Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

VI A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA KÉRDÉSÉIRŐL A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA KÉRDÉSEIRŐL III A szövetkezeti demokrácia fejlődése szoros összhangban van a szocia­lista demokrácia általános kitelje­sedésével, a szocialista állam szerveinek tevékenységével. A társadalmi demok­ratizmus befolyásolja a szövetkezeti de­mokrácia színvonalát, intézményrend­szerét, tudatformáló és termelésszerve­ző erejére jelentős mértékű befolyással van. Ezért egész társadalmunkban ki­bontakozó demokratizálódási folyamat, a termelőszövetkezetek önkormányzati rendszerének, belső üzemi demokráciá- / naik megnyilvánulására és formáira ösztönző hatással van, A termelőszövetkezeti demokrácia a tsz-tagok — egykori földművelők, kis- és középparasztok — a földtulajdonhoz kötött, tulajdonosi érzéseiben gyökere­zik. A tsz-mozgalom kezdetén e demok­rácia közvetlenül, gyakran spontán ér­vényesült, kiterjedt a gazdálkodás egé­szére, a testületek és a gazdálkodás kezdetleges szervezeti egységeinek ha­tásköre elmosódott, gyakran egymásba olvadt. Az évek során fejlődött a dol­gozó parasztság szemlélete, tudata, vál­tozott kötődése a földtulajdonhoz, vi­szonya a közösséghez, a csoport- és össz­társadalmi érdekhez. A fejlődés meghatározó tényezője volt a tulajdonviszonyok változása. Gyara­podott az oszthatatlan, közös vagyon. A termőföld jelentős része a szövet­kezetek közös tulajdonába került. A tagsági viszony lényegét mindinkább a közös munkában való részvétel és nem a korábban bevitt vagyon határozta meg. Megváltozott a gazdasági környezet is. A termelőerők fejlődése, a műszaki- technikai forradalom, a minőségi mu­tatók előtérbe kerülése a gazdálkodás­ban, a szakosodás, s ennek következ­tében az élő- és holtmunka arányának megváltozása, a munkamegosztás és nem utolsósorban a nagyarányú koncentrá­lódási folyamat megváltoztatta és mó­dosította a szövetkezeti demokrácia ér­vényesülésének feltételeit, és szükséges­sé tette továbbfejlesztését. A társadalmi háttér, a környezet is változott. Meggyorsult a társadalmi át­alakulás, ezen belül a generációváltás, a szakmunkások számának növekedése, az urbanizálódás, a szövetkezeti tagság műveltségi színvonalának emelkedése, a paraszti életforma változása. A szako­sodás, az iparszerű termelés előmozdí­totta a fiatalok gyorsabb beáramlását a szövetkezetekbe. Ez a nemzedék már Igényesebb az élet- és munkakörülmé­nyek tekintetében. Fokozódott a nők részvétele a közös munkában. A tár­sadalmi átrétegeződés következtében a CSERHÁTI PÁL, a hernádi Március 15, Mgtsz elnöke A szövetkezeti demokrácia a mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben termelőszövetkezetekben növekedett az alkalmazottak aránya. A szövetkezeti törvény hatályba lé­pése óta a közös gazdaságok önállósá­got élveznek a gazdálkodás és a belső élet kérdéseinek eldöntésében. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy az ál­lam lemondott volua a termelőszövetke­zeti tevékenység befolyásolásáról, a tár­sadalmi érdek érvényesítéséről. Ellenke­zőleg, erősödött az ágazati irányítás, az általános gazdaságpolitika keretei között fejlődött a szövetkezeti közös tulajdon, a gazdasági irányítás rendszere hatéko­nyan orientált a népgazdasági szükség­letek kielégítésére. Az állam törekedett arra, hogy magasabb szinten és na­gyobb hatékonysággal lássa el a törvé­nyességi felügyeletet. Ezzel párhuza­mosan szigorúbb lett a szövetkezetek pénzügyi elszámoltatása és ellenőrzése. A szövetkezeti gazdálkodásban, annak tervszerűségében, a termelés dinamikus növekedésében, a közös vagyon gyara­podásában a tagok jövedelme és életkö­rülményeinek társadalmilag indokolt fejlődésében, a társadalmi érdek összes­ségében érvényesült. A csoportérdek, a társadalmi változások és a gazdasági környezet fejlődésének hatására kitá­gult, s a helyi — megyei, járási, vá­rosi, községi — érdekekbe illeszkedett. Ilyen helyi érdek például a szolgáltatás fejlesztése, a helyi fogyasztói igény ki­elégítése, a közművelődés támogatása. Az elmúlt években megszilárdultak a szövetkezeti demokrácia szervezeti ke­retei. Miközben az állam tudatosan be­folyásolta és irányította a termelést, sajátos eszközeivel tulajdonképpen elő­segítette a szövetkezeti demokrácia fej­lődését. A demokrácia közvetlen fóru­main — a közgyűlésen, részközgyűlésen, küldöttközgyűlésen — a tagság részt vesz az alapvető döntések meghozatalá­ban és a vezető testületek megválasz­tásában. Az üzemi méretek növekedésével, a szakosodás fejlődésével, a tagság átré- tegeződésével, az üzemi munkaszervezet korszerűsödésével azonban az önkor­mányzatnak ezek a rendkívül fontos fórumai nem tudnak lépést tartani. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesz­tésének egyik fontos kérdése, hogy a demokrácia közvetlen fórumai alkal­mazkodjanak a megváltozott körülmé­nyekhez. Erősíteni kell azt a helyen­ként jól bevált módszert, hogy a mun­kaszervezeti kollektívák és a gazdasági tevékenység kisebb szervezeti egységei külön-külön megvitatják a gazdálkodás év végi mérlegét, a termelési tervet, így részt vesznek a döntések előkészí­tésében. Lehetőségük nyílik a gazdasági és társadalmi fejlődés üzemi problé­máinak megvitatására, a vezetők és* dolgozók kölcsönös információja köz­vetlen, és ezzel tulajdonképpen a köz­gyűléseken kevesebb lesz a formális döntés. Fejlődtek a szövetkezeti demokrácia közvetett formái. Növekedett a válasz­tott vezetőség felelőssége és jogköre. Űj vonás, hogy a vállalati gazdálkodást irányító szakvezetők megbízatásukat a vezetőségtől kapják, és a vezetőségnek tartoznak beszámolni. A közgyűlés és a vezetőség mellé rendelt bizottságok­ban — döntőbizottság, nőbizottság, szo­ciális bizottság, háztáji bizottság, ver­senybizottság, kulturális bizottság — vá­lasztás útján egyre több szövetkezeti tag vesz részt képviselve a közösséget, így fejlődik a tagok tulajdonosi fele­lőssége és magatartása. A szövetkezeti demokrácia továbbfej­lesztésében figyelembe kell venni a dol­gozó nők, fiatalok érdekvédelmét. Szük­ség®, hogy a társadalmi szervezetek a maguk eszközedveil segítsék elő, hogy a szövetkezeti demokrácia formáiban és módszereiben feleljen meg a termelő munkában részt vevő társadalmi réte­gek érdekeinek. A szövetkezeti demokrácia fejleszté­sének ösztönzői a pártszervezetek. Irá­nyító, ellenőrző, tudatformáló és moz­gósító tevékenységük döntő hatással volt a szövetkezeti demokrácia fejlődé­sére, s meghatározta annak tartalmát, és elősegítette a társadalmi, csoport-, va­lamint egyéni érdekek összhangjának biztosítását, a termelés fejlődéséhez szükség® jó üzemi légkört. A továbbfejlődésben döntő szerepe van az MSZMP XI. kongresszusa doku­mentumaiban megfogalmazott szövetke­zetpolitikai elveknek, azok helyes ér­telmezésének. és egységes érvényesü­lésének. NEMES ISTVÁN, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának tanára A pártdemokrácia és az üzemi demokrácia összefüggésének néhány kérdése A szocialista demokrácia erősítése társadalmi fejlődésünk egyik leg­átfogóbb, legsokoldalúbb feladata. A pártdemokrácia és az üzemi de­mokrácia kapcsolatát elemezve a kiin­duló alapelvet abban kell látnunk, hogy mind a pártdemokrácia, mind az üzemi demokrácia része a szocialista demokráciának. A párt a szocialista társadalom politikai rendszerének alap­vető tényezője, ide soroljuk az üzemi dolgozók aktív részvételét a vállalat és _ általa a népgazdaság irányításában is. Más oldalról közelítve ezt a kérdést, a kapcsolat lényegére utal az, hogy mindkettő összefüggésben van azzal, hogy a párt politikája és tevékenysége a munkásosztály vezető szerepének egyik legfontosabb eszköze, s az üzemi demokrácia, a dolgozók részvétele a gazdálkodás irányításában és ellenőr­zésében a munkásosztály hatalmának gyakorlati megnyilvánulása. A pártde­mokrácia és az üzemi demokrácia szo­ros, elválaszthatatlan kapcsolatát jut­tatja kifejezésre az is, hogy az üzemi demokrácia alapintézményei, képviseleti formái közé soroljuk az üzemi párt- szervezeteket. A párt nemcsak irányí­tója az üzemi demokrácia kialakításá­nak, hanem színtere is. Ezért tölt be meghatározó szerepet, ezért nélkülöz­hetetlen a pártélet fejlettsége. Természetesen hiba lenne, ha a kér­dést leegyszerűsítve úgy fognánk fel, hogy ebből az következik: a pártélet szervezeti elveit, a párt működési sza­bályait egyszerűen át kell ültetni az üzem munkáskollektívájának működé­sére, mechanikusan le kell másolni eze­ket. Ez nem járható, hibás útra, és for­malizmushoz vezetne. A pártszervezetek feladata, hogy — a többi társadalmi szervezet segítségével — biztosítsa a jó politikai légkört az üzemi demokrá­cia erősödéséhez, és saját példája ösz­tönző erejével segítse, bátorítsa azt. Pártunkban ugyanis kialakulnak és mé­lyen gyökereznek a lenini normák, azok a módszerek, amelyek biztosítják az alkotó kezdeményezés, az aktivitás és felelősségérzet, a vita és a fegyelem, a jogok és kötelességek egységét. Kö­vetelménynek tekintjük, hogy a párt vezető szervei tanulmányozzák a párt­tagság jelzéseit. Felsőbb szervek véle­ményjavaslatot kémek az alsóbb szer­vektől, a párttagoktóL Sokat tettünk annak érdekében is, hogy a párttagság rendszeres információt kapjon a felső pártszervek határozatairól. Pártéletünk jellemzője, hogy a párt­tagság nyílt, őszinte légkörben gyako­rolhatja bővülő jogait, és teljesítheti az ugyancsak növekvő követelményeket. A párt nemcsak feltételeit teremti meg a pártdemokrácia érvényesülésének, ha­nem ösztönzi tagjait véleményük bá­tor kifejtésére, és az igazság szenve­délyes keresésére nevel szüntelenül. Erősíti a kritikus és önkritikus szemlé­letet. Ugyanakkor növeli a felelősség- érzetet és fellép az öncélúság, fegyel­mezetlenség ellen. A párt ösztönzi a vitát, de ezt összekapcsolja a határoza­tok végrehajtásának megkötésével. Ér­vényesíti a demokráciát, de harcol de­magóg értelmezése és formális megnyi­latkozásai ellen. A pártban a sokirányú intézkedés eredményeként növekszik az alsóbb szervek önállósága, kezdeménye­zési lehetősége — bővül a pártszervek hatásköre. Ugyanekkor érvényesül fe­lelősségük a felsőbb szervek határoza­tainak megvalósításáért, területük poli­tikai irányításáért is. Mindezek nagy hatással vannak nemcsak a pártéletre, hanem a közösségi gondolkodás erősö­désére a politikai, a közéleti aktivitás fejlődésére is. A pártdemokrácia ezzel — a bizonyos szempontból közvetett hatással — nagy szerepet tölt be az üzemi demokrácia fejlesztésében. A pártszervezetek természetesen az üzemi demokrácia területén is — mint a társadalom életének többi szférájá­ban — a kommunisták útján gyakorol­ják a politikai irányítást. Ennek sikere, tekintélye nagymértékben függ attól, hogy a párttagok mennyire élnek de­mokratikus jogaikkal, s hogyan, milyen fegyelmezetten teljesítik kötelességei­ket. Nem arról van szó, hogy a termelés technikai-technológiai szervezési folya­mataiba kell „belevinni” a demokráciát. De ha a vezető nem figyelmes munka- társaival szemben, és csak utasításo­kat ad, nem fogad el tanácsokat, ha soha nem áll le vitatkozni, érzéketlen a véleményekkel szemben, ha a szó he­lyes értelmében nem törekszik meg­szerezni az emberek bizalmát, akkor itt az üzemi demokrácia párttag veze­tők esetében sem fog könnyen kibonta­kozni.­Vissza is hat a pártéletre az üzemi demokrácia. Kézenfekvő ez az össze­függés a tömegkapcsolatok erősödésé­ben. Az üzemi demokrácia fejlődése elválaszthatatlan a párt politikai cél­kitűzéseivel való azonosulástól, a tuda­tos politikai aktivitástól — ez pedig visszahat a pártéletre. A fejlett szocia­lizmus építésének nélkülözhetetlen kö­vetelménye a politika tudatosulása és mindennapi tettekben való realizálása. Ennek hiánya közömbösséghez, vagy jobb esetben kampányszerű aktivitáshoz vezet. Nagy politikai jelentőségű és hatá­sú, hogy az üzemek lényeges kérdései­nek megoldásába milyen módon kap­csolódhat be a munkás. Milyen a mun­kahelyen, az üzemben a légkör, meny­nyire veszik figyelembe az egyes mun­kás, a kollektíva szavát, milyen lehe­tőségei vannak akaratuk kifejezésének érvényesítésének. Ezért az üzemi de­mokrácia közvetlen hatással van a dolgozók szocialista tudatosságának fejlődésére. A munkás az üzemi demok­rácia- formáin nevelődik és kezdetben a munkahely, majd az üzem gondjai után egyre tudatosabban vallja az össz­társadalmi érdekeket is magáénak. A pártélet demokratizmusának fej­lesztése mellett az üzemi pártszerveze­teknek fontos tennivalói vannak az üzemi demokrácia formáinak fejleszté­sében. Mint a XI. pártkongresszus ha­tározata megállapítja: e területen a legfontosabb feladat a meglevők fej­lesztése, működésükhöz jobb feltételek megteremtése. Az üzemi cemokrácia érvényesülésé­ben, a meglevő fórumok hatékonyabb működésében fontos szerepet játszik a munkások, fizikai dolgozók megfelelő részarányának biztosítása a párt-, a társadalmi szervezetek és a gazdasági vezetés szerveiben. Ez nem kampány- feladat. A kérdésnek nagy fontosságot ad, hogy a párt- és társadalmi szervek egyben formái, képviseleti szervei az üzem dolgozóinak. Kétségtelen, hogy a képviseletben is alapvető a kitűzött cé­lok jellege, a politikai tartalom. De et­től elválaszthatatlan, hogy a munkások milyen arányban vesznek részt a párt­ban, milyen helyet foglalnak el a vá­lasztott szervekben. Eredményes mun­kát tudhat maga mögött a Pest megyei pártbizottság,- Pest megye pártszerve­zetei, az üzemi demokrácia fejlesztése, feltételeink állandó javításában. A Központi Bizottság 1974. márciusi ha­tározatát követő megyei program szé­les összefüggésben tárta fel a tennivaló­kat, és mind a megyei vezetés, mind a járási-városi pártszervek, üzemek rend­szeresen ellenőrzik végrehajtásukat. A munkásság társadalmi, politikai akti­vitásának alakulását, növekedésé­nek fő területeit jelzi, hogy a me­gye párttagságában növekedett a fi­zikai munkások, köztük a nők és a fia­talok aránya, továbbá az 1975. évi ve­zetőségválasztások során a választott testületekben jelentősen nőtt a munkás párttagok aránya. Nagy gondot fordíta­nak a szükséges politikai képzés biz­tosítására. Mindezek eredményeként érezhetően nőtt a választott testületek­ben a munkás párttagok aktivitása, és fejlődött a testületi üléseken kívüli, kerületi munkájuk is. Növekedett a fi­zikai dolgozók aránya a tömegszerve­zetek, különösen a szakszervezetek, vá­lasztott testületéiben. A tudatos, terv­szerű munka hatására növekvő mun­kásaktivitás kedvezően befolyásolta az üzemi demokrácia fejlődését. Az eredmények mellett természetesen vannak gondok, hiányosságok, gyenge­ségek is. Gondot jelent, hogy nincs meg sok helyen a kellő informáltság a hely® állásfoglaláshoz, illetve olyan kérdésekben kérik a dolgozók vélemé­nyét, amelyekbe nem tudnak, gyakran nem is akarnak bel®zólmi. Nem lehe­tünk elégedettek a vezetői tevékeny­ségről alkotott véleménynyilvánítás le­hetőségeinek biztosításával, és erősíteni kell az üzemi demokráciának a fegye­lem erősítésében betöltött szerepét is. A munka egészét mérlegre téve azon­ban — döntőek az elért eredmények. A megye pártszervezeteiben elevenen él­nek az üzemi demokrácia fejlődésével kapcsolatos, megvalósításra váró fel­adatok. A munkához jó alapot ad, hogy egység van értelmezésükben és az üze­mi és területi pártszervezetek munká­ja egyre inkább kapcsolódik a minden­napi élethez.

Next

/
Thumbnails
Contents