Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
VI A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA KÉRDÉSÉIRŐL A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA KÉRDÉSEIRŐL III A szövetkezeti demokrácia fejlődése szoros összhangban van a szocialista demokrácia általános kiteljesedésével, a szocialista állam szerveinek tevékenységével. A társadalmi demokratizmus befolyásolja a szövetkezeti demokrácia színvonalát, intézményrendszerét, tudatformáló és termelésszervező erejére jelentős mértékű befolyással van. Ezért egész társadalmunkban kibontakozó demokratizálódási folyamat, a termelőszövetkezetek önkormányzati rendszerének, belső üzemi demokráciá- / naik megnyilvánulására és formáira ösztönző hatással van, A termelőszövetkezeti demokrácia a tsz-tagok — egykori földművelők, kis- és középparasztok — a földtulajdonhoz kötött, tulajdonosi érzéseiben gyökerezik. A tsz-mozgalom kezdetén e demokrácia közvetlenül, gyakran spontán érvényesült, kiterjedt a gazdálkodás egészére, a testületek és a gazdálkodás kezdetleges szervezeti egységeinek hatásköre elmosódott, gyakran egymásba olvadt. Az évek során fejlődött a dolgozó parasztság szemlélete, tudata, változott kötődése a földtulajdonhoz, viszonya a közösséghez, a csoport- és össztársadalmi érdekhez. A fejlődés meghatározó tényezője volt a tulajdonviszonyok változása. Gyarapodott az oszthatatlan, közös vagyon. A termőföld jelentős része a szövetkezetek közös tulajdonába került. A tagsági viszony lényegét mindinkább a közös munkában való részvétel és nem a korábban bevitt vagyon határozta meg. Megváltozott a gazdasági környezet is. A termelőerők fejlődése, a műszaki- technikai forradalom, a minőségi mutatók előtérbe kerülése a gazdálkodásban, a szakosodás, s ennek következtében az élő- és holtmunka arányának megváltozása, a munkamegosztás és nem utolsósorban a nagyarányú koncentrálódási folyamat megváltoztatta és módosította a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének feltételeit, és szükségessé tette továbbfejlesztését. A társadalmi háttér, a környezet is változott. Meggyorsult a társadalmi átalakulás, ezen belül a generációváltás, a szakmunkások számának növekedése, az urbanizálódás, a szövetkezeti tagság műveltségi színvonalának emelkedése, a paraszti életforma változása. A szakosodás, az iparszerű termelés előmozdította a fiatalok gyorsabb beáramlását a szövetkezetekbe. Ez a nemzedék már Igényesebb az élet- és munkakörülmények tekintetében. Fokozódott a nők részvétele a közös munkában. A társadalmi átrétegeződés következtében a CSERHÁTI PÁL, a hernádi Március 15, Mgtsz elnöke A szövetkezeti demokrácia a mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben termelőszövetkezetekben növekedett az alkalmazottak aránya. A szövetkezeti törvény hatályba lépése óta a közös gazdaságok önállóságot élveznek a gazdálkodás és a belső élet kérdéseinek eldöntésében. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az állam lemondott volua a termelőszövetkezeti tevékenység befolyásolásáról, a társadalmi érdek érvényesítéséről. Ellenkezőleg, erősödött az ágazati irányítás, az általános gazdaságpolitika keretei között fejlődött a szövetkezeti közös tulajdon, a gazdasági irányítás rendszere hatékonyan orientált a népgazdasági szükségletek kielégítésére. Az állam törekedett arra, hogy magasabb szinten és nagyobb hatékonysággal lássa el a törvényességi felügyeletet. Ezzel párhuzamosan szigorúbb lett a szövetkezetek pénzügyi elszámoltatása és ellenőrzése. A szövetkezeti gazdálkodásban, annak tervszerűségében, a termelés dinamikus növekedésében, a közös vagyon gyarapodásában a tagok jövedelme és életkörülményeinek társadalmilag indokolt fejlődésében, a társadalmi érdek összességében érvényesült. A csoportérdek, a társadalmi változások és a gazdasági környezet fejlődésének hatására kitágult, s a helyi — megyei, járási, városi, községi — érdekekbe illeszkedett. Ilyen helyi érdek például a szolgáltatás fejlesztése, a helyi fogyasztói igény kielégítése, a közművelődés támogatása. Az elmúlt években megszilárdultak a szövetkezeti demokrácia szervezeti keretei. Miközben az állam tudatosan befolyásolta és irányította a termelést, sajátos eszközeivel tulajdonképpen elősegítette a szövetkezeti demokrácia fejlődését. A demokrácia közvetlen fórumain — a közgyűlésen, részközgyűlésen, küldöttközgyűlésen — a tagság részt vesz az alapvető döntések meghozatalában és a vezető testületek megválasztásában. Az üzemi méretek növekedésével, a szakosodás fejlődésével, a tagság átré- tegeződésével, az üzemi munkaszervezet korszerűsödésével azonban az önkormányzatnak ezek a rendkívül fontos fórumai nem tudnak lépést tartani. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének egyik fontos kérdése, hogy a demokrácia közvetlen fórumai alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez. Erősíteni kell azt a helyenként jól bevált módszert, hogy a munkaszervezeti kollektívák és a gazdasági tevékenység kisebb szervezeti egységei külön-külön megvitatják a gazdálkodás év végi mérlegét, a termelési tervet, így részt vesznek a döntések előkészítésében. Lehetőségük nyílik a gazdasági és társadalmi fejlődés üzemi problémáinak megvitatására, a vezetők és* dolgozók kölcsönös információja közvetlen, és ezzel tulajdonképpen a közgyűléseken kevesebb lesz a formális döntés. Fejlődtek a szövetkezeti demokrácia közvetett formái. Növekedett a választott vezetőség felelőssége és jogköre. Űj vonás, hogy a vállalati gazdálkodást irányító szakvezetők megbízatásukat a vezetőségtől kapják, és a vezetőségnek tartoznak beszámolni. A közgyűlés és a vezetőség mellé rendelt bizottságokban — döntőbizottság, nőbizottság, szociális bizottság, háztáji bizottság, versenybizottság, kulturális bizottság — választás útján egyre több szövetkezeti tag vesz részt képviselve a közösséget, így fejlődik a tagok tulajdonosi felelőssége és magatartása. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében figyelembe kell venni a dolgozó nők, fiatalok érdekvédelmét. Szükség®, hogy a társadalmi szervezetek a maguk eszközedveil segítsék elő, hogy a szövetkezeti demokrácia formáiban és módszereiben feleljen meg a termelő munkában részt vevő társadalmi rétegek érdekeinek. A szövetkezeti demokrácia fejlesztésének ösztönzői a pártszervezetek. Irányító, ellenőrző, tudatformáló és mozgósító tevékenységük döntő hatással volt a szövetkezeti demokrácia fejlődésére, s meghatározta annak tartalmát, és elősegítette a társadalmi, csoport-, valamint egyéni érdekek összhangjának biztosítását, a termelés fejlődéséhez szükség® jó üzemi légkört. A továbbfejlődésben döntő szerepe van az MSZMP XI. kongresszusa dokumentumaiban megfogalmazott szövetkezetpolitikai elveknek, azok helyes értelmezésének. és egységes érvényesülésének. NEMES ISTVÁN, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának tanára A pártdemokrácia és az üzemi demokrácia összefüggésének néhány kérdése A szocialista demokrácia erősítése társadalmi fejlődésünk egyik legátfogóbb, legsokoldalúbb feladata. A pártdemokrácia és az üzemi demokrácia kapcsolatát elemezve a kiinduló alapelvet abban kell látnunk, hogy mind a pártdemokrácia, mind az üzemi demokrácia része a szocialista demokráciának. A párt a szocialista társadalom politikai rendszerének alapvető tényezője, ide soroljuk az üzemi dolgozók aktív részvételét a vállalat és _ általa a népgazdaság irányításában is. Más oldalról közelítve ezt a kérdést, a kapcsolat lényegére utal az, hogy mindkettő összefüggésben van azzal, hogy a párt politikája és tevékenysége a munkásosztály vezető szerepének egyik legfontosabb eszköze, s az üzemi demokrácia, a dolgozók részvétele a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében a munkásosztály hatalmának gyakorlati megnyilvánulása. A pártdemokrácia és az üzemi demokrácia szoros, elválaszthatatlan kapcsolatát juttatja kifejezésre az is, hogy az üzemi demokrácia alapintézményei, képviseleti formái közé soroljuk az üzemi párt- szervezeteket. A párt nemcsak irányítója az üzemi demokrácia kialakításának, hanem színtere is. Ezért tölt be meghatározó szerepet, ezért nélkülözhetetlen a pártélet fejlettsége. Természetesen hiba lenne, ha a kérdést leegyszerűsítve úgy fognánk fel, hogy ebből az következik: a pártélet szervezeti elveit, a párt működési szabályait egyszerűen át kell ültetni az üzem munkáskollektívájának működésére, mechanikusan le kell másolni ezeket. Ez nem járható, hibás útra, és formalizmushoz vezetne. A pártszervezetek feladata, hogy — a többi társadalmi szervezet segítségével — biztosítsa a jó politikai légkört az üzemi demokrácia erősödéséhez, és saját példája ösztönző erejével segítse, bátorítsa azt. Pártunkban ugyanis kialakulnak és mélyen gyökereznek a lenini normák, azok a módszerek, amelyek biztosítják az alkotó kezdeményezés, az aktivitás és felelősségérzet, a vita és a fegyelem, a jogok és kötelességek egységét. Követelménynek tekintjük, hogy a párt vezető szervei tanulmányozzák a párttagság jelzéseit. Felsőbb szervek véleményjavaslatot kémek az alsóbb szervektől, a párttagoktóL Sokat tettünk annak érdekében is, hogy a párttagság rendszeres információt kapjon a felső pártszervek határozatairól. Pártéletünk jellemzője, hogy a párttagság nyílt, őszinte légkörben gyakorolhatja bővülő jogait, és teljesítheti az ugyancsak növekvő követelményeket. A párt nemcsak feltételeit teremti meg a pártdemokrácia érvényesülésének, hanem ösztönzi tagjait véleményük bátor kifejtésére, és az igazság szenvedélyes keresésére nevel szüntelenül. Erősíti a kritikus és önkritikus szemléletet. Ugyanakkor növeli a felelősség- érzetet és fellép az öncélúság, fegyelmezetlenség ellen. A párt ösztönzi a vitát, de ezt összekapcsolja a határozatok végrehajtásának megkötésével. Érvényesíti a demokráciát, de harcol demagóg értelmezése és formális megnyilatkozásai ellen. A pártban a sokirányú intézkedés eredményeként növekszik az alsóbb szervek önállósága, kezdeményezési lehetősége — bővül a pártszervek hatásköre. Ugyanekkor érvényesül felelősségük a felsőbb szervek határozatainak megvalósításáért, területük politikai irányításáért is. Mindezek nagy hatással vannak nemcsak a pártéletre, hanem a közösségi gondolkodás erősödésére a politikai, a közéleti aktivitás fejlődésére is. A pártdemokrácia ezzel — a bizonyos szempontból közvetett hatással — nagy szerepet tölt be az üzemi demokrácia fejlesztésében. A pártszervezetek természetesen az üzemi demokrácia területén is — mint a társadalom életének többi szférájában — a kommunisták útján gyakorolják a politikai irányítást. Ennek sikere, tekintélye nagymértékben függ attól, hogy a párttagok mennyire élnek demokratikus jogaikkal, s hogyan, milyen fegyelmezetten teljesítik kötelességeiket. Nem arról van szó, hogy a termelés technikai-technológiai szervezési folyamataiba kell „belevinni” a demokráciát. De ha a vezető nem figyelmes munka- társaival szemben, és csak utasításokat ad, nem fogad el tanácsokat, ha soha nem áll le vitatkozni, érzéketlen a véleményekkel szemben, ha a szó helyes értelmében nem törekszik megszerezni az emberek bizalmát, akkor itt az üzemi demokrácia párttag vezetők esetében sem fog könnyen kibontakozni.Vissza is hat a pártéletre az üzemi demokrácia. Kézenfekvő ez az összefüggés a tömegkapcsolatok erősödésében. Az üzemi demokrácia fejlődése elválaszthatatlan a párt politikai célkitűzéseivel való azonosulástól, a tudatos politikai aktivitástól — ez pedig visszahat a pártéletre. A fejlett szocializmus építésének nélkülözhetetlen követelménye a politika tudatosulása és mindennapi tettekben való realizálása. Ennek hiánya közömbösséghez, vagy jobb esetben kampányszerű aktivitáshoz vezet. Nagy politikai jelentőségű és hatású, hogy az üzemek lényeges kérdéseinek megoldásába milyen módon kapcsolódhat be a munkás. Milyen a munkahelyen, az üzemben a légkör, menynyire veszik figyelembe az egyes munkás, a kollektíva szavát, milyen lehetőségei vannak akaratuk kifejezésének érvényesítésének. Ezért az üzemi demokrácia közvetlen hatással van a dolgozók szocialista tudatosságának fejlődésére. A munkás az üzemi demokrácia- formáin nevelődik és kezdetben a munkahely, majd az üzem gondjai után egyre tudatosabban vallja az össztársadalmi érdekeket is magáénak. A pártélet demokratizmusának fejlesztése mellett az üzemi pártszervezeteknek fontos tennivalói vannak az üzemi demokrácia formáinak fejlesztésében. Mint a XI. pártkongresszus határozata megállapítja: e területen a legfontosabb feladat a meglevők fejlesztése, működésükhöz jobb feltételek megteremtése. Az üzemi cemokrácia érvényesülésében, a meglevő fórumok hatékonyabb működésében fontos szerepet játszik a munkások, fizikai dolgozók megfelelő részarányának biztosítása a párt-, a társadalmi szervezetek és a gazdasági vezetés szerveiben. Ez nem kampány- feladat. A kérdésnek nagy fontosságot ad, hogy a párt- és társadalmi szervek egyben formái, képviseleti szervei az üzem dolgozóinak. Kétségtelen, hogy a képviseletben is alapvető a kitűzött célok jellege, a politikai tartalom. De ettől elválaszthatatlan, hogy a munkások milyen arányban vesznek részt a pártban, milyen helyet foglalnak el a választott szervekben. Eredményes munkát tudhat maga mögött a Pest megyei pártbizottság,- Pest megye pártszervezetei, az üzemi demokrácia fejlesztése, feltételeink állandó javításában. A Központi Bizottság 1974. márciusi határozatát követő megyei program széles összefüggésben tárta fel a tennivalókat, és mind a megyei vezetés, mind a járási-városi pártszervek, üzemek rendszeresen ellenőrzik végrehajtásukat. A munkásság társadalmi, politikai aktivitásának alakulását, növekedésének fő területeit jelzi, hogy a megye párttagságában növekedett a fizikai munkások, köztük a nők és a fiatalok aránya, továbbá az 1975. évi vezetőségválasztások során a választott testületekben jelentősen nőtt a munkás párttagok aránya. Nagy gondot fordítanak a szükséges politikai képzés biztosítására. Mindezek eredményeként érezhetően nőtt a választott testületekben a munkás párttagok aktivitása, és fejlődött a testületi üléseken kívüli, kerületi munkájuk is. Növekedett a fizikai dolgozók aránya a tömegszervezetek, különösen a szakszervezetek, választott testületéiben. A tudatos, tervszerű munka hatására növekvő munkásaktivitás kedvezően befolyásolta az üzemi demokrácia fejlődését. Az eredmények mellett természetesen vannak gondok, hiányosságok, gyengeségek is. Gondot jelent, hogy nincs meg sok helyen a kellő informáltság a hely® állásfoglaláshoz, illetve olyan kérdésekben kérik a dolgozók véleményét, amelyekbe nem tudnak, gyakran nem is akarnak bel®zólmi. Nem lehetünk elégedettek a vezetői tevékenységről alkotott véleménynyilvánítás lehetőségeinek biztosításával, és erősíteni kell az üzemi demokráciának a fegyelem erősítésében betöltött szerepét is. A munka egészét mérlegre téve azonban — döntőek az elért eredmények. A megye pártszervezeteiben elevenen élnek az üzemi demokrácia fejlődésével kapcsolatos, megvalósításra váró feladatok. A munkához jó alapot ad, hogy egység van értelmezésükben és az üzemi és területi pártszervezetek munkája egyre inkább kapcsolódik a mindennapi élethez.
