Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
xMiap 1976. MÁRCIUS 16., KEDD 1848 öröksége csakis a miénk — Ezeken az ünnepeken élettel és fénnyel telnek meg a napok, sokszínűvé, elevenné válik a város, a község, s valami hallatlan melegség, valami csodálatos tisztaság hatja át a levegőt. — Így vezette be ünnepi beszédét a szónok, így érezték azok a fiatalok, akik ezen a tavaszba érő télies dél- ufanon Nagykátán összesereg- lettek, hogy a történelmi elődökre, a szabadságharcosokra, a Tanácsköztársaság hős forradalmáraira, s a felszabadítókra emlékezzenek. Zászlókkal a kezükben, mellükön a nemzetiszínű kokárdával, indulókat dalolva vonultak végig a fiatalok Nagykáta utcáin. Sokan közülük a környékbeli falvakból jöttek el, bizonyságául, milyen érzelemre ható a megemlékezés ott, ahol erősebb a kötődés, a forradalom és a szabadságharc hagyományaihoz. A nagyká- taiak esetében a tápióbicskei csata az a nevezetes esemény, amely Kossuth katonáinak kései utódaiban a hagyomány- ápolás nemes gondolatát ébreszti, s mai tettekre serkenti őket. A Pest megyei KlSZ-bizott- ság, amely már 11. alkalommal szervezője a forradalmi ifjúsági napoknak a megyében, azért is választotta a központi megnyitó színhelyéül ezúttal Nagykátát. A forradalmi tavaszokra emlékező fiatalok az 1848-as szabadságharc emlékművéhez vitték el koszorúikat, hogy azt követően meghallgassák dr. Árpást Zoltánnak, a KISZ Pest megyei bizottsága első titkárának szavait, a járási művelődési otthonban rendezett nagygyűlésen. Mire emlékezhettek a részvevő fiatalok Nagykátán, de megyeszerte számos városban, községben, iskolában és ifjúsági klubban ? A hős elődök dicső cselekedetei, elszántsága, és áldozatvállalása: példák a ma mindennapi tetteinek vállalására. Dr. Árpási Zoltán elmondotta, hogy Pest megyében, ahol sok helyszín vált örök hagyománnyá a szabadságharc nyomán, különösén eseménydúsak ezek a napok. A fiatalok, ünnepi összejöveteleket, felvonulásokat, művelődési és sportprogramokat szerveznek az évfordulókon. Fiúk és lányok együtt szerveznek túrákat Pest megye munkásmozgalmi emlékhelyeire, a vöröskői emlékműhöz, a Stromfeld Aurélról elnevezett turistaházhoz. Találkoznak veteránokkal, akiktől megismerhetik egyik legszebb forradalmi hagyományunk az ifjú kommunisták harcának eseményeit. Szó esett a tegnapi nagygyűlésen a ma forradalmiságáról, s miként más alkalommal is megfogalmazódott, fiataljaink magukénak érzik a jelenkor feladatait, tudják: a forradalmi munka csak olyan lehet, amilyent a mozgalom, a forradalmi harc megkíván és jellege aszerint változik, hogy a forradalom a fejlődés, melyik szintjén van, hogy, milyen a konkrét helyzet, melyben a forradalmárnak cselekednie kell. Dr Árpási Zoltán beszédét érdeklődéssel hallgatták a jelenlévők. Közös dolgokról szólt, magatartásformákról, a közönyösekről és az érdeklődőkről, a szívósakról, a cselekvő indulattal téliektől, a tenniaka- rókról. — Elmondjuk ilyenkor, hogy 1848 öröksége a mi, csakis a mi örökségünk. Kijelentjük, hogy 1919 és 1957 márciusának forradalmi hagyatékát vállaljuk és mély eszmei tartalmában folytatjuk, a mi emberi tiszta, szabadságot hozó történelmünk kezdetének tekintjük. A tudósítás ezúttal csak egyetlen eseményről, egyetlen fórumról nyújt rövid, korántsem teljességet adó képet. Mint ahogy lehetetlenre vállalkozna, ha akárcsak valamely járás sokféle, sokszínű ifjúsági eseményeiről akarna összefoglaló tájékoztatót adni. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata tanúságtétel, bizonysága annak, hogy a magyar fiatalok magukénak érzik mindazt, amit összefogla. lóan haladó történelmi hagyó- tésében. Erről vallanak most Hiányoknak nevezünk, s azt is, dalban, versben, ezt demonst- amit szocialista társadalmunk rálják minden közös akciójuk- feladatként ró rájuk a jövő épí- ban. Bem-szobrot avattak Cegléden Korabeli lengyel ulánus tisztiruhát és a szabadságharc gyalogos tiszti öltözékét viselték a szakmunkásképző intézet díszőrséget álló növendékei. Hétfőn délelőtt Cegléden, a 203-as számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben ünnepélyesen leleplezték az intézet névadója, Bem József lengyel szabadsághős és az 1848—49-es magyar szabadság- harc hős tábornokának mellszobrát, Tar László tanár alkotását. ' Az ünnepségen megjelent Gyigor József, az MSZMP ceglédi városi bizottságának első titkára, és Kürti András Cegléd város tanácselnöke. Megjelent <az ünnepségen Stefan Jedrichowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Avató beszédet Czinege Imre, a Pest megyei szakmunkásképző intézetek igazgatója mondott, majd az iskola tanulói mutatták be irodalmi műsorukat. Petőfi-rézdomborítas Érden Az Érd-Űjtelepi 4. számú általános iskola 307. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapatának nagy lelkesedéssel előkészített március 15-i ünnepségén Petőfit ábrázoló rézdomborítást avattak. Az úttörőcsapat szeptemberben a tárnoki Lenin Tsz- ben dolgozott, és ki-ki jövedelmének 5—30 százalékát adta a rézdomborműre, Domonkos Béla érdi szobrász alkotására. Az ünnepségre szépen feldíszített helyiség Úttörő-híradója a régi márciusról, az Őrizzük a lángot tabló pedig az úttörők mai életéről számolt be. Az úttörőcsapat Érd társadalmi munkájában is részt vesz. Járdalapokat helyeztek el, betonoztak, fákat ültettek és rendszeresen segítik az öregeket. Domonkos Béla rézdomborítása JÁRÁSRÓL - JÁRÁSRA (5.) \ Hagyományok és arányok Korszerűsödő gyártmányszerkezet, növekvő termésátlagok A gödöllői járás eredményes öt esztendeje Amilyen szép látványt nyújtanak a kirándulóknak a gödöllői járás erdőborította lankái, szeszélyes-zabolátlan patakjai, meredek partoldalai, épp annyi bosszúságot okoznak a mezőgazdásznak: épp ezek aiz okai, hogy még ma is akad megműveletlen, parlagföld a járásban. Pedig ebben a járásban mindmáig a mező- gazdaságii jelleg a meghatározó, noha ipara is nagyot fejlődött az utolsó öt évben. Hogy mekkorát és mennyit gazdagodott a lakosság errefelé, arról hadd szóljanak a legilletékesebbek, a járás politikai vezetői: Fehér Béla, a járási pártbizottság első titkára és Frankó János gazdaságpolitikai titkár. Stabil középüzemek • — Milyen fejlődést tettek meg a járás ipari üzemel és szövetkezetei a IV. ötéves tervben? — Előbb hadd tisztázzuk, mi képviseli az ipart a gödöllői járásban: a csaknem 4000 dolgozót foglalkoztató Ikladi Ipari Műszergyár — az IMI —, a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár 800-as létszámú kistar- csai gyára és hat ipari szövetkezet. A két nagyipari üzemben rekonstrukció folyt, illetve Kistarcsán rövidesen befejeződik. Ennek megfelelően korszerűsödött a termékszerkezetük, javult a műszaki színvonal. Az IMI-ben az ötéves terv során a termelésnövekedés üteme évi 8—10 százalék volt, s noha az 1975-ös gazdasági év nem a tervek szerint alakult, mégis elérte a 760 milliós termelési értéket. A gyár az ötéves terv valamennyi mutatóját túltétjesí- tette, s a tervidőszak kezdetén mindössze néhány százezer dollárra emelkedett. — A kistarcsad fésüsfonó- gyárban a termelés mennyisége megfelelően növekszik, a gyárnak értékesítési gondjai nincsenek, annál inkább munkaerőgondjai. Ipari szövetkezeteink — egy kivételével — eljutottak a stabil középüzemek szintjére, s jól oldják meg kettős feladatukat: a termelést és a lakossági szolgáltatást. Termelési értékük évről évre nőtt, tervüket tavaly jelentősen túlteljesítették, csaknem 200 millió forintra. Itt jegyezzük meg, hogy miközben a szövetkezetek vezetői hosszú Nagyüzemben, háztájiban (I) Zöldségtermő tájak Pest megye térképén Egyelőre a fóliasátor takarta táblácskákról, de megérkeztek a tavasz hírnökei a piacokra: zsenge saláta, piros retek kínálkozik, nem olcsón, dehát — noha itt a március — időnként elsötétül az ég, csíp a fagy, hóviharok jelzik: még korántsem múlt el a tél. S ha a kertekben még nem is, de a vetőmagboltokban pezsdül az élet: keresik a retekmagot, dughagymát, sárgarépát, petrezselymet. Itt a tavaszi szomszédolások ideje, amikor bekukkantanak az ismerős portákra az apróbb-nagyobb kertek birtokosai, meglesni, kitudakolni, mint állnak amazok a veteményesbeli teendőkkel, mit végeztek a gyümölcsösökben, szőlőben, ahol igencsak esedékes immár a nyitás, metszés. No, de térjünk a kertészet nagyüzemi helyzetének mérlegelésére, hiszen a legkorszerűbb termesztési módokat mégiscsak a nagyüzemi táblákon lelni fel, jóllehet nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az országban több mint 3 miüdó ember foglalatoskodik a házi kertekben, egyre több városlakó igyekszik olyan módon közvetlen kapcsolatot teremteni a termékekkel, másfél milliónál több kisgazdaságban termelnek zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, s Pest megyében — hozzávetőleges számítás szerint — több mint százezer ember foglalatoskodik a nagyüzemi művelésre alkalmatlan földeken, igyekszik megtakarított pénzéből korszerű módszerekkel, gazdaságosan a legjobb zöldség-gyümölcsfaj tákat termeszteni. A zöldségtermesztés mező- gazdaságunk egyik próbaköve. Nem véletlen, hogy kormány- program, állami támogatás ösztökéli fejlődését Számos teendőjét máig sem sikerült gépesítem, a kézi munkaerő pedig egyre kevesebb. A zöldborsó, zöldbab, uborka, paradicsom, hagyma, azaz a gépesíthető zöldségnövények termesztése különösebb gondot nem is okoz azokban a gazdaságokban, ahol az egyéb adottságok kedvezőek, de a gépesített termesztés előnyei egyelőre inkább a feldolgozó- iparban, a konzervgyárakban érzékelhetők inkább, mint a piacokon. A háziasszony még gyakorta elégedetlen, hiszen tény, ami tény, néha igencsak magasra szöknek a friss zöldség árai. Éppen ezért időről időre visszatérő kérdés a szaíkmai tanácskozásokon, hogy minit lehetne a szántóföldi növénytermesztéshez hasonló dinamizmussal fejleszteni emez ágazatot. (Éppen a minap közöltük lapunkban a megyei tanács elnökhelyettesének nyilatkozatát, miszerint kívánatos lenne, ha némely Pest környéki gazdaságok a háztáji zöldségtermesztés támogatására újabb lehetőségeket, módozatokat keresnének, teremtenének.) Tavaly a megyei tanács illetékesei alapos számvetést készítettek a zöldség- és burgonyatermelés, valamint az ellátás helyzetéről, s megállapították, hogy a megyei zöldségtermő terület több mint 2 ezer hektárral apadt az utóbbi öt esztendőben, a fogyatkozás mértéke 11,4 százalékos volt, ami meglehetősen kedvezőtlen képet mutatna, ha nem vennénk mindjárt számba, hogy a szántóföldi zöldségfélék összes termése viszont 17,8 százalékkal nőtt. A zöldborsó-, a sárgarépa- és a zellertermés felülmúlta a korábbit, gondot okoz viszont a zöldpaprika, az uborka és a dinnye termésének megcsappanása. A. Z. (Folytatjuk) távon is biztonságos termelés kialakítására törekszenek, jól tudják, hogy a gazdaságtalan ágazatok megszüntetéséért folyó harc nem terjedhet ki a lakossági szolgáltatásokra! • — Kérem, foglalja össze ugyanígy a mezőgazdasági ágazat eredményeit — és gondjait. — Mezőgazdasági termeléssel járásunkban a IV. ötéves terv kezdetén 24 termelőszövetkezet, az Agrártudományi Egyetem Tangazdasága és az Állami Erdő- és Vadgazdaság foglalkozott; egyesülések révén a téeszek száma időközben lore csökkent, s így lényegében kialakult a mai igényeknek megfelelő nagyságú szövetkezet. A mai átlagos terület az öt évvel ezelőtti 1320 hektárral szemben 3200 hektár. Szövetkezetei fejlődésének bizonyítéka, hogy a közös vagyon a tervidőszakban több mint 50 százalékkal, a halmozott termelési érték 65 száza- léklcal nőtt. A gazdasági megerősödéssel párhuzamosan javultak a szociális körülmények. Az elmúlt év közepétől a járási szervek felügyelete alatt gazdálkodik három, budapesti termelőszövetkezet is. Mindhárom stabil, jó gazdaság. Túlsúlyban a kenyérgabona — Mint elsősorban mező- gazdasági jellegű járásról, el kell mondanunk, hogy évről évre kedvezőbben alakultak az eredmények. A szakosodás eredményeként kialakult a növénytermesztés fő profilja, ezen belül az első a gabona- termesztés. A szántóterület 34 százalékán kenyérgabonát, 12 százalékán kukoricát, 7 százalékán takarmánygabonát és 19 százalékán egyéb takarmánynövényeket termesztenek szövetkezeteink. Az országos igényeknek megfelelően, a legutóbbi időben 10 ezer hektár fölé növeltük a kenyérgabona vetésterületét, s nagy gondot fordítottunk a cukorrépa és a napraforgó termelésére. Bizonyos tájkörzetekben hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek. A termőterület nagysága kielégítő, nem így a termékszerkezet Az utóbbi időkben kedvezőtlen arányeltolódás alakult ki a konzerviparnak termelt zöldségek javára, ezért az V. ötéves terv egyik fontos feladata a friss értékesítésre termelt zöldségek arányának, mennyiségének foltozása. • — Ha már a tennivalók jöttek szóba, talán itt kellene beszélni az áEattenyésztés fejlesztéséről Is. — Előreszaladtunk kissé, de nehéz elválasztani a jelent a jövőtől, az eredményeket a további feladatoktól, megoldásra váró gondoktól. Ilyen, megoldást sürgető kérdés járásunkban az állattenyésztés, ezen belül is elsősorban a szarvasmarha-ágazat fejlesztése. A fejlődés nem mindenütt kielégítő. Gondok vannak a férőhelyek kihasználásával is, ezért a járási pártbizottság az V. ötéves terv koncepcióinak tárgyalásakor kiemelte a férőhelyek feltöltésének sürgősségét — hiszen például ez Hé- vízgyörkön és Galgamácsán még a 60 százalékot sem éri el! — és a szakszerű takarmányozás, a technológiai és állategészségügyi előírások betartása, s a munkafegyelem megszilárdításának fontosságát. Hétszáz óvodai hely • — Jellemezzék röviden a járás kereskedelmi és kommunális ellátottságát, a településfejlesztés eredményeit. — Járásunk 26 községének ellátása elsősorban az ÁFÉSZ- ek feladata; kereskedelmi forgalmuk 1975-ben meghaladta az 1 milliárd forintot. Az ellátásban részt vevő szövetkezetek, kiskereskedelmi vállalatok ötéves hálózatfejlesztési tervüket teljesítettek, s a kis alapterületű, elavult boltok helyén épült korszerű üzletekben bővült a választék, s a szolgáltatóipari tevékenység. A kommunális ellátás még a tervezettnél is nagyobb mértékben javult. A IV. ötéves terv kidolgozásakor a helyi tanácsok 150 millió forintos fejlesztési alappal számoltak, s ehelyett öt év alaj:t 380 milliót fordítottak fejlesztési célokra. Ebben a gazdasági egységele segítsége mellett a lakosság nagy értékű társadalmi munkája is közrejátszott. Ennek köszönhető — egyebek között —, hogy a tervezett 52-vel szemben 102 állami lakás épült; javultak az útviszonyok; 28 kilométer szilárd burkolatú úttest és 35 kilométernyi járda készült, 21 kilométerrel bővült a villany- hálózat, 232 kilométerrel a vízhálózat. A tervezett 225 óvodai hellyel szemben 700 létesült — más kérdés, hogy még ez is kevés. Negyvenkét iskolai ' tantereim helyett 71 épült, s a fiatalság egy ifjúsági házzal gazdagodott. • — Ez már inkább a kulturális ágazat profiljába vág, s ez a következő kérdésünk: hogyan fejlődött a járás kulturális élete, a közművelődés? — Azon az országos törekvésen belül, hogy a közművelődés váljék össztársadalmi üggyé, mi olyan célokat is magunk elé tűztünk, mint a népi hagyományok és a nemzetiségi kultúra ápolása, az agrárismeretek terjesztése. Ezeknek természetesen vannak anyagi és tárgyi feltételei. Sikerült az egész járásban előrelépnünk a közművelődést szolgáló intézmények fejlesztésében, rétegklubok, szakkörök életre hívásával, a vérségi falumúzeum megnyitásával. Sajnos, a nyilvánvaló fejlődés ellenére, az agglomerációs övezet művelődési hálózata nem megfelelő. Mindenekelőtt a járási székhelyen, Gödöllőn épülő művelődési központhoz reméljük, várjuk a lakosság cselekvő támogatását, azt az összefogást, amivel már annyi közhasznú intézménnyel gyarapították a járást. Nevelőis’íola: a szocialista brigád — Tágabb értelembe véve, ide tartozik a szakmai és politikai ismeretek gyarapítása, a káderképzés és a pártoktatás ügye is. Már csak a példamutatás okából is, először a kommunistákkal szemben fokoztuk a követelményeket. Sikerült elérnünk, hogy a párttagok egyhar- mada rendelkezzél? közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel, egynegyede pedig pártiskolai végzettséggel. Jó nevelő iskolának bizonyultak a szocialista brigádok is, tagjaik egyre több energiát fordítanak a szervezett tanulásra vagy az önképzésre. Az ipari üzemekben végzett tudatos kádermunka eredményeként javult a vezetés színvonala. A mezőgazdasági üzemek káderhelyzetét évente áttekintjük az illetékes járási és megyei vezetőkkel. Az indokolt cserékre tett javaslatainkat a szövetkezetek tagsága eddig minden esetben támogatta. — Befejezésül: az eredményeknek örülünk, s annak is, hogy senki t sem tettek elbiza- kodottá. Pártszervezeteink világosan látják a ránk váró művelődés- és gazdaságpolitikai feladatok nagyságát, s nemcsak készek azokat megoldani — mint a beszámoló taggyűléseken meggyőződhettünk róla —, hanem készek és képesek magukkal ragadni a pártonkívülieket is az alkotó munkában, a tervek teljesítésében. Nyíri Éva
