Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
IV A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA KÉRDÉSÉIRŐL A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA KÉRDÉSEIRŐL V FODOR LÁSZLÓ, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára Az üzemi demokrácia érvényesülésének tapasztalatai A z MSZMP XI. kongresszusa, valamint á Központi Bizottság 1975. november 26—27-i ülésének határozata hangsúlyozottan megfogalmazta, hogy mind a gazdasági életben, mind a társadalom fejlődésében az eddigieknél bonyolultabb, összetettebb, sokrétűbb feladatokat kell szocialista módszerekkel megoldani. Ez megköveteli, hogy céljainkat mindinkább közüggyé, minden dolgozó személyes ügyévé tegyük. Ez csak úgy valósulhat meg, ha a munkások, vagyis a termelés legfőbb tényezői, az eddigieknél is jobban részeseivé lesznek a döntések előkészítésének, megvalósításának és ellenőrzésének. A feladatok közös kialakításának és végrehajtásának eddig is fontos eszköze volt az üzemi demokrácia. Tapasztalataink szerint is sokat fejlődött az elmúlt esztendőben. Központi intézkedések eredményeként a vállalatok egyre jobban bevonják dolgozóikat az éves és a középtávú tervek készítésébe, az üzemi és munkaszervezési intézkedésekbe, valamint a munkahelyi programok kidolgozásába és végrehajtásába. A kollektív szerződések rendszere biztosítja a dolgozók érdemibb részvételét a munkakörülmények, az erkölcsi és az anyagi ösztönzés feltételeinek alakításában. A végrehajtásról szóló kö-\ telező beszámolók elősegítik a dolgozók jobb tájékozódását a vállalati gazdálkodás helyzetéről és alapot adnak a vezetők munkájának megítélésére. Ehhez tartozik, hogy bővült a szakszervezetek jogköre, s kiterjedt a szociális és kulturális alap felhasználására. Sok kérdésben egyetértési joga van a vállalati vezetők tevékenységének megítélésére. Az ifjúsági parlamentek a fiatalok speciális problémáinak megtárgyalására nyújtanak demokratikus lehetőséget. Az üzemi demokrácia fórumait a vállalatok többsége számos helyi kezdeményezéssel gazdagította. Rendszeresen összehívják a törzsgárdatagokat, másutt a szocialista brigádvezetők fóruma vált a gazdasági vezetés hatékony véleményező és mozgósító szervévé. Elterjedtek a munkásakadémiák, a kiváló dolgozók, • a fiatal műszakiak és közgazda- sági szakemberek rendszeres tanácskozásai. Az üzemi újságot is megfelelően használják fel a dolgozók tájékoztatására. Jelentős eredményekről adnak számot az e téren szerzett tapasztalatok, de mindezek ellenére a szocializmus építésének követelményei, a dolgozók növekvő aktivitása megkívánja az üzemi demokrácia még hatékonyabb érvényesülését. A gazdasági vezetők jelentékeny része szűkén értelmezi az üzemi demokrácia funkcióit és közvetlen fórumait csupán tájékoztatásra használják fel, de ezt sem mindig érdemi módon. Kevésbé érvényesül az a sokkalta lényegesebb vonás, hogy a vezetői döntések előtt véleményt kérjenek a dolgozóktól, vagyis választási lehetőségre adjanak alkalmat. Ugyancsak kevéssé érvényesül az olyan iránymutatás, amely a munkakezdeményezésekhez ad támpontot, s ritka az érdemleges számadás a gazdálkodás helyzetéről, a végzett munkáról. A keresetekre, a munka- és életkörülmények alakulására döntően befolyást gyakorló tervezési és termelési kérdések gyakran eldőlnek még az előtt, hogy a dolgozók kollektívája elé tárják. Ezért a közösség tulajdonképpen csak tudomásul veheti az adott helyzetet, s a munkás számára csak a puszta végrehajtás marad. Márpedig ez sok helyen csírájában meggátol mindennemű kezdeményezést, dolgozói aktivitást. Politikai szempontból sem mindegy, hogy a dolgozók csak elvileg vehetik tudomásul: hazánkban munkáshatalom van, vagy pedig az üzemi demokrácia kiterjesztése, általános érvényesítése révén közvetlenül is, munkahelyükön érzékelhetik: szavuk van, célszerű, hasznos javaslataikat várják, lehetőséget biztosítanak számukra, hogy képességeikhez mérten vegyék ki részüket a munkáshatalom gazdasági, politikai erősítéséből. A vezetésbeli munkásrészvétel kritikus pontja jelenleg a közvetlen munkahely. Az üzemi demokrácia szélesítése alapvetően a munkahely szintjén szükséges. A dolgozók többsége nem a fórumokra helyezi a hangsúlyt, hanem a mindennapi munka során állandóan létező kapcsolatokra. Ezért kell mindenekelőtt a vezetők és a beosztottak kapcsolatát javítani. Sajnálatos tehát, hogy a vezetők jelentős része alábecsüli a közte és a beosztottjai között létrejövő napi találkozások demokratizmusát. Feladatukat teljesülni látják abban, ha a termelési információkat folyamatosan és pontosan kiadják. Nem vált még általánossá, hogy tájékoztassák .is a dolgozókat és annak alapján kérjék ki véleményüket. Az üzemi demokrácia kibontakoztatását a jelenlegi helyzetben alapvetően nehezíti a belső jogok és hatáskörök ésszerű megosztásának hiánya. Túlközpontosított vezetés alakult ki a vállalatoknál. A felső szintű vezető megterhelése már-már egészségtelenül nagy, ugyanakkor a művezetők nem rendelkeznek megfelelő hatáskörrel ahhoz, hogy a termelés alsószintű parancsnokai legyenek. A munkahelyi vezetők feladatköre, jogköre változatlanul szegényes, nincs kidolgozott jogkörük az önálló döntésekre. Csorbát szenved a vállalatok üzemeinek, telephelyeinek önállósága is, ami akadályozza a társadalmi szerveket is jogaik gyakorlásában. Formális ott az együttműködés és a jogok gyakorlása, ahol a partner jogkör nélküli gazdasági vezető. A döntéseket arra a szintre kell helyezni, ahol leginkább rendelkezésre állnak a hozzá szükséges információk és eszközök. Állami rendelkezések szabályozzák az üzemi demokrácia alapvető fórumainak körét, valamint működésük legfontosabb rendjét. Ez azonban nem mentesítheti a vállalatokat attól, hogy fejlesz- szék a szocialista termelés és irányítása érdekében a saját, belső demokratizmus intézményeit. A fórumok vállalati belső intézményesítése mindenütt következetesebb megvalósítást kíván. Egyaránt fejleszteni kell a vezetésbeli részvétel közvetlen és képviseleti fórumait. Ezeknek alapvető feladata, hogy gyakorlati úton segítse a munkások különböző rétegei igényeinek megfogalmazását, megvitatását. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy eléggé kis szerep jut a termelési tanácskozásoknak, az észrevételek nyilvánosságra hozatalának. Nagyobb a súlya a napi érintkezési formáknak, mind a felettesekkel, mind a munkatársakkal, mind a társadalmi szervekkel kapcsolatban. A termelési tanácskozások rendszerét jelenleg mindenütt bírálják. Helyes lenne visszatérni ahhoz a gyakorlathoz, hogy a munkahelyen, a műhelyekben rendezzék meg e fórumokat. Fokozottan jelentkező igény és szükséglet, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésében jobban, tudatosabban építsünk a szocialista brigádokra. Nagyobb tartalommal kell megtölteni a brigádvezetők értekezletét, a művezető-tanácskozásokat, az újítók, a kiváló dolgozók, a törzsgárdák tanácskozásait. Minden képviseleti fórumnál az a lényeg, hogy a küldöttek megfelelő tényanyaggal, ér. vekkel gazdagodjanak, és ezek birtokában léphessenek fel megfelelő agitá- ciós erővel a dolgozók körében. Kedvező hatású lehet az a kezdeményezés is, hogy a gazdasági szervezet tárgyalásaira munkásokat hívnak meg. Kell-e új fórum vagy sem? — ez a kérdés is gyakran felvetődik. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a lényeg nem a fórumok száma. A legjobban kigondolt fórum is elsekélyesedhet, formálissá válhat, rossz vezetői stílus vagy felszínesség, a megszokások következtében. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztését alapvetően a pártszervezetek, valamint a szakszervezeti és KISZ-szervezetek, a munkáshatalom legfontosabb politikai szervezeteinek keretein belül kell keresni, s biztosítani a dolgozók bevonását a vezetésbe. Természetesen e szervezetek jellegétől, funkciójától függően némileg eltérő az üzemi demokrácia fejlesztésében betöltött szerepük. Közös azonban a felelősség, melyet a dolgozók jogainak, érdekeinek érvényesülésében viselnek. DR. LENYÓ LÁSZLÓ, a FORTE igazgatója Az üzemi demokrácia érvényesülése a vállalati belső irányítás rendszerében A FORTE vállalat 1450 dolgozójával évente 7—8 millió dollár és 3—3,5 millió rubel értéket exportál és fotóipari termékekből a belföldi összigé- nyek csaknem 80 százalékát elégíti ki. A robbanásszei-űen változó, nagyon kényes külgazdasági tevékenységet csakis rugalmas, nem túl hierarchizált szervezettel lehet működtetni. Már 1966- ban világossá vált, hogy a gyors döntésigények miatt változtatni kell a centralizált vezetési stíluson és a jogköröket félelem nélkül kell közép- és alsó szintre átruházni. Így a pártszervezettel egyetértésben 14 közbeiktatott vezetési funkció szűnt meg és minden, vezetéshez szükséges jogkör, kezdve a- bérmegállapítástól a fegyelmi jogkörig, beleértve az elbocsátás jogát is, középszintre került. Ezzel egy időben került kidolgozásra az új szervezeti és működési szabályzaton belül az ún. alsószintű vezetők — vagyis művezetők, csoportvezetők — jogköre is. Ezzel kialakult a minden színtű vezetők kulcshelyzete, amely az üzemi demokrácia alappillére. Az új szervezeti formára történő átállást rendszeres napi gazdaságpolitikai agitáció kísérte, döntően azzal a súllyal, hogy a legkisebb kollektívában is érvényre jussanak azok az erők, amelyekkel együtt az exportcentrikus termelést fel lehet gyorsítani, és az üzemi demokrácia magasabb színvonalon érvényesülhessen. Mind az alsó, mind a középszintű vezetők részére — főleg a vállalaton belül — vezetőképző tanfolyamokat indítottunk vezetési, szociológiai, pszichológiai és természetesen gazdaságpolitikai ismereti tárgyakból. 87 alsó és 95 középszintű vezetőnk végzett ezeken, míg 20 felső vezetőt külső tanfolyamokon készítettünk fel a korszerű vezetés- elméleteik gyors elsajátítására. Ma már minden közép- és felsőszintű vezető — mintegy másfél száz ember — rendelkezik marxista—leninista középiskolával, vagy ennél magasabb politikai végzettséggel. 1968-ban a működési szabályzat bővült a demokratikus fórumok működési szabályzatával. így minden döntési szintnek kialakult a demokratikus fóruma, mely fontos eleme annak, hogy a dolgozókat érintő kérdések előkészítésében, eldöntésében az érintettek részt vehessenek. A közvetlen véleménynyilvánítás fórumai közül a jól bevált termelési tanácskozások, műszaki tanácskozások, brigádvezetői értekezletek, szakszervezeti taggyűlések körét nem bővítettük, de elhatároztuk, hogy azok minőségét, tartalmát alapvetően megjavítjuk. A politikád ismérveken túl tudatosan ápoltuk az egészséges vállalati lokálpatrióta szellemet. A vállalati integráció és ezen belül az üzemi demokrácia fejlődése érdekében ez nem elhanyagolható. E koncepció helyességét bizonyítja az általában kialakult mi tudat, amelynek megnyilvánulási formáival azóta is lépten-nyomon találkozunk. Pl.: „leg- vácibb üzem a FORTE”, vagy: „Ez a szép fényképfelvétel is FORTE-anyagra készült” stb. Idetartozó téma az emberközpontú vezetési stílus meghonosítása is, hogy valóban második otthoniáinak te'ünitse a dolgozó a vállalatot. Ennek értelmében ugyancsalt tudati oldalról fel kellett oldani a függőség és az alárendeltség korábban megszokott állapotát. Felsorolnám a nőkkel, a nyugdíjasokkal, a betegekkel, a több gyermekes anyákkal, nem reszortfetedatként, való figyelmes, odaadó törődést. A jó munkahelyi közérzet, a jó emberi kapcsolatok kialakításával vált elérhetővé, hogy ma a vállalat dolgozóinak csaknem 80 százaléka törzsgárdatag. A fluktuáció mértéke a legnehezebb időben sem volt 7—8 százalékkal magasabb, a törzsgárda akkor sem mozdult. Szerintem a jó vezetési stílus az irányadó, a meghatározó, a részletekbe nem beavatkozó módszer. Csak a fő iránytól való esetleges eltérések igénylik az operatív beavatkozást. Természetesen mindez információigénnyel is jár. Nemcsak a vezetőktől, hanem a kollektíváktól is véleményt kértünk, hogy milyen rendszeres információra van szükségük, hogy beleszólni és dönteni tudjanak. Ám az alulról jövő információ is jelentős segítséget nyújtott ~a felsőszintű döntésekhez. A gazdasági információt kiválóan egészítette ki a pártbizottság által rendszeresített írásos információ. Mindkét anyag együtt, havonta kerül az illetékesekhez. Stílt esetben például a dolgozók számára nem volt közérthető és áttekinthető az egyes, üzemek, kollektívák hozzájárulása a vállalati eredményhez. E jogos igényt meg kell oldani a vállalat teljes keresztmetszetében, mert ez szoros tartozéka a tulajdonosi szemlélet jobb kialakításának, az üzemi demokrácia továbbfejlődésének. Két, úgynevezett team rendszerben működő bizottság végzi e témakör finomítását. Bevonjuk a csoportokba a legjobban képzett szocialista brigádvezetőket és brigádtagokat Nagyobb szerephez jutottak a kis emberi közösségek és csoportok. A kommunisták részvétele a közvetett és közvetlen fórumokon meghatározó. így alakult ki az a vállalati rendszer is, hogy a döntés előkészítése, a végrehajtás szervezése, az ellenőrzés azokra a vezető testületekre tartozzon, amelyek ismerik a problémákat és érdekeltek azok optimális megoldásában. Ma már világos, hogy a kis kollektívák érzik a legjobban a szervezetlenséget, az anyagellátási, a bérezési, egészségügyi, szociális és egyéb hiányosságokat. A felgyorsult gazdasági élet, a fokozott követelmények nálunk is fejlesztést igényelnek. Fölismertük, hogy az alapvető párt- és állami határozatok vállalati rendszerét kell a saját viszo- nyainikra adaptálnunk. Dolgozótok mad igénye, hogy ne csak az év elején, hanem negyed-, vagy félévenként tartsunk rövid munkásgyűléseket. Ugyanis a rendszeres információból a kollektívák munkájának viszonya és aránya a nép- gazdasági célkitűzésekhez kevésbé ismert. Jobban fel kell használni a kétévenként tartandó ifjúsági parlamentek lehetőségeit is. Ügy gondoljuk, hogy még nem merítettük ki az üzemi demokrácia gyakorlásában az ifjúságunk adta lehetőségeket. Egyet kell értenünk KISZ-szervezetünkkel abban, hogy évente, az ifjúsági parlamentektől, függetlenül is tartsunk egy-két alkalommal rövid ideig tartó, de jól előkészített fórumokat. Kitűnik, hogy nem a fórumok száma és sokrétűsége a biztosíték a szakszerűség és a demokratikus vezetés érvényesülésében, hanem a formalizmustól mentes, hagyományos, de minőségében jobb fórumok. A demokratikus fórum garancia a demokratikus jogok gyakorlására. Szerintem viszont alapvetően például két termelési tanácskozás között alakul, illetve fejlődik az üzemi demokrácia. Túl az emberi kapcsolatokon azt tartom jó vezetőnek, aki ebben az időszakban nemcsak az előírt döntésekre készíti fel dolgozóit, hanem azoktól eltérő témákat is megbeszél velük. Például: milyen színű és formájú munkaruhát szeretnének hordani. Szerintem az legalább olyan döntő, mint az előírt témák fórumokon történő megvitatása. Jelentősen csökkenteni kell az üzem, vagy műhely terüleitón felvetett problémák negyedévről negyedévre való ismétlődését. Nyíltan meg kell mondani, amire vállalati anyagi lehetőség nincs. De gyorsan kell intézni a megoldható problémákat. Soha ne szürküljön el a munkásokhoz eljuttatott információ és a munkások véleményét ne „megfésülve” /juttassák a felső vezetéshez. A jó javaslatok útközben ne gyengüljenek és a kritikai élek ne tompuljanak. Ügy érzem, hogy az elért eredményeit mellett érződik gondjaink további feloldásának szükségessége is. A jövőben nálunk is a hatékonyabb gazdálkodás szükségszerűen az üzemi demokrácia hatékonyabb érvényesülését igényli. A széles körben kialakult „mi” tudat így válik magasabb fokúvá, vagyis „mienk” tudattá, ez pedig a szocialista tulajdonosa szemlélet teljes kibontakozását jelenti.
