo­nopóliumot találunk, hanem megtaláljuk szintézisüket is, amely nem formula, hanem mozgás. A monopólium meg­teremti a konkurrenciát, a konkurrencia megteremti a monopóliumot. Ámde ez az egyenlet korántsem küszöböli ki a jelenlegi helyzet nehézsé­geit, mint a polgári közgazdá­szok képzelik, hanem még sú­lyosabb és kuszáltabb helyze­tet eredményez”. Miért idéztem ilyen hosiz- szan Marxot? Két dolog miatt. Egyrészt: az 1846-ban írt le­vél megállapításai ma is ér­vényesek. Másrészt: világos okfejtéséért és stílusáért. A mai antikommunizmus A kötet szovjet és NDK szerzői kollektíva műve. A népes szerzői gárda arra vál­lalkozott, hogy átfogó képet adjon a mai antikommuniz- musról. Kimutatják, hogy az antikommunizmus az impe­rializmus ideológiája és politi­kája a szocializmus, a forra­dalmi munkásmozgalom és minden más demokratikus erő ellen folytatott harcában. Az antikommunizmus egyidős a szervezett munkásmozgalom­mal, amely elkezdte a harcot a kapitalista kizsákmányolás és a burzisoá uralom ellen. Ennyiben a könyv kapcsoló­dik az előbbihez, a Marx— Engels-kötethez, hiszen Marx és Engels fogalmazta meg elő­ször az antikommunizmus lé­nyegét a Kommunista Kiált­vány bevezetőjében: „Kísér­tet járja be Európát — a kom­munizmus kísérteié. Szent hajszára szövetkezett e kísér­tet ellen a régi Európának minden hatalma...” így van ez most is: a burzsoá ideoló­gusok mindent megtesznek, hogy rágalmazzák a szocialis­ta rendszert, a kommunista pártok politikáját, célját, a marxizmus—leninizmus taní­tásait. A szerzők sorra veszik az antikommunizmus jelenlegi politikai stratégiáját, ellent­mondásait, és kilátá&talansá- gát. Leleplezik azokat az ideo­lógiai diverziókat, amelyek a Szovjetunió ellen irányulnak. Munkásmozgalom-történeti lexikon Ez a második, bővített ki­adás 3300 szócikket tartalmaz. Ebből 1820 szócikk az orszá­Közlcmény a nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására, május 10— 14. között látogatást tett Ma­gyarországon a nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldött­sége Gerhard Danielius, a párt elnökének vezetésével. A de­legáció tagjai voltak: Bruno Küster, az elnökség irodájának tagja, az elnökség titkára, Wolfgang Gukelberger, az el­nökség tagja és Günter Bahr, a „Wahrheit” szerkesztő bi­zottságának tagja. A nyugat-berlini SZÉP kül­döttségét fogadta Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A megbeszélésen részt vett Molnár Endre, a bu­dapesti pártbizottság titkára, Fodor László, a KB osztályve­zető-helyettese és Jahoda La­jos, a KB munkatársa. A nyugat-berlini vendégek találkoztak Szépvölgyi Zoltán­nal, a fővárosi tanács elnö­kével, valamint Háry Bélával, a Győr-Sopron megyei pártbi­zottság első titkárával, s meg­tekintették Budapest és Győr több gazdasági és szociális in­tézményét. Az MSZMP és a nyugat-ber­lini SZÉP képviselői megbe­szélést folytattak a nemzetkö­zi helyzet és a nemzetkö­zi kommunista mozgalom idő­szerű kérdéseiről, tájékoztat­ták egymást pártjaik helyze­téről és tevékenységéről. A nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttsége hang­súlyozta, hogy a Nyugat-Ber- linre vonatkozó négyhatalmi megállapodás elősegítette a város helyzetének normalizá­lódását. A nyugat-berlini és a magyar kommunisták fellép­nek a négyhatalmi megállapo­dás szigorú betartásáért Az MSZMP képviselői tol­mácsolták a nyugat-berlini testvérpártnak a magyar kom­munisták szolidaritását és tá­mogatását ahhoz a harchoz, melyet a dolgozók demokrati­kus és szociális jogaiért, a társadalmi haladásért folytat­nak. A nyugat-berlini Szocia­lista Egységpárt küldöttsége elismerését fejezte ki azokért az eredményekért, amelyeket a dolgozó magyar nép az MSZMP vezetésével a szocia­lizmus építésében elért. Hang­súlyozták a szocialista orszá­gok sikereinek nagy jelentősé­gét a népek antimiperialista harcában. Mindkét párt kiemelkedő fontosságot tulajdonít a nem­gok munkásmozgalmát, mun­káspártjait, a nemzetközi szer­vezeteket, eseményeket, vala­mint a mozgalomban részt vett vagy ma is részt vevő ki­magasló személyek életét tár­gyalja; 1130 szócikk a ma­gyar munkásmozgalmi szerve­zetekről, eseményekről és sze­mélyekről szól, míg 350 szó­cikk a munkásmozgalom leg­frissebb fogalmait elemzi. A lexikon áttekinti a mun­kásmozgalom történetét. Be­mutatja a mozgalom különbö­ző korszakait, és áramlatait; a személyek történelmi szere­pét. Olyan személyekről közöl ismertetőt, akik huzamosabb ideig működtek a mozgalom­ban. A szerepükhöz méltó he­lyet kaptak a lexikonban a munkásosztály mártírjai, to­vábbá azok a személyek, akik a politika, az ideológia, a tu­domány, a kultúra területén, a munkásmozgalomhoz kap­csolódóan végeztek kimagasló munkát. Csaknem 750 magyar személyiség életútját ismerte­ti a kötet. A lexikon második kiadásá­nak legfőbb újdonsága az el­sővel szemben az, hogy a fon­tosabb szócikkhez irodalom­jegyzéket mellékelt a kiadó. A korábbi kiadáshoz képest a kötetben mintegy 150 új cikk van. A szerkesztők javítottak az új kiadáson, ezt az idő mú­lása tette szükségessé. Az új kiadásban a szerzők feldolgoz­ták az 1970 december és 1974 vége közötti főbb történéseket, tehát az olvasók az új lexi­konban már találnak elem­zést, ismertetést Chilében és Portugáliában történtekre. zetközi enyhülés folyamata to­vábbi elmélyítésének és meg­szilárdításának. Szükségesnek tartják, hogy a politikai eny­hülést leszerelési intézkedések támasszák alá és kibontakoz­zon a katonai enyhülés. Ennek a folyamatnak az elmélyítésé­ben és erősítésében kiemelke­dő szerepe van a Szovjetunió, a szocialista országok követke­zetes békepolitikájának. A vi­lág valamennyi haladó erői te­vékenyen hozzájárultak az enyhülési politika térhódításá­hoz. Az MSZMP és a nyugat- berlini SZÉP határozottan fel­lép a nemzetközi enyhülés el­len irányuló mindenfajta ak­cióval szemben. Következete­sen harcolnak a szovjetelle- pesség és a kommunistaelle- nesség minden formája ellen. A két párt küldöttsége támo­gatásáról és szolidaritásáról biztosította a nemzeti függet­lenségért, a társadalmi haladá­sért, az imperializmus és a neokolonializmus ellen küzdő népeket és mozgalmakat. A két párt képviselői meg­állapították, hogy a nemzetkö­zi kommunista és munkásmoz­galom jelentős sikereket ért el A jövőben is elengedhetetle­nül fontos a testvérpártok akcióegységének erősítése. 8 proletár internacionalizmus, r marxizmus—leninizmus elvein alapuló összefogás. Ezektől a céloktól és elvektől vezettetve a Magyar Szocialista Munkás­párt és a nyugat-berlini Szo­cialista Egységpárt cselekvőén hozzájárul az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezletének sikeres megtartásá­hoz. A megbeszélések során elé­gedetten állapították meg, hogy jól fejlődnek az MSZMP és a nyugat-berlini SZÉP kapcsolatai. A nyugat-berlini pártküldöttség magyarországi látogatása tovább erősítette a testvéri kapcsolatokat és együttműködést. Valamennyi megbeszélésen kifejezésre ju­tott a két párt közötti teljes nézetazonosság. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára pénteken a Kremlben fogadta Jose Szmolet, Jugoszlávia moszk­vai nagykövetét. A tanácsko­záson a felek érintették a szovjet—jugoszláv együttmű­ködés további fejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit és megvitattak néhány aktuális nemzetközi problémát. A ta­lálkozó meleg, baráti légkör­ben zajlott le. Jó, tárgyszerű és eligazító kötet az új munkásatnozgalom- történeti lexikon. Politikai információ a Szovjetunióban A jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzetben, az ideoló­giai harc körülményei között, amikor á kapitalista rendszer támadja a szocialista világ­rendszert, különösen fontos a dolgozók politikai informálá­sa. A könyvecske arról szól, hogy ezt a Szovjetunióban ho­gyan oldják meg. A kötet hangsúlyozza, hogy az infor­máció szerves része a párt- szervezetek agitációs munká­jának. A politikai információ a marxizmus—leninizmusra, a propaganda és az agitáció lenini elveire épül. A tanul­mány választ ad arra a kér­désre, hogy az SZKP tevé­kenységében milyen a politi­kai információ, milyenek a tömegtájékoztatás eszközei, és milyen formában alakult ki a szóbeli politikai információ rendszere. A kötet befejező írása hang­súlyozza, hogy az utóbbi évek­ben sok minden történt' a szovjet emberek politikai tá­jékoztatásának szervezésében. Nem lehet azonban elégedett senki, mert tovább lehet és kell is tökéletesíteni a politi­kai információt, növelni az információs csatorna — a saj­tó, a rádió, a televízió, a film és a szóbeli tájékoztatás — szerepét. Nekünk is van mit meg­szívlelni a szovjet tájékozta­tó-füzetben leírtakról. Gáli Sándor 4 k 4

Next

/
Thumbnails
Contents