Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

19Í6. ÁPRILIS 9., PÉNTEK rm Fokozott ellenőrzés Intézeti etikai tanácsok alakulnak Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az új intézkedésekről A szocialista egészségügy kiteljesedése, alapelveinek érvényrej utasa érdekében kö­vetkező években kiemelten kel] vizsgálni az etikai hely­zetet és az egészségügyi dol­gozók magatartását. Megfele­lő intézkedésekkel kell biz­tosítani e téren is a szükséges változásokat — olvasható az etikai követelmények érvé­nyesítése érdekében szükséges intézkedésekről és az ebből adódó feladataiéról kiadott mániszrtériumi tájékoztatóban. Az Eaészségügyi Közlöny­ben na dvilágot látott tájékoz­tató nagy fontosságot tulajdo­nít a lakosság egészségügyi ellátásában mutatkozó gon­dok, problémák okainak fel­tárására és megszüntetésére. Leszögezi: az. orvosoktól és egész­ségügyi dolgozóktól elvárt fő etikai követelmény a szakmai színvonal eme­lése. Ismereteik állandó bővítése, a szocialista társadalom orvo­sától, egészségügyi dolgozójá­tól elvárható magatartás ál­talánossá tétele. Hangsúlyozza, hogy a dol­gozók ingyenes, egyenlően magas színvonalú egészségügyi ellátásának biztosítása érde­kében íelelősségrevonó eljá­rást kell lefolytatni minden hatósági, igazgatási jogkörrel való visszaélés — az úgyne­vezett ágyárusítás, a keres<5- kéoesség jogával való vissza­élés és egyéb korrupciós ügyek esetén. Felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a kötelező ellenőrzés, és a felelősségrevonás el­mulasztását is meg kell torolni. A minisztérium intézkedést ad ki az intézeti magángya­korlat fogalmának tisztázásá­ra. az intézeti munkakörrel való összeférhetetlenségre, a megszüntetés módjára. Vissza kell szorítani mind az egész­ségügyi dolgozók, mind a be­tegek részéről jelentkező jog­talan igényeket a kivételes ellátás biztosítására. A személyzeti munkában érvényesítendő etikai célú feladatok közé tartozik, hogy a vezető beosztású dolgozók meghatározott időtartamra szóló kinevezésnél fokozottan kell figyelembevenni az eti­kai követelményeket is, mind a személyes magatartásban, mind a vezetésük alatt áltó kollektíva magatartásában. Az etikai helyzet javításá­nak fontos eszköze az oktatás és a nevelés is. Ennélfogva — húzza alá a hivatalos köz­lemény — az egészségügyi dolgozók etikai, szakmapoliti­kai oktatását, nevelését a szakmai továbbképzés szerves részeként kell kezelni. El kell érni. hogy az egészségügyi munka megjavítására irányu­ló mozgalom egyik fontos célja legyen az etikai akció­program végrehajtása. A pél­dás etikai magatartás azt is előírja, hogy nagy figyelmet kell fordí­tani az etikai helyzet folyamatos ellenőrzésére. A kórházi rendelőintézeti egy­ségekben, a betegek ellátásá­val közvetlenül foglalkozó or­szágos intézetekben és klini­kákon létre kell hozni az in­tézeti etikai tanácsokat. A szovjet űrhajózás napján Tudományos ülésszak - Kiállítás Gagarin, az ég első lakója, másfél évtizeddel ezelőtt meg­nyitotta az emberiség űrkor­szakát; április 12-én. űrrepü­lésének napján ünnepük a Szovjetunióban az űrhajózás napját Ebből az alkalomból hétfőtől május 9-ig a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban ezer négyzetméternyi alapte­rületien nagyszabású kiállítás látható, Szovjet űrkutatás 1971 —1976 címmel. A bemutatón méretarányos és kicsinyített makettek, működő modellek és nagyméretű fotók láthatók. Április 12-ról, az űrhajózás napjáról országszerte bensősé­ges ünnepségeken emlékeznek meg a Magyar—Szovjet Bkrá- ti Társaság tagcsoportjai. A nevezetes évforduló alkalmá­ból 22 egyetemi és főiskolai MSZBT tagcsoport vesz részt a baráti társaság szervezésében áprilisban zajló A csillagok felé című vetélkedőn. Hétfőin délelőtt háromnapos asztronautikai tudományos ülésszak kezdődik meg ugyan­csak a múzeumban, amelyen a hazai szakembereken kívül szovjet, lengyel és csehszlovák szakemberek is részt vesznek, összefoglalják az asztronauti­ka helyzetét, az eltelt időszak­ban elért új tudományos ered­ményeket. Százával érkeztek a javaslatok Új alapokon a kollektív szerződések BEFEJEZŐDÖTT a követke­ző öt évre szóló kollektív szer­ződések tervezeteinek szöveges kidolgozása, amelyeket április­ban és májusban a vállalatok, intézmények vezetői a dolgo­zókkal közösen vitatnak meg. Az elmúlt hét év tapasztala­tai segítettek a vállalati alkot­mányok tökéletesítésében, tel­jesen új alapokra helyezve, de a régi, bevált módszerek fel- használásával készültek el a tervezetek, a dolgozók széles körű bevonásával. Pest megyében mintegy 240 vállalat, gyár, üzem alapos elő­készítő munkával látott hozzá az V. ötéves tervvel összhang­ban — az új gazdasági szabá­lyozók adta lehetőségek figye­lembevételével —, a szerződés- tervezet összeállításához. A korábbi évekhez képest jóval nagyobb volt a dolgozók be­kapcsolódása. százával érkez­tek be a javaslatok a munka­helyekről. amelyek hasznosít­hatóságáról, vagy esetleges törvénybe ütközéséről rövid időn belül írásos értesítést, vá­laszt, kaptak a javaslattevők. A bizalmiak, a különböző szakszervezeti tisztségviselők szervező munkája nem merült ki a mozgósításban, igyekeztek tartalmi irányban is befolyá­solni a szerződéstervezetbe foglalható igényeket. Például a Csepel Autógyárban, a PAÉV-nál, a Beton- és Vasbe­tonipari Művek szentendrei gyárában, a CEMÜ váci gyárá­ban a termelési és műszaki fej­lesztési távlati elgondolásokon kívül a munkaerő, a bér- és jövedelempolitikai, szociálpoli­tikai, valamint szakképzési tervekre vonatkozóan kikér­ték a dolgozók véleményét. A VITA IDŐSZAKA követ­kezik most. Ezekben a hetek­ben dől el, hogy a vállalati al­kotmány a szocialista demok­rácia elvein alapulva fogalma­zódjon meg, a népgazdaság, a vállalat és az egyén közös ér­dekeit tartalmazva. Vigyázni kell, hogy a vállalatok ne esse­nek a régi hibákba. A buda­pesti központú vidéki gyáregy­ségek jog- és hatásköre az el­múlt időszakban eléggé szűk­re szabott volt. A nagyvállalat kollektív szerződése sok he­lyütt függelékként sem tartal­mazta a gyáregységek helyi sajátosságainak megfelelő sza­bályokat, például az Egyesült Izzó, a Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyárainak, továbbá a Mechanikai Laboratórium dunakeszi üzemének kollektí­vája csak a központi kollektív szerződéshez igazodhatott, így az itt dolgozók nem is érezhet­ték teljesen magukénak. Az már megállapítható tény, hogy az elmúlt öt évre kötött szerződések rendszere bevált, a vállalatvezetés fontos része lett, ugyanakkor a dolgozók közös és saját ügyeinek intézé­sénél is jó eszközként szolgált. Az évenkénti módosítások kö­vették a vállalati élet változá­sait, az új követelményekhez igazodott a szerződés. Az anya­gi ösztönzés, a törzsgárda er­kölcsi, anyagi megbecsülése, továbbá a nagycsaládosok, a nők és a fiatalok helyzetének javítása a jövőben is a kollek­tív szerződések lényeges s el­sődleges feladata; közé tartoz­nak. Észrevehető, hogy egyes vállalatvezetők a gazdasági szabályozókra hivatkozva szí­vesen lefaragnának a jutal­makból, az élet- és munkakö­rülményeket javító összegek­ből vagy a szociális juttatások­ból. Ügy akarnak takarékos­kodni, hogy visszafogják a nem termelő jellegű beruházásokat, az öltözők, fürdők, étkezők, gyermekintézmények építését egy későbbi időpontra halasz- tanák. Helytelen lépés lenne, hisz az új szabályozók az életszínvonal növelése mellett ösztönöznek a vállalati álló­víz-politika megszüntetésére, s kényszerítenek az eddig veszni hagyott erők felhasználósára. Mindez nem sértheti a kollek­tíva érdekeit. Nem lehet visz- szaesés a munkáslakás-építés- ben, s a GYES-en lévő anyák juttatásai sem csökkenhetnek. Az elkövetkező időszakban a munkaerő- és bérgazdálkodás hatékonyságát növelő intézke­dések között lesz majd a mű­szaki normák bevezetése. A szakszervezeti aktíváknak fi­gyelemmel kell kísérni, hogy ott, ahol alkalmas a munkate­rület a teljesítménybérezésre, korrekt normafelté teleket szabjanak meg. Az új kollektív szerződések véglegesítése előtt még sok nyitott kérdésben kell dönteni, közös nevezőre jutni. Alapos volt az előkészítés, s most a vitára bocsátott tervezetnél is demokratikusan, a dolgozók széles körű bevonásával vizs­gálják felül, hogy tartalmaz­za-e a törvényes jogokat, segí­ti-e a vállalatok termelési­gazdasági céljainak megvalósí­tását, a fontos társadalompoli­tikai célok elérését. Közérthe­tően tájékoztassák a dolgozó­kat arról is, hogy a szerződés­ben lefektetett szabályok mi­lyen változásokat hozhatnak. Vannak gyárak, ahol több al­ternatívát dolgoztak ki, hogy kiválaszthassák a legkedve­zőbb megoldásokat. JÚNIUS VÉGE, a kollektív szerződéskötések kihirdetésé­nek legvégső dátuma. E határ­időig a vállalat nevében az igazgató, s a kollektívát képvi­selő szakszervezeti bizottsági titkár aláírásával megszületik az öt évre szóló egyezség. Va lamennyi dolgozón múlik, hogy ez a szerződés stabil, közös ■megegyezésen alapuló megái' lapodás, a kölcsönös jogok és kötelezettségeket tartalmazó, törvényes vállalati alkotmány legyen. Horváth Anita Nehéz körülmények - javuló minőség Saját erőből fejleszti gyártmányait, korszerűsíti üzemeit a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára (HAGY) 1975- ben a tervezett 800 millió forintos termelési érték he­lyett 820 milliót álütott elő. Ebben az összegben jelentős részt képviselnek a ferrit­es a horganylemezgyártmá­nyok. A horgany üzem 115 százalékra, a ferritüzem pe­dig csak a piaci igények vál­tozása miatt teljesítette 90 százalékra tervét. A horgany­lemezek a házgyári lakóépü­leteik nélkülözhetetlen, im­portpótló burkoló- és szige­telőanyagai. A ferritüzem por­kohászati termékeinek 80 szá­zaléka kerül közvetlenül éls­portra. De a magyar híradás- technikai készülékekben, 8 telefongyár, a Budapesti Hír­adástechnikai Gyár és a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár berendezéseibe is a HAGY fer- rittermékei kerülnek, közvetett módon növelve az exportot. A horganyüzem sikeresen fo­kozta termelését, a porko­hászat! gyártmányok az erő­södő nemzetközi versenyben lépést tudnak tartani az él­mezőnnyel. A versenymozgalom ereje A gyár vezetői nemcsak ar­ról szóltak, milyen kedve­zőtlen feltételek nehezítették a munkát, és mégis miként teljesítették feladataikat, ha­nem beszámoltak a saját erő­ből megvalósuló fejlesztési célokról is. — A legnehezebb fizikai munka a horganyüzemünket jellemezte — mondja Koncz Károly igazgató. — Bár a népgazdaság számára is hasz­nos termékek készülnek itt. a teljes rekonstrukcióhoz szük­séges külső segítséget nem kaptuk meg. Ez a tevékeny­ség azonban a gyár régi tra­díciója, nem szívesen vál­tunk volna meg tőle. Ezért, hogy tovább gyárthassuk eze­ket a termékeket, körülnéz­tünk, miként enyhíthetnénk a helyzeten saját erőből. Vé­gül is megvettük a Székes- fehérvári Könnyűfémmű kis­hengersorát. Ez ugyan náluk már réginek számító. 14 éves berendezés, de a mi múlt század végi gépeinkhez ké­pest fiatal. Az áttelepítés első szakasza tavaly év végén kez­dődött. A tervteliesítéshfiz azonban ez még nem adott segítséget. Nehéz és piszkos munkát végeztek itt dolgo­zóink. A ferritüzem ben talán a fizikai megterhelés kisebb, de ott is nagy a por, és a sok nőnek, a folyamatos mű­szak vállalása igen nagy ál­dozatot jelent. — Nem is érhettük volna él ezeket az eredményeket a dolgozók egyetértő támoga­tása nélkül — hangsúlyozza Kovács Ferenc, a pártbizott­ság titkára. — Különösen a szocialista brigádok közre­működése volt jelentős. Mun- kaverseny-vállalásaik teljesí­tése nélkül nem tudtuk vol­na megvalósítani tei-veinket. — Erre néhány példát is mondhatok — teszi hozzá Koncz Károly. — Az anyag­ét energia-megtakarítást a vállalások alapján 3,5 millió forintra terveztük, s az ered­mény végül 4,8 miUió. Ha kellett, az alkalmazottak kö­zül sok hrigádtag állt be a termelésbe, hogy túlsegítse a gyárat az anyaghiány okozta nehéz helyzeten. A saját erő­ből végzett korszerűsítés egyik bázisa a tavaly fellendült újí­tómozgalom volt, melynek keretében minden brigád legalább egy elfogadott újí­tást vállalt és teljesített. — Igyekeztünk a példamu­tatóan dolgozó közösségeket az erkölcsi megbecsülés mel­lett pénzj utalómmal is elis­merni, de — figyelmeztet Ko­vács Ferenc —, nem ez a mozgatórugója a teljesít­ménynek. Aki megnézi a két említett üzem körülményeit, az megérti, csak a pénzért, a célok ismerete és a gyári közösség szeretete nélkül ilyen munkát nem végeztek volna az ott dolgozók. Nem látványosan Az utolsó mondatot felszó­lításnak érezve, Petheő Mik- | lósnéval, a szakszervezeti bi­zottság titkárával és Bross Sándor műszaki igazgatóhe­lyettessel rövid gyárlátoga­tásra indulunk. A nehéz mun­kakörülményeknek azonban a két üzemben többnyire már csak a nyomait láthattam, mert a saját erőből megvaló­suló, nem látványos, de fo­lyamatos fejlesztési munka mind jobban érezteti hatá­sát. A hengerüzem területé­nek nagy részét jelenleg ép­pen egy hatalmas gödör ural-, ja. Itt szinte teljesen leállt a munka. Az új hengerállvá­nyok alapját készítik. Ez a szakasz az év végéig tart majd. 1977 második feléig tervezik az öntöde és a hen­germű kiegészítő rendszerei­nek, például a körollónak az automatizálását. A harmadik szakaszban, 1978-ra a tömb- öntöde befejezésével válhat teljessé a mintegy 40 millió forint értékű beruházás. Következő színhelyünk a ferritüzem. A falakat, az uta­kat, a berendezéseket és az embereket is lágyan bevonja a mindenfelé lengedező fi­nom por. — Mindez, amit itt lát, a szakma jellemzője — magya­rázza a műszaki igazgató. — Ezt azonban nálunk súlyos­bítja a rendszer zsúfoltsága, a gépi anyagmozgatás hiánya és a környezet ti sztitha tat­lansága. — Ezen tehát nem is tud­nak változtatni? — Sajnos, lényegesen, nem, illetve, ha pénzünk lesz rá... Ágy a palántáknak Ültetik a paprika- és paradicsompalántát a sülysáp! Tápióvölgye melegágyában. Bozsán Péter (elvétele S mutatja a már csaknem készen álló új, keményferrit- műhelyt, ahol a falakat bur­koló csempe könnyebben tisz­tán tartható, a berendezések között az anyagot részben zárt rendszerben, emelők és szállttópályákon a csigák se­gítségével mozgatják A folyamatos üzem gondjai — De a pornál is nagyobb gond a folyamatos üzemelte­tés. Mivel itt és a végzsugo- ritó kemencéknél is zömmel úgy dolgoznak, részükről kü­lönösen nagy áldozat a folya­matos üzem, a vasárnapi és az ünnepek alatti munka vál­lalása. — Hogyan könnyíthetnek a helyzetükön? — Részben a szintén saját fedezetből megoldott techno­lógiai rekonstrukcióval. A hő­kezelő, végzsugorító kemen­cék közül az időszakos át­építéssel egy időben hármat már automatikus program­vezérléssel láttunk el, körül­belül 6,5 millió forintért Egy­nek most folyók a pótlólagos automatizálása. Ilyen módon a műszakonként szükséges há­rom-négy kézi adagolónő he­lyett az éjszakai műszakban és az ünnepekkor kettő is elég lesz. Számos hibaforrást is megszüntettünk ezzel. — Milyen további műszaki fejlődés várható az V. ötéves terv idején? — Jelentősebb anyagi tá­mogatásra ebben az időszak­ban sem számíthatunk, ezért arra törekszünk, hogy a ki­sebb költséggel járó és álta­lunk is megvalósítható foko­zatos korszerűsítés útját jár­juk. Ez elsősorban a techno­lógiai struktúra módosítását, a munkaerőt csökkentő mun­ka- és üzemszervezést jelenti. Az igényeknek megfelelően, folyamatosan kialakítjuk az optimális technológiai sor­rendet a gépek áthelyezésé­vel. Lerövidítjük a gyártási utakat, bevezetjük a belső konténerizációt, ezzel is egy­szerűsítjük, könnyítjük az anyagmozgatást. Együtt a szakszervezettel — A szakszervezet miként tudja összehangolni terme­lést segítő tevékenységét, a munkások helyzetén javítani akaró érdekvédelemmel? — Ez egyáltalán nem köny- nyű feladat — ismeri el Pe­theő Miklósné. A szociális, kulturális és munkavédelmi tervek kidolgozásánál a vál­lalat vezetői figyelembe ve­szik a véleményünket, és kö­zösen törekszünk a nehéz fi­zikai munka csökkentésére, a munkakörülmények javításá­ra. Tavaly például 500-ról 700 forintra emeltük a folya­matos üzemben dolgozók pót­lékát. A ferritüzem poros munkahelyein pedig, a szak- szervezet javaslatát figyelem­be véve, védőruhaként fehér­neműt is kapnak a munká­sok, férfiak, nők egyaránt. Az ő számukra alakítottuk ki o fekete-fehér öltözőrendszert is. A dolgozók Is érzik a se­gítőszándékot. Ezt bizonyítja, hogy hűséggel kitartanak a sajnos, nem rohamléptekkel javuló munkakörülmények között is. A HAGY 1976-ra 850 mil­lió forintos termelési érték előállítását tervezi. Ennek több mint félét a ferrit- és a horganyüzem termeli majd meg. Lakatos Tamás a i

Next

/
Thumbnails
Contents