Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

\ Vetélkedők, műsorok FIN-nyitány NAGYGYŰLÉS GÖDÖLLŐN MI. ÉVFOLYAM, 62. SZÄM / 1976. MÁRCIUS 13., SZOMBAT Vízgondokról, ellátásról, tájékoztatásról Megalakult a második körzeti népfrontbizottság A forradalmi ifjúsági na­pok járási rendezvényeinek megnyitó ünnepségére már­cius 15-én délelőtt Aszó­don kerül sor. A gödöllői já­rás több száz ifjúkommunis­tája találkozik az aszíxii if­júsági ház előtt, ahonnan az­után a Szabadság teret érint­ve. a 3-as számú főközleke­dési úton és a Petőfi úton át érkezik el a felvonulás a mú­zeum előtti térre. Versmon­dók és dalosok műsora köze­pette nyitják meg itt a ren­dezvénysorozatot. A délután folyamán Alkotó ifjúság elnevezéssel kiállítás nyílik az aszódi ifjúsági ház­ban, délben pedig az ifjú­sági klubok rendeznek ve­télkedőt, amelyen a kérdé­seket a munkásmozgalom tör­ténetéből állították össze. Az ünnepséggel egy időben több községben szerveznek műsoros megemlékezéseket a területi és munkahelyi KISZ- alapszervezetek. Ezeken iro­dalmi színpadi összeállítá­sokkal, verses-dalos összeál­lításokkal emlékeznek az 1848-as szabadságharcra, a márciusi forradalomra. ★ Az 1848 március 15-i forra­dalomra emlékezve a péceli Ráday Pál gimnázium KISZ- szervezete március 13-án ün­nepséget rendez. Ez alka­lommal látják vendégül Mensáros László színművészt. A péceli KISZ-bizottság szervezésében a forradalom kitöréséneit évfordulóján, ló­én koszorúzásra kerül sor a nagyközségben. Az isaszegi nagyközségi KISZ-bizottság nemrégiben avatott KTSZ­Baleset történt pénteken dél­előtt a 3-as számú fő közleke­dési út 27-es kilométerkövé­nek közelében, ahol három, azonos irányba tartó tehergép­kocsi karambolozott. Jónás Pál Gusztáv, domonyi lakos, az FJ 36-46 forgalmi rendszámú tehergépkocsi ve­zetője — feltehetően figyel­metlenségből — járművével beleszaladt. az úton előtte álló SF 17-45 forgalmi rendszámú teherkocsiba, amelyet Ródák János, nyírtelki lakos vezetett. Rodák teherkocsija ezután ne­kivágódott az úton előtte álló FI 34-82 forgalmi rendszámú teherautónak. Ez utóbbi kocsi vezetője Nagy János gyöngyö­si lakos volt. A hármas koccanásnak két sérültje volt. Rodák János te­helyiségében ugyanezen a napon műsoros klubestet rendez. ★ Március 15-én — hétfőn — a forradalmi ifjúsági napok városi megnyitó ünnepségén több száz gödöllői fiatal rész­vételével a délelőtt folyamán nagygyűlést rendeznek a Pe­tőfi téren. A nagygyűlésen részt vesznek az Oktatásügyi Minisztérium 202-es számú Ipari Tanuló Intézetének fia­taljai, a gödöllői Török Ig­nác gimnázium diákjai és több városi általános iskola felsőtagozatosai mellett az Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, valamint az Agrár- tudományi Egyetem ifjú­kommunistái. A több héten át tartó vá­rosi ünnepségsorozat nyitá­nyán — hétfőn — fellépnek a Petőfi Sándor általános is­kola és az Imre utcai iskola kórusai, valamint a városi úttörőzenekar. Márcí u.s 14-én — a hagyo­mányoknak megfelelően — idén is megrendezik Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem sporttelepén a FIN-kupa kis­pályás labdarúgó-bajnokságot. Március 28-án — ugyancsak a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata kereté­ben — Aszódon tanácsköz­társasági emléklőversenyt szervez a KISZ gödöllői já­rási bizottsága. A kupa utol- j só versenyszámának lebo­nyolítására április 4-én ke­rül sor Gödöllőn, az ATE sportpályáján. Ekkor játsszák ugyanis a kézilabda-bajnokság mérkőzéseit. bérautójának utasai közül Szo- boszlai Ferencet fejsérüléssel, Dankó Andrásnét pedig agy­rázkódással szállították kór­házba. A három járműben ösz- szesen 60 ezer forint értékű kár keletkezett. Helyreigazítás. A Gödöllő és Vidéke pénteki számában hosszabb cikkben számoltunk be olvasóinknak Pécel nagy­község közelmúltban megtar­tott falugyűléséről. Az írásban két elírás történt. A falugyű­lésen nem több mint hu­szonötén, hanem több mint 250-en vettek részt, továbbá a cikk elején hibásan jelent meg Erdős Sándornak, a nagyközség népfrontbizottsá­ga elnökének neve is. A minap Gödöllőn, a Petőfi Sándor általános iskolában választották meg a város Il-es számú körzeti népfrontbizott­ságát. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Benedek János, a városi párt-végrehajtóbizott- ság tagja, a városi tanács el­nöke, Németh Alajos, a városi népfrontbizottság titkára és Király László, a gödöllői 2-es számú pártalapszervezet tit­kára. Németh Sándor, a Hazafias Népfront gödöllői városi bi­zottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást, s adta át a szót Németh Alajosnak, aki ismertette az elmúlt évek nép- frontmunkáját és a jövő teen­dőit. Emlékeztetett azokra a taná­csi feladatokra, amelyek vég­rehajtására a népfront is igyekezett mozgósítani a la­kosságot, kitért a népfront­mozgalom sajátos feladataira, így az országgyűlési képviselő­választás előkészítésére, illetve az utcabizalmiak megválasztására. A beszámolót Benedek János tájékoztatója követte. A váro­si tanács elnöke — miután is­mertette a tanács V. ötéves tervbeli feladatait — köszöne­tét fejezte ki a népfrontmoz­galom aktivistáinak azért az agitációs és szervezőmunkáért, amely nagyban hozzájárult a városfejlesztési feladatok sike­res végrehajtásához. A beszá­molót hozzászólások követték. Benkó István afelől érdeklő­dött: mikor javul Gödöllőn a kenyér minősége, s milyen in­tézkedés várható a blahai kör­nyék vízgondjának megszün­tetésére? Az említett területen — mint elmondta — csak min­den hatodik, nyolcadik kútból lehet vizet nyerni. Konczér János azt kérte, hogy a tanács tagjai tartsanak gyakrabban tájékoztatókat. Panaszolta azt is, hogy a Ki- rály-telepi üzletekkel igen sok a gond. Gyatra az ellátás, a vezetők egymást váltják az üz­letben, s a húsbolitot is bezár­ták. Móricz Miklós azt javasolta, hogy a tanácstagokkal is is­mertesse meg a tanács a táv­lati fejlesztési terveket, Schauer Antal pedig azt az öt­letet vetette fel, növeljék a vá­rosfejlesztési hozzájárulás ösz- szegét, s az ebből befolyt pénzt arra használja fel a tanács, hogy megszervezzék belőle az egész városban a szemét és a háztartási hulladék intézmé­nyes elszállítását. Tassi Mária és Horváth Jó­zsef hozzászólásukban arról beszéltek, hogy a tanács és a népfrontmozgálom közötti kap­csolat bizony nem .mindig tervszerű. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a jó összhang megteremté­se az egész város ügye. Egymás munkájának tá­mogatása nélkül ugyanis nem lennének megvalósít­hatók a város előtt álló tervek. Nagy Sándor, mint mondot­ta: fontosnak tartaná azt, hogy a Gödöllő és Vidéke ha­sábjain az eddigieknél is gyak­rabban jelenjenek meg város- politikai témájú cikkek, még akkor is, ha ezek esetleg vitá­ra adnak okot. A krédésekre Benedek János adott választ. Elmondotta, hogy a városi tanács foglalko­zik a blahai ivóvízgondokkal. Megoldásukat legkésőbb 1977- ig tervezik. A Király-telepi üzletről szólva szóba került a létszámhiány, és az, hogy az egyszemélyes boltokat hama­rosan azon a környéken is fel­váltják a korszerű ABC-áru- házak. A tájékoztatás hiányos­ságait feszegetők kérdéseire válaszolva elmondta, hógy a gödöllői választópolgároknak csak 10—15 százaléka jár el rendszeresen a tanácstagi be- számodólcra. A várasd tanács ennek ellenére azt tervezi, hogy a tájékoztatás új módját honosítják meg. A tanácsülé­sek után a tanácstagok tájé- i koztatják majd a lakóbizott­ságokat és a népfront-megbí­zottakat a tanácsülésen el­hangzottakról, az ott hozott döntésekről. A tanácskozás résztvevői ez­után megválasztották a Ha­zafias Népfront 2-es számú körzetének városi bizottságát. A bizottság elnöke Akácz Já­nos, a Kisállattenyésztési Ku­tató Intézet tudományos mun­katársa, a bizottság titkára pedig dr. Blans Sándor körzeti orvos lett. Berkó Pál Új transzformátorállomás Gödöllőn Gödöllőn az Illés István úti iskola környékén a villamos- energia-ellátást szolgáló vas­házas transzformátorállomást adtak át március 9-én, ked­den délelőtt. A Fővárosi Elektromos Művek a kivitele­zéssel a Villamos Állomás Szerelő Vállalatot bízta meg, a szerelési munkálatokat az Egri Villamosipari Szerelési Vállalat végezte el. Az energiaellátást javító és szolgáló munka összköltsége 700 ezer forint volt. Hármas karambol Falvak 1848 sodrában (2.) Sereg sereg ellen A dicsőséges tavaszi hadjá­ratban a honvédség egyik leg­fényesebb győzelmét aratta Isaszegnél 1848. április 6-án, aminek következtében Win- dischgrätz Gödöllőnél álló csa­patait legnagyobb részben Pestre, kis részben Vácra von­ta vissza április 7-én. Kossuth lMjos az április 7-i, gödöllői haditanácson személyesen vett részt, április 9-én a Damja­nich vezette III. hadtest Ve­resegyházra érkezett, hogy felkészüljön a Vácott tartóz­kodó ellenség megsemmisíté­sére. Ugyanebben az időben a Klapka vezette I. hadtest Csornádon és Dunakeszin ál­lomásozott. Csornádon, ahol Klapka tüzérsége pihent, azt a helyet a mai napig is ágyúrét­nek hívják Gáspár VII. had­teste pedig Mogyoródon, Foton és Dunakeszin képezte ekkor a tartalékot és zárta egyben az ellenség előtt a Pestről Vácra vivő utakat. Damjanich buzdítása A Gödöllőről Vác felé mene­telés részleteit Lengyel Sándor, a 65. zászlóalj tizedese, aki mint hadnagy fejezte be a szabadságharcot, így beszéli el: ,.Mi azonban tovább haladva nem nagyon messze elértünk egy falut. (Szada) melyből ki­érve, balra letértünk és ott a földeken szálltunk táborba. (Veresegyliáz-laposok, Pap­földek, Cinterem). Tudva levő dolog, hogy a katona minden szabad idejében kutatni szo­kott. Itt is alig, hogy megál­lottánk, a fegyvereket gúlába raktuk, már a fiúk széjjel sza­ladtak, s az ezelőtt nemrég el­vetett krumpliföldet keresték fel, hamar megrakodva tértek vissza és volt sütés-főzés egész éjszaka. Még álig kezdett szür­külni, amikor szép csendesen felhajszoltak bennünket és a kászálódás közben közibénk keveredett Damjanich tábor­nok. Fehér posztóból készült, Vörös zsinóros fölső kabátot viselt. Több főtiszt volt a kí­séretében. Mikor a katonák észrevették, hosszas éljenzésbe törtek ki. Ennek lecsillapul- tával beszélgetni kezdett és fölemlítette, hogy Vácra me­gyünk. Ott a németek már hat hónapja készülődtek ellenünk és élősködtek a szegény pol­gárság nyakán Mutassuk meg nekik — mondá —, hogy bár sok bajjal és fáradsággal küz­döttünk, mégis leverjük őket. Annál is inkább törekedjünk leverésükre, mert körülbelül hat hónapja dicsekednek a vá­ciaknak, hogy csak jöjjenek a Kossuth kutyák egyet sem hagynak közülük életbe. Hoz­zátette még buzdításul, hogy vitézség által a közember is lehet hadnagy, főhadnagy, szá­zados stb. Ekkor megérkezett lovásza, s ő lovára pattant, mi pedig indultunk Vác felé.” Damjanich III. hadteste áp­rilis 10-én reggel 6 órakor in­dult Veresegyházról sűrű köd­ben, hogy menetből és arcból támadva megtisztítsa Vácot az az ellenségtől. A hadtest dél­előtt 9 óra tájban érte el a Gombás-patak előtt védelem­re berendezkedett ellenség vo­nalait, amikorra megeredt az eső. Súlyos harcok árán áttört a Gombás-patak hídján és ut­cai harcokban megtörve az el­lenség erejét, délután 3 órára visszafoglalta a várost. „líezgett a föld alattunk” A Verésegyházról váci győ­zelmére vonuló III. hadtest né­hány súlyos sebesültet hagyott hátra a községben, akik való­színűleg Isaszegnél kapták se­büket. Két közvitéz és egy markotányosnő halt meg Ve­resegyházon április 10-én, s április 12-én még egy közvitéz. A honvédseregre, de legalább­is a Damjanich-féle III. had­testre jellemző, hogy szándé­kosan papi segédlet nélkül te­mették el ezeket a közkatoná­kat. bajtársaikat. Labuda Ta­más, a veresegyházi katolikus pap halálukat csak hallomás­ból jegyzi be a halottas könyv­be — sajnos nevüket sem tud­ja, úgy látszik — és mentege­tőzik, amiért az utolsó kenet nélkül temették el őket: „de nem a plébános gondatlansága miatt, mert a betegekhez meg nem hívatott.” Az április 3-án Veresegyházon meghalt, a csá­szári 21. gyalogezredbe tarto­zó, római katolikus Jika Al­bert, aki valószínűleg az elő­ző napi hatvani ütközetből ke­rült a községbe, természetesen egyházi temetésben részesült. A második váci ütközet al­kalmával a vidék ismét had­színtérré vált. A cári csapatok megszállták az ország jó ré­szét. Paskevics, a cári főpa­rancsnok július 12-éat Gödöl­lőn tartotta főhadiszállását és megindult a Komáromból Vác felé tartó Görgey serege ellen. Paskevics főerői az Aszód— Váchartyán—Vác vonalon, ol- dalvédje pedig Szada—Veres­egyház—Szód vonalon nyo­mult Vác felé. Fatyijev orosz közkatona év­tizedekkel később így emléke­zett vissza erre: „De egyszerre hadosztályunk váratlanul le­tér az útról és oldalt hagyva egy Gödöllő nevű községet, pi­henőre jut. Tüzet raknak, az üstökben főzik a kását, meg a húst, némelyek elindulnak, bogy egyet-mást beszerezze­nek, mikor hirtelen megfújják a riadót. A tábornok is lovon van. Az üstöket feldöntik, a húst zsákokba rakják és nagy gyorsasággal rendbe jövünk és indultunk a falu felé, mely messziről látszott. (Szada) Semmi különös nem tűnt föl. A nép jött elénk, kérdeztük: van-e ellenség. Nincs itt sen­ki. Régen volt erre magyar katonaság? Húsvét óta nem láttuk. Erre aztán mindnyájan azt gondoltuk, mi az ördögnek háborgatnak minket? Még nem is lakhattunk jól! Valamivel távolabb ismét egy helységet értünk, a lakosok itt is mind az utcán ácsorogtak. (Veres­egyház) Ugyanazt felelték. Mert már ki hinné el, hogy ők sem tudták, merre vannak az embereik. Menjünk tovább. Semmi nesz, híre sincs az el­lenségnek. Minket ugyan fel­riasztottak! Szabadabban kezd­tünk lélegzeni. A tréfás őr­nagyunk víg adomákat beszélt. Maid kártyát húzott elő a tás­kájából és játszani kezdett a tisztekkel. Már körülbelül 30 versztnyi utat tettünk állo­máshelyünktől, fáradtak vol­tunk és még mindig tovább szólt a parancs. Egyszerre lát­juk, hogy jó messze tőlünk mintha füstölögni kezdene a föld. Aztán egy nagy porfelleg emelkedik, s megáll a táj fe­lett, mintegy oszlop. Valami nyáj jő a mezőről! — mondo­gatják. De egyszerre szuro­nyok fénye villog. Csakhamar puskalövéseket hallunk, az­után meg ágyúk bömbölése következett. Olyan pokoli lár­ma volt, hogy rezgeti a föld alattunk.” A gyűrűn nem lehet áttörni Az első összecsapások között, július 15-én a honvédek Vác előtt meghátrálásra kényszerí­tették Bebutov herceg cserkesz lovasezredét és Hartyánig, Rá­tétig szorítottál? vissza. Ekkor már az orosz főerők, mintegy 52 ezer ember 125 ágyúval zárták körül Vácot délkeletről, hogy döntő csapást mérjenek Görgey^seregére. Mivel Görgey belátta, hogy Gödöllő felé nem tud áttörni az ellenség gvűrű- jéri. elvonult Vácról a Rétság —Balassagyarmat útvonalon. Horváth Lajos (Folytatjuk) Sz ont Lati te9'Jz Tudomány A valkói Egyesült Zöld­mező Termelőszövetkezet nem csupán a növényter­mesztési és az állatte­nyésztési ágazatban ért el az elmúlt esztendőben je­lentős eredményeket. A termények feldolgozása is jól jövedelmez a valkói gazdaságban, jelentős mennyiségű silókukoricát és lucernát dolgoztak fel szárító egységeikben. Mint­egy 250 vagon lucernaliszt és silópellet került ki a gazdaságból, túlnyomórészt exportra. A gazdaság két szárító­berendezése révén 9 millió forint árbevételt ért el. Furulyás János, a terme­lőszövetkezet elnöke el­mondta, hogy megbí­zásuk alapján, közép­távú gazdasági tervük összeállításának segítésére a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem számitógépes programot készít. E kor­szerű rendszer segítségével a szövetkezet vezetői képet kapnak arról, hogy melyik termelési ágazat milyen mértékben gazdaságos, s a számitógépes eredmények alapján meghatározható a célszerűen, gazdaságosan fejleszthető termelés irá­nya. A szárítórendszer gaz­daságosságát már a számí­tógépes feldolgozás első részeredményei is bizo­nyítják. Éppen ezért a szövetkezet vezetői a jövő­ben fokozottan törekednek arra, hogy minél korsze­rűbb, nagyobb teljesítmé­nyű szárítórendszereket ál­lítsanak be a gazdaságba. Már nem egy gazdasági, politikai fórumon esett ar­ról szó, hogy az agrártu­domány kutatási eredmé­nyeit minél hamarabb hasznosítani kell a gyakor­latban. A tudományos kutatások járásunkban különösen a hétköznapi munka segítői lehetnek. Mint tudjuk, Gödöllőn dolgozik a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet, a Kisállattenyésztési Kuta­tó Intézet és az Erdészeti Tudományos Kutató Inté­zet. Területünkön különö­sen fontos munkát folytat az Agrártudományi Egye­tem és Tangazdasága. Az egyetemen kutató professzorok nemcsak or­szágos, hanem világvi­szonylatban is kiemelkedő eredményeket érnek el. A kísérleti telepeken új ál­lattenyésztési. növényter­mesztési eljárásokkal fog­lalkoznak. A legnagyobb hatást vidékünk mezőgazdasági arculatára a Tangaz­daság gyakorolja. Búza- és borsótermesztésí rend­szerének több termelőszö­vetkezetünk tagja, s az eredményes együttműködés megmutatkozik a termés­átlagok emelkedésében is. A Tangazdaság termelési eredményei járásunkban a legjobbak, s a léeszeknek nem csupán szakmai, tu­dományos szintű, hanem gyakorlati termelési taná­csokat is adnak. A Tangaz­daság segítsége sokat len­dít a járási gyakorlati mezőgazdasági munkán, azonban a mind korsze­rűbb módszerek bevezeté­sében nem lehet kizáróla­gos szerepe. A Tangazda­ság ugitanis nem elsősor­ban a tudományos eredmé­nyek alkalmazásában se- eédkerili, hanem tanácso­kat ad: magas szintű gya­korlatot segít megvalósíta­ni. A tudományos intézete­ket viszont kevés termelő­szövetkezet keresi fel. A tudomány és a termelés kancsolata járásunkban mén nem mindennapos, nedig mint a Zöldmező Termelőszövetkezet kezde­ményezése is bizonyítja, hasznos, maholnap nélkü­lözhetetlen tanácsadó lehet egy-egy mezőgazdasági ku­tató munkaközösség. Nem­csak hagyományos módon lehet magasabb gazdasági eredményeket elérni, ha­nem a iáratlan utakon ku­tató tudósok közreműködé­sével <s. Örszigethy Erzsébet I t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents