Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

1916. ÁPRILIS 7., SZERDA Rétegklubok Szentendrén A bőség zavarában Messziről indultak Azon a téli szombat dél­utánon, 1972 decemberében a szentendrei főtéren csak Köd úr játszott Szürkeség szolgá­jával, és Pikkó hertzeg — aki nyáron még oly bátran har­colt itt kedveséért — nem bukkant fel egyik házból sem, hogy elűzze a hívatlan ko­médiásokat. Nyoma veseett a hercegnek, a Teátrum pódiumát is már rég szétszedték. Viszont éppen akkor rakták össze az ifjúsági klubot a Duna-par- ton. Itthon tartani Marosvölgyi Lajos tanácsel­nök így vázolta akkor a szentendrei fiatalok helyzetét: — Nagyon nehéz az itteni ifjúságról általánosságban be­szélni. Tájékozottságuk, igé­nyük és nem utolsósorban szabad idejük más «és más. Aszerint, hogy itt laknak és itt vagy máshol tanulnak, dol­goznak. Közel van Budapest, és ha valami itt nem elég jó, felülnek a HÉV-re a főváros­beli jobbért. Éppen azért szín­vonalas, változatos, reprezen­tatív programokkal szeret­nénk a fiatalokat itthon tar­tani. Reméljük, jó eszköz lesz ehhez a klub, melynek létne­' hozásához a tanács százezer forinttal járult hozza. S hogy mit akartak akkor a szentendrei fiatalok... — Minden tagsági jelent­kezési laphoz kérdőívet csa­toltunk — tájékoztatott Ken- defi Judit, a klub vezetője. — Megtudtuk belőlük mik a legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó témák. A megyei központ részeként Ez volt tehát az indulás. Megkezdődött a klubélet. Le­hetett itt vitatkozni, szóra­kozni, beszélgetni, filmrit- kaságokat nézni, híres mű­vészekkel, sportolókkal talál­kozni, útibeszámolót hallgat­ni, vetélkedni és így tovább. Azóta persze-itt Szentend­rénél is sok víz lefolyt a Du­nán. Tavaly a József Attila Művelődési Központ — mely a klub gazdája volt — beépült a megyei művelődési köz­pontba, s az ifjúsági klub a központ úgynevezett városi csoportjához tartozik. Itt dol­gozik most, mint ifjúsági előadó, Kendefi Judit: — Most elsődleges felada­tom a városi ifjúság műve­lődésének, szakmai, mód­szertani segítése. — Milyen funkciót tölt most be a klub? — A klub nyitott. Ez azt jelenti, hogy szórakoztató ren­dezvényeken, a disc—jockey- műsorokon, a vetélkedőkön, ismeretterjesztő előadásokon bárki részt vehet. A tagokból álló vezetőség irányítja a munkát, állítja össze a prog­ramot. Változatosan, sokféleképpen — Hogy tükröződik a prog­ramok tematikájában a fiata­lok érdeklődése? — Az érdeklődési köröknek megfelelően kisebb csoporto­kat, rétegklubokat hívtunk életre. Legnépszerűbb a fia­tal utazók klubja; most 24 tagja van. Három évvel ez­előtt alakult ez a rétegklűb. Gyakran szerveznek egy- vagy több napos túrákat. Be­járták már a Pilis, Bükk, Bör­zsöny, Vértes és Mátra leg­szebb vidékeit. Részt vettek a megyei Rákóczi-emléktú- rán is. — A magnósklub tavaly stúdióhelyiséget alakított lei az ifiklubban. Most ezt fej­lesztik tovább magnókkal, erősítőkkel és más techni­kai berendezéssel. — A népzenei klub fel­adata elsősorban a nemze­tiségi folklór ápolása; nép­daltanulás, előadás, közös ze­nélés. A klubot táncházzá kí­vánják alakítani. — A programok zöme tu­lajdonképp egy-egy réteg­aprilis 8-tOl Április ii-ig CEGLÉD, DUNAKESZI Szabadság VÖRÖS CSILLAG 8—11: Emlékezz a neveare s 8—11: A két aranyásó 12—14: Az ég velem van 12—13: Egy király New Yorkban CEGLÉD, 14: Rocco és fivérei I—n. Kamara DUNAKESZI, 8—11: Kamilla, te vagy a Rákóczi sorsom 7— 8: A farkassziget rejtélye 12—14: Oly távol, oly közel lo—11: Nagyvárosi fények GÖDÖLLŐ 125 E?y király New LUUULLU ' Yorkban 8— 11: Árvácska 14—15: Gyilkosságok 12— 13: Joachim, dobd a másodkézből gépbe! £RD 14. Nem félünk a Ä farkastól* 7— 8: Csárdaskiralynő 11—12: A rejtelmes sziget SZENTENDRE 13—15: Folytassa, Kleo! 8: Ne féljetek a FÓT O ,, tÖrtni«i 1 8—11: Folytassa, Kleo! 9 11 ‘ gépbe'™’ d bd 12—13: Nagyvárosi lények 12: Kopár sziget GYAl 13— 15: Árvácska 8. A f^ete farmer 9—10: Szerelmem, Moszkva Madách Imre u~12= és ° tábornoK 9— ll: Emlékezz a nevedre; KISTARCSA 12—14: A két aranyásó 8— 9: A kőszívű ember fiai I—II. ABONY 10—11: Egy királyi álom 8: Oly távol, oly közel 12-13: Csárdáskirálynö 9— 11: Zongora a levegőben NAGYKATA 12—14: Emlékezz a nevedre! 8—11: A kenguru BUDAÖRS 12—14: Keserű csokoládé 8— 11: Elszakadás* PILISVÖRÖSVÁR 10— 11:* Első előadáson: 9—11: Még néhány perc a ördögcsapat béke 12—14: Ne féljetek a 12—14: A sakál napja szerelemtől POMAZ DABAS 8— 9: A királynő nrliez napja 9— 11: Gyilkosságok péntek 10—11: Kutyahűség este 13—13: Hosszú búcsú 12—13: Nyomorultak I—II. RÁCKEVE 14: Mágnás Miska g_ BaracI;to|va] DUNAHARASZTI 10—11: Vörös rekviem 8- 9: Vörös rekviem n~13! A loPakod6 hold 10—11: Ne féljetek a SZIGETSZENTMIKLÓS szerelemtől 8—11: Hosszú búcsú 12—13: Egy királyi álom 12—13: Vörös rekviem klub működésén, alapul. A liatal utazók például szer­vezik a dia- és tiimvetíte- ses útibeszámolókat. Min­den évben négy előadói es­tet tartunk. De mindezeken kívül különféle sportolási lehetőségek is vannak: pang- pong, sakk. — Sikerült-e népszerűvé tenni az ifjúsági klubot? — Alapításkor mintegy 350 tagunk volt. Ez a szám azon­ban fokozatosan csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy so­kan csali sikkből léptek be, gyakorlatilag aztán nem vál­lalták az állandó munkát. Ma hivatalosan 110 tagot szá­molunk, de a szórakoztató rendezvényeken ennél többen is megjelennek. Örvendetes, hogy kialakult egy 50—60 fos állandó tagság, melyre mindig lehet számítaná. Ez a fontos, nem pedig az, hogy hány tankönyvet adtunk ki. Nem „papírtagofcra” van szük­ség, hanem cselekvő fiatalok­ra. Nehéz választani — Mi a jelentősége a klub­nak a városi fiatalok életé­ben? — Szentendrén máshol is van, illetve ízbégen és a papírgyárban most április­ban nyűik ifjúsági kluu A Móricz Zsigmond gimnázium saját programmal gondosko­dik a diákok kulturált szó­rakoztatásáról. A megyei mű­velődési központ számos szakköre kifejezetten a fiata­lok számára alakult. A fiata­loknak ma már egyre inkább az egy időben kínált lehetősé­gek közti választás a legfőbb gondjuk. A Duna-parti ifjú­sági klub születése idején gya­korlatilag a József Attila Mű­velődési . Központon belül egyetlen lehetőbég volt a küi- turálódásra, szórakozásra. Ma már egy a sok közül. És hogy ez így van, az nagyrészt ép­pen a klub jó és eredményes, aktivizáló munkájának kö­szönhető. Dalos Gábor Magyar filmnapok a Szovjetunióban Révész Miklós, a Mafilm ve­zérigazgatója és Mihail Szo- lovljov, az Oroszországi Föde­ráció Filmművészeti Állami Bizottságának, elnökhelyettese kedden, Moszkvában megnyi­totta a magyar filmnapok szovjetunióbeli eseménysoro­zatát. A filmnapokra, melyek Moszkvában, Minszkben és Vilniusban kerülnek megren­dezésre, öttagú magyar film­művészdelegáció érkezett a Szovjetunióba. A moszkvai magyar filmhét műsorán a Vörös rekviem, az örökbefogadás, az Idők kezde tén, a Dunai hajós, az Ámok­futás,. a Kópiások és a Ken­guru című új magyar filmek szerepelnek. Az Udarnyik filmszínházban kedden, a szovjetunióbeli magyar filrn- naook ünnepélyes megnyitása után nagy sikerrel mutatták be Grunwalsky Ferenc Vörös rekviem című művét. Harmincöt országban négy és fél millió néző 0 Az Állami Népi Együttes jubileumi társulati ülése Jelképes gesztussal kezdő­dött kedden az az ünnepség, amellyel az Állami Népi együt­tes Corvin téri székházában emlékeztek meg a társulat alapításának negyedszázados évfordulójáról: Létat Dezső rendező, koreográfus, rövid beszéd kíséretében felavatta az együttes nemrég elhunyt vezetőjének, Rábai Miklósnak szobrát, Szabó Iván szobrász- művész alkotását. Az ünnepi társulati ülést Katona György igazgatóhelyet­tes nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent énekeseket, táncoso­kat, muzsikusokat, nem utolsó­sorban pedig a meghívott ven­dégeket, a Kulturális Miniszté­rium, a testvérintézmények, a kerület párt- és tömegszerve­zeteinek képviselőit. Hangsú­lyozta: az Állami Népi Együt­tes 25 év alatt látványos ered­ményeket ért el, hiszen mint­egy 3000 előadását a világ 35 országában, több mint 4 és fél millióan tekintették meg. En­nél is fontosabb azonban az, hogy az együttes a magyar kulturális élet szerves részévé vált, tisztelet, megbecsülés övezi. Maácz László, megbízott igazgató ünnepi beszédében abból indult ki, hogy a 25 éve létrejött együttes volt az első olyan művészeti csoport, amely a felszabadulás után új­jászülető kulturális életünk­ben a folklór megszerettetésé­re, népszerűsítésére vállalko­zott. Az elmúlt másfél évti­zed során 12 programot vittek a közönség elé, amelyek közül nyolc ma is repertoáron szere­pel. A magyar táncosok, mu­zsikusok, énekesek évente csaknem száz alkalommal sze­repelnek hazánkban, olyan he­lyekre is elviszik a folklór üze­netét, ahol a népművészetre még nem figyelnek oda kellő­képpen. A jubileumi társulati ülést köszöntötte dr. Orbán László kulturális miniszter is, aki ar­ról beszélt, hogy jelképes egye­zés van népünk nagy áprilisi ünnepe és a Magyar Állami Népi Együttes áprilisi születés, napja között. A testvéregyüttesek nevében Radovics Ferenc alezredes, a Honvéd Művészegyüttes pa­rancsnoka gratulált az ünne­peiteknek, majd Szöllősi Gyula, az együttes első igazgatója em­lékezett az indulásra. A negyedszázados évforduló alkalmából Katona György igazgatóhelyettes, az együttes három tagjának adta át a Szocialista Kultúráért kitünte­tést, hatan kapták meg a Ki váló Dolgozó címet, négyen pedig miniszteri dicséretben részesültek. Ugyancsak kedden osztották ki aZ Együttesért dí­jat is, amelyben ezúttal heten részesültek eredményes tevé­kenységükért. Délután a 25 éves jubileum alkalmából az Állami Népi Együttes vezetői, művészei, ad­minisztratív dolgozói megko­szorúzták a Farkasréti teme­tőben Rábai Miklós sírját. Országos TIT-konfcrencia Az országismerét szerepe az idegen nyelvek oktatásában címmel rendezi meg több na­pos országos konferenciáját a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat idegennyelvű oktatási tanácsa. A TIT Bocs- kay úti természettudományos stúdiójában kedden megtar­tott előtanácskozáson Telegdi Zsigmond professzor, a TIT idegennyelvű oktatási taná­csának elnöke köszöntötte a résztvevőket, a TIT idegen- nyelvű iskolájának tanárait, pedagógusokat, tanárokat, a téma szakembereit. A csütörtökig tartó konfe­rencián négy nyelvi szekció­ban (orosz, német, angol és oiasz-francia-spanyól), az or­szágismereti tananyagok, be­szédszituációk, fordítástech­nikai problémák és módszer­tani kérdések kerülnek terí­tékre, mintegy 200 érdeklődő előtt. Kazinczy-verseny A II. Kazinczy-verseny or­szágos döntőjét, amelyen a megyei és a megyei jogú vá­rosi versenyek két-két, a fő­városi verseny 12 legszeb­ben beszélő tanulója vesz részt, április 23—25-e kö­zött Győrött, a Kazinczy Fe­renc Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskolában rendezik meg. A döntő dísz­elnöke Péchy Blanka, a Ka­zinczy-díj alapitója lesz. A 66 résztvevő diák közül a 20 legjobb veheti át a Kazinczy- érmet, Borsos Miklós alko­tását. Az idén együtt versenyez­tek a gimnáziumok, a szak- középiskolák és * a szakmun­kásképző intézetek tanulói. Tekintve azonban, hogy a szakmunkásképző intézetek­ben a szép beszéd ügye már a szó szoros értelmében tö­megmozgalommá vált, a jö­vő évtől kezdve számukra külön kategóriában tartják a versenyt. * Élmények Szigetszeiitmiklóson, Szentendrén, Vácott Kocsis László grafikái Taksonyban Kocsis László emlékkiállítása tavaly novemberben nyílt meg a Csepel Galériában. Most rajzai, grafikái láthatók a taksonyi művelődési otthon pinceklubjában, április 11-ig naponta 10 és 18 óra között. Maradandó-e az erőfeszítések eredménye — végül is min­dent ez dönt el. Amíg élt, Kocsis László nem hitt ön­maga festői fontosságában, de szívósan dolgozott, hogy hoz­zátegyen valami lényeges apróságot századunk grafikai eredményeihez. Sikerült élet­művével ezt teljesítenie? A vá­laszt már taksonyi emlékkiál­lítása is fogalmazza. Alapos, lelkiismeretes volt. Az a becsvágy fűtötte, hogy a képzőművészet holnapját készítse elő, nem ismert ma­gaslatokat ismételjen. Még ak­kor sem, ha eszményképének vallotta Barcsay és Klee mi­nőségét. Minden ecsetvonása előtt felmérte és számbavette, elődei meddig jutottak, me­lyik az a pont, ahol képzelete tért nyithat. Hogyan is mérte fel hivatását, hogyan is küz­dött érte? Sétaritmusban élt, s ez fes­tői tapasztalatokkal ruházta fel. Fő mozgási körzete a szi- getszentmiklósi bucka volt, a Hazánkról szóljatok szép szavak Amatőr színjátszók a képernyőn Nagy nyilvánosság előtt sze­repeltek ismét a legkiválóbb amatőr színjátszó együttesek: a Magyar Televízió április 7- től öt adásban közvetíti pro­dukcióikat. Ez lesz a záróaktus a Hazánkról szóljatok szép sza. vak — pályázatnak. Az egész ország figyelte az amatőr színjátszók sohasem lá­tott sikerét: a három év során a rádióban 102 amatőr színját­szóműsor hangzott el, a tévé a Petőfi-forduló hét, a regölők, s a hazánkról szóljatok 15—15 műsorát közvetítette. Az amatőr mozgalom lendü­letét tartják a rétegfesztiválok és minősítések. Az élenjáró amatőr csoportok július 5—11-e között a kazincbarcikai orszá­gos és nemzetközi színjátszó fesztiválon szerepelnek majd Erre a rendezvényre 60 hazai együttes nevezett be. Jelenleg folyik a válogatás, szakzsüri dönti el: melyik lesz az a húsz együttes, amely méltóan képvi­seli a magyar amatőr színját­szást. Tebe folyóka kiszáradt környé­ke, ahonnan megpillantotta a Madarak búvóhely-ét, a tak­sonyi dombokat, a vízi nesze- zést. Szentendre szerkezete ér­dekelte, itáliai városok törté­nelmi és társadalmi formákat érintő, összegező központjai, váci tartózkodása alkalmával az arcokat figyelte. Innen ju­tott el hbsszas szünet után a felismerésig, mely a rajz szüle­tését jelentette. Öncélúan, gya­korlásképpen soha nem dolgo­zott, csak akkor — ha belül kész volt, ha a gondolat sür­gette. Hallgatta a zenét, szinte min­den lényeges művet ismert, s miután befejezte ezen vizs­gálódását, akkor, csak akkor rajzolta meg zenészéit érzéki formákkal, melybe meghatott­ságot és iróniát is csempészett. A házak költészetét kereste. Egymáshoz igazított torlódá­sukban egységes arányt muta­tott fel, méreteik egyezését, általános kedvességét. Mindez azonban szigorú szerkezetben jelenik meg egyetlen számhi­ba nélkül. A házakban emberi magatartást figyelt meg, így ért el számtalan változatot a kapuk, tetők idézetével, fák és Nap társításaival. Titka, hogy felmérte képességét, megtanul­ta műfaját és elődeinek ered­ményeit. Ennek tudatában al­kotott. Szerette a lovakat, naponta találkozott velük, évekig fi­gyelte őket. Órákig nézett egy fehér lovat a homokdombról, a fuvaroslovak bágyadt fejét, erektől duzzadó végtagjait, amint álltak a kocsma előtt — de nem beszélt róluk, csak évek után kezdte rajzolni, ahogy léptek, ahogy elheveredtek ha­talmas tomporral, ahogy üget­ni kezdtek a tisztáson. Kocsis László soha nem sietett — ér­lelte mondanivalóját. Lovai Zenészek nem azon felismeréseken ala­pultak, melyet Leonardó, De­lacroix, Meunier közölt a vi­lággal — impozáns szobrok és festmények közegében —, Ko­csis László saját megfigyelé­sei alapján tájékozódott. Arra törekedett, hogy mozdulataik kai lényegüket fejezze ki. Minden räjZä elegáns, vonal- vezetése kellemes és hibátlan. Nem látszik rajtuk a küzde­lem, mely létrehozta. Nem lát­szik, mert Kocsis László elrej­tette az emberek iránti tapin­tatból, udvariasságból. A po­kolra szállást önmagának tar­totta fenn — csak az ered­ményt adta át a világnak, mert így kívánta tisztessége. Losonci Miklós (

Next

/
Thumbnails
Contents