Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

1976. MÁRCIUS 2., KEDD ALEKSZEJ KOSZIGIN ELŐADÓI BESZÉDE (Folytatás a 3: oldalról) nál kötelesek szem előtt tartani az összgazdasági hatékonyság kritériu­mait. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az ösz- szes országgal fejlesztjük külkeres­kedelmi kapcsolatainkat. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megva­lósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük. A szocia­lista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokol­dalú integrációs intézkedések egyez­tetett terve, amelyet a KGST Taná­csa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együtt­működésüknek. Számos nagyon fon­tos népgazdasági problémát csak kö­zös, egyesített erőfeszítéssel lehet megoldani, hosszú távú komplex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialis­ta országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látniuk. A testvéri szocialista országokkal való kereskedelmünk különleges jel­legű. Tükrözi azokat a szilárd gaz­dasági kapcsolatokat, amelyek a szo­cialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában szület­tek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságát a szocialista közösség or­szágainak politikai egysége és barát­sága szavatolja, a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések elő­állítása, a tudományos-műszaki ta­pasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szükséges va­lamennyi testvéri ország népgazda­sága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő országokkal való együttműködése a tartós és kölcsö­nösen előnyös munkamegosztás jel­legét öltse. Ezeknek a céloknak fe­lel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szággal kötött hosszú távú gazdasá­gi együttműködési megállapodás és szerződés. A nemzetközi feszültség enyhü­lésének viszonyai között új minősé­get kapnak a fejlett tőkésországok- hoz fűződő gazdasági kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmányában rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amely­nek keretében nagy volumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépíten­dő ipari objektumok felszereléséről, illetve szovjet szervezetek részvéte­léről nyugati államok ipari létesít­ményének építésében. Kereskedelmi és gazdasági kap­csolataink természetesen gyorsab­ban fejlődnek majd azokkal az or­szágokkal, amelyek őszinte készsé­get mutatnak az együttműködésre' és szírjükön viselik a fejlesztéshez szükséges normális, egyenjogú fel­tételek biztosítását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széles körű és szilárd gazdasági kapcsola­tok kialakítása, amelyek népgazda­sági terveinkben is tükröződnek. Köileményt adtak ki az MSZMP küldöttségének lilSZK-beli látogatásáról Közleményt adtak ki az MSZMP Központi Bizottsága küldöttségének látogatásáról, amely Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkárának ve­zetésével, a Német Kommu­nista Párt vezetőségének meg­hívására 1976. február 21—28. között tett látogatást az NSZK- ban. A magyar pártküldöttséget fogadta Herbert Mies, a Né­met Kommunista Párt elnöke. A megbeszélések során a két párt képviselői megelége­déssel állapították meg, hogy a Német Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkás­párt kapcsolatai jók. A ma­gyar pártküldöttség NSZfC- beli látogatása hozzájárult a magyar kommunisták és a szövetségi köztársaság kom­munistái testvéri kapcsolatai­nak erősödéséhez. Megállapod­tak a kölcsönösen gyümölcsö­ző együttműködés továbbfej­lesztésének kérdéseiben. Az elvtársi, baráti légkör­ben lefolytatott megbeszélé­sek megerősítették, hogy a Német Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkás­párt között teljes a nézetazo­nosság. Az Angolai Népi Köztársaság és Zaire normalizáita kapcsolatát Az ötéves terv szociális és gazda­sági feladatai kapcsán, az irányel­vek tervezete kifejti az anyagi ter­melés további fejlesztésének, struk­turális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala ja­vításának, illetve emelésének prog­ramját. Az egész társadalmi terme­lés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túl­haladja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35— 39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos­műszaki fejlesztés meggyorsításá­ban. Az A csoportba tartozó ágaza­tok termelése 38—12 százalékkal nö­vekszik. A célkitűzések hatalmas feladato­kat tűznek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettsé- gük ellenére reálisak és jó gazdál­kodás esetén túlteljesíthetek. Az anyagi termelés műszaki szín­vonalának emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legtöbb szerep a gépgyártásé, és mindenek­előtt a munkaeszközök gyártásáé, amely ágazat öt év alatt hozzávető­legesen 1,6-szeresére növekszik. Eközben kiemelt növekedést irá­nyoztak elő az atom-, a fémkohá­szati és vegyigép-gyártásnak, vala­mint az elektronikai, a rádióelekt­ronikai iparnak, a szerszámgépgyár­tásnak és a műszeriparnak. A kitűzött feladatok bonyolultak, de meg tudunk birkózni velük. Gépgyártásunk jelentős mértékben korszerűsített szerszámgépparkkal rendelkezik. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb feladatokra is, ame­lyek gépiparunk néhány ága előtt állnak. Az- energetikai gépgyártás terén az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek szá-t mára szükséges gépek gyártását. A következő években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fej­lődik. A mezőgazdasági gépgyártás az öt­éves tervidőszakban csaknem 1,5- szer több gépet gyárt, mint a meg­előzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Intézkedéseket foganatosítottak, hogy tovább nö­veljék a gépek megbízhatóságát, élettartamát, gazdaságosságát. Bővül a fémkohászati berendezé­sek gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. A nehézgépgyártás fejlesztése le­hetővé teszi belső szükségleteink ki­elégítését s külföldi szállítási köte­lezettségeink teljesítését. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, amely gaz­daságfejlesztésben saját energetikai és tüzelőkészleteire támaszkodik. Ez gazdaságunk komoly előnye és sza­kadatlan fejlődésének fontos előfel­tétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhassuk, el kell érni a készletek racionális és gazda­ságos kiaknázását. Már a tizedik ötéves tervben je­lentősen bővül a szén felhasználása az elektromosáram-termelésre. A földgáztermelés a kilencedik ötéves tervidőszakhoz .viszonyítva, körülbe­lül másfélszeresére, technológiai cé­lokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolajfeldolgozás 25—30 százalékkal emelkedik. A tüzelő- és energetikai mérleg struktúrájának tökéletesíté­sére vonatkozó intézkedések meg­valósítása, valamint az összes tüze­lő- és energiafajták ésszerűbb fel- használása 1980-ban feltétlenül több mint 150 millió tonna fűtőanyag megtakarításával jár. Ezek az intéz­kedések biztosítják az ország nor­mális energiaellátását és megterem­tik a feltételeket az összes népgazda­sági ágazat folyamatos fejlődésében. A X. ötéves tervben a gazdasági tevékenység méretei, a korszerű tech­nikai folyamatok sajátossága az iparban és különösen olyan ágaza­tokban, mint a fémkohászat és a vegyipar, különleges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvé­delemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok többségében nagy ösz- szegeket irányoztak elő. Gyakorlati alkalmazást nyernek a légkörszeny- nyeződés elleni harc új eszközei és módszerei. Intézkedéseket tervezünk a víz- és erdőtartalékok komplex ésszerű fel- használására és védelmére. Vala­mennyi ipari ágazatban átállnak az ipari szennyvizek újbóli felhaszná­lására. A légköri szennyeződés, az ipari vízfelhasználás 1980-ban az 1975-ös szinten marad. A X. ötéves tervben a mezőgaz­daság fejlesztésére 171,7 milliárd ru­belt, vagyis a beruházási összvolu- men több mint egynegyedét fordít­juk. Jelentős anyagi eszközöket for­dítunk azokra az ipari ágazatokra, amelyek gépekkel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel lát­ják el a falut. A kolhozok és szov- hozok nagymennyiségű új techni­kát és szállítóeszközt kapnak, nymo­don a X. ötéves tervben jelentős mértékben hozzájárulunk a mező- gazdaság fejlesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézkedések alapján a mezőgazdaság évi átlag­termelésének 14—17 százalékkal kell növekednie. A gabonatermelésnek évi átlagban 19—21 százalékkal kell emelkednie és az 1976—1980-as idő­szakban el kell érnie az évi 215— 220 millió tonnát. A tervmutatókat minimálisaknak kell tekinteni, mert az erre szánt anyagi-műszaki források kedvező időjárási viszonyok között magasabb mutatók elérését is lehetővé teszik. A mezőgazdasággal szorosan ösz- szefügg a könnyű- és élelmiszeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a ter­melés ezen a téren 26—28 százalék­kal növekszik. Egészében véve a közszükségleti cikkeket előállító ágazatokban a termelés 30—32 szá­zalékkal emelkedik. A IX. ötéves tervben a könnyű­ipar és a közfogyasztási cikkeket gyártó más iparágak fejlesztésére nagy összegű beruházásokat hajtot­tunk végre. Ennek eredményekép­pen számos olyan áru, amely nem­rég még hiánycikknek számított, jelenleg elegendő mennyiségben ta­lálható a kereskedelemben. A X. ötéves terv előirányozza minden közlekedési ágazat teherfor­galmának 30 százalékos és az utas­szállítás 23 százalékos növelését. A vasúti közlekedésben nagysza­bású intézkedéseket teszünk az át­bocsátó és szállítási képesség bőví­tésére, a konténeres szállítás fejlesz­tésére, amely nagy megtakarítást tesz lehetővé, valamint a közlekedés műszaki színvonalának emelésére. A terv szerint körülbelül 3000 kilo­méter új vasútvonalon indul meg a közlekedés. Mint ismeretes, nagy munkaprogramot irányoztunk elő a Bajkál—Amur vasútvonal építésé­ben. Ennek a vasútvonalnak egyes szakaszai ezekben az években üzem­be lépnek. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a KAMAZ, a ZIL és a BELAZ autógyárakból. A hírközlés minden ágazata fej­lődik. Az interurbán telefonvonalak hossza 1,6-szeresére, a városi és falusi telefonkészülékek száma 1,4- szeresére emelkedik. A beruházások megszervezése nagyban meg fogja határozni az ipar, a mezőgazdaság és a közleke­dés minden ágazata elé kitűzött feladatok megoldását Az új ötéves tervben a beruházá­sok volumenének szigorú összhang­ban kell lennie pénzügyi és anyagi erőforrásai nkkal. Éppen ezt a felfogást rögzíti a Központi Bizottság által jóváha­gyott, a fő irányokra vonatkozó ter­vezet. A termelőerők területi elhelyezé­se. A Szovjetunió egységes gazdasá­gának keretében a X. ötéves terv­ben jelentősen megszilárdulnak az ország szövetséges köztársaságai és körzetei közötti gazdasági kapcsola­tok, fokozódik a munka területi megosztásának hatékonysága, nö­vekszik minden köztársaságnak, minden körzetnek az összállami fel­adatok megvalósításához való hoz­zájárulása. A párt lenini nemzeti­ségi politikájával összhangban mód lesz minden szövetséges és autonóm köztársaság, gazdasági körzet, auto­nóm terület és nemzetiségi körzet jelentős gazdasági fellendülésére. Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését öt­éves tervek határozzák meg. A szov­jet emberek több nemzedéke szá­mára az ötéves tervek a kommu­nista nevelés nagyszerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének ne­vezik. A szovjet gazdaság elérkezett ahhoz a korszakhoz, amikor az em­berek szükségleteinek jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő kielé­gítése, továbbá a legújabb techniká­nak és technológiának a termelési folyamatban való alkalmazása a to­vábbi előrehaladás feltételévé válik. Egész munkánk minőségének nö­velése a társadalmi vagyon éssze­rűbb és gondosabb felhasználását szolgálja majd. Megvan mindenünk, hogy sikere­sen teljesítsük az új ötéves terv által kitűzött feladatokat. A szovjet nép mélységesen bízik a pártban, hisz abban, hogy a párt által kitűzött célokat elérjük. Üjabb tanúbizonyságként szolgál erre az al­kotó szellem és politikai aktivitás és eredmények, amelyekkel a szovjet nép a párt XXV. kongresszusát kö­szöntötte. A XXV. kongresszus meggyőzően példázza a kommunista párt bel- és külpolitikájának egységét. .Jellegét és célkitűzéseinek összes­ségét tekintve az új ötéves terv a béke, a nemzetközi enyhülés további elmélyítésének ötéves terve. Az em­beriség számára ismét tanúbizony­ságként szolgál arra, hogy a szovjet nép mélységesen érdekelt a békés építésben s a kommunista párt és a szovjet állam békeszerető politikát folytat. Elvtársak! Előttünk a kommunista társada­lom szovjetunióbeli felépítésének új ötéves terve. A párt, az egész szov­jet nép alkotó és teremtő munkája ezekben az esztendőkben arra irá­nyul, hogy teljesítse a XXV. kong­resszuson kitűzött magasztos felada­tokat. Kongresszusunk menete még inkább elmélyíti azt a meggyőződé­sünket, hogy az ötéves tervet a hős munkásosztály, a dicső kolhozpa­rasztság és a népi értelmiség új tör­ténelmi sikerei fémjelzik, nagy le­nini kommunista pártunk eszméinek diadalaként Közleményt adtaik ki Aigos- tinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság és Mobutu Sese Seko zairei elnök brazzaville-i tárgyalásairól. A dokumentum tanúsága szerint a két elnök megállapodott az Angolai Né­pi Köztársaság és Zaire' kap­csolatainak normalizálásáról. A felék megegyeztek abban, hogy országuk területéről egyetlen más ország ellen sem indul ki harci cselekmény. A tárgyalások folyamán intézke­déseket hoztak a zairei és an­golai határ sérthetetlenségé­nek biztosítására, továbbá a menekültek hazatelepítésében való együttműködésre és a kö­zös közlekedési vonalak hasz­nálatára vonatkozólag, Az ADN megjegyzi, hogy ango­lai területen halad át annak a vasútvonalnak az egyik sza­kasza, mely a zairei rézlelő- helyéket az Atlanti-óceán partjaival köti össze. A közlemény hangsúlyozza, hogy a két ország kapcsolatai­nak normalizálási folyamata a szuverenitás és a területi in­tegritás tiszteletben tartásán, valamint más államok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elvén alapul majd. A hozott határozatok gya­korlati megvalósítása céljából miniszteri szintű állandó ve­gyes bizottságot hoztak létre. Mint ismeretes, Zaire az imperialista barát, szakadár angolai szervezeteket, az FNLA-t és az UNI'TA-t támo­gatta az angolai polgárhábo­rúban. A két ország viszonyá­nak rendezését a szombaton és vasárnap Brazzaville-ben meg­tartott csúcstalálkozó hozita meg. A váratlan találkozó te­tő alá hozásában nagy szerepe volt Marien Ngouabinak, a Kongói Népi Köztársaság el­nökének. Kissinger a közeljövőben újból Moszkvába utazik Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a közeljövő­ben újból Moszkvába utazik, hogy folytassa a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sával kapcsolatos tárgyaláso­kat — jelentette be hétfőn Ronald Nessen, a Fehér Ház szóvivője. Hozzáfűzte, hogy az újabb moszkvai látogatás idő­pontját még nem tűzték ki. A szóvivő közelebbi felvilá­gosítást nem adott a\SALT- tárgyalások jelenlegi állásáról, de hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak a tárgyalásokon tanúsított álláspontját, „egy­hangúlag helyeselték mind­azok, akiknek véleményét a külügy-, a hadügyminiszté­riumban, valamint a CIA-nél kikérték’’. PHNOM PENH Tömegtüntetés az agresszió ellen A hanoi Nhan Dán hétfőn reggel beszámol a kambodzsai fővárosban, Phnon Penh- ben február 28-án megtartott tömegtüntetésről és nagygyű­lésről, amelyen több mint tíz­ezer ember vett részt. A nagy­gyűlés ismételten megállapí­totta, hogy február 25-én F— 111-es sugárhajtású bombázók két íziben hajtottak végre orv­támadást Siemréap város el­len, majd három 500 kilo­grammos és két kisebb bom­bát ledobva eltűntek Thaiföld irányába. A támadásnak 15 halálos és 30 sebesült áldoza­ta van. A Nhan Dan a kambodzsai hírekhez hozzáfűzi: az újabb hitszegő agresszió bizonvsrí arra, hogy bizonyos amerikai körök nem tanultak a ke­mény történelmi leckéből. A töbo mint ötéves kambodzsai háború j ült felett nemcsak a kambodzsai nép mondott íté­letet, hanem az egész haladó emberiség. Csalódnak, ha azt hiszik, hogy újaibb kísérleteik kedvezőbb fogadtatásra szá­míthatnak. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány nyilatko­zatot tett közzé, amelyben határozottan elítéli a kambod­zsai Siemréap tartományi köz­pont ellen, február 25-én ame­rikai gyártmányú repülőgé­pekkel intézett bombatáma­dást. A VDK kormánya már ko­rábban elítélte a Kambodzsát ért bombázásokat. Portugália Lejárf a hérsfop Az új szabályozás irányelvei A portugáliai bérszerkezet szabályozására hivatott tör­vényt adott ki vasárnap a lisz- szaboni kormány. Intézkedé­sei a munkabeszüntetések és a kényszerelbocsátások meg- ritkítását célozzák, A részletes irányelveket mindazonáltal csak március 5_e után hozzák nyilvánosságra. Vasárnap járt le Portugáliá­ban annak a rendeletnek a hatálya, amellyel tavaly no­vemberben elrendelték a bér­stopot. Több szakszervezet máris bejelentette, hogy jövő héten sztrájkokat szervez a dolgozók követeléseinek alátámasztásá­ra az új kollektív szerző-lések most soron következő tárgya­lásain. NSZEP \ megyei küídöttértekezlctek következnek A Német Szocialista Egység­pártban a hét végén 41 járási és városi küldöttértekezletet tartottak, s ezzel befejezték a pártválasztásoknak ezt a sza­kaszát. A kongresszusra való előkészület során hátra van­nak még a megyei küldöttérte­kezletek. fiz anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján

Next

/
Thumbnails
Contents