Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
K76. ÁPRILIS 25., VASÁRNAP v/fof«n Szentendrével ismerkedett a Suhl megyei pártküldöttség NDK-beli testvérmegyénk, Sulii, pártdelegációja tegnap dr. Olajos Mihálynak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága osztályvezetőjének kíséretében Szentendrére látogatott. Felkeresték a PEVDI írószergyárát és a BVM szentendrei gyáregységét. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak mindkét helyen a modern technológiáról, majd a látottak alapján a további együttműködés és a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit kutatták. A delegáció délután kellemes sétát tett a városban, s ennek során Szentendre műemlékeivel, nevezetességeivel ismerkedett Paradicsom-sátortábor né| vecsési Ferihegy Tsz 564 négyzetméter alapterületű fóliasátraiban szépen fejlődnek a korai paradicsompalánták. A megfelelő hőmérsékletet olajfűtéses légbefúvó kazánok biztosítják. Ifj. Fekete József felvétele Ahol politizálnak a bérekkel Erősödjék a munka szerinti elosztás elve A hatvanas évek elején történt, a Kistarcsai Fésűsfonó- és Szövőgyár fonodájában. A művezetőre várva, a lármától kicsit zúgó fejjel álldogáltam a csattogó fonógépek között, s figyeltem egy idősebb asszonyt, ügyes, fürge kezét. Vár valakit? — kérdezte tagoltan, hogy követhessem a szájmozgását. A művezetőt! — ordítottam. Így hamar bereked — mondta figyelmeztetően, aztán újra a gépe felé fordult. Utána mentem: Mióta folytatja ezt a szakmát? Rámnézett: Tizennyolc éve, de ez nem szakma. Betanított fonónő vagyok. Ha harminc évig csinálnám, akkor is betanított munkás maradnék. Határosolt igen Az igazgatói irodában afféle rögtönzött kerekasztal-be- szélgetésre ültünk össze dr. Takács Évával, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának igazgatójával, Fabók Jánossal, a pártvezetőség titkárával, Pankotai Istvánná munkaügyi osztályvezetővel és Szikra László főmérnökkel. A téma: a bérpolitika. Pontosabban.': lehet-e politizálni a bérekkel? — Nemcsak lehet, kell! — mondják szinte valamennyien egyszerre. Az igazgatónő még megtoldja: — Aki eddig elmulasztotta vagy — mint nem a legnépszerűbb feladatot — elodázta a bérekkel való politizálást, azt most a XI. párt- kongresszus határozata kötelezi rá: A bérpolitikában főcél legyen a munka szerinti elosztás erősítése. ...A kereseti arányok javítása ösztönözzön a termelékenység emelésére, a nagyobb hatékonyságra. Körültekintő bérpolitikával és jövedelemszabályozással meg kell előzni a feszültségeket szülő aránytalanságok keletkezését. Ebben nagyobb szerepet kell biztosítani a központi bérintézkedéseknek. Azért idéztem a határozatból, mert ilyen tömören úgysem tudtuk volna megfogalmazi, miért kell politizálni a bérekkel. — A tavaly megjelent Országos Szakmai Bértáblázat néhány régi sebet orvosolt az iparágban: szakmának minősítette az előfonást és a fonást, s ezzel megfelelő összegű órabért tett lehetővé. Mindkét szakmunka 32/A kategóriába került, aminek tavaly 12,50 forint volt az órabér felső határa, de 1980-ig évente módosítják; az idén például 14 forintra emelték fel. Éjszaka — pótlékkal Pankotai Istvánná folytatja: — Nem volt ugyan kötelező mi mégis végrehajtottuk már tavaly a besorolást, amint az OSZB megjelent; ez összesen 102 dolgozónkat érintette — kedvezően. Bizonyos munkakörökben, a dolgozók bére nem érte el a besorolás alsó határát, ezek órabérét felemeltük. Mindezek után a helyzetünk így alakult: tavaly a textiliparban az átlagkereset 2484 forint volt havonta; nálunk 2699 forint, ezen belül a munkásoké 2686, az alkalmazottaké 2712 forint volt. Ez tehát a múlt. Es a jelen? — A tavalyihoz képest 10,2 százalékos bérszínvonal-emelést irányoztunk elő. Ebből eddig 6,06 százalékot használtunk fel; januárban — országos rendelkezésre — személyenként átlag 300 forinttal emeltük havonta a bölcsődei gondozók és az óvónők bérét, és átlag 171 forinttal a kisegítő személyzetét; február elsejétől ismét rendeztük az OSZB-kategóriák megemelt alsó határát el nem érő dolgozók — összesen 43 ember — bérét: béremelést adtunk 458 fizikai produktív munkásnak, 15 fizikai kisegítő munkásnak, 6 fizikai állományú, de nem ipari munkát végző dolgozónak és 58 alkalmazottnak. Februárban a munkásbérek havi átlaga elérte a 2816 forintot gyárunkban. Az idei előirányzat egyébként éves szinten 32 ezer 538 forint, ami 2960 forintos havi átlagnak felel meg.' — Hogyan érvényesül a bérek ösztönző hatása a termelékenységre, a hatékonyságra? Egyáltalán: mivel ösztönöznek a több és jobb munkára? — Sokféleképpen. A szak- képzettség honorálásával, prémiummal, jutalmazásokkal, pótlékkal. A termelés hatékonysága nagymértékben függ a gépek kihasználásától, a műszakok számától. Mi úgy ösztönözzük dolgozóinkat az éjszakai műszak vállalására, hogy alapbérükön felül az éjszakai műszakra járó kereset 50 százalékát, és 100 forint, úgynevezett speciális pótlékot fizetünk nekik havonta. A szakmunkásképzésben részt vevők — a sikeres vizsga után — 5 százalékos béremelést kapnak. — Vagyis? — Soha annyira nem ügyeltünk a béremelésnél a differenciálásra talán, mint az idén, hiszen a zavartalan termelés függ tőle. Nem véletlenül sorolta szakmának az OSZB a fonást, hiszen itt a legnagyobb a dolgozók fizikai és idegi leterhelése. Sajnos, a fluktuáció ezt az üzemrészt sem kímélte, s a fonodában már-már égető gonddá vált a létszámhiány. Most a kiemelt bérrendezéssel lehetőség nyílt a baj orvoslására: a 14 forintos órabérrel, az éjszakai és speciális pótlékkal együtt a fonók átlagkeresete havonta eléri a 3300 forintot. Ennyiért már érdemes többet vállalni, ezért 20-ról 12-re csökkentettük a fonodái kisegítő létszámot, s a nyolc felszabadult munkást a fonógép mellé állítottuk. Mi is jól jártunk, s ők is, mert így szakmai besorolásba kerültek. Szikra László főmérnök kiegészíti az eddigieket: — Az is bérpolitika, hogy a bérrendezést — ahol lehetett vagy szükséges volt — összekötöttük a teljesítmények növelésével. Egyetértés — zsebbevágó kérdésben — Érvényesült-e valamilyen módon az üzemi demokrácia az eddigi bérrendezéseknél? Fabók János válaszol: — Mivel összegszerűen az idei — eddig végrehajtott — béremelések jelentősebbek voltak, mint az 1973. márciusi központi bérrendezés, hiszen egymillió 886 ezer forintot tettek ki, valamennyi társadalmi szervet bevontunk a döntésbe. A személyi béremeléseket a gazdasági vezetés, a pártvezetőség, az üszt, s az üzemi négyszögek javaslatai alapján hajtotta végre. A megoldás demokratizmusát jellemzi, hogy az alkalmazottak béremelésénél vitára, sőt a gazdasági vezetés egyik-másik javaslatának módosítására is sor került. Ami pedig az intézkedések fogadtatását illeti: e kényes. zsebbevágó kérdés megoldása még sohasem találkozott ilyen arányban a dolgozók igazságérzetével és egyetértésével, mint az év eleji béremelés. Nyíri Éva Fiatalok kommunista műszakban A börzsönyi úttörővasút vidám építői A hóbortos áprilisi időjárás borút hozó hangulata sem ronthatta el annak az 1500 fiatalnak a jókedvét, akik a megye minden területéről összesereglettek reggel 8 órára, a börzsönyi útiörövasút építkezéséhez a verőcemarosi állomásra. Nagy sikert arattak csatakiáltásukkal a nagykőrösiek, s a fiatalok együtt vidultak a kedves strófákon, meg azon is, ki milyen hasznos munkaeszközt — ásót, kapát, csákányt — hozott magával. Berta Ferenc, a megyei ICISZ-bizottság titkára fogadta a munkára kész sereget, akikhez szíves-örömest csatlakoztak a szovjet katona komszomolisták, hogy együtt építsék, szépítsék a leendő úttörővasutat, a Morgó-patak völgyében, — Nem fizetségért jöttünk ide — mondta Berla Ferenc — az úttörők köszönete lesz a fizetés, jó kedvük a prémium. Azután megkezdődött a munka, a parkosítás a vasútvonal mentén. Gumicsizmás fiúk fogtak a patakmeder tisztításához, kövezéséhez és mint a gödöllői egyetemisták elmondták, addig haza sem mennek, míg a hegy felét el nem hordják. A végeredmény ma még nem ismert, hiszen most vasárnap is dolgoznak az úttörővasút építésén a megye fiataljai. Azt azonban tudjuk, hogy tegnap a megye üzemeiben szervezett kommunista szombatokon sok-sok forint jött össze a leendő vasút építkezési költségeihez. Ötezren a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár szervó- kormányüzetnénak vezetőjét hiába keressük. Már rosszallóan csóválnánk fejünket, amikor az egyik dolgozó arról tájékoztat, hogy a mai napon Tomanó József és az üzem 45 dolgozója társadalmi munkában építi az üdülőszállót Vonyarcvashegyen. — A többiek azonban itt vannak — mondja Kovacsics Anikó, az üzem KISZ-titkára. Kisiparosok és a Nagynyomású Kísérleti Intézet dolgozói együtt kövezik a piacteret Százhalombattán. írj. Fekete József felvétele Építési központ — konténerben Pest megye villamosításának szolgálatában A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat termelésének értéke az idén mintegy 115 millió forint. A vállalat igazgatóját, Péter Györgyöt és Szabó Károly termelési osztályvezetőt arra kértük, ismertessék, milyen tevékenységet jelez ez a nagy összeg. Mint megtudtuk, a vállalat termelési értékének nagyobb hányadát, 63—65 millió forintot az idén az építő-szerelő munka alkotja. Kis- és nagyfeszültséggel A közelmúlt jelentősebb munkálatai között tartják számon a PEVDI szentendrei írószergyára villamos- és energiaelosztó rendszerének, külső térvilágításának kiépítését. A halásztelki, mintegy 1,5 millió forint értékű hálózatfejlesztés eredményeként állandó nagyságú a községben a villamosfeszültség. A Dunaharasztin folyó nagyfeszültségű, 20 kilovoltos községi hálózatrekonstrukció 4—5 trafóállomás körzetében befejeződött. Az első félév során még háromban fejezik be, s ezt követően megkezdődhet a kisfeszültségű elosztóhálózat felújítása, mely várhatóan az V. ötéves terv végéig tart. Az építő-szerelő ágazat idei tervében is több nagy feladat szerepel. A munkáskörzet közműalapjainak megteremtése érdekében hozzáfognak Szigetszentmiklóson, Szigethalmon a lakótelepek 20 kilovoltos hálózataihoz szükséges trafóállomások kialakításához. Ha elkészülnek, folyamatosan rájuk települhet majd a kisfeszültségű hálózat. A második negyedévben hozzálátnak Taksony nagy- és kisfeszültségű villamos- hálózatának teljes felújításához és Szobán a Giribi- dűlő csaknem másfél millió forint értékű új hálózatának kiépítéséhez. Sok munkát ad a vállalatnak Szentendre is. Az építkezéseket követve folyamaI tosan bőVítik a Vasvári Pál | úti lakótelep energiahálózatát, és a tervek szerint az első félévben átadják a Festő— Deli utca környéki új transzformátorkörzetet, s ezzel az itt lakókhoz is eljut az áram. Az első félévben fejeződik be a szabadtéri néprajzi múzeum, a skanzen hálózatának és elosztórendszerének építése is. A nagy idegenforgalomnak örvendő Dunakanyar világítási programjának részeként júliusig díszkivilágítást kap a visegrádi Salamon-torony és a fellegvár, de megoldják az autóparkoló és az ide vezető utak világítását is. A kiemelt egyedi nagy beruházások közé tartozik a Telefongyár nagy hátai gyáregységének fejlesztése. Itt körülbelül 3 millió forint értékű elektromos szerelést végeznek. Számos község a PVV közreműködésének köszönheti vízellátásának javulását. Vá- mosmikola vízmüvének energiaellátását és berendezéseit is a vállalat dolgozói telepítik, csakúgy, mint Tápiá- györgyán, Tápiószecsőn és Kákán. Tárgyalások folynak a hat községet érintő Galga menti regionális vízmű kiépítéséről. Az ehhez szükséges elektromos beruházás értéke körülbelül 25 millió forint. Osz'opok és trafók A PVV nagykátai segédüzemében gyártják a villanyoszlopokat, trafóállomásokat, sót még a Fővárosi Elektromos Művek és a Villanyszerelő Ipari Vállalat részére is tudnak szállítani. Az előszerelő ágazat — a vállalat saját beruházásai mellett — az ország tíz házgyára közül hatnak szállít tokozott berendezéseket, kapcsolótáblákat. A nagyüzemek részére mezős kapcsolótáblákat, vezérlőpultokat készítenek. E, többségükben egyedi berendezések ára néhány ezer forint, de nem ritka a másfél milliós értékű sem, mint például a budaörsi északnyugati lakótelep távfűtő kazánházi atomatika vezérlőpultja. A vállalat legkisebb, > mindössze 10 mérnök-technikus párból álló, ágazatát képviseli a biztonságtechnikai csoport. A megyét járva, üzemek, intézmények, vállalatok kötelező, rendszeres szigetelés- és érintésvédelmi vizsgálatát látják el. A hibákat feltárva javasolják a javítás módját is. . A vállalat öt évre szóló fejlesztési elképzelései azt tükrözik, hogy a legnagyobb fontosságú ágazatnak hosszabb időre az építési-szerelést tekintik. A korábbinak csaknem a felével nagyobb értékűt. A tervidőszak során mintegy 30 milliós fejlesztés 70 százaléka ebben az ágazatban valósul meg. Céljuk a nehéz fizikai munka csökkentése, a termelékenység növelése. Ezért kompresszorokat, árokásó gépeket, tehergépkocsikat vásárolnak. Tervpillér a törzsgárda A munkaerőgondok enyhítésére munkásszállitó autóbusz üzembe állítását tervezik, s növelik a szociális létesítmények számát. Többek között olyan új, konténer rendszerű felvonulási épületeket szereztek be, melyeknek segítségével telepszerű építésvezetőség alakítható ki, irodával, öltözőkkel. fürdő- és hálóhelyiségekkel. A vállalati tervek az egyre bővülő tödzsgárdatagságra épülnek. Az itt dolgozók megtalálják számításukat. Tavaly 37,5 ezer forint volt a vállalati bérszínvonal. Az idén 4 százalék emelkedést terveznek. A munkások átlagbére körülbelül 39 ezer forintra növekszik majd. Tervezett feladataik végrehajtása a megye villamosításának fejlődését szolgálja. Lakatos Tamás — Kilencvenen dolgozunk, de itt vammaik a szervizből, a meó főosztályról is, és a mai napon hatvan szervokormányt gyártunk az autóbusz-padlóvázakhoz. A megkeresett bér egy részét a börzsönyi úttörő- vasút építésére, a másik felét az ifjúsági lakáskölcsönalap bővítésére fordítjuk. Ónodi István, az öntvény brigád tagja, elújságolja, hogy közösségük elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. Mostanában sok öröm éri őket: ót személyesen az, hogy a KISZ- kongresszus küldötte lesz. A járműgyáregység 639 dolgozója jött be a kommuinista műszakra, Németh József né, a KISZ- bizottság tagja elmondta, hogy a fiatalok a s'zombati vállalati társadalmi munka után ma, vasárnap az úttörővasút épit- kezésén dolgoznak. A Csepel Autógyár kommunista szombatjának mérlege: ötezertizenöt dolgozó tizenki- lencmillió forint értékű készárut állított elő. Százhalombatta városszépítői Szigetszentmiklósról jól látszanak Százhalombatta kéményei. Nemcsak földrajzilag vannak közel, hanem gondolatokban, a cselekvés összehangoltságában is. Százhalombattán a Sportparkban Salamon Zoltánnal, a DVK lakatosával beszélgettünk. — Szerda óta dolgozunk, s 250 méter kerítést hegesztettünk össze — mondja. — A kézilabdapálya világítását is most szereljük és tribünt készítünk. Százhúszan vagyunk. Itt dolgozik a gépészeti karbantartó főosztály készülékes műhelyének négy brigádja, a Rakéta, a Kinizsi, a Dózsa és a Halász László brigád. Az MHSZ kiképzési bázisának építésén délelőtt ötvennél is többen dolgoztak: tűzoltók, katonák és a DKV brigádjai. öt kisiparos vezeti a munkát és a Nagynyomású Kísérleti Intézet dolgozói segédkeznek a leendő piactér betonozásánál. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál ezernégyszázan jöttek be a kommunista szombatra — erről tájékoztatott Strasz- szer Gáspár, a vállalat munkaversenytitkára. A többiek május 8-án tartanak kommunista szombatot. De ha jól összeszámoljuk, a kétszázötven városszépítövel, a börzsönyi úttörővasút építőivel és másokkal együtt szinte mindannyian a társadalomért tevékenykednek ezen a napon. A Dunamenti Hőerőműben Jusztin Mihály, a KlSZ-bi- zottság titkára festékfoltos munkaruhában így fogad: — Száznyolcvan embert mozgósítottunk, s száznegyvenen itt a gyárban, a többiek pedig a város szépítésén dolgoznak. A mai nap bérét a börzsönyi úttörővasút építésére és a százhalombattai úttörőcsapat táborára költjük. Nagyüzem a kistarcsai kórháznál Tegnap a kora délutáni órákban a megye számos helyéről érkezett értesítés a sikeres kommunista műszakokról. Mint például a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalattól, amelynek dolgozói a kommunista műszak munkájának ellenértékét öt- ven-ötven százalék arányban megosztva az úttörővasút, illetve a szentendrei bölcsőde- és óvodafejlesztés céljára ajánlották fel. A dolgozók több mint ötven százaléka vett részt a műszakon. Hasonló jó példával szolgáltak a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. A kommunista szombaton harmincöt munkahelyen nyolcszázötvenen dolgoztak, többek között a kiemelt megyei beruházás, a kistarcsai kórház építkezésén, Az eredményeket majd ösz- szegezni fogják. Bármennyi legyen is a végösszeg — az bizonyos, hogy nem kevés — arról tanúskodik majd: ezen az április 24-i szabad szombaton sok hasznos egyéni vállalásból vált gazdagabbá a megye társadalma. Baumann—Vasvár!
