Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

1976. MÁRCIUS 2., KEDD sJtmm) Gyorsabb tempóban! Munkáslakás-építés Százhalombattán JÁRÁSRÓL — JÁRÁSRA (3.) Egységes szövetkezeti gazdaság alakúit a szigeten Egyenletes fejlődés a szentendrei járásban Százhalombattán tavaly 280 lakást adtak át, többet, mint az előző évek bármelyikében. A lakások zömébe — a koráb­bi gyakorlatnak megfelelően — munkáscsaládok költöztek. Elsősorban a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű dolgozói. Néhány otthont pedagógusok, építő­ipari munkások, alkalmazot­tak és a szolgáltatásban dol­gozók vettek birtokukba. Az átadott lakásoknak csaknem a fele tanácsi bérlakás volt, a többi szövetkezeti. A városban azonban to­vábbra is gond a lakás. Je­lenleg 800 igénylőt tartanak nyilván. Ez az összlakosság­nak nyolc százaléka. Az igénylők több mint három­negyede munkás. Részint olyan emberek, akik nem egé­szen százhalombattai illlető- ségűek, hiszen még csak mun­kájuk révén kötődnek a tele­püléshez. Van, aki munkás- szálláson lakik, s van, aki minden héten, vagy minden­nap hazautazik családjához. Sokan a környező települések­ről — Iváncsa, Ercsi, Érd stb. — naponta járnak be dolgoz­A Forte Fotokémiai Ipar pártibizottsága figyelemmel kí­séri, s fokozatosan javítja a vállalatnál dolgozó 784 nő helyzetét, munkakörülményeit. Mint Sasvári Józsefné, nőfele­lős elmondta: a folyamatosan termetlő vállalatnál a nők többsége egy vagy két műszakban dolgozik (a kisgyermekesek valameny- nyien egy műszakba járnak). Csak néhányam — saját ké­résre — vesznek részt a har­madik műszak munkájában. A Fortéban dolgozó asszo­nyoknak nem okoz gondot kis­gyermekük elhelyezése; ame­lyik apróságnak nem jut hely a vállalat óvodájában, vagy bölcsődéjében, azt a tanács óvodáiban helyezik el. A több gyermekes családo­kat és az egyedülálló anyákat más módon is támogatják: se­gélyek céljára az idén 70 ezer forintot tartalékol a gyár. A nők továbbképzéséről is gondoskodnak a Forte vezetői. Évente indítanak szakmunkás­képző tanfolyamot, kihelye­zett általános iskolai osztály működik a gyárban, s a közép­es felsőfokú képzésben 39 nő vett részt. Jó kezdeménye­zésnek bizonyult a legutóbb, hogy ösztönzik a gyermekgon­dozási szabadságon levő kis­mamákat: tanuljanak, érettsé­gizzenek. Jelenleg a százötven­ből 6-an járnak iskolába. A pártbizottság felfigyelt arra a kedvezőtlen jelenségre is, hogy nagyon sok feladat hárul a középkorú nőkre: helyt kell állniuk a könnyebb munkát végző terhes kisma­mák helyett, a beteg gyerme­küket ápoló, s emiatt beteg­Jelenleg 218 lakás építésé­re van szerződés. Ez nyolc épületet jelent. Az első lakó­háznak eredetileg 1975 de­cemberére kellett volna elké­szülnie, azonban a határidőt februárra módosították. Ekkor sem történt semmi, s a jelek szerint csak a nyáron lehet majd birtokba venni. Miért késik a kivitelezés? Az egyik ok, hogy a szüksé­gesnél jóval később kezdődött meg a terület rendezése, köz­művesítése. Jelenleg is hat kivitelező vállalat dolgozik a helyszínen. Fektetik a víz­gáz- és villanyvezetéket, épí­tik az út- és csatornahálóza­tot. Ez a körülmény akadá­lyozza — mondják — a Budai Járási Építőipari Szövetkezet munkáját. Igaz, a szövetkezet az építkezés kezdetén erejét meghaladó munkára vállalko­A községi, nagyközségi taná­csok megyeszerte értékelik a végzett munkát és megbeszé­lik a további teendőket. A vég­rehajtó bizottságok a legtöbb helyen már beszámoltak ta­valyi tevékenységükről, érté­kelték a tanács pénzügyi, költ­ségvetési, területfejlesztési munkáját, az idei pénzügyi terveket és a községfejlesztés feladatait is meghatározták. A ráckevei járásban már számos helyen tartottak vb- ülést, tanácsülést Dunavar- sányban az idei költségvetést vitatták meg. Taksonyban az elmúlt év munkáját értékel­ték és a pénzügyi terveket hagyták jóvá. Dunaharasztin a pénzügyi kérdések mellett többek között a 2-es számú óvoda önállósításáról, s a veze­tői jogkörről tárgyaltak, Dél­egyházán az adóhatósági tevé­kenységgel foglalkoztak. Ha­lásztelken, D ömsödön. Lóré­ven ugyancsak a tanács pénz­ügyi tervei szerepeltek a napi­renden. A ráckevei nagyköz­zott, Természetesen az sem közömbös, hogy az érdi szö­vetkezetnek másutt — Soly­máron, Diósdon — is van ilyen elkötelezettsége. Jobb együttműködést A lemaradásért a megren­delő a beruházót, a beruházó a megrendelőt okolja. A kivi­telezőt többnyire szárnyaik alá veszik. Valószínű, az együttműkö­désben lehet a hiba. Hiszen a munkáslakás-építés gyorsí­tása nem szülhet egyéni sé­relmet, nem növelheti, nem csökkentheti egyik vagy má­sik szerv érdemét, érdekét. A lé.adat fontossága a döntő, s az eddigieknél jobb együtt­működés szükséges. Ez nem­csak a jelen, hanem a jövő szempontjából is fontos. ségi tanács végrehajtó bizott­ságának ülésén a költségveté­sen kívül az átruházott hatás­körök gyakorlásának tapaszta­latairól adtak számot, Kiskun- lacházán intézkedési tervet fo­gadtak el a kisállattenyésztés fejlesztéséről. Tökölön, a helyi sportkör tevékenységét és a tanácsi intézmények (iskola, könyvtár, művelődési ház, stb.) gazdálkodásának tapasztala­tait összegezték. A szentendrei járásban feb­ruárban kezdődtek a tanács­ülések. A végrehajtó bizottsá­gok mindenütt a középtávú pénzügyi távlati terveiket tár­gyalták. Csobánkán a végre­hajtó bizottság ülésén a köz­ség kereskedelmi ellátásáról is szó volt, a tanácsülésen pe­dig a nem megfelelő szociális körülmények között levő tele­pek felszámolásának feladatát tűzték napirendre. Pócsmegye- ren a tavalyi év gazdálkodá­sáról adtak számot, s jóvá­hagyták az idei költségvetést. Szentendrét s környékét jár­va, az embert rabul ejti a rég­múlt idők hangulata. A táj varázsa szinte feledteti, hogy a szorgos termelő munka te­remti meg a határainkon túl is híres kulturális élet, művé­szeti tevékenység és az ide­genforgalom anyagi alapjait. Erről a szorgos termelő mun­káról és a politikai életről, a szocialista építés eredményei­ről és a további feladatokról beszélgettünk Matók Lajossal, a szentendrei járási pártbi­zottság első titkárával és Pá­pai Lajossal, a gazdaságpoliti­kai osztály vezetőjével. • Kérem, foglalják össze a IV. ötéves tervben elért gaz­dasági és településfejlesztési eredményeket, a járás gazda­sági életében végbement fej­lődést. — Járásunk gazdasági ága­zatai a IV. ötéves tervben egyenletesen fejlődtek, a ter­melési érték az 1970. évi 2,2 milliárd forintról tavaly 3,5 milliárdra növekedett. A gaz­daság általános fejlődésének üteme évi 11,3 százalékot, ezen belül az iparé 9,3, a mezőgaz­daságé évi 17,3 százalékot ért el. Nőtt a munka termelé­kenysége, leginkább az állami iparban, s mivel valamennyi termelő ágazatban csökkent a dolgozók száma, így a terme­lés növekedését kizárólag a termelékenység fokozásával, hatékony üzem- és munka- szervezési intézkedésekkel si­került elérni. — Gazdaságirányítási rend­szerünkből eredően, nálunk is szükségessé vált a nagyobb és hatékonyabb gazdasági egysé­gek kialakítása, s a nem gaz­daságos termelőegységek fel­számolása. Ennek érdekében történt intézkedés arról, hogy a pomázi Gyapjúmosó és Szö­vőgyár beolvadt a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyárba, s ez­zel egy időben megkezdődött a rekonstrukció; a gazdaság­talanná vált budakalászi gyár­egységet megszüntették; fel­számoltak két szövetkezeti közös vállalkozást; egyesült a járás három körzeti ÁFÉSZ-e; megalakult a Közép-Duna- menti Vízgazdálkodási Társu­lat; a IV. ötéves tervidőszak kezdetén működő szakszövet­kezetek száma hétről kettőre csökkent, miután részint egy­mással, részint szomszédos termelőszövetkezetekkel egye­sültek. • Milyenek az egyesülések, összevonások tapasztalatai? — Máris kedvezőek. Előse­gítették a gyártmányszerke­zet korszerűsítését, a termelés fejlesztését, a munkakörülmé­nyek javítását; az iparban le­hetővé vált a textilüzemek re­konstrukciója, a mezőgazda­ságban pedig — fennállása óta A monori járásban a tanács­ülések elsősorban az elmúlt év pénzügyi, községfejlesztési te­vékenységéről adtak számot, valamint megtárgyalták és el­fogadták az idei tervszámokat. Ezenkívül Ecseren a testneve­lés helyzetét, a helyi sportkör tevékenységét vizsgálták meg. Gyömrőn a tanácstagi beszá­molókon élhangzott bejelenté­sek, panaszok intézéséről szóló jelentést, valamint a tanácsi intézményekben lezajlott pénzügyi revízió tapasztalatait összegezték. Menüén a köz­rend és közbiztonság helyzete, valamint a társadalmi tulajdon védelme szerepelt még a napi­renden. Péteriben az oktatá­si. művelődési, szociális, egész­ségügyi és ifjúságvédelmi bi­zottság számolt be hároméves tevékenységéről. Sülysápon az adótervek teljesítését tárgyal­ták, Üriban a szabálysértési tanácsi bizottság elmúlt évi munkájának értékelése szere­pelt a napirenden. vetkezeti gazdaság alakult ki a Szentendrei-szigeten. Elő­nyösen szolgálta az egyesülés a tejtermelési program teljesí­tését és a bogyósgyümölcs-ter- mesztés fejlesztését. Ám szóljunk a gondokról, hibákról is; miközben az ipari és mezőgazdasági üzemek, szö­vetkezetek sokat tettek a gyártmányszerkezet korszerű­sítéséért, s megfelelő piacku­tató munkával, új termékek bevezetésével biztosították fej­lődésüket, eközben nem javult eléggé a termelő kapacitások kihasználása, sőt, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat buda­kalászi gyárában — létszám- hiány miatt — háromról ket­tőre csökkentették a szövődéi műszakok számát. — A mezőgazdaságban, épp az egyesülések révén, min­denütt kialakultak a termelés megfelelő objektív és szub­jektív feltételei. A mezőgaz­dasági termelés értéke tavaly 69,5 százalékkal haladta meg az 1971. évit! Előnyösen vál­tozott az arány az alaptevé­kenységből származó termelési érték és árbevétel javára — mindkettő ötszöröse volt az 1970. évinek. • A járás jellegzetességei közé tartozik az idegenforga­lom. Volt-e számottevő fejlő­dés az elmúlt öt évben? — Volt bizony: jelentősen nőtt mind az idegenforgalom, mind a belső turizmus. A IV. ötéves tervben mintegy 1700— 1800 nyaraló épült a járásban. Ezzel egyenes arányban sza­porodtak persze a gondjaink is. Üdülőövezeteinkben kevés a közcélú terület, hiányos a kommunális ellátottság és rendkívül elhasználódott az úthálózat. Örömmel tölt el vi­szont bennünket, hogy Viseg- rádon és Dobogókőn télen- nyáron működő szálloda épült, a Silvanus és a Nimród; hogy 28 darab háromszemélyes fa­házzal bővült a leányfalui kemping és megnyílt a meleg vizű strand. A mostani ötéves tervben tovább kell bővíteni a dunai és a meleg vizű stran­dolási lehetőségeiket és be kell fejezni a visegrádi kiránduló- központ építését. • Milyen eredményeket ér­tek el a közművelődésben? — Ebben az ötéves tervben adták át rendeltetésének a Szentendrén épült megyei mű­velődési központot. Ennek je­lentősége az egész járás kultu­rális, öntevékeny művészeti életére, ismeretterjesztő mun­kájára kihat, hiszen egy ilyen megyei intézmény jól szerve­zett, magas színvonalú műkö­dése már csak módszertanilag is sok segítséget ad a járásbeli népművelőknek. Ugyancsak ebben a tervidőszakban épült fel a leányfalui művelődési ház, az ifjúság háza Kisoroszi­ban, és a budakalászi tömeg­szervezeti székház-könyvtár- művelődési ház objektuma. A kultúrának tehát új és kor­szerű hajlékai létesültek járá­sunkban, de az oktatásügy mostohább helyzetben van: új iskola egy sem épült, csupán néhány új tanterem. Számuk azonban így sem elég, az V. ötéves tervben további erőfe­szítéseket kell tennünk az is­kolai zsúfoltság enyhítéséért. — Nagy feladatok várnak ránik a munkásműveltség el­mélyítése terén is. A széles kö­rű és szervezett politikai okta­táshoz hasonlóan — amelyben mind alsó-, mind pedig közép- és felső fokon évről évre több párttag és pártonkívüli vesz részit —, fokozott gonddal, energiával kell megszervezni a szakmai műveltség terjeszté­sét, gyarapítását. A termelés korszerűsítésével a jövőben jobban lépést kell tartania a szakmai felkészültségnek, szakismeretnek. E téren épp úgy a kommunistáktól várjuk a példamutatást, mint ahogy élenjárnak a politikai ismere­tek megszerzésében. Sok a ten­nivalónk a káderutánpótlás ne­velése, az úgynevezett második vonal, a helyettesi gárda fel­készítése terén is — Az V. ötéves tervben folytatjuk a Visegrádon meg­kezdett kulturális centrum épí­tését, vagyis a műemlékmeg­óvást a Fellegvárban, a római kori emlékek feltárását a Sib- rik-dombon, és tervezzük egy új múzeum felépítését is. • Épp a tennivalókról sze­retnénk most hallani. Melyek a legfontosabb gazdasági fel­adatok, amelyek ebben az öt­éves tervben a járás lakosaira, dolgozóira várnak? — Az ipari üzemekkel kezd­jük a sort, amelyek az új terv­időszakban évi 14,4 százalékos termelésfejlesztést irányoztak elő. Ezt — a munkáslétszám várható csökkenése miatt — továbbra is csak a termelé­kenység növelésével, a kapa­citás, a gépek jobb kihaszná­lásával lehet elérni. Ezért azt várjuk a kommunistáktól, hogy a tavalyihoz hasonló len­dülettel, példamutatással ve­gyék ki részüket az 1976. évi feladatok és az V. ötéves terv teljesítéséből, a szocialista brigádok versenymozgalmából. Támogassák a pártszervezetek minden eszközzel a gazdasági vezetést az olyan célok eléré­sében, mint a pomázi szövő­det rekonstrukció folytatása,^ budakalászi Lenfonó és Szövő­gyár SZTB-programjának be­fejezése, a hazai nyersanyag- bázis stabilizálása, s az im­port alapanyag behozatalának a csökkentése, a dunabogdá- nyi kőbánya fejlesztése, víz­ellátásának megoldása stb. — A mezőgazdasági üze­mekben is sok a tennivaló. A tavalyi tapasztalatokból okul­va — amikor is a fagy- és jégkárok, a szőlőben fellépett nyár végi rothadás miatt a legtöbb mezőgazdasági üzem­ben a tervezettnél rosszabbul alakult a gyümölcs- és szőlő- termesztés árbevétele —, arra kell törekedni, hogy megte­remtsék a termelés gazdasá­gosságát biztosító feltételeket. Alakítsák ki az irányítás kor­szerű kereteit, és el kell érni, hogy az ésszerű döntések és a jó vezetés a technológiai fe­gyelemmel párosuljon. A nö­vénytermesztés hozamainak emelését a meliorációs mun­kák végrehajtásával és az ön­tözőkapacitás kiépítésével, il­letve felújításával is elő kell segíteni. Korábban a járás nagyüzemei nem vettek részt a zöldségtermesztési program­ban, különböző okok miatt. Pedig a korszerű termelés fel­tételei az Óbuda Tsz-ben, a Szentendrei-szigeten és a ll­es műút két oldalán adottak. Ezeket az adottságokat kell hasznosítani az V. ötéves terv­ben. Javítani kell az alkalma­zott agrotechnika színvonalát a bogyós gyümölcsösökben, és általában fokozni a növényvé­delmet. Az állattenyésztés fej­lesztésének középpontjában a szarvasmarha-állomány nö­velése, valamennyi istállóférő­hely betöltése áll. A járás tej­termelési átlaga jelenleg 3200 liter évente. A következő években ezt is szeretnénk to­vább növelni. — Nem kívánjuk részletezni mindazt, ami a kommunális fejlesztés — az egész járás el­látása vezetékes ivóvízzel, csa­tornázás —, lakásépítés, a ke­reskedelem és a vendéglátás bővítése, javítása stb. terén állnak előttünk, inkább még néhány szót arról, hogy to­vábbra is meg akarjuk őrizni a járás kulturális értékeit. Is­meretes, hogy nemzetiségi já­rás vagyunk, szlovák, délszláv és német nemzetiség él itt egymással és a magyarokkal jó egyetértésben. Valamennyi­nek értékes folklórkincse, ran­gos népművészete van, ame­lyet feltétlenül meg akarunk óvni, és országgal-világgal megismertetni. Sok a tenni­valónk az ideológiai munka, a politikai oktatás, s a nép­művelés terén is. Középtávú — ötéves — politikai oktatási tervünk nemcsak az eszmei nevelést hivatott szolgálni, hanem annak a' cselekvő egyetértésnek, egységnek a megszilárdítását is, amelynek segítségével a járás lakossága már annyiszor úrrá lett a ne­hézségeken. Nyíri Éva Korompay János ni. Még olyan igénylőről is tudnak, aki Budapestről jár Százhalombattára. Valameny- nyi lakásra váró reméli, hogy Százhalombattán hamarosan önálló otthonhoz jut. Ez ter­mészetesen nemcsak az ő ér­dekük, hanem érdeke a két nagyüzemnek, érdeke a fejlő­dő városnak is. Ezért nagyon fontos feladat, hogy Százhalombattán mi­előbb felépüljenek a munkás- lakás-akció keretében épülő házak. Feltételek és helyzetek A munkáslakás-építés alap- feltétele, hogy az építkezés­hez a tanács biztosítson köz­művesített területet, az OTP pedig hitelt. Kivitelezőről — megyei segítséggel — közösen kell gondoskodni. További feltétel, hogy a vállalatok tá­mogassák a lakásépítésnek ezt a formáját, elsősorban á dol­gozóknak nyújtandó kamat­mentes hitel formájában. A vállalatok a hitel visszatéríté­sét mérsékelhetik, sőt külö­nös méltánylást érdemlő helyzetben el is engedhetik. A közéletiség jegyében Határozat az ifjúsági parlamentek megrendezésére A fiatalok közéleti tevé­kenységének kibontakoztatását — jogaik és kötelességeik együttes hangsúlyozásával —, a szocialista demokrácia fej­lesztését helyezik előtérbe az új nemzedék eszmei-politikai nevelésének és mozgósításának fórumaira az idei ifjúsági par­lamenteken. Az Állami Ifjúsá­gi Bizottság most határozott az ifjúsági parlamentek idei megrendezéséről. Feladatként szabták meg: értékelni kell az ifjúsági törvény időarányos végre­hajtását. A figyelem homlokterébe kell állítani az V. ötéves tervidő­szakban megoldandó teendők ismertetését, és a fiatalok mozgósítását a népgazdasági célok és tervfeladatok megva­lósítására. Az ifjúsági parla­mentek hangsúlyos feladata az is, hogy fórumot teremtsenek a KISZ IX. kongresszusa hatá­rozatainak megismertetésére. Szeptember—októberben minden fiatal személyes részvételének biztosításá­A nők érdekében Felmérés és határozat a váci Fortéban állományban levő asszonyok helyett (tavaly gyermekápolás címén 6000 nap volt a hiány­zás). A továbbképzésben is ők vesznek részt a legnagyobb arányban, s ők a legaktívabb résztvevői a munkaverseny- mozgalomnak. A vállalat párt- bizottsága azért úgy határo­zott, hogy a jövőben elsősor­ban az ő helyzetük javítását szorgalmazza. Cz. V. val munkahelyi-oktatási intézményi ifjúsági parla­mentet kell rendezni min­denütt. összevont parlament rendez­hető olyan munkahelyek fia­taljai részére — hangzik a határozat —, amelyek külön- külön kevés fiatalt foglalkoz­tatnak, de ebben az esetben is biztosítani kell minden fiatal személyes részvételének lehe­tőségét. Az oktatási intézmé­nyekben — ahol ezt a diákfia­talok létszáma indokolja — évfolyamonként, karonként egy vagy több parlament tart­ható. Kívánatosnak tartják, hogy kísérletképpen, néhány kiválasztott községben, lakó­telepien az illetékes tanácsi szerv rendezésében lakóterü­leti ifjúsági parlamentet szer­vezzenek. A középszintű ifjúsági par­lamentek november—de­cemberben lesznek, majd január—februárban kö­vetkeznek az országos ágazati, ifjúsági tanácskozások. Az ál­lami if júsági bizottság határo­zata kitér az ifjúsági parla­mentek napirendjére is, meg­szabva azokat a témákat, ame­lyeknek feltétlenül szerepel­niük kell. A beszámolónak tar­talmaznia kell az 1974. évi if­júsági parlamentek óta eltelt időszakra vonatkozó tapaszta­latokat, valamint a törvény további végrehajtása érdeké­ben tervezett intézkedéseket. Nyomatékosan figyelmeztet­nek arra, hogy a KISZ és a szakszervezet képviselőinek lehetőséget kell kapniuk a be­számolótervezet megismerésé­re, véleményük előzetes kifej­tésére, és javaslataik megtéte­lére is. Leszögezik: a parla­menteket munkaidőn kívül, il­letve szombat-vasárnap kell megrendezni. először! — egységes szakszó­Széles skálán - sokrétű napirenc Időszerű tennivalókról tárgyalnak a községi tanácsok k i A á

Next

/
Thumbnails
Contents