Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

1976. MÁRCIUS 4.. CSÜTÖRTÖK Steril •4/0? W K/vmOD Hevítve még a jégen sem reped meg Hazai gyártmányú hőálló edények A Herendi Porcelángyár majolikaüzemében, ahol évek óta nagy sorozatban gyárta­nak hő- és tűzáilló kerámiát — nemrégein sikerült előállí­tani tökéletes hatásfokú láng­álló edényeket is. A gyár műszaki szakemberei — együttműködve a veszprémi Vegyipari Egyetem szilikátké- miai tanszékével — a közel­múltban a Bakonyban olyan alapanyagot találtak, amely megfelelő technológiával tökéletes hatásfokú láng­álló kerámia előállítására alkalmas. A beható kísérlet és próba­darabok hatásvizsgálata azt bizonyítja, hogy az újfajta masszából készült termék job­ban alkalmazkodik a hőválto­zásokhoz, mint a világhírű jénai üveg. Az új anyagból készült edény kockázat nélkül használható gázlángon is, sőt áthevített állapotban a jég Íratására sem reped meg. Tűzoltás - társadalmi munkában Nagykáta határában már­cius elsején és másodikén pusztító lángok törtek a ma­gasba. Ezrekre menő kár ke­letkezett. Az épületet nem érték el a lángok Valaki — persze a szemé­lyét aligha sikerül felderíteni — vétkes gondatlansággal el­hajította cigarettacsikkjét Szentmártonkáta Tápióbicské- hez közeli szegletében, Tápió- dűlőn, a nagykáftai földbe benyúló erdő szélén. Tüzet fo­gott az avar. Előbb csak füs­tölt, aztán lassan tovaszivárog­va a lángja a nagykátai Felső- Feketeerdő fenyőibe is bele­kapott. Tápióbicskén, bent a községben vették észre úgy délután fél öt tájban a lángo­kat, és telefonon értesítették a nagykátai tűzoltókat. A járás székhelyén két víztartállyal is ellátott autófecskendő áll a szertárban, de mellettük csak egy ügyeletes sofőr, önkéntes tűzoltó. Csak a járási parancs­nok meg a helyettese hivatá­sos, a negyvennél valamivel A kisajátítási kártalanításról A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozata A Pest megyei Tanács egyik járási hivatalának igazgatási osztálya telekkialakítás céljá­ból még 1973-ban kisajátította egy házaspár gyümölcsösét. Egyben felszólította őket, hogy az évi termést takarítsák be. Ezt a határozatot a Pest me­gyei Tanács igazgatási osztálya jogerőre emelte és kártérítésül 26100 forintot ajánlott fel. A házaspár az összeget keveselte és 177 000 forint többletkártalanítás fize­tésért pert indított. Ebben egyebek közt az 1974. évi ter­méskiesés címén is kártalaní­tási igényt támasztottak. A járásbíróság a községi ta­nácsot 59 800 forint többlet­kártalanítás fizetésére köte­lezte. Az 1974. évi termés- kiesés címén emelt követelést alaptalannak találta, mert a házaspárnak kötelessége lett volna az ingatlant mindaddig birtokában tartani, amíg az át­adás meg nem történik. Erre pedig csák 1974 októberében került sor. A termés elmara­dásából eredő kárt tehát — tekintve, hogy a gyümölcsöst nem művelték meg — viselni kötelesek. Ezt az ítéletet a Pest megyei Bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőképpen döntött: — A vonatkozó rendelet ér­telmében mezőgazdasági mű­velés alatt álló ingatlannál a folyó gazdasági év várható ter­méskiesése miatt felmerült kárt is meg kell téríteni. Té­ves az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, hogy a házas­pár erre vonatkozó igénye azért nem alapos, mert a ta­nács a gyümölcsöst csak 1974 őszén vette birtokába és így, ha azt kötelességszerűen meg­művelik, az évi termést beta­karíthatták volna. — Nincs olyan jogszabály — hangzik tovább a határozat —, amely a volt tulajdonost arra kötelezné, hogy tulajdonjogá­nak megszűnése után, a kisa­játított ingatlanát mindaddig megművelje, akiig azt a kisa­játítást kérő birtokába nem vette. Más tulajdonában álló ingatlant idegen személy nemcsak hogy nem köte­les, hanem a tulajdonos engedélye, a vele történt megállapodás nélkül nem is jogosult hasznosítani. A telektulajdonos házaspár és a községi tanács között ilyen megállapodás nem jött létre, de a tanács részéről a további művelésre még felhívás sem történt; felszólítása csak az 1973-as évre vonatkozik. Ezért a Pest megyei Bíróság jogerős ítélete törvénysértő. Emiatt hatályon kívül kellett helyez­ni és az 1974-re várható ter­més értékének, mint kárösz- szegnek megállapítására új el­járást kell lefolytatnia és új határozatot hozni. f ZSIGULI, MOSZKVICS, SKODA,TRABANT. ZAPOROZSEC, VOLGA, POLSKI FIAT, WARTBURG TÍPUSÚ GÉPKOCSIK HATÓSÁGI MŰSZAKI VIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉSE, HELYSZÍNI VIZSGÁZTATÁSA III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT VÁCI KARBANTARTÓ ÁLLOMÁS Telefon: 11 -029. nagyobb számú legénység mind csupa önkéntes. Befutott a tűzjelzés, erősen szirénázva kirobogott az egyik vörös autó. Ütközben meg- megállott, hogy felvegye a mű­helyekből, lakásokból előroha­nó önkéntes tűzoltókat, akik a szirénát meghallva abba­hagyták munkájukat, össze­sen négyen indultak a tűzol­táshoz. Jóformán még a hely­színre sem érték, már a másik szirénázó gépkocsiban újabb öt önkéntes érkezett az erdőbe. Két motorosfecskendő két vízsugárral vette ostrom alá a tüzet Varga Ferenc járási tűz­oltóparancsnok irányításával. Dolgoztok lapáttal, ásóval is, de a lángokat az erős szél csak vitte tovább. Nem messze az erdőtől a Magyar—Koreai Barátság Tsz majorja. Ha az épületeket is elérik a lángok, felbecsülhetet­len kár keletkezik. Egy idő múltán megérkeztek előbb a jászberényi, aztán a ceglédi tűzoltók, s ezután, ha nem is könnyebben, de gyorsabban haliadt az oltás. Végül is este nyolc óra után sikerült elfojta­ni a tüzet. Addigra azonban annyi fa elégett, hogy tizenöt­ezer forint lett a kár. — A nagykátai önkéntesek, mint mindig, most is jól dol­goztak — mondta a tűzesetről Varga Ferenc tűzoltóparancs­nok, másnap, vagyis kedden. — A legfáradhatatlanabbul is­mét csak Farkas Gáspár járt elől, pedig kórházban többször megfordult, leszázalékolt rok­kant. Most is csak nemrég jött meg a visegrádi kórházból. A szél felkapta a zsarátnokot Mialatt pedig kedden, déli tizenkettő után, elindulunk Farkas Gáspárt megkeresni, újra felvijjog a tűzoltóautók szirénája. Megint tűz ütött ki a határban. Ezúttal a Cegléd felé vivő út közelében, Gö- bölyjáráson a nagykátai Kos­suth Tsz területén. A viharos szél összeértette az áramveze­ték két huzalját, elektromos szikra gyújtotta fel nagy dara­bon a tarlót. A szél fel-felkap- ta a zsarátnokot és elvitte vagy másfél száz méterrel, odébb a tsz — régen talán ko­csisszínnek szolgáló — nádfe- deles gongyölegraktárára. Nem messze innen a Kos­suth Tsz több gazdasági épüle­te, udvarán óriási szénaikazal. Ha a szél, akárcsak egy pará­nyi zsarátnokot is odavisz, tö­méntelen kár keletkezhet. Az önkéntes tűzoltók azonban ide­jében ott termettele, vízzel és puszta kézzel hamarosan el­fojtották a tüzet A szín és a mellé toldott kis szobányi he­lyiség ugyan a lángok marta­léka lett, de mert az avartü- zet is elfojtották, most már semmit sem fenyegetett kár. Végre beszélhettünk Farkas Gáspárral. — Villanyszerelő vagyok — mondja. — Míg le nem száza- lékoltak, 23 éven át az Észak­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalatnál dolgoztam. Egy alkalommal Kókán, egy kigyulladt lakóháznál segéd­keztem. Láttam a síró-rívó családot, nagyon megsajnál­tam őket. Később az évek fo­lyamán véletlenül két másik tűzesetnél is igyekeztem segí­teni a tűzoltóknak. Aztán ti­zenegy éve magam is közéjük léptem. Valamennyien ismerjük a feladatainkat — Nem tudom, hány tűz­esetnél oltottam. Talán egynél sem hiányoztam, csak amikor kórházban voltam. Márpedig az utóbbi években erre gyak­ran került sor. Kétszer meg is operáltak. Ha meghallom a szirénát, és meglátom a tüzet, mindjárt teljesen egészséges­nek érzem magam. A lángok láttán nem ér rá az ember a maga bajára gondolni. Így van ez a bajtársaimnál is. Egyébként az egyesület tag­jai szertárossá választottak. Nem jár munkába, ráér rend­ben tartani, ha kell megjaví­tani a szegeket. Főtörzsőrmes­ter a rangja, és ha beöltözik az egyenruhájába, kitüntetések fityegnek a mellén. — Tudja, mi nagykátai ön­kéntesek olyan emberek va­gyunk, hogy ha tűz van, min­dig akad belőlünk egy kocsi­rakomány. Messze környékre is elmegyünk segíteni. Még a szomszéd megyébe, a jászberé­nyi járás községeibe. Azt, hogy én veszek részt legderekasab- ban az oltásban, nem gondol­nám. Valamennyien tudjuk a feladatunkat és el is végezzük. Szokoly Endre Táppénz és termelési érték LESZ-E SÚLYFÜRDŐ RÁCKEVÉN? >mu A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT 12. sz. üzemegysége FELVÉTELRE KERES GÖDÖLLŐI MUNKAHELYRE alacsony nyomású kazánhoz FŰTŐI VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ DOLGOZÓKAT, VALAMINT RAKODÓKAT, VÁCI MUNKAHELYRE RAKODÓKAT Jelentkezni lehet a munkahelyeken: Gödöllő, Dózsa György u. 65. Vác. Deákvári fasor 2. Amikor néhány éve ivóvizet kerestek Ráckevén, a mélyből kútfúrás közben meleg víz tört fel nagy bőségben. A községi tanács úgy hasznosította, hogy strandfürdőt épített az artézi kút mellé több medencével. A lakosság táppénzes nap­jainak körülbelül tíz százaléka a mozgásszervi betegségekre esik. Egyes reumások és bal­esetesek gyógyulása hosszú hónapokig elhúzódik. S ez nemcsak az egyénnek, hanem a társadalomnak is nagy veszte­séget jelent. Táppénzben és a kieső termelési értékben a veszteség évente félmil- liárd forintot is kitesz. A gyógyítási időt baineo-fizi- kó-mehanóterápiás kezeléssel lényegesen meg lehet rövidíte­ni és az eredmény is tartósabb a gyógyszeres kezelésnél. Az sem utolsó szempont, hogy ezek a kezelések nem járnak fájda­lommal. A fenti mondatokat dr. Sza- l íl Károly reuma-szakorvosnak, a Ráckevei Járási Hivatalhoz most benyújtott szakvélemé­nyéből idézzük, amely a rácke­vei melegfürdő hasznosítására készült a járási főorvos felké­résére. Dr. Szakái a továbbiak­ban megállapítja: bár a rácke­vei meleg víz viszonylag kevés oldott sót tartalmazó alkali- hydrogéncarbonatos hévíz és összetételénél fogva nem ve­tekszik európai hírű gyógyvi­zeinkkel, mégis fejlesztésre érde­mes. Ezt pedig azzal is indokolja; hogy a reuma immár népbe­tegség és főleg a nehéz fizikai munkásoknál szintén gyakran fordul elő, amint a porcko­rongsérv is. Ha a beteg súly­fürdőkezelést kap, amihez nem is kell feltétlenül gyógyvíz, szép eredményt lehet elérni. De csak akkor, ha a ráckevei járásból a betegnek nem kell, mint most, 30—40 kilométeres, állapotára ártalmas utazást tennie és a fürdő után egy-két órát pihenhet. Az utazás és a fürdés utáni kevés pihenés csak meghosszabbítja a beteg táppénzes idejét. Ezért a szakorvos, pihenővel egybekötött, legalább 12 sze­mélyes súlyfürdő mielőbbi megépítését javasolja. A költségek rövid időn be­lül megtérülnének, figyelembe véve, hogy a reu­más és baleset után kezelésre szorulók részére jóval keve­sebb táppénzt és útiköltséget kellene kifizetni. A szakvéleménye befejező mondatait is idézzük: A fürdő fejlesztése, üzemel­tetése és hasznosítása összetett feladat. Egyaránt igényli a köz­ségi, járási vezetők, társadalmi szervek, műszakiak és orvosok összehangolt tevékenységét. Hogy mikor valósítható meg, az a gazdasági lehetőségektől függ, de attól is, hogy ki meny­nyire áll az ügy mellé. S zeretnék végig világos lenni, hogy tudá­som átadhassam. A felhő szó eredete az, hogy a felment hőnek vélték, a zet- képző pedig annyit jelent, hogy sok van belőle és masszív. A felhőzet szó vészterhes hangzását az adja meg, hogy csapadékkal fe­nyeget. A csapadék szónak két etimológiája, szófejtése ismeretes. Az egyik szerint a „csapást ad az ég” szólás rövidített és a g-t k-val. helyettesítő változata, míg a másik úgy magyarázza, hogy az „ad” elől „csap”- pal (mintha csapból eresztenék), hátul „ék”- kel fonódik össze, utalva ilymódon a haso­gató fejfájásra, melyet okoz. A csapadék le­het eső, lehet hó, lehet jég, a legritkábban manna, a legsűrűbben zivatar. Nomármost: a felhőzet eredetileg az em­bernek, mint természeti lénynek volt fe­nyegető veszélye, de ilyen vonatkozásban ma már a meteorológusok és az esernyőipar hatáskörébe tartozik. Viszont az ember tár­sadalmi lény lett közben, ahogy mondják, szőröstül-bőröstül. (A szó eredete homályos. Lehet, hogy a társ adott almot az ősember­nek, de az is lehet, hogy értékítéletet hor­doz magában, amennyiben cinikusan azt fejti ki, hogy társad a lom.) Ilymódon a fel­hőzet is társadalmilag átvitt értelmet nyert és mindenféle veszélyeket jelent. Azt, hogy felhők gyűlnek nyugalmad, sőt életed egén, melyek is sűrűn és zivatarra készen össze­állnak. Nem szeretek személyeskedni, ezért elem­zésemet barátom példáján végzem el. Barátom reggel arra a felhőre ébred, hogy a felesége később jár munkába, mint ő, s ha alvását megzavarja, kitör a zivatar. A felhő hatása alatt lábujjhegyen kel fel, a zuhanyt nem használja, szivaccsal mosdik és este előkészített reggelijét hivatalában fogyasztja el. Második felhője az, hogy részt vesz a közlekedésben, ami városi lakónak bizony nem okoz sikerélményt. Azután odagyűlík, úgy is mint felhő, az aranyere, mert vol­taképpen azon ül és nem főnöki székén, aho­gyan kívülállók netán llátják. Ja igaz, köz­ben volt már egy felhője, nevezetesen az eszpresszó, ahol törzsvendég, és sohasem tudhatja, hogy borravalója ellenében a höl­gyek mosolyogva vagy vicsorogva teszik vagy lökik elé a kávét vagy feketített vizet. Állítólag ez a meteorológiai felhőzet függ­vénye, de az ilyen nézetet inkább csak or­vosok terjesztik, mi józan emberek tudjuk, hogy saját felhőzetüké. Barátom napközi felhőzete regisztrálva van a házi telefonfüzetben, amelyet titkár­nője kezel, és A-tól Z-ig csupa felhő, mert aki benne szerepel vagy fentről szól bele a dolgába, vagy lentről nem teljesíti a saját dolgát. Egyébként 6zereti őket, mert saját felhői s belőlük a zivatar ritkán tör ki, mert barátom bent rendkívül körültekintő. Vi­szont sohasem eléggé óvatos barátom a ba­rátnőjével szemben, mert már gyerekkorá­ban beleverték, hogy ép testben ép lélek, holott barátnőjének nagyon is ép testében nagyonis zilált lélek honol. Ilymódon min­dig váratlanul éri nemcsak a csapadék, ha­nem maguk a íelhők is, amelyeket széles választékban hoz létre a diszkrécióból meg nem nevezett barátnő a báránytól (bunda!) a gomolyig (vádaskodás). Továbbá, utalássze­rűén: a gyerekek iskolái lebegnek osztály­zattartalmukkal a feje felett, a FIK, a KIK, az érdi víkendház, amelyet hol kirabolnak, hol felgyújtanak, a vizsgák, amelyeket időn­ként szakmai, politikai és nyelvi továbbkép­zés ürügyén letétetnek vele és néhány han­gyaboly, amelyek időnként feltörnek a laká­sába. Önök nyilván hajlamosak szánalmat érezni GOMBÓ PÁL: ...ZET Felhőzet © barátom iránt, akit ilyen masszív felhőzet tart rettegésben, ámde várjanak még ezzel. Ugyanis a társadalom sokirányú szövevé­nyek bonyodalma, minek folytán barátom a maga részéről szintén felhő sokak egén. Fe­leségét minden reggel felkelt^ már csak azért is, mert annyira retteg attól, hogy fel­keltik, hogy már várja, hogy mikor keltik fel. (Ugye, értik, éppijn ezért rosszabb gyak­ran a felhőzet, mint maga a csapadék.) Ugyancsak szorongást kelt gyermekeiben, akiknek számára az iskola olyan felhőrend­szer, amely apjuk kezével csapódik le. Felhő továbbá a beosztottai egén, akiknek nem­csak feketekávé- és névnapi italfogyasztás­ban. továbbá viccmesélésben megmutat­kozó életörömét, hanem gyakran értelmét is elhomályosítja utasításaival. Hasonlóan felhő a vele közlekedőknek, mert ő is lökdös és kioktat: a presszóskisasszonyoknak, mert ki­fogásolja a kávé minőségét, holott tudhatja, hogy az a leltár állapotától függ; s a ba­rátnőjének is, mert bármikor rájöhet, hogy a barátnő baráti köre szélesebb, semmint gondolná; valamint a FIK-nek és a KIK- nek, melyeket ügyfélként zargat, az érdi szomszédoknak, akiket gyanúsít, és okta­tóinak, mert folyton fontoskodik. Ezen, noha dialektikus, mégis világos il­lusztráció után kíséreljük meg általánosí­tani ismereteinket: Mindenkinek van felhőzete, amely kü­lönböző jellegű felhők különféle össze- gomolyodásából áll. Lényege a fenyegetés, a nem tudni honnan, mikor, milyen módon rázúduló zivatarral. Ez a fenyegetés az egyénben szorongásokat okoz, amelyek pió­caként szívják el életörömét, biztonságérze­tét, nyugalmát. © A felhőzetet meg kell különböztetni ha­tásától, mely utóbbi csupán birtokosa vérmérsékleti típusára utal; ha melankolikus, búskomor lesz; ha' kolerikus az őrülésig és mást megőrjítésig tevékeny; ha szangvi- nikus, időnként nagyokat robban és csap­kodás útján kárt okoz a magán-, valamint köztulajdonban; ha flegmatikus, laza non- salansszal hagyja körmére égni a cigaret­tát. Ámde... Ámde a felhőzet összetétele maga töb­bet mond. Mint már kiindulópontként megjegyeztük, mindenkinek van felhőzete — fűzzük hozzá: éspedig sajátos, reá jel­lemző felhőzete. És ebben rejlik egész okfej­tésem tudományos értelme. Aki az eddigie­ket megértette, nyilván felfogta, hogy nincs többé szükség fantáziátlan és torzító ká­derlapokra, divatos pszichológus útján vég­rehajtott lélekanalízisre, szemantikára és jósnőkre, grafológiára és rorschach tesz­tekre — hanem egyszerűen számba kell venni kinek-kinek a saját felhőzetét. Mert más felhő a villalakásba bezúduló han­gyák és más a társbérlet, más a meglevő aranyér és más a hiányzó aranyérem, hát még az összes felhők együttes komplexuma! A személyiségek világának feltárásában legyen tehát fáklyaként bevilágító jelsza­vunk: madarat tolláról, embert felhőzeté­ről! i l

Next

/
Thumbnails
Contents