Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK A KISZ IX. kongresszusára készülnek Tettekkel bizonyítani A Mechanikai Művek fiataljainak munkája A fiatalok tettrekészségét, elhivatottságát számtalan ese­mény és tény igazolja Pest megyében. Óvodáik, bölcsődék, klubok, iskolák épültek és épülnek fel segítségükkel. A gyárakban és üzemekben a hétköznapokon is helytállnak, segítik közös céljaik megva­lósítását. Ez év legfontosabb eseménye a KISZ-életben, hogy áprilisban összeül az if­júsági szövetség legfelsőbb fó­ruma, a IX. kongresszus; az elmúlt évek munkáját értéke­lik ekkor a fiatalok, s megha­tározzák a jövő feladatait. Aktivitás a taggyűléseken — Valóiban sok a munkánk most, tavasszal — mondja Barta István, a Mechanikai Művek Münnich Ferenc KISZ- szervezetének titkára. — Ké­szülünk a járási küldöttérte­kezletre, amelynek helyszíne gyárunk lesz. Kommunista műszakokat szervezünk a bör­zsönyi úttörővasút támogatá­sára. Több KISZ-fiatalunk már dolgozott is, segítették a községek szépítését. Mondandóját telefoncsörgés szakítja félbe. A Sasad Ter­melőszövetkezet KlSZ-szerve- zetótől ígérik, hogy a küldött- értekezlet színhelyét díszítő virágokat időben elküldik. Amikor a készülék hallgató­ját leteszi, már veheti is fel újra, mert a járásból érdek­lődnek: rendben zajlanak-e az előkészületek. — Hát így megy ez most ná­lunk — mondja. — A közel­múltban megvitattuk a KISZ KB kongresszusi levelét és a szervezeti szabályzat módosí­tásának tervét. Az alapszer­vezetek értékelték a tavalyi munkát, s elkészítették akció- programjaikat. A beszélgetésünkbe kapcso­lódik Vágó Judit. műszaki rajzoló isr — Először az alapszerveze­tünkben tevékenykedő KISZ- csopórtokban vitattuk meg a kongresszusi levelet. Jó ötlet­nek tartottuk, hogy ily módon is segíthetjük a kongresszus­ra való felkészülés munkáját. A beszámoló taggyűlés han­gulata közvetlen volt. Tevé­kenységükről naplót vezet­tünk, ebben megtalálható: ki jött el a kommunista műsza­kokra, ki vett részt társadal­mai munkaakcióikban, hogy mi­kor, s merre kirándultunk, vagy éppen szórakoztunk... — A hangulat nálunk is jó volt — veszi át a szót Tunk- ll Béla, a gyár elektroműsze­része. Kizárási jogunkat is ér­vényesítettük. Az egyik fiú nem fizetett tagdíjat, felada­tokat sem vállalt, mondván: rövidesen úgyis behívják ka­tonának. Ezzel nem érthet­tünk egyet. Operában jártak — Éppen a napokban érkez­tünk vissza a Német Demok­ratikus Köztársaságból — mondja ismét a KISZ-titkár —, ahová a Gerat Kondenzá­torgyár FDJ (Szabad Német Ifjúság) szervezete hívott meg minket. Fennállása har­mincadik évfordulóját ünnep­li a német ifjúsági szervezet az idén, s a megemlékezésen vettünk részt. — Együttműködési szerző­dést kötöttünk még tavaly, üdülési csereakciókat szervez­tünk: fiataljaink jártak az NDK-ban, s testvérszerveze­tünk tagjainak is megmutat­tuk már gyárunkat. — Kapcsolatunkat termé­szetesen fejlesztenünk kell. Szeretnénk megismerni test­vérszervezetünk tagjainak életét, munkáját, ellátogatnánk szívesen a garai kondenzátor­gyárba is. Ifjúsági klub terve A Mechanikai Művök KISZ- fiataljainak sok az érdekes ötlete és javaslata a mozgal­mi élet színesebbé tételére. Ennek igazolására Barta Ist­ván vastag dossziét mutat. — Ez az ifjúsági klubunk terve. A fiataloknak már ré­gi vágya a pinceklub kialakí­tása. A helyiséget már meg­kaptuk, csak még az anya­giaknak vagyunk szűkében. A tervben részletesen bennefog- laltatik minden: még a virág­tartók, szőnyegek elhelyezé­sét, a faburkolat kialakítását is átgondoltuk. Egyik gyárbe­li KISZ-esünk kézemunkáját dicséri ez a részletes és kö­rültekintő terv — mondja a KISZ-titkár. — Természetesen ennél sok­kal fontosabb politikai fel­adatunk is van bőven. Isme­retes, hogy a Mechanikai Mű­vek megváltoztatja termelési profilját. Az új termékek gyártásához munkaerő-át­csoportosítás szükséges. A mi feladatunk, hogy megértessük a fiatalokkal a változások okát. Mert az is igaz, hogy­ha valakit másik munkahely­re, vagy éppen más beosztás­ba helyeznek át, az okát is ismerni akarja. — Már eddig többször tar­tottunk nyílt fórumot, gyűlé­seket, amelyeken a vezér- igazgató, vagy a műszaki igazgató ismertette a felada­tokat ... f— A KISZ-esek, a fiatalok részvételével több kommunis­ta műszakot szervezünk az idén. Ennek már nagy hagyo­mányai vannak a gyárban. Tavaly például a környező óvodák támogatására vettünk részt társadalmi munkában, 140 ezer forintot ajánlottunk fel e célra. — Fémhulladékot gyűjtöt­tünk, s ősszel a fásítási hó- .napban elültettünk 2000 cse­metét a gyár területén — me­séli befejezésül Barta István. Lesz miről beszámolni Epizódok, események, ame­lyen. mind azt bizonyítják: a Mechanikai Művek törökbá­linti üzemének KISZ-fiataljai tettekkel készülnek a kong­resszusra. S amint a példák­ból is kiderül: lesz miről szá­mot adniok. Virág Ferenc Dicséretes összefogás Szigetszentmártonban a he­lyi Vöröskereszt megrendezte az öregek napját. Az esemé­nyen csaknem százan vettek részt. Az általános iskola út­törői műsorral kedveskedtek a jelenlevőknek, majd a műve­lődési ház 25 tagú fúvósegyüt­tese lépett a pódiumra. Min­denki jól érezte magát, de volt az eseménynek egy olyan epizódja, melyet feltétlenül érdemes megemlíteni. A műsor megkezdése előtt az ABC kisáruházban előre mindent megrendeltek a szer­vezők. Az esemény napján azonban a cukrász közölte a boltvezetővel: a társa megbe­tegedett, ezért csak a süte­ményt tudta elkészíteni, a po­gácsát nem. A boltvezető az üzlet szocialista brigádjával nyomban, döntött: kéz alá ad­ják ők a meggyúrt tésztát, s így elkészülhetett a pogácsa is. Nem nagy ügyről van szó, de ez az összefogás is jól szemlélteti, hogy Szdgetszent- mártonban a helybeliek va­lóban szívügyüknek tekintik az idős emberekről való gon­doskodást. A tanács és az ÁFÉSZ vezetősége minden anyagi segítséget megad eh­hez a munkához. Kovács Sándorné Tavaszi barázdák A Felsőbabád! Állami Gazdaság földjein már tavasz van. A Rába—Steiger traktorok a kukoricavetés alá készítik elő a talajt. Koppäny Gyürgy felvétele A pénz és ami mögötte van Körültekintő szociális segélyezés a budai járásban A budai járásban tavaly megvizsgálták, hogy az egyes községiekben kik szorulnak rendszeres szociális segélyre. Az összesítő munka több lép­csős volt Először a népesség­nyilvántartás és a helybeli körzeti orvosi nyilvántartás segítségévéi idős, beteg embe­rekről állítottak össze listát Lakótelep a hegyek között Ahol egykor Mátyás király vadászott — Solymár Ha az ember elindul Óbudáról, kifelé a Vörösvári úton, s addig megy a budai hegyek koszorújában kí­gyózó aszfaltszalagon, amíg egy KRESZ-tábla kecsesen ugró szarvasa a vadveszélyre figyelmezteti, akkor már tudja, hogy Solymár következik. Az a nagyközség, amely nevében őrzi Mátyás király solymászainak, a nagy ud­vari vadászatoknak emlékét Nehezen indult — ma már valóság FIATALOK, GYERTEK DOLGOZNI A METRÓHOZ! 1976-ban üzembe lép az észak-déli metróvonal Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakasza. A BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGA középiskolai végzettségű férfiak és nők jelentkezését várja, és kiképezi őket MOTORKOCSI-SEGÉDVEZETÖVÉ Évi 5000 forint munkaköri pótlék. Havi 182 órás munkaidő. Felveszünk továbbá 18. életévüket betöltött, általános iskolát, vagy középiskolát végzett férfiakat és nőket MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZAR-UGYELETESI, állomaspénztarosi MUNKAKÖRBE, valamint villanyszerelő, elektrikus, lakatos és műszerész szakmunkásokat, betanított munkásokat a metrókocsik, az elektromos és gépészeti berendezések üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához, alagúti es pályafenntartási munkákhoz. Havi 182, illetve 191 órás munkaidő. A dolgozók és családtagjaik díjtalan utazási Igazolványt kapnak a BKV menetrendszerű járataira. Bérezés és juttatások a kollektív szerződés szerint FELVÉTEL ÉS FELVILÁGOSÍTÁS: BKV Metró üzemigazgatóság Budapest XIV., Hungária krt. 46. fszt. 59. (Telefon: 637-637/376-os mellék). Ott, ahol a Pest megyei Műanyagipari Vállalat műkö­dik; a műút másik oldalán szép kis lakótelep vonja ma­gára a figyelmet. Történetét így meséli Kovács Béláné, a tanács elnöke: —* Amikor annak idején el­készült a nagyközség IV. öt­éves terve, még nem volt szó erről a lakótelepről. Nem is lehetett, hiszen nem tarto­zunk a kijelölt munkástele­pülések közé. Lakásgondok viszont itt is voltak, s a leg­több munkást foglalkoztató vállalat, a PEMÜ felvetette egy szövetkezeti lakótelep építésének gondolatát. A ta­nács felkarolta az ötletet, segített, amivel tudott. Min­denekelőtt területet biztosí­tottunk az építkezéshez a Tersánszky úton, mégpedig vízzel, villannyal ellátott, köz­művesített területet. Aztán jött az első akadaly: kide­rült, hogy azoknak a dolgo­zóknak, akiket a PEMÜ akar elsősorban lakáshoz juttatni, nincs meg a szövetkezeti la­káshoz szükséges alaptőké­jük. Más megoldást kellett tehát keresni. Segít a vállalat Innen már Mátyus Vendel folytatja, a PEMÜ pártveze­tőségének titkára: — A vállalat létszáma és termelése olyan mértékben felfutott az utóbbi években, hogy közérdekké vált a törzs­gárda lakásigényeinek kielé­gítése, a korszerűbb termé­kek gyártásához nélkülözhe­tetlen szakemberek letelepí­tése. Erre egy megoldás kí­nálkozott: az OTP és a vál­lalat összefogásával örökla­kásokat építeni. Az induló tőkét a PEMÜ biztosította: minden törzsgárdatagnak, il­letve olyan igénylőnek, aki vállalta, hogy öt évig nálunk dolgozik, 30 ezer forintos, vissza nem térítendő segélyt adott. A nagy családosok, il­letve egyéb okból méltányos­ságra jogosultak további 10— 25 ezer forintos kamatmen­tes kölcsönt kaphattak. Ez az összeg — a 35 év alatt tör­lesztendő OTP-kölcsönnel együtt — már elég volt a fé­szekrakáshoz. Ami pedig a méltányossá­got illeti, az itt a szó szoros értelmében véve tág fogalom. Olyan tág, hogy az igényjo­gosultakkal együtt élő, jö­vedelem nélküli nagyszülőtől, az egészségi okokból munka- képtelen családtagig — min­den és mindenki belefér.. Mátyus Vendel csendesen megtoldja: — Van olyan nagy családos dolgozónk, akinek gyermekei itt aludtak először életükben külön ágyakban ... Négy éven át győztek A PEMÜ 86 munkása ka­pott már lakást, a legtöbbje kétszobásat. A telepen 106 la­kás talált eddig gazdára, ab­ból 86-nak a PEMÜ, húsz­nak a honvédség jelölte ki a bérlőjét. Az első félévben át­adásra kerülő újabb negyven lakás fele-fele arányban il­leti a két céget. — Ha megnézi a nagyköz­ség IV. ötéves bevételi tes- vét, abból kitűnik, hogy semmiféle felsőbb állami tá­mogatást, célcsoportos beru­házást nem kaptunk, nagyon okosan kellett tehát gazdál­kodnunk, ha azt akartuk, hogy fussa a legszükségesebb kiadásokra — magyarázza a tanácselnöknő. — Ezért is örültünk annak, hogy az OTP öröklakásonként 30 ezer fo­rint közműfejlesztési hozzá­járulást fizet a tanácsnak; egy másik hasznos bevételi forrást jelentett, hogy az épülő lakások egy részére eladtuk a bérlőkijelölés jo­gát a honvédségnek. Amint a IV. ötéves terv teljesítéséről szóló tanácsi je­lentést böngészem, egyszer csak felfedezek egy ilyen rovatot: Felsőbb tanácsi hoz­zájárulás 900 000 forint. Nem értem, mondom az elnök­asszonynak, hisz az előbb ar­ról volt szó, hogy a község nem kapott a nagy kalapból semmit. — Ezt nem ingyen kaptuk, hanem kiérdemeltük — mond­ja jogos büszkeséggel —: a megyei községfejlesztési és szépítés! versenyben négy, egymás utáni évben elért eredményeinkkel! Tudja, itt olyan emberek laknak, akik nemcsak magukra adnak, ha­nem a lakóhelyük külsejére is. Aztán, ha valami sike­rült, az újabb lendületet adott egy másik kezdeménye­zéshez. Mire összeszámoltuk, kiderült, hogy az ötéves község­fejlesztési tervet 379 százalék­ra teljesítettük! Ezenkívül meg­alakult az ivóvíztársulat, amely körülbelül 25 millió forint értéket ruház be a községben; a PEMÜ jóvoltá­ból a lakótelep földgázhoz jutott — a cserépgyártól épí­tett gázvezetéket az üzemig, majd a lakótelepig, úgy, hogy a jövőben az egész község­ben biztosítani lehet a gáz­ellátást —, sőt, megkezdődött a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító telep épí­tése is, a helyi vállalatok­kal közösen létrehozott csa­tornamű-társulat keretében. Aztán — evés közben jön meg az étvágy —, új sport- öltözőt építették,, mert a ré­gi már kicsi volt és korsze­rűtlen; az orvosi rendelő várójának bővítése helyett — ahogy eredetileg tervez­ték — új, tágasabb, moder­nebb orvosi rendelőt alakí­tottak ki; létrehoztak egy helytörténeti gyűjteményt, s hogy az új hétvégi telektu­lajdonosok se maradjanak el a bennszülöttektől, társadal­mi munkában csaknem 8 ki­lométer hosszú utat építettek. ~ A Újabb honfoglalás Kora tavasz van, már csak foltokban fehériák a hó a bu­dai hegyekben. A Tersánszky úton egy csapat iskolásgye­rek igyekszik hazafelé. A kanyarban kék autóbusz mo­torja birkózik az emelkedő­vel. Az egyik új házból fütty­szó hallatszik, valamelyik jó­kedvű mesterember zenei alá­festése a munkához: április­ban újabb 20 lakást adnak át beköltözésre. A füttyszó kicsit hamis, de valahogy mégis gyönyörköd­tető. Nyíri Éva A járásban tevékenykedő két szervező-gondozónő vé­giglátogatta a községeiket, környezettanulmányt készített, a 60 éven felüliek családi, va­gyoni és egészségügyi helyze­téről. Ezután alakult ki a vég­leges lista. Annyira körülte­kintő volt a felmérés, hogy a pillanatnyilag rászorultakon felül számontartják azokat Is, akiknek egészségromlása a közeljövőben várható. S milyen tanulságos volt e számbavétel. Eredetileg csak a házi gondozottak körének megállapítását tervezték, még­is csupán Érden tíz új rend­szeres, szociális segélyre szo­ruló személyt fedeztek fel. A budai járásban ma már minden jogos igényt ki tud­nak elégíteni. Sőt az évente négyszer adható 500 forint ér­tékű, rendkívüli szociális se­gély helyett 1974-ben 590 és 1975-ben 867 forint volt egy gondozottra jutó járási átlag. A példa bizonyítja, hogy a községi tanácselnökök helye­sen élnek mérlegelési jogkö­rükkel, amikor kivételesen méltánylást érdemlő esetek­ben 500 forintnál többet jut­tatnak a rászorultnak. Pilis- csabán a nagyközségi tanács igazgatja a szomszédban fekvő Tinnyét is. A tanácsi vezetők hivatás- tudattal tartják számon a gondozottak helyzetét. Erdei László társadalmi ta­nácselnök-helyettes tősgyöke­res tinnyei, ismeri jól kör­nyezetében az öregeket. Tud­ja kit, miért részesítenék se­gélyben. Egyetlen megoldatlan kér­dés foglalkoztatja a budai já­rás szociálpolitikai előadóit. Azokban a helységekben, ahol nincs napközi otthona az idő­sebb embereknek, ott bizony gondot okoz a napi egyszeri étkeztetés. Bevásárolni és főz­ni, tudjuk, nem gyerekjáték, különösen akkor nem, ha be­teg emberekről van szó. A vendéglátóiparon van a sor ... Jó pár nyugdíjasnak le­hetne biztosítani az előfi­zetéses menüt. Erre már van példa. Zsám- békon hat személynek viszik naponta délben az ebédet. Mert a szociális segéllyel jut­tatott anyagi támogatáson kí­vül éppen az efféle gondosko­dás értéke lenne felbecsülhe- • tetten. Kamarás Péter i k L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents