Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

Éljen a haladás, a béke legyőzhetetlen ereje, a Szovjetunió! Az MSZMP Központ! Bizottságának május 1-i jelszavaiból A KGST-EGK-párbeszé Gaston Thorn nyilatkozata és a Lityeraturnaja Gazeta szerkesztőségi kommentárja Moszkvában élénk érdeklő­dést keltett a Lityeraturnaja Gazeta című hetilap e heti számának publikációja, mely­ben Gaston Thorn luxem­burgi miniszterelnök részle­tesen kifejti az Európai Kö­zösségek Bizottságának ál­láspontját a KGST és a Kö­zös Piac közötti kapcsola­tokra vonatkozó legutóbbi szocialista kezdeményezésről. Thorn, aki jelenleg a bizott­ság elnöke, a szovjet hetilap tudósítójának kérdéseire vá­laszolva hangoztatja, hogy ezzel a kezdeményezéssel „új lépés történt a KGST és az EGK Izipcsolatainak rende­zéséhez vezető tárgyalások felé”, s kifejezi reményét, hogy az EGK már idén nyá­ron érdemi választ tud ad­ni a KGST megállapodás-ja­vaslatára, melyet, mint is­meretes, Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyet­tese, a KGST végrehajtó bi­zottságának jelenlegi elnöke nyújtott át neki ez év feb­ruár 16-án. Az Európai Közösségek Bi­zottsága — állapítja megGos- ton Thom, érdeklődéssel fo­gadta ezt az indítványt és ha­ladéktalanul hozzáfogott ta­nulmányozásához. A luxem­burgi miniszterelnök ugyan­akkor kifejti, hogy a két gaz­dasági szervezet közötti le­endő kapcsolatok nyugat­európai megítélés szerint nagymértékben függnek „a felek Icompeitenciájától”. Ez azt jelenti, hogy míg az EGK tagországai pontosan meg­határozott felhatalmazásokat adtak át a közösségnek, pél­dául arra, hogy kizáróla­gos joggal kössön a tagor­szágok nevében megállapodá­sokat harmadik országokkal, „a KGST és tagországai kö­zött o kompetenciák meg­oszlásának kérdésében nem ilyen világos a helyzet”. Ezen az alapon Thom „a kompe­tenciák azonosságával” hozza szoros összefüggésbe az EGK- készséget a felek közötti együttműködés és gazdasági kapcsolatok szélesítésére. Thorn a továbbiakban foly­tatja a két gazdasági szer­vezet közötti együttműködés nehézségeinek ecsetelését, s ezekkel magyarázza, hogy aligha lehet számítani arra, hogy „az EGK a legközelebbi jövőben választ ad” a KGST- javaslatókra. „Biztosíthatom azonban önöket arról — folytatja —, hogy az EGK megfelelő fórumain ezt a kér­dést igen alaposan vizsgálják, jti megfelelő gyorsasággal, úgy­hogy a válasz felesleges ha­logatás nélkül, remélem idén nyárig meglesz”. A luxemburgi kormányfő a továbbiakban kitérő választ ad arra a kérdésre, kívánja-e az EGK annak kihangsúlyo­zását, hogy a két közösség közötti kapcsolatoknak az eu­rópai enyhülés keretei kö­zött kell fejlődnie. Egyszers­mind elismeri, hogy a helsin­ki európai biztonsági kon­ferencia záróokmányának megvalósulása meghatáro­zott mértékben megkönnyíti a normálisabb gazdasági kap­csolatok kialakítását is. Gas­ton Thorn megkülönböztetett hangsúlyt ad „az emberek, eszmék és információk sza­bad cseréjével” összefüggő is­mert nyugati követeléseknek. A Lityeraturnaja Gazeta részletes szerkesztőségi kom­mentárban válaszolt az EGK vezetőjének egyébként _ teljes szövegben publikált nyilatko­zatára, felidézi a két gazdasági szervezet közötti kapcsolatke­resés történetét, s reagál a lu­xemburgi kormányfőnek az együttműködés elleni burkolt kifogásaira. „Ami a KGST kompetenciá­jának kérdését illeti, — írja a Lityeraturnaja Gazeta —, ez a nemzetközi gazdasági szerve­zet minden szükséges megha­talmazással rendelkezik ahhoz, hogy kapcsolatokat és együtt­működést építsen ki egyes or­szágoklcal és egész nemzetközi szervezetekkel”. Ezt a jogot — emlékeztet a lap — a KGST- alapolcmány 3. cikkelyének 2. pontja, valamint 11. és 12. cik­kelye rögzíti. Ezeknek a cik­kelyeknek értelmében jött lét­re megállapodás a KGST és Jugoszlávia, illetve Finnország, Irak és Mexikó között, továb­bá együttműködési egyezmény a FAO-val, az UNESCO-val és több más nemzetközi szerve­zettel. . Gaston Thom kifejezi óha­ját, hogy az együttműködés kölcsönös előnyössége „ki­egyensúlyozott legyen”, még­pedig ne csak formailag, ha­nem reális, konkrét tartalmát illetően is. Ezzel összefüggés­ben a szerkesztőség emlékez­tet: mihelyt a nyugati orszá­gok megteremtették a kereske­delem kedvezőbb feltételeit, a KGST-tagországok árucseréje Nyugat-Európával erősen meg­nőtt, az 1970—1975 közötti idő­szakiban háromszorosára bő­vült. Ami a helsinki záróokmány „teljes egészében való megva­lósítását” illeti, a Lityeratur­naja Gazeta bizonyitókokat so­rol fel arra, hogy a Szovjet­unió következetesen végre­hajtja a nemzetközi turizmus­ra, kulturális- és információ­cserére vonatkozó helsinki kö­vetelményeket. E tekintetben nem a szocialista országok, ha­nem a nyugat „maradt adós” s egyáltalában nem sieti el a záróokmány végrehajtását. A burzsoá propaganda az ideoló­giai enyhüléssel kapcsolatos nyilatkozatok leple alatt lé­nyegéiben egyirányú folyamat­tá próbálja tenni „az eszmék cseréjét”, amikor minden esz­közzel igyekszik saját, a szo­cializmus gyengítését, és fel­borul asztásá t célzó eszméit terjeszteni országainkban. A Lityeraturnaja Gazeta a következő szavakkal foglalja össze véleményét a KGST— EGK közötti párbeszéd leg­újabb fejleményeiről: „A szo­cialista országok készek az együttműködésre az egyenjo­gúság és kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avat­kozás alapján. Ugyanilyen hozzáállást várunk nyugati parnereinktől is”. Új Lenin-díjasok Moszkvában közzétették az 1976. évi Lenin-díjasok név­sorát. A tudományos és techn- nikai alkotások közül tízet ta­láltak méltónak a Lenin-díj- ra. A tudomány és a technika területén a kiemelkedő ered­mények többsége — kollek­tív munka gyümölcse. Nagy jelentőségű új, csillagászati, matematikai, geofizikai, bio­kémiai, biológiai, botanikai és orvostudományi mun­kákért ítélték oda a magas kitüntetést. Lenin-dlj jal tüntették ki Nylko- laj Szemjonov akadémikust a bo­nyolult vegyi reakciók kinetikája I területén végzett tevékenységéért és Borisz Riabkovot a X—XVI. I századbeli orosz kultúra történeté­vel foglalkozó nagy jelentőségű I művéért. Az ipari eredmények kö- I zül Lenin-díjjal jutalmazták a szovjet kőolajipar műszaki fej­lesztésében elért kiemelkedő ered­ményeket és a vanádium kiterme­lésére kidolgozott új technológiát. Az irodalmi és művészeti Lenin- díjasok a következők: Jonasz Avizsjusz író (Litvánia), Georgij Markov író (OSZSZSZK), Iraklij Andronyikov író (OSZSZSZK), Zurab Ceretyeli festőművész (Grú­zia), Jelena Obrazcova, a Moszk­vai Nagyszínház magánénekese. Halála után Lenin-díjjail tüntet­ték ki Vaszilij Suksin írót, film­színészt és filmrendezőt, a film­művészet terén szerzett érdemei­ért. KOMMUNISTA NAGYGYŰLÉS LISSZABONBAN A baloldali erők csak akcióegységgel érhetnek el sikereket ALVARO CUNHAL MONDOTT BESZÉDET Mint jelentettük, a lisszabo­ni „Május 1.” stadionban több mint százezer ember részvé­telével nagygyűlést tartott a Portugál Kommunista Párt abból az alkalomból, hogy a lisszaboni választási körzet­ben befejeződött a párt vá­lasztási kampánya. A gyűlésen Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára mondott beszédet: Alvaro Cunhal hangsúlyoz­ta, hogy a küszöbönálló nem­zetgyűlési választás rendkívül fontds esemény az ország po­litikai életében. Cunhal meg­jegyezte, hogy a választások napján, április 25-én hatályba lép az ország új alkotmánya, amely megerősíti a forrada­lom nagy vívmányait: az ál­lamosítást, a földreformot, a vállalatoknál a munkásellen- őrzést. Ezzel kapcsolatban ki­jelentette : az új alkotnjápy jóváhagyását az tette lehető­vé, hogy az alkotmányozó gyűlésben bekövetkezett a közeledés a kommunista és a szocialista párt, valamint a Portugál Demokratikus Moz­galom képviselői között, Együtt szavaztak számos fon­tos kérdésben, összehangolták tevékenységüket a jobboldali burzsoá pártok tömbjével szemben. Ez a példa azt mutatja — mondotta Cunhal —, hogy az ország baloldali erői csak ak­cióegységgel érhetnek el si­kereket Rámutatott, hogy a kommunista párt és más bal­oldali erők nehéz viszonyok között vívták meg választási hadjáratukat A jobboldali sajtó nagyszabású antikom- munista kampányt folytatott, amelyben részt vettek a reakciós burzsoá pártok, a jobboldali szocialista vezetők egynémelyike és a maoista csoportosulásokat képviselő provokátorok. A jobboldali és a reakciós pártok választási programja világosan megmutatja, hogy ezek a pártok a kapitalisták és a földbirtokosok érdekeit védelmezik. A jobboldali erők — mutatott rá Cunhal — fel­lépnek a nagyipar, a bankok, a hiztosftó társaságok álla­mosítása ellen, szembehelyez­kednek a földreformmal és a vállalati munkásellenőrzéssel. A Portugál Kommunista Párt főtitkára felhívta a vá­lasztókat, hogy szavazzanak a kommunista párt jelöltjeire, akik az új parlamentben a dolgozók érdekeit fogják vé­delmezni. A kommunista párt jelöltjeire szavaznak majd mindazok, akik megértik, hogy a kommunisták jelentik az országban a demokratikus rendszer építésének folytatá­sát biztosító legfőbb erőt — hangsúlyozta Cunhal. E HO VÉGÉN Hazánkba látcgat Lubomir Strougal Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöke ápri­lis végén hivatalos baráti lá­togatásra a Magyar Népköz- társaságba érkezik. Ho Dam Székesfehérvárott Ho Darn, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese és kül­ügyminisztere vezette koreai küldöttség — Garai Róbert külügyminiszter-helyettes tár­saságában — szerdán Székes- fehérvárra látogatott. A Gár­donyi Géza Művelődési Ház­ban Závodni László, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának titkára, valamint Fe­jér megye és Székesfehérvár több más vezetője fogadta a vendégeket. Ezután Tóth Ist­ván, az Ikarus székesfehérvá­ri gyárának igazgatója adott tájékoztatást az autóbuszgyár új termékeiről. A vendégek a művelődési ház előtt az Ika­rus legújabb tárgyaló-autó­buszába szálltak és gyárláto­gatásra indultak. Megtekintet­ték az Ikarus szerelőcsarnokát és végszereldéjét. A gyárlátogatás után a ko­reai küldöttség a Balatonra utazott. fiz ország újraegyesítése nemcsak érzelmi kérdés Sajtóértekezlet Budapesten Dél-Vietnam felszabadulásának első évfordulója alkalmából Dél-Vietnam felszabadulásá­nak közelgő első évfordulója alkalmából Nguyen Maub Cam. a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövete és Nguyen Pnu Soai, a Dél-viet­nami Köztársaság nagykövete szerdán sajtóértekezletet tartott a VDK budapesti nagykövet­ségén. A vietnami nép 1975 tava­szán aratott, következetes és teljes győzelme dicsőségesen zárta le a csaknem 30 éven át tartó felszabadító háborút és az Amerika-ellenes 20 éves honvédő harcot. A vietnami forradalom győzelme a laoszi és a kambodzsai forradalom győzelmével együtt erős és mély hatást gyakorolt a dél­kelet-ázsiai politikai helyzet alakulására. A vietnami nép győzelme lelkes buzdítást je­lent a világ népeinek abban a harcban, amelyet a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializ­musért folytatnak. Az 1975 ta­vaszán megindult általános of- fenzíva és felkelések győzel­me új korszakot nyitott a vietnami nép előtt. Az elmúlt egy esztendőben a vietnami nép a párt által kidolgozott politikai irányvo­Az internacionalista Lenin születésének 106. évfordulójára A Lenin-mauzóleum. miután befejeződtek a megelőző karban­tartó munkálatok, szerdán ismét megnyílt. Üjból hosszú ember- l'olyam kígyózik a gránitépitményhez, hogy a világproletariátus vezére születésének 106. évfordulóján lerója kegyeletéi. Az el­múlt fél évszázadban több mint 77 millió szovjet állampolgár és négymillió külföldi vendég látogatta meg a mauzóleumot. Az emberiség történetében Lenin neve a viharos, forradalmi XX. század, a kapitalizmusból a szocializ* musba való átmenet korszakának jelképe lett. Harminc év alatt Lenin több száz könyvet, brosú­rát, ezernyi cikket és levelet írt. Műveit 63 országban 126 nyelven adták ki, s a fordításokat tekintve a vilá­gon az első helyen áll. Írásai feltárják a kapitalizmus fejlődésének törvényszerűségeit, magukba foglalják a szocialista forradalom elméletét, s a nemzetiségi és a nemzeti-gyarmati kérdéseket, s egy sor olyan más prob­lémát, amelyek a nemzetközi proletárforradalom, ügyé­ben nagyon fontosak. Lenin munkáiban tudományosan megalapozott következtetéseket von le azokról a kér­désekről, amelyeket a modern emberiség és a XX. szá­zadi társadalompolitika vetett fel. Barmit es barmiról írt, mindig világméretű összefüg­gésében vizsgálta a probléma politikai vázát, az osztályharc­cal, a forradalmi mozgalom érdekeivel, s a világ kommunista átalakításának feladataival ötvözte azt. Internacionalista taní­tása óriási hatással volt az egész nemzetközi kommunista és nemzeti-felszabadító mozgalomra, eszmei forradalmisággal és céltudatossággal telítve azt. Lenin, a népek közötti új viszony megalapozója, követ­kezetesen harcolt a békéért, a népek egyenlőségéért és barát­ságáért. Lenin kora társadalmi gondolkodásának élén járt, s min­denkinél inkább képes volt a társadalmi problémák mélyére látni, megérteni az osztályok és pártok politikai aktivitásának okait, s a világ eseményeinek és jelenségeinek látszólagos káoszában fel tudta fedezni a társadalmi fejlődés alapvető törvényszerűségeit. Hűséges és következetes marxista volt és a tudományos kommunizmus megalapítóinak tanítását alko­tóan továbbfejlesztette, új eszmékkel és elméleti tételekkel gazdagította azt. Válasz! adotta legidőszerűbb kérdésekre, amelyeket a történelmi fejlődés vetett fel, tudományosan megalapozott stratégiával és taktikával fegyverezte fel a nemzetközi forra­dalmi mozgalmat és vezette a munkásosztály harcát a szocia­lizmus eszméinek megvalósításáért. A proletár internacionalizmus lenini eszméi a dolgozó tömegek felszabadító harcának legbensőbb lényegéből fakad­nak, objektív törvényszerűségeken alapulnak, nevezetesen azon, hogy a tőkés termelési rendszerhez tartozó különböző orszá­gokban a dolgozók gazdasági és politikai helyzete a fő jellem­zőket tekintve hasonló, azonosak a munkásosztály felszabadu­lásának feltételei, mivel a munkásokkal szemben nemzetközi erő, a tőke áll. Ahhoz, hogy legyőzzék, a munkások nemzet­közi szövetségére, nemzetközi testvériségére van szükség. A proletár internacionalizmus korunkban mérhetetlenül gazdagabb, átfogóbb, sokrétűbb lett. A nemzetközi felszabadító mozgalom, sőt az emberiség egész fejlődésének tapasztalatai­val gazdagodott. Sok országban megszilárdult és fejlődik ma a szocializmus. Ezeknek az országoknak a kapcsolatai a pro­letár nemzetköziség fejlődéseként kialakult szocialista in­ternacionalizmus alapján állnak. Ez jellemzi az új tí­pusú kapcsolatokat, amelyek a szocialista világrendszer kere­tében a népek, az államok és a pártok között kialakultak, s nemcsak ideológiai és politikai jelenség, hanem fontos ténye­ző a szocialista világ népeinek gazdasági, kulturális fejlődé­sében, életformájának alakításában. A szocialista internacionalizmus olyan alapelveken nyugszik, mint a barátság és a sokoldalú együttműködés, a testvéri kölcsönös kapcsolatok, a nemzeti és a nemzetközi érdekek összekapcsolása, a népek kölcsönös együttműködése, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, minden ország készsége, hogy hozzájáruljon a világszocializmus megszilár­dításához. A leninista pártok mindig nagy figyelmet szenteltek és szentelnek a proletár internacionalizmus problémáinak. Az SZKP XXV. kongresszusán a föld 96 országából 103 kommunista, munkás-, nemzeti-demokratikus és szocialista pártküldöttség volt jelen. Kongresszusi részvételük konkrétan kifejezte bolygónk forradalmi erőinek internacionalista szoli­daritását a lenini párt politikájával, Lenin országával. Mihail Trus, a történelemtudományok doktora nal és feladatok alapján sok nehézséget küzdött le, ame­lyeket a háború és a neokolo- nializmus hagyott hátra Dél- Vietnamban. Az elmúlt egy esztendő leg­nagyobb sikere, hogy a la­kosság megszilárdította a for- 1 radalmi hatalmat. Ennek je­gyében tartották meg legutóbb a községszintű választásokat, előkészítve az egységes nem­zetgyűlés megválasztását célzó általános választásokat. A közrend és a közbiztonság biz­tosítóit. A bábrendszer és a bábhadsereg volt tagjainak nagy része megváltozott, többségük visszanyerte állam- polgári jogait. Erősödik a nem­zetet tömörítő népfront. A nemzeti megbékélés politikája és a forradalom nagylelkűsége megfogant a néptömegek kö­rében. A gazdaság területén a lakosság több millió bomba­tölcsért temetett be, gyors ütemben helyreállította több száz üzemben a termelést, mű­velés alá vett több százezer hektárnyi, fel nem robbant bombák és aknák miatt ko­rábban parlagon hagyott föl­det, falvakat, településeket épített újjá. Több százezer em­ber tért vissza a „pacifikálás” következtében túlzsúfolt váro­sokból szülőföldjére, vagy új gazdasági körzetekbe, hogy részt vegyen a termelés fej­lesztésében. Mindenütt fejlő­dik a kultúra és a közoktatás. A háborús sebek begyógyí- tása, az ország békés újjáépí­tése során észak és dél lakos­sága még világosabban látja, hogy az ország újraegyesítése nemcsak érzelmi kérdés, ha­nem a vietnami forradalom­nak, a nemzet történelmi fej­lődésének objektív törvénysze­rűsége is. Minél előbb meg­valósítják az egyesítést, annál jobban kibontakoztathatják a nemzet sokoldalú erejét. A vietnami nép 1976. április 25- ét, a választások napját a nemzet nagy ünnepének te­kinti. El van szánva arra, hogy a gyakorlatban jól véghezviszi az egyesítést azzal, hogy mél­tó képviselőket választ. A sajtóértekezleten hangsú­lyozódott, hogy nehéz háborús években éppen úgy, mint a békés építés idején mindig a vietnami nép oldalán állt a magyar párt, kormány és nép, mély rokonszenvvel erőtelje­sen támogatta Igazságos ügyét. A magyar nép képviselői a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagja­ként tevékenyen küzdöttek a párizsi megállapodás maradék­talan végrehajtásáért. Az el­múlt év végén Le Duan, a VDP Központi Bizottságának első titkára vezetésével Ma­gyarországon járt vietnami párt- és kormányküldöttség lá­togatása is ékes szóló meg­nyilvánulása volt a két nép közötti testvéri kapcsolatoknak és annak az elhatározásnak, hogy a magyar párt, kormány és nép folytatja a vietnami nép segítését, támogatását az új forradalmi szakaszban, a békés alkotó és építőmunka kibon­takoztatásában, a szocializmus építésében. L á i

Next

/
Thumbnails
Contents