Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1976. MÁRCIUS 17., SZERDA FIN-megnyiló Aszódon és Gödöllőn Klubvetélkedő, szavalóverseny A forradalmi ifjúsági na­pok gödöllői járási megnyitó­ját Aszódon tartották március 15-én. Az ifjúsági háztól kiin­dulva, mintegy 1500 fiatal vo­nult fel a nagyközség utcáin. Ütköaben megkoszorúzták Pe* tőfi Sándor egykori lakóházá­nak helyét megjelölő emlék­táblát, az 1848-as emlékművet, a múzeum előtt álló Petőfi- szobrot, végül a múzeum fa­lán elhelyezett emléktáblát. A Petőfi Múzeum előtti té­ren került sor a nagygyűlésre, amelyen részt vetít Fehér Bé­la, a gödöllői járási pártbizott­ság első titkára, valamint dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járá­si hivatal elnöke is. A nagy­gyűlés ünnepi szénoka Logodi Katalin, a KISZ gödöllői já­rási bizottságának titkára volit. Az aszódi ifjúkommunis­ták versekből és polbeat da­lokból álló műsort adtak elő a megnyitó alkalmával, majd Asztalos István igazgató tájé­koztatásával megtekintették a Petőfi Múzeumot A nap további részében sor került az Alkotó ifjúság pályá­] zat járási megnyitójára, s az j ifjúsági házban rendezték meg i az ifjúsági klubok vetélkedő­jét is, melynek győztese a ve­resegyházi Ifjúsági klub lett. A délután folyamán az ifjúsá­gi házban disc-jockey progra­mot hallgattak a fiatalok. ☆ A forradalmi ifjúsági napok gödöllői városi megnyitójára a Petőfi téren került sor. Az ün­nepségen ott voltak teljes lét­számmal a város úttörőcsapa­tainak felső tagozatos tanulói, s képviseltették magukat a középfokú tanintézetek diák­jai, a város üzemeinek, intéz­ményednek. vállalatainak ifjú­kommunistái. Részt vett az ün­nepségein Benedek János, a városi tanács elnöke, valamint Hámori György és Kerek László, a városi pártbizottság munkatársad is. Az ünnepség műsorának színvonaláról elsősorban az Állami Zeneiskola úttörőzene­kara, valamint az Imre utcai és a Petőfi Sándor általános iskola összevont énekkara gon­doskodott. Az ünnepi beszédet ) Malik László, a Gödöllői Gép­gyár KlSZ-bizottságának tit­kára tartotta. A megemléke­zést követően a város politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői, a KlSZ-alapszerve- zetek és bizottságok • küldöttei megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, a Petőfi 'úttörőcsapat paj tásai pedig koszorút helyez­tek el a Petőfi-házon. A megnyitó után került sor ■— immár ötödször — a Petőfi- szaixilóverseny megnyitására a Szabadság téri általános isko­lában. Bencsik Ernő városi út­törőelnök köszöntője után nyomban el is kezdődött a verseny itt, és az Imre utcai iskolában. Az iskolások, a kö­zépiskolások és a dolgozó fia­talok egyaránt „rajthoz áll­taik”. A győztesek: I. o.: Virág Zsuzsanna, II. o.: Hromada Er­zsébet, III. o.: Tamás Márta, IV. o.: Radics Lajos, V. o.: Ha­lász Éva, VI. o.: Pete Ágnes, VII. o.: Szabó Ildikó, VIII. o.: Tamás Erika. KlSZ-korosztály. Bárdy Péter, dolgozó fiatalok: Mészáros József né. F. B. Csak néhány megfelelő Éttermek és hét végi ebédek Hazánkban a lakosság közel egyharmada veszi igénybe a közétkeztetést. A háztartások egy részére ma már nem jel­lemző a mindennapi főzés, és ezzel együtt lassan-lassan el­veszti jelentőségét, sőt egy ki­csit talán nimbuszát is a ha­zai koszt. A dolgozó nők közül sokan megvásárolják az egy­re nagyobb választékban kap­ható félkész-ételeket, és a gyor­san elkészíthető ételkészítmé­nyeket. A családoknál szokás­sá válik a hidegvacsora. Sok a talponálló Ahol erre lehetőség van, fő­leg szabad szombatokon, va­sárnapokon sokan keresik fel az éttermeket, a kisvendéglő­ket. A kisebb településeken csúcsidőben sorba kell állni egy-egy szabad asztalért. Kü­lönösen így van ez, ha a ven­déglő meg is felel az igények­nek, vagyis ha jól főznek. Min­denki ismeri a bevásárlási ne­hézségeket, a főzéssel járó gon­dokat, így azután érthető, hogy a háziasszonyok szabadnapnak nevezik azokat a napokat, ami­kor a család úgy dönt, hogy a vasárnapi ebédet, vagy az esti vacsorát vendéglőben fo­gyasztják el. Persze, nincs mindenütt le­hetőség arra. hogy a család vendéglőben étkezhessen, vagy azért, mert nincs vendéglő, vagy olyan környezetben van a kiszolgálás, mely nem min­Poiitikailag-erkölcsileg megbízható elektro- és rádióműszerészeket, valamint villanyszerelőt azonnali belépéssel felveszünk Cím: MN. Híradó Technikai Üzem Gödöllő, Dózsa György út 63la. Telefon: 531/104. denki ízlésének felel meg. Nem is lehet vitás, hogy az emberek nem szívesen ülnek le olyan helyen, ahol naphosz- szat kocsmában iszogató törzs­vendégek jelenlétében a söri- téssel egybenyíló étkezőben szolgálják föl az ételt. Pedig a községek nagyobbik részé­ben ilyen vendéglátó egységek vannak. A vendéglátóipari vállala­tok, ÁFÉSZ-ek elsőrendű fel­adatuknak tekintik az ételfor­galom emelését Ennek érde­kében hatékony intézkedése­ket is tettek, például egyre több helyen nyílik lehetőség arra, hogy az ételt elvigyék. Sok családban az iskolás gyer­mekek étkeztetését előfizetéses ebédekkel oldják meg. Járásunkban az éttermi el­látottság nem megnyugtató. Gödöllőn, ha nem is bőven, de vannak éttermek, és a járás­ban levő három ÁFÉSZ is tart fönn helyenként vendég­látó egységeket. De inkább az italboltok, a zenés presszók a jellemzőek. A vendéglátó he­lyek többsége úgynevezett tal­ponálló, ahol legfeljebb szend­vicset árusítanak, vagy az el­maradhatatlan lángost. A konyha jó, de... A főútvonalai!: mentén he­lyenként már vannak olyan kisvendéglők, ahol a nap min­den órájában kapható meleg étel, ugyanakkor a községek­ben alig lehet elfogadható kö­rülmények között munkálkodó vendéglátó egységet találni. A Pécel-Isaszeg ÁFÉSZ működé­si területén például több. konyhával felszerelt kisven­déglő is van, de ezek közül ta­lán csak az isaszegi Csata kis. vendéglő és részben a péceli művelődési házban nyitva tar­tó étterem az, ahol nyugodt körülmények között lehet ét­kezni. A többi helyeken vagy túl hangos a zene, vagy a «ön­tés vendégei riasztják el az éhes embereket. Pécelen például a Sportven­déglőnek jó konyhája van, de a söntés taszítja a vendégeket. Ezen a részén a nagyközség­nek egyébként mintegy 4 ezer ember él — sokan közülük az OTP-házakban laknak —, s igénylik, hogy legyen a közel­ben egy jó vendéglő, ahol.egy ízletes ebédet vagy egy jó va­csorát el lehet fogyasztani anélkül, hogy vastagon árad­na a zene, hogy a hangulat- világítás miatt ne lehessen lát­ni. hogy mi van a tányérban, vagy hogy nem éppen szalon­képes ittas személyekkel kell­jen kelletlenül társalogni. Nem véletlen hát, hogy kicsi az ételforgalom, s ami van, az is főleg a különböző rendezvé­nyekből származik. Kolbász csak a piacon Pedig volna megoldás. Ké­zenfekvő lenne elválasztani a söntést vagy a presszót at­tól a teremtől, ahol az éhezők étkeznek. Kétségtelen, hogy az ÁFÉSZ figyelemre méltó erő­feszítéseket tesz a közétkezte­tés segítésére. Ám sehogy nem felel meg a követelményeknek az, hogy alig pár négyzetmé­teres piaci büfében lehet csali frissen sült kolbászt vagy la- cipecsenyét kapni. Hiányzik a nagyközségből egy minden igényt kielégítő 'vendéglátó- hely. Nem titok: volt már próbálkozás ilyen megnyitásá­ra, de az erre a célra megvá­sárolt épületben évek óta la­katosüzem működik... K. I. Falugyűlés Kerepesen Öt év: 683 lakóház — Új rendelők, utak, járdák Zsúfolásig megtelt hétfőn este a kerepest művelődési ház. Kétszázhúsz rérsz tvevő je volt a gödöllői jáirás utolsó falugyűlésének. Az elnökség­ben helyet foglalt Bodor Zol­tán, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának munka­társa, Vilmos György, a Haza­fias Népfront járási bizottsá­gának meghívott titkára, és a két község — Kistarcsa és Kerepes — állami és párt­vezetői. A köszöntő szavak elhang­zása után Perger Ferenc, a nagyközségi népfrontbizottság elnöke számolt be a falugyű­lés hallgatóságának az elmúlt négy évben végzett népfront- munkárói. Mint elmondotta, a legnagyobb eredmények egyike az volt, hogy a nagy­községi népfrontbizottság évente megszervezi már a munkás—paraszt találkozókat. Ezeken a fórumokon a köz­ség bejáró ipari munkásai és a kerepest Szilasmenti Mező- gazdasági Termelőszövetkezet tagsága találkozik. A községi népfrontbizottság patronálja az ifjúsági klubot is, előadó­kat hív meg a klubestekre, s 1972-ben Kerepesen rendezték meg — a Petőfi évforduló al­kalmából — a járási szavaló­versenyt. A múlt év végén a dalokat kedvelő és a népi kul­túrát ápoló asszonyokból és fiatalokból Kispáva-kör ala­kult. Céljuk a szlovák nép­dalkincs és a helyi dalkultű- na ápolása. Gyakran foglalkozott a mép- fronitbizottság nőpolitikái kér­désekkel is. A legnagyobb gon­don azonban nem sikerült enyhíteni: az óvodai és böl­csődei helyhiány változatlan. Perger Ferenc, a közeljövő legfontosabb feladatai között említette a bejárókkal való kapcsolat erősítését. Népfront- esteket, előadásokat tartottak számukra az elmúlt évek fo­lyamán, s a nem titkolt cél minden esetben az volt: mind jobban bevonni őket a nép­frontmunkába. 1974 májusá­ban tisztasági hónapot szer­veztek. A lakosság több száz óra társadalmi munkát vé­gezve öáfezegyűjtötte a közsé­gek területén a hulladékot, majd a tisztasági hónap záró­akkordjaként a gyümölcsfák százait ültették el. A község elképzeléseit nagyszerűen, tá­mogatja a helybeli Szilasmen­ti Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet. A közelmúltban a sportpálya építéséhez például szállítóeszközöket bocsátott a tanács rendelkezésére, a tár­sadalmi munkások segítségé­re. . A tájékoztatót követően Né­meth Imre, a nagyközségi ta­nács elnöke számolt be a IV. ötéves terv mérlegéről. Mint mondotta, Kerepesen és Kis- tarcsán az elmúlt öt év során V25 millió forintot fordítottak fejlesztésre. Kistarcsán egy nyolc tantermes általános is­kola épült fel, Szilaslágeten két, Kerepesen pedig három tanteremmel bővült az isko­lahálózat, Tavaly óta fogadja a betegeket a kerepesd új fogorvosi rendelő, s mindkét község valamennyi körzeti or­vosi rendelőjét „megfiatalítot­ták.” Kistarcsán, a központi rendelőintézetben meg­oldották az éjjeli orvosi ügyelet gondját. A IV. ötéves terv időszaká­ban 964 méter hosszúságban épült járda a két községben, 85 kilométernyi vízvezetéket fektettek le 91 millió forint értékben. Ez utóbbi összegből A PETŐFI MÚZEUM FELHÍVÁSA Mcnísiik meg a régészeti leleteket! A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága a közelmúltban felhívást intézett a települések tanácselnökei és tsz-elnökei se­gítségével a lakossághoz. Vidé­künk önálló múzeuma, az aszódi Petőfi Múzeum szintén felhívta az illetékesek figyel­mét arra, hogy jelentsék az előkerült régészeti leleteket. Fontos, hogy az építkezések­nél, földmunkáknál dolgozó munkások, a földművelők, a munkavezetők gondosan ve­gyék szemügyre, ha munka közben falmaradványokat, kő-, tégla-, cseréptöredékeket, cson­tokat, fémtárgyakat, régi pénzt lelnek. A talált tárgyat jelent­sék a múzeumnak. A tudomá­nyos feltárás érdekében elen­gedhetetlenül szükséges, hogy ilyen esetekben a területen dolgozók hagyják abba a mun­kát! A múzeumi szakemberek a lehetőség szerint azonnal a helyszínre sietnek: ez történt járásunkban például Dányban is, ahol a tsz-tagok figyelmes gondosságának köszönhető a páratlan kora avarkori arany­leletek megmentése. 51 millió forintot a lakossági hozzájárulás fedezett. 21 álla­mi lakás is felépült, magán­erőből pedig 683 lakóházba költöztek be. Régi gondja ol­dódott meg a két községben az új Tüzép-telep átadásaival, igaz: ez ügyben új gondok is akadnak. A 3-as számú fő­közlekedési úton lóvonfatású tüzelőszállító kocsik ugyanis nem közlekedhetnek. Az «tanúit öt év során a két község lakossága összesen 8 millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett. Főként a közterületeket takarították, szépítették, s járdákat épftet- tek. Az V. ötéves terv feladatait vázolva, Németh Imre elsők között az 540 ágyas megyei kórház építését említette. El­mondta, hegy ehhez kapcsoló­dóan kétszáztíz lakás is épül a környéken. Kerepesen az új településéit villanyt kapnak, s út épül a községekben 5 millió forint értékben. Járdaépítésre a ta­nács 220 ezer forintot terve­zett, ám ez az összeg csalá­donként ezerötszáz forint köz­műfejlesztési hozzájárulással bővül, amit a helybeliek tár­sadalmi munkával válthatnak meg. Megkezdik a szennyvízhá­lózat kiépítését és 21 mil­lió forintért új általános iskolát is építenek. A tervekben szerepel egy há­romcsoportos óvoda is. A nagyközségi tanács el­nökének beszámolóját hozzá­szólások követték. Szabó Fe­renc nyugdíjas arról panasz­kodott, hogy a drága pénzen, sok társadalmi munkával fel­épített utakat és járdákat a termelőszövetkezet járművei tönkreteszik. Bakk Imre hoz­zászólásának témája Szilasli- giet köztisztaságának témája volt. Arról panaszkodott, hogy a magasabban fekvő helyekről a szemétszállítók nem viszik el a hulladékot, annak ellené­re, hogy az ottani lakosság is fizeti a sziemétdíjat. Mint mondotta, az újonnan felépí­tett lakóházait, környékén né­ha öt-tíz évig is ott magasod­nak az építési törmelékhal­mok. Ugyancsak a szilasldge- tiek gondja: nincs postás. Ka valaki nem megy véletleniü. a posta felé, napokig, hetekig is ott hever levele, újságja, távirata. Gábor Sándor azt javasolta, hogy a kistarcsai- hoz hasonlóan a szilasmenti és a kerepesi HÉV-állomáso­kon is állítsanak fel tanácsi hirdető táblát. A falugyűlés egyik legérdekesebb hozzászó­lása Szenkó István szájából hangzott el. Elmondta, hogy feldolgozta Kerepes történetét Megállapította egy a Pest me­gyei Levéltárban Géza király idejéből származó levele alap­ján, hogy a község idén ün­nepli alapításáiíak 828. évfor­dulóját. (Az érdekes monog­ráfia még az idén megjelenti!:,) A hozzászóláséit között szó esett a 3-as számú faközleke­dési út jelentette veszélyekről Volt alti azt panaszolta, rossz a főútvonal közvilágítása. Pa­naszára nyomban választ is kapott. A • tanácselnök el­mondta, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól már megkapták a közvilágítás felújítására szánt pénzt, de olyan kivitelezőt, aki a munkát gyorsan hajlandó lenne elvégezni, nem ta­láltak. A hozzászólásokra adott vá­laszok után a falugyűlés meg­választotta a nagyközségi népfrontbizottságot és annak vezetőit. A népfrontbizottság elnöke Perger Ferenc lett, aki egyben a megyei küldöttér­tekezletein is képviseli majd Kerepest. A népfrontbizottság titkárának Kupecz Istvánnét választották meg. Berkó Pál Regi népi hangszereink A nádi hegedű és társai „Gólya, gólya, gilice, / Mitől véres a lábad? / Török gyerek elvágta, / Magyar gyerek gyó­gyítja, / Síppal, dobbal, / Ná­di hegedűvel.” E régi gyermek­dalszöveg elvezet a hagyomá­nyos gyermekjátékok világába. Pénz nem futotta régen játé­kokra, a szépszámú gyerek­hadnak otthon eszkábáltak ösz- sze ezt-azt. A játékokat élet­kor és évszak szerint is lehet csoportosítani; most a kiseb­bek téli, tavasz eleji játék­hangszerei közül — nyáron nem jutott idő ilyesmire — idézzünk fel párat. R ügy fa ka dús előtt A dalban is szereplő sípot Gödöllőn főleg fűzfából, nád­ból és vadgesztenyéből fabri­kálták. Kosárfonáskor kedves­kedtek vele az ott lábatlanko- dó gyerekeknek. Szebb, egye­nes vesszőből levágtak egy arasztos darabot; megütögettélc, sodorták, hogy föladja a haját. A végétől egy ujjnyira lyukat eresztettek bele, és lehúzták a héját a beléről. A beléből kisujjnyi darabot metszettek le, kicsit meglaposítva betolták a héjba a lyukasztott végén. Jó esetben megszólalt a hang­szer. Hasonló módon készült síp vadgesztenye gallyából is; kora tavasszal, rügyfakadás előtt csinálták, amikor meg­indult a fa, ilyenkor adta föl legkönnyebben a héját. Ha több lyukat vágtak hosszabb gallyba, és az öt lyukon valami­féle dallam is kisikeredett, már tilinkónak nevezték. Nádsípot azért könnyebb faragni,, mert az üreges szára készen adja a síp testét, csak bele kell ügyeskedni a fúvókát egy vé­konyabb szálból, és a lyuka­kat kell kivágni rajta. Ciroké incogó A féldióból készült, trücsök- nek is nevezett játék szerény teljesítményű a tűinké mel­lett. A dió héja ismeretlen bi­rodalom, dombjait, csavarodó völgyecskéit követve messzi­re utazhat a képzelet. A fél­diót körülkötötték spárgával. a feszítve közédugott gyufát I vagy hurkapálcát lehetett pö- * cögtetni; nem volt nehéz be­lehaltam a tücsök ciripelését, j Hegedűi cirokból, nádból, j kukoricaszárból sikerítettek. ! Azelőtt .télidőben otthon fon- | ták a ciroksöprűt. A kukorica- | föld közepére ültettek a nö- i vényből egy sort; volt, aki da- ' rabba is hagyott. Vastagabb, egyenes cirokszárat vettek; a közepe körül levágtak belőle egy darabot két csomó után. Éles késsel egy vagy két, pár milliméteres csíkot hasítottak bele, ezt a szár egy darabká­jából vágott szálkával kifeszí­tették. Készítettek egyet véko- nyább szárdarabból is. A vas­tagabb volt a hegedű, a vé­konyabb a vonója. Olyán fo­gással cincogtatták, mintha igazi hangszer lenne. A kife­szített „húrokat” meg kellett nedvesíteni, csak így nyikor- dultak meg. Ezzel a módszer­rel készült hegedű izlből (ku­koricaszárból) és nádból is. Segít az ének Természetesen ezek az egy­szerű játékok mintáikhoz vi­szonyítva alig adtak valami hangnak nevezhető zörejt, mégis a zenei nevelésnek vol­tak a lehetőségekhez képest fontos eszközei. Amit hibázott a játék-hangszer, azt helyre­igazította, kipótolta az ének­hang, szürkeségét kiszínezte az aktivitásra kényszerített kép­zelet. Kovács András Siker a megyei döntőn Szombaton, Százhalombattán a Nemzetközi Iskolakupa Ke­rékpárosversenyének megyei döntőjén sikerrel szerepeltek a járási versenyzők. A segédmo­toros katégóriában a járási csapatnak sikerült megszerez­nie az első helyet. így a gödöl­lői 202-es Szakmunkásképző Intézet fiataljaiból alakult csa­pat jutott tovább a területi döntőbe. Ezen — március 31-én — Szolnok, Békés, Hajdú-Bi- har és Pest megye legjobbjai verseny eznek. 2 i j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents