Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

1976. ÁPRILIS 7., SZERDA kJumod A nyárra készülnek Nincs holtszezon a budaörsi hűtőházban Vajon a tavaszi időszak holt­szezont jelent-e a HUNGA- ROFRUCT budaönsi hűtőházá­ban? — ezzel a kérdéssel ke­restük föl az üzem áruforgal­mi vezetőjét, Fehérvári Ká­rolyt. — Bár ezekben a hónapok­ban kevesebb a munkánk, tu­lajdonképpen holtszezonról mégsem beszélhetünk — hang­zik a felelet. — Élénk ütem­ben folyik a műszaki karban­tartás is. Rövidesen megkez­dődik a Roda, vizes ürítővel és súlyosztályozóval fölszerelt automata gépsor előkészítése, és kijavítjuk a szabályozott 'légterű terméknél adódott hi­bákat. Az első 1000 vagonos hűtőházunk tetőszerkezetén olasz munkások folytatnak ga­ranciális karbantartást. Az el­készült új épületben most ált lítjuk helyére a holland hagy­mafeldolgozó gépsort. Emellett termelő munkát is végeznek dolgozóink. Konzerv és jég — Milyen termékeken? — Az eddig hűtőházban tá­rolt vöröshagymát dolgozzák föl a ZÖLDÉRT részére, bel­földi fogyasztóknak. Minőség szerint bérmunkában válogat­ják dolgozóink a hagymát 20 kilós egység háló csomagokba. Mint ismeretes, hűtőházunkon keresztül jutnak a tengerentúli országokba a magyar zöldség­gyümölcs konzervek. A tran­zitforgalom ilyenkor is folya­matos. A minap indítottunk útnak 20 megrakott konténert Ausztráliába. Évente körülbe­lül^ 1000 vagon konzerv kiszál­lításában veszünk részt. A jég­gyártás is teljes kapacitással folyik. Naponta öt vagon jeget helyezünk el mínusz öt fokon a hűtőrendszerekben. Nyáron ezzel oldjuk meg a külföldre induló gyümölcsös vagonjaink hűtését. Eddig már több mint 2000 tonnát -gyártottunk. -Kői rülbelüi 10 ezer tonna a ter­vünk, amiből négyezret a part­nergazdaságoknak adunk el, ugyancsak szállítási célokra! Már a szezonra készülés jele, hogy megkezdtük a nekünk almát szállító gazdaságok ré­szére a tartályládák szétosztá­sát. r Uj vevők a Közel-Keleten — Hogyan alakulnak a hű­tőház idei tervei? — A mi tervünket is befo­lyásolják az új gazdasági sza­bályzók. A dolgozókkal több csatornán, így termelési ta­nácskozásokon is közösen mér­tük föl a takarékosabb gaz­dálkodás, a hatékonyabb ter­melés lehetőségeit. Tavaly a szabályozott légtérben tárolt alma csaknem 30 százaléka volt alkalmas tőkés exportra. Ezt az arányt az idén javítani szeretnénk. Korábbi vásárló­ink mellett a Közel-Keleten a piac bővülésére számítunk. A nyári szezonban körülbelül ötezer tonna árut: meggyet, málnát, szamócát, cseresznyét, kapszi- és őszibarackot, szilvát dolgozunk föl és exportálunk tőkés országokba. Vöröshagy­mából az idén körülbelül há­romezer tonnát fogunk tárol­ni. De változatlanul a starking alma lesz a fő termékünk. Ta­valy naponta átlag 80 karton, vagyis 16 mázsa minőségileg válogatott, egyenként' csoma­golt alma hagyta el hűtőhá­zunkat. Ezt a világszínvonalat jelentő ütemet ez évben, is tartani szeretnénk, összesen 13 ezer tonna alma beszállítá­sára számítunk. Ebből 5 ezer tonnát szabályozott légtérben 1977. első félévéig tárolunk, 8 ezer tormát pedig ez év de­cemberéig folyamatosan dol­gozunk föl és szállítunk ki megrendelőinknek. — A hűtőház terveit lénye­gesen befolyásolhatják a be­érkező áruk. — Ez igaz. De az érdek kö­zös, és ezért jó viszony alakult ki a nekünk szállító gazdasá­gokkal. Évről évre jobb minő­ségű almát kapunk tőlük. Alma Pest megyéből — Milyen a viszonyuk a Pest megyei gazdaságokkal? — Termelésünk körülbelül egyötödét a Pest megyéből szállított starkvng alma fedezi. Mind mennyiségben, mind mi­nőségben megbízható partne­reink vannak itt. Az idei ke­retszámok szerint az alagi tan­gazdaság 620, a ceglédi 220, a Kertészeti Egyetem Sorok­sárról 300, az érdi kutatóinté­zetből 120, a Monori Állami Gazdaság 250, a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz 200, a kis- kunlacházi Petőfi Tsz 500 ton­na almát szállít hűtőházunk­nak. Bízunk abban, hogy a Pest megyei partnereink is hozzájárulnak majd a népgaz­daság számára is fontos tőkés exportunknak a tervezettnél is nagyobb arányú növeléséhez — fogalmazta meg reményét Fehérvári Károly áruforgalmi vezető. L. T. Közös csarnoképítés — harmadik országban Magyar-bolgár építőipari együttműködés A 31-es Állami Építőipari Vállalat és a bolgár DSO Pro- miszleno Sztroitelsztvo Építő­ipari Tröszt műszaki tudomá­nyos együttműködési megálla­podást kötött a közelmúltban áz 1976—80-as időszakra. A két hasonló profilú, nagyobb ipari beruházásokat kivitelező válla­lat kölcsönösen tanulmányozza egymás építőipari technológiáit, újfajta építési megoldásait. A bolgár partnerek különö­sen a 31-es vállalat előregyár- tási eljárásai és a csúszózsalus rendszer iránt érdeklődnek. Bulgáriában hamarosan kipró­bálják a magyar vállalat úgy­nevezett Pi-panelét, amelyek­kel — nagy fesztávolságúak lé­vén — több szintes ipari csar­50% OS ÁRLESZÁLLÍTÁS! GYÜMÖLCSFA-OLTVÁNYOK, EURÓPAI GYÖKERES SZÓLÓ ÉS BOGYÓS SZAPORÍTÓANYAGOK KAPHATÓK • • az Ulletvényterv lerakataiban ÁPRILIS 6-TÓL 50 %-OS ÁRENGEDMÉNY. Budapest X„ Fehér út — Éles sarok. Budapest XI., Bartók Béla út 158. Budapest XVIII., Béke tér. Szigethalom, Nagyváradi u. 19. Vác—Csukatelep—Szeszfőzde. Nagykáta, Ady E. u. 18. Tápiószentmárton. Vorosilov u. 50. nokok is építhetők. A magyar vállalat előregyártó üzemeiben pedig a kevésbé munkaigényes, jobb minőségű vasbeton előál­lítását lehetővé tevő bolgár módszert yezetik be. Az 1976—80-as "ééékre kötött megállapodás nyomán az együttműködés tovább bővül­het. A magyar vállalat megvá­sárolja a Bulgáriában kidolgo­zott, úgynevezett feszítőpuska berendezést, kipróbálásra. Ez­zel a géppel készülnek a pane­lek, s eddig ilyen berendezése­ket a tőkésországokból kellett vásárolni. Ha a bolgár gép beválik, a vállalat többet is rendel majd belőlük. Szó van az együttműködés magasabb formáinak kialakításáról is, a kooperáció lehetőségét vizsgál ja a magyar és a bolgár építő­ipari vállalat. A kooperáció ke­retében közösen gyártanák a Pi-vlemeket, és harmadik or­szágban építenének fel ipari csarnokokat ezekből az elemek­ből. Takarmánycirok 2500 hektáron A termelési rendszerek elter­jedésének egyik akadálya a dabasi járásban, hogy nincse­nek összefüggő, nagyobb táb­lák. Ennek oka a talaj minősé­ge. Ügy mondják a helyiek, bárhol is kivágnak egy 50 hek­táros táblát, annak alapja biz­tosan turján, afféle mocsaras föld, a másik vége meg futó­homok. Ennek‘ellenére, Bugyi község Tessedik Termelőszövet­kezetében 1500 hektáron KI­TE-rendszerben kukoricát, 890 hektáron búzát termelnek. Az ácsai Üj barázda Termelőszö­vetkezet, több társszövetkezet közreműködésével 2500 hektá­ron takarmánycirkot termeszti Csak azért nem nagyobb terü­leten, mert nem kaptak több vetőmagot. A cirok a talaj minőségétől függően hektáron­ként 35—80 mázsát teremhet, amelynek nyers fehérjetartal­ma több mint az árpáé. J. Ruhák nőknek, gyermekeknek A dunavarsányi Texgraf Ipari Szövetkezet konfekció- üzemében az idén mintegy 8,5 millió forint értékben állíta­nak elő különböző gyermek- és női ruházati termékeket. Koppány György felvétele A jó példa — helyben Termesztési rendszerben gazdálkodnak a nagykátai járás tsz-ei Megduplázták termelésüket a járás mezőgazdasági termelő- szövetkezetei a negyedik öt­éves tervben. Kolozs Sándor, • a járási pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője mégsem elégedett. Miért? — Azért — hangzott a vá­lasz —, mert nem használtuk fel mindenütt megfelelően a rendelkezésre álló tartalékokat, s bár összességében jó ered­ményt értünk el, a jövőben nagyobb figyelmet kell fordí­tani az úgynevezett részlet- kérdésekre is. Nem puszta véletlen pél­dául, hogy Tápiószőlősön hektáronként 13 mázsával több búzát termelnek, mint Újszilváson. Ügy gondolom, hogy a már­cius 24-én megválasztott új vezetőség az újszilvási szövet­kezetben is meg fogja terem­teni a hatékony gazdálkodás feltételeit. Nem lesz könnyű dolguk, de bízom abban, hogy a tsz kommunistáival együtt­működve sikerül elnyerniük a tagság mások által eljátszott bizalmát. — Melyik ágazat fejlődött a legdinamikusabban ? — A növénytermesztés. Több termesztési rendszerhez csatla­koztak a szövetkezeteink. Ez­zel, bár csökkent a termelt nö­vényfajták száma, hatéko­nyabb lett a gazdálkodás. A járás tsz-eiben szinte teljesen megoldott a kenyér- és takar­mánygabonák, a kukorica, cu­korrépa, burgonya és zöldbor­Néprajzi lexikon és atlasz A hazai néprajztudomány történetének egyedülálló vál­lalkozásába kezdett a Magyar Tudományos Akadémia nép­rajzi kutatócsoportja: Ma gyarország teljes népi kultúrá­ját dolgozzák fel és adják köz­re az Ortutay Gyula akadémi­kus főszerkesztésében megje­lenő Magyar Néprajzi Lexi­konban. A lexikon összeállításához 1970-ben, több mint 90 mun­katárs, szinte a teljes hazai szakembergárda látott hozzá. Négy kötetben hét-nyolcezer szócikket adnak »közre. Az egyes fogalmak megértését öí- hatezer fénykép, grafika, tér­kép segíti. Az első kötet, amely A-tól É-ig dolgozza fel az is­meretanyagot, már nyomda­kész, várhatóan az év végéig forgalomba kerül. A néprajzi lexikonnal egy időben másik két jelentős munkán is dolgoznak a nép­rajzkutatók. A napokban ké­szítik elő, a Magyarország néprajza című, hat kötetre tervezett művet. Utoljára 1933 és 1937 között adták ki — ugyanezzel a címmel.— az ak­kori néprajzi kutatások ered­ményeit rendszerező könyvet. Már rajzolják a Magyar Néprajzi atlasz térképeit is, amely kartográfiai módszerek­kel mutatja be néprajzi, kul­turális sajátosságainkat. . só termesztésének gépesítése. Három szövetkezetben a ku­korica, háromban a cukorrépa, Tápiószőlősön a napraforgó, Tápiószentmártonban pedig a burgonya termelése lolyitc e nagyüzemi módszerrel. Ennek megfelelően alakultak a ter­mésátlagok is. Tavaly például 35 és fel mázsa búzát takarí­tottak be közös gazdaságaink hektáronként, ami 15 mázsá­val haladja meg az 1971-es szintet. Több mint 10 száza­lékkal nőtt a búza vetésterü­lete, jelenleg eléri a 9 ezer 900 hektárt. Kukoricából 5100 hek­táron átlagosan 58 mázsa ter­mett a múlt évben. Ez volt az eddigi legjobb eredmény. Ki­alakultak a cukorrépa-termő körzetek. A tavalyi hat helyett az idén csak öt közös gaz­daság foglalkozik vele, de lényegesen jobb feltételek között. A vetésterület 900 hektárra nőtt, s a tavalyi 100-zal szem­ben 150—200 hektáros táblá­kon koncentrálódik. — Csökkent a zöldségfélék vetésterülete. Miért? — A gazdaságok nem talál­ják eléggé kifizetődőnek a ker­tészkedést, mert munkaigénye- sebbb a többi ágazatnál. Az idén újabb 250 hektárral csök­kent a vetésterület a járásban. Főleg a paprika és a paradi­csom kevés, de tavaly vissza­estek a terméshozamok is. A lakosság ellátásához feltétle­nül szükség van ezekre a zöld­ségféleségekre, s politikai kér­désnek tekintjük az igények minél teljesebb kielégítését. Az V. ötéves tervben arra kell tö­rekedni, hogy gépesítéssel megfelelően gazdaságossá te­gyük ezt az ágazatot is. — Mit tesznek az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében? — A baromfitenyésztésben eddig is szép eredmények szü­lettek. Tavaly mintegy 300 va­gon baromfihúst állítottak elő a szövetkezetek. Ennek három­negyed része a nagykátai Kos- suthból és a tápióbicskei Ápri­lis 4-ből került ki. A legmo­dernebb, iparszerű technoló­giával dolgoznak, s további fej­lődés előtt állnak. A sertéste­nyésztés viszont visszafejlődött a közös gazdaságokban. 1971- ben még nyolc tsz-nek volt sertéstelepe, ma már csak négynek van. A jelenlegi feladat a férő­helyek jobb kihasználása, az új technológia beveze­tése a közös gazdaságok­ban, a háztájiban pedig a tenyésztői kedv serkentése újabb ked­vezményekkel. Jó lenne, ha a többiek is követnék a tó- piószentmártoni és tápiógyör- gyei kocaakció példáját. — Korábban is esett mát szó arról, hogy alacsonyabbak a tejhozamok. — Igen, a szarvasmarha-te­nyésztés is visszaesett. Alacso­nyak a fajlagos hozamok, ezért magas az önköltség. Százzal kevesebb a tehénszám pilla­natnyilag, mint 1971-ben. Az éves tejtermelés átlaga 2700 liter, a férőhely-kihasználás 85 százalék. Ugyanakkor Farmo­son 3600 litert tudnak termel­ni. Nem kell jó példáért járá­son kívülre menni. Ne szé­gyelljék megkérdezni a gazda­sági vezetők: „Hogyan csinál­játok, elvtársak?” — Minden műszaki feltétel adott a jobb eredmények el­éréséhez? — A negyedik ötéves terv­ben 400 millió forintot fordí­tottak beruházásra a szövet­kezetek. Ennek 60 százalékáért gépeket vásároltak. Soknak tűnik, mégsem elég, hiszen ma még 150 hektár gabonára jut egy kombájn. Kevés a szállító- jármű és a raktár is. Alap­vető feladat a korszerű tech­nika és technológia széles kö­rű elterjesztése. — Mit tart a legfontosabb feladatnak az V. ötéves terv­ben? — Minden szinten és terü­leten javítani kell a vezetés színvonalát, a szakemberellá­tást, hogy megfeleljen a növek­vő követelményeknek. Növel­ni kell a terméshozamokat. Búzából öt év átlagában a 40, kukoricából az 50 mázsa át­lagtermést szeretnénk elérni. Nagyobb területen több és jobb minőségű zöldsé­get szeretnénk termelni. — Az állattenyésztésben nö­veljük az állomány t. A szarvas- marhák számát 4300-ra növel­jük, s 1980-ra szeretnénk el­érni tehenenként az évi 3500 liter tejtermelést. Ehhez ki kell használni a meglevő férőhelyeket és ke­resni az olcsóbb, ésszerűbb épít­kezési formákat. A háztáji gaz­daságok sertéstenyésztését tá­mogatjuk a kocakihelyezéssel, abraktakarmány-ellátással, a közös és háztáji népgazdasági céljainkat segítő összekapcso­lásával. T. Ágoston László KERESSE FEL ŰN IS AZ ÚJ DOMINÓT! ÁPRILIS 5-ÉN MEGNYÍLT A DÉL-PESTI ÁFÉSZ DOMINÓ ÁRUHAZA (Budapest XX., Soroksár, Hősök tere) ÁTALAKÍTVA, KÉNYELMES VÁSÁRLÁSI KÖRÜLMÉNYEKET BIZTOSÍTVA Bútorok, műszaki és ruházati áruk nagy választékban. Új profil: férfi és női felsőruházat, autóalkatrész, festék. AZ ÜZEMELÉS A FORGALOMELTERELÉS ELLENÉRE IS ZAVARTALAN. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents