Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

Szállítják a blokkokat Újabb 56 lakás A Gödöllői Építőipari Szö­vetkezet, a Szabadság téri la­kótelep 112 lakása kd^ül 28-nak az átépítését már befejezte. Az átadott lakásokban a hiánypót- . lást áprilisig befejezik. Orth Mihály, a szövetkezet főmérnöke elmondotta, hogy ugyanezen a lakótelepen az idei év végéig újabb 56 lakást építenek fel. Három — egyen­ként huszonkét lakásos ház — közül egynek az alapozásával már végeztek. A blokkoknak a helyszínre szállítása javában folyik. Sötét az utca A Gödöllő és Vidéke idei 60. számában, a városi tanács rendkívüli üléséről szóló cikk adatta kezembe a tollat, hogy sok száz lakótársam nevében kérjek segítséget. A város közvilágítását szé­pen korszerűsítették az utóbbi években. Erős fényű izzókkal felszerelt, ostornyeles lámpa­tartókat helyeztek el az uta­kon, még ott is, ahol alig van járműforgalom. Éppen ezért érthetetlen, hogy a három nagy forgalmi bekötő út — a Dózsa György út, az Isaszegi és a Köztársaság utak — közül ez utóbbin, miért oly siralmas a közvilágítás? Csak minden második oszlopon pislákol egy-egy lámpa. Különösen azért érthetetlen mindez, mert a Köztársaság úton bonyolódik le a valkói, zsámboki és szolnoki utak for­galma. Naponta 138 menet­rendszerű autóbuszjárat halad ót az úton, több munkásbusz és a gazdaságok teherforgalma mellett az utóbbi években meg­növekedett a személygépkocsi­forgalom is. Mindenképpen indokolt te­hát a közvilágítás felújítása, korszerűsítése, már csak azért is, mivel Gödöllőnek ez a ré­sze a legutóbbi 4—5 évben hal­latlan nagy fejlődésnek indult. Rengeteg új ház épül a kör­nyékén és ezzel együtt nőtt a gyalogosforgalom is. Ám a gya­logosforgalom a rossz közvilá­gítás mellett — és járda hiá­nyában — az úttesten bonyo­lódik. Azt talán mondani sem kell, mennyi veszélyt rejthet magában az ilyenfajta kény­szerű állapot. Különösen télen és az iskolás gyerekek eseté­ben. A gyors segítséget váró kör­nyékbeliek nevében: Dr. Józsa Dénes, Gödöllő, Köztársaság út 52. A PEST MEGY El H ÍR LAP KÜ LÖ N KI ADÁSA III. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1976. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK f * A A Galgavidéke ÁFÉSZ számvetése A több zöldségért és gyümölcsért A Galgavidélce ÁFÉSZ feb­ruár 26-a és március 26-a kö­zött tartotta meg a működési területéhez tartozó tizenhat község harmincnyolc körzeté­ben a részközgyűléseket. A szövetkezeti tagok részére meghirdetett összejöveteleken számoltak be az ÁFÉSZ veze­tői az elmúlt esztendő és a IV. ötéves terv munkájáról, valamint az 1976-os év és az V. ötéves terv feladatairól, ter­veiről. Az AFÉSZ-nak tizenhárom- ezer tagja van, s a közgyűlé­sen közülük több mint hétez­ren hallgatták meg a beszá­molókat. A részközgyűlések jegyzőkönyvének tanúsága alapján a tagok megtudhat­ták, hogy a szövetkezet összes árbevétele 1973-ben négyszáz- hetvenmiilíó forint volt, míg az előző esztendőben a bevé­tel 427 millió forintot tett ki. Az ÁFÉSZ nyeresége az 1974. évi huszonegymillió forinttal szemben huszonhárommillió- kétszázezer forintra növeke­dett. Kedvcsináló jutalomfólia Varga László, a Galgavidéke ÁFÉSZ elnöke elmondta, hogy az eddigiektől eltérő arányban osztják fel a nyereséget. Je­lentős változás várható a tag­sági érdekeltségi alap felosz­tásában. A szövetkezet szociá­lis, kulturális és sportalapra, 1976-ban 350 ezer forintot for­dít. Ebből tartja fenn a túrái sportkört, s juttat hasonló cé­lokra a községeknek is. Tervezik, hogy a túrái Gal- gamenti Rákóczi Termelőszö­vetkezettel közösen támogat­ják az Alsógalgamenti Egyesí­tett Pávakör újjászerveződését, majd működését. Ennek érde­kében a két túrái széhelyű szö­vetkezet százezer forintos ala­pot képez. A Galgavidéke ÁFÉSZ a tag­sági érdekeltségi alapból az idén először lőO ezer forintot szán termeltetési célokra. Eb­ből az összegből támogatják a zöldség- és gyümölcstermesz­tőket. Esetenként újfajta vető­magot adnak ingyenesen, vagy jutalomfóliával keltik fel a kedvet egyes községekben a kertészkedéshez. Az elképze­lések között még olyan is sze­repel, hogy valamely község­ben ingyen osztanak ki gyü­mölcsfáiéit: elsődleges céljuk a termelői kedv felkeltése. Ssaklanócsok a babhoz A kedv azonban nem elég a folyamatos termeléshez, a tá­mogatásnak is rendszeresnek kell lennie. Erre ad lehetősé­get a szövetkezet különböző szakcsoportjain belül. Az idén kezdi el munkáját a kartali zöldségtermelő szakcsoport, s íme már befutott az első kérés az ÁFÉSZ túrái központjába. A szakcsoport tagjai babbal szeretnének foglalkozni, s egy tájékoztató, szaktanácsadó összejövetelre küld ki az ÁFÉSZ a jövő héten agronó- must. Zsámbokon fóliás, szakcso­port szervezését tervezik. Ez annál is inkább indokolt, mert ebből a községből egy szezon­ban 80—100 vagon zöldség ke­rül a piacokra. Ebben a falu­bán tártj a Jöiirijjaz ÁfÉSZ zöldség- éi gyüíhölcs félvá­sárló telepéi. 1975. december 31-ig a ZÖLDÉRT részére szállították a terményeket, de az új esztendőtől kezdve a MÉK-kel kötöttek szerződést, ezután majd a környéken ter­melt zöldség- és gyümölcsfé­lék nem kerülnek ki a megyé­ből. Az ÁFÉSZ valamennyi köz­ségében felvásárolja a zöldsé­get és a gyümölcsöt, s igye­keznek mind több helyen szer­vezetté tenni a termelők és a kereskedők közötti kapcsolatot. Varga László kihangsúlyozta, hogy a szakcsoportban való tevékenykedésnek számos elő­nye van. A szakcsoporti tagság termelési és értékesítési biz­tonságot jelent. Többek között 30 százalékos kedvezménnyel adják a fóliát, kellő mennyisé­get biztosítanak vetőmagból, növényvédő szerből, és szakta­nácsadói szolgálatot tartanak. Birkahús Vócszenllászlóról A fogyasztási szövetkezet azonban nem csupán a zöld­séget és gyümölcsöt termesztő­ket támogatja. A helybeli la­kosok kezdeményezésére a kö­zelmúltban Vácszentlászlón birkatenyésztési szakcsoport alakult. A szövetkezet tervezi, hogy az innen származó gyap­jút a Gyapjúforgalmi Válla­latnak adja át, a Mist pedig területén, saját üzleteiben for­galmazza. A Galgavidéke ÁFÉSZ ered­ményes kapcsolatot tart fenn a házi kertek, háztáji gazda­ságok művelőivel. Ezt az is bi zonyítja, hogy járásunk terű' létén az ÁFÉSZ-hez tartozó községekben a legzavartala­nabb a zöldség- és gyümölcs­ellátás, s ebben a tizenhat fa luban a legkedvezőbbek a: árak is. örszigethy Erzsébet Betörtek, feldúlták a lakást ÜLDÖZÉS KEREPESIG Bravúros gyorsasággal fo­gott el két betörőt a gödöllői rendőrség március 11-én, csü­törtökön este. A gödöllői rend­őrőrsön, este kilenc óra után kétségbeesetten jelent meg P. D., gödöllői lakos, hogy be­törték lakása ablakát, elvittek 14 ezer forint készpénzt, fény­képezőgépet, órákat — Össze­sen mintegy 20 ezer forint ér­téktől fosztották meg. A rendőrőrs URH-s szolgálat- tevője azonnal a tettesek fel­kutatására indult. A gödöllői Szabadság téri HÉV-megálló- ban mondták el nekik, hogy két gyanús külsejű fiatalem­ber szállt fel a Pest felé tartó HÉV-szerelvényré. A rendőr­kocsi a HÉV után eredt, s a szerelvényt Kerepesnél érte Politikailag-erkölcsileg megbízható elektro- és rádióműszerészeket, valamint villanyszerelőt azonnali belépéssel felveszünk Cím: MN. Híradó Technikai Üzem Gödöllő, Dózsa György út 63/a. Telefon: 531/104. utói, ahol a rendőrök elfogták a két fiatalembert, Szilágyi Sándor, 20 éves foglalkozás nélküli, büntetett előéletű és Takács András 20 éves anyag- mozgató gödöllői lakosokat, akik zsákmányukat még ma­guknál tartották. A két tettes előállítása utáni motozáskor az elrabolt tárgya­kat hiánytalanul megtalálták. A két fiatalember nemcsak be­törést követett el, hanem ga­rázda módon földúlta a lakást is. Hanglemezeket törtek össze, okiratokat égettek el. A Gödöllői Járási-Városi Rendőrkapitányság Szilágyi Sándort és Takács Andrást előzetes letartóztatásba helyez­te. —őr— Gázpalack a kormányon Verseg külterületén Sziklási József, kartali lakos ittasan és nem a látási viszonyoknak megfelelő sebeséggel vezette segédmotoros kerékpárját. A férfi az úton felborult és esés közben könnyebben megsérült Szadán, a Dózsa György úton Tóth. Tibor helybeli lakos kerékpárja kormányán — sza bálytalanul — gázpalackot szállított. A kerekező férfi jár­művével felborult és könnyebb 1 sérüléseket szenvedett. Született: Rácz Sándor és Szénási Erzsébet: Andrea, Ka­tona András és Szakály Ilo­na Eszter: Eszter Julianna, Bankó József és Hegedűs Eri­ka: László, Kolompár János és Kanalas Erzsébet: Tamás, László István és Szekeres Ág­nes Olga: Péter, Markel Ist­ván Kálmán és Tihon Mária Katalin: Krisztina Katalin, Kolozs Sándor és Beleki- Szücs Erzsébet Erika: Adrián, Fehér János és Angyal Anna: Rita, Erdős Béla és Vidó Má­ria: Nóra, Szabó László és Melich Ilona Jolán: László, Csatári István András és Hor­váth Julianna Mária: István, Varga László és Kobzi Ju­lianna: Júlia Mágia, Sárosi András Géza és Szabó Gab­riella: Anett, Benkó János és Anyakönyvi hírek TényéfZ’iiyu lak a háztájiba A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetben havonta mintegy 1800 kaliforniai és újzélandi fajta tenyésznyulat szál lííanak a háztáji gazdaságokba. Ezek a tenyészállatok mint' egy 29—30 utódot hoznak a világra. A 12—13 hetes ko rukban több mint 2 és fél kilogramm súlyú állatokat nyu gáti exportra szállítják. Nagy Iván felvétele A mezőgazdaság fejlődésének kérdései Erdei Ferenc agrárgazdasági tanulmányai ban írta. Mindegyik írás egy- egy elvi, közgazdasági, mező­gazdasági kérdésben tetté le a garast, vagy járult hozzá az adott téma tisztázásához. Ve­gyük csak A mezőgazdaság belterjesítése és a szakosítása címmel az első kötetben össze­gyűjtött munkáit. A Szerző ebben a művében marxista módon sok új voná­sát feltárta a mezőgazdaság belterjességének. A hozam— ráfordítás—föld viszonylatá­ban látta a belterjesség köz- gazdasági tartalmát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a belterjesség objektív, általá­nos érvényű fogalmára van szükség, s ezt meg kell tisztí­tani minden úgynevezett érté­kelő elemtől, vagyis a beiter - jesítés gazdasági céljaival (például a jövedelmezőséggel) való fogalmi összekapcsolástól. , Erdei e könyvében ezt a mun­kát elvégezte és a belterjesség és külterj esség fogalmát ösz- szekapcsolta a marxi újrater­melési elmélettel. Ahogyan Fekete Ferenc az Erdei hármas könyvéhez írt utószavában megállapítja: a szerző hasonlóan nagy mun­kát végzett a szakosítás fogal­mának tisztázásában, s „mű­veivel rangos pozíciót vívott ki a szakosítás problémáit fel­ölelő marxi agrárgazdasági szakirodalomban”. Érdemes a mai közgazdászoknak és a me­zőgazdásági termelés fejlesz­tésével foglalkozó szakembe­reknek is forgatniuk Erdei könyvét, mert az ágazati, a területi és vállalati szakosítás korunknak is egyik legbonyo­lultabb problémája. Magyaror­szágon az ésszerű szakosítás azért is nagy fontosságú, mert a mezőgazdaságilag művelt te­rület csökkenése gyakorlatilag alig mérsékelhető; az élelmi­szertermelés további útja Is a szakosítás helyes kialakításá­tól függ. © A válogatás második kö­tete a Gazdaságosság és termelésfejlesztés címet viseli, s a szerzőnek azokat a mun­káit tartalmazza, amelyeket e tárgykörben írt. Különben so­kat foglalkozott az önköltség­gel, minit olyan tényezővel, amely nélkülözhetetlen a szo­cialista mezőgazdaságban. Er­dei több ízben is idézte a szov­jet példákat, s rámutatott, hogy az SZKP már 1925-ben helyesen jelölte meg az irányt, amikor megállapította, hogy a szovhozolmak-kolhozoknak nemcsak többet kell termel­niük. hanem a ráfordításokat is csökkenteniük kell. Bírálta a személyi kultusz idején kialakult káros szemlé­letet, amely szerint az önkölt­ség, a jövedelmezőség és az ön­álló elszámolás idegen a kol­hozrendszertől, a teremlőszö- vetkezeti gazdálkodás lénye­gétől. Azt hangoztatta ezzel szemben, hogy szükség van az önköltségszámításra, szükség van a jövedelemmutatókra, s műveivel hozzájárult annak kidolgozásához. Az idő őt igazolta. Munkái ma is időszerűek és szinte ■ minden részletében iránymu­tatóak, sőt, mintha még nőtt | volna jelentőségük, mert az önköltségszámítás nélkül az iDarszierű termelés nem lehet meg. Erre különben rámutatott az SZKP XXV. kongresszusán 1 Leonyid Brezsnyev, hangsú- [ lyozva, hogy most előtérbe ke­iül a mezőgazdaság hatékony­ságának, minőségi mutatói ja­vításának feladata, s az önkölt- I ség csökkentésének nagy lehe­tőségei vannak az agráripari . integráción, alapúló szakoso- . dósban. A harmadik kötetben fog- 1 lalkozik Erdei Ferenc az ag- 5 rárválfoalati gazdálkodás alap- 5 kérdéseivel, főleg a szervezés- 1 tudomány helyzetével, fejlesz­tési irányaival. Bár ezt a mun­káját r.em tekinthetjük befe­jezettnek, de tudósi észrevé­telei, a gyakorlatokból levont elvi következtetései ma is ér­vényesek. Nagy figyelmet for­dított a korszerű vállalatelmé- leti és gyakorlati üzemszerve­zési ismeretek rendszerezésé­re. Ebben a témában írt mun­kái. így A szocialista nagygaz­daságok népgazdasági irányí­tása, az Üj üzemi formák ci- műek napjainkban is útmuta­tónk. A vezetők és az irányító szakemberek bátran támasz­kodhatnak rájuk. Gáli Sándor i i Erdei Ferenc összegyűjtött Müvei sorozatában az Akadé­miai Kiadó a napokban jelen­tette meg az Agrárgazdasági tanulmányok három kötetét. Az első kötet a belterjesítés és a szakosítás tematikájá­val foglalkozik, a második a gazdaságosságot és az ágazati fejlesztést tárgyalja, a har­madik kötet a mezőgazdasági szervezéstudomány és a válla­lati gazdálkodás fejlesztését szolgáló tanulmányaiból ad közre egy csokorra valót. O Nagyon időszerű e tanul­mányok újbóli közzété­tele, hiszen ismert dolog, hogy a mezőgazdaság fejlődése és távlatai kérdésében külön­böző szinten, főleg szakem­berek között, még ma is van­nak viták. Persze, a külön­böző vélemények nem az alap, hanem időnként a me­zőgazdasági termelés hogyan­ja körül vannak. Kétségtelen, hogy a magyar mezőgazdaság a szocialista nagyüzemi ke­retekben, szocialista-szövet­kezeti tulajdon erősítése, az össznépi tulajdon felé ha­ladva fejlődik, a mezőgazda­ságban pedig egyre inkább teret nyer az iparszerű ter­melés. Ezzel kapcsolatban a XI. pártkongresszus határo­zata a többi között. a követ­kezőket mondja: „A szocialis­ta alapra helyezett mezőgaz­daság, valamint a szocialista • szövetkezeti mozgalom to­vább fejlődésének útja min­denekelőtt az, hogy a ter­melőszövetkezetek korszerű nagyüzemekké váljanak —” E folyamatoknak vagyunk a tanúi: a mezőgazdaságban ' koncentrálódtak az erők, szükségszerűvé vált a teme- lésszervezés tudományos meg­alapozása, a szocialista nagy­ipar és a szocialista mező- ‘ gazdaság még szorosabb ’ együttműködése. Ennek gya- ’ korlati megvalósításán dol­gozunk. Ehhez nyújtanak se- ’ gítséget Erdei Ferenc mosl ’ közreadott tanulmányai, ame- ' lyek bizonyítják, hogy a szer­ző a fejlődés, a szüntelen " megújulás, a szocialista gaz- 1 dálkodás korszerű fejlesztése ' mellett elkötelezettek olda- ‘ Ián áll. Az élet nem állhal ; meg. A mezőgazdasági ter- > inelésben is állandóan keres- ■ nünk kell azokat a korszerű ■ módszereket, amelyek alkal- - mazásával elősegíthetjük i 5 gyors fejlődést, s lehetővé vá­lik, hogy a termelési móc összhangban legyen a ter­melési viszonyokkal. Aho­gyan Erdei Ferenc utolsó kor­szakos művében, a Város ét vidéke utószavában leírta „... a történelem szakadattal pótvizsgáinak is alá kell vet- - nünk magunkat: szüntelenü s szembesíteni kell eszméket é. s, rolót, elméletet és gyakor : latot”. ~T Minden időszaknak megvai a maga tennivalója, s minddj új kerete. Ezt magunk is ta £ pasztalhattuk a mezőgazdává; viszonylatában is az elmúl ~ három évtized során. Elég, hí r röviden megemlítjük: a fel szabadulás óta eltelt időbei lt népgazdaságunk a történelm t fejlődés több lépcsején lépet ’ előre. A feudális maradvá nyokkal terhelt tőkés-nagy - birtokos mezőgazdasági or s szagból előbb ipart is fejlesz tő kisüzemi mezőgazdasági or szag lettünk — ez volt a föld " reform, a helyreállítás és 1 hároméves terv időszaka — majd szocialista ipari-me zőgazdasági ország lettünk - ez volt a szocialista átszer vezés és a szocialista iparé sítás korszaka. E gyors ütem és forradalmi méretű átala tatásban a mezőgazdaság vál tozásal nemcsak együtt ha ladtak az általános mezőgaz dasági átalakulással, haner meg is határozták a váltóssá jellegét. E korszakos fejlődé részleteit nincs módunkba recenzió keretében áttekir teni, de megállapíthatja f hogy a magyar mezőgazda ság fejlődése mind tulajdm mind. a termelés feltételeibe szocialista irányba fejlődőt és végleg a szocialista nag\, üzemi formák valósultak mei A szocialista mezőgazda sFW ság kimunkálásában el Ü évü'lhetet’eu érdemeket szer zett Erdei Ferenc tudományé •a munkásságával, áld csatatér másfél évtizeden át irányitól ** ta az Agrárgazdasági Kutat J” Intézetet. E három kötetbe összegyűjtött munkáinak jav részét éppen ebben az időszak Benkó Erzsébet Margit: Szil­via Marietta, Horváth János és Farkas Rozália: Zsolt János, Móri Ferenc és Tóth Mária: István, Szekeres Tibor és Lo­vas Erzsébet: Tibor, Gábor István és Kiss Mária: Ad­rienn, Kocsis Lajos és Szol­ga Irén: Erzsébet Tünde, Vá zsonyi Károly és Varga Erzsé­bet: Erzsébet Veronika, He­gedűs Ferenc és Szabó Ilona Henriett. Házasságot kötött: Klemen! Mihály és Zsigri Erzsébet, Laczkó István és Szécsi Ildi­kó. Elhunyt: Papp Imre Jene 47 éves, Mandur Pálné Vas Eszter 94 éves, László Géza- né Terpai Márta 58 éves, Ge- dövári Frigyes 87 éves, Paj Sándor 73 éves.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents