Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

Éljen az enyhülés folytatásáért, a társadalmi haladásért, az imperializmus ellen harcoló erők összefogása! Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból. Hétfő: Budapestre érkezett Ho Dara, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere — Közlekedési sztrájk kezdődött Japánban. Kedd: A laoszi miniszterel­nök látogatása Moszkvában — A szovjet kormány az atom­fegyver-kísérletek teljes be­szüntetését sürgeti. Szerda: Kínai—egyiptomi ka­tonai megállapodást írtak alá Pekingben — Indiai tiltakozás bangladesi fegyveres provoká­ciók miatt, Csütörtök: Bombamerénylet Lisszabonban a kubai nagykö­vetség ellen — Leonyid Brezs- nyev részvételével Lenin-ün- nepséget rendeztek Moszkvá­ban. Péntek: Olasz pártok tanács­kozásai a gazdasági program­ról, illetve a választások előbb­re hozataláról — Arab tünte­tések az Izrael által megszállt területeken. Szombat: Kissinger afrikai kőrútjának első állomásán, Nairobiban tárgyal — Bifai Jordániái miniszterelnök Da- maszkuszban járt. Hét nap krónikája Döntések előtt... A portugál példa - USA és Afrika - Az olasz „történelmi kompromisszum” lehetőségei - A közel- és távol-keleti problémák Véget ért a 14 portugál párt választási kampánya, vasárnap az urnákhoz szólítják a mint­egy, 6,5 millió választót, hogy döntsenek 263 mandátum sor­sáról, és az ország sorsáról is — legalábbis a közvetlenül előttünk álló években. A lisz- szaboni parlament összetételé­től függ majd, hogy milyen kormány kerül az ország élé­re. Soares, a szocialista párt vezére abban bizakodik, hogy pártja lesz az első a versen­gésben, talán még az abszolút többséget is megszerzi. A jobb­oldali, szociáldemokrata irány­zatú PDP és a bevallottan jobboldali CDS 20—30 száza­lék körüli eredményre számít. A közvélemény-kutatások sze­rint a Portugál Kommunista Párt körülbelül 10 százalékot szerezhet; a választási kam­pányban tapasztalt kommunis- taellenes hisztéria után egye­nesen sikernek minősíthető! A portugáliai terrorcselek­mények sorából is kiemelke­dett a lisszaboni kubai nagykö­vetség ellőni fasiszta jellegű pokolgépes merénylet. A rob­banás ereje az épület két eme­letét teljesen romba döntötte. Két kubai követség! alkalma­zott életét vesztette, öt személy pedig súlyosan megsebesült. A Portugál Kommunista Párt nyilatkozatban ítélte el a hiva­talosan még ismeretlen terro­ristákat. A nyiiatkozat szerint a merénylet példát szolgálta­tott arra, hogy micsoda meg­torló hullám söpörne végig Portugálián, ha a reakciónak sikerülne magához ragadni a hatalmat. A lisszaboni kubai nagykö­vetség ellen végrehajtott ter­rorakció mögött nem nehéz felfedezni az angolai „mene­külteket”, Spinola tábornok puccsista csoportját és a Spa­nyolországból irányított, úgy­nevezett „felszabadító hadsere­get”. A portugál fasiszták nem tudják megbocsátani Havanná­nak, hogy kubai önkéntesek proletár internacionalista köte­lességüket teljesítvén segítsé­get nyújtottak az angolai tör­vényes kormánynak. Az angolai fordulat hatása mutatkozik meg abban is, hogy a hét végén Kissinger, ameri­kai külügyminiszter afrikai körútra indult. Kissinger be­jelentette: vendéglátóinak fel­kínálja az USA politikai és gazdasági támogatását. Kissinger — mielőtt elindult volna afrikai kőrútjára — wa­shingtoni sajtóértekezletén megismételte azokat a kijelen­téseit, amelyek szerint az USA nem tűrné el, hogy NA- TO-országok kormányaiba kommunistád kerüljenek be. Ezek az újra meg újra elhang­zó, nem is leplezett fenyegeté­sek mindenekelőtt Olasz- és Franciaországnak szólnak. Olaszországban most már va­lóban úgy alakultak a dolgok, hogy a gazdasági és politikai válságból csak szigorú intézke­déseket tartalmazó program mutathat kivezető utat, a prog­ramot viszont csakis a kommu­nisták támogatásával lehet vég_ rehajtani. A kereszténydemok­raták és kommunisták „törté­nelmi kompromisszuma” azon­ban a reakció soraiban eluta­sítást és vak dühöt kelt. A jobboldali politikusok jórésze ezért sürgeti az idő előtti vá­lasztások kiírását, mert azt re­méli, hogy az amerikai fenye­getések és — mondjuk — a gyóntatószékből érkező taná­csok megállítják a kommunis­ta előretörést és még néhány évre elodázzák ezt a „történel­mi kompromisszumot”. Franciaországban Giscard d’Estaing, köztársasági elnök — hosszú idő után a héten megrendezett — sajtókonfe­rencián. bejelentette: náluk szó sem lehet az 1978-ra ese­dékes parlamenti választások előrehozataláról. Libanonban még ez a hét sem hozta meg a hőn áhított íegyvernyugvást. Már 28 fegy­verszünetet hirdettek meg, de mindegyiket ismét és ismét megszegték... A politikai vál­ság elhúzódása azon múlt, hogy Frangié elnök, a jobbol­dali, Amerika-barát, keresz­tény politikai erők vezéralak­ja nem volt hajlandó aláírni az alkotmány módosításáról szóló okmányt, s ezzel a saját le­mondását. A Közel-Keleten az Izrael által megszállt, Jordánon in­neni területen is ropogtak a fegyverek, robbantak a könny­gázgránátok, zuppantak a gu­mibotok: az izraeli megszállás elleni tiltakozás arabok tíz- és tízezreit vitte utcára Jeruzsá­lemben és Názáretben és más kisebb városokban. Arab vér folyt, az arab halottak temeté se újabb tüntetésekre adott okot, illetve az izraeli j'obbol- dal által szervezett ellentünte­tésre, amely megint azt a jel­szót hangoztatta, hogy a meg­szállt területek örök időkre Iz­raelhez tartozzanak! A közel- és távol-keleti problémák találkozását hozta Mubarak, egyiptomi alelnöl pekingi útja. Fogadta őt Mao Ce-tung és Hua Kuo-feng, mi­niszterelnök is, a látogatás vé­gén pedig kínai—egyiptomi katonai megállapodást írtak alá. E szerint Kína fegyvere­ket, alkatrészeket, s más után­pótlási anyagokat szállítana Egyiptomnak. Nyugati katonai szakértők felhívják a figyel­met arra, hogy Kina a töredé két sem képes nyújtani annak, amit a Szovjetunió adott Egyiptomnak; a politikai meg­figyelők pedig hangsúlyozzák, hogy ezzel Peking propaganda­hatást kívánt csupán elérni. Pálfy József „Csendélet” Bejrútban, Homokzsákok, romok, kiégett otthonok. Hét végi jelentések Hetvenezer ember részvételével kommunista választási nagygyűlést tartottak kedden este a lisszaboni Május I. stadionban. Alvaro Cunhai, a Portugál Kommunista Párt főtitkára (felső képünkön) mondott be­szédet. COSTA GOMES tábornok, Portugália köztársasági elnöke szombaton délután beszédet intézett a lakossághoz. Az ál­lamfő szavait a rádió és a te­levízió egyenes adásban köz­vetítette. Gomes „rendben és békességben történő lelkiisme­retes szavazásra” szólította fel honfitársait. Annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a portugálok büszkék lehetnek éjfélkor életbe lépő, új, de­mokratikus alkotmányukra. Felszólította a szavazópolgáro­kat, hogy voksukkal „segítsék elő egy igazságosabb társada­lom megteremtését” A SZOVJETSZKAJA ROSZ- SZIJA című szovjet lap Ha­noiból küldött tudósításában beszámol a vietnami nép szá­mára történelmi jelentőségű nemzetgyűlési választások elő­készületeiről. A tudósítás sze­rint a vasárnapi választást nagy és felelősségteljes mun­kával, páratlan lelkesedéssel készítették elő. A vietnami dől gozók már az előkészületek során bebizonyították, hogy támogatják a Vietnami Dol­gozók Pártjának, a VDK kor­mányának és Dél-Vietnam ideiglenes forradalmi kormá nyáriak az ország újraegyesí­tését célzó politikáját. SZOLIMÁN FRANGIÉ li­banoni államfő szombaton tör­vényerőre emelte a parlament által már április 10-én meg­szavazott alkotmánymódosí tást, amely lehetővé teszi az új elnök megválasztását — kö zölte Frangié elnök híveinek rádióadója. A dokumentum másolatát eljuttatták a képvi­selőház elnökének. A VENEZUELAI SZENÁ­TUS — a kongresszus felső­háza — egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely el­ítéli a chilei juntát az emberi jogok megsértése miatt. Súlyos politikai merényletet követtek el a választási kampány so­rán Lisszabonban: szélsőjobboldali elemek bombát robbantottak Kuba portugáliai nagykövetségén. A merénylet következtében két személy életét vesztette. A most kezdődő hét ese­ménynaptárából : HÉTFŐ. Bécs: Jablonski len­gyel államfő megkezdi hivata­los látogatását Ausztriában — Párizs: Az UNESCO végrehajtó tanácsa 99. ülésszakának meg­nyitása — Lisszabon: A tör­vényhozó nemzetgyűlési vá­lasztások eredményei — Dar És Salaam: Kissinger Tanzá­niában, majd Zambiában. KEDD. Előválasztás az egye­sült államokbeli Pennsylvania államban — Rabat: Az arab országok pénzügyminiszterei­nek kétnapos találkozója kez­dődik — Párizs: Gromiko meg­kezdi hivatalos franciaországi látogatását — Belgrad: Chris- topbides ciprusi külügyminisz­ter Jugoszláviába érkezik — Kinshasa: Kissinger Zambiá­ban, majd Zairéban. SZERDA. Peking: Muldoon új-zélandl miniszterelnök láto­gatása — Párizs: Geisel brazil elnök háromnapos látogatásra érkezik — Hannover: Nemzet­közi vásár. CSÜTÖRTÖK. Párizs: Gro­miko befejezi franciaországi látogatását — i Accra: Kissin­ger Ghánában — Kairó: Dob- roszav Csufavics jugoszláv miniszterelnök-helyettes Kairó­ba érkezik — Egyiptomi—in­diai—jugoszláv miniszteri ta­lálkozó (Egyiptom és India ré­széről a kereskedelmi minisz­terek részvételével) — Luxem­burg: Tizenhárom ország ke­reszténydemokrata pártveze­tői találkoznak. PÉNTEK. Bécs: Jablonski lengyel államfő befejezi hiva­talos látogatását — Monrovia: Kissinger Libériában — Frei­burg: A nyugatnémet szabad- demokraták kétnapos válasz­tási pártkongresszusa kezdődik — Graz: Tavaszi vásár. SZOMBAT. Előválasztás Te­xas államban — Dakar: Kis­singer Szenegálban. VASÁRNAP. Nairobi: Kissin­ger Kenyában. Vendégünk, dr. Lubomir Strougal 1924. október 19-én a dél­csehországi Veseli Nad Luzni- ce községben született dr. Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormányá­nak elnöke. 1949-ben a prá­gai Károly egyetemen szerzett jogi doktori diplomát. 1948 és 1955 között a Ceské Budejovice-i kerületi pártbi­zottságon dolgozott; 1957-ig osztályvezetőként, majd veze­tő titkárként. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1958- ban tartott XI. kongresszusán a központi bizottság tagja lett. 1959-től 1961-ig földmű­velésügyi, erdő- és vízgazdál­kodási miniszter volt. 1961- ben belügyminiszterré nevez­ték ki. 1965 áprilisában a CSKP Központi Bizottságának tit­kárává és a KB mezőgazdasá­gi bizottságának elnökévé vá­lasztották. 1968. április 8-án — miután felmentették a KB titkári tisztsége alól — mi­niszterelnök-helyettessé ne­vezték ki. 1968 novemberében a CSKP KB cseh irodájának elnökévé és a CSKP KB El­nökségének tagjává választot­ták. Dr. Lubomir Strougal 1970 januárja óta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szö­vetségi kormányának elnöke. 1960 óta parlamenti képviselő. 1969 márciusától tagja a nem­zetvédelmi tanácsnak. A CSKP XV. kongresszusán is­mét a központi bizottság el­nökségének tagjává választot­ták. A MAGYAR-CSEHSZLOVAK KAPCSOLATOK Minden területen eredmé­nyesen fejlődnek a magyar— csehszlovák kapcsolatok. Az azonos ideológia, a kölcsönös bizalom és a közös célkitű­zések jelentik az alapját sok­oldalú együttműködésünknek. Bizonyította és megerősítette ezt a magyar párt- és kor­mányküldöttség legutóbbi, 1974. évi csehszlovákiai láto­gatása is. Politikai kapcsolataink fej­lődését kedvezően befolyásol­ják a magyar és a csehszlo­vák párt- és állami vezetők rendszeres megbeszélései, pártmunkásküldöttségeknek, valamint a testvérmegyék és testvérvárosok képviselőinek találkozói, a 1 .határ menti együttműködés. Az utóbbi időben tovább szélesedtek a társadalmi és a tömegszerve­zetek — különösen a szak- szervezetek, a népfront- és az ifjúsági mozgalom — kapcso­latát Gazdasági kapcsolataink dinamikus fejlődését jelzi, hogy az 1971—75-ös időszak­ban a tényleges forgalom kö­rülbelül egynegyedével ma­gasabb volt a tervezettnél. A jelenlegi, az 1976—80-as évek­re szóló megállapodás mint­egy 40 százalékos forgalom- növekedést irányoz elő. A gépipari termékek kölcsönös szállítása továbbra is jelen­tős hányadot képvisel mind­két fél megelégedésére. A magyar exportban kiemelke­dik a gabona-, a bauxit-tim- föld-alumínium tételek, az elektronikus berendezések, a gépjárműalkatrészek, az élel­miszeripari és más fogyasztá­si cikkek szállítása, csehszlo­vák részről pedig a nyers- és alapanyagoké, a kokszé, a kokszolható széné, a henge­reltáruké, a műtrágyáé, a szerszámgépeké, a járműveké és ugyancsak a fogyasztási cikkeké. A kooperációból és szakosí­tásból származó szállítások az utóbbi években sokasodtak, de még mindig nem merítettük ki lehetőségeinket. Mindkét fél — a tervkoordinációhoz kapcsolódva — tovább keresi az együttműködés újabb terü­leteit (például a mezőgazda- sági gépek, villamoskocsik, közúti járművek gyártása). A program szerint halad­nak a munkálatok az együtt­működés olyan kiemelt terüle­tein, mint például a dunai víz­lépcsőrendszer és az Adriai kőolajvezeték. Eredményesen alakul a határvizek tisztasá­ga érdekében folytatott együttműködés is. A tudomány, az oktatás, a kultúra területén szintén gyü­mölcsözőek kapcsolataink. A közeli napokban —■ első al­kalommal — öt évre szóló kulturális munkaterv aláírá­sa várható. Szerepel a mun­katervi elképzelések között — nagyszabású eseménysorozat­ként — a Csehszlovák Kul­túra Napjainak magyarorszá­gi, a Magyar Kultúra Napjai­nak Csehszlovákiád megren­dezése, művészegyüttesek köl­csönös vendégszerepeltetése, kiállítások cseréje is. Magyar—csehszlovák okta­tási és kulturális munkabi­zottság működik 1964 óta. Mind a magyar, mind a cseh­szlovák sajtó, rádió és televí­zió nagy figyelmet szentel a másik ország életének sokré­tű bemutatására, mindamel­lett, a terjedelem és az eddi­ginél is magasabb színvonal tekintetében még további teendők adódhatnak. Kedvezően alakul Magyar- ország és Csehszlovákia ide­genforgalma. Évente több millió az egymás országát felkereső turisták száma, s ez állandóan növekszik. A turis­taforgalomnak mindkét rész­ről nagy jelentőséget tulaj­donítunk népeink barátságá­nak elmélyítésében. Közlemény a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására, április 19. és 24. között hivatalos, baráti lá­togatást tett Magyarországon Ho Dam miniszterelnök-he­lyettes, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság külügy­minisztere. A látogatásról kiadott köz­lemény szerint a szívélyes ba­rátság és kölcsönös megértés szellemében lezajlott tárgyalá­sokon a magyar és a koreai külügyminiszter véleményt cserélt a két ország testvéri együttműködésének elményí- téséről 'és áttekintette a fele­ket kölcsönösen érdeklő nem­zetközi kérdéseket. A külügyminiszterek meg­állapították, hogy a két ország politikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatai a marxizmus— leninizmus, a proletár interna­cionalizmus elvei alapján tö­retlenül fejlődnek a két or­szág és a szocialista országok népeinek javára. Egyetértettek abban, hogy további lehetősé­gek vannak a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésére, különö­sen a gazdasági, a műszaki­együttműködés területén. A külügyminiszterek kife­jezésre juttatták eltökélt szán­dékukat, hogy a jövőben is mindent megtesznek a két or­szág baráti kapcsolatainak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében történő további erősítéséért. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság külügyminisz­tere hivatalos, baráti látoga­tásra hívta meg magyar part­nerét, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. i

Next

/
Thumbnails
Contents