Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

’xMtap 1976. MÁRCIUS 28., VASÄRNAP Hazaérkezett Helsinkiből a Fock Jenő vezette magyar pártdelegáciő Közös közleményt adtak ki a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Finn Szociáldemokrata Párt küldöttségeinek megbeszéléseiről BEFEJEZŐDÖTT POZSONYBAN A SZLOVÁK KOMMUNISTA PÁRT KONGRESSZUSA Kongresszus Szófiában Szombaton délben Szófiába érkezett az SZKP-nek a BKP hétfőn kezdődő XI. kongresszusán részt vevő kü'döttsége. A delegációt Fjodor Kulakov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A BKP KB meghívására pénteken a bolgár fővárosba érkezett a Bolí­viai Kommunista Párt, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front, a Zambiai Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt, az Izraeli Kommunista Párt, az Indiai Kommunista Párt, a Jemeni Nemzeti Front, a Costa Kica-i Népi Elcsapat Párt. az Uruguayi Kommunista Párt és a Japán Kommunista Párt delegációja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége a Finn Szociáldemokrata Párt meghí­vására 1976. március 21—26. kö­zött látogatást tett Finnország­ban. A küldöttséget Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, parlamenti képvi­selő vezette, tagjai Nagy Dezső vájár, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja és Kovács László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának alosztályvezetője voltak. A küldöttséget fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és Martti Miettunen mi­niszterelnök. A. delegáció ellá­togatott Turkuba. Az MSZMP küldöttsége hivatalos megbeszé­lést folytatott a Finn Szociál­demokrata Párt küldöttségével, amelynek vezetője Kalevi Sor­sa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, tagjai Johannes Koikkalainen, a párt tanácsá­nak elnöke, Ulf Sundquist, a párt főtitkára, Paavo Lipponen, a politikai tervezési osztály és Rauno viemerő, a nemzetközi osztály vezetője voltak. A tárgyalásokról kiadott közlemény szerint az őszin­te. baráti légkörben lezajlott megbeszélésen a két párt kép­viselői kölcsönösen tájékoztat­ták egymást országaik helyze­téről és pártjaik tevékenysé­géről, valamint véleménycse­rét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A két párt képviselői külö­nös figyelmet fordítottak az európai helyzettel összefüggő kérdésekre. Egyetértettek ab­ban, hogy maradéktalanul be kell tartani az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglalt elveket, meg kell való­sítani a záróokmányok rendel­kezéseit, ajánlásait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Finn Szociálde­mokrata Párt képviselői nagy jelentőséget tulajdonítottak a munkásmozgalom két fő irány­zata, a kommunista és a szo­ciáldemokrata pártok közötti párbeszéd folytatásának, az együttműködés megteremtésé­nek. Megállapították, hogy az ideológiai nézetkülönbségek el­lenére lehetőség és szükség van az együttműködésre a dol­gozók érdekeiért folytatott harcban. Ez elősegíti a béke, az enyhülés ügyét, a nemzet­közi monopóliumok és az új­fasiszta tendenciák elleni eredményes harcot, előmozdít­ja a demokráciát és a társa­dalmi haladást Cselekvő támogatásukról biztosították az európai szak- szervezetek közötti együttmű­ködés fejlesztésére, az európai szakszervezeti mozgalom egy­ségének megteremtésére irá­nyuló törekvéseket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Finn Szociálde­mokrata Párt képviselői egyet­értőén állapították meg, hogy a két párt közötti kapcsola­tok eredményesen fejlődnek, hozzájárulnak a finn és a ma­gyar nép közötti barátság erő­sítéséhez, valamint a nemzet­közi munkásmozgalom akció- egységének megteremtéséhez. Kifejezték azt a véleményüket, hogy szükség van a rendsze­res eszmecsere folytatására és az együttműködés módjainak továbbfejlesztésére. Az MSZMP képviselői ma­gyarországi látogatásra hívták meg a Finn Szociáldemokrata Párt küldöttségét, a meghívást örömmel elfogadták. ★ Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével hazaérkezett Helsinkiből az MSZMP küldöttsége. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára fogadta. MIJAMATO KENDZI, a Japán Kommunista Párt KB elnökségének elnöke felhívást intézett a Japán Szocialista Párt vezetőségéhez, hozzanak létre kommunista-szocialista egységfrontot a, konzervatív hatalbm mielőbbi megbukta­tása érdekében. Pozsonyban szombaton be­fejeződött a Szlovák Kommu­nista Párt kongresszusa. A kongresszus utolsó munka­napján a küldöttek elfogad­ták a Központi Bizottság, va­lamint a központi revíziós és ellenőrző bizottság beszámo­lóját, majd megválasztották az új Központi Bizottságot és a központi ellenőrző és reví­ziós bizottságot. Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatban elemezte a március 24-i katonai puccs után kialakult helyzetet. A nyilatkozat megállapítja, hogy a katonák hatalomra ju­tása nem volt váratlan ese­mény, hiszen a feszültség el­érte a tetőpontját és szinte büntetlenül garázdálkodó fa- sisztoid bandák terrorizálták az országot. A súlyos válság oka min­denekelőtt az volt, hogy Pe­rón asszony kormánya eluta­sította azoknak a társadalmi és gazdasági átalakításoknak a megvalósítását, amelyekre a nép az 1973-as választásokon szavazatát adta. A válság az argentin társadalomnak két korhadt pilléren — a földes­urak és a nemzetközi mono­póliumok uralmán — nyugvó egész társadalmi és gazdasági struktúráját érintette. A katonai junta program- nyilatkozataiban meghirdetett célkitűzések közül több bizo­nyos fokig a nép sürgető érde­keit tükrözi. Így például azok az ígéretek, amelyek szerint törekedni fognak az egyenlő­ség elvén alapuló parlamenti demokrácia megteremtésére és az alkotmányos hatalom hatékonyságának helyreállítá­Az új Központi Bizottság Is­mét Jozef Lenartot választot­ta meg a KB első titkárának. A kongresszusi határozat el­fogadása után a küldöttek üd­vözlő levelet küldtek Gustáv tiusáknak és a CSKP Köz­ponti Bizottságának, amely­ben kifejezték: a szlovákiai kommunisták mindent meg­tesznek a CSKP XV. kong­resszusa határozatainak telje­sítéséért, , Sára. Az Argentin Kommunis­ta Párt azonban — hangsú­lyozza a nyilatkozat — a ha­talomra került katonákat nem szavaik, hanem tetteik alap­ján fogja megítélni. A nyilatkozat említést tesz annak a ténynek a jelentősé­géről is, hogy a junta „eluta­sította a problémák Pinochet- féle megoldását, bár vannak még erők, amelyek az orszá­got erre az útra szeretnék taszítani”. Az Argentin Kommunista Párt a továbbiakban hangsú­lyozza, hogy a katonai junta programokmányainak távolról sem fogadhatja el valamennyi tételét, és távolról sem érthet egyet valamennyi cselekedeté­vel. A nyilatkozat végezetül le­szögezi: a nép valamennyi vágyának és törekvésének valóra váltása érdekében egyesíteni kell az egész nem­zet demokratikus és hazafias erőit. Ez megteremtené a fel­tételeket a széles koalíción alapuló katonai-polgári kor­mány létrehozásához. Ameny- nyiben a katonai junta ural­ma csupán átmeneti szakaszt jelent a nép követeléseinek, megfelelő kormány alakíiásá- hoz, akkor feltehető, hogy egy lépéssel előbbre jutottunk. A legutóbbi öt esztendő tár­sadalmi és gazdasági építőmunkájában elért eredmények összegezése, az új feladatok kijelölése: ezek a legfontosabb napirerídi pont­jai a Bolgár Kommunista Párt holnap kezdődő XI. kongresz- szusának. ­Bolgár testvérpártunk nagy jelentőségű tanácskozását párt­értekezletek, az ország vala­mennyi dolgozó rétegét átfogó eszmecsere előzte meg, amely­nek résztvevői felmérték a X. kongresszus óta megtett utat, felelősséggel foglaltak állást a kongresszusi dokumentumok főbb megállapításait és célki­tűzéseit illetően. A különféle szintű tanácskozásokon meg­nyilvánuló nyílt, alkotó szelle­mű légkör arról tanúskodik, hogy az ország dolgozó népe személyes ügyének tekinti a fejlett szocialista társadalom építését, az irányelvekben meghatározott feladatok gon­dos megvalósítását. Nyilvánva­ló, hogy az össznépi vitában megmutatkozó magabiztosságot és derűlátást a párt világos, a gyakorlati élet által bizonyí­tott politikája alapozta meg, amely lehetővé tette, hogy Bul­gária elmaradott országból, fejlett ipari-agrár országgá váljék, továbbá, hogy a párt az országot átalakító nagy munka közepette sem feledkezett meg a dolgozók életkörülményeinek állandó javításáról, a szocialis­ta demokrácia fejlesztéséről. A társadalmi és gazdasági építőmunka eredményei a szo­cialista országokkal való sok­oldalú együttműködés fenntar­tásával és bővítésével szület­hettek. Amint arra a kongresz- szusi előkészületek során tar­tott egyik pártaktíva-értekez- leten Todor Zsivkov is rámu­tatott: a szocialista integrá­ció már,, eddig is Bulgária harmónikus fejlődésének leg­főbb záloga volt és az marad a jövőben is. Az együttműködést érzékelteti egyebek között az is. hogy Bulgária részt vesz a KGST-tagországoknak az ener­gia- és nyersanyagforrások hasznosítására irányuló közös erőfeszítéseiben, így például az orenburgi gázvezeték, a Viny- nyica és Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, valamint az uszty—ilimszki cellulózgyár építésében. A BKP XI. kongresszusa minden bizonnyal megerősíti és újabb elemekkel gazdagítja majd a párt jól bevált politikai irányvonalát, amelynek fő irá­nya a testvéri szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szoros együttműködés, a nemzetközi élet és a gazdasági építőmunka minden területén. Bennünket, magyar kommu­nistákat, valamennyi dolgozó: örömmel tölt el az a tuda\ hogy a marxizmus—leninizmu ; eszméi alapján egyre erősöd­nek a kapcsolataink, teljes az egyetértés és az egység minden fontos elvi és politikai kér­désben. A magyar nép soha nem fe­ledi, hogy felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép legjobb fiai is. Barátságunkat az ő kiontott vérük pecsételte meg, s e barátság az elmúlt több mint három évtized alatt szá­mos kézzelfogható eredmény' hozott politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongreszusának kü­szöbén újólag megerősít­jük azt az elhatározásunkat és közös törekvésünket, hogy a jövőben is egyesítjük erőinket az élet minden területén a magyar és a bolgár nép, a szo­cializmus, a béke javára. A magyar kommunisták, orszá­gunk valamennyi dolgozója sok sikert kíván . a Bolgár Kommunista Pártnak, a test­véri bolgár népnek országépí­tő szocialista munkájában. Egyesíteni kell az egész nemzet demokratikus és hazafias erőit Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozata Nem meglepő meglepetések hete Revolver vagy nyugtató Callaghan és Reagan — Libanoni ritmus - USA-vétó Londonban: Helsinki szellemében - Washington gondjai Revolvert rántott-e Isabel Perón, vagy nyugtatót adtak neki? — a különös kérdést az sugallhatja, hogy a hírügy­nökségek több változatban je­lentették az argentin katonai hatalomátvétel hírét A fran­cia hírszolgálati iroda szerint az etaökasszony helikopterrel érkezett a Buenos Aires-i re­pülőtérre, hogy külföldre tá­vozzék, s amikor a katona­tisztek útját álliták, táskájából kirántotta pisztolyát, úgy csa­varták ki kezéből. Egy argen­tin lap szerint az elnöki gé­pet „eltérítették” s leszállás után közölték a kész ténye­ket. A Reuter viszont tudni vélte, hogy a három haderő­nem képviselői még hivatalos rezidenciáján közölték az ál­lamfővel leváltásának tényét, majd az egyik tiszt udvaria­san nyugtatót kínált Isabel- nek... Akárhogyan peregtek is a drámai események — talán majd valamelyik későbbi em­lékiratból ismerjük meg a hi­teles részleteket — a lénye­gen mit sem ' változtat. Ar­gentína politikai és gazdasági zűrzavara, az elburjánzó ter­rorizmus. Perón asszony kor­mányának tehetetlensége szinte tálcán kínálta a puccs- lehetőséget. Nehéz is lenne különösebb meglepődésről szólni, amikor napok óta rendszeresen érkeztek a je­lentések az államcsíny előké­születeiről. Videla altábor­nagy, a junta látható vezér­alakja, aki hat hónappal ez­előtt még a televízió képer­nyőjén tagadta a hadsereg beavatkozási szándékait, ez­úttal mélyen halleatott a hí­resztelések hallatán. Az argentin katonai hatalomát­vételt követő percekben páncélos alakulatok vették körül Buenos Airesben, a Plaza de Mayo téren a kormány épületét. A la ti n-amerikai katon ai puccsoknak megvan a maguk szertartásrendje: katonazene a rádióban, hangzatos közlemé­nyek és ígéretek, fenyegetőzé­sek és letartóztatások. Az ál­lamcsíny szokott velejárói Ar­gentína esetében sem marad­tak el, a legfontosabb azon­ban, hogy hosszú távon mi­lyen gyakorlati tettek követik a szavakat. Szerte a világon most elsősorban azt figyelik, hogyan alakul Argentínában a demokratikus erők sorsa, mit tud és mit akar tenni az új vezetés Argentína égető problémáinak megoldásáért. Még néhány nem meglepő meglepetéssel szolgált a hét. Londonban a munkáspárti képviselők első ízben szavaz­tak az új pártvezér, s egyút­tal brit kormányfő személyé­ről. A párton belüli baloldal ismert alakja, Michael Foot szerezte meg a legtöbb vok­sot, de a visszalépések és lis­takapcsolások miatt változat­lanul Callaghan külügymi­niszter esélyei a legnagyob­bak. Ford elszenvedte első elő- választási vereségét Észak- Karolinában. Jóllehet szélső­jobboldali ellenfelének, Rea­gannak eleve komoly esélyei voltak ebben az ultrakonzer­vatív déli államban — keve­sen hitték volna, hogy pont a hatodik erőpróbánál követke­zik be az elnök kudarca. Azon sem csodálkozhattunk, hogy Libanonban szinte meg­szabott ritmusban követték egymást a kiéleződött fegyve­res harcok, valamint a köz­vetítő kísérletekkel tarkított, átmeneti tűzszünetek. (Ma már talán világosan látszik, hogy a Szíriái segédlettel lét­rehozott januári megállapodás tulajdonképpen rosszabb po­zíciókat eredményezett a ha­zafias baloldalnak, mint ami­lyeneket a valóságban kihar­colt magának. Ezért minden új egyezmény előfeltételének Frangié elnök lemondását s a több ízben követelt politikai és társadalmi reformok kö­vetkezetes végrehajtását tart­ják). Nem volt megleoő, hoev újabb amerikai vétóra került sor a Biztonsági Tanácsban, amikor egy igen mérsékelt s megfogalmazói szerint minden vonatkozásban komoromisszu- mos határozati javaslatot ter­jesztettek elő az izraebek által megszállt Ciszjordániiában tör­tént kegyetlenkedések elítélé­sére. Egyes buzgó kairói pro­pagandistáknak nem lesz könnyű megmagyarázniuk, hogy az Egyesült Államok mi­Londonban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter brit kollé­gájával, James Callaghannal tár­gyalt. ként is képviselte az arab né­pek érdekeit, amikor a Bizton­sági Tanács ritka egyöntetű­séggel 14:1 arányban szava­zott, s az egyetlen ellenvéle­mény Washington vétója volt. A héten is igen sok szó esett az enyhülésről. Gromiko szov­jet külügyminiszter Londonba látogatott s ez jó alkalmat nyújtott rá, hogy kifejtse: a Szovjetunió változatlanul nagy súlyt helyez a helsinki záró­okmány betűjének és szelle­mének valóra váltására. A szovjet—brit - tárgyalásoknak alapjában véve kedvező légkö­re volt s egyaránt a pozitív, a két országot kölcsönösen és előnyösen érintő tényezőket helyezték előtérbe. Sokkal el­lentmondásosabb a washingto­ni kép. Jóllehet az amerikai államférfiak továbbra sem ta­gadhatják a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok, a SALT- megbeszélések jelentőségét — folytatód & a „détente” (eny­hülés) átfogalmazása. Először csak a francia eredetű szó nem nyerte el az amerikai vezetők tetszését, de újabban a tarta­lommal is mind több a gond. Egészen addig mentek el, hogy nyíltan fenyegetik Kubát s az amerikai sajtó szerint a nem­zetbiztonsági tanácsban egy újabb blokád lehetőségét sem zárták ki. Az ürügy még min­dig az angolai vereség. Az af­rikai ország törvényes kormá­nyának kérésére, mint ismere­tes, Havanna is segítséget nyújtott, de Washingtont lát­ható idegességgel tölti el. hogy az angolai események hatása továbbterjed, s mindenekelőtt Rhodesiában ösztönzi majd A SPANYOL „Demokra­tikus Tanács” és „Demokra­tikus Platform” pénteken megállapodott a két kiterjedt ellenzéki tömörülés egyesíté­cselékvésme az afrikai többsé­get. (A jelentések szerint sok ezer rhodesiai gerilla áll harc­ra készen, s erről tanácskozott néhány afrikai ország állam­fője is.) Washington veszé­lyes és rossz úton jár, ha azt hiszi, hogy Kuba-ellenes rá­galmakkal és fenyegetésekkel fel tudja tartóztatni a dél-af­rikai fajgyűlölő rendszerek el­len kialakult, magától értető­dő harcot. Fontos események színhe­lye volt a héten három euró­pai és szocialista ország. Po­zsonyban tartották a Szlovák Kommunista Párt kongresszu­sát, Varsóban összeült a va­sárnap újjá választott szejm, a parlament, ahol a képviselők ismét Henryk Jablonskit vá­lasztották állam-, Piotr Jaro- szewiczet pedig kormányfő­nek. Szófiában pedig befeje­ződtek az előkészületek: min­den készen áll a holnap kez­dődő pártkongresszusra. Réti Ervin sében — jelentette be pénte­ken este Madridban a spanyol ellenzék szóvivője. A több napos megbeszélések eredmé­nyeképpen létrejött „Demok­ratikus Koordinációs Tanács” megalakulásával kapcsolatos részleteket hétéfőn sajtóérte­kezleten ismertetik. MEGALAKULT az új len­gyel kormány. A legfontosabb miniszteri tárcák élén nem történt változás. A LIBANONI válságró' folytatandó konzultációkra szombaton délelőtt Damasz­kuszba utazott Kamal Dzsumblatt, a Libanoni Ha­ladó Szocialista Párt elnöke, Jasszer Arafat, a PFSZ veze­tője, valamint a libanoni ha­ladó és nemzeti erők több képviselője. A LAOSZI hírügynökség tájékoztatása szerint az or­szágban egyre inkább helyre­áll a gazdasági és kulturális élet. Hatalmas füstoszlop n libanoni főváros, Bejrut kikötőnegyede fölött a libanoni hadsereg baloldali és falangista irányzatú egységei közötti összecsapások során« Két végi jelentések ♦ i #

Next

/
Thumbnails
Contents