Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

NŐNAP, 1976 1976. MÁRCIUS 7., VASÄRNAP Lányok, asszonyok hétköznapjai a Szilasmentiben A* MSZMP gödöllői városi, valamint járási bizottsága, a városi tanács, továbbá a Pest megyei Tanács gödöllői járási hivatala, a Hazafias Népfront' gödöllői városi, valamint járási elnöksége a nemzetközi nőnap alkalmából meleg szeretettel köszönti Gödöllő és a járás nődolgozóit, asszonyait, lányait. III. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM A kerepesi Szilasmenti Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet töblb mint ezer dolgozója közül négyszázhuszonegy nő. Élet- és munkakörülményeik javításaival, művelődési lehe­tőségeik megteremtésével, nagy gondossággal foglalkozik a szövetkezet nöbizottsága. A közelmúltban készítettek ér­tékelő elemzést arról, hogy milyen intézkedések történtek a gazdaságban dolgozó nők érdekében a nőpolitikái hatá­rozat megjelenése óta. Munka egész évben A szövetkezet nődolgozói­nak helyzetéről Szekeres Er­zsébet, a nőbizottság elnöke tájékoztatott. Elsőként az ál­landó, folyamatos munkaal­kalom megteremtéséről szólt. A növénytermesztés fokoza­tos átalakításával, a gyógynö­vénytermesztés és feldolgozás bevezetésével e területen dol­gozó nők egész évben munká­hoz juthatnak, ugyanígy kere­seti lehetőséget a a téli hó­napokban . a zöldségfeldolgo­zó. A termelőszövetkezet de­mokratikus üzemi életében egyre nagyobb szavuk van a nőknek. Sokan tagjai a vá­lasztott testületeknek, bizott­ságoknak, a tizenegy vezető­ségi tagból három nő. Szak­vezetői tisztséget is betölte­nek, a tíz felsőfokú végzett­ségű nő közül heten irányitó munkakörben dolgoznak, a ti­zenhét technikumot végzett közül öt kapott felelős veze­tő beosztást. dós elnök számonkérésére azt válaszolta: nem tudott mit tenni, a tanácsülés kikövetel­te, hogy januártól náluk dol­gozzon az orvos. A nagytar- csai elnök hiába élveit azzal, hogy nekik csak ez az egy or­vosuk van, s ezért semmikép­pen sem adja ki a távozni kí­vánó munkakönyvét, míg nincs helyette új; Kistarcsa vezetője hajthatatlannak bizo­nyult. KÉRDÉSÜNK: ha több mint egy éven át meg tudta magyarázni a kistarcsai elnök a tanácsülésnek az orvos­hiányt, most vajon miért fogytak el az érvei? De a nagytarcsai elnök is hajthatatlan volt. Panaszt tett a járás vezetőinél, akik azon­nal intézkedtek. Így aztán az orvos visszakerült régi helyé­re, addig, míg Nagytarcsa nem talál új orvost. Járásunkban ez az eset pél­da nélkül álló. Nem is azért tesszük közzé, hogy követői legyenek, hanem azért, hogy máshol ne forduljon elő. Bár a két Tarcsa közötti orvos­vita lezárult, de sajnos, nem helyi megegyezéssel. DIVATOS MOSTANÁBAN a módszervásár, az ötletbörze. A kistarcsaiaknak is azt ajánlanánk, hogy inkább mód­szert vigyenek el Nagytarcsá- ról, ne pedig szakembert. A kistarcsai módszert vi­szont nem ajánljuk megvétel­re. Örszigethy Erzsébet Az egyenlő munkáért egyen­lő bért elve meglehetősen las­sú ütemben érvényesül a szö­vetkezetiben. Ugyanazon a te­rületen dol'gózó nők és fér­fiak között még napjainkban is nagy a különbség a bére­zésben: 800—1000 forintos fi­zetéskülönbségek is előfordul­nak. Ennek egyik oka, hogy a férfiak nehezebb fizikai mun­kát végeznek. A nők munkájának anyagi elismerése mellett az utóbbi időben több figyelmet fordí­tottak a szövetkezet vezetői a munkában élenjáró nők meg­becsülésére. Évről évre szá­mottevően növekedett a mi­niszteri kitüntetés; sokan kap­tak „szövetkezeti kiváló dol­gozó”, valamint „jó mun­káért” elismerő- oklevelet és pénzjutalmat. Az elmúlt esz­tendőben nőnapon tizenné­gyen, november 7-én tizen­nyolcán kaptak kitüntetést, a decemberi öregek napján pe­dig egy nő. Két asszony Ki- jev—Moszlcva—L eningrád vá­rosokban jutalomúton vett részit. A férjek nem vállalják Az utóbbi években sok asz- szony jelentkezett munkára a szövetkezetbe, egyenesen ház­tartásból, szakképzettség nél­kül természetesen csak segéd- és betanított munkára vehet­ték őket fel. A gazdaságban végzett felmérés szerint sok­nak hiányzik az általános is­kolai végzettsége. Az általá­nos iskolai jelentkezési lapo­kat rábeszélésre ugyan sokan aláírták, de többségük még a megnyitóra sem ment el. Ar­ra hivatkoztak, hogy férjük még hetenként egy vagy két alkalommal sem vállalja a gyermekekkel való foglalko­zást, takarítást, főzést. Pedig a szövetkeret még három nap jutalomszabadságot is ad és ingyen kapják a tanszereket. Ügy tűnik, hogy a nők ta­nulásában is csak a kezdet nehéz, mert akinek meg van az alapja, az már szívesen ta­nul. Harminc nő vesz részt különböző területeken szak­képzésben, nyolcán járnak a marxizmus—leninizmus esti középiskolába. A Szilasmenti Termelőszö­vetkeret nem csupán köszön­ti a nőket nőnapon, hanem napi gondjaikon is rendsze­resen segít. Intézkedésük kö­vetkeztében negyven kisgyer­meket vihetnek az asszonyok a gödöllői, kerepesi óvodába és a kistarcsai bölcsődébe és óvodába. Az anyagi körülmé­nyek javításaként a családi pótlékot és a gyermekgondo­zási segélyt ipari szintre egé­szítik ki. A nők otthoni munkáját a szövetkezet szolgáltatásokkal is igyekszik könnyíteni. Ked­vező fogadtatásra talált a kezdeményezés; nyáron a zöldséget kedvezményesen ve­hetik meg a háziasszonyok a termelőszövetkezet kertésze téből. A nőbizottság megálla- oította, hogv rosszul ellátot­tak a település üzletei, Kere­pesen sok a hiánycikk, Gö­döllőn pedig már zárva van­nak az üzletek, vagy tej- és kenyér nélkül állnak, amikor a tsz-ben vége a munkaidő­nek. Ezért a nőbizottság a jövőben szeretné elérni, hogy a tsz büféjében mindig le­gyen tej, kenyér, péksüte­mény. A brigádok példamutatók Az asszonyok és lányok példamutatóan veszik ki ré­szüket a munkaverseny-moz- gdlomból: 118-an dolgoznak szocialista brigádban. Kezde­ményezéseik különösen kul­turális téren példamutatók. A bérszámfejtők és a munka­ügyi csoportból szerveződött Váci Mihály brigád tagjai el­látogattak a Versegen élő Marton Pálné íróasszonyhoz, s vállalták munkáinak gépelé­sét. A Tyereskova brigád tag­jai tavaly, a nőik nemzetközi évében a kerepesi könyvtár­ral közösen politikai és kultu­rális vetélkedőt rendeztek. Holnap a munkahelyeken és a családi otthonokban vi­rágcsokorral, édességgel kö­szöntik a nőket. De hogy a megbecsülés ne fogyjon el a csokoládéval együtt, ahhoz olyan intézkedéseikre, szel­lemre van szükség, amely a hétköznapokra is jellemző. Olyan gyakorlati támogatásra, mint amilyen a Szilasmenti Terme’őszövetkezettoen ta­pasztalható. Ö. E. Rendkívüli tanácsülés Rendkívüli ülést tart már­cius 9-én, kedden a gödöllői városi tanács. Megvitatják az idei költségvetési és fejleszté­si alap tervét, s ez alkalom­mal vehetik át az elismerő okleveleket a tavalyi társa­dalmi munkák legkíválöbbjai. KRESZ-tábla fölött helikopterrel? Házaink elé. Aszódon, a Rá­kóczi út, az Arany János és a Hajnóczi utca közötti útsza­kaszra január 3-án Bundchuk Nándor lakatoß kisiparos fel­szerelt egy súlykorlátozó KRESZ-táblát. A KRESZ- tábla akadályozza szomszéda­im és családom építkezését, mert lehetetlen az építőanya­got házhoz szállítani. A közeli Volánnak csak há­rom és fél tonnás, vagy ennél nagyobb járművei vannak. I Január 4-én kértem a kisipa­rost, hogy a táblát vegye le, mert nem tudom folytatni az építkezést, és egyébként, sze­rintem a tábla nem indokolt az útszakaszra, mert sem híd, sem csatornázás nem kezdő­dött a közelben. Sőt, a gimná­ziumi út készítésekor ezt az utat is megerősítették. A kisiparos válasza; az út­szakasz csendjét és nyugalmát védi a tábla. Lakatosműhely van a szomszédomban: vajon ez is a csendet és nyugalmat védi? Február 19-én panaszt tettem az aszódi nagyközségi tanácsnál a sérelmes tábla ügyében, amelyet 321/1976. szám alatt jegyzőkönyveztek. Megnyugtattak, hogy felül­vizsgálják az ügyet, és pár napson belül értesítenek a vizsgálat eredményéről. Feb­ruár 24_én a tanácstól a kö­vetkező választ kaptam: „A KPM Budapesti Közúti Igazgatósága folyó hó 18-án megbeszélést tartott, az Aszó­di Nagyközségi Közös Tanács műszaki főelőadójával. A megbeszélésen szóba kerültek az Aszód község területén le­vő KRESZ-táblálc is. Az igaz­gatóság kilátásba helyezte, hogy ez év nyarán a táblákat, azok jogosságát feltétlenül megvizsgálja. Addig azonban a táblák, úgy a sérelmezett tábla is a helyén marad. Amennyiben módjában áll in­gatlanát más úton megköze­líteni, kérem, a KRESZ sza­bályainak megfelelően áru­szállító kocsijait a tiltó táblá­val megjelölt útszakaszon ne közlekedtesse. Dr. Rácz Zol­tán.” Ugyanekkor a kisiparoshoz több esetben szállítottak 5 tonnás gépkocsik — holott 2,5 tonnánál nagyobb nem mehet be (például március 4-én 5 tonnás pótkocsis FM 73—71 rendszámú IFA) — anyagot. A KRESZ-könyvben a tábla egyértelmű. Nem tesz enged­ményt, a célfuvarozásra sem. Ezután csak az a problé­mánk. hogy talán talicskával hordjuk a sódert, homokot, ce­mentet, vagy béreljünk egy helikoptert, mivel más megol­dás nincsen. Nem várhatok nyárig az építkezéssel, mert egy szobában negyedmagam- mal lakom. Rácz János Aszód, Rákóczi út 5. A vita lezárult, de... Történet az orvoscsábításról A SZOMSZÉDOS TELEPÜ­LÉSEK sokat segíthetnek egy­másnak. A közeli falvak együttműködéséről lapunkban is gyakran hírt adtunk. Jó példa bőségesen akad. A köz­ségek vezetőinek kezdeménye­zésére gyakori a közösen vég­zett társadalmi munka, a ta­pasztalatcsere, a brigádok és műkedvelő művészeti együt­tesek találkozója. A jó szom­szédság, a tanácsi vezetők összehangolt munkája ered­ményesen szolgálja a közügye­ket. Sajnos, a hasznos szomszé­dolás még nem minden helyen általános, sőt, olyan határos településekről is tudunk, ahol nézeteltérések, egymás elleni intézkedések is előfordulnak. A legutóbb egy kis falu, Nagy­tarcsa és „óriás” szomszédja, Kistarcsa vezetői vitatkoztak Példa nélkül áll egy fontos kérdésben. Véle­ményünk szerint a kis Nagy- tarcsának volt igaza. KISTARCSAN több körzeti orvos látja el a betegeket. Egy orvos már régóta (több mint egy éve) hiányzott. Ez­alatt helyettesek látták el a körzetet. Az elmúlt esztendő végén azonban a kistarcsai ta­nácselnök elhatározta: most, azonnal be kell tölteni az ál­lást! De honnan legyen orvos? A szomszédos Nagy tárcsáról! Onnan, ahol csak egy körzeti orvos van. Az az egy pedig szívesen vállalja, mert a na­gyobb körzetben nagyobb a kereseti lehetőség is. A döntés után tárgyalt a nagytarcsai tanácselnök a kis­tarcsai elnökkel, és a kikért körzeti orvossal. A nagytarcsai elnök beleegyezett orvosa tá­vozásába, de csak azzal a fel­tétellel, hogy várja meg a szomszéd község és az or­vos is. míg Nagytarcsára új doktort találnak. A MEGÁLLAPODÁST saj­nos. a kistarcsai fél nem vet­te komolyan. Ezt bizonyította egy cédula, amelyet január el­ső napjaiban fedezett fel a nagytarcsai elnök a helyi or­vosi rendelő ajtaján. A fel­irat arról tájékoztatta a rende­lésre érkező betegeket, hogy helyettesítés miatt a faluban csak korlátozott időben lesz ezentúl rendelés. A nagytarcsai elnök ezután jogos felliáborpdásában át­ment Kistarcsára. A 6zomszé­Winkler Csaba és Koppány György felvételei Városfon J elenet a jövőből: — Ho­vá megy Kovácsné olyannyira sietősen? — Jaj, lelkem, nem más­hová, mint falufonálni! Szóval ez az: falufon. Ol­vasom a pénteki lapokban, hogy falufonnak nevezték el a falusi nyilvános tele­fonállomásokat, amelyek se­gélykérésre és magánbeszél­getésre egyaránt használha­tók. Az elnevezés egyébként a posta múlt évi pályázatá­nak lezárása után született, midőn a bíráló bizottság döntése a beküldött 716 ja­vaslat közül ezt választotta ki. Örömmel jelenthetjük, hogy újfent gazdagabbak lettünk egy magyar szóval. Falufon, falufon ... Jó szó ez? Szép, szó ez? Vagy talá­ló? Inkább humoros, derűt fakasztó, de nemcsak azért, mert a Fabulonra emlékez­tet. Egyáltalán: szükség volt erre a szóra? Nem értem, miért kell a vidéki telefo­noknak külön nevet adni. A fővárosban — és azon kívül is — megteszi ez is: utcai telefon, nyilvános telefon ... Falun pedig, ahol kevés — vagy egyáltalán nincs — magántelefon, ha úgy tet­szik a házi távbeszélő állo­más, ott bőségesen elegen­dő lett volna kiírni: telefon. Lefogadom, mindenki tud­ta volna miről is van szó. Aki nem, az megérdemli. Végül is ez a lényeg. Végté­re is, ha külön nevet akar­nak adni annak, amit erede­ti nevén is mindeki ismer, hát legyen, nem is emiatt ragadtam írógépet. Hanem azért, mert érzem, a konf­liktus viharos sebességgel közeleg. A pályázat félre­érthetetlenül falusi, községi nyilvános segélykérő távbe­szélő-állomásokról beszél. Mi lesz Gödöllőn, ahol ép­pen a közeljövőben szándé­koznak néhány ilyen beren­dezést felszerelni? Gödöllő város! Telefonjait nem ne­vezhetjük falufonnak, mert földrajzilag, közigazgatási­lag helytelen lenne. Na, ép­pen ide akartam kilyukadni: legyen ez városfon, mert így logikus. \T égül egy gyakorlati uta- ’ sítás: ha itt, Gödöllőn valaki megszólít ben­nünket, felvilágosítást kér­ve, hogy honnan tudja fel­hívni a besnyői nénikéjét, előzékenyen magyarázzuk el, merre találja a legköze­lebbi városfont. Ha tágra- nyílt szemekkel ránkmered és oldalazva, menekülni akar, segítsünk neki azzal, hogy telefont mondunk. Erre a szóra még egy darabig azért szükségünk lesz. Tudják, a gyengébbek kedvéért. Fehér Béla A lakosság) szolgáltatás ellátása céliából a Gödöllői Építőipari Szövetkezet FELVÉTELT HIRDET geblnes rendszerben, az alábbi szakmákra: ASZTALOS. ÜVEGES. PARKETTÁS. PARKETTACS1SZOLO. FESTŐ ES MAZOLO. VILLAVYSZERELÖ. VtZSZERELO. A erbines műhelyeket Gödöllő város közDontlában kívántuk kialakítani. Jelentkezni leheti Gödöllö. Dózsa Gvörev öt «.• a Munkaügyi csoportnál. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA, OLVASÓINK FÓRUMA i

Next

/
Thumbnails
Contents