Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
Sert» W KMnm* 1976. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP A Szovjetunió X. ötéves terve Nyilvánosságra hozták a kongresszusi vita javaslataival kiegészített dokumentumot a szovjet népgazdaság fejlesztésének fő irányairól Mint ismeretes, az SZKP XXV. kongresszusa Alekszej Koszigin kormányfő vezetésével a párt PB tagjai, a tervbizottság vezetői és több ágazati miniszter részvételével 90 tagú különbizottságot alakított azzal a feladattal, hogy a legmagasabb pártfórum harmadik napirendjének vitájában elhangzott, illetve írásban beterjesztett javaslatokat értékelje és döntsön arról, milyen kiegészítések és módosítások kerüljenek be a tizedik szovjet ötéves terv fő irányáról szóló előterjesztésbe. A pártkongresszus a különbizottság jelentése alapján «A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai” címmel, dokumentumot fogadott el, amelyet Moszkvában szombaton hoztak nyilvánosságra. A dokumentum hangsúlyozza: Az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait megvalósítva a szovjet nép új, hatalmas lépést tett élőre a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése, a nép élet- színvonalának emelése, az ország biztonságának szavatolása útján. Jelentős mértékben növekedett az ország gazdasági ereje, emelkedett a társadalmi termelés hatékonysága, még szilárdabbá vált a szovjet társadalom eszmei-politikai egysége. Nagy sikereket értünk el a külpolitikában, a párt XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogram megvalósításában. Megszilárdultak a Szovjetunió nemzetközi pozíciói. Erősödött az együttműködés a testvéri szocialista országokkal. Nőtt a szocializmus hatása a nemzetközi események alakulására. Tovább folytatódott a nemzetközi enyhülés folyamata. Teljesítettük a IX. ötéves terv legfontosabb szociális-gazdasági feladatait. A Szovjetunió népgazdasága nagy ütemben, töretlenül fejlődött. AIX. ötéves terv eredményei A nemzeti jövedelem a IX. ötéves terv során 28 százalékkal emelkedett, a növekedés volumene abszolút értékben 76 milliárd rubel volt. A nemzeti jövedelem növekedésének mintegy négyötöde a munkatermelékenység növekedésének köszönhető. A termelési állóalap másfélszeresére nőtt, értéke 1975 végére meghaladta a 800 milliárd rubelt. A munka termelékenysége az iparban 34 százalékkal, a mezőgazdaságban 22 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés volumene a IX. ötéves tervben 43 százalékkal nőtt. A közszükségleti cikkek termelése 37 százalékkal emelkedett. Következetesen megvalósult a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési programja. Az ötéves terv során ebben az ágazatban a beruházások értéke 131 milliárd rubel volt. A rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdaság bruttó termelése az elmúlt ötéves tervéhez viszonyítva 13 százalékkal növekedett. Évi átlagban a gabona- termelés 181,5 millió tonna, a hústermelés 14 millió tonna, a tejtermelés 87,4 millió tonna volt. A gyapottermés évi átlagban 7,7 millió tonnát tett ki. Mint a dokumentumból kitűnik, a beruházások összvolu- mene az elmúlt ötéves tervben több mint ötszázmilliárd rubel volt. Csupán az iparban mintegy kétezer nagyvállalatot helyeztek üzembe. Magasabb szintre emelkedett a szovjet tudomány, fokozódtak az új technika alkalmazásának méretei, öt év során 16 500 új gép-, berendezés-, készülék- és műszerfajta gyártása kezdődött meg. Közvetlenül népjóléti céloikra — beleértve a lakásépítés és a szociális-kulturális beruházásokat — a nemzeti jövedelem négyötödét fordították. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 24 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak fizetése átlag 20 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 25 százalékkal lett magasabb. Több mint 75 millió dolgozó jövedelmét emelték. A lakosság részére a társadalmi fogyasztási alapokból történt kifizetések és juttatások összege 1,4-szeresére nőtt. A nyugdíjak, segélyek és ösztöndíjak emelésével körülbelül 40 millió ember jutott nagyobb jövedelemhez. A munka utáni jövedelmek és a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések növekedése közben az állami kiskereskedelmi árak szilárdak, változatlanok maradtak. A belkereskedelmi forgalom volumene 36 százalékkal, a lakossági szolgáltatásoké 1,6-szeresére emelkedett, összesen 544 millió négyzetméter területű lakást építettek 'el. Az elmúlt ötéves tervben 56 millió ember lakásviszonyai javultak. Alapjában véve befejeződött az ifjúság általános középfokú képzésére való áttérés. Nagy figyelmet szenteltek a lakosság kulturális színvonala hövelésének, a munka- és pihenési viszonyok javításának. Elmélyült a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-tagországokkal való együttműködés. Következetesen megvalósulnak a szocialista gazdasági integráció komplex programja által előirányzott intézkedések. Sokoldalúbakká váltak a kapcsolatok a fejlődő országokkal. Bővültek a gazdasági kapcsolatok az iparilag fejlett tőkés államokkal, hangzik a dokumentum. A IX. ötéves terv alapvető feladatainak sikeres teljesítésével egy időben bizonyos gazdasági mutatókkal és egyes termékfajták gyártásával kapcsolatos tervfeladatokat nem teljesítették maradéktalanul. Ipari, mezőgazdasági előirányzatok A dokumentum a továbbiakban a többi között rámutat: A X. ötéves terv újabb fontos szakasz a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében,, u. társadalmi viszonyok tökéletesítésében és az új ember kialakításában, a szocialista életforma fejlesztésében. A X. ötéves terv fő feladata a kommunista párt irányvonalának következetes megvalósítása a nép élete anyagi és kulturális színvonalának emelésére, a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése és hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a munka minőségének a népgazdaság minden láncszemében való lehető legnagyobb mértékű javítása alapján. A terv az ötéves »dőszakra előirányozza a nemzeti jövedelemnek a kilencedik ötéves tervhez viszonyított 24—28 százalékos növelését, a lakosság egy főre eső reáljövedelmének 2i)—22 százalékkal történő emelését. A munka termelékenységének növeléséből származik majd a nemzeti jövedelem emelkedésének 85—90 százaléka, az ipari termelés növekedésének mintegy 90 százaléka. Az Ipar alapvető feladata a népgazdaság és a lakosság taükségletének teljesebb kielégítése jó minőségű termékekkel, a termelés műszaki felújításának és intenzifikálásának biztosítása minden ágazatban. Ennek érdekében az ipari termelést az ötéves Időszakban 35—39 százalékkal kell növelni, ezen belül a termelési eszközök gyártását 38—42 százalékkal és a fogyasztási cikkek előállítását 30—32 százalékkal kell emelni. A terv szerint 1980-ban el kell érni 1340—1380 milliárd kilowattóra villamos energia előállítását. Az erőművekben 67— 70 millió kilowatt kapacitást kell üzembe helyezni, ezen belül az atomerőművekben 13—15 millió kilowattot. 1930-ban a kőolajtermelésnek, beleértve a gázkondenzátumot, el kell érnie a 620—640 millió tonnát, a gáztermelésnek a 400—135 milliárd köbmétert, a széntermelésnek a 790— 810 millió tonnát. A Szovjetunióban a terv szerint 1980-ban 160—170 millió tonna acélt állítanak elő, a vegyi és a petrolkémiai ipar termelése 60—65 százalékkal növekszik, a műtrágyatermelés eléri a 143 millió tonnát, a vegyiszálak és fonalak termelése az 1450— 1500 ezer tonnát. A könnyűipar termelése a kilencedik ötéves tervhez képest 26—28 százalékkal növekszik majd, 1980-ban a szövetgyártás eléri a 12,5—13,1 milliárd négyzetmétert, a kulturális-jóléti és háztartási rendeltetésű áruk termelése 1,6-szeresére emelkedik. A mezőgazdaság fő feladata az, hogy „biztosítsa a mezőgazdasági termelés további növekedését és nagyfokú stabilitását, a földművelés és állattenyésztés hatékonyságának lehető legnagyobb emelését a lakosság élelmiszer-szükségleteinek és az ipar nyersanyagigényeinek teljesebb kielégítése, a mező- gazdasági termények szükséges állami tartalékainak létrehozása érdekében.” A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az előző ötéves terv megfelelő időszakához képest 14—17 százalékkal emelkedik. A kolhozokban és szovhozokban a munka termelékenysége 27—30 százalékkal növekszik. Gabonából évi átlagban 215—220 millió tonnát takarítanak be. 1980-ban biztosítva lesz legkevesebb 9 millió tonna nyersgyapot termesztése. E gazdasági ágazat céljaira 171.7 milliárd rubelt fordítanak. Folytatódik a műszaki korszerűsítés, az új technika bevezetése, a termelés ipari módszerei és a haladó technológia bevezetése alapján. Szociális fejlesztés, életszínvonal A dokumentum ezt követően felvázolja a szociális fejlesztés és az életszín vonal-,emelés átfogó programját. Megállapítja: A gazdasági fejlődés és a társadalmi termelés hatékonyságának növelése alapján biztosítják a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a szocialista életforma következetes fejlesztését, a szovjet társadalom szociális struktúrájának további tökéletesítését. E célok érdekében javítják a szociális és munkakörülményeket, fokozódik a munka alkotói jellege, emelik a lakosság jövedelmét, növelik a fogyasztás színvonalát és tökéletesítik struktúráját, előirányozzák a lakosság közszükségleti cikkekben mutatkozó keresletének teljesebb kielégítését. Nagy méretekben folytatódik a lakásépítés. Emelik a dolgozók általános műveltségi, kulturális és műszaki színvonalát. Tovább fejlesztik a szocialista demokráciát. Szorosan öszekapcsolják az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. 16—18 százalékkal emelik a munkások és alkalmazottak bérét. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelme átlagosan 24—27 százalékkal növekszik. A kedvezmények és juttatások összege 28—30 százalékkal lesz nagyobb. Javulnak a dolgozó nők élet- és munkakörülményei. Bővítik a gyermekintézmények és az iskolák hálózatát: 2,5—2,8 'millió hellyel építenek bölcsődéket és óvodákat. Növelik az úttörőtáborok, a serdülőkorúak és a fiatalok számára pedig a sportlétesítmények számát. Továbbra is biztosítják az alapvető élelmiszerek és egyéb árucikkek állami kiskereskedelmi árának stabilitását és a szükséges feltételek megteremtése, az árukészletek felhalmozásának mértéke szerint csökkentik az egyes termékfajták árát. A kiskereskedelmi forgalmat 27—29 százalékkal növelik. összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület felépítését irányozzák elő. Biztosítják a lakosság egészségvédelmének további javítását, a kórházi ágyak száma Í980-ra eléri a mintegy 3,3 milliót. Fejlesztik a népművelési rendszert, hogy az megfeleljen a tudományos-műszaki haladás követelményeinek, a dolgozók kulturális-műszaki és általános műveltségi színvonala szüntelen emelése feladatainak. Javítják a szakmunkások és szakértők képzési színvonalát. Legalább hétmillió tanuló számára építenek új Iskolákat, ezen belül mintegy 4,5 millió tanuló számára a falvakban. Fejlesztik az úttörőpaloták és -házak, az ifjú technikusok és természetbarátok számára a foglalkozási körök, gyermekklubok, sport- és zeneiskolák hálózatát. A dokumentum 9.6 millió felső- és középfokú képzettséggel rendelkező szakember kiképzését irányozza elő. Emelkedni fog a kulturális-népművelési intézmények munkájának színvonala. Fejlődik a könyvkiadás, a könyvkereskedelem, a televízió- és rádióhálózat. Bővülnek a színes- televízió-adások. a sztereóadások, a filmszínházhálózat és a filmgyártás anyagi bázisa. Az új ötéves tervben a külkereskedelmi forgalom volumene 30—35 százalékkal növekszik. A dokumentum a továbiakban rámutat: Nemzetközi együttműködés Minden eszközzel el kel] mélyíteni és bővíteni a szocialista országokkal megvalósított gazdasági és tudományos- műszaki együttműködést a kölcsönös előnyök, valamint az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás alapján. Biztosítani kell azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyeket a szocialista gazdasági integráció komplex programja és a KGST tagállamai sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980-ra szóló összehangolt terve irányoz elő. Tovább folytatódik a Szovjetunió és az érdekelt KGST- országok erőfeszítéseinek egyesítését célzó munka olyan feladatok közös, átfogó megoldására, mint az alapvető nyersanyagfajták, tüzelőanyagok feltárásának és termelésének, a gépgyártásnak, valamint a közszükségleti cikkek termelésének bővítése. Biztosítani kell a Szovjetunió és a többi KGST-tag- állam erőfeszítéseinek még szorosabb koordinálását és egyesítését o tudományos-műszaki fejlesztési feladatok megoldásában. A dokumentum előirányozza a Szovjetunió és a fejlődő országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kiszélesítését és megszilárdítását, hosszú távú, szilárd és kölcsönösen előnyös alapokon, elősegítve ezen országok nemzet- gazdaságának fejlődését és gazdasági függetlenségük megszilárdítását, tudományos-műszaki potenciáljuk növekedését. Az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elveiből kiindulva és figyelembe véve a kibontakozó nemzetközi enyhülést, a Szovjetunió tovább fejleszti kereskedelmét a kölcsönösen előnyös gazdasági, valamint tudományos-műszaki együttműködést hosszú távú alapokon, az iparilag fejlett tőkés államokkal. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumában foglalt tételek megvalósítása érdekében meghozzák azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a gazdaság, a tudomány és technika, a környezetvédelem területén és más területeken való nemzetközi együttműködés kiszélesítésére és elmélyítésére irányulnak< A Szovjetunió, az ország valamennyi népének és nemzetiségének testvéri és megbonthatatlan egységében, magabiztosan halad a kommunizmushoz vezető úton, rendületlenül követi a kommunista párt által kidolgozott irányvonalat. A szovjet társadalom előtt álló új, ötéves időszakot a gazdasági és kulturális építés még hatalmasabb méretei jellemzik. A tizedik ötéves terv teljesítése jelentős mértékben fokozza az ország gazdasági erejét és biztosítja a nép jólétének további emelését. A X. ötéves terv éveiben még teljesebb mértékben domborodik ki a fejlett szocializmus fölénye és alkotóereje, még szervesebben összefonódnak a társadalom, a kollektívák és minden egyes ember érdekei. Az ország társadalmi-gazdasági fejlődésében elért eredmények nagy nemzetközi jelentőségűek. Az új ötéves terv megvalósítása még jobban megszilárdítja a Szovjetunió nemzetközi pozícióit, elősegíti a szocializmus világrendszerének további erősödését, a békéért és a társadalmi haladásért küzdő összes erő összeforrottságát — hangoztatja végül a dokumentum. Öt földrész Moszkvára tekintett KUBA. A kubai közvélemény nem lankadó figyelemmel kísérte a világ első szocialista állama kommunistái kongresszusának utolsó munkanapját is. A nyolcórai időeltérés folytán pénteken már a kora reggeli órákban vezető hírként számoltak be a kubai rádióállomások arról, hogy Leonyid Brezsnyevet választották újra az SZKP főtitkárává. BELGIUM. Valamennyi francia nyelvű belga lap beszámol szombaton arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a párt vezető testületéinek megválasztásával befejezte tanácskozásait. FRANCIAORSZÁG. A francia sajtó, amely mindvégig élénk érdeklődéssel kísérte az SZKP XXV. kongresszusát, szombaton is vezető helyen számol be a kongresszus befejezéséről. A lapok kiemelik, hogy a kongresszus jóváhagyta és megerősítette az SZKP vezetői által folytatott politikát. ,.A XXV. kongresszus a stabilitás és a folyamatosság kongresszusa volt” — hangsúlyozza például a l’Aurore. A l’Humanité közli Gaston Plissohnier-nek, a kongresszuson részt vett FKP-küldöttség vezetőjének hazaérkezésekor adott nyilatkozatát. LENGYELORSZÁG. „Az SZKP XXV. kongresszusa kijelölte a kommunista társadalom építésének és a nemzetközi biztonság megszilárdításának átfogó programját” — állapítja meg szómba*! kommentárjában a Trybuna Ludu. Ez a program a XXIV. párt- kongresszuson elfogadott irányvonal folytatását és továbbfejlesztését jelenti. A testvéri együttműködés nagyszerű megnyilvánulása Szovjet munkások a gázvezeték építésén „Az a tény, hogy a vezeték egyik szakaszát a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának tiszteletére, a másik szakaszát pedig most, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa tiszteletére határidő előtt megépítették, a kommunista öntudat, a proletár internacionalizmus, a magyar—szovjet barátság és testvéri együttműködés nagyszerű megnyilvánulása.” (Részlet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Testvériség földgázveze- ték építőit köszöntő leveléből.) átadtuk. Az idővel vívott kemény küzdelemben nehéz feladatokat vállalt a V. J. Voz- nyak vezette szigetelő és a B. V. Varganov vezetésével dolgozó hegesztőbrigád is. J. V. Scsepkin, a Szojuzzag- rangaz magyarországi építkezésének vezérigazgatója mondta: — Az első szakasz határidő előtti átadását a magyar párt- kongresszus tiszteletére — folytatásra méltó hagyománynak tekintették a vezetéken dolgozók. Mikor az építők közössége megtudta, hogy az SZKP XXV. kongresszusa február 24-én kezdi meg munkáját, együttes elhatározással vállalta, hogy a második szakaszt a tervezettnél 37 nappal korábban adja át. E cél érdekében valamennyi brigád ösz- szefogott, s a vezeték egész vonalán szocialista munkaverseny bontakozott ki a feladatok mielőbbi teljesítéséért. E versenyben egyforma erővel, lelkesedéssel vettek részt az építkezés magyar és szovjet dolgozói. Ennek köszönhető, hogy a vezetéket a vállaltnál is előbb, a határidőnél körülbelül két hónappal korábban Tudtuk: szükség van a gázra A Szojuzzagrangaz Szovjet —Magyar Gázvezetéképítési Igazgatóságának vámosgyörki telepén katonás rendben sorakoznak a hatalmas méretű, nagy teljesítményű teherautók, munkagépek. A fürge terepjárók szinte eltörpülnek az óriások között Ezen a telephelyen sikerült megtalálnunk a szigetelő- és hegesztőbrigád vezetőjét és néhány tagját. A beszélgetésre az „esztergamű- helvben”. egy régi autókarosz- szériára emlékeztető ideiglenes kis éoiiletben került sor. A brigádtagok érkezését az aitó folyamatos nyikorgása jelzi, Valamennyien a hideg elA
