Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK %MdíW AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA munista Ifjúsági Szövetség­nek. — Munkásosztály uiik, né­pünk tettekben megnyilvá­nuló hazaszeretetéből példát merítve, a magyar néphadse­regben, is meghonosodott a szocialista versenymozgalom. Különböző formáiban részt vesz — és követelményeit tel­jesíti — a személyi állomány túlnyomó többsége. A ver- senymozgalom a szocialista nevelés fontos eszköze. — A nép és az ország min­dent megad katonafiainak, ami felkészítésükhöz, a szolgálat ellátásához, fejlődésükhöz szükséges. A sorkatonák élet- körülményei évről-évre javul­nak. Ellátásuk mind jobban igazodik a fokozott követelmé­nyekhez, a polgári életben megszokott igényekhez. A lak­tanyák karbantartása, felújítá­sa. a körülmények javitása to­vábbi erőfeszítéseket igényel. A kormány, a hadsereg veze­tői, a parancsnokok ezt tudják és számon tartják, a gondosko­dást tervszerűen fejlesztik. — Örvendetesnek és ugyan­akkor természetesnek is tart­juk, hogy a hadseregben — néhány egyedi botlástól elte­kintve — a légkör szocialista szellemű, kulturált, emberhez méltó — mondta Pullai Árpád, majd fegyveres erőink jelen­tős népgazdasági szerepéről be­szélt: — A néphadsereg műszaki­építő alakulatainál katonák feladataikat fontos építkezése­ken oldják meg. A IV. ötéves terv idején 12 milliárd forint új értéket hoztak létre. Ered­ményesen, fegyelmezetten dol­goznak, vállvetve a beruházá­sok más építőivel. — A katonák segítenek a termés betakarításában, az elemi károk elhárításában. Ott vannak a gátakon, példát mutatnak az árvízi védekezés­nél, a mentésben és a helyre­állításban. Az 1970-es tiszai áradás leküzdésében több mint 12 ezer katona érdemelt ki­tüntetést, emlékérmet. Katona­fiataljaink a kritikus, nehéz helyzetekben is áldozatkészen, keményen helytállnak, s a nép körében ezért is megbecsülés övezi őket. Az ifjak ezrei a hadse­regben, a fegyveres erőknél válnak aktív közösségi ember­ré. Az a fiatal, aki tisztesség­gel leszolgálta katonáidé jét* bárhová kerüljön is — mun­kahelyre vagy egyetemit:, főis­kolára, — az ország dolgairól többet tud, mint előzőleg, s többnyire nagyobb a felelősség- érzete. — A sorkatonai szolgálat fo­kozottabb elismeréseként a közelmúltban felemelték a ka­tonák illetményét. Rendeződött a leszereltek munkabére, amely nem lehet alacsonyabb, mint azoké a dolgozóké, akikkel be­vonulásuk előtt azonos mun­kakörben dolgoztak. A sorka­tonai szolgálatot teljesített dol­gozókat — a leszerelést köve­tő két éven belül — a lakás­építés vállalati támogatásánál, és a továbbtanulásban előny­ben kell részesíteni. Az eddigi intézkedésekkel nem merítet­tük ki az összes lehetőséget. A néppel összeforrva A honvédelem, a közrend fenntartása össztársadalmi ügy, amely népünk tudatos, rend­szeres Cselekvő támogatásától függ. Elmondhatjuk, hogy állampolgárainkban a szocia­lista hazafiaság erősödésével növekedett a haza védelméért érzett felelősség. Fontos szo­cialista vívmányunk, hogy a Magyar Népköztársaság olyan hadsereggel, határőrséggel, munkásőrséggel, rendőrséggel rendelkezik, amelyek egymás­sal és a néppel összeforrva, teljes elkötelezettséggel védel­mezik társadalmi rendünket, a a szocializmus ügyét. E vívmá­nyunkat a továbbiakban is féltő gonddal erősítjük, és fejlesztjük. Különösen fontos, hogy a fegyveres srők és tes­tületek tagjaiban mélyüljön a szocialista hazafiság és. a proletár internacionalizmus eszméje. A korszerű, jó fegy­vert a hazaszeretet és az in­ternacionalizmus képes igazán legyőzhetetlenné tenni. A továbbiakban a Közpon­ti Bizottság titkára elmondot­ta: — A parancsnokkal szem­ben szigorúak a követelmé­nyek. Ezek közül is kiemel­kedik az elvi szilárdság, a magasfokú igényesség önma­gunkkal és beosztottjainkkal szemben. Kötelességük, hogy törekedjenek az ismeretek tökéletesítésére, legyenek sze­rények, ne riadjanak vissza semmiféle áldozattól a nép szolgálatában és gondoskodja­nak minden helyzetben kato­náikról. A korszerű hadsereg­ben a tisztek, akik között mind több a mérnöki, a fel­sőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakember, igé­nyes szellemi munkát végez­nek. Mindezek alapján nö­vekedett a tiszti hivatás rang­ja, megbecsülése. Ezután a tiszthelyettesek munkájáról szólt a KB-titká- ra, majd így folytatta: — Az országgyűlés fóru­mán is köszönetét kell mon­danunk a parancsnokoknak, a politikai munkásoknak, a tiszteknek és a tiszthelyet­teseknek, akik céltudatosan azon dolgoznak, - hogy nép­hadseregünk, fegyveres tes- tületeink mind magasabb fo­kon és egyre tökéletesebben feleljenek meg rendelteté­süknek. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a polgári védelemnél, a honvédelmi szövetségben és másutt, sza­bad idejüket, munkájuk mel­lett, önzetlenül és fáradhatat­lanul szolgálják a hazafias nevelést, a honvédelem ügyét. Megköszönjük az ügy iránti odaadást azoknak a tanárok­nak, akik az iskoláikban fia­taljainkat fogékonnyá teszik a szocialista honvédelem lránt. A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogadta és az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlotta. A Pest megyeiek padsoraiból. Bondor József: Társadalmunk a környezeti ártalmakat a fejlődés feláldozása nélkül leküzdheti Az emberi magatartást — Az emberi környezet vé­delméről beterjesztett törvény- javaslat az egész társadalom érdeklődésének középpontjá­ban áll — mondotta beveze­tőül a miniszter. — A környe­zetvédelem témája különösen az utóbbi években a nemzet­közi figyelem középpontjába került. A társadalmi és tudo­mányos fejlődés a gazdaság­ban, a technikában olyan szin­tet ért el, amely az emberi jó­lét szolgálata mellett helyen­ként az ember élettevékeny­ségét, sőt, egészségét is veszé­lyezteti. — A nagy környezeti káro­sodásokat a világ népei nem nézhetik közömbösen. Ez a helyzet késztette arra hét év­vel ezelőtt az ENSZ akkori fő­titkárát, hogy az ENSZ Gazda­sági és Szociális Tanácsának 17. ülésszaka elé drámai han­gú jelentést terjesszen, amely­ben egyebek között rámuta­tott: „Ha a jelenlegi irányza­tok továbbra is érvényesül­nek, biztosra vehető, hogy ve­szélybe kerül az élet jövője a Földön.” A Helsinkiben tartott európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mánya külön fejezetben fog­lalkozik a környezetvédelem tárgykörével, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa is nagy súllyal foglalkozott az emberi környe­zet védelmével, — A világméretű akció, amely az emberi környezet vé­delmére kibontakozott, Ma­gyarországon is előtérbe he­lyezte ezt az ügyet. A környe­zetvédelem fontosságát az is indokolja, hogy az emberről való gondoskodás — pártunk politikájának megfelelően — munkánk középpontjában áll. Központi irányítás, ellenőrzés, nemzetközi együttműködés I fan mit védenünk — A törvényjavaslat tükrözi a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusán elfoga­dott programnyilatkozatban a környezetvédelemmel kapcso­latban meghatározott tenniva­lókat: „Létrehozzuk a környe­zetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodás­nak állja útját, hanem a fej­lődést is biztosítja.” — Olyan időpontban kerül sor a törvényjavaslat előter­jesztésére, amikor még van mH védenünk. Néhány, az ipari fejlődés és a városiaso­dás tekintetében nálunk fej­lettebb országban ugyanis ak­kor kezdtek el behatóbban fog­lalkozni a környezetvédelem­mel. amikor egves folvókból a szennvezés hatására már min­denféle élet kirusztult. a le­vegő szennyeződése emberéle­tek százait követelte és speciá­lis környezeti betegségek je­lentek meg. Nálunk o helyzet még nem ennyire aggasztó, de a tendenciák több vonatkozás­ban kedvezőtlenek. — Az ország felszíni víz­készlete több szomszédos or­szág vízgyűjtő területének víz­hozamából adódik: a felszíni vizeknek mintegy 96 százaléka országhatáron túlról és már szennyezetten érkezik. Felszíni vízkészletünk egy része úgy­nevezett „kissé szennyezett” kategóriába tartozik. Kivétel ez alól a Balaton tiszta víz­minőségével, folyóink közül a Tisza felső szakasza és a Rá­ba. A „szennyezett” kategóriá­ba tartozik a Duna is, s ez elsősorban Budapest és a töb­bi Duna menti teleivó- vízellátását nehezíti meg és teszi költségessé. A levegő és a vizek szennyeződésével el­választhatatlanul összefügg a talaj szennyeződése is. Szeny- nyeződik a talaj a csapadék­kal bemosott káros hatású anyagok révén, az Ipari ter­melés, a mezőgazdaság kemi- zálása következtében és a te­lepüléseken a különböző élet­funkciókból eredő hulladékok mennyiségének rohamos növe­kedésével. Városainkban a há­ziszemét évente mintegy 2 millió köbméterre becsülhető. A hulladék eltüzelése, erőmű­vekben való hasznosítása — a környezeti káros hatások nél­kül — még megoldatlan, ami Budapesten máris komoly gondokat okoz, különösen az el nem bomló műanyag hulla­dékok mennyiségének gyors ütemű növekedése miatt. — Számottevő a mezőgazda- sági területek eróziója. Az or­szág hegy- és dombvidéki te­rületeinek jó része a korábban tervszerűtlen erdőgazdálkodás következtében kopár területté vált. A lejtőkről lesodort hor­1 í á t Emberhez méltó környezetet kell biztosítanunk dalékok a folyóvizek medrét töltik fel, csökkentve azok be­fogadóképességét, több millió köbméter pedig a lejtők al­ján, a szántóföldeket borítja el és okoz évről évre nagy káro­kat a mezőgazdaságban. A jár­művek levegőszennyezése, a zajártalom, a város stressz­hatásai komoly zavarokat idéznek elő. — Mindezek a tények bi­zonyítják, hogy időszerű a törvény előterjesztése — mon­dotta a miniszter, s hozzá­tette, hogy a környezetszeny- nyezésben rejlő veszélyek nagyságának megítélésében a vélemények rendkívül elté­rők. A kapitalista országok­ban széles körben ismerete­sek olyan nézetek, amelyek az egyetlen kivezető utat a gazdasági növekedés, vala­mint a népszaporodás leállí­tásában, vagy radikális kor­látozásában látják. Számunk­ra egyik alternatíva sem jogadható el. Az a vélemé­nyünk, hogy a tudományos­technikai jorradalom —amely az egyre fokozódó környe­zetszennyeződés egyik oko­zójává vált — a szocialista társadalomban képes megte­remteni a reális lehetőséget az emberiség számára a kör­nyezeti ártalmak leküzdé­sére anélkül is, hogy en­nek fejében le kellene mon­danunk a technikai fejlődés nyújtotta előnyökről, élet­színvonal-politikánk követ­dés, amely élénk visszhangot keltett a lakosság körében és amelyeket nagyobb gondosság­gal el lehetett volna kerülnü Azt szeretnénk, ha a környe­zetvédelmi törvény nyomán si­kerülne az emberi környezet védelmét közüggyé tenni, amely nem csupán alkalomsze­rűen egy-egy környezeti ka­tasztrófa, vagy veszélyhelyzet alkalmával kap megfelelő fi­gyelmet. — A környezetvédelem nem egyedül az iparvállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek ügye, hanem valamennyi ál­lampolgáré, aki nem pusztán szenvedő alanya a környezet- szennyezésnek, hanem gyakran maga is környezetszennyező. Kétségtelen, hogy egy-egy em­ber környezetkárosító tevé­kenysége eltörpül azok mellett az ártalmak mellett, amelye­ket egy-egy környezetvédelmi berendezésekkel nem megfele­lően ellátott nagyüzem idéz elő. Ha azonban 10 millióan vesszük igénybe és rontjuk a környezetet, az együttesen elő­idézett káros hatás már nem lebecsülhető. — A környezetszennyezés a felszabadulást követően ugrás­szerűen meggyorult ipari fej­lődés és városiasodás, illetve a tudományos-technikai forra­dalom kibontakozása során vált igazi veszélyforrássá — mondotta a továbbiakban Bon- dor József — amelynek elhá­rítása különféle jogszabályi rendelkezések megalkotását is szükségessé tette. — Környezetvédelmi rendel­kezéseket is tartalmazó leg­fontosabb jogszabályaink közé tartoznak a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmé­ről, az erdőkről és a vadgaz­dálkodásról, az építésügyről, a vízügyről, az egészségügyről szóló törvények, a természet- védelemről, a növényvédelem­ről és a hajózásról szóló tör­vényerejű rendeletek, a levegő tisztaságának védelméről szóló minisztertanácsi rendelet, va­lamint a köztisztaság fenn­tartását szabályozó miniszteri rendelet. — A környezetvédelem egyes részterületein, á- bár nem azo­nos időpontban és hatékony­sággal — olyan szervezeti, szervezési és jogalkotási intéz­kedésekre került sor, amelyek hatására már bizonyos ered­ményekről is számot adhatunk. Ezeket részletesen ismer­tetve a miniszter hivatkozott egyebek közt — a levegő tisz­taságának intézményes védel­mére. — Az emberi környezet ösz- szefüggő rendszert alkot, amelynek egyaránt vannak természetes és mesterséges elemei. A törvényjavaslat ab­ban nyújt minőségileg újat korábbi környezetvédelmi jog­szabályainkhoz képest, hogy nem egy-egy környezeti tár­gyat óv, hanem az emberi kör­nyezetet a maga komplexitá­sában helyezi jogi védelem alá. za ,, az eiuueri inaiuo- es mikrokörnyezet legkedve­zőbb kialakítása” című kuta­tási feladatot. — Földrajzi helyzetünknél fogva közvetlenül érdekeltek vagyunk a nemzetközi környe­zetvédelmi együttműködésben. Mind a környező államokkal, mind más országokkal haté­kony, kétoldalú együttműkö­dés kialakítására törekedtünk, amit környezetvédelmi vonat­kozású nemzetközi szerződé­sek és együttműködési megál­lapodások egész sora jelez. Eredményesen működünk közre a KGST környezetvé­delmi munkájában. Befejezésül azt hangoztatta a miniszter, hogy az új in­tézkedések nemcsak a jelenleg élő nemzedék számára terem­te! szebb, kulturáltabb éle­tet, hanem szilárd alapját je­lentik további fejlődésének is. A mi feladatunk és felelőssé­günk, hogy a fejlődéssel járó ártalmak se a mai ember, se a jövő nemzedék számára ne o’"zzanak a környezetet, az ember alkotókéoességét és éle­tét veszélyeztető károkat. Bordor József a Miniszter- tanács nevében kérte az or­szággyűlést. hogy a törvény- javaslatot vitassa meg és fo­gadja el. — az v. oteves terv az el­ső olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének meg­felelően helyet kapott a kör­nyezetvédelem. Természete­sen nem csupán a „környe­zetvédelmi alap” létrehozásá­ra biztosított 500 millió forint­ról van szó, hanem arról a lényegesen nagyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok környezetvédelmi előirányza­tai jelentenek. Az utóbbiak nagyságrendjét jól tükrözi, hogy az V. ötéves terv idő­szakában egyedül a vizek tisztaságának védelmére kü­lönböző forrásokból fordítan­dó együttes összeg meghalad­ja a 20 milliárd forintot. Több száz millió forintos költség­gel megépül a budapesti sze­métégető is. — A törvény nyomán a ko­rábbi széttagolt, egy-egy kör­nyezeti elemre koncentráló környezetvédelmi tevékeny­ség helyett a környezetet egy­séges rendszerként kezelő köz­ponti irányítás és ellenőrzés kerül előtérbe. — Hatékony környezetvé­delmi tevékenység nem lehet­séges megfelelő tudományos háttér nélkül. Az 1985-ig szó­ló országos távlati tudomá­nyos kutatási terv tartalmaz­— A környezetvédelmi tör­vény megalkotásától nemcsak azt várjuk, hogy lendületet ad a környezetvédelemmel össze- Eüggő jogalkotásnak és jogalkal­mazásnak, hanem azt is, hogy kedvezően befolyásolja a gaz­dasági szervek vezetőinek, az államigazgatási szervek mun­katársainak és a lakosság leg­szélesebb rétegeinek a környe­zettel kapcsolatos magatartását. — A legutóbbi években ha­zánkban is volt néhány olyan rendkívüli környezetszennyező­lent, hogy a kornyezetvedel- mi tevékenység tervezésénél és irányításánál figyelmen kívül hagyhatjuk a gazdasági rea­litásokat, a népgazdaság teher­bíró képességét. — Hangsúlyozni kell, hogy o környezetvédelem számunk­ra nemcsak anyagi termé­szetű kérdés. A célunk ennél átfogóbb és magasabb ren­dű: emberhez méltó, az em­ber alkotókészségét kibon­takoztató és pihenését, fel­üdülését lehetővé tevő kör­nyezetet akarunk biztosítani, mind a most élő lakosság, mind az utánunk következő generációk számára. — A környezetvédelem te­kintetében gyakran ütköznek egymással a különböző — egyéni, csoport- és társadalmi érdekek, a társadalom mai és holnapi érdeke. így például a vállalati csoportérdek azt dik­tálja, hogy termékeit a vállalat minél olcsóbban állítsa elő, és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a termelőberende­zések műszaki fejlesztésére for­dítsa. Ugyanakkor a környe­zetvédelemhez fűződő társadal­mi érdek azt követeli meg, hogy a vállalat létesítsen költ­séges tisztító berendezéseket, amelyek növelik a termékek önköltségét és rontják a vál­lalat versenyképességét. Ez azonban a kérdésnek csupán gazdasági oldala. Az emberi vonatkozások nem fejzhetők ki számszerűen. Mindebből követ­kezik, hogy nem dolgozik jól az a vállalat, amely úgy nö­veli a termelést, hogy megfon­tolás nélkül szennyezi a kör­nyezetet. — Az érdekek összeütközése azonban nem mindig a cso­portérdek és a népgazdasági érdek konfliktusában jelentke­zik, hanem vannak sokkal bo­nyolultabb érdekellentétek is. — A környezetvédelmi ér­dekek következetes érvényre juttatása nem csupán a gyártó vállalatnak, hanem a népgaz­daságnak is anyagi hátrányt okoz. Ez esetben tehát a vál­lalati és a népgazdasági, illet­ve az össztársadalmi érdek lát­szólag ütközik egymással. Ha azonban komolyan vesszük, hogy a legfontosabb célkitű­zésünk a dolgozó ember vé­delme, egészségének, testi ép­ségének, növekvő jólétének biztosítása, akkor egyszerűen nincs választási lehetőségünk az egyre fokozódó környezet- szennyezés vagy annak radi­kális megfékezése között. Ez természetesen nem annyit je-

Next

/
Thumbnails
Contents