Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
így elünk mi Megnyílt az egyetemi képzőművészeti kör kiállítása Könyvről-könyvért - Aszódról A forradalmi ifjúsági napok gödöllői járási megnyitóját március 15-én rendezték Aszódon, s már másnap újabb érdekes esemény színhelye volt a nagyközség. A Magyar Rádió Könyvről — könyvért című irodalmi rejtvényműsorának stábja az aszódi szövetkezeti könyvesboltot látogatta meg. Az 1848-as forradalom évfordulóját követő napon rendezett műsor színhelye méltán volt e Galga-parti nagyközség, hiszen hajdan itt diákoskodott a forradalom költője, Petőfi Sándor. A kérdések zöme természetesen nagy költőnkhöz kapcsolódott, a az öt kisorsolt játékos közül négy a helybeli Petőfi Gimnázium tanulója volt. A nézők többségéi; is a diákság alkotta. Az élőadás izgalmát már az első kérdés feloldotta. A válaszadó fiatal katona elmondta, hogy éppen a kérdezett verset szavalta el az előző napi FIN-megnyitón. A diákok jól szerepeltek, három könyvutalványt nyertek. A legteljesebb választ Nagy József adta, öregbítve ezzel is az aszódi középiskola hírnevét. Nemcsak az Első esküm című verssel kapcsolatos kérdésre tudott válaszolni, hanem azt is elmondta, hogy ez az eskü Aszódon köttetett meg. A rejtvényműsor nézői és hallgatói szórakozva tanultak a válaszokból. A gödöllői Agrártudományi Egyetem képzőművészeti köre immár tizenegy esztendeje alkot, dolgozik együtt. Március 17-én, szerdán az egyetem B kollégiumában nyitották meg ünnepélyesen a László Lilla vezetésével dolgozó képzőművészeti kör így élünk mi című kiállítását. Röviden a látottakról. Antal György fából faragott szobrai, terrakottái közül kiemelkedően szép a Dózsa-fej, amelyet egy lovas kocsi kerékagyából faragott ki. Az idén meghirdetett, országos egyetemi és főiskolai hallgatók kiállításán is részt vesz alkotásával április végén, Gödöllőn. Petrovics József leányportréval, domborművel és térplasztikával szerzett elismerést ezen a bemutatkozáson. Alkotásain érződik az önmagával és munkáival szemben támasztott igényesség. Benhard Zsuzsa Téli táj fákkal című festményével az évszak hideg, borongás hangulatát és a tavaszvárást idézi. Spartacus című képén a rab- szolgaiázadás felkelőjének állít emléket. A hatalmas, ormótlan fakereszt uralja a kép kompozícióját, s hangsúlyozza a brutalizmust, az emberi kegyetlenséget. Szadán készült festményével az országos tárlatra ő is bejutott. Bánkúti Péter Szadán él, ott dolgozik. Az ország különböző tájait járja: rajzol és fest. Kiemelkedően egységesek olaj- festményei, harmonikus megfontoltság, tudatosság, őszinteség, a táj szépségének meglátása, megérzése jellemzőolaj- képeire. Vékonyan viszi fel a festéket a farostlemezre, játszik a színekkel és a formákkal. Műtermében megtekintett képei alapján önálló kiállítására is hamarosan sor kerülhet. Sailer György grafikákkal vesz részt ezen a bemutatón. A képzőművészeti kör régi alkotója, egyenletes fejlődés jellemzi munkásságát. Szépen megfogalmazott, érzékeny hangvétel utal az Emberpár és a Nő fehér köpenyben című tusrajzaira. Az országos kiállításon újra részt vesz. Albel Miklós olajfestményei elvontak, dekoratív megfogal- mazásúak. Említésre méltó a Kristály, a Táj és a Gondolkodó című műve. Sándor István a gödöllői építkezést, vízpartot és az öreg templomot rajzolta meg. Pintér Miklós művészetét a természet inspirálja, ez tükröződik grafikáiban. Közülük például a Szarvasbogarak, az Egerésző ölyo és Ágak cí- műekben. Koltay Gábor is az új kiállítóikhoz tartozik. Kísérletező típusú ember, érzékenyen rajzol és fest. ö is a természet formáiból merít. Gál Dénes állattanulmányokkal teszi színessé a kör anyagát, míg Kemény Zoltán művészetét Szada község inspirálta, amint ez kiderül például a Székely Bertalan út vagy a Szada I. című képeit nézve. Madarászt László pasztellképével vesz részt az országos képzőművészeti kiállításon. Április 3-án a járási hivatal nagytermében nyílik önálló tárlata a képzőművészeti körnek. Kép és szöveg: ifj. Balázs Gusztáv A műsorvezető Hársing Lajos köszönti a játékosakat és a nézőket. A városban mint kommunistát ismerték Dokumentumok egy harcos életútról Forog a magnetofontekercs, s az előttem heverő fényképeik a szalagról beszélő ember arcát idézik. Még 1960- ban egy téli estén kerestem fel otthonában két társammal, Kodó Sándorral és Jaku- bek Józseffel, hogy elbeszélgessünk vele. Különben is sokszor találkoztunk, hiszen egy utcában laktunk. Ifjúkoromban sohasem gondoltam, hogy egyszer írógép mellé ülök és írok arról az öregemberről, akinek mindig olyan nagy tisztelettel köszöntem. Segélyezték a szegényeket Régen megsárgult papírokat forgatok, nagy részük akkor íródott, amikor a Tanács- köztársaságot leverték. Haj- duczi János egykor a Mátyás király utca 21-es számú ház lakója volt. Gödöllőn született 1872. december 13-án. Itt tanult kőműves szakmát a Városmajor utcában Lizits Károly építésznél. 1897. június elsején kötött házasságot Török Erzsébettel, három gyermekük született: Erzsébet, Ilona és az egyévesen elhunyt Józsika. Belelapozok az iratokba, amelyeket lányától, Kaiser Eerencnétől kaptam kézhez. Egy olyan ember életéről vallanak, aki több mint 103 esztendővel ezelőtt született. Hai- duczi Jánost, mint kommunistát ismerte Gödöllő. Részt vett az I. világháborúban: 1915-ben vonult be az első honvéd pótzászlóal ihoz. Áz orosz frontra küldték őket, s azok az idők örökös nyomot hagytak benne. Visszaemlékezésében elmondta, hogy a fronton, amikor például a folyóhoz mentek vízért, nem is lőttek egymásra, sőt dohányt jós cigarettát cseréltek. Igaz, ebben része volt annak Is, hogy ő és sok társa már részt vettek az 1905-ös és az 1912- es baloldali megmozdulásokban. Amikor hazakerült, minden erejével segítette azt a harcot, amely a Tanácsköztársaság kikiáltásához vezetett A direktórium tagja, a haditörvényszék elnöke volt. Neki is köszönhető, hogy Gödöllőn segélyezték a szegényeket. Részletes kimutatás tanúskodik arról, hogy a Tanácsköztársaság idején mire, milyen összegeket fizettek lei. Például a községi közpénztárból Vágó Tódor útjavításra, Weisz Sándor falragaszokra és a Szovjet című hetilap előfizetésére kapott segélyt. A rendelkezési alapból és a szegényalapból egyaránt sokan részesültek pénzjuttatásban. Az igazolvány A proletárdiktatúra bukása után Kajduczi Jánost elfogták és bebörtönözték. Szabadulása után több társával együtt perbe fogták. A vádlottak padjára került azért, mert 39 ezer 126 korona 26 fillért kiutal vány óztak Keresztesy Gáza, Kiss Illés Áron, Salkovsz- ky Lajos, Madarász Sám .1, Kodó János és Czeczulics János direktóriumi és munkás- tanács tagokkal. Érdemes idézni abból a beadványból, amelyet a járásbírósághoz in- étzett Gödöllő község vezetősége. Az ügyirat 1921. június 7- én érkezett a járásbírósághoz: „...mint, hogy nevezettek mint a Commun alatt vezető férfiak, kik a község közvagyonára törvény ellenesen utalványozási jogkört gyakoroltak, az okozott kárért a m. kir. Curia által kimondott, s állandóan követett jogcím alapján egyetemleg felelősek’’. A bíróság által megítélni kívánták a 39 ezer 126 koronát és az 1919. augusztus 1- től járó 5 százalékos kamatot, továbbá a 273 korona 84 fil- lérnyi bekebelezési illetéket. Két dolgot tudunk az ügy- gyei kapcsolatban. Az egyik az ügyirat hátulján széljegyzetként szerepel: „A keresetet egyezően adja elő... nem lehet egyetemleges felelősség, mert különféle szervezetekben működtek az emberek. Tagadja, hogy egyáltalán kárt okozott volna, sőt munkájából a felperesnek haszna volt. Mellékelt kimutatás semmit sem bizonyít. Mutassa ki felperes, mit adott át 1919. március 21-én, s mit vett át augusztus 1-én. Kárt csak így lehet megállapítani”. Annyit tudunk, hogy végül is ingatlanait bekebelezték, illetve a tartozást ráírták”. 1926. február 24-én kaptak egy igazolványt, amelyben a következő szöveg olvasható: „Alulírott községi elöljárók igazoljuk, hogy a Keresztesy Géza. Hajduczi János és társai gödöllői lakosok ellen folyamatba tett, úgynevezett tanácsköztársasági pert a község képviselő testületé 86/ 1925 számú határozatával beszüntetni határozta el, ameny- nyiben nevezettek a községnek okozott kárt megtérítették, s a perben felmerült ügyvédi költségeket megfizették. Ezen határozat, s az ezzel kapcsolatos törlési engedély ez idő szerint törvényhatósági jóváhagyás alatt áll.’’. Aláírások: Hajlamász János főjegyző és Stróbl János bíró. Hatvanszor jelentkezelt A valósághoz tartozik, hogv a tartozást soha nem fizették ki és a terhet az ingatlanról csak a felszabadulás után törölték. Hajduczi János a 19- es események után Borsodba A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■ C, ' ■; •’gr/ía**x __________ _____________,____ II I. ÉVFOLYAM, 67. SZÄM 1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK A Segfont&sM az őszinteség A veresegyházi beszélgetések előtt A párfialapszervezeteknél a megyében jó méhány helyen már megkezdődtek a tag- könyvcsere előtti beszélgetések. A gödöllői járásban is lezajlott már az utolsó előkészítő értekezlet, az alapszervezeteik szeméiyre szólóan elkészítették a beszélgetések ütemtervét. Az egyik legprecízebb terv Veresegyházról a területi alapszervezettől érkezett, mely nem csal: arról tanúskodik, hogy Szilágyi József titkár rendszerező ember, hanem arról is, hogy a vezetőség személy szerint jól ismer minden falubeli párttagot. — Valóban ismerünk mindenkit — mondta a titkár —, hiszen évtizedek óta egy községben lakunk. Én ugyan nem itt születtem, de’1945 novembere óta Veresegyházán élek, s 13 éve vagyok az alapszervezet titkára. Erősíteni a cselekvési egységet Szilágyi József elmondta még, hogy január 4-i taggyűlésükön ismertették a Központi Bizottság levelét, elmagyarázták, mit kell magukkal vinniük a tagoknak a beszélgetésre, ijúre van szükség a tag- könyvcseréhéz. Hangoztatták — a beszélgetésnek az a célja, hogy még jobban megismerjék egymás véleményét a kommunisták, s tovább erősítsék a párt cselekvési egységéi. Nem könnyű a községi párt- szervezet munkája, hiszen a 70 tag 40 százaléka nyugdíjas, s a tanácstitkártól a segédmunkásig sokféle foglalkozású, végzettségű és érdeklődési körű embert kell a közös cél érdekében tömöríteni ük. Tömöríteni és megfelelő pártmunkát találni a számukra. Néhány évvel ezelőtt még mind a hét pártcsoportbiziailmijuk nyugdíjas volt. Lelkesen, jól dolgoztok, sokszor erőn felül is vállaltak. A községben szétszórton laknak az alapszervezet tagjai, sokat kellett gyalogolniuk. Azóta négyüket sikerült meggyőzni arról, hogy a fiatalabbak gyorsabban és könnyebben tudják végezni ezt a sodr mozgással járó feladatot. Más pártmunkát adtok számukra, melyből érezhetik, hogy szükség van rájuk, de nem kockáztathatják egészségüket. — A múltkor például, a taggyűlés megkezdése után néhány perccel érkezett meg az egyik idős tagunk, két botra támaszkodva — mesélte Szilágyi József. — Mondtam neki: miért fáradt ide, hiszen tudjuk, hogy beteg, igazoltuk volna a távollétét. Nem baj — mondta — én itt érzem jól magam, közietek... Példamutatással Mindenkinek van pártfet- adata, melyet rendszeresen számonkérnek tőle. A közelKilencvenévesen ment _ dolgozni, bányásznak, favágónak és kőművesnek. Minden munkaalkalmat megragadott, hiszen családjának rendszeresen kellett küldenie a pénzt. Éppen Gödöllőn tartózkodott 1944-ben, amikor a járási főszolgabíró hatósági felügyelet alá helyezte. A határozat pontjaiból érdemes korjellemzőnek idézni: „Gödöllő község területét rendőrhatósági engedély nélkül el nem hagyhatja. Minden szerdán és szombaton de. 8 órakor tartozik személyesen jelentkezni a gödöllői csendőrőrsön. Lakásáról délután 7 órától másnap reggel 7 óráig nem távozhat. Nyilvános helyeket nem látogathat. Az utcán nem sétálhat. Rendes környezetéhez tartozó szemeiteken kívül mással nem érintkezhetik. Táviratot nem adhat fel, távbeszélőt nem használhat, postai küldeményeit tartozik a m. kir. csendőrőrsön bemutatni. A nevezett magatartása az állam érdekeit a közrend és közbiztonság, illetve az ország gazdasági életére aggályos ...” Első ízben 1944. május 6-án Czangár Gyula felvétele jelentkezett a gödöllői csertd- órőrsön, majd december 6-ig összesen hatvan esetben. A felszabadulást követő napon volt 72 éves. Idős ember, akit a hajsza, a munka megtört, öregségére magányosan lakott. Elvtársai nem felejtettél!: el, sok látogatója volt, a fiatalabbak közül is számosán felkeresték. Egykori nagyon kedves barátját, Kobzi Jánost elhurcolták, vele a felszabadulás előtt sok időt töltött együtt vejénél, Kaiser Ferencnél, a Báthory u. 13. sz. alatt. Ide Kobzi János mindig egy rossz edénnyel érkezett, mintha javítani vinné a bádogosmesterhez. Aztán hallgatták együtt a moszkvai rádió adásait. Az évek múltak, és pontosan 90 éves volt, amikor 1962 decemberében fogadást rendeztek tiszteletére a járási pártbizottságon. Köszöntötték az idős veteránt, aki 9 évtizeddel maga mögött szellemileg frissen beszélt életéről. 1963. február 3-án hunyt el. A gödöllői temetőben helyezték örök nyugalomra. Csiba József múltban kibővítették a Hazafias Népfront helyi bizottságát, az alapszervezetből néhá- nyan most ennek tevékenységét segítik. Társadalmi munkájukról a járási pártbizottságon hallottuk a következőket: Ha a tanácselnök azt mondja, hogy ebben az utcában kellene mondjuk egy hosszú árkot ásni, máris munkához lát a fél falu. A vezetők véletlenül sem mulasztják el, hogy értékeljék és elismerjék a végzetteket. Tekintélyük van a kommunistáknak a falu előtt. Példamutatással szerzett tekintélyűit. Helybe megy a bizottság Március 25-én két beszélgető csoport kezdi meg a munkát. Az egyiknek Szilágyi József titkár, a másiknak Csere János szervező titkár a vezetője. Minden délutánra egy-két beszélgetést terveznek, így július közepére mindenki sorra keroL Nem hivatalos kéhdés-feleieteket akarnak, hanem őszintén beszélgetni, akár órákon át mindenről, ami a kommunisták életében lényeges lehet. Nem várnak meglepetéseket, különösebb újdonságokat. Nem tartalékolták erre az időre a fejmosást, dorgálást, hiszen azt vagy melegében érdemes megtenni, vagy soha. Gondolnak az idős emberekre is. Akinek nehezére esik a hosszú gyalogséta, kocsival viszik majd be a pártirodába. Aki pedig fekvő beteg, azt a lakásán keresi fel a beszélgető bizottság. — Még mi se tudjuk, hogy egyénenként hogyan is kezdjük a beszélgetéseket — mondta végül a titkár —, de azt hiszem, legfontosabb a jószándék, az őszinteség. Ez minden emberhez megnyitja az utat. T. Ágoston László Hangversenyek a művelődési központ javára A Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola a közeli napokban rendezi meg Gödöllőn és a környékbeli községekben tanárainak hangversenyét. Ve- resegyházon a művelődési házban 16-án, kedden léptek fel a zenetanárok. Következő hangversenyüket ma, március 19-én, pénteken, Pécelen tartják a művelődési házban. A sorozat keretében két koncertet adnak Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem színháztermében március 21- én, vasárnap — a Gödöllői Tavasz egyik rendezvényeként — hangzik fel a muzsika, majd áorilis 11-én a gödöllői kastélyban lépnek pódiumra. Aszódon a Fiúnevelő Intézet nagytermében lesz hangverseny március 22-én, hétfőn. A bagi Dózsa György művelődési központban, már- ciu- 23-án, kedden adnak koncertet a gödöllői zenetanárok. A zeneiskola pedagógusainak hangversenyén gazdag zenei anyag hangzik el. Műsorukon szerepelnek Vivaldi, Bach, Telemann, Mozart, Beethoven, Händel, Schubert, Liszt, Bmlims-művek; hegedűn. zongorán, gordonkán és egyéb hangszereken. A zeneiskola igazgatója elmondta, hogv valamennyi hangverseny bevételét a gödöllői művelődési központ építésének céljára ajánlják fel. i 1