Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
4 1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK Elhunyt Barát Endre Barát Endre író, újságíró súlyos betegség következtében 69 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Magyar írók Szövetsége Magyar Újságírók Országos Szövetsége A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja ★ Megint szegényebbek lettünk. Olyasvalaki távozott el közülünk, aki sokak ismerőse volt Pest megyében, szűkebb pátriánkban is. Nemcsak azért, mert Nagykátán született, hanem azért is, mert hosszú évek óta volt lapunk külső munkatársa: tárcái, könyvkritikái gazdagították a Pest megyei Hírlapot. Barát Endre költőként mutatkozott be a harmincas években. 1934-ben jelent meg Anteils dalol című kötete, amelyet két esztendővel később a Pusztába kiáltott szó című versgyűjtemény követett. Azon kevés irodalmár közé tartozott, aki az évek múlásával műfajt változtatott: szakított a lirával, s érdeklődése egyre inkább a prózai műfajok felé fordult. Itt találta meg igazi önmagát, sikeres művek egész sorával. 1940-ben jelent meg Az átkozott hegedűs című, Paganini életét megrajzoló életrajzi regénye, amely 1962-ben Boszorkánytánc címmel ismét napvilágot látott. Hasonló sikert aratott Az utolsó akkord című életrajzregényével, amely a neves olasz zeneszerzőt, Puccinit mutatta be. Zenei érdeklődését bizonyítja, hogy Lévai Endrével közösen riportregényt írt ★ ★ Caruso csodálatos élete címmel. Társadalmi regényei — a maguk korában —■ szintén igen jelentősnek mondhatók. Látástól vakulásig című, 1939-ben megjelent regényében az uradalmi cselédek keserű, kilátástalan életére figyelmeztetett. A felszabadulás után Mit akar kend, Táncsics címmel írt történelmi regényt. Az első hazai gyártörténeti regény — Izzik a vas, 1951 — szintén Barát Endre nevéhez fűződik. Munkásságának sokoldalúságát bizonyítja, hogy dráma- szerzőként is sikerrel mutatkozott be. Lobog a mécses című drámáját a Nemzeti Színház, a Fekete orany-at pedig a Szegedi Nemzeti Színház játszotta sikerrel. Népszerűek voltak útikönyvei — A Gellérthegytől a piramisokig, Zengő szobrok — csakúgy, mint az ifjúság számára írt művei. Ez utóbbiak közül elsősorban Égő lándzsa című regénye ma is keresett mű a gyermekkönyvtárakban. Többé már nem olvashatjuk újabb ízes elbeszéléseit, ismereteinket gyarapító könyv- kritikáit lapunk hasábjain. Csendben eltávozott körünkből, munkássága azonban továbbra is a mienk, gazdag életműve ezután is a magyar kultúra része marad. Pest megyei középiskolások orosz nyelvi versenye Leendő orosz nyelvtanárok, tolmácsok, levelezők, fordítók és műfordítók versengtek három napon át Monoron, a József Attila Gimnáziumban. Az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) keretében eldőlt, hogy megyénkben kik járnak az élen az orosz nyelv tanulásában. Az iskolai forduló után a versenybizottság a legjobb dolgozatot ,író tanulókat szóbeli meghallgatásra hívta be. Külön kategóriában versenyeztek a szakosított és az általános tanterv szerint tanuló diákok és külön a szakközép- iskolások. Amint az várható volt, azok végeztek az élen, akik az elmúlt nyáron egyhónapos nyelvi táborozáson vettek részt a Szovjetunióban. Ez is bizonyítja, hogy az ilyen táborok rendkívül hasznosak. A szakosított tantervű osztályok versenyében: 1. Istenes Gabriella (Monor, József Attila Gimnázium: tanára: Pleszkán Frigyesné), 2. Szabó Lajos (Nagykörös, Arany János Gimnázium; tanára: Marosfi Györgynél, 3. Pető Erzsébet (Monor, József Attila Gimnázium; tanára: Pleszkán Frigyesné). Általános tantervű osztályok versenye: 1. Somogyi Erika (Öcsa, Bólyai János Gimnázium; tanára: Nádas Zoltánná), 2. Vad Márta (Cegléd, Kossuth Lajos Gimnázium; tanára: dr. Bagőczky Lajosné), 3. Ben- kő Erika (Budaörs; tanára: Imre Erzsébet). Szakközépiskolások versenye: 1. Vörös Margit (Cegléd, Április i. Közgazdasági Szakközépiskola; tanára: Sági Ferencnél; 2. Nagy Ilona (Cegléd, Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola; tanára: Sági Ferencnél, 3. Kakucska Teréz (Monor. József Attila Gimnázium és Szakközépiskola; tanára: Pleszkán Frigyesné). Legjobbjaink most a tavaszi szünetben megrendezendő országos versenyre készülnek. Somfai István megyei szakfelügyelő A rádió és televízió műsora KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! — Zenés műsor. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.20: A mai nap kulturális programjából. 8.27: Hogyan telefonálunk 2000- ben? Dr. Fajka Béla docenssel beszélget Gazdy Dénes. 8.37: Schubert: Rosamunda — kísérőzene. 9.34: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás! Közvetítés a 12. heti sorsolásról, Kisújszállásról. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 10.05—10.35: Iskolarádió. 10.35: Levél egy színész barátomhoz. Petőfi Sándor verse. 10.40: Verdi: A végzet hatalma — Alvaro áriája, jelenet és kettős a III. felv.-ból. 11.00: Író- szobám. Hegedűs Géza vallomása. 11.55: Hanglemez — MK. 12.00: Déli Krónika. Hangképek, tudósítások az országgyűlés üléséről. 12.20: Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Nóták. 14.05: Rákóczi alakja a magyar irodalomban. Hopp Lajos előadása — II. rész. 14.25: „Nyitnikék.” — Kisiskolások műsora. 15.00: Hírek. Időjárás jelentés. 15.10: Balettzene operákból. 15.37: Az ózd-vidéki munkásság régi dalai. Summások nyomában. Nemesik Pál műsora — II. rész. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Nagy Piroska műsora. 17.00: Hírek. Időjárás jelentés. 17.05: Baranyai népdalok. 17.28: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 18.25: Üj könyvek. 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 18.30: Esti Magazin. Hangképek, tudósítások az országgyűlés üléséről. 19.15: Kék farkasok. Király László regényének rádióváltozata. I. rész. 19.58: Udvardy Tibor nótákat énekel. 20.29: Rákossy László egyiptológussal beszélget Rapcsányi László. 20.49: Hírek. 20.54:. Meixner Mihály műsora. 21.44: Láttuk, .hallottuk — a színházban és a moziban. 22.00: Hírek. Idő járásjelentés. 22.15: Közvetítés az országos úszóbajnokságról. 22.25: Egy ország katonaruhában. Benda László angolai jegyzete. n. rész. 22.35: Üj lemezeinkből. 23.45: Behár György operettjeiből. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Schönberg: Három szatíra. 0.25: Műsorzárás. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Európai népek zenéjéből. 8.30: Hírek. 8.33: Zentai Anna és Kishegyi Árpád énekel. 9.03: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 9.23: Munkahelyi testnevelés. 9.30: Hírek. 9.33: Giuseppe Valdengo énekel. 9.53: Lottósorsolás! Közvetítés a 12. heti sorsolásról, Kisújszállásról. 10.00— 11.50: A zene hullámhosszán. 11.50: Urbán András írása. 12.00: Az élő népdal. 12.10: Harangozó Teréz énekel. 12.30: Hírek. 12.33: Világhírű hegedűművészek felvételeiből. 13.00: Nőkről — nőknek. 13.30: Hírek. 13.33: A Gyermekrádió műsora. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől ötig... A Petőfi rádió zenedélutánja. Jó utat! Közben: 14.30—14.35: Hírek. Körzeti időjárásjelentés. 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Hírek. 15.33: Műsorismertetés. 15.36: Irodalmi rejtvényműsor tíz percben a bonyhádi szövetkezeti könyvesboltból. 15.46: Rivaldafényben. Közben: 16.30—16.33: Hírek. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Népdalok. 18.30: Hírek. 18.33: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. 19.20: Jó estét, gyerekek! 19.30: Esti hangverseny népszerű dallamokból. 20.30: Hírek. 20.33: Szocialista brigádok vetélkedője a „Híres történetek — nagy egyéniségek” című eseménvjáték-sorozat témáiból. 21.50: Zenés játékokból. 22.30: Hírek. 22.33: Népszerű magyar énekesek és együttesek műsorából. 23.40: Barokk szonáták. 24.00: Hírek. Idő járás jelentés. 0.10: Műsorzárás. 3. MŰSOR 14.00: Hírek. 14.03: Műsorismertetés. 14.05: BlomdahI: Aniara. Két- felvonásos opera. 16.00: Hírek. 16.03: Zenekari muzsika. 17.16: Dzsesszfelvételekből. 18.00: Hírek. 18.03: Magyar kórusok felvételeiből. 18.26: A La Salle vonósnégyes felvételeiből. 19.15: Iskolarádió. 19.30: Iürek. 19.33: Beethoven: IT. szimfónia. 20.10: A Rádiószínház KOVACSÓCZY MIHÁLY SZÁZHETVENÖT ÉVVEL EZELŐTT, 1801. március 19-én született Gödöllőn — és 45 éves korában, 1846 januárjában halt meg Pesten — Kovacsóczy Mihály író és újságíró, aki Pesten 1841-ben megalapította az első magyar napilapot, a hetenként négyszer megjelenő Közleményeket. Eredetileg jogi pályára készült. Pesten szerzett ügyvédi oklevelet, majd főúri családoknál nevelősködött és az Aurórába, valamint a maga alapította Aspasiába írogatott. Később akadémiai tanár lett Kassán, ahol megindította a Nefelejcs és az Arpádia című zsebkönyvet, majd a Szemlélő című tudományos és szépirodalmi közlönyt. Jó szervezőkészségét bizonyítja, hogy nevéhez fűződik a már említett Közlemények alapítása; 1842—1845 között egyik szerkesztője volt a Nemzeti Űjságnak. Sok verse, elbeszélése, cikke, színikritikája, fordítása jelent meg a korabeli újságokban. 1838-ban Kassán megjelentette az Anglia története című könyvét is. IfflJ . 1976. március 19. Pén- iiifl. tek, József napja. A nap kél 5.50 — nyugszik 17.55 órakor. A hold kél 22.36 — nyugszik 7.26 órakor. Változóan felhős idő, számottevő csapadék nélkül. Éjszaka gyenge légáramlás, napközben kissé megélénkülő változó irányú szél. Az esti óráktól kezdve párásodás, hajnalban helyenként ködképződés. Változóan felhős idő, futó záporok. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 1, plusz 4 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 7, 12 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területének 30 százalékán várható. — Néphadseregünk jelenlegi helyzetéről és a Varsói Szerződésben betöltött szerepéről tartanak előadást március 26-án, dü. 6 órai kezdettel a pomázi művelődési ház ifjúsági klubjában. — Természetvédelem címmel tartanak filmankétot a töiki Egyetértés Termelőszövetkezet brigádklubjában március 22-én délután 5 órai kezdettel. — A börzsönyi úttörővas- űtért dolgoznak társadalmi munkában március 22-én, hétfőn a dunabogdányi kőbánya KlSZ-alapszervezeté- nek fiataljai. „MKíiYLI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Mibe kerül a kultúra? Pest megye területén ki kell emelni néhány olyan sajátosságot, amelynek számbavétele nélkül semmilyen közművelődési tevékenység nem képzelhető eL A lakosság száma 1960-ban 767 ezer volt, 1971- ben már 887 ezer, s napjainkban ez a szám 940 ezer körüli, s 75 ezren más megyéből költöztek többnyire a Budapest környéki agglomeráció községeibe. A természetes népszaporulat is magasabb, mint az országos átlag, s emellett évente 8—10 ezer ember költözik megyénkbe. Az agglomeráció községeinek egyéb problémái mellett a települések közművelődési ellátottsága nem áll összhangban a népesség növekedéséből fakadó követelményekkel. A megyei vezetők eddig is megkülönböztetett figyelmet szenteltek ennék a területnek, nagyobb anyagi támogatással próbálták segíteni a feszítő gondok oldását. Számolnunk kell azzal is, hogy megyénk lakosságának mintegy tíz százaléka tanyán él, s az eddigi feltevésekkel szemben ez az arány az elkövetkező időszakban lényegesen már nem változik. A 44 nemzetiségi település külön tennivalókat határoz meg részünkre. A napi gyakorlati munkában lényeges szerepet kelt kapnia annak a ténynek, hogy az ország munkásságának 11 százaléka él a megyénkben és a munkások nagy többségét nem helyben, lakóhelyükön foglalkoztatják. Az aktív keresők közül 180 ezren naponta utaznak munkahelyükre. Érthető tehát, ha közművelődési tevékenységünkben e rétegeknek a szolgálatát tekintjük elsődleges feladatunknak, annál inkább, mert e réteg-'műveltségi szintje, iskolai végzettsége nem mutat kedvező képet. Befolyásolja a közművelődési tevékenységet az is, hogy megyénk több körzete üdülési és idegenforgalmi jelentőségű, múzeumaink, műemlékeink, munkásmozgalmi hagyományaink az ország lakosságának nagy tömegeit vonzzák. Elég itt Visegrádra, Rác- kevére és Szentendrére gondolnunk. Érthető, ha tevékenységünkben. fontos helyet biztosítunk a szabadtéri programok, kirándulási lehetőségek, s a mozgóellátás módszereinek kidolgozására. Terveink, elképzeléseink kialakításába nagymértékben beleszól, milyen a Kevés a szakember megyei könyvtárhálózat ellátottsága és milyen gondok feszítik a megye művelődési otthonainak mindennapos feladatait. A könyvtári munkára jellemző gond, hogy 8 olyan 5000 lakoson felüli településünk van, ahol nincs főfoglalkozású könyvtáros, 28 három- és ötezer lakosú településen csak tiszteletdíjas könyvtáros működik, 35 olyan település van megyénkben, ahol ezer lakosra még 10 négyzetméternyi könyvtári alapterület sem jut. 30 községi könyvtár könyvbeszerzési hitelkerete jóval a megyei átlag alatt van, 34 könyvtárban az olvasók száma kevesebb, mint a latosság tíz százaléka. Összesen 172 művelődési otthon működött 1972-ben megyénkben, 43 településnek — zömmel szerepkör nélküli kisközségnek — nem volt művelődési otthona. A besorolt intézményeknek mintegy 60 százaléka művelődési ház. A művelődési központok száma 13, a városok közül 2 településnek, Gödöllőnek és Százhalombattának nincs művelődési központja. Sok főfoglalkozású népművelő és könyvtáros képesítés nélküli. Azokat a tényezőket, amelyek megszabják a megyei művelődési központ és könyvtár módszertani tevékenységét, még tovább Is sorolhatnám, de ezek voltak a fontosabb sajátosságok. A IV. ötéves terv művelődési beruházásai, a szentendrei és a váci művelődési központ felépülése, a városi könyvtárak felújítása, a klubkönyvtárak építése, a közös fenntartású intézmények számának gyarapodása és az V. ötéves terv közművelődési célkitűzései lehetnek a biztosítékai munkánk sikerének. Találkozók, tapasztalatcserék bemutatója. 21.47: Leonard Bernstein színpadi müveiből. 23.00: Hírek. Időjárás jelentés. 23.15: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Matematika' (ált. isk. 8. oszt.). A görbe lapu testek. 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.). A sokaság fia. Váci Mihály. 9.45: Perpetuum mobile. Ismeretterjesztő műsor gyerekeknek. 11.05: Fizika (ált. isk. 8. oszt.). A váltakozóáramú generátor. 12.10: Francia nyelv (közép- isk. I—II. oszt.). En Francais. Repülőn. 13.05: Matematika. 14.05: Magyar irodalom. 15.55: Fizika. 16.35: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. Ma 2135-kor a tévében: Mágneses tér és indukció. 17.23: Hírek. 17.30: Hévizeink. Riportműsor — I. rész. 17.55: öt perc meteorológia. 18.00: Az Országházból jelentjük... 18.40: Napirenden az üzemi demokrácia. Vitaműsor. 19.10: Reklám. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 20.05: Szin-JATÉK-szín. Döntő. 21.35: Asszonykórus. Dokumentumfilm. 22.30: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Még egyszer! Ismétlés a februári műsorokból. 20.01: Leningrádi szimfónia. Bemutatjuk a leningrádi Kirov Színház balettegyüttesét. 21.05: Tv-híradó, 2. 21.25: Zenés Tv-Színház. Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. Zenés vígjáték. 22.40: A fej. Elképzelhetetlen tévériport. Asszonykórus Dokumentumfilm. Koós Béla szerkesztőt kérdeztük a Galga menti lányokról és asszonyokról készített filmről. — Voltaképpen egy népi együttest mutatunk be a nézőknek, ám filmünk másról is szól, nemcsak az együttes népi hagyományokat őrző tevékenységéről. — Mi ez a más? — Ez a vidék meglehetősen gazdag, s az arra járó ezt lépten-nyomon tapasztalhatja: a szép házak, portók, a sok autó is ezt bizonyítja. Ezen a vidéken szinte szokás ma már, hogy a fiatalok nászajándéka egy kész családi ház, s sokaknál hozzá egy autó. Az itteni férfiak nagy része eljár dolgozni, s így az asszonyokra igen sok hárul, dolgoznak a tsz- ben, s piacozni is járnak, Hatvanba, Pestre. Sok teher van tehát az itteni asszonyok vállán, ám felötlik a kérdés, hogy miért — nincs más szó rá — güriznek ennyire? — Talán inkább bemutatja a körülményeket, a levonható következtetés aligha lehet kétséges. Az óvónő elmondja, hogy jóllehet az óvoda reggel fél'héttől este fél hétig van nyitva, az itteniek mégis keveslik, s ez sajnos, meg is látszik a gyermekeken; nem foglalkoznak velük eleget otthon, mert minden a munka, a több kereset. Ez a cél, s nem a tartalmas emberi célok. A rivalizálás, a kivagyiság mérhető le az egyébként szemet gyönyörködtető lakodalomban és búcsúban is, amelyeket bemutatunk a nézőknek. S a temető is jellemző erre a szemléletre mauzóleumnak is beillő sírboltjaival. A megye köz- művelődésének minőségét különösebb beruházás nélkül is lényegesen befolyásolhatjuk, ha kedvezőbb személyi feltételeket teremtünk könyvtárainkban, művelődési házainkban. Az intézményi mimikánál, a hálózati tevékenységnél is igen fontos helyet szánunk a szakismereteknek, a szaktudásnak, a módszertani felvérte- zettségnek. Mind a függetlenített, mind a tiszteletdíjas könyvtárosok, népművelők számára rendszeres találkozási, továbbképzési tapasztalatcsere-lehetőséget kívánunk teremteni, azzal a szándékkal, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket har tékcmyabban tudjuk felhasználni. Rendszeressé tesszük a járási, városi, nagyközségi könyvtárigazgatók munkaértekezletét, a művelődési központok és házak igazgatói részére havonta más-más intézményben az elkészített éves terv alapján megbeszélést tartunk. Még e hónapban Érden az 1976. évi munkaterveket értékeljük, munkásművelődés és felnőttoktatás lesz a témája a váci értekezletnek, Bag községben a közoktatás és közművelődés kapcsolatát elemezzük, júniusban pedig Gödöllőn a járási művelődési központok területi módszertani tevékenységének értékelésére kerül sor. Tervünkben szerepel a kiemelt rendezvények és rendezvénysorozatok értékelése, a továbbképzésekről & tanfolyamokról szóló beszámoló, az ifjúságpolitikai és ifjúságnevelési feladatok elemzése. Segítséget adunk a munkatervek kidolgozásához és megvizsgáljuk intézményeink és a társadalmi szervezetek kapcsolatait. örvendetes, hogy városainkban, járásainkban, községeinkben testületi üléseken egyre nagyobb számban — gondos elemzés alapján — tárgyalják meg a könyvtárügy, a közművelődés helyzetét és feladatait. Egyre több pártszervezet és községi tanács teszi magáévá a közös fenntartású intézmények létrehozásának gondolatát. A közeljövőben nagyon sok helyen helyi erőforrásból is megvalósulhat a könyvtár, a művelődési ház bővítése, felújítása. Jó néhány olyan könyvtár és művelődési ház működik szűkös körülmények között, ahol az épület melletti helyiség átalakítása, az épület telkén szerény, a társadalmi munkát is feltételező, építkezéssel javíthatnának a könyvtári, illetve művelődési otthon helyzetén. Nagyobb településeiben az új lakótelepek fiókintézményeinek, klubjainak megteremtése látszik egyértelműen megoldhatónak. Ez jelentősen emelné a városokban a könyvtári olvasók számát, a klubokban tevékenykedő fiatalok arányát. Mesénkben nagyok az erőfeszítések a könyvtárak könyvbeszerzési hitelkeretének növelésére, a könyvállomány fejlesztésére. Emellett meg kell kezdeni az egész hálózatban a tervszerű és tudatos gyűjteménykialakítást. Valamennyi intézménynek rendelkeznie kell azokkal az alapvető követelményekkel, amelyek egyszerre szolgálják az általános iskolai tanulók és a felnőttoktatásban részt vevők igényeit, kívánságait. Feltétlenül biztosítani kell azokat a, műveket, amelyek nélkülözhetetlenek a pártoktatásban részt vevőknek, a vetélkedőkre felkészülőknek, vagy a pusztán csak kíváncsiságukat kielégítő olvasóknak. Társadalmi «Ív Kiemelten hangsúlyozzuk, hogy az olvasó nevelése a könyvtáros feladata. Az olvasóvá nevelés azonban társadalmi ügy. Ezért könyvtáraink szolgáltatását, a nyitva tartási időt és ennek beosztását is szükségesnek tartjuk az igényekhez, a használók érdekeihez igazítani. Alapvető követelmény, hogy főfoglalkozású könyvtárossá, működő intézmény legalább heti 5 napon át 32 órában nyitva legyen. Szorgalmazzuk a könyvtárak szombat délutáni nyitva tartását és az esti órákba nyúló kölcsönzést is. Nemcsak a művelődési otthonoktól kérjük, hogy a közösségeket könyvtárhasználóvá, olvasóvá neveljék, hanem a könyvtáraktól is elvárjuk, hogy a hagyományos könyvtári tevékenységen felül az olvasók részére szervezzenek vetélkedőket, rendhagyó irodalmi órákat, szavalóversenyeket, s működtessenek olvasói klubot. BIHARI JÓZSEF, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója. Hírek + Hírek + Hírek. —- Vendégjáték. A Csepel Autógyár művelődési központjában vendégszerepei az Állami Déryné Színház március 23-án. A társulat Jókai Mór: Fekete gyémántok című színművét adja elő, délután 4 órai kezdettel. — A pomázi helytörténeti szakkör tagjai a görögkeleti templom műemlékeit és kegytárgyait tekintik meg március 24-én. A templomot és érdekes kegytárgyait Jak- sity Iván, görögkeleti esperes mutatja be.
