Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
1976. MÁJUS 15., SZOMBAT \Mdav Az eseménysorozat vége Kiemelkedő siker — A tervezettnél többel PEST MEGYE! RM DIÓ AKCIÓ Ma este az aszódi irodalmi est közvetítésével befejeződik a Pest megyei rádióakció március 16-án kezdődött eseménysorozata. E két hónap alatt a rádió kereken hatvan műsorban mutatta be megyénk életét, ipari, mezőgazdasági termelését, kulturális helyzetét, a nemzetiségi politika megvalósulását, néprajzi hagyományainkat. Az akció — a rádió történetében a tizedik — kitemelkedő sikerrel zárult: többet adott az eredetileg tervezettnél. A műsorszerkesztés például az akció megindulásakor ötven megyei adást tervezett — ez sem kis szám — de a műsorok időközben még további tízzel bővültek. Volt olyan. sorozat — a Falurádió —, amely a két hónap alatt szinte teljes egészéiben megyeivé vált ebben az időszakban akár Pest megyei Falurádiónak is nevezhettük volna. Jó kapcsolatok Mindenekelőtt ezt a kiemelkedő sikert, az akció feltétlen és egyértelmű eredményességét rögzítette az a tanácskozás, amelyet — a befejezés alkalmából — tegnap délelőtt tartottak a Pest megyei pártbizottságon. Részt vett a megbeszélésen Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Varga György, a rádió propagandairodájának igazgatója, valamint a megyei tanács több vezetője és rádiós munkatársak. Varga György értékelésében egyebek közit hangoztatta, hogy a 10. rádióakció a jubileumhoz méltón zajlott le, mind politikai tartalmát és hatását tekintve, mind kereskedelmi szempontból. A tanácskozás felszólalói mindannyian egyetértettek ezzel az összegező summázattal és kiemelten hangsúlyozták, hogy a rádiósok örömmel keresték fel a megyét, ahol minden segítséget megkaptak munkájukhoz. A jó kapcsolatok kialakulása újabb terveket szült, s a rádióban már készülnek is az újabb Pest megyei műsorok. Ez is egyik eredménye az akciónak. A megbeszélés a sok jó adás közül egyöntetűen a legkiemelkedőbb, legsikeresebb műsorok közé sorolta a Sajtó- konferenciát, amelyen a megye vezetői, Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke válaszolt az újságírók és a hallgatók kérdéseire. A Szerkesztőségi beszélgetés című műsor is e kiemelkedő adások közé került, ezen a mezőgazdaság helyzetét elemezték a megyei szakemberek. A sikeres műsorok között kapott kiemelt helyet a Kaleidoszkóp és a már említett Falurádió is. A legtöbb javaslat Külön taglalta a megbeszélés a jól szervezett és sikeres hat megyei közönségtalálkozó eredményeit. A résztvevők aktivitásának jellemzésére a rádiósok elmondták, hogy az eddigi megyei akciók alkalmával szervezett közönségtalálkozók közül nálunk, Pest megyében kapták a legtöbb javaslatot, ötletet, indítványt Uj gép - két műszakban Korábban hírt adtunk róla, hogy a PENOMAH ceglédi gyáregységében rövidesen megkezdődik a félkilós, műanyag pohárba csomagolt ikrás házi zsír gyártása. A tervek szerint két műszakban dolgozik majd a berendezés, s műszakonként 25 mázsa, tehát 5 ezer csomag zsírt készítenek. Képünkön a kísérlethez állítják be a gépet. Bozsán Péter felvétele írógépek, villamos motorok, vegyszerek BULGÁRIA A TAVASZI BNV-N A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár egyik hagyományos résztvevője a Bolgár Népköztársaság. Nemko Ccn- kov, a BNV bolgár pavilonjának igazgatója pénteken a Bolgár Kulturális Központban sajtótájékoztatón ismertette, milyen termékekkel szerepel a bolgár ipar az 1976-os tavaszi BNV-n. Magyarország és Bulgária között az árucsere-forgalom évről évre növekszik, az 1971—75-ös időszakban összege elérte a 470 millió rubelt. Az előirányzatok szerint a jelenlegi tervidőszakban a forgalom további 66 százalékkal növekszik. Bulgária főként gépipari termékeket szállít Magyarországra, cserébe a magyar ipar többek között élelmiszeripari és konzervipari gépeket, vegyipari berendezéseket, híradástechnikai cikkeket, orvosi műszeréltet szállít Bulgáriának. A tavaszi BNV-re nyolc vállalat hozta el a különféle nagy bolgár külkereskedelmi iparágak termékeit, többségükben gépipari berendezéseket. Előreláthatóan fölkelti majd a magyar szakemberek érdeklődését a hidraulikus vezérlésű esztergapad és a különböző korszerű fémforgácsoló gépek. Most először kerül bemutatásra a vásáron a Marica elnevezésű írógép, és az 50 állomásos automata telefonközpont is. A két ország közötti együttműködés mindinkább kiterjed a sr/kosításra és a kooperációra is. A vásáron a bolgár szakemberek ezeknek a kapcsolatoknak a bővítését is várják, és elsősorban a gépipar, az elektronika és a konténeres szállítórendszerek körében szeretnének újabb kooperációkat kialakítani magyar vállalatokkal. konkrét műsorok elkészítéséhez. Kiemelte a megbeszélés, hogy az akció zavartalanul, nagyobb hibák nélkül zajlott. Az ugyan — mint többen elmondották —, nem volt szerencsés, hogy a március 16-i indulás után jó néhány napig nem hangzott el Pest megyei adás. A későbbiekben azonban egyenletesebbé, kiegyensúlyozottabbá vált a műsor elosztása. Két hónap alatt 16 ezer Részletesen foglalkozott a megbeszélés az akció kereskedelmi eredményeivel. S mint a műsorokkal, ezzel kapcsolatban is azt állapította meg, hogy a tervezettnél többet teljesítettünk. Eredetileg a kereskedelmi szervek 15 ezer készülék eladására készültek fel. A Pest megyeiek azonban ennél jóval többet: 16 ezer rádiót vásároltak. Hogy ez mennyire jelentős eredmény, jól mutatja két másik szám. Pest megyében tavaly egész esztendőben összesen 25 ezer 680 készüléket adtak el, és az eddigi legsikeresebb megyei akcióban, a szabolcsiban 13 ezer rádiókészüléket vettek a nyírségiek, azaz háromezerrel kevesebbet, mint nálunk. Barinkai Oszkárné. a megbeszélés tanulságait összegezve egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy az akció műsorai reflektorfénybe állították a megyét és reális képet festettek róla. E műsorsorozat eredményeképpen mindannyian többet tudunk a megyéről. Éppen ezért kívánatos, hogy az a jó együttműködés, amely e két hónapban kialakult a rádió és a megye között, a jövőben töretlenül folytatódjék tovább. A sajtókonferenciára telefonon vagy levélben eljuttatott, de időhiány miatt nem szereplő hallgatói kérdésekre — ígéretünk szerint — lapunkban megkezdjük a válaszadást. Először most kedden, május 18-án közöljük a Pest megyei Tanács illetékeseinek válaszát, majd minden kedden, egészen addig, amíg minden hallgató választ nem kap kérdéseire. A vállalati fejlesztések állami támogatására 95 milliárd forint Fő követelmény a hatékony megtérülés A Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatója Pénteken, dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes arról a határozatról tájékoztatta a sajtó képviselőit, amelyet a közelmúltban hozott a Minisztertanács a vállalati beruházások állami támogatásának rendszeréről. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy e határozat a támogatási rendszer olyan továbbfejlesztését eredményezi, amely az elérendő célok, a rendelkezésre álló eszközök és a konkrét feltételek összhangjának megteremtését biztosítja. A támogatási rendszert egységesítették, az indokolatlan különbségeket megszüntették, növelték a gazdaságosság szerepét valamennyi vállalati és szövetkezeti beruházás esetében, amennyiben ahhoz állami támogatást igényelnek. A továbbiakban a pénzügyminiszter-helyettes elmondotta, hogy az állam beruházási támogatást csak olyan esetben nyújt, ha a fejlesztés szorosan köthető a népgazdasági tervben meghatározott célokhoz, s ha a feltételek hiánytalanul megvannak. Ez elősegíti, hogy a vállalatok kiegészíthessék saját fejlesztési forrásaikat, illetve beruházási hiteleiket, s a három pénzösszegből zavartalanul megvalósíthassák hatékonyságnövelő fejlesztési elképzeléseiket. A vállalati beruházások állami támogatása akkor indokolt, ha a beruházási célban találkozik a népgazdaság és a vállalat érdeke, illetve, ha a támogatás olyan fejlesztés ösztönzéséül szolgál, amelynek gyújtópontjában népgazdasági érdekek állnak, de ezit egyébként a vállalat a maga számára nem tartaná kifizetődőnek. Építőanyag-ipartól az élelmiszeriparig Lényeges anyagi eszközökről van szó, hiszen az V. ötéves terv időszakában a vállalati döntési hatáskörben megvalósuló beruházások mintegy negyedének alapját az állami támogatás szolgáltatja. Ez ösz- szegszerűen 95 milliárd forintot tesz ki, s átlagom felüld részarányt képvisel az állami támogatás az építőanyagipar, a könnyűipar, az építőipar, az élelmiszeripar és a szénbányászat fejlesztésében. A népgazdaság V. ötéves terve — mutatott rá dr. Trethon Ferenc — több, minit 50 támogatási célt jelöl meg. Az építő- anyagiparban például öt esztendő alatt 9,5 milliárd forint összegű támogatás nyújtható, a többi között a kő- és kavics- bányászat, a beton- és vasbe- tomáru-termelés, a falazóanyagok gyártásának bővítésére. Nagyobb összeg szolgálja a könnyűszerkezetek gyártó kapacitásának korszerűsítését, illetve növelését, valamint a ruházati Iparban az előző tervidőszakban megkezdett rekonstrukció folytatását Pest megye is erősen érdekelt a további támogatási célokban, mivel például a gépiparban jelentős állami támogatást kap fejlesztési terveinek megvalósításához a Csepel Autógyár, valamint a Magyar Hajó- és Darugyár. A papíriparom belül fejlesztik a cementzsákok alappapírjának termelését, szintén állami támogatással, az élelmiszeriparban pedig 7,1 milliárd forintot fordíthatnak a gazdaságos export fokozására, az áruválaszték javítására, és olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek rövid időn belül hathatósan javítják a lakosság ellátását Így egyebek között jelentős állalmi támogatást vehet igénybe a húsipar, a tejipar, a hűtő- és a malomipar. Az V. ötéves terv időszakában a belkereskedelem hálózatának gyarapításához és korszerűsítéséhez összesen 4,5 milliárd forint állami támogatás nyújtható. Előtérben állnak a korszerű, nagy alapterületű kereskedelmi egységnek, és az állami támogatás elnyerésére benyújtott pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek azok az elgondolások, amelyek csökkentik a vásárlásra fordított időt, és enyhítik a kereskedelem munkaerőgondjait. Szigorú feltételek Tájékoztatójának további részében a pénzügyminiszter- helyettes aláhúzta, hogy 1,2 milliárd forint állami támogatás segíti az anyagmozgatás fejlesztését, s azon belül elsősorban a komplett anyagmozgató rendszerek munkába állítását. Elsőrendű cél, hogy csökkenjen a nehéz fizikai munka és a gépesítés létszámot szabadítson fel. Részletesen szólott az előadó a konkrét fejlesztési célok vázolása után azokról a követelményekről, amelyek szigorú mérceként szolgálnak az állami támogatás elnyeréséhez. Rámutatott, hogy a vállalati közgondolkozásban még napjainkban is nagyon sok a félreértés a támogatások rendszerével kapcsolatban, s éppen ezért mielőbb fel kell számolni azokat a hiedelmeket, amik szerint sokan úgy gondolják, hogy nekilátnak a fejlesztésnek, s majd utólag, az állami támogatás segítségével, rendezik a költségtöbbletet. A támogatás mai rendszere nem ad ilyen lehetőséget, mert előre meghatározott célokhoz és feltételekhez köti a támogatás nyújtását, s csak ezt követően veheti fed a vállalat a Magyar Nemzeti Banktól az úgynevezett támogatási hitelt. A hatékonyság követelményének érvényesítését szolgálja, hogy szigorú előírásai vannak mind a beruházások megtérülési idejénél, mind gjazda- sági eredményénél az állami támogatás megadásának, s éppen ezért a vállalatok pályázataik benyújtásakor tételesen meg kell hogy feleljenek a követelményeknek. A Minisztertanács határozatának megfelelően — hangoztatta befejezésül dr. Trethon Férenc a támogatás egész rendszere eszközként szolgált arra, hogy a szabályozó rendszer még hatásosabban működjék, még erőteljesebben segítse a nép- gazdasági célok elérését. A vállalati beruházások állami támogatásának módszereit és lebonyolítási rendjét ismertette végezetül az előadó, majd az újságírók kérdéseire válaszolt. M. O. Kevesebb üzemi baleset, több prémiumelvonás Miért sok a túlóra? — Áramveszély a tsz-ekben Figyelemre méltó, tanulságos és tárgyánál fogva valóban tanulmányozásra érdemes tájékoztató jelentést állított össze a megyei tanács munkaügyi osztálya, a tanácsi felügyelet alá tartozó foglalkoztató szervek tavaly munkavédelmi helyzetéről. Kiderül belőle, hogy a tanácsok felügyelete alá tartozó ipari és más vállalatoknál, költségvetési üzemeknél, kisipari, mezőgazda- sági, valamint értékesítő szövetkezeteknél, továbbá egészségügyi és művelődésügyi intézményeknél Pest megyében 1975-ben összesen 162 474 ember dolgozott, mintegy k^t és fél ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A balesetek száma viszont tavaly 3043 volt, ami öszevetve az 1974-ben bekövetkezett 3165 balesettel tulajdonképpen kis csökkenést jelent. Nagyobb kiesés Ha elégtétellel is vesszük tudomásul, hogy egy év leforgása alatt mégis 125 emberrel kevesebb szenvedett balesetet, fel kell figyelnünk arra is, hogy egy balesetre átlag 25,5 munkanapkiesés jutott, szemben az egy esztendővel korábbi 24,5 munkanappal. A tavalyi baleseteknél tehát lassúbban épültek fel a sérültek, a balesetek súlyosabbak voltak. Ugyanakkor kevesebb, nem 23, hanem 20 csonkolásra volt szükség, a balesetet szenvedetteknél. és az 1974-ben előfordult 14 halálos balesettel szemben tavaly eggyel kevesebb, 13 történt. A legtöbb halálos baleset — tizenegy — mezőgazdasági termelőszövetkezetekben fordult elő, köztük hat közlekedési szerencsétlenség miatt A jelentés a számszerű csökkenést megállapítva rámutat, hogy még kevesebb baleset történt volna, ha mindenütt fokozottabb az ellenőrzés, a dolgozók munkavédelmi oktatása és kevesebb a túlóra. Munkaidő végén, a már elfáradt dolgozók között különösen rakodásnál gyakori a baleset. Emiatt növekedett a szerencsétlenségek száma tavaly is az építőiparban. Mindig a dolgozó a hibás ? Ha csökkent is megyei szinten az üzemi balesetek száma, az előző évinél 21,3 százalékkal több dolgozó nyújtotta be kárigényét. Feltehetően nemcsak azért, mert egyre tájékozottabbak jogaikat illetően, hanem azért is, mert a balesetek kivizsgálásának színvonala alig javult. Tavaly a foglalkoztató szervek a balesetet szenvedett dolgozók 47,1 százalékát tették kizárólagosan felelőssé, a vállalati, szövetkezeti mun- ügyi döntőbizottságok pedig a benyújtott kárigények több mint a felét elutasították. Márpedig ez az arány semmiképpen sem tekinthető indokoltnak. Inkább arra lehet belőle következtetni, hogy a bizottságok nem alkalmazzák helyesen a vonatkozó jogszabályokat. A megyei tanács felügyeletet éllátó osztályai általában mind szoros kapcsolatot tartanak a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőségével és azzal együtt, vagy attól függetlenül — kivéve az építési — közlekedés- és vízügyi osztályt — több ellenőrzést tettek. Ugyanakkor gyakrabban alkalmaztak szankciókat is. 1974-ben 49, múlt évben 66 vezető állású dolgozót vontak felelősségre a munka- védelem elhanyagolásáért. Negyven közülük prémiumelvonásban részesült a munka- védelmi helyzet romlása miatt. De azért vannak még tennivalók. Az építőiparban például egyedül a Ceglédi Építőipari Vállalat igazgatója és főmérnöke részesült 10, illetve 20 százalék nyereségprémium elvonásban. Holott a Pest megyei Hídépítő, valamint a Tőzegkitermelő VállcAatnál is nőtt a balesetek száma. Az utóbbinál megkétszereződött, előző évben négy, tavaly nyolc fordult elő. A foglalkoztató szerveken belül is gyakoribb lett a fele- lősségrevonás. Szabálysértési eljárásra a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és közös vállalkozásaiknál, magas pénzbírság kirovásával 15 esetben került sor. Megelőzés targoncákkal Természetesen pozitív jelenségről is beszámol a tájékoztató. Ezek közül említsük meg első helyen, hogy három tsz, a nagykátai Kossuth, a maglódi Univerzál és az újszilvási Kossuth munkavédelmi vezetője lett Kiváló dolgozó, illetve kapott miniszteri elismerést. Az üzemi balesetek megelőzése érdekében munkavédelmi célokra tavaly a szóban forgó foglalkoztató szervek 250 és fél millió forintot irányoztak elő, de az előirányzatot túlteljesítve 302 milliót fordítottak erre a célra. Főleg a jelentős baleseti forrást, az anyagmozgatást tették biztonságosabbá, korszerű gépek, illetve emelővillás targoncák beszerzésével. Felújították a szállítási utak burkolatát, valamint több helyen a villanyhálózatot és az elektromos gépek érintésvédelmét. E téren még sok a teendő elsősorban a termelő- szövetkezeteknél, ahol áramütés következtében három halálos baleset történt. Ezért javasolja a munkaügyi osztály, hogy a tsz-eknél vizsgálják felül az áramhálózatot és a villanymeghajtású gépekkel dolgozókkal ismertessék meg kellőképpen a kezelési szabályokat. A foglalkozási betegségek elhárítására is tettek intézkedéseket. Javult a mérgező hatású növényvédő szerek tárolása. Három tsz új méregraktárt is épített. A Maglódi Vasipari Vállalat külön helyiségbe helyezte át, és zajszigeteléssel látta el a koptatódobokat, hogy dolgozóit a zajártalomtól védelmezze. Jelentősen megnövekedett tavaly a foglalkoztató szerveknél, különösen a tsz-ekben a függetlenített biztonságtechnikai megbízottak száma. Megfelelő iskolázottságú, valameny- nyi és így sokat tehetnek a balesetelhárítás érdekében. Szokoly Endre
