Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

4 / 1976. MÁRCIUS 33., KEDD Kiállítótermekben Történelemidézés a képzőművészetben Pest megyei középiskolás nemzetközi sikere ' Az évfordulók határozták meg ezúttal a tárlatok prog­ramját. A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 15-én mintegy 500 látogató kapott emléklapot a zenés tárlatveze­tés után. A három forradalmi tavaszra emlékezik művekkel a Magyar Nemzeti Galéria is. A hitrom tavasz a Nemzeti Galériában Ezt az összetartozó tárlatot a forradalmi ifjúsági napok keretében közösen rendezte a KISZ, a fővárosi tanács és a Nemzeti Galéria. Bármelyik középiskola vagy szakmunkás­tanuló-intézet feladatlapot vi­het magával a kiállításra, s ha helyesen válaszolnak a fiata­lok, beäterülmek az április 11- én rendezendő döntőbe, ahol a helyezettek értékes jutal­makban , részesülnek, örül­nénk, ha megyénk, intézmé­nyeiből is sokan vennének részt ezen a demonstráción, annál is inkább, mivel a tár­lat anyaga számtalan Pest megyei vonatkozású művet is tartalmaz. Többéit között Than Mór remek festményso­rozatát az 1849-es tápióbics- kei, isaszegi, váci csatákról, ismeretlen festőművész alko­tását Damjanich Jánosról. Eredeti csákók, kardali, zász­lók emelik a hatást, remek Kossuth-portrék és Révész Imre kitűnő táblaképe Petőfi Sándorról. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Tanácsköztársaság plakátanyaga, mely ebben a műfajban nemzetközi élvona­lat jelentett Berény Róbert, Uitz Béla, Pór Bertalan mű­veivel, de rendkívül hatásos a vecsési illetőségű Goldmann György Horthy-rendőre, vala­mint Derkovits Gyula famet­szetei, Hincz Gyula rézkarcai. Az 1945^ éis felszabadulásra emlékező'" művek közül Ék Sándor grafikái, Mikus Sán­dor, Kerényi Jenő, Somogyi József szobrai, Szőnyi István földosztása, Szentgyörgyi Kor­nél, Szabó Vladimir festmé­nyei emeltednek ki a jő át­lagból. Paletta és katedra Tatabányán az újvárosi V. számú általános iskola modem belső terében nyílt meg Sz. Győrfy Klára kiállítása. Ide is bekopogtatott a festészet. A hajdani Szőnyi-tanítvány rendszeres fejlődés után érte el konstruktív fegyelemmel építkező eredményeit. Tanár, szakfelügyelő, festő egy sze­mélyben. Ö is azok közé tarto­zik, akik folyton alkotnak, de győzik erővel, mert életük szolgálat és meggyőződés. A festészet este és vasárnapon­ként gyakorolt műfajában pi­heni ki a tanítás, nevelés gyönyörűséges fáradalmait. Ami műveit illeti; tiszta han- gulaittot árasztanak, jó színér­zéket és rajzkészséget mutat­nak. Szigorúság és megbocsá­tó rend hatja át felületeit. Különösen szép az Auróra ér­zékeny látomása, a Dunaka­nyar és a Sajkódi este tele- holddal.• Hűséggel él Tatabá­nyán munkások, bányászok között, az ő gyermekeik lel- kületébe plántálja a művészet szépségeit szavakkal és képek­kel. Munkásságát ezért isme­rik egész Komárom megyében, sőt az ország számos helyén is, ezért őrzi egyik alkotását gyűjteménye részeként a Ma­gyar Nemzeti Galéria. Az élet üzenetei érméken Minden bizonnyal sokan te­kintik meg az április 11-ig nyitva tartó kiállítást Csepel- szlget községeiből is. Évek óta hagyomány ez, mert a Csepel Galéria vonzási körzete kiter­jed Szigetszentmiklösra, Szi­gethalomra és Szigetcsépre. A közönség ezúttal is élményben részesül. Mindenekelőtt azért, mert az ott bemutatkozó Sza­Sz. Győrfy Klára: Dunakanyar bó Gábor fiatalsága ellenére már kész művész. Frissek az élményei és újszerűek. Érem­be gyűjti az erdő állatait, az izlandi halászit, a bambusz­vivőt, a csikót, a merítőhálós vietnami férfit. Az emberi mozdulatokat az élet rejtett, üzeneteinek fogja fel, a való­ság termő ajánlatait lelkületé- nek gazdag árnyalataival ala­kítja át, hitelesen, megbízha­tó szobrásizi tudással. Sokolda­lú és változatos formában, mert szomjasan gyűjti embe­ri, szobrászi tapasztalatokká utazásainak emlékeit. Fárad­hatatlan és lelkiismeretes, s a minőséget illetően már most nagyon egyenletes. Csak mondat erejéig emlí­tem, de elismeréssel, hogy a Szigetszentmiklóson lakó kö­zépiskolás Baumann Teréz ok­levelet nyert az INSEA nem­zetközi rajzkiállításon. Sok sikert kívánunk a továbbiak­ban is. Ki tudja, hátha ő is képzőművészetünk utánpótlá­sához tartozik. Losonci Miklós ./ Díszünnepség a Csehszlovák Knltúra fennállásának 25. évfordulóján Ünnepségen emlékeztek meg hétfőn délelőtt Budapesten a Rózsa Ferenc utcai Csehszlo­vák Klubban a budapesti Csehszlovák Kultúra fennállót sának 25. évfordulójáról. Dr. Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete rövid beszédben méltatta a kulturá­lis intézmény fennállásának J évfordulóját, és hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Kultúra nagy sikereket ért el a né­peink közötti barátság elmé­lyítésében. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országói Tanácsának titkára arról szólt, hogy az intézmény si­kerrel és sokoldalúan fejtette ki tevékenységét / annak érde­kében, hogy a magyar társa­dalom pontos, helyes képet kapjon a baráti szocialista or­szág fejlődéséről, életéről. Három óra Ceglédről KE#®!! A rádió hétfőn délután Ceg­lédről, a zeneiskola hangver­senyterméből közvetített kí­vánságműsort. Jó tablót kap­tunk ebben, zenével bősége­sen aláfestve, a nagy alföldi város múltjáról, jelenéről, A jelenről sokan szóltak A közönség soraiból jelez­ték — a kívánságokat közve­títő lapokon —, hogy két esemény mutat a város gaz­dagodására ebben a' pilla­natban: az adás napján nyílt meg Cegléden az új 1BUSZ- iroáa, pár nappal korábban pedig Bern József szobrát lep­lezték le. Ugyancsak már­cius 15-től indult a próba­üzem a Kosár-dűlőben léte­sült és nagy iramban fej­lődő hordógyárban. Hartman Tibor mérnök, a gyár veze­tője és Simon Ernő, a HUN- GAROVIN igazgatója tájé­koztatták a hallgatókat a két üzem szoros kapcsolatáról. Ceglédről sok ezer liter bor indul évente a világ minden tája felé: a HUNGAROVIN az alföldi borexport legfőbb bázisa. Roppant ésszerű, hogy meg­épül itt a hordógyár, sok szállítási költséget takaríta­nak meg. S remélni lehet, hogy a hordók — amelyeket a borral együtt eladnak a megrendelőknek — jó minő­ségükkel öregbíteni fogják a magyar kádárok hírnevét. Akik közül egy régi mester szintén szerepelt a műsorban: Tóth Sándor kádármester ar­ról beszélt, hogy a kézi mun­kával készült kishordóknak változatlanul piaca van. Nem úgy mint a kötélnek. Erről Gál Ferenc, szintén jeles régi mester szólt. Utolsó óráit éli ez a szakma, A város élénk zenei életé­ről Béres Károly, a zeneis­kola igazgatója nyilatkozott. Februárban ünepelték Ceg­léden a Pest megyei állami zeneoktatás 25 éves évfor­dulóját, s még áprilisban majd a tanári kar és a pe­dagógus énekkar hangverse­nyével térnek vissza rá. 25 éve egy darab ’ lábatlan zon­gorával és alig néhány más hangszerrel kezdték az okta­tás. Ma pompás hangver­senytermük van, s például volt növendékük, András Ta­más dzsesszorgona-művész gyakori vendég ott, a műsor­ban is föllépett. A JüVO HÓNAPTÓL PEST MEGYÉBEN q - ■» *- , • Schiller tragédiája Stuart Maria a Déryné Színházban Cegléd szellemi élete egyre pezsgőbb. Erről beszélt Szabó Alfréd, a művelődésügyi osz­tály vezetője. Büszkén emlé­kezett arra, hogy a városban már több száz éve van rend­szeres oktatás, a hatévesek tankötelezettségéről a tanács Eötvös törvénye előtt 44 évvel, már 1824-ben rendeletét ho­zott. Mostanában kétévenként megrendezik a Ceglédi ősz színvonalas eseménysorát, s az idén határozták el az 1968-ban szervezett és 1971-ben meg­szűnt Dél-Pest megyei tájcent­rum új életre hívását. A já­rással és Nagykőrössel akar­nak szorosan együttműködni, nemes versenyben azért, ki legyen hivatott a terület kul­turális centrumának szerepét betölteni. A kívánságműsoron részt vett Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára, Kürti András, a városi tanács elnöke és Lantos Tivadar, a Hazafias Népfront városi tit­kára. A „nyilatkozók asztalá­nál” a város jövőjéről beszél­tek. Melyek a holnap feladatai Cegléden? Az építkezés lafltás- centrikus. A most megépült kétezerhez az új ötéves terv­ben 1800 lakás épül. A köz­lekedés a másik fő kérdés; ...iWiiä RBDIQBKCIŐ ezen belül a Rákóczi út rend- behozatala, amely most, mini Radványi Barna is mondta a műsor egyik számában, való­ban a hadak útjához hasonló. Csatornáznak, kábeleket fek­tetnek, év végére átadják. Vá­rosi könyvtár épül, átalakítják a művelődési központot. A műsor közben a rádió ter­mészetesen sok zenei kívánsá­got teljesített. A családi iroda egy most százéves ceglédi né­ninek kért dalt, Kis Mihályné zeneiskolai igazgatóhelyettes Bartók egyik művét kapta, a budapesti Kodály kórus elő­adásában, dr. Bárdos Zsuzsa, Farkasházi István, Balogh Emília; Oláh István . iskola- igazgató, Kárteszi ‘Erzsébet adminisztrátor, Pákozdi Anna­mária asszisztens, az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat Felszabadulás brigádja, Rimó- czi Gyuláné gyés-en levő kis­mama, Váraljai Sándor, Sós Lajos (Dohány u. 14.), Horváth Edit és a Kossuth Művelődés Központ Április 11-e irodaim: színpadának tagjai, s még má­sok is, szintén örömihel nyug­tázhatták, hogy a kívánság- műsor teljesítette kéréseiket. Erdőjárás tavasszal A tavaszi erdőjárás úgy hozzátartozik az erdők mellett lakó gyerekek életéhez, mint a tavak, vizek környékén élő­kéhez nyáron a fürdés. A tél eltakarodása után a megújul­ni készülő erdők első látogatói majdnem mindig a gyerekek; megelőzik még a turistákat, kirándulókat is. Szép a tava­szi erdőjárás, fiatalnak, idő­sebbnek egyaránt: a találkozás a természet újjászületésének első jeleivel. De a gyerekek­nek még romantikus kalando­kat is ígér. Ezért — bár vasárnap, a ta­vasz első napján nem volt ki­mondottan tavaszias idő — a népszerű gyermekműsor, a Nyitnikék postájának hallga­tói őszintén irigyelhették azo­kat a Pest megyei gyerekeket, akiknek — mint kiderült — a tavasz első nagy élménye és játéka az erdőjárás. A Havril Erzsébet műsorában szereplő erdőkertest, péceli, domonyi és ikladi kisiskolások tavaszi já­tékaikról szólva színhelyként rögtön az első helyen az erdőt említették. Ha kizöldül a ter­mészet, ott igazán jól lehet ját­szani. A Nyitnikék postájában persze nemcsak az ilyen örö­mökről hallottunk, hanem sok minden másról is. Többek kö­zött olyan régi népi játékokról, mint az ikladiak pinckézése, és mint az inárcsi iskolások hely- történeti kutatómunkája. És hallottunk néhány szép verset a gyerekek előadásában. Az erdökertesiék kórusa Weöres- verseket mutatott be, a domo­nyi Juhász Katalin Zelk Zoltán ismert Tavaszi dalát, az ikladi Ecker Katalin Juhász Gyula Tavaszvárás című versét mondta el, hibátlanul, kifeje­zően. Csontos Magda rencsétlen sorsa, és nem a tragédia. Ez utóbbi Erzsébet királynéban összpontosul, aki Máriát legyőzve stuarti én-jé-' vei vív csatát. Mert erre is lehetőséget ad ez a remek­mű. Az egyensúly tehát, ha szokatlanul is, de helyreáll. Jóllehet más hangszerrel és regiszterrel, mégis az eredeti­hez hű tisztasággal és monu­mentalitással cseng az előadá­son a mű záróakkordja. Mind­ebben jelentős az érdeme a láthatóan jól összeszokott sze­replőgárdának, akik közül Orosz István (Dudley), Hajdú Endre (Talbot) és Molnár Miklós (Mortimer) játékát emelhetjük ki. A tervező piros Sándor kort idéző jelmezeiben és az ugyancsak általa tervezett díszletek közt, ez utóbbiak hi­bájából a szereplők meglehe­tősen nehezen és természet- ellenesen mozognak. Szükség­telen volt erősíteni a dráma szimmetriáját, a szabálytalan elemek jobban oldhatták vol­na az emiatt helyenként már-már bántóan ható teát- rális helyzeteket és helyzet­változásokat A színpad köze­pén á pódium a Mária-jelene- tekben és a nagy összecsapás­nál útját állja a szereplőknek: fölösleges színpad az amúgy is kicsi színpadon. Jól elta­láltak viszont a fényeffektu­sok: mértékletesek és mégis hatásosak. Dalos Gábor ★ A Stuart Máriát márciusban Bu­dapesten játsszák, majd április 14- én Albertirsán, május 27-én Nagy­maroson, 30-án Nagykátán, június 17-én Szobon, 18-án Törteién és 19-én Szigetlialmon. TV-FIGYELÓ Bravó Hét! Közhely, de így van: a vasárnap esti Hét a tévé legjobb műsora. Tudtuk ezt eddig is, de még jobban tudjuk a legutóbbi adása után. Belpolitika, külpolitika — iz­galmas kérdések, izgalmas vá­laszok ebben is, abban is. Vasárnap este mindjárt egy riporteri telitalálattal kezdő­dött a Hét Politizálnakre a fiatalok? — ennek járt utána Hortobágyi Éva. Nagyon nehéz kérdés, nagyon bonyolult kér­dés, hiszen ki így, ki úgy értel­mezi a politizálást. Ám, ahogy az egyik beszélgetést követte a másik, mind egyszerűbbé és nyilvánvalóbbá vált: politizál­ni annyi, mint felelősséget vállalni, véleményt mondani. Hortobágyi Éva riportja a Műszaki Egyetemen, a politi­kai dalok fesztiválján lett nagy­betűs Riport. Láthatóan min­den különösebb előkészítés, be­jelentés nélkül odatartotta mikrofonját Huszár István mi­niszterelnök-helyettes elé: mondja el ő, milyennek látja mai fiatalokat. Amilyen hirte-t len hangzott el, olyan frappáns volt a válasz: igen, politizál­nak, felkészülten politizálnak ma is a fiatalok. Másként persze, mint annak idején, a „fényes szelek” nemzedéke. Akkor közvetlenül a napi politikába szólhattak — szól­tak — bele, míg most a „mit jobban?”, „hogyan jobban?” kérdéseire kereshetik, s kere­sik is a választ. A- Hét másik izgalmas — mondhatni a Kék fénybe illő — anyaga a balatoni ügyeske­dőkről szólt. Radnóti László riporter alaposan utánajárt a telek* megosztás, a bérbeadás zava­ros ügyleteinek. Láthattunk harmincegy ágyas magánszál­lodát és láttunk olyan egyhol- das szántóföldet, amely a par­cellázás után félmillió forintot ér. Mindezt láttuk, és á ripor­terrel együtt ki-ki joggal kér­dezhette: meddig még ez a Ba- laton-parti adok-veszek? Med­dig még a százezrek, milliók ilyen könnyű ide-odavándorlá­sa? Sajnos a válasz nem volt elég megnyugtató! Vannak korlátozások, megszorítások, de a tóparti „biznisz” — úgy tűnik —, még egy darabig jó „biznisz” marad. Portré. Benjámin László­ról. Vasárnap késő este vetítet­ték le azt a portréfilmet, ame­lyet Oláh Gábor rendező készí­tett Benjámin Lászlóról. Kos- suth-díjas költőnket a képer­nyőn is olyannak ismertük meg, mint ahogyan, versei nyomán é] bennünk: a közösség nagy él­ményét mélyen átérző, azt írá­saiban maradandóan meg­örökítő és hirdető em­berként. r Emlékező sza­vai felelevenítették gyermek­korát, ifjú éveit, a közösség­gel való találkozás szép pilla­natait, a költővé válás, a köl­tői lét megannyi nehéz és szép eseményét. Néhány kérdésre azonban alaposabb, részletezőbb választ vártunk volna. Rákérdezhettek volna például a költő rezignált, beletörődő magatartására. Mi ennek a kiváltó oka? Ezzel, s néhány más válasszal, azonban a portréfilm, sajnos adósunk maradt. Akácz László á i i jövőjéről — Dózsa és Kossuth emlékéről, a Tanácsköztársa­ság és a felszabadulást kö­vető forradalmi évek idejéből — Pataki Ferenc helytörté­nész villantott fel képeket. Hires hírhedt kort idéz Friedrich Schillernek, a né­met irodalom klasszikusának méltán egyik legnépszerűbb drámája, a Stuart Mária, me­lyet most mutatott be a Déry­né Színház. Angliai Erzsébet és Stuart Mária összecsapása — két világ, két világnézet, két politikai rendszer és két jellem küzdelme. A két királynő egyformán főszereplő. Erzsébet vissza­riasztó, kíméletlen, férfiasán kemény, befelé gyötrődő asz- szony, aki az újat, a haladót, az emberek számára haszno­sabbat képviseli. Mária von­zó, izgalmas, kedves jelenség, de kártékony cselszövő, a visszahúzó múlt, a népre ká­ros régi világ következetes megtestesítője. A néző a da­rab szerint Máriát szereti, de Erzsébetnek van igaza. Aligha van még egy irodal­mi mű, amely jobban igazol­ná, hogy a szubjektív rokon- és ellenszenv nem esik egybe az objektív pozitív és negatív magatartással. A két ellenfél csak egyszer, a darab közepén találkozik. Az ezt megelőző és követő képekben felváltva, hol az egyik, hol a másik ki­rálynő a főszereplő. A klasz- szicizmus aránykultuszát jól példázza ez a szerkezet, de nemcsak ebben, hanem a sze­mélyek egymás mellett állá­sában, a hősnők egymást ki­egészítő ellentmondásosságá­ban is ez a harmonikus geo- metrizmus érvényesül. Nehéz feladatot vállalt Csongrádi Mária, a Déryné Színház rendezője: mindvégig megtartani a darab kényes, kötéltáncos egyensúlyát. Ha Mária rokonszenvességét he­lyezi előtérbe, Erzsébet igaz­sága gyengül. Ha viszont Er­zsébet szimpatikusabb a kel­leténél, Mária vonzó egyéni­sége homályosulhat el. A tra­gikumban rejlő katarzist az kelti fel, ha a néző részvétet érez Mária iránt, de ráébred, hogy .el kell buknia Erzsébet igazságával szemben. Mi valósult meg ebből az előadásban? Erzsébet igazsága feltétlen, Máriát viszont csak sajnálni tudtuk. A rendező a buktatókat sikerrel elkerülte, csak éppen nem bízott a két szerep azonos erejében, me­lyek egyiküknél egy szóban összefoglalva az értelem, a másiknál az érzelem ad. Így és csakis így lehetnek ők egyformán nagyok. Nem értik, nem is érthetik egymás nyel­vét. Abban a pillanatban, amint ezt az egyik megpró­bálja, kíméletlenül győz . a másik. A főszereplők közül Fe­leld Sári (Erzsébet) minden mozdulatában, minden arc­rezdülésében, sőt ki nem mondótt szavában is igazi vi­lági uralkodó. Várnagy Katar­im (Mária) dekorativitása vi­szont különösen a búcsúkép­ben hatásos. Alakítása azon­ban nem következetes. Az ér­zelmek szintjén térdre kény- szeríthetné az angol királynőt, Erzsébet fegyverével viszont eleve nem diadalmaskodhat. A józanul, alaposan gondol­kodó, mindig is Anglia érde­keit szem előtt tartó asszonyt nem lehet önzőén bravúros ékesszólással meggyőzni. Má­ria halálba indulása megin­dító, de ez csupán az ő sze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents