Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
Á t PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J APÁS ÉS CEGLÉD RE XX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1976. MÁRCIUS 17., SZERDA Vállalták a brigádok A ktegellenőrzés- és a társadalombiztosítási albizottság • • % Üzem a csökkent munkaképességűeknek A ceglédi társadalombiztosítási kirendeltség mellett működő albizottság vezetőjének, Gábriel Győzöné pedagógusnak elnökletével, a minap kibővített ülést tartott, melyen meghívottként a kirendeltség területén működő nagyobb üzemek képviselői, szb-titíkárai is részt-vetitek. A tanácskozás középpontjában az a kérdés állt, mit tudnának tenni az igen magas létszámú ceglédi táppénzes állomány csökkentéséért? Dr. Rajkay Sándor, a rendelőintézet igazgató főorvosa, tájékoztatását a táppénz körüli visszásságok ismertetésével kezdte. Tapasztalható, hogy sokan kerülnek betegállományba — indokolatlanul. A helyzet megváltoztatásával kapcsolatban az egészségügyi szolgálatra is feladatok hárulnak, ugyanakkor nagyobb fontosságot kapnak a munkafegyelemmel összefüggő tennivalók. Szóba került a betegei lenőrzés hiánya is. Az üzemi beteglátogatás csak az ajándék- csomag átadására szorítkozik, figyelmen kívül hagyja a SZOT haStározatábain előírt ellenőrzést, pedig ha a táppénzes beteg olyan tevékenységet folytat, amellyel gyógyulását hátráltatja vagy kijárási időn kívül nem tartózkodik otthon, táppénzét le kell tiltani. A főorvos javasolta, azokban az üzemekben, melyekben a táppénzes állomány tíz százalék körül mozog, vizsgálják meg a munkakörülményeket és javítsanak rajtuk. Ez egyben üzemorvosi feladat is. Sok még a tennivaló a rehabilitáció körül. A rehabilitációs bizottságok az üzemekben nem, vagy csak gyengén működnek, pedig feladatuk lenne a súlyos betegségből fel- i gyógyult dolgozók könnyebb munkakörbe helyezése. Mivel az intézkedés többnyire elmarad, az illető visszamegy az orvoshoz — s mert nem kapott megfelelő munkát —, kéri, tekintse ismét keresőképtelennek. Éppen ezért lenne hasznos olyan üzemet létesíteni, melyben a csökkent munkaképességűeket foglalkoztatnák. A hozzászólók sok hasznos javaslatot tettek. A PENOMAH ceglédi vá- góhídján a szocialista brigádok feladatai közé tartozik a betegellenőrzés. A körzeti orvosok a jövőben azt is mérlegelik, hogy a dolgozó munkaidő alatti megjelenése a rendelőben indokolt volt-e vagy sem. Ha csupán gyógyszert akar kérni, a munkaidőn kívüli rendelésen kérje. Ha indokolatlanul kereste fel munkaidőben a körzeti orvost, az prémium- és nyereségrészesedés-elvonással járhat, ugyanis igazolatlan mulasztásnak számít. Petró József, az SZMT munkatársa, az üzemorvosok és a körzeti orvosok kapcsolatának elmélyítését javasolta, továbbá az üzemekben tartandó gyakoribb ellenőrző felülvizsgálatokat. (t.) Az évfordulóra V ersmondóverseny Abonyban A magyar úttörők szövetsége megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, községi versmondóversenyt hirdettek Abonyban, az általános iskolák tanulóinak. A versenyre pénteken, március 19-én, délután 3 órakor kerül sor, a nagyközség könyvtárában, a tainácsháza épületében. MŰSOROS EST Ma, március 17-én, Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ emeleti színháztermében kerül sor a következő irodalmi bérleti előadásra. A műsorban, amely este hét órakor kezdődik, fellép Hofi Géza, Orosz András, Magay Klementina ésN Balassa Tamás. Elvették a rendszámát Nem működő fékekkel N. A. huszonegy éves csemői ács-állványozót gépkocsivezetés közben megállásra késztette az ellenőrző rendőr, s kiderült, meglehetősen rossz állapotban lévő járművel akart részt venni a közúti forgalomban: anyja személygépkocsijával, amelynek kézi- és légfékje hatástalan volt, lefutott a kerekek gumiköpenye, kopott a kormányszerkezete. Az autót, hatósági jelzését elvéve, kivon, ták a forgalomból, vezetőjét pedig ezerötszáz forint pénzbírság megfizetésére kötelezték. Elképzelni is rossz, milyen súlyos közlekedési balesetet okozhatott volna felelőtlenségével. Titkárválasztás Nyársapáton A Vöröskereszt-szervezet tagja minden pedagógus A KÖZGÉP SE KÖZGYŰLÉSE Megjárták az NB I B-t is ÉLEN A VÁROS TÖMEGSPORTJÁBAN Néhány hónapig nem volt Nyársapáinak vöröskeresztes titkára. A feladatokat a község orvosa, dr. Gyáfrás Sándor és a gazdasági' felelős, Farkas Lászióné irányította, lelkiismeretesen. Március elején került sor az új vöröskeresztes titkár megválasztására. Mindenki rá szavazott: Benkó Jánosné biológia szakos tanárnő kapta a megbízatást. Az éves tervet a vezetőség jó váhagyta. A település gazdasági és politikai vezetői segítségüket, támogatásukat ígérték. A tanácskozáson az ifjúsági vöröskeresztesek elnöke, Takács Imréné bejelentette: minden nyársapáti pedagógus jelentkezett a Vöröskeresztszervezet tagjainak sorába. Levéltári kincsek A Kossuth Múzeumban megnyílt A ceglédi levéltár kincsei című kiállítás, melynek anyagát a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztálya bocsátotta — közös rendezésben — a ceglédi múzeum rendelkezésére. A kiállítást április 14-ig lehet megtekinteni. Apáti-Tólh Sándor felvétele Májgombóc- és farmer le vés Zöldség Ceglédről, tészta Kalocsáról Debrecenben készül, svájci receptre Szinte minden délben levessel kezdődik valamennyi családi otthonban, sőt üzemi étkezdében és étteremben is az ebéd. A háziasszonyok, a kényelmes, gyors megoldásokat keresve, könnyen megkedvelték a mélyhűtött leves- alapanyagokat és az ízletes levesporokat, melyekből hazai és külföldi gyártmány egyaránt kapható. A külföldi levesporok nem olcsók, mégis keresettek. A MAGGI-készít- ményeket, melyek néhány éve szinte az országban mindenütt kaphatók, sok család felvette heti étrendjébe. Az élelmiszerüzletek polcán nemrég újabb levesporok jelentek meg. A hús- és májgombócleveseket a ceglédiek is kipróbálhatták. A tetszetős, MAGGI-címkés zacskókat a Debreceni Konzervgyár töltötte meg és csomagolta. A gyár megvásárolta a svájci cégtől a levesporok licencét, és a debreceni Nestlé-üzem megkezdte a termelést. A Debrecenben készülő levesporok fontos alapanyagát, a zöldségszárítmányokat Cegléden készítik, a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalatnál. A szerződés szerint, ebben az évben 92 tonna szárítmányt küldenek a debreceni levesporgyárba, ahol fajtánként választják ki azután, hogy a receptek szerint melyik leveshez miből, mennyi kell. A ceglédi vállalat szállít vöröshagyma- és petrezselyemport, szárított-po- rított káposztát, fokhagymát, paradicsomot, zellenkoakát, póréhagymát, sárgarépát, paszternákot. A levesporokhoz kellő tésztát a debreceni gyár Kalocsáról kapja. Az első negyedévben már kapható májgombóc- és hús- gombócleves után, hamarosan forgalomba hozzák a tavaszi zöldséglevest és a tyúkhúslevest. Mondanunk sem kell, áruk olcsóbb, minta külföldről behozottaké. A tervek szerint, a második félévben a zellerkrémlévest, a szerb gulyást és az ízletes farmerlevest is felsorakoztatják. A fontos zöldségalapanyagot a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat küldi Debrecenbe. (dely) / Parádékra akarták lelhasználni Restaurálják a Kossuth-hintót A Ceglédi KÖZGÉP SE közgyűlésén, melyen részt vett Joó Ágoston, a vállalat igazgatója, Hermann János, a Magyar Teke Szövetség elnöke és Magyar László, a helyi sportfelügyelőség vezetője is. Csizmás Alajos sportköri elnök számolt be az eltelt négy év munkájáról, a kézilabda, a teke és a természetjáró szakosztály eredményeiről, elöljáróban megemlítve, hogy az elnökség tevékenysége nem volt rendszeres, összetétele többször is változott. A férfi kézilabdások az NB I B-ben szerepeltek, egy évig azután az NB II-ben 3., majd a 6. lett a gárda. Most az első három hely egyikének megszerzése a céljuk. Régebben tömegeket vonzott egy-egy kézilabda-mérkőzés, ma szinte már csak a törzsközönség jár el a mérkőzésre. A város központjában az idén lehetőség nyílik kézilabda-stadion építésére: a sport „közelebb megy” közönségéhez, amely bízvást élni fog a lehetőséggel, s szurkol majd Cegléd kézilabda- sportiáért. A szakosztályban jó az utánpótlásnevelés, amit a jojói ismeri a falu, de a rendőrség is M. S. huszonkét éves jászkarajenői fiatalembert, aki rendőri felügyelet alatt áll egy idő óta: igy kapott lehetőséget, hogy életmódján változtatva, jobb útra térjen. Kötelessége megszegéséért már büntetésben részesült, de nem okult belőle: a szórakozóhelyeket tovább látogatta, ivott. Büntetése most hatvan napi elzárás. Harminc napra elzárták B. S negyvenegy éves egeracsai lakost is, aki közveszélyes munkakerülő. A rendőrjárőr kísérte vőben, a kiválasztás javításá- sával, tovább javítanak. A tekézök egy év után visz- szajutottak az NB II-be, ahol a 10. helynél lejjebb nem szeretnének végezni. A pályát már fűteni tudják. A későbbiekben versenyhelyük automatizálására, a korszerű edzési és versenyzési körülmények megteremtésére törekednek. A fiatalabbakat és idősebbeket egyaránt foglalkoztató természeti áró szakosztály tagsága rendszeresen túrázott, kirándult. A sportegyesület tevékenységének tárgyalása során meg kell említenünk a vállalatbeli tömegsportot is, melynek kiemelkedő eredményessége az üzemen belüli rendezvényeken s a városi bajnokságokon is megmutatkozott. A Ceglédi KÖZGÉP SE működéséhez a vállalat budapesti központja tekintélyes anyagi és erkölcsi támogatással járul hozzá. A közgyűlés a sportkör elnökévé Pásztort Istvánt ' választotta meg, a számvizsgáló bizottság elnöke Sáfrány Imre lett. — ni — be a ceglédi kapitányságra, a Kossuth Ferenc utcából, ahol a járókelőktől kéregetett. A rendőr felszólítására sem munkaviszonyáról, sem a városban tartózkodásáról és tettéről nem tudott elfogadható magyarázatot adni. A fegyházból, ahol büntetését töltötte, nyáron szabadult, azóta időnként alkalmi munkából tengette életét, legutóbb délutánonként egy ceglédi fuvaros foglalkoztatta, de sem lakással, sem hivatalos munkahellyel' nem rendelkezett. A MAGYAR FORRADALMI KORMÁNY Buda megvétele után diadalmasan vonult be Pestre, alig két hét múlva azonban az örömöket megdöbbenés váltotta föl, a cári csapatok beözönlésének hírére. Kossuth kormányával délnek vonult, hogy a honvédseregeket egyesítse, és újra felvegye a harcot. Első állomásuk Cegléd volt. A kormányzó, a felesége és a kormáhyzósági iroda a Pesti út 6. számú házban talált szállást. 1849. július 2-től 9-ig. Házigazdájuk, Ferenchich József uradalmi tiszttartó, naplójába ezeket jegyezte föl: „július 2. Jött Kossuth Lajos feleségével és egész kíséretével, tulajdon szakátsa főzvén, egyedül Cave, ezukor, Bor és Kenyér, valamint a főzéshez való fa adatott. Július 9-én délután Kossuth a holmiét Szegedre küldte, ő pedig felségével Horváth ministerrei és egy adjutansaval az én kotsimon és Lovon a vas úthoz ment Szolnokra és onnant a gőzhajón Szegedre menendő.” Sorozatos csatavesztések után, a kormány lemondott, a fő hatalom egy ember, Görgey kezébe került. Kossuth Orosházán rejtette el feleségét, ő maga pedig kimenekült az országbóL Négy hónap hányattatásai után értek be az emigránsok Sumlába. Kossuth csak ott tudott felesége dolgában eljárni: Megkérte egyik őrnagyának idős anyját, hogy vigye ki élete párját utána. Wágnerné sikerrel oldotta meg feladatát. Előtalálta Kossuthnét, szekereken, és Szolnoktól, Cegléden át, vasúton utaztak föl Pestnek, onnan fordultak délnek, Péterváradra, Zimonyba és Belgrádba. Kossuthné, a hatóságok megtévesztésére, honvédtiszt özvegyeként szerepelt. A SZERB FŐVÁROSBAN Kniéanin határőrvidéki tábornokot keresték föl, a hetekkel ezelőtti ellenséges felkelők parancsnokát, feltárva kilétüket és szándékukat. A magyar kor- mányzónét ez a tábornok, a szerb miniszterelnök és az itáliai szárd konzul segítette. Angol útlevelet adtak a kezébe, hintót szereztek a bulgáriai kiutazásra. A hintóba, a két asz- szonyon kívül, Knicanin és Ce- rutti konzul ült a bakon, a kocsis mellett, az államvédelmi főnök. Föltehetően a Belgrád—Páráéin—Nis—Pirot—Sofia úton haladtak. Bent, Bulgáriában, az lsker fölső hídján átgördülve azonban mindenképpen a várnai Via Magnán folytatták útjukat, mert Sumlát máshogyan nem érhették el. A tábornokék a bolgár határon elbúcsúztak, az idős hölgy és a kormányzóné kettesben utazta!: tovább, a szerb hintón. Az JsJcér-hídnál találkozik a szófiai és a vidini országút, onnan ugyanazt a tájat járták be, mint Kossuthék, akik Vi- dint 1849. november harmadikén hagyták el és vonultak tizennyolc napig Sumláig. A közös útvonal első városa Plevne. Plevnébe a XVII. században hadifogoly magyar katonákat telepítettek a szultánok, Kossuthék ezek utódaival beszéltek. Magyarul ugyan már nem tudtál:, de őrizték származásuk történetét. 1850. január 18-án értek be az asszonyok a havas Sumlába. Kossuthnét lampionos éjjelizenével fogadták a hontalanok. A kórmányzóék egy török tüzér őrnagy, Ali Rifát bej házát lakták. Az emeleten volt a hálószobájuk és a fogadójuk, meg a konyha. A konyha érdekessége a titkos faliszekrény- ajtó, melyen a törökök ellen konspiráló bolgárok a földszinti rejtekhelyre húzódhattak. Ez a ház ma is áll, a sumlaiak emlékmúzeumot rendeztek be benne. A Kossuth Lajos Múzeumot 1949-ben nyitották meg, fényes külsőségek között. A város középpontjától nem messze eső mellékutcában magas kőfal zárja el a portáját. Utcát is neveztek el a kormányzóról, a sarkon Kossuth- fejes bronz dombormű emlékezteti a járókelőket a magyar polgári forradalomra. De felállítottak párjukban egy Kos- suth-mellszobrot is: a hegyaljai Monok, az alföldi Cegléd és a balkáni Sumla Kossuth városa. Kossuthné hintáját, a jelek szerint, egy paraéni szerb nemes birtokos kölcsönözte. Páráéin a Morava folyó jobb partján települt, a Belgrád— Nis—Szófia országúton. Elképzelhető, hogy Knicanin tábornok postakocsin szállította Kossuthnét Belgrádtól odáig, s ott kérték el a Bulgáriára már nem érvényes járat folytatására a hintót. JTöllelése ezt valószínűsíti. A falut a szerbek elleni hadjáratban, az első világháborúban, 1915. november 4-én foglalta el Gollwitz hadserege. A megszálló katonák közt magyarok is voltak, hallottak a hin- tóról, lefényképezték. Egy jól sikerült fénykép a hintóról az elmúlt években került a ceglédi múzeumba. Az újabb háborúban ismét eljutottak magyar katonák Pa- raéinba, látták a hintót. Nem tudni, milyen körülmények között szállították föl Pestre. Adatközlőim szerint, a hintóért a ceglédi polgármester tehergépkocsit küldött a dunai rakpartra, és a városgazda vontatta ide. A KOSSUTH-HINT0T az akkori város urai parádékra akarták fölhasználni a kijavítás után, mert kopott, rozsdás állapotban volt. Óriási, fölmagasodó rugókon lengett, tenyérnyi széles bivalybőr szíjakon a kocsitest, korábban csukott szekrénnyel, ezt az állapotát mutatja az 1916-os fénykép. A két háború közt, még Szerbiában, a szekrény fölső részét leszerelték, a határt nyitottá tették, de ráerősítettek egy hatalmas lehajtható bőrfödelet. Ebben az állapotban került Ceglédre, .1942-ben. Először á tűzoltólaktanya színjébe került. Ott megbízható kezekben volt évekig, még csak kopott volt, de a kocsiszín kellett a tűzoltóknak, elvontatták a szeretetházba. S ott kezdődött a hintó pusztulása. Levagdosták a bőrfödelet, és amit könnyen levehettek róla, leszereltek. Ott sem volt maradása, kivontatták a csödöristálló udvarára, ott folytatták megko- pasztását. Enyhén szólva, erősen rongált állapotban volt, amikor a múzeum gondozására bízták. A majdnem roncsot most szakavatott kezek restaurálják. Hídvégi Lajos Léhán, dologtalanul Büntetésük: elzárás i i
