Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

1976. MÁRCIUS 23., KEDD %Mdtw Felavatták SzódligeÉen a KISZ Pest megyei ligeti Károly vezetőképző iskoláját A naptár szerinti tavasz megérkezett. A magyar proletariátus első tavaszán, 1919. március 21-re emlé­kező ünnepség részvevői mégis dermesztő hideggel da­coltak vasárnap délután a Pest megyei KISZ-bizottság vezetőképző iskolájának avatásán, Sződligeten. Mint lapunk 1. oldalán jelentjük, az iíjúkommunisíák, a megye járásainak vezetői, az iskola hallgatói ezen a napon több százan jöttek el, hogy felavassák az intéz­ményt, amely nemes célt szolgál: itt tanulnak azok a fiúk és lányok, akik Pest megye ifjúsági mozgalmában vezető tisztséget viselnek, itt ismerkedhetnek meg a szervezeti élet elméleti, módszertani, gyakorlati tudni­valóival. A Tanácsköztársaság örökségéhez méltóan Az avatás alkalma az emlé­kezésre is lehetőséget adott, felvillantva néhány történelmi eseményt az 57 évvel ezelőtti dicső 133 napból, példát szol­gáltatva a ma ifjúságának. Er­ről szólt Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára is ünnepi beszédében. — Munkásokra, parasztokra, kommunistákra emlékeznek e napokban az idősebbek és a fiatalok, azokra, akik fegyvert fogtak az első magyar prole­tárdiktatúra védelmére. Fel­idézik azt a küzdelmet, amely­ben a magyar kommunista if­júsági mozgalom született, amelyben megedződött. A ma fiatalsága a forradalmi elő­dök nyomdokaiba lép. Helytáll a tanulásban, a munkában, hogy méltó legyen erre a tör­ténelmi örökségre. Testvérmegyénk, Omszk történelmi üzenete Ezen a napon kapott nevet az iskola, a harcot tudatosan vállaló internacionalista forra­dalmárét, Ligeti Károlyét, ki­nek emlékét két nép is ápolja. A távoli, szovjetuniöbeli test­vérmegye ifjú nemzedéke, Omszk fiataljai, s a miénk: a Pest megyeieké. Ligeti Károly tevékenysége, helytállása példa az ifjúság előtt a munkásosztály esz­méiért, a forradalom vívmá­nyainak megvédéséért folyta­tott harcban. Élete szemlélete­sen bizonyította: senki sem születik forradalmárnak. A vi­lágban, a tágabb környezetben végbemenő változások, szemé­lyes tapasztalatok, vagy éppen megrázkódtatások adják az in­dítást. Ligeti az első világhá­borúban, a tömegméretű pusz­títás időszakában eszmélt rá: gyökeres változás kell. Hadi­fogságba esett, s amikor győ­zött az Októberi Forradalom, a szocialista vívmányok védel­mére szervezte a hadifoglyo­kat, a szovjet munkásokat. Tá­vol hazájától, Omszkban gyil­kolták meg 150 társával együtt Kolcsak fehérgárdistái. Emlék­művén ma is mindig frissek a virágok... Megtisztelő történelmi örök­séget kell tehát vállalniuk a sződtigetd KISZ-islíoIa hallga-. tóinak, az itt tanuló alapszer­vezeti titkároknak, a vezető­ségi tagoknak és a propagan­distáknak. ' Felkészült, az ifjú­sági szervezet feladatát isme­rő, a napi politikai események között jól eligazodó fiatalokra van szükség. Csak így építheti az ifjúság — a Ligeti Károly és forradalmár társai megál­modta — új társadalmat. Hűen a forradalmárok emlékéhez Az épület előtt felsorakozott fiatalok közösen fogadták meg, hogy Ligeti Karoly nevéhez, a forradalmár elődök emlékéhez mindig hűek lesznek. Ezután kék egyenruhás ifjúgárdisták kíséretében Gabányi Lajos le­leplezte a forradalmárnak az iskola falába épített emlék­tábláját, majd a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-fiataljai vörös zászlót nyújtottak át az iskola veze­tőinek. Az emléktáblán első­ként a Pest megyei KISZ-bi- zottság, majd a megyei párt- bizottság, s végül a KISZ-fia- talok képviselői helyezték el koszorúikat. A színházteremmé átalakí­tott ebédlőben ütemesen zen­gett egy mondat: Emlékezz csak, emlékezz! A színpaddá magasított dobogókon katona- kabátos fiatalok álltak, kezük­ben fáklyát tartottak — a KISZ-iskola tanulói a forra­dalmár elődök hősiességére, helytállására emlékeztek. V. F, Helsinki szellemében Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnökségi ülése Hétfőn ülést tartott az euró­pai biztonság és együttműkö­dés magyar nemzeti bizottsá­gának elnöksége. Az ülést Kállai Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biz­tonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának el­nöke nyitotta mer, majd Papp Anna, a bizottság titkára tar­tott beszámolót a végzett mun­káról és a bizottság előtt álló feladatokról. Az elnökség megállapította, hogy a minden ország és nép érdekét szolgáló helsinki ta­nácskozás záródokumentumá­nak aláírása óta teret hódított a meggyőződés, hogy Európa jó úton indult el, amelyen ha­ladva biztosítható a béke, a biztonság, a különböző társa­dalmi rendszerű országok és népeik közötti egyenjogú, sok­oldalú és kölcsönösen előnyös együttműködés. A békét akaró közvélemény biztos támaszt talál e felelős­ségteljes törekvéséhez az eny­hülés eddigi eredményeiben, a szocialista országok továbbra is összehangolt, következetes és konstruktív békepolitikájá­ban, különösen abban a béke­programban, amelyet a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa fogalma­zott meg Európa és a világ minden népe érdekében. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a magyar közvélemény teljes és cselekvő egyetértéssel fogadja ezt az új békeprogramot, s a Magyar' Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága 1976. március 14-i állásfoglalásának szellemében azt saját ügyének, programjának tekinti. Az elnökség a magyar nem­zeti bizottság teljes támogatá­sáról biztosította az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságát, amely­nek munkájában a jövőben is részt vesz. JÁRÁSRÓL - JÁRÁSRA (6.) Kedvezőtlen adottságok, átgondolt fejlesztés Az aránytalanságok felszámolására törekednek a dabasi járásban LÁTÓSZÖG Ésszerű csökkentést ^ Január 1-től életbe lépett a, munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes ren­deleté az igazgatási és admi­nisztratív ügyviteli létszám­zárlatról. Miként érzik a ren­delet következményeit az Ipa­ri Szerelvény- és Gépgyár számviteli osztályán? — erre*a kérdésre kértünk választ két itt dolgozó fiatalasszonytól. Tóth Ignácné anyagkönyve­lési csoportvezető: — Jelen­leg még nem érezzük a rende­let hatását, mert a létszá­munk nagyjából kielégítő. Nyolcán vagyunk, mindannyian nők. De, ha valaki elmegy vagy gyereket szül — mert a félig gyógyultan visszajöttem a betegállományból, mert tud­tam, hogy a többiek nem tud­ják vállalni az én munkámat is. Szabadságra is mindenki lelkiismeretfurdalással megy. Az ember szívesen bővítené szakmai ismereteit, áttekinte­né, amit csinál: mit, miért, ho­va könyvel? De egész nap a gépet kell vernem, gondolko­dásra nincs időm. A fizetés sem túlzott a feladatokhoz ké­pest. Ezért nem jött ide senki. De legalább a remény, a lehe­tőség megvolt. — Az osztály, a csoport helyzetének könnyítésére mi­lyen lehetőséget látnak? — Attól félek, hogy ez a rendelet az ilyen területeket sújtja legjobban, ahová eddig is nehezen lehetett jelentkezőt találni — mondja Tóth Ignác­né. — Ügy érzem, az egyéb­ként valóban szükséges, kény­szerből hozott rendeletet, csali akkor lehet végrehajtani, ha az adminisztrációt, az eddig elengedhetetlennek gondolt papírhalmazt is csökkentik. Az csak fél megoldás, ha létszám­zárlatot rendelnek el. a felada­tot viszont az amúgy is túlter­helt dolgozóknak kellene több­let vállalással elvégezniük. — Az egész vállalaton belül szükséges utánanézni — teszi hozzá Gyimesiné —, milyen belső intézkedéssorozatot von maga után a rendelet. S ennek nyomán talán a mi helyzetün­kön is javítani lehet. L. T. többségük fiatal —, a munká­ja teljes egészében ránk há­rul. Az átcsoportosítás a válla­laton belül nehéz. Meg kell is­merni az anyagot — 200 mil­liós értékkel dolgozunk — meg kell tanulni a könyvelést, a gépek kezelését. Már jelen­leg is három, más területről átcsoportosított, általános isko­lai végzettségű dolgozónk van. Magasabb képzettségűek eddig sem szívesen vállalták az itteni feszített munkatem­pót. Gyimesi Rudolfné forgalmi könyvelő: — A mi csoportunk­ban már régóta munkaerő- hiány van. Négy nő dolgozott itt. Az égjük már több mint egy éve elment, s azóta nem akadt helyette jelentkező. így csak a legszükségesebb adato­kat tudtuk folyamatosan föl­dolgozni. S három nap után, mintegy 20—22 ezer ember in­gázik naponta, ennyi a bejáró! • Milyen eredményeket ért el a járás ipara a most lezá- rult ötéves tervben? — A dabasi járásban két je­lentős ipari üzem és néhány — szerény létszámot foglal­koztató — kisüzem működik. A két jelentősebb üzem közül a Budapesti Telefongyár bu­gyi gyáregysége a régebbi; termelőberendezése elavult — itt előreláthatóan az V. ötéves terv első felében rekonstruk­ciót hajtanak végre —, gyako­ri anyagellátási zavarokkal és állandó létszámhiánnyal küsz­ködik, s mindezek ellenére nemcsak jeladatait teljesítette évről évre, de még termék- váltásra is volt ereje: a tele­fonkészülékekről áttért a kü­lönböző típusú kapcsolószek­rények gyártására. .4 gyár­egység kollektívája dicséretei érdemlően, jól dolgozik, a ter­melésnövekedést a termelé­kenység emelésével érte el. — Másik jelentős üzemünk, a Dabasi Nyomda, a IV. öt­éves terv szülötte, összesen 230 millió forintos beruházás­sal, két ütemben épült, a má­sodik átadására március 31-én kerül sor. Az ország legkor­szerűbb nyomdaüzeme, jelen­leg 350 embert foglalkoztat, de még további 150, ügyes kezű fiatalt vár. és kíván betaníta­ni a nyomdaipar világszínvo­nalú gépiéinek kezelésére. A kisebb ipari üzemelt, szövet­kezetek termelése nem túl je­lentős, inkább a helyi foglal­koztatottsági arányt javítják. • Gondolom, annál jelentő­sebbek a mezőgazdasági ter­melés fejlődésének számai, té­nyei. — Már a beruházási adatok is imponálóak: a TV. ötéves terv­ben a mezőgazdaságban össze­sen 770 millió forint értékű beruházást eszközöltek. Her- nádan, a Március 15. Tsz-ben baromfifeldolgozó-üzem épült: itt a technológiai sor a napos­csibe-keltetéstől a konyha­kész pecsenyecsirke előállítá­sáig terjed; a dabasi Fehér Akác Tsz évi 18 ezer darab hízó kibocsátására alkalmas, szakosított sertéshizlaló-tele- pet, a Felsőbabádi Állami Gazdaság 12 ezres kapacitású szakosított sertéstelepet létesí­tett, az alsónémedi 600 férőhe­lyes, s az Örkényi 300-as sza­kosított tehenészeti telep>et; a szarvasmarha-létszám növelé­se érdekében bővítették a fé­rőhelyeket a dabasi volt Szik­ra Tsz-ben és a Fehér Akác­ban — e kettő nemrég egye­sült —, valamint a kakucsi Lenin Tsz-ben. A szarvas­marha-férőhelyek járásunk­ban körülbelül 80 százalékban vannak benépesítve; az állo­mány a IV. ötéves terv végén 4762 db szarvasmarha volt, 1980-ra a terv 6 ezer 900—7 ezer darabot irányoz elő. A fejlődést tanúsítja az is, hogy míg a IV. ötéves terv kezde­tén a mezőgazdasági termelés értéke 600 millió forint körül járt, 1975 végén már elérte a 3 milliárd forintot! Az viszont a kedvezőtlen adottságokat fémjelzi, hogy ebből a 3 mil- liárdból csak 800 milliót tesz ki a mezőgazdasági termékek árbevétele — a járás mező- gazdaságában az alaptevé­kenység aránya átlagosan 21,5 százalék —, a többi a kiegészí­tő tevékenységből származik. • Mondana néhány jellemző adatot a járás településfejlesz­tési eredményeiről — és gond­jairól, s a kulturális ágazat, a közművelődés helyzetéről? — Járásunk a főváros kör­nyéki agglomerációs gyűrű ti­pikus jegyeit úgy viseli ma­gán, mint az a bizonyos tan­ló a lóbetegségek tüneteit az állatorvosi tankönyvben' A fő­város szívó hatására nálunk is nagyarányú a bevándorlás, ál­landóan növekszik a községek lélekszáma. Helyenként — pél­dául Gyálon — az ugrássze­rűen megnövekedett lakosság kommunális- és lakásigényei messze meghaladják a fejlesz­tési lehetőségeket, s ebből fe­szültségek keletkeznek. Fej­lesztési eszközeink a IV. öt­éves tervben szűkösek voltak. 82 millió forint mindössze; há­la a gazdasági egységek anya­gi áldozatkészségének, a szo­cialista brigádok és általában a lakosság társadalmi áldozat- készségének, a szocialista bri­gádok és általában a lakos­ság társadalmi akcióinak, ezt sikerült 130 millióra felkere­kíteni. Még így is csak a leg­szükségesebbekre futotta belő­le. Örkényben például felszá­moltak néhány, a szociális kö­vetelményeknek nem megfele­lő lakást, s helyette 22 Cs-la- kást adtak át a rászorulóknak; ebben az érdem elsősorban a kivitelezéssel megbízott Örké­nyi Építőipari Szövetkezeté; megkezdődött a szennyvízcsa­torna építése Dabason, ennek gyors ütemű folytatását na­gyon fontosnak tartjuk ebben a hatalmasra nőtt nagyközség­ben, amely az infrastruktúra fejlődésében amúgy1 is jóval el­maradt a többi járási szék­helytől. Nagy öröm viszont, hogy Örkényben, Dabason és Táborfalván megépült a víz­mű, és a vezetékrendszer, már csali a lakások bekötése van hátra. A IV. ötéves tervben járásunkban összesen 2 ezer lakás épült, jórészt magánerő­ből. Célcsoportos beruházásból 32 állami lakás építésére kap­tunk lehetőséget Dabason, ám mivel a felsőbb szervek a be­ruházás pénzügyi fedezetét csak 1975-re tudták biztosítani, az építkezés áthúzódott az V. öt­éves tervre. — A kulturális ágazat ugyancsak szerény lehetőség­gel rendelkezett. Üj iskola Gyálon és Alsónémedin épült, néhány községben bővítésre került sor. Örkényben a fiata­lok társadalmi munkával pin­ceklubot alakítottak ki maguk­nak, Tatárszentgyörgyón a la­kosság régi vágya teljesült: fel­épült a művelődési tiáz; Gyá- lon ifjúsági klub nyílt, s a da» basi Fehér Akác Tsz-ben pin­ceklub kezdte meg működését-. Néhány községben a tanács és a termelőszövetkezet közösen gondoskodik a művelődési in­tézmény fenntartásáról, így Hernádon, Űjhartyánban, Öcsán, Örkényben; közös fenn­tartású lett a dabasi Fehér Akác Tsz művelődési háza is. Javult a helyzet a gyermek- intézményekben, a tervezett 300 helyett az óvodai kapaci­tás 750-nel bővült. Szóval, va­lamit mindenütt előbbre lép­tünk. • Valamit — igen. Ha nem is akkorát, mint szerettek vol­na. És mik az elképzeléseik az V. ötéves tervben? — Mivel a fejlesztési lehe­tőségek változatlanul szeré­nyek — előreláthatóan 176 mil­lió forint jut a dabasi járás­nak —, nagyon átgondoltan, a társadalmi erők koncentrált támogatásával kívánjuk fel­használni. A kommunális szük­ségletek kielégítésében például úgy akarunk előrelépni, hogv közben a települések közötti aránytalanságok megszünteté­sére törekszünk. A tanácsok­nál dolgozó kommunista veze­tőktől azt várjuk, hogy fejlesz- szék kapcsolataikat a terüle­tükön működő gazdasági egy­ségekkel, s fordítsanak nagv figyelmet a lakosság társadal­mi munkaakcióinak ösztönzé­sére, szervezésére, ésszerű hasz­nosítására. — A járás lakásgondjainak megoldására az V. ötéves terv­ben körülbelül további 2 ezer lakás épül. A telepszerű, több szintes építkezések szervezésé­hez meg kell szerezni az üzemek támogatását, és fokozottabb mértékben igénybe venni az OTP lakásépítési akcióját, el­sősorban Dabason, Gyálon Ócsán, Örkényben és Bugyi községben. — A járási pártbizottság és a pártszervezetek cselekvési programjai pontosan megha­tározzák, mi vár a kommunis­tákra az előttük álló gazda­ság- és művelődéspolitikai fel­adatokból. Párthatározatok ír­ják elő — például — a politi­kai oktatás, a káderképzés és -továbbképzés középtávú ten­nivalóit. az ideológiai munka, a tudatformálás feladatait. Van tehát munkánk bőven ... Nyíri Éva i á á á Tegyük szívünkre a kezün­ket; ugye, hogy Alsó-Dabas nevét már akkor úgy ismertük rossz ízű kabarétréfákból, mint az elmaradottság, a kis­stílű provincializmus és a földhözragadt gondolkozás jel­képét, amikor még azt sem tudtuk, merre fekszik valójá­ban Dabas? Mi tagadás, nem volt egészen alaptalan a ka­barészerzők öncélú élcelődése: ez a vidék egyaránt mostoha- gyermeke veit a másokhoz oly bőkezű természetnek és a me­gyei közigazgatásnak. Fejlődé­se évtizedekkel maradt el a szerencsésebb adottságú táj­egységekétől. Itt minden falat kényéért, minden korty ví­zért kétszer annyit kellett dol­gozni, fáradni, mint másutt. Bizonyára innen van, hogy ezt a vidéket olyan kitartó, szor­gos kezű nép lakja. Róluk és életükről, eredményeikről és további céljaikról beszélget­tünk a járási pártbizottság el­ső titkárával: Ihász Józseffel. • Kezdjük a vidék „nacio- náléjával”, gazdasági szerkeze­tével, lakosságának összetétele­vei, adottságaival. — A járás gazdasági szerke­zetében a mezőgazdaság domi­nál. ötvenezer hektáros meg­művelt területéből 47 ezer a termelőszövetkezeteiké, a töb­bi a Felsőbabádi Állami Gaz­daság tulajdona. Rossz termő- adottságainkat élesen jellemzi egyetlen adat is: az ötvenezer hektárnyi művelés alatt álló terület után mindössze 870 ezer forint földadót fizetnek a gazdaságok, ami beszédesen utal a földek rendkívül ala­csony aranykoronaértékére. A tápanyag-visszapótlástól, a fel­használt műtrágya mennyisé­gétől, s az öntözéstől függően, ezeken a rossz földeken tavaly 23—36,6 mázsa búzát, 23—30 mázsa őszi árpát és 30—70 mázsa — májusi morzsoltban számított — kukoricát taka­rítottak be a mezőgazdasági üzemek. — A lakosság foglalkozta­tására, összetételére bizonyos mértékig a gazdasági szerke­zet nyomja rá a bélyegét. A járás ipari üzemeiben és ipari szövetkezetedben dolgozók szá­ma mindössze 2 ezer 500— 2 ezer 800-ra tehető. Hogy ez nem egyezik az ipari foglal­kozásúak számával, az föld­rajzi fekvésünknek, a főváros közelségének • köszönhető;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents