Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
1916. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP '^Wm€UKP 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a IV. ötéves terv időszakában I. A IV. ötéves tervidőszakban (1971—1975) a termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a növekedés majdnem teljes egészé- ben_ a munka termelékenységének emelkedéséből származott. A foglalkoztatottság teljes körű volt. A beruházások jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korszerűsödött. Javult a termékek minősége és választéka. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, fokozódott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rendszeresen és jelentősen emelkedett. A reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A bérnövekedés tervszerűségét és a bérarányok javítását központi intézkedések is segítették. A munkavégzésből származó jövedelmek folyamatos emelkedése mellett nagymértékben nőttek — mindenekelőtt a pénzbeni — társadalmi juttatások. A népesedéspolitikai intézkedések és a demográfiai tényezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Javultak a' lakosság egészségügyi és kulturális körülményei. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban növekedtek. A beruházások a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek. A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső tényezők hatására, a tervidőszak második felében a tervezettől eltérően, kedvezőtlenül alakult. A világpiaci árváltozások jelentős veszteséget okoztak a népgazdaságnak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, az állami költségvetés terhei ezért fokozódtak. A népgazdaság fejlődése a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőtlen ‘hatásai ellenére töretlen volt. A IV. ÖTEVES TERV Fö ELŐIRÁNYZATAINAK TELJESÍTÉSE II. \ Nemzeti jövedelem A IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt. Az 1971—1975-ben megtermelt nemzeti jövedelem összege — 1968. évi árakon — megközelítette az 1600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző öt évinél. Öt év alatt a termelőágazatokban együttvéve* a termelékenység több mint 33 százalékkal, a nemzeti jövedelem növekedését megközelítően emelkedett. A termelő- és állóeszközök állománya 41 százalékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt vettek egénybe. A fajlagos anyagi ráfordítás számottevően nem változott. A nemzeti jövedelem növekedésében meghatározó szerepe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42,6 százalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 11,9 százalék, 1975-ben 11,7 százalék, a mezőgazdaságé pedig 16,8 százalék, illetve 14,5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövedelem belföldi fel- használásának volumene 29 százalékkal, ezen belül a fogyasztásé 28 százalékkal, a felhalmozásé 32 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A fogyasztás a tervezettet megközelítő ütemben, a felhalmozás az előirányzatnál nagyobb mértékben emelkedett. A belföldi fel- használáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya 1975-ben, 1968. évi árakon 75:25 százalék volt, hasonló az 1970. évihez. Az előző ötéves időszakhoz képest a felhalmozás kisebb hányada szolgálta a készletállomány növekedését, és nrgyobb része növelte az állóeszközállományt. A készlethalmozás azonban az öt éven belül egyenetlen volt, sírni kedvezőtlenül hatott a gazdasági hatékonyságra és az egyensúlyi helyzetre. ________ Ipar Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6,5 Sizázalékkal nőtt. A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — több, mint 35 százalékkal emelkedett, jóval gyorsabban az előirányzottnál. A termelésnövekedés 97 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a tervezett 75—80 százalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyagráfordítás csökkent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változásának is. Az ipar állóeszközállomáinya öt év alatt 39 százalékkal bővült. Minden ágazatban sor került kapacitásbővítő, korszerűsítő beruházásokra. Az ipari beruházások 22,8 százaléka jutott a bányászatnak és a villamosenergiaiparnak, 7,7 százaléka a kohászatnak, 16,2 százaléka a gépiparnak, 18,9 százaléka a vegyiparnak, 8,6 százaléka az építőanyag- iparnak, 13,3 százaléka a könnyűiparnak és 11,2 százaléka az élelmiszeriparnak. A gépek és berendezések kihasználása nem változott számottevően. A szocialista iparon bélül az állami ipar termelése 36 százalékkal, a szövetkezeti iparé 52 százalékkal nőtt. A budapesti ipar aránya az ipari termelésen belül az 1970. évi 34 százalékról 31 százalékra csőikként, a vidéki iparé 66 százalékról 69 százalékra emelkedett. Az ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növelte termelését. Legnagyobb -mértékben a vegyipar és a gépipar teljesítette túl tervét. Számottevően elmaradt az előirányzatitól az építőanyag-ipar. A SZOCIALISTA IPAR TERMiELÉSÉNEK NÖVEKEDÉSE 19T5-BEN 1970-HEZ KÉPEST, SZÁZALÉK TERV TÉNY Az ipari termelés szerkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehajtása, valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése révén korszerűsödött. A tervidőszak folyamán fokozódtak a termékszerkezet korszerűsítésére, a változó piaci igények kielégítésére Irányuló vállalati kezdeményezések. A szénhidrogének aránya a népgazdaság energiafelhasználásán bélül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben 57 százalékra emelkedett. Ez a széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolajtermelés és 49 százalékkal több földgáztermelés mellett következett be. A szén- hidrogének importja jelentősen nőtt, a kőolajé csaknem kétszeresre, a földgázé négyszeresre. 1975-ben a felhasznált energiahordozók 25 százaléka importból származott, az 1970. évi 18 százalékkai szemben. A növekvő import lebonyolítására az ötéves tervidőszakban elkészült a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvériség szovjet—magyar föld- gázvezeték I. szakasza. A vilXamosenergla- termelés öt év alatt 41 százalékkal nőtt. A hengerelt acéltermelés 31 százalékkal emelkedett. Ennél nagyobb mértékben nőtt a magasabb feldolgozottságé termékek termelése, például a hegesztett csőé kétszeresre, a hidegenvont csőé körülbelül másfélszeresre. Az alumíniumprogram keretében a bauxit- termelés 2 millió tonnáról 2,9 millióra, a timföldé 441 ezer tonnáról 756 ezerre, az alumínium-félgyártmányoké majdnem 60 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó alumíniumfelhasználás 1970-ben 9.6 kg. 1975-ben több mint 12 kg volt. A közúti járműprogram végrehajtása során gyors ütemben nőtt az autóbuszok és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a traktor- és tehergépkocsi-gyártás. Így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált, jelentősen bővült az export. 1975-ben 10 700 autóbuszt készítettek. 79 százalékkal többet, mint 1970- ben, a Rába-Man motorok gyártása az 1971. évinek több mint 3,5-szeresére nőtt. A számítástechnikai programnak megfelelően a számítástechnikai termékek gyártása többszörösére emelkedett. Jelentősen nőtt az elektronikus elemek, alkatrészek termelése is. Eszterga-, maró- és fúrógépekből kevesebbet termeltek, mint 1970-ben. A KGST-orszá- gokkal együttműködve több új, gazdaságos mezőgazdasági gépfajta sorozatgyártását kezdték meg. Lényegesen meghaladta az 1970. évit az orvosi műszerek gyártása és exportja. A gépipari fogyasztási cikkek közül a háztartási villamos hűtőszekrények termelése 1,8-szeresére, a háztartási villamos tűzhelyeké 3,5-szeresre, a magnetofonoké 43 százalékkal nőtt. A gépiparban az új termékek bevezetése mellett számos korszerűtlen termék termelését megszüntették, a termékcserélődés üteme azonban nem volt kielégítő. A petrolkémiai program alaplétesítménye, a Tiszai Vegyi Kombinát új olefinműve 250 ezer tonna műanyagfeldolgozó kapacitással megkezdte üzemszerű termelését. A PVC- portermelés csaknem 3-szorosra, a vegyi szálaké több mint 2-szeres re emelkedett. A gyógyszeripar termelése öt év alatt 92 százalékkal nőtt A vegyiparon belül a termékszerkezet korszerűsítése a gyógyszeriparban és a gumiiparban volt a leggyorsabb. A műtrágya- termelés — hatóanyag-tartalomban — 22 százalékkal emelkedett. Az építőanyag-ipari termékek közül a ce- menttermelés 1975-ben 36 százalékkal, a vasbeton födémgerendáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több, mint 1970- ben, a falburkolócsempe-termelés csaknem meghatszorozódott. Az építési technológia változásával egyidejűleg a tégla- és a cseréptermelés csökkent. Egyes építőanyagokból jelentős volt az import is. A bútoriparban és a ruházati iparban végrehajtott rekonstrukció eredményeként modernizálódott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység, javult a termék- szerkezet, fokozódott a korszerű anyagok fel- használása. A bútoripar termelése 64 százalékkal nőtt, hasonló mértékű termelékenységemelkedés mellett. A textilipar 24 százalékos termelésnövekedésén belül a kötszövőipar 1975. évi termelési 43 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt, 39, illetve 48 százalékkal. 1974-ig még a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozott a tartósítóipar, termelése azonban 1975-ben, egyes növények kedvezőtlen terméseredményei miatt, visszaesett. 1975-ben a tejipar termelésének volumene 24 százalékkal, a malomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinél. A ipar értékesítése öt év alatt 35 százalékkal nőtt. Hasonló ütemben, viszonylag egyenletesen, az előző öt évinél szélesebb választékban emelkedett a nagy- és kiskereskedelem részére történő értékesítés. Termelőfelhasználásra 29 százalékkal értékesített többet az ipar, mint 1970-ben, és ezzel — néhány anyag kivételével — biztosította a megfelelő anyagellátást. A beruházási célú értékesítés, jelentősebb évenkénti ingadozás mellett, 1975-ben 35 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Az ipar exportcélra 51 százalékkal növelte értékesítését. Jelentősen nőttek a termelési kooperáció keretében lebonyolított exportszállítások. A szocialista ipar 1975-ben 1 745 200 főt foglalkoztatott, 1 százalékkal többet, mint 1970-ben. 5 százaléknál nagyobb volt a létszámnövekedés a villamosenergia-iparban, a villamosgép-iparban, a híradástechnikai iparban, a műszeriparban, a vegyiparban, és az élelmiszeriparban. Csökkent a létszám a bányászatban és egyes könnyűipari ágazatokban. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves tervidőszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt. A növekedés 1972—1973-ban — a beruházások növekedését mérséklő intézkedésekkel öszefügésben — lassult, a tervidőszak három évében, köztük 1975- ben is élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 százalékkal, az építőipari szövetkezetek 18 százalékkal növelték termelésüket. A tsz-ek építőipari közös vállalkozásai 1975-ben lényegében ugyanany- nyit termeltek, mint 1970-ben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett, a termelés növekedésének a tervezettnél nagyobb hányada származott a termelékenység emelkedéséből. Ebben a gépesítés fokozódásának, az előregyártás széles körű elterjedésének volt döntő szerepe. Debrecenben, Szegeden, és Budapesten a tervnek megfelelően, Veszprémben és Kecskeméten az eredeti terven felül házgyár létesült. Az építőipari gépek teljesítőképessége másfélszeresre nőtt. Minden fontosabb munkafolyamat gépesítettsége emelkedett. Növekvő, a tervezettnél azonban kisebb mértékben került alkalmazásra, a könnyűszerkezetes építési mód. Az építkezések anyagellátása javult. Ebben az építőanyag-ipar és más iparágak termelés- növekedésén kívül szerepe volt annak, hogy egyes épitőipari szervezetek is fokozták építőanyag-termelésüket. Az építmények kivitelezési ideje — a munkák fokozottabb koncentrációjával és a műszaki fejlődéssel összefüggésben — a III. ötéves tervidőszakhoz képest kismértékben csökkent. Az építkezések előkészítése és szervezettsége azonban nem javult kielégítően. öt év alatt 438 ezer lakás épült, 38 ezerrel több a tervezettnél és ezzel az 1961—1975. évekre előirányzott 1 milliós lakásépítési terv 47 ezerrel túlteljesült. Az állami lakásépítés kevesebb, az egyéni lakásépítés több volt a tervezettnél. A lakások 59 százaléka a városokban épült. Az épített lakások átlagos szobaszáma és felszereltsége kedvezőbb volt, mint az előző tervidőszakban. Széles körűvé vált a lakótelepi építkezés, javult a kapcsolódó — szolgáltató, egészségügyi, kulturális stb. — létesítményekkel való ellátás. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálxodős A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3,4 százalékkal volt több mint az előző öt évben. A terv öt évre 15—16 százalékos termelésnövekedést irányozott elő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1971— 1975-ben 23 százalékkal volt több, mint az 1966—1970. években. A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékeinek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelésben — volt fontos szerepe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből — a cukor kivételével — kielégítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen fokozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység növekedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az anyagfelhasználás — elsősorban az Ipari anyagok felhasználásának jelentős fokozódása miatt — továbbra is gyorsabban nőtt, mint a termelés. Számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa, a vonóerőkapacitás 26 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági üzemek öt év alatt több traktort, munkagépet, tehergépkocsit szerettek be, mint az előző ötéves tervidőszakban. A nagyüzemekben a gabonabetakarítást gyakorlatilag teljes egészében gépekkel végezték, a kukoricacső- és szárbetakarítás gépesítettsége 85—96 százalékra emelkedett. A cukorrépa- és burgonyakiszedés gépesítettsége is javult. Az állattenyésztés fejlesztését az állami hozzájárulással épült nagyüzemi sertés- és szarvasmarha-tenyésztő telepek segítették: öt év alatt több mint 380 ezer szarvasmarha- és 1,4 millió sertésférőhelyet helyeztek üzembe. A műtrágya-felhasználás a tervezettnél gyorsabban nőtt és 1975-ben 1,8-szerese volt az öt évvel korábbinak. Egy hektár szántókért-, szőlő-, gyümölcsösterületre hatóanyagban ,270 kg műtrágya jutott, az 1970. évi 150 kg-mal szemben. A növénytermelés az előirányzott 14—15 százalék helyett 16 százalékkal haladta meg az 1966—1970. évit. A szemestermények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés növekedésében döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elterjedésének. 1971—1975-ben évente átlagosan 4,3 millió tonna búza és 5,9 millió tonna kukorica termett, majdnem másfélszerese a III. ötéves tervidőszak mennyiségének. A búza hektáronkénti terméshozama 33,2 q, a kukoricáé 41,7 q volt, mintegy 10—10 q-val több az előző öt év átlagánál és 4—-5 q-val több a tervezettnél. A gabonatermesztésben elért kiemelkedő eredmények mellett a hazai fogyasztás, valamint az export növelése szempontjából egyaránt fontos zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelés mérsékeltebben emelkedett. A burgonyatermés — csökkenő fogyasztás mellett — kevesebb volt, mint az előző öt évben. A cukorrépatermés annyi volt, mint az előző tervidőszakban, a répa cukortartalma az utóbbi években csökkent. A szállás takarmányok termelése lényegében a korábbi szinten maradt. Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt. A fontosabb állattenyésztési termékek közül a vágósertés-termelés emelkedett a leggyorsabban: 1975-ben 1,1 millió tonna volt, majdnem 1,6- szerese az 1970. évinek. A sertésállomány öt év átlagában meghaladta az előző öt évit, a háromévenkénti jelentős ingadozás azonban még nem szűnt meg, az 1975 év végi állomány az előző évihez képest csökkent, de így is valamivel nagyobb volt az ötéves tervben számítottnál. Az 1975. évi vágómarha-termelés 378 ezer tonna volt, 17 százalékkal több, mint 1970- ben és a tervezettnél is nagyobb. A szarvas- marha- és a tehénállomány 1975. végén megközelítően annyi volt, mint öt évvel korábban. A tejtermelés az előirányzott 20 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett. A vágottbaromfi-termelés 1975-ben 350 ezer tonna volt, 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástermelés az 1970. évi 3,3 milliárd darabról 1975-ben 4 milliárd darabra emelkedett. Az erdőterület öt év alatt 75 ezer hektárral nőtt és az időszak végén 1 545 000 hektár voJt, az ország földterületének 16,6 százaléka. Az 1975. évi 6850 ezer köbméter fakitermelés 14 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Ezen belül az iparifa-termelés 22 százalékkal nőtt, a tűzifatermelés 13 százalékkal csökkent. A közüzemi vízművek 1970-ben 520 millió köbméter, 1975-ben mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszak végéin közműves vízellátásban részesült a lakosság 66 százaléka, az 1970. évi 55 százalékkal szemben, és a lakások 28 százaléka volt bekapcsolva a közcsatorna-hálózatba Az öntözésre berendezett terület 1975. év végén 487 ezer hektár volt. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970-ben. Az áru- szállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállí(Folytatás a 4. oldalon) i _________________________százalékában Ne mzeti jövedelem 130—132 135 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 130—132 129 Ezen belül: Lakosság fogyasztása 129—130 128 Felhalmozás 131 132 Ipari termelés 132—134 137 Építőipari termelés 141—143 \ 128 Mezőgazdasági Termelés, \ 1971—1975. évek az 19Ő6— 1970. évek százalékában 115—110 118 Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 110—118 118 A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 125—127 125 Kiskereskedelmi forgalom volumene 140 135 Az 1971—1975. években összesen, mennyiségben: Lakásépítés, 1000 db 400 438 A szocialista szektor beruházásai, milliárd forint 480—500 574 Bányászat 1 9 Villamosenergia-ipar 45 Kohászat 24 27 Gépipar 33 47 Építőanyag-ipar 55 28 Vegyipar 53 05 Könnyű- és egyéb ipar 34 34 Élelmiszeripar________________ 22___25 Ös szesén 32—34 37
