Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

1976. ÁPRILIS 4., VASÁRNAP

7

Fontos exportcikk

Naponta mintegy negyvenezer csirkét dolgoznak fel a Hernádi Március 15. Tsz modem feldolgozóüzemében. Képünkön a csirkevirsli alapanyagát darálja a gép. Nekünk még szokatlan ez az -új íz, de Olaszországban például nagy a kereslet iránta. Ezért is vált az üzem fontos exportcikkévé.

Bozsán Péter felvétele

Április 4. efőtt a Május 1. tagjaival

Kiváló brigád a Csepel Autógyárban

Nehéz időszak teszi próbára a Csepel Autógyár járműgyáregységének Május 1. szocialista brigádját. Tagjai a gyáregység különböző területein egymástól eltérő műszakbeosztásban dolgoznak. Ezért Bóka László, gyáregységvezető segítségét kellett kérnem, hogy a közösség néhány tagjával találkozhassunk.

A várakozás perceiben a gyáregység vezető így jellemzi a brigádot. — Nehezen tudunk olyat kérni tőlük, amire ne az lenne a válaszuk: jövünk! Nem

Végül is, hét brigádtaggal ülünk l.e a gyáregység irodájában. Egy 1972-es fénykép kerül elő a megalakulás idejéből. A fakuló fotóról ismerős arcok néznek vissza. A jelenlevők valamennyien a képen látható gép körül álldogálnak: Antal József, Dimeg Lajosné, Eigner Endréné, Máyer István, Mónus András, Nagy Ferenc és a brigád jelenlegi vezetője, Tarapcsák Imre.

Beszélhetnénk a brigád termelési eredményeiről is, hiszen tervüket tavaly vállalásuknak megfelelően november 30-ra teljesítették. Ezt követően pedig más területek termelési gondjainak megoldásában segédkeztek. Ennek a közösség-1 nek azonban a társadalmi munka is az erősségei közé tartozik.

— Erre valóban büszkék vagyunk — mondja Antal József. — A brigádunkból 9 párttag és 8 KISZ-es vesz részt a mozgalomban. És éveken át mi adtuk az alapszervezet mun- kásőr-utánpótlását, összesen 8 főt.

— Egyébként Antal József, a pártalapszervezetünk titkára — árulja el valaki. Majd hamarosan kiderül, hogy a jelenlévők szinte mindegyike, valamilyen jelentős gazdasági, vagy társadalmi tisztséget visel. Máyer István a gyárrészleg KISZ- titkára, Mónus András, a korábbi brigadéros, üzemvezető lett az évek során.

— Ügy érzem, mi soha nem tettünk egetverő dolgokat, de nem is pihentünk, ha dolgozni, vagy segíteni kellett — jelenti ki Tarapcsák Imre brigádvezető. — És a vezetők meg a munkatársak bizalmukkal igazolták, hogy jó úton jártunk. Ezért van közöttünk ennyi tisztségviselő.

— Természetesen az eredméa címért teszik, s emellett a szinte • összeszámolhatatlan a társadalmi munkájuk is. Náluk ez valahonan belülről indul. Ha megkérdeznék tőlem, hogy azért lett belőlük' szbclalfsta brigád, vagy a címmel járó felelősség formálta őket ilyenné, nem tudnám eldönteni az elsőbbséget. Az biztos, hogy a gyáregység közösségének szavazata szerint is megérdemelten nyerték el tavalyi munkájukért a Vállalat kiváló brigádja címet.

nyékhez alapos felkészülésre, folyamatos önképzésre is szükség van — teszi hozzá Máyer István. — Ma már csak egyetlen idős tagunk nem végezte el a nyolc általánost. És nagyon sokan itt szereztek szakmát, van aki másodikat is. Volt olyan év, amikor 18 szakmát tanuló vállalati dolgozó közül 11 a mi brigádunkból került ki. Sokat számít a közösség ereje: mi nem engedhetünk senkit lemorzsolódni.

Az élő példa

— Erre én vagyok az élő példa — mosolyog Dimeg Lajosné. — Betanított hegesztőként kerültem ide, majd tanulni kezdtem. Nem nagyon ment, már majdnem feladtam, de a munkatársak összefogtak. Különösen Máyer Pista, akinek érettségije is van, segített sokat. Végül is nem hogy lemorzsolódtam volna, de segítségükkel azóta a nehéz fizikai munkám mellett a dolgozók esti szakközépiskolájának második osztályát végzem.

Pótolhatja-e egy brigád a szülőket? önkéntelenül ez a kérdés vetődik fel bennem, mikor Eigner Endréné, Eszterről kezd beszélni. Esztike, az ötéves állami gondozott kislány, két és fél éve nevelkedik Eignerné otthonában. S a brigád mindent elkövet, hogy valamit visszalopjon a gyerek szívébe a soha nem ismert családi otthon melegéből. Születés- és névnap, karácsony vagy más ünnep nem múlhat el anélkül, hogy a brigád tagjai valamilyen ajándékkal ne lepjék meg a csöppséget. De elviszik a közös rendezvényekre, kirándulásokra is.

— Legutóbb, a brigádértekezleten is mindenki ölében ült egy keveset — meséli

Alkotó Ifjúság Szentendrén

A modern lakásban is, jól mutató, tetszetős hősugárzó Riskó Zoltánnak és Mikes Lászlónak, a gödöllői szakmunkásképző KISZ-f tataijainak a készítménye, a robusztus Csepel tehergépkocsi-alváz, kicsinyített és tarka színűre festett mása a Csepel Autógyár KISZ-eseinek keze- munkáját dicséri. A Pest megyei KISZ-bizottságnak — a jövő héten összeülő megyei küldött értekezlete tisztelet éré — rendezett Alkotó If júság kiállításán látható mindez Szentendrén, a művelődési központ előcsarnokában.

A látogatók előtt teljes ösz- szetetíségében bontakozik ki a ma fiatalságának gondolat- világa, s a kiállított tárgyakban fellelhető mindaz, ami az ifjúságot érdekli, foglalkoztatja. Láthatunk ötvösmunkákat, gyertyatartókat, fali fémtányérokat — a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat VIII. KISZ-alapszervezete fiataljainak munkáit. A folyósót díszítő vitrinekben pedig egymás mellett sorakoznak a nagykőrösi Dajka József faragott fejű pipái, Bodor Józsefnek, a DHV KISZ-esének ötletes formájú sakkfigurái és a dabasi Ráskuly Erzsébet élénk színűre festett cseréptányérai.

A tartalmas és érdékes kiállítást, amelyet tegnap Szabó Károly, a Pest megyei KISZ- bizottság munkatársa nyitott meg, április 11-ig tekinthetik meg a látogatók.

Eignemé. — Volt, akinek meg is jegyezte: téged már régen láttalak!

— Öt is a sport szeretetére neveljük — teszi hozzá Mónus András. — A brigádunktól érig jó példákat láthat: már harmadszor' nyertük el a mezei futóverseny kupát, tavaly a kispályás labdarúgó-bajnokság első helyezettjei voltunk, és mi lettünk a forradalmi ifjúsági napok kupagyőztesei is. Hat kispuskacsapatunk van. A női csapatnak, mely tavaly a vállalati versenyben második helyezést ért el, Dimeg La- josné a legjobbja.

— Vajon ezek a közös eredmények, emlékek átsegítik-e a brigádot a jelenlegi nehéz időszakon?

Ösztönző feladatok

— Azt hiszem, nyugodt lélekkel mondhatok igent — jelenti ki a brigád vezetője. — Bár meglehet, hogy a közösségünk számára ez a vizsga időszaka. A régi munkahelyünk átalakul, az újat pedig csak a második félévben vehetjük birtokunkba. Az eltérő munkarendünk miatt a brigádértekezletünket is csak szabad szombaton tudtuk megtartani. Mégis teljes volt a létszám. Talán ez is bizonyíték.

— De a ránk váró feladatok felelőssége is összetartja a brigádot —, egészíti ki Nagy Ferenc —, hiszen az Oerlikon technológiával induló szekrény- vázgyártásban a Spartacus brigáddal együtt fontos szerepet kaptunk. Például a mi tagjaink képezik ki erre a munkára az új hegesztőket, akikre ott nagy számban lesz szükség. Felhívással fordultunk a járműgyáregység közösségeihez a program gyorsításáért. A Spartacus brigáddal közösen 500 társadalmi munkaórát ajánlottunk fel e cél érdekében. Persze, ez saját érdekünk is — teszi hozzá. — Mert akkor végre ismét együtt és állandó körülmények között dolgozhatunk.

— Az Oerlikon szekrényváz- gyártás hegesztő sorát lényegében a Május 1. brigáddal építjük — mondja Bóka László gyáregységvezető. — ők alkotják majd az üzem 500 főnyi tagságának a szilárd magvát. Biztos vagyok benne, hogy e nehéz feladatot is sikerrel fogják megoldani, és ismét bebizonyítják, méltóak a legmélyebb bizalomra is.

Erre biztosíték, hogy a Május 1. brigád tagjait is ez a szándék vezérli.

Lakatos Tamás

Helen az alapítók közül

Egyéb lakott hely: Herceghalom

„És körben a végtelen határ távoli falvak csöppentett mész- foltjaival. A pusztai őslakók vágyódva pillanthattak e falvak felé, hogy melyikben és végre mikor vethetnének horgonyt egy életig tartó hányódás után, amelyről én tudom, hogy már évezrede tart. A pusztát mindnyájan átmeneti területnek tekintették. Aki valamelyik falu végén egy kis zsellértclket tudott szakítani, az már odavalósinak vallotta magát. Pusztainak lenni egy kicsit szégyen volt, a talajtalanságot, a földönfutást, a hazátlanságot jelentette, ahogyan az is.”

(Illyés Gyula: Puszták népe)

Herceghalmot a térképen kék praíocska jelzi, s a lábjegyzetben a magyarázat: egyéb lakott hely (ahol iskola is van). Herceghalomról nem őriznek egyetlen följegyzést sem a Pest megyei Levéltárban, sem Biatorbágyon, a községi tanácsnál, ahová a település közigazgatásilag tartozik. Csupán néhány helyi születésű emlékezete tárol egy-egy képet a letűnt világból, s. a majorok, melyek az egykori birtokos, Metternich Sándor herceg gyermekeiről neveztettek el, s így van ma is Klementin major, Móric major, Paszkalin major, Dávid major, Richard major. Maradt még mutatóba pár hosszú, barakképület, egykori — bévül már átalakított — cselédház, egy-két csűr, pajta, kifoldozotit istálló, ól, és a bekötő utat két szélről kísérő ősi vadgesztenyesor.

= (A bércsgazda hajnali hégy- = kor zörgette meg az ablakokat E végig a cselédházakon, ötre E már megetették a jószágot, kill almozták az istállót s kint vol- = tak a határban az emberek. A Í háború alatt elvitték a férfia- 5 kát mind, a gyerekeket fogták = munkába. MeznlábaUunk pir- = kadatkor a földekre, kapkod- § tűk a lábunkat, hideg volt még E a por. Egy napra nyolcvan fil- = lért kaptunk. Kukoricát ter- 1 melt az uradalom, meg gabo- ! nát, mi arattunk, forgattuk a E kapát.)

Az egykori uradalom határában a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság birtokol 5300 hektárt. Ezer hektáron zsendül a búza, ugyanekkora területet szántottak föl az őszön a kukoricának, 500 hektáron vetik a borsót a márciusi téltől késleltetve az áprilisi nyárban. Terem itt cukorrépa, lucerna, muskotályos zsálya, amelyből illóolajat párolnák. Mozdonyerejű gépek dolgoznak, a földeken, repülőgép szórja a műtrágyát, bőrzekés-sityakos pilóta permetez, vegykonyhák, kísérleti gépműhelyek szülötte a technológia, ipar ez a javából isten szabad ege alatt.

= (Volt itt az uradalomban egy | százas tehénistálló, még ma is E megvan, meg egy másik istálló . E negyven ökörnek, azaz tíz cug- E nak, négy ökör volt egy cug,

1 ezt kormányozta egy béres.)

A gazdaságban most 1800 szarvasmarhát tartanak, 800 a tehenek száma, egyelőre régi építésű istállókban. Ügy tervezik, hogy 1980-ig új 900 férőhelyes szakosított tehenészet épül, keresztezéssel javítják az állomány tejtermelő-képességét. A sertéstelep távolról gyámegyednek tűnik — drótkerítés mögött zöld mezőben fehér épületek sora, melyek fölé a víztároló: lábra állított alumíniumhagyma magasodik, s a fűtőmű bodor füstöt onitó kéménye. Innen származik a HUNGAHIB sertés, négy törzsből kitenyésztett szapora, jó takarmányértékesítő, jó húsformájú fajta. Tavaly háromezer tenyészállatot vettek meg a hazai partnerek — száz nagyüzemi gazdaság s jó néhány kistermelő — és a külföldiek, bolgár, görög, nigériai, szovjet gazdaságok. Most a spanyolok érdeklődnek. A modern sertéstelep „mellék- terméke”: 15 ezer hízó, ennyi jut a vágóhídra esztendő leforgása alatt.

Felerészt saját állataik ellátására, felerészt eladásra évente 350—400 vagon lucernalisztet — magas fehérje értékű importpótló takarmányt — gyártanak, s az idén 2500 vagon tápot is a keverőüzemben.

E (Megkaptuk negyedévenként E a kommenciót, fit, gabonát.

= Ilyenkor adták a fertálypénzt, = 15 pengőt, és családonként egy E liter tejet. A kommencióvárás

2 idején már nem volt kenye- E rünk, külön csak a sóért fu- E tott a gyerek be Diára, mert E egy hétre való élelemre, fű- § szerre, petróleumra egyszerre = sose telt.)

A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság termelési értéke tavaly 208 millió forint volt, kétszerese az öt év előttinek, pedig a létszám egyötödével csökkent. A főként növénytermesztésből és állattenyésztésből származó nyereség: 21 millió forint. A gazdaság 612 embernek ad kenyeret, az átlagkereset egy évre 36 700 forint volt a legutóbbi kimutatás szerint.

Az utóbbi fél évtizedben 80 millió forintot fordítottak fejlesztésre, nagyobbrészt gépek vásárlására, de ebből az összegből jutott egyébre is. A 263 szolgálati lakás felújítására csaknem hárommillió jutott, tatarozták a félszáz kisgyermeknek napközi otthont nyújtó bölcsődét, óvodát. S ebből a pénzből került tető alá az a terméskőlábazatú, egyelőre még pucér tégfalait • mutató épület, amelyben az orvosi rendelő, a könyvtár, több klubszoba kapott helyet, s az üzemi étterem, ahol egyszerre négyszáz teríték kerül az asztalokra.

= (Az asszonyok este tudták E meg, hogy emberük másnap = melyik dűlőben dolgozik, oda- = vittek az ebédet.)

Hosszú hajú, bajuszos, barna fiú kászálódik le a behemót sárga traktor vezetőfülkéjéből, színezett szélvédő üveg mögül, — Ma először ültünk gépre, vártuk, hogy szikkadjon a föld. Simítózunk, a tavaszi vetés alá készítjük a magágyat. Hajtjuk magunkat, mert nagy a késedelem az időjárás miatt, de időről időre meg kell ápolni a gépet, kényes, mintha személykocsi lenne — de olyan kényelmes is —, 100 üzemóra után olajcsere, 200 üzemóra után szűrőcsere, zsirzás.

Ifjú Kolmanits Vince ösztöndíjas tanulója volt a gazdaságnak, a biatorbágyi szakmunkásképzőben. Két öccse van. Szeret tévézni, rádiózni, a menyasszonyjelölttel rokonokat látogatni, barátokkal elbeszélgetni, ha délután hazaér, Pestre ritkán jár, nem kívánkozik a városba, a fizetését félreteszi, ha netán valami adódik, a családban megbetegszik valaki, legyen mihez nyúlni.

= (A bátyáin gyárban dolgozott, = s később én is szakmát tanúiig tam. Az intéző kikötötte, hogy § be ne tegyük a lábunkat az E uradalomba, nehogy a többi E gyereket is elcsábítsuk a cse- lédmunkátói.)

Koritár Ferenc, személyzeti vezető. — Munkaerőhiány? Kvalifikált szakmunkásokból, autószerelőt, mezőgazdasági' gépszerelőt, autamatikához értő villanyszerelőt vennénk fel.

A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban 28 felsőfokú képzettségű, 30 középiskolát járt szakember, 93 szakmunkás és 205 betanított munkás dolgozik. Az idén ötvenötén vesznek részt továbbképző tanfolyamon, tavaly 24-en fejezték be a dolgozók iskolájában a nyolcadikat, az idén tizenkettőn iparkodnak megszerezni az általános iskolai záróbizonyítványt.

A helyi általános iskolában egyébként 208 gyerek tanul, s ahol valamikor egyetlen tanító vesződött a kisdiákokkal, most nyolc pedagógus tanít. S hogy nem is akármilyen színvonalon, arra bizonyság: a herceghalmi gyerekek megállják helyüket az ipari szakmunkásképző iskolákban, a budapesti gimnáziumokban, nevelődött itt, akiből később mérnök, tanár lett, állatorvosnak készül.

A gazdaság igazgatója, Gőg Mátyás. Mokány, sűrű, s jó- Redélyű férfi, szemében a szabad egek tükröződnek, paraszti származék, évek óta itt él Herceghalmon, a felesége is itt pedagógus. Több vidéket megjárt már a Nyírségtől Pest megyéig. Innen még nem vágyott el. Ö mondja:

— Közel Budapest, jó a közlekedés, talán ez az oka, hogy a fiatalok, ha a fővárosban vállaltiak munkát, nem igyekeznek elköltözni, sőt, amint megállapodnak, családot álapí. tanak, sokan visszatérnek a gazdaságba. Csak néhány év alatt is sokat fejlődött ez a település, gyönyörű házak épülnek, körül kell nézni!

Két torony: két világ. A vörös téglából épített víztorony környéke még a régi puszta képét idézi. Hosszú istállóépület, apró ablakszemekkel leselkedő magtár előtt fekete fenyők csoportja mellett kanyarodik az út egykori cselédházatk felé.

E (Egy konyhából négy földe?

5 szoba nyílt, négy családra egy

| tűzhely, ez volt a beosztás. Az

É ajtó, mint az istállón, a réscE ken átsöpörte a leveleket a

E szél. Sok volt a veszekedés.)

A hosszú épületeket átalakították, minden lakáshoz külön konyha tartozik, külön, elkerített kertscske, egyikben veteményes, a másikban, gyep, szőlő, gyümölcs, néhol kiütötték a kerítést, piros Skoda, sárga Fiat áll a küszöb előtt, egyhélyt hintát állítottak, két piros-kék melegítős kisgyerek nyikorgatja, köziben a leckét mondják: „A cinke hasznos szép állat, kímélni kell, etetni.”

Ahol a torony, az ezüst villa- nású hidroglóbusz ágaskodik, a központi irodától, AB'C-bolt- tól az M—1-es országút beton- sávja felé rendezett kertváros képe bontakozik ki, gyümölcsös kertekben sátortetős házak. A kertekben mord farkaskutyák. Űj hobby, a gyerekek esténként kutyáznak, az utcán tanitgatják a blökiket, sokat megvett tőlük a rendőrség is. Egy-egy elkerített részben még csak a téglát rakták, le, cövek jelzi a ház helyét.

Góg Mátyás igazgató: — Eddig 20 dolgozónknak folyósítottunk összesen 1 millió forint lakásépítési kölcsönt, kiparcelláztuk a telkeket. Ügy tervezzük, hogy lakásépítési alapot teremtünk, segítjük azokat, akik a külső majorokból a központba költöznének, sokan összegyűjtöttek már a családi- ház-építésne 70—80—100 ezer forintot. A nagycsaládosoknak; állami segítséggel hat szolgálati lakást építettünk.

A hait háromszoba összkomfortos lakás közül az egyiket Szabó József, a szárítóüzem gépésze, szocialista brigádvezető kapta. Felesége a gazdaságban raktáros. Négy gyermekük közül a legkisebbik fiú — első osztályos —, a legnagyobb szintén fiú — hatodikos —, a két közbülső leány. A család a Hajdúságból települt ide néhány esztendeje, mondják: véglegesen.

A saját otthont építők egyike: Vallach Istvánné, 16 évesen került Herceghalomra, 1953-ban, sommásnak. Ma betanított sertésgondozó, a férje traktoros, a fia a takarmánykeverő üzemben dolgozik. Eddigi lakásai: munkásszálló — szoba, konyha, speiz — 3 szoba komfortos családi ház, pincével, garázzsal.

— Hatvanezret a gazdaságtól kaptunk, hatvanezret az OTP-től, a többit húsz év alatt összetakarékoskodtuk.

Aki ebben az írásban a krónikás szerepét vállalta, vállalhatta, lévén egy a kevesek közül, kik az egykori Mettemich- uradalomban születtek, Németh József. Finomműszerész- segédként szabadult a Gammában, de visszatért a gazdaságba gépkocsivezetőnek.

— Jogosítványom volt, otthonom nem. Lakást kaptunk.

A vékony arcú, deresedő negyvenes férfi ma a munkás- ellátási csoport vezetője, két gimnazista lány apja, családi- ház-tulajdonos.

— Nem csupán azért építkeztem Herceghalmon, mert ideköt a munkám, azért is, de legfőképpen, mert ez a csöndes, szép település egyre kevésbé emlékeztet arra, hogy a szülőhelyem.

★

A biatorbágyi községi tanács elnöke, Barczi László: — A 8900 lakosú falu rendezési tervét február 23-án fogadta el a tanács. Herceghalomról, ahol 900-an élnek, nem esett szó, mert elődeink elfeledkeztek e külső településről, fejlesztésére nem készült terv. Erről most utóbb tárgyalunk majd a gazdaság vezetőivel. Mindettől függetlenül, ahogy nézem Herceghalom fejlődését, bizton mondhatom: mintafalu épül ott. Odaérünk, hogy elhagyja a kordé a szamarat.

Apor Zoltán