Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA _A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XX. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 197G. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP Megalakult a Budai úti kerületi népfrontbizottság Többet tehetnek lakóhelyükért Gyérülnek a tanyák. Főként a fiatalok váltják fel kén -l- mesebb lakhellyel a régit, de az idősebbek közül is egyre többen vesznek ingatlant a városban. Cegléd külterületének egy része, a Budai út környéke azonban merőben más képet mutat Az utóbb* évtizedekben valóságos településmag képződött ott, szabályos utcákkal, új családi házakkal. Falunyi lakosság él a területen, egy része a Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben dolgozik, egy része a város üzemeibe jár, a többi a főváros gyáraiba, ingázó. A város fejlesztési terveiben úgy tartják számon a Budai utat, hogy jövője van. Éppen ezért fokozott mértékben kell törődni az ott lakók élet- körülményeivel, anyagi és kulturális ellátásával. A napokban a Budai úti iskola két egymásba nyíló tantermét felnőttek töltötték meg, amint véget ért a tanítás. A tanács és a népfrontbizottság meghívására gyűlte.. össze. A gyűlésen megjelent Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának munkatársa, Banézik Tivadar, a városi népfrontbizottság titkára és Csapiár Józsefivé, városi vöröskeresztes titkár. Banczik Tivadar arról beszélt, hogy a környék lakóinak hasznára válik, ha közös fórumot teremtenek, ha bekapcsolódnak a népfrontbizottság munkájába, mert még többet tehetnek lakóhelyükért. Javasolta: alakítsák meg a kerületi népfrontbizottságot. Az elgondolás helyessége mellett szóló érvként elmondotta, hogy mindenképpen hasznos, a nemcsak a tanácstag közvetítésével tartanak kapcsolatot a város vezető testületével, hanem a népfrontmozgalom sajátos lehetőségeit is figyelembe veszik. Az előadó a mozgalom jelentőségét méltatta, s a városfejlesztésben vállalt szerepéről, a társadalmi munkát szervező bizottságról és a honismereti munkabizottságról beszélt, a béke- és barátsági rendezvények, a szolidaritási megmozdulások jelentőségéről, az országos feladatok megoldásában való közreműködésről. Dicsérően szólt a Budai út lakóinak segítőkészségéről, amely az óvoda, illetve az új iskolai tantermek kialakításában megmutatkozott. Bejelentette, hogy a népfrontbizottság négyszáz facsemetét ad az ott lakóknak, igényeik alapján. Azt szeretnék, ha tovább fejlődne a városnak ez a része is. Banczik Tivadar javaslatot tett a népfrontbizottság tagjaira és tisztségviselőire. A jelenlevők egyhangú hozzájárulásukkal megválasztották a Budai úti kerületi népfrontbizottság tíz tagját. A bizottság elnöke Tóth János, helyben tanító pedagógus, titkára Reznak Anna iskolai adminisztrátor lett. Várható, hogy a jövőben sok jó ötlettel jelentkeznek a Budai útiak, és most már szervezetten folytatják azt az elismerésre méltó munkát, amelyet a gyermekintézmények fejlesztésével elkezdtek. T. T. MUZSIKASZÓ Ünnepi műsort rendez a ceglédi Kossuth Művelődési Központban, a nemzetközi nőnap alkalmából, hétfőn, március 8-án, délután 2 órai kezdettel, a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat, neves magyarnóta-énekesek felléptével. Á műsort Dalmadi P. László vezeti, közreműködik Szegedi Molnár Géza, pa- rodista és népi zenekarával Keskeny Ferenc. HÉTFŐN DÉLUTÁN ES ESTE Tanácstagi beszámolók Március 8-án, hétfőn, a városban több helyen tartanak tanácstagi beszámolót. A Várltonyi iskolában a 8- as körzet lakóinak, délután 6 órakor Boros János, a 10-es és 11-es körzetnek Bene József és Magyar László, azipa- ritanuló-iskolában, 6 órakor, a 26-os és a 27-es körzetnek Veres Károlyné és Zsengellér Lajos, a Kinizsi utcai iskolában, fél 6-kor, a 46-os körzetnek Jurászik József né, a Déli úti iskolában, 6 órakor, az 53-as körzetnek dr. Nagy Péter, a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolában, 6 órakor, a 62-es és a 79-es körzetnek Bocskai Károlyné és Jaczána János, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz III. kerületében, délután 2 óraikor, a 72-es körzetnek Bu- resch István, a Kossuth Tsz I. üzemegységében, délután 2 órákor tart beszámolói. SEGÍTŐK a gyógyításban Kiváló véradók kitüntetése Ünnepséget tartottak a ceglédi járási hivatal épületében, a községek kiváló véradóinak kitüntetése alkalmából. Az ün-. népségén részt vett Ádori Károly, a járási pártbizottság osztályvezetője, dr. Hollósí Ildikó főorvos, a városi-járási egészségügyi osztály vezetője, ott voltak a város és a járás vöröskeresztes vezetői. Az ünnepeiteket Erdélyi Gábor, a járási Vöröskereszt- szervezet elnöke köszöntötte, majd ünnepi beszédében dr. Gyetvai István főorvos, a ceglédi vértranszfúziós állomás vezetője méltatta a térítésmentes véradás fontosságát. A megalakulás óta eltelt csaknem két évtizedben országos mozgalommá fejlődött a térítésmentes véradás. Évről évre egyre többen kaphatják meg a tíz, tizenöt, illetve húsz alkalommali véradás után a kivá- lóaknak járó kitüntetést. Az országban évente félmillió ember jelentkezik önként, hogy a gyógyító munkában segítsen. Az ismeretterjesztésben, előkészítésben és a szervezésben részt vesznek a párt- és a társadalmi szervezetek is, jó példával járva az élen. A gyógyító, életmentő vérre mindig és még igen sokáig nagy szükség lesz, hiszen azt semmi mással pótolni nem lehet. A kitüntetés a véradók megbecsülésének a jele. Közülük sokan nemcsak a véradó napokon jelentkeznek, hanem ott vannak az első hívó szóra a vértraszfúziós állomáson, ha életmentő segítségükre szükség lenne. Az ünnepségen a Kiváló véradó jelvény arany fokozatát és a vele járó oklevelet, jutalmat Bellcsik József és Tatár Miklós, albertirsai lakosok kapták meg. A kitüntetéseket Horváth Józsefné, a Vöröskereszt járási szervezetének titkára adta át. Több mint félszázan ezüst, illetve arany fokozatot kaptak. Tizenhat új olvasó Brigádok a könyvtárban A Nagykőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepén te vékeny közösség a Helmeczi és az Április 4. szocialista bri gád. Művelődési programjuk keretében együttesen ellátogattak a községi könyvtárba, ahol közelebbről megismerkedtek a könyvtári szolgálattal, a kiadóvállalatok munkájával, terveivel és a legutóbb megjelent kötetekkel. Sokan, akik eddig nem voltak könyvtári tagok, kedvet kaptak a: oli'asásra. A törteli könyvtár olvasóinak száma, a szocialista brigádok látogatását követően, tizenhattal gyarapodott. Vizsgálat lézersugárral A csillogónál szebb a patinás Évek a Nemzeti Múzeumban Hol itt, hol ott hajdani korok üzenetét adja elő a föld. öreg épületek bontásakor, házalapozáskor sok értékes tárgy kerül felszínre. Találtak már köcsögnyi kincset fakitermelés, libalegeltetés közben. Régi pénzeket, rozsdás szablyákat is kikivet az eke. A hivatásos régészek ásójával vallatott föld szeszélyes, hol bőlcezűen, hol szűkmarkúan fedi fel titkait. A feltárt és bejelentett, múzeumi célra átvett leletek mentése a restaurátorok feladata. Pénzverőből — éremtárba A restaurátorok helyreállítók. Nagy szakértelmet, hivatásszere tetet, sok türelmet, bőséges ismereteket igényel munkájuk, tanult mesterségüket művészi fokon űzik, jártasak a múlt századaiban, évezredeiben. Ismerik az egykor élt népek művészetét, kézműveseinek alkotásait, felhasznált anyagait. Tudják a gyógyító „recepteket”, használják a legmodernebb laboratóriumi berendezéseket. Nélkülözhetetlen munkatársai a kutató tudósnak is, a kiállítások rendezőinek is. Van, aki főként vaseszközökkel, más kerámiákkal, üvegtárgyakkal vagy textíliákkal foglalkozik. A művész- restaurátorok dolga a festmények és faragványok megóvása. A Nemzeti Múzeum tekintélyt parancsoló épületében, a tágas kiállítótermek mögött meghúzódó egyik szobácskábán dolgozik az ország egyetlen éremrestaurátora, a ceglédi Hídvégi Erzsébet. A múzeumi éremtár munkatársa, aki az évek során kopott garasok, ezüst tallérok, arany forintok, mindenféle obulusok tízezreit tisztította meg a rejtőzködésük idején rájuk tapadt idegen anyagoktól. — Hogyan választotta foglalkozását? — A ceglédi Kossuth Gimnázium diákja voltam. Érettségi után az Állami Pénzverőben tanultam az ötvös szakmát. A tanulóidőben megkedveltem a mesterséget. Alkotómunkát bíztak rám, az ékszerek minden apró darabkáját magam formáltam. Aranyművesként egy évet töltöttem a pénzverőben, akkor már a szalagszerű, mechanikus termelőmunka következett. A frissen szerzett szakma lélektelenné vált. 1969-ben kerültem a Nemzeti Múzeum éremtárába. Hamar megszerettem a most már véglegesnek ígérkező, új hivatást. — Mik a teendői? — Az ásatások során feltárt pénzérméket kémiai és fizikai eljárásokkal tisztítom, ha kell, restaurálom. Gyakran a vidéki múzeumok is adnak munkát, természetesen azt is elvégzem. Tudományos dolgozatokhoz, kiállításokhoz gipszvagy galvanomásolatokat készítek a kért darabokróL Ilyen kérést teljesítettem már a többi között a kassai múzeumnak is. — Főként érmék tisztításával foglalkozom. Az sem rutinfeladat, Ismerni • kell az anyag és a vegyszerek tulajdonságait. Az az elvem, a csillogónál szebb a patinás pénz. Lényeg, hogy olvasható legyen rajta a felirat, az évszám, felismerhető a császárportré. Kaptam már pénztörmeléket is, papírzacskóban. Nekem kellett összeállítanom, s végül meghatározhatóvá vált. Forint a tengerből — A történelemből tudjuk, hogy olykor a pénzhez vér tapadt. A középkorból számon tartanak nem egy pénzhamisítást. Mit tud ezekről a szakember? — Nemcsak az ősök éltek a hamisítás lehetőségével, hanem századunk emberei is. Akadtak korabeli és kései hamisítványok. Számon tartanak egy külföldi hamisítót, aki a múlt században működött. Azon bukott le, hogy a másolat jobb lett az eredetinél. Hamisítványai értékesek a gyűjtők körében, külön katalógus tartja számon őket. A tudomány kisegít bennünket. A múltkor a veszprémi Vegyipari Kutatóintézetben lézersugárral vizsgáltunk meg egy ritka régi pénzt. Kár, hogy nem volt igazi. A műszer sárgarezet mutatott ki benne, holott azt akkoriban még nem ismerték. Nagy érték lett volna, ha valódi, hármat-né- gyet tartanak számon belőle a világon. — Milyen érdekesebb feladata volt? — A középkorban az angol partok közelében, a Shetland- szigeteknél elsüllyedt egy hajó. A közelmúltban egy magánvállalkozó kiemelte a roncsot, és elárverezte a talált tárgyakat, köztük egy Mátyás király korabeli arany forintot is. Megvette egy külföldön élő magyar, és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A restaurálás az én dolgom volt. Súrlófényben előtűnik — A tudományos kutatás, feldolgozás sikeréhez a restaurátor is hozzájárul munkájával. Volt-e ilyen jellegű megbízatása mostanában? A Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának anyaga — ritkaságait, méretét, rendezettségét és állapotát tekintve — a számon tartott európai gyűjtemények elsői között áll. A húszegynéhány éves Hídvégi Erzsébet eddig hétévi áldozatos, alapos munkával járult hozzá gondozásához. Tamasi Tamás A restaurátor műhelyében. — Dr. Huszár Lajos, a Nemzeti. Múzeum éremtárának nyugalmazott vezetője, A magyar pénz története címmel, nagyszabású művet állított össze, a Corvina egy nyugat- nemest kiadóval közösen jelenteti meg. István király pénzétől a napjainkban használt fémpénzekig, valamennyi érme benne lesz, szám szerint kétezer. Mindegyik elő- és hátlapjáról gipszmásolatot kellett készítenem, összesen négyezret. — Mi tette szükségessé? — A feldolgozott pénzanyag fényképei is szerepelnek a könyvben. A fényképész az eredeti, csillogó fémfelületről kevésbé jó felvételt készít, mint a matt gipszről, amely nagyszerűen mutatja a tárgy plaszticitását súrlófényben. Az érmék rejtett részletei is jobban előtűnnek. — Hazánkban sokan gyűjtenek régi pénzeket. Valószínű, közülük is solcan felkeresik a múzeumot. Velük milyen kapcsolatban áll? — A múzeumi hónap idején, a TIT felkérésére, a Nemzeti Múzeum kandallótermében tartott előadásomon sokan megjelentek. Az érmék restaurálásáról és tisztításáról szóltam. Többször meghívtak a Magyar Numizmatikai Társulatba, ahol szakmai témákról beszéltem és a gyűjtők kérdéseire válaszoltam. NYELVORKODES Most már divatáru Néhány hete „helyesírási körutat” tettem a városban, megnéztem az üzletek feliratait, tábláinak szövegeit s egy kocsiderékra való helyesírási, illetve nyelvhelyességi hibát gyűjtöttem össze. Szóvá is tettem őket az újságban. Vajon érdemes volt? — kérdeztem a cikkben, s vártam, kijavították-e a hibákat? Örülök, hogy mégsem ser- cegett teljesen hiába mérgében a toll: a Szabadság téren hamarosan megnyíló bolt új, csillogó tábláját kicserélték, a hosszú ,.ú” eltűnt. A hibátlan felirat: DIVATÁRU — KÖTÖTTÁRU. Ahol ilyen fontos már a megnyitás előtt a leendő vásárlók véleménye, ott bizonyára gondos udvariassággal fogadják majd a betérő vevőket is. (költői) Három sikeres mérkőzés Szajolban, Pándott és otthon A bajnokság még nem kezdődött meg, de az Abonyi Tsz SK labdarúgói már három sikeres mérkőzésen vettek részt. Szajolban, a megyei bajnokságban szereplő hazai együttest, 0:1-es félidő után, 3:l-re verték meg. A gólokat Buckó, Sárkány és Bartuc rúgta. Az ifjúsági csapat 2:2 arányú eldöntetlen eredményt ért el. Színvonalas küzdelem alakult ki a Népköztársaság Kupa Pándon lejátszott mérkőzésén. Az átszervezett abonyi csapat nagy lelkesedéssel játszott, és Bartuc góljával a 88. percig vezetett, amikor a hazaiaknak sikerült egyenlíteniük. A kétszer 15 perces hosszabbítás során bebizonyosodott, hogy a vendégcsapat lelkesedése, tudása és erőnléte felülmúlja a pándiakét. Harminc perc alatt három gólt rúgtak, a végeredmény tehát 4:1 lett, Abony javára. A gólokat Bartuc (2), Kósik és Palcsó lőtte. A mezőny legjobbja Makai volt. Jól játszott Palcsó, Nagy és Retkes. Az ifjúsági csapat 10:0 arányban nyert, a legtöbb gólt Bártfai és Bálint rúgta. Vasárnap otthon Népköztársaság Kupa mérkőzést játszottak az abonyiak. Ellenfelük a megyei bajnokságban résztvevő Monor csapata volt. A hazaiak 2:0-ás félidő után, 5:l-re nyertek, és győzelemmel bejutottak a megye legjobb tizenhat csapata közé. Az együttes minden tagja jól játszott, a gólokat Bartuc (2), Kósik (2) és Sárkány rúgta. (grjif) Köszöntjiik kedves vásárlóinkat a NŐNAP ALKALMÁBÓL! /'ssss/ssssy*sssssss/sss^s^ss^ssy/S7sssss/ss7sss*sss^ssss^sssssy*ssss**s*sss^ssssssjy//,xrssssssss^ssyysjvsss^s^ss^ssssssss^sssjYssssss*syss/ssssssssj EZEN A NAPON A 1 MOST MEGNYÍLT MINDEN NŐI HARISNYANADRÁG ÁRÁBÓL 20% ENGEDMÉNYT ADUNK DIVATÁRU-KÖTÖTTÁRU SZAKÜZLETÉBEN Cegléd, Szabadság tér 1. i I
