Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

VASÁRNAP \ KISZ járási bizottságának küldöttgyűlése Március 21-én, vasárnap, délelőtt 9 órakor, az MSZMP monori járási bizottsága nagy­termében tartja meg a KISZ monori járási bizottsága a járási küldöttgyűlést. Elsőként a KISZ-bizottság beszámolóját ismertetik, a KISZ VIII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról, majd a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója hang­zik el, elemzik a KISZ KB kongresszusi levelét, a szer­vezeti szabályzattervezet já­rási vitájának tapasztalatait, s megválasztják az új járási KISZ-bizottságot, pénzügyi ellenőrző • bizottságot, vala­mint a megyei küldöttköz­gyűlésen részt vevő küldötte­ket. Kertbarátok köre Maglódon Maglódon is megalakították a kertbarátok körét. Régi szo­kás a községben, hogy a házi­kertekben kukoricát termel­nek, pedig jóval gazdaságo­sabb lenne konyhakerti vete- ményekkel foglalkozni. A kertbarátok körének tagjai ösztönözni akarnak a kisker­tek gazdaságosabb kihaszná­lására MŰSOR MOZIK Gomba: 141 perc A befeje­zetlen mondatból, I—II. Mo- nor: Vörös rekviem. Űri: Ba­baház. Vecsés: A Sakál nap­ja. XVIII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1976. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK Az ország legjobbjai Átvették az első díjat Vetélkedőn, a televízióban — KRESZ-parkot építenek Az úttörők Szalontai Attila csapatvezetőnek jelentenek M0M0B»7iim ■ » A ,-P E S T .M E G Y í 1 H í R L A P K 0 L 6 N K,l A D Á 5 A ' MŰVELŐDÉSI HÄZAK Ecseren, 15-től 18 óráig: az iskolai népi tánccsoport pró­bája, 17-től 20-ig: az irodal­mi szakkör összejövetele, 19- től: A világűr meghódítása sorozat Űrállomások a Föld körül című előadása. Mono- ron, 18-tól 20-ig a művészet- barát és motoros klub, 19-től 22-ig az ifjúsági klub foglal­kozása, 18-től; ismeretterjesz­tő előadás, Kiből lesz társa­dalmilag veszélyeztetett fia­tal, előadó dr. Vlaj Lajos. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsá­gi klubf^"'alk''-"'c, 19-től 20- ig: sportvezetőségi értekezlet. SZÁZMILLIÓVAL TÖBB Tegnap, Kedvező eredménye­ket ért el a Monori Állami Gaz­daság címmel megjelent cik­künk második bekezdésében, nyomdahiba folytán, téves adat jelent meg: a gazdaság tavaly nem 364 millió, hanem 464 millió forint árbevételt Megkezdődött a diák sport­körök idei megyei kosárlabda­bajnoksága. Monori Gimnázium—Ceglédi Gimnázium, leány serdülő 64:23 (38:8) A mérkőzést Cegléden ját­szották. A monori kezdő ötös: Magyar, Cselló, Keszeg, Szűcs, Kajos. Szóhoz jutott még Bek- ker. Nagy, Gyetvát, Fazekas. A monori csapat végig kéz­ben tartotta a játék irányítá­sát, és biztosain szerezte meg a két bajnoki pontot. Kosárdobók: Magyar (24), Csehó (15), Kajos (11), Szűcs (10), Keszeg, Bekker (2—2). Jók: Magyar, Csehó, Szűcs, Kajos. Monori Gimnázium—Ceglédi Egészségügyi Szakközépiskola, leány, serdülök, 66:9 (38:5) A mérkőzésit Cegléden bo­nyolították le. Monor kezdő ölese: Szűcs, Csehó, Kajos, Bekker, Keszeg. A Magyar nél­kül kiálló csapat az első fél­időben nagy kosárarányú ve­zetésre tett szert. Szünet után Veress edző fiatal játékosokat küldött pályára. A Fazekas. Gyetvát, Barna, Nagy, Csehó Aligha akadnak az ország­ban boldogabb úttörők a mo- nori-erdei pajtásoknál: vendé­geik érkeztek, akik átadták ne­kik, mint az iskolák közleke­désbiztonságáért verseny or­szágos első helyezettjeinek a díjat, a jutalmakat. Az ünnepségen megjelent dr. Hanti János ezredes, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, a Pest megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­nöke, Tóth Gyula alezredes, a Pest megyei Rendőrfőfcapi- tányság közlekedési osztályve­zetője, Benyó János őrnagy, a Monori Járási Rendőrkapi- tányv„; vezetője, Kovács György őrnagy, a járási ren­dőrkapitányság közlekedési csoportvezetője, Jólesz Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára, dr, Zimányi Gyula, a nagyközségi tanács elnöke, Hájra Júlia megyei úttörőtit­kán Pintér Erzsébet járási út­törőelnök. s részt vettek a he­lyi intézmények vezetői, vala­mint a patronáló szocialista brigádok. A monori-erdei pajtások na­gyon készültek az ünnepségre: összeállítású csapat is nagy kosárarányú győzelmet szer­zett. A fiatal játékosok bevál­tották a hozzájuk fűzött remé­nyeket Kosárdobók: Szűcs (20), Cse­lló (12), Bekker (10), Kajos (8), Keszeg (6), Fazekas (4), Gyet­vát, Barna és Nagy (2—2). Jók: Bekker, Kajos, Keszeg, Szűcs. Monori Gimnázium—Ceglédi MGT 100:83 (43:46), fiú, serdülő Monor kezdő ötöse: Tanyi, Czinder, Krenács, Horvát, Il­lési, cserejátékosok: Répás, Kerepeczki. Az első félidőben a ceglédi, a másodikban a mo­nori csapat volt jobb. Szünet utáni játékukkal a mononak rászól gáltaik a győzelemre. Ceglédi Gimnázium—Monori Gimnázium, fiú, serdülő 92:61 (52:30) A ceglédi csapat gyorsaság­ban és technikban felülmúlta a monori gárdát, melyben szin­tén több fiatal játékos kapott helyet, Répás, Schmidt, Kere­peczki, akik először játszottak bajnoki mérkőzésen, és jól il­leszkedtek be a csapatba. (v.) már napokkal hamarabb ünne­pi díszbe öltöztették az iskolát. Dr. Honti János elismerő szavakkal szólt arról az ered­ményről, melyet a monori-er­dei iskolában a közlekedési nevelőmunka elért. A verseny­ben 554 úttörőcsapat teljesít­ményét értékelték, és a Pest megyei vezetők elismerését is kiváltotta, hogy á több rnint félezer úttörőcsapat közül a monori-erdei nyerte el az első díjat. Néhány érdekesebb adat a korábbi évekből: 1970-ben ala­kult meg a közlekedési raj, azóta több mint 200 pajtás vizsgázott eredményesen a KRESZ-ből, több inint ötve- nen tették le a kismotorveze­tői vizsgát; ezerkétszáz alka­lommal teljesítettek az egyen­ruhás pajtások szolgálatot a 4-es műút mellett, s nem kis részük van abban, hogy ezen a nagyon sok veszélyt rejtő he­lyen egyetlen gyermekbaleset sem fordult elő. Hathatósan segített a járási közlekedésbiztonsági tanács is a pajtásoknak: felszerelést, szakkönyveket adott nekik. Külön meg kell említenünk Tinkel Lorándot, az önkéntes közlekedési rendőrök járási parancsnokát és helyettesét, Fiilöp Lorándot, akik újabb és újabb generációkat készítet­tek fel a közlekedési járőrszol­gálatra. Ezt a szervezett munkát is­merte el az országos első he­lyezéssel az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács elnöksé­ge és ezt a közlekedési er­kölcsnevelő tevékenységet di­csérte a Pest megyei Rendőr­főkapitányság vezetője. Huszonötezer forintot kapott az úttörőcsapat. A pénzből egy-két éven belül, a Pest-me­A pilisi Aranykalász Tsz-ben tavaly 387 ezer forintot irá­nyoztak elő a szociális felada­tok ellátására. Négyszázötven idős, járadékos tsz-tagnak ad­tak segélyt, összesen 234 ezer forintot. Több mint száz dol­gozó üdültetésének költségeit is a közös gazdaság magára vállalta. A rendezésre álló kulturális alapot igen célszerűen hasz­nálták fel. Csaknem háromszá­Dr. Honti János, a Pest me­gyei Rendőrfőkapitányság ve­zetője, jutalmat ad át Radnits Teréz közlekedési járőrnek. Péter László felvételei gyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács támogatásával, KRESZ- parkot építenek. Dr. Honti János jutalmat adott át Dallos Kornél igazga­tónak, a közlekedési raj veze­tőjének, Szalontai Attila úttö­rő csapatvezetőnek és Radnits Teréz közlekedési őrsvezető­nek. Mindhárom jutalmazott köszönő szavaiban hangsúlyoz­ta: a munka tovább folytató­dik. A következő hónapokban a televízióban, vetélkedőn vesz­nek részt a pajtások, és termé­szetesen, napról napra ott áll­nak majd szolgálatban kijelölt helyükön Jelmondatuk továb­bi igyekezetre készteti őket: Mindenkit hazavárnak! zan tekintették meg a mező- gazdasági kiállítást. Külföldi tanulmányúton hat szakember vett részt. Társadalmi ünnepségeket is szerveztek, s támogatták a társközségek művelődési intéz­ményeit. Tizenhármán kértek s kap­tak a tsz-től lakásépítési köl­csönt tavaly, amelynek összege 195 ezer forint volt. (S-) könyvelhetett el. Diáksportkörök kosárlabda-bajnoksága Három győzelem — egy vereség Tehetséges kezdőkkel (sz.) Pilis, Aranykalász Tsz Segélyezésre, üdültetésre Tizenhármán kaptuk lakásépítési kölcsönt A mezőgazdaság fejlődésének kérdései Erdei Ferenc agrárgazdasági tanulmányai Erdei Ferenc Összegyűjtött Művei sorozatában az Aka­démiai Kiadó a napokban je­lentette meg az Agrárgazdasá­gi tanulmányok három köte­tét Az első kötet a b^lterje- sítés és a szakosítás témáti- kájával foglalkozik, a máso­dik a gazdaságosságot és az ágazati fejlesztést tárgyalja, a harmadik kötet a mező- gazdasági szervezéstudomány és a vállalati gazdálkodás fej­lesztését szolgáló tanulmá­nyaiból ad közre egy csokor­ra valót. O Nagyon időszerű e tanul­mányok újbóli közzété­tele, hiszen ismert dolog, hogy a mezőgazdaság fejlődé­se és távlatai kérdésében kü­lönböző szinten, főleg szak­emberek között, még ma is vannak viták. Persze, a kü­lönböző vélemények nem az alap, hanem időnként a me­zőgazdasági termelés ho­gyanja körül vannak. Kétség­telen, hogy a magyar mező- gazdaság a szocialista nagy­üzemi keretekben, szocialista­szövetkezeti tulajdon erősíté­se, az össznépi tulajdon felé haladva fejlődik, a mezőgaz­daságban pedig egyre inkább teret nyer az iparszerű ter­melés. Ezzel kapcsolatban a XI. pártkongresszus határoza­ta a többi között a követke­zőket mondja: „A szocialista alapra helyezett mezőgazda­ság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlődésének útja min­denekelőtt az, hogy a ter­melőszövetkezetek korszerű nagyüzemekké váljanak .. E folyamatoknak vagyunk a tanúi: a mezőgazdaságban koncentrálódtak az erők, szükségszerűvé vált a terme­lésszervezés tudományos meg­alapozása, a szocialista nagy­ipar és a szocialista mező- gazdaság még szorosabb együttműködése. Ennek gya­korlati megvalósításán dol­gozunk. Ehhez nyújtanak se­gítséget Erdei Ferenc most közreadott tanulmányai, ame­lyek bizonyítják, hogy a szer­ző a fejlődés, a szüntelen megújulás, a szocialista gaz­dálkodás korszerű fejleszté­se mellett elkötelezettek ol­dalán áll. Az élet nem áll­hat meg. A mezőgazdasági termelésben is állandóan ke­resnünk kell azokat a kor­szerű módszereket, amelyek alkalmazásával elősegítnetjük a gyors fejlődést, s lehetővé válik, hogy a termelési mód összhangban legyen a térme- lési viszonyokkal. Ahogyan Erdei Ferenc utolsó korsza­kos művében, a Város és vi­déke utószavában leírta: „... o történelem szakadatlan pótvizsgáinak is alá kell vet­nünk magunkat: szüntelenül szembesíteni kell eszméket és valót, elméletet és gyakor­latot”. Minden időszaknak megvan a maga tennivalója, s mindig új kerete. Ezt magunk is ta­pasztalhattuk a mezőgazda­ság viszonylatában is az el­múlt három évtized során. Elég, ha röviden megemlít­jük: a felszabadulás óta el­telt időben népgazdaságunk a történelmi fejlődés több lépcsőjén lépett előre. A feu­dális maradványokkal ter­helt tőkés-nagybirtokos me­zőgazdasági országból előbb ipart is fejlesztő kisüzemi mezőgazdasági országgá let­tünk — ez volt a földreform, a helyreállítás és a három­éves terv időszaka —, majd szocialista ipari-mezőgazda- sági ország lettünk — ez volt a szocialista átszervezés és szocialista iparosítás korsza­ka. E gyors ütemű és forra­dalmi méretű átalakulásban a mezőgazdaság változásai nemcsak együtt haladtak az általános mezőgazdasági át­alakulással, hanem meg is határozták a változás jelle­gét. E korszakos fejlődés rész­leteit nincs módunkban re­cenzió keretében áttekinteni, de megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság fejlő­dése mind tulajdon, mind a termelés feltételeiben szocia­lista irányba fejlődött és vég­leg a szocialista nagyüzemi formák valósultak meg. O A szocialista mezőgazda­ság kimunkálásában el­évülhetetlen érdemeket szer­zett Erdei Ferenc tudományos munkásságával, áld csaknem másfél évtizeden át irányította az Agrárgazdasági Kutató In­tézetet. E három kötetben ösz­szegyűjtött munkáinak java részét éppen ebben az időszak­ban írta. Mindegyik írás egy- egy elvi, közgazdasági, mező- gazdasági kérdésben tette le a garast, vagy járult hozzá az adott téma tisztázásához. Ve­gyük csak A mezőgazdaság belterjesítése és a szakosítása címmel az első kötetben ösz- szegyűjtött munkáit. A szerző ebben a művében marxista módon sok új voná­sát feltárta a mezőgazdaság belterjességének. A hozam- ráfordítás—föld viszonylatában látta a belterjesség közgazda- sági tartalmát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a belterjes­ség objektív, általános érvényű fogalmára van szükség, s ezt meg kell tisztítani minden úgynevezett értékelő elemtől, vagyis a belterjesítés gazdasá­gi céljaival (például a jövedel­mezőséggel) való fogalmi ösz- szekapcsolástól. Erdei e köny­vében ezt ä munkát elvégezte és a belterjesség és külteries- ség fogalmát összekapcsolta a marxi újratermelési elmélet­tel. Ahogyan Fekete Ferenc az Erdei hármas könyvéhez írt utószavában megállapítja: a szerző hasonlóan nagy mun­kát végzett a szakosítás fogal­mának tisztázásában, s „mű­veivel rangos pozíciót vívott ki a szakosítás problémáit felöle­lő marxi agrárgazdasági szak- irodalomban”. Érdemes a mai közgazdászoknak és a mező­gazdasági termelés fejlesztésé­vel foglalkozó szakembereknek is forgatniuk Erdei könyvét, mert az ágazati, a területi és vállalati szakosítás korunknak is egyik legbonyolultabb prob­lémája. Magyarországon az ésszerű szakosítás azért is nagy fontosságú, mert a mező­gazdaságilag művelt terület csökkenése gyakorlatilag alig mérsékelhető; az élelmiszer­termelés további útja is a sza­kosítás helyes kialakításától függ. © A válogatás második kö­tete a Gazdaságosság és termelésfejlesztés címet viseli, s a szerzőnek azokat a mun­káit tartalmazza, amelyeket e tárgykörben írt. Különösen sokat foglalkozott az önkölt­séggel, mint olyan tényezővel, amely nélkülözhetetlen a szo­cialista mezőgazdaságban. Er­dei több ízben is idézte a szovjet példákat, s rámutatott, hogy az SZKP már 1925-ben. helyesen jelölte meg az irányt, amikor megállapította, hogy a szovhozoknak-kolhozoknak nemcsak többet kell termel­niük, hanem a ráfordításokat is csökkenteniük kell. Bírálta a személyi kultusz idején kialakult káros szemlé­letet, amely szerint az önkölt­ség, a jövedelmezőség és az i önálló elszámolás idegen a kolhoz rendszertől, a termelő­szövetkezeti gazdálkodás lé­nyegétől. Azt hangoztatta ezzel szemben, hogy szükség van az önköltségszámitásra, szükség van a jövedelemmutatókra, s műveivel hozzájárult annak kidolgozásához. Az idő őt igazolta. Munkái ma is időszerűek és szinte minden részletében iránymu­tatóak, sőt, mintha még nőtt volna jelentőségük, mert az önköltségszámítás nélkül az iparszerű termelés nem lehet meg. Erre különben rámuta­tott az SZKP XXV. kongresz- szusán Leonyid Brezsnyev, hangsúlyozva, hogy most elő­térbe kerül a mezőgazdaság hatékonyságának, minőségi mutatói javításának feladata, s az önköltség csökkentésének nagy lehetőségei vannak az agráripari integráción alapuló szakosodásban. A harmadik kötetben foglal­kozik Erdei Ferenc az agrár­vállalati gazdálkodás alapkér­déseivel, főleg a szervezéstu­domány helyzetével, fejlesztési irányaival. Bár ezt á munkáját nem - tekinthetjük befejezett­nek, de tudósi észrevételei a gyakorlatokból levont elvi kö­vetkeztetései ma is érvénye­sek. Nagy fi eveimet fordított a korszerű vállalatelméleti és gvakorlati üzemszervezési is­meretek rendszerezésére, köz­lésére. Ebben a témában írt munkái, így A szocialista nagygazdaságok népgazdasági irányítása, az fíj üzemi formák címűek napjainkban is útmu- tatóak A vezetők és az irányí­tó szakemberek bátran támasz­kodhatnak rájuk. Gáli Sándor 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents