Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-22 / 95. szám
Hatékony, fegyelmezett munkával terveink megvalósításáért! Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezetek személyzeti és kádermunkáját — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Szerdán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A testület elsőként tájékoztató jelentést hallgatott meg a termelőszövetkezetek személyzeti és kádermunkájának helyzetéről. A megye 101 termelőszövetkezetében, 1 halászati szövetkezetében, nyolc szakszövetkezetében és 26 társulásában a létszám mégha- , ladja a 107 ezer főt. A személyzeti és kádermunkával összefüggő párt. és kormányhatározatok, valamint miniszteri rendeletek megfelelő kereteket teremtettek a vezetőkkel szemben támasztott^ követelmények fokozásához, a szakképzés növeléséhez. Ennek ellenére — amint azt az írásban benyújtott jelentés, valamint a felszólalók egybehangzóan megállapították — csak kezdeti eredményekről lehet számot adni. A közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek száma ugyan gyarapodott a közös gazdaságokban, kialakultak a rendszeres továbbképzés feltételei is, de mind a politikai, mind a szakmai tudás növelésében sok még a tennivaló. Ezt egyebek között bizonyítja, hogy az elnökök 54,5 százaléka fejezte csak be az egyetemi, illetve főiskolai tanulmányokat, s politikai iskolázottságuk sem éri el a kívánt szintet. öt esztendő alatt a vezetőál- lásúak húsz százaléka került új beosztásba, vagy más munkakörbe, s a megüresedett helyek betöltése sűrűn gondokat okoz, mivel az utánpótlás szervezettsége megoldatlan. Ebből következik, hogy bizonyos esetekben hónapokig keresik egy-egy vezető utódját. Sok a tennivaló olyan értelemben is — mutatott rá a végrehajtó bizottság I ülése —, hogy bár a vezetők i többsége megfelel a politikai, szakmai, emberi feltételeknek, még mindig tapasztalható a túlzott anyagiasság, ami olykor a törvényes előírásokon is túllép, bár természetesen nem marad el a felelősségrevonás. A közös gazdaságok, szakszövetkezetek, társulások nagyobb részében a személyzeti munkára érvényes jogszabályokat megfelelően érvényesítik, s kialakulóban vannak a lényegi személyzeti munka szervezeti és személyi feltételei. A függetlenített személyzeti vezetők száma például hetven- három, de a személyzeti munkával foglalkozók között még mindig magas azok aránya, akik csupán az általános iskola nyolc osztályát végezték el. A végrehajtó bizottság ülése jogosan fogalmazta meg azt az igényt, hogy a személyzeti teendők ellátói mielőbb legalább középfokú végzettségre tegyenek szert. Kitért a végrehajtó bizottság ülése a termelőszövetkezetek szakképzési tevékenységére is, s megállapította, hogy bár a képzés számszerű adatai kedvező képet mutatnak, a tényleges helyzet korántsem kielégítő. A szakmát tanult fiatalok és felnőttek többsége ugyanis vagy már nem dolgozik a megyében, vagy felhagyott eredetileg tanult mesterségével. A végrehajtó bizottság tudomásul vette a tájékoztató jelentésében foglaltakat s meghatározta a legfőbb teendőket. Ezek sorába tartozik a vezető állásra jelöltek körültekintőbb kiválasztása, a szakmai képzés és továbbképzés tervszerűségének fokozása, a fiatalok és a nők bátrabb kiemelése irányító tisztségekbe, valamint a szakképzés gyorsítása, s kellő feltételek kialakítása ahhoz, hogy a végzett szakmunkások a szövetkezetekben maradjanak. Második napirendi pontként a végrehajtó bizottság beszámoló jelentést vitatott meg a Pest megyei múzeumok munkájáról és fejlődésük további irányairól. Végezetül egyéb ügyek szerepeltek napirenden. Ezek sorában a végrehajtó bizottság — az oktatási miniszter előzetes hozzájárulása megtörtént — úgy döntött, hogy a dabasi gimnázium 1976. április 24-től a Táncsics Mihály Gimnázium elnevezést viselheti. M. O. Május 8-án kezdődik a KISZ IX. kongresszusa A KISZ Központi Bizottsága elfogadta az ügyrendet és a dokumentumokat Serkenti a közéletet, erősíti a nemzeti egységet a néplrontmozgalom Sajtókonferencia a HINT kongresszusának előkészületeiről A szeptemberre összehívott országos hépfrontkóngresszus előkészületei eseménysorozatának első részéről, a február közepétől március végéig lebonyolított községi, nagyközségi és városi-körzeti népfrontbizottságok új- jáválasztásáról tartott sajtó- tájékoztatót szerdán dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A népfrontmozgalom Belgrád rakparti központjában elmondta az újságíróknak, hogy február közepétől március végéig a községi, nagyközségi és a városi, valamint a tanyai körzetekben működő népfrontbizottságok újjáválasztását bonyolították le. Falugyűlések és helyi népfrontgyűlések adtak szervezeti keretet ezekhez az eseményekhez. Hat hét során körülbelül 420 ezer ember vett részt — az ország minden részében — e népfronttalálkozókon. A mostani tapasztalatok szerint a legutóbbi népfrontkongresszust megelőző hasonló eseményeknél jóval szélesebb körű, pezsgőbb volt a közéleti érdeklődés. A gyűléseken a helyi közélet — sokszor névtelen, ám a közösség boldogulásáért mindig tenni kész — aktivistái jobbára közérdekű tennivalókkal rukkoltak ki. amikor bizalmat, mandátumot szavaztak egy-egy ottani népfrontvezetőnek. Szó esett a sajtóértekezleten, hogy a népfrontmozgalom ősszel esedékes kongresz- szusát megalapozó eddigi — az e^ső választási periódusban lezaüott — négyezer nép- frontevűlésen átlagosan 100— ion államooleár vett részt, összesen körülbelül 30 ezer felszólítás hangzott el: az utóbbi négy évben végzett népfrontmunkáról, illetőleg a IV. ötéves terv teljesítéséről, az V. ötéves tervben kitűzött országos és helyi feladatokról szóló beszámolókhoz. A helyi tanácsok vezetőinek tájékoztatói jól kapcsolódtak a népfrontmozgalmi munka négyéves mérlegéhez, felvázolták a mostani középtávú tervidőszakban esedékes fejlesztési feladatokat. A következő hónapokban — mondta a HNF Országos Tanácsának titkára — a kongresszusra küldötteket választó városi és megyei küldött- értekezletek felé fordul a figyelem. Ezeken — a korábbiaknál egy fokozattal magasabb szintű eseményeken — már vitára bocsátják a közelgő kongresszus munkaokmányait is: a népfrontmozgalom gazdaságpolitikai tevékenységéről, művelődéspolitikai munkájáról, a szocialista demokrácia fejlesztésében betöltött szerepéről, közjogi közreműködéséről, küldetéséről a szocialista nemzeti egység erősítése érdekében. Természetesen a soron következő társadalmi összejövetelek témája lesz a kongresszusnak a közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezete is. Ez utóbbi nem kíván valamiféle országos mérleget felállítani a politikai és gazdasági munka minden területéről —• mert ezt elvégezte a XI. pártkongresszus —, csupán arról szól, ami a mozgalom legsajátosabb tennivalóit illeti. Ettől a hol a helyünk, mi a szerepünk, feladatunk felfogástól várhat és vár a népfrontmozgalom munkájához további pezsdítést, kongresszusi felkészüléséhez újabb erőnyerést. Május 8-án kezdi meg munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. Szerdai ülésén határozott így a KISZ Központi Bizottsága, amelyen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára is. A KISZ Központi Bizottsága dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának előterjesztésében ösz- szegezte a kongresszusi előkészületek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ifjúkommunista közösségek taggyűléseiken, küldöttgyűléseiken országszerte megvitatták az előző időszak tevékenységét értékelő beszámolókat, megválasztották a helyi KlSZ-veze- tőségeket, bizottságokat. Meghatározták a soron következő tennivalókat is. Napirendre kerültek a helyi feladatok, a népgazdasági terv teljesítésével, a tanulással, a mozgalmi munka színesebbé, tartalmasabbá tételével kapcsolatos kérdések. A KISZ-tagok tanácskozásaikon megvitatták a kongresszusi dokumentumokat: a KISZ KB levelét és a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét. A taggyűlések és a küldött- gyűlések — állapította meg a KISZ KB — sikeresnek bizonyultak. Az ifjúkommunisták 1 nagyfokú aktivitásról, felelősségtudatról, érettségről tettek tanúbizonyságot. A kongresszusi felkészülés időszakát a felnőtt társadalom részéről is megmutatkozott fokozott figyelem jellemezte. A párt szervei, szervezetei országszerte jelentős segítséget nyújtottak a KISZ-es kollektíváknak; az idősebb kommunisták tanácsaikkal, tapasztalataik átadásával járultak hozzá a tanácskozások sikeréhez. Az állami és társadalmi szervek képviselői is részt vettek Újabb testvérkapcsolat születik Suhl megye küldöttei Cegléden Európai fiatalok diáktalálkozója Varsóban Tartós béke, az együttműködés és a társadalmi haladás jelszavával június 19—24 között Varsóban rendezik meg az európai ifjúsági és diáktalálkozót. A varsói találkozó részletes programja és az európai fiatalokhoz intézett felhívás híven tükrözi azt a törekvés,, hogy a legkülönbözőbb politikai, filozófiai és felekezeti irányzatokat képviselő fiatalok kontinentális találkozója minden tekintetben folytatása legyen a helsinki csúcskonferenciának. A PENOMAH ceglédi gyáregységének feldolgozó Özemében. Bozsán Péter felvétele A Pest megyében tartózkodó Suhl megyei pártküldöttség tegnap Cegléddel ismerkedett. Elsőként a város párt- bizottságára látogattak, ahol Bállá János, az MSZMP Ceglédi Járási Bizottságának első titkára és Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára adott számukra tájékoztatót. Gyorsan teltek a jegyzetlapok, mindent megkérdeztek, fejegyeztek, amit valamilyen formában hasznosíthatnak munkájukban. fgy volt ez a PENOMAH ceglédi gyáregységében is, ahol Marschik Pál, a vállalat igazgatója, Kiszely István, a gyáregység műszaki vezetője és Kiss Katalin, a pártvezetőség titkára kalauzolta a küldöttséget és a kíséretükben levő Balogh Lászlót, a Pest megyei pártbizottság titkárát, valamint a járási és városi párt- bizottság képviselőit. Bár a delegáció egyetlen tagja sem húsipari szakember, mindhárom vállalati vezetőnek volt mire válaszolnia. Szinte peregtek a kérdések, s olyan is akadt köztük, melyre h álmán feleltek. De minden szónál meggyőzőbb volt az üzemlátogatás: a korszerű vágóvonal és feldolgozó- üzem, ahol két műszakban 960 sertést dolgoznak fel naponta. Megtekintették a most épülő 200 vagon befogadóiképességű hűtőházat is, melyben várhatóan az év végén vagy 1977 elején kezdődik a próbaüzem. Dr. Eberhard Denner, a Suhl megyei pártbizottság titkára, a küldöttség vezetője valamennyiük nevében gratulált a vállalat és a gyáregység dinamikus fejlődéséhez, s mint mondta, reméli, hogy a közeljövőben gyümölcsöző testvérkapcsolat alakul ki a PENOMAH és a Suhl megyei húskombinát között. Délután a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben tettek rövid látogatást a vendégek. a taggyűléseken, küldöttgyűléseken. A KISZ KB megtárgyalta és elfogadta a kongresszus elé kerülő dokumentumokat: a központi bizottság beszámolóját, a kongresszus határozatának tervezetét és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. Jóváhagyta a KB a IX. kongresszus ügyrendjét is. Egy irányban Tsmeretesek a népgaz- daság középtávú és éves terveinek feladatai, tehát... Tehát, nehogy úgy folytassuk, engedve a szokványos gondolatmenetnek, hogy mindenki pontosan tudja a dolgát. Ez ugyanis sajnos, nem lenne igaz. A fő irányok, az átfogó teendők megjelölése korántsem ad útbaigazítást arra, mi és hogyan történik majd a gyár, a vállalat kerítésén belül. Meglehet, az olvasó már sejti nagyon köznapi igazságot hordozó mondandónkat Azt, hogy rész és egész összekovácsolása most a legfontosabb. Erről beszélgetve hangzott el a nagykőrösi városi pártbizottságon, hogy a munkások — s nemcsak olyan nagy üzemben, mint a konzervgyár, hanem a kisebb telepeken tevékenykedők is — többségükben igénylik az országos és a helyi teendők összekapcsolását, nem elégednek meg azzal, hogy néhány hétre tudják dolgaikat. Társítsuk ehhez azt a tapasztalatot, melyet a budai járási pártbizottság szerzett. A már hagyományosnak tekinthető munkásgyűlések lezajlását a járás üzemeinek egy részében nem követte a kisebb termelőegységek helyzetét, holnapját jól megvilágító eszmecsere. Holott a gyáron, vállalaton belüli feladatokat övező bizonytalanságot nem oszlatja el az országos teendők puszta ismételgetése. Világosságot az gyújt a fejekben, tettekre az ösztönöz, ha a munkahely a maga jövőjének útját alaposan megtervezte, s képes azt úgy a közösség elé tárni, hogy abból mindenki megértse: a kollektíván belül elfoglalt szerepköre mekkora terheket ró rá, s milyen kenyeret ád? Ezt persze nem könnyű elérni, de Mechanikai Művek és az Egyesült Izzó váci fényforrásgyára: a gyártmányösz- szetétel lényeges változása zajlik le. A kérdésre, mi a legnehezebb, mindkét helyen egybehangzóan felelik: megértetni a miértet és a hogyant az emberekkel. Nem a technika, a technológia „bejáratása”, hanem a gondolkodásmód átalakítása követel nagyon sokat a politikai és gazdasági vezetőktől, s bár nehézségeik nem lekicsiny- Iendőek, a fordulat már végbement A dolgozók nagyobb része, elsőként a szocialista brigádok már értik az összefüggést a népgazdasági sürgető teendők s a helyi „feje tetejére állt világ” között, s ha lassan is, de megsejtik ebben személyes érdekeltségüket. Azt például, Üogy bérnövekedésük, nyereség- részesedésük nem választható el a termékek gazdaságosságától, értékesítési lehetőségeitől. Ám hol tartana a két vállalat, ha sajnálják az energiát a meggyőző, magyarázó szóra, ha az utasításokra — mert természetesen azok is vannak — bíznak mindent? TyTondjuk ki: a cselek- véstől visszariadok menedéke a hitetlenkedés. Akik sajnálják a fáradságot arra, hogy meghallgassák mások véleményét, akik a dolgozó emberben „egy fő munkaerőt? s nem többet látnak, azok buzgón bizonygatják: az országos célok ismertek, a többit majd megtudják akkor az „egyszerű dolgozók”, amikor itt lesz az ideje. De mikor lesz ez az idő?! Akkor, amikor már ég a ház, a vevő, a kooperációs partner szerződésbontással fenyeget, amikor túlórázni kell, s elsózni a gyatra árut csak bűvészmutatványokkal sikerül? Perspektívát adni annyi, mint végiggondolni lehetőnem is lehetetlen. Az kell hozzá, hogy működjék a sokoldalú információs rendszer, s az üzemi demokrácia fórumai most már ne a mit, hanem a hogyant taglalják. A nagy, országos pers- pektívák fénye erős, a sugarak élessé teszik a legfontosabb vonalakat, ám nehogy azt higgyük, mindent megvilágítanak. Ki tagadná, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény fejezeteinek és paragrafusainak, szövegük bármennyire tárgyszerű is, sokfajta mondandója van mindegyiknek Beruházásokról és termelésnövekedésről, a szelektivitás fontosságáról és a reáljövedelmek emelkedéséről, az egészségügyi ellátás javításáról s a lakásépítésről. Csakhogy az ember — természeténél fogva — a nagy dolgok hallatán legtöbbször fogódzkodóként, kisebbeket keres. Olyanokat, amelyekben — mintha tükörbe pillantana — fölfedezheti a reá vonatkozót, a neki szántat, a csak általa megtehetőt. Mert nem igaz — a kivétel csupán a szabályt erősíti —, hogy közömbös lenne ezek iránt, mindezt „elereszti a füle mellett”. Sokkal inkább igaz, hogy nem találták mert 'nem is keresték a megértetés útját hozzá, nem úgy fogalmazták meg a vele közlendőket, hogy fölkeltsék érdeklődését, szinte születése pillanatától meglevő kíváncsiságát. Rokon gondokkal küzd a L i ségeinket és kötelezettségeinket, összevetni céljainkat és eszközeinket. Amit országosan megtettek az erre hivatott testületek a népgazdaság öt esztendőre s egy évre terjedő programjának kiformálásával, azt megtették a munkahelyek is. Csakhogy az országos tervek a legszélesebb nyilvánosságot kapták, nincs szükség semmiféle találgatásra; így van ez vállalati körben is? Ideje leszámolni azzal a sok kárt okozó tévhittel, hogy embert és munkát, munkavállalót és munkahelyet csupán a pénz, a bér, a jövedelem köt össze. Szociológiai és üzempszichológiai vizsgálatok sora tanúsítja — azt, amit józan ésszel sem nehéz fölfedezni — a kötődés ezernyi más szálának jelentőségét. E szálak legfonto- sabbja az, mely c tudati tényezők elemeit fonja át. Ezek a tudati tényezők nem automatikusan jönnek létre, hanem kialakíthatók, fejleszthetők! Akkor, ha ténylegesen s nem formálisan érvényesül a munkahelyi demokrácia, ha az emberek egyszerre értik és érzik, hogy közreműködésük szavakkal és tettekkel fontos, mivel igénye a közösségnek. E felfogást, e magatartást nem elvárni, hanem elősegíteni kell. Az egy irány kikovácsolásával. Azzal, ami egyszerre politikai és gazdasági teendő, ami alapja — mert feltétele — a tudatos, tehát sikeres termelési, termelő tevékenységnek. Mészáros Ottó
