Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK

%MdíW

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

munista Ifjúsági Szövetségnek.

— Munkásosztály uiik, népünk tettekben megnyilvánuló hazaszeretetéből példát merítve, a magyar néphadseregben, is meghonosodott a szocialista versenymozgalom. Különböző formáiban részt vesz — és követelményeit teljesíti — a személyi állomány túlnyomó többsége. A ver- senymozgalom a szocialista nevelés fontos eszköze.

— A nép és az ország mindent megad katonafiainak, ami felkészítésükhöz, a szolgálat ellátásához, fejlődésükhöz szükséges. A sorkatonák élet- körülményei évről-évre javulnak. Ellátásuk mind jobban igazodik a fokozott követelményekhez, a polgári életben megszokott igényekhez. A laktanyák karbantartása, felújítása. a körülmények javitása további erőfeszítéseket igényel. A kormány, a hadsereg vezetői, a parancsnokok ezt tudják és számon tartják, a gondoskodást tervszerűen fejlesztik.

— Örvendetesnek és ugyanakkor természetesnek is tartjuk, hogy a hadseregben — néhány egyedi botlástól eltekintve — a légkör szocialista szellemű, kulturált, emberhez méltó — mondta Pullai Árpád, majd fegyveres erőink jelentős népgazdasági szerepéről beszélt:

— A néphadsereg műszakiépítő alakulatainál katonák feladataikat fontos építkezéseken oldják meg. A IV. ötéves terv idején 12 milliárd forint új értéket hoztak létre. Eredményesen, fegyelmezetten dolgoznak, vállvetve a beruházások más építőivel.

— A katonák segítenek a termés betakarításában, az elemi károk elhárításában. Ott vannak a gátakon, példát mutatnak az árvízi védekezésnél, a mentésben és a helyreállításban. Az 1970-es tiszai áradás leküzdésében több mint 12 ezer katona érdemelt kitüntetést, emlékérmet. Katonafiataljaink a kritikus, nehéz helyzetekben is áldozatkészen, keményen helytállnak, s a nép körében ezért is megbecsülés övezi őket.

Az ifjak ezrei a hadseregben, a fegyveres erőknél válnak aktív közösségi emberré. Az a fiatal, aki tisztességgel leszolgálta katonáidé jét* bárhová kerüljön is — munkahelyre vagy egyetemit:, főiskolára, — az ország dolgairól többet tud, mint előzőleg, s többnyire nagyobb a felelősség- érzete.

— A sorkatonai szolgálat fokozottabb elismeréseként a közelmúltban felemelték a katonák illetményét. Rendeződött a leszereltek munkabére, amely nem lehet alacsonyabb, mint azoké a dolgozóké, akikkel bevonulásuk előtt azonos munkakörben dolgoztak. A sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat — a leszerelést követő két éven belül — a lakásépítés vállalati támogatásánál, és a továbbtanulásban előnyben kell részesíteni. Az eddigi intézkedésekkel nem merítettük ki az összes lehetőséget.

A néppel összeforrva

A honvédelem, a közrend fenntartása össztársadalmi ügy, amely népünk tudatos, rendszeres Cselekvő támogatásától függ. Elmondhatjuk, hogy állampolgárainkban a szocialista hazafiaság erősödésével növekedett a haza védelméért érzett felelősség. Fontos szocialista vívmányunk, hogy a Magyar Népköztársaság olyan hadsereggel, határőrséggel,

munkásőrséggel, rendőrséggel rendelkezik, amelyek egymással és a néppel összeforrva, teljes elkötelezettséggel védelmezik társadalmi rendünket, a a szocializmus ügyét. E vívmányunkat a továbbiakban is féltő gonddal erősítjük, és fejlesztjük. Különösen fontos, hogy a fegyveres srők és testületek tagjaiban mélyüljön a szocialista hazafiság és. a proletár internacionalizmus

eszméje. A korszerű, jó fegyvert a hazaszeretet és az internacionalizmus képes igazán legyőzhetetlenné tenni.

A továbbiakban a Központi Bizottság titkára elmondotta:

— A parancsnokkal szemben szigorúak a követelmények. Ezek közül is kiemelkedik az elvi szilárdság, a magasfokú igényesség önmagunkkal és beosztottjainkkal szemben. Kötelességük, hogy törekedjenek az ismeretek tökéletesítésére, legyenek szerények, ne riadjanak vissza semmiféle áldozattól a nép szolgálatában és gondoskodjanak minden helyzetben katonáikról. A korszerű hadseregben a tisztek, akik között mind több a mérnöki, a felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakember, igényes szellemi munkát végeznek. Mindezek alapján növekedett a tiszti hivatás rangja, megbecsülése.

Ezután a tiszthelyettesek munkájáról szólt a KB-titká- ra, majd így folytatta:

— Az országgyűlés fórumán is köszönetét kell mondanunk a parancsnokoknak, a politikai munkásoknak, a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek, akik céltudatosan azon dolgoznak, - hogy néphadseregünk, fegyveres tes- tületeink mind magasabb fokon és egyre tökéletesebben feleljenek meg rendeltetésüknek. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a polgári védelemnél, a honvédelmi szövetségben és másutt, szabad idejüket, munkájuk mellett, önzetlenül és fáradhatatlanul szolgálják a hazafias nevelést, a honvédelem ügyét. Megköszönjük az ügy iránti odaadást azoknak a tanároknak, akik az iskoláikban fiataljainkat fogékonnyá teszik a szocialista honvédelem lránt.

A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.

A Pest megyeiek padsoraiból.

Bondor József:

Társadalmunk a környezeti ártalmakat a fejlődés feláldozása nélkül leküzdheti

Az emberi magatartást

— Az emberi környezet védelméről beterjesztett törvény- javaslat az egész társadalom érdeklődésének középpontjában áll — mondotta bevezetőül a miniszter. — A környezetvédelem témája különösen az utóbbi években a nemzetközi figyelem középpontjába került. A társadalmi és tudományos fejlődés a gazdaságban, a technikában olyan szintet ért el, amely az emberi jólét szolgálata mellett helyenként az ember élettevékenységét, sőt, egészségét is veszélyezteti.

— A nagy környezeti károsodásokat a világ népei nem nézhetik közömbösen. Ez a helyzet késztette arra hét évvel ezelőtt az ENSZ akkori főtitkárát, hogy az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 17. ülésszaka elé drámai hangú jelentést terjesszen, amelyben egyebek között rámutatott: „Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet jövője a Földön.” A Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya külön fejezetben foglalkozik a környezetvédelem tárgykörével, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa is nagy súllyal foglalkozott az emberi környezet védelmével,

— A világméretű akció, amely az emberi környezet védelmére kibontakozott, Magyarországon is előtérbe helyezte ezt az ügyet. A környezetvédelem fontosságát az is indokolja, hogy az emberről való gondoskodás — pártunk politikájának megfelelően — munkánk középpontjában áll.

Központi irányítás, ellenőrzés, nemzetközi együttműködés

I fan mit védenünk

— A törvényjavaslat tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban a környezetvédelemmel kapcsolatban meghatározott tennivalókat: „Létrehozzuk a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja.”

— Olyan időpontban kerül sor a törvényjavaslat előterjesztésére, amikor még van mH védenünk. Néhány, az ipari fejlődés és a városiasodás tekintetében nálunk fejlettebb országban ugyanis akkor kezdtek el behatóbban foglalkozni a környezetvédelemmel. amikor egves folvókból a szennvezés hatására már mindenféle élet kirusztult. a levegő szennyeződése emberéletek százait követelte és speciális környezeti betegségek jelentek meg. Nálunk o helyzet még nem ennyire aggasztó, de a tendenciák több vonatkozásban kedvezőtlenek.

— Az ország felszíni vízkészlete több szomszédos ország vízgyűjtő területének vízhozamából adódik: a felszíni vizeknek mintegy 96 százaléka országhatáron túlról és már szennyezetten érkezik. Felszíni vízkészletünk egy része úgynevezett „kissé szennyezett” kategóriába tartozik. Kivétel ez alól a Balaton tiszta vízminőségével, folyóink közül a Tisza felső szakasza és a Rába. A „szennyezett” kategóriába tartozik a Duna is, s ez elsősorban Budapest és a többi Duna menti teleivó- vízellátását nehezíti meg és

teszi költségessé. A levegő és a vizek szennyeződésével elválaszthatatlanul összefügg a talaj szennyeződése is. Szeny- nyeződik a talaj a csapadékkal bemosott káros hatású anyagok révén, az Ipari termelés, a mezőgazdaság kemi- zálása következtében és a településeken a különböző életfunkciókból eredő hulladékok mennyiségének rohamos növekedésével. Városainkban a háziszemét évente mintegy 2 millió köbméterre becsülhető. A hulladék eltüzelése, erőművekben való hasznosítása — a környezeti káros hatások nélkül — még megoldatlan, ami Budapesten máris komoly gondokat okoz, különösen az el nem bomló műanyag hulladékok mennyiségének gyors ütemű növekedése miatt.

— Számottevő a mezőgazda- sági területek eróziója. Az ország hegy- és dombvidéki területeinek jó része a korábban tervszerűtlen erdőgazdálkodás következtében kopár területté vált. A lejtőkről lesodort hor1

í

á

t

Emberhez méltó környezetet kell biztosítanunk

dalékok a folyóvizek medrét töltik fel, csökkentve azok befogadóképességét, több millió köbméter pedig a lejtők alján, a szántóföldeket borítja el és okoz évről évre nagy károkat a mezőgazdaságban. A járművek levegőszennyezése, a zajártalom, a város stresszhatásai komoly zavarokat idéznek elő.

— Mindezek a tények bizonyítják, hogy időszerű a törvény előterjesztése — mondotta a miniszter, s hozzátette, hogy a környezetszeny- nyezésben rejlő veszélyek nagyságának megítélésében a vélemények rendkívül eltérők. A kapitalista országokban széles körben ismeretesek olyan nézetek, amelyek

az egyetlen kivezető utat a gazdasági növekedés, valamint a népszaporodás leállításában, vagy radikális korlátozásában látják. Számunkra egyik alternatíva sem jogadható el. Az a véleményünk, hogy a tudományostechnikai jorradalom —amely az egyre fokozódó környezetszennyeződés egyik okozójává vált — a szocialista társadalomban képes megteremteni a reális lehetőséget az emberiség számára a környezeti ártalmak leküzdésére anélkül is, hogy ennek fejében le kellene mondanunk a technikai fejlődés nyújtotta előnyökről, életszínvonal-politikánk követdés, amely élénk visszhangot keltett a lakosság körében és amelyeket nagyobb gondossággal el lehetett volna kerülnü Azt szeretnénk, ha a környezetvédelmi törvény nyomán sikerülne az emberi környezet védelmét közüggyé tenni, amely nem csupán alkalomszerűen egy-egy környezeti katasztrófa, vagy veszélyhelyzet alkalmával kap megfelelő figyelmet.

— A környezetvédelem nem egyedül az iparvállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek ügye, hanem valamennyi állampolgáré, aki nem pusztán szenvedő alanya a környezet- szennyezésnek, hanem gyakran maga is környezetszennyező. Kétségtelen, hogy egy-egy ember környezetkárosító tevékenysége eltörpül azok mellett az ártalmak mellett, amelyeket egy-egy környezetvédelmi berendezésekkel nem megfelelően ellátott nagyüzem idéz elő. Ha azonban 10 millióan vesszük igénybe és rontjuk a környezetet, az együttesen előidézett káros hatás már nem lebecsülhető.

— A környezetszennyezés a felszabadulást követően ugrásszerűen meggyorult ipari fejlődés és városiasodás, illetve a tudományos-technikai forradalom kibontakozása során vált igazi veszélyforrássá — mondotta a továbbiakban Bon- dor József — amelynek elhárítása különféle jogszabályi rendelkezések megalkotását is szükségessé tette.

— Környezetvédelmi rendelkezéseket is tartalmazó legfontosabb jogszabályaink közé tartoznak a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról, az építésügyről, a vízügyről, az egészségügyről szóló törvények, a természet- védelemről, a növényvédelemről és a hajózásról szóló törvényerejű rendeletek, a levegő tisztaságának védelméről szóló minisztertanácsi rendelet, valamint a köztisztaság fenntartását szabályozó miniszteri rendelet.

— A környezetvédelem egyes részterületein, á- bár nem azonos időpontban és hatékonysággal — olyan szervezeti, szervezési és jogalkotási intézkedésekre került sor, amelyek hatására már bizonyos eredményekről is számot adhatunk.

Ezeket részletesen ismertetve a miniszter hivatkozott egyebek közt — a levegő tisztaságának intézményes védelmére.

— Az emberi környezet ösz- szefüggő rendszert alkot, amelynek egyaránt vannak természetes és mesterséges elemei. A törvényjavaslat abban nyújt minőségileg újat korábbi környezetvédelmi jogszabályainkhoz képest, hogy nem egy-egy környezeti tárgyat óv, hanem az emberi környezetet a maga komplexitásában helyezi jogi védelem alá.

za ,, az eiuueri inaiuo- es mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása” című kutatási feladatot.

— Földrajzi helyzetünknél fogva közvetlenül érdekeltek vagyunk a nemzetközi környezetvédelmi együttműködésben. Mind a környező államokkal, mind más országokkal hatékony, kétoldalú együttműködés kialakítására törekedtünk, amit környezetvédelmi vonatkozású nemzetközi szerződések és együttműködési megállapodások egész sora jelez. Eredményesen működünk közre a KGST környezetvédelmi munkájában.

Befejezésül azt hangoztatta a miniszter, hogy az új intézkedések nemcsak a jelenleg élő nemzedék számára teremte! szebb, kulturáltabb életet, hanem szilárd alapját jelentik további fejlődésének is. A mi feladatunk és felelősségünk, hogy a fejlődéssel járó ártalmak se a mai ember, se a jövő nemzedék számára ne o’"zzanak a környezetet, az ember alkotókéoességét és életét veszélyeztető károkat.

Bordor József a Miniszter- tanács nevében kérte az országgyűlést. hogy a törvény- javaslatot vitassa meg és fogadja el.

— az v. oteves terv az első olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének megfelelően helyet kapott a környezetvédelem. Természetesen nem csupán a „környezetvédelmi alap” létrehozására biztosított 500 millió forintról van szó, hanem arról a lényegesen nagyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok környezetvédelmi előirányzatai jelentenek. Az utóbbiak nagyságrendjét jól tükrözi, hogy az V. ötéves terv időszakában egyedül a vizek tisztaságának védelmére különböző forrásokból fordítandó együttes összeg meghaladja a 20 milliárd forintot. Több száz millió forintos költséggel megépül a budapesti szemétégető is.

— A törvény nyomán a korábbi széttagolt, egy-egy környezeti elemre koncentráló környezetvédelmi tevékenység helyett a környezetet egységes rendszerként kezelő központi irányítás és ellenőrzés kerül előtérbe.

— Hatékony környezetvédelmi tevékenység nem lehetséges megfelelő tudományos háttér nélkül. Az 1985-ig szóló országos távlati tudományos kutatási terv tartalmaz— A környezetvédelmi törvény megalkotásától nemcsak azt várjuk, hogy lendületet ad a környezetvédelemmel össze- Eüggő jogalkotásnak és jogalkalmazásnak, hanem azt is, hogy kedvezően befolyásolja a gazdasági szervek vezetőinek, az államigazgatási szervek munkatársainak és a lakosság legszélesebb rétegeinek a környezettel kapcsolatos magatartását.

— A legutóbbi években hazánkban is volt néhány olyan rendkívüli környezetszennyezőlent, hogy a kornyezetvedel- mi tevékenység tervezésénél és irányításánál figyelmen kívül hagyhatjuk a gazdasági realitásokat, a népgazdaság teherbíró képességét.

— Hangsúlyozni kell, hogy o környezetvédelem számunkra nemcsak anyagi természetű kérdés. A célunk ennél átfogóbb és magasabb rendű: emberhez méltó, az ember alkotókészségét kibontakoztató és pihenését, felüdülését lehetővé tevő környezetet akarunk biztosítani, mind a most élő lakosság, mind az utánunk következő generációk számára.

— A környezetvédelem tekintetében gyakran ütköznek egymással a különböző — egyéni, csoport- és társadalmi érdekek, a társadalom mai és holnapi érdeke. így például a vállalati csoportérdek azt diktálja, hogy termékeit a vállalat minél olcsóbban állítsa elő, és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a termelőberendezések műszaki fejlesztésére fordítsa. Ugyanakkor a környezetvédelemhez fűződő társadalmi érdek azt követeli meg, hogy a vállalat létesítsen költséges tisztító berendezéseket, amelyek növelik a termékek önköltségét és rontják a vállalat versenyképességét. Ez azonban a kérdésnek csupán gazdasági oldala. Az emberi vonatkozások nem fejzhetők ki számszerűen. Mindebből következik, hogy nem dolgozik jól az a vállalat, amely úgy növeli a termelést, hogy megfontolás nélkül szennyezi a környezetet.

— Az érdekek összeütközése azonban nem mindig a csoportérdek és a népgazdasági érdek konfliktusában jelentkezik, hanem vannak sokkal bonyolultabb érdekellentétek is.

— A környezetvédelmi érdekek következetes érvényre juttatása nem csupán a gyártó vállalatnak, hanem a népgazdaságnak is anyagi hátrányt okoz. Ez esetben tehát a vállalati és a népgazdasági, illetve az össztársadalmi érdek látszólag ütközik egymással. Ha azonban komolyan vesszük, hogy a legfontosabb célkitűzésünk a dolgozó ember védelme, egészségének, testi épségének, növekvő jólétének biztosítása, akkor egyszerűen nincs választási lehetőségünk az egyre fokozódó környezet- szennyezés vagy annak radikális megfékezése között. Ez természetesen nem annyit je-