Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
4 Ar1976. MÁRCIUS 16., KEDD TV-FIGYELÓ Tízéves találkozó. Az érettségi után szokás tíz esztendő múlva összejönni, s elmondani, hogy nekem így, nekem meg amúgy sikerült ez az első, már odakint, a nagybetűs Életben eltöltött évtized. A Színház- és Film- művészeti Főiskola tíz évvel ezelőtt végzett hallgatói is ilyen „érettségi” találkozóra gyűltek össze a szombat esti tv-műsorban, hiszen egy színésznél nem annyira a középiskolai végbizonyítvány, hanem inkább a főiskolai diploma az érettségi. Attól kezdve felnőttek úgy, hogy hivatalosan is képesek magukra vállalni mások alakját; attól kezdve váltakoznak bennük sorsok, életek. Annak idején tizenhármán Végeztek Várkonyi Zoltán osztályában, s most ők, tizenhármán mondták el, hogy kinek-kinek milyen is volt az az évtized. Egyikük „sztár” lett, másikuk a pályának már-már búcsút mondó, megkeseredett „vidéki” színész. Nehéz szakma, kemény szakma, más szakmáknál is több figyelmet, több erőt, az örökös készenlétnek nagyobb fegyelmét követelő szakma! Vitray Tamás műsora azért volt jó, mert zömükben őszintén, az érettségi találkozókhoz illő kér esetlenséggel nyilatkoztak meg a nyilatkozók. Kevés volt a magya- rázgatás, és annál több kemény önvizsgálat. Szívesen látnánk e tízéves találkozó folytatását! Akár állandó műsor is lehetne belőle: mind a közreműködőik, mind pedig a nézők okulására. lete van, ahol lehet is, kell is különpénzért rádolgozni. A nőkérdés - társadalmi kérdés! A televízió újabb törekvéseinek egyike, hogy gyakrabban szólaltassa meg politikai, gazdasági vezetőinket. E koncepció jegyében került sor arra a beszélgetésre, amelyet Benke Valériával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával folytatott Polgár Dénes. Fő a mellékes?! Egy régi kabaréműsor címét viselte az a riport, amely A hét vasárnap esti adásában hangzott el. Valóban fő a mellékes? Szegváry Katalin, a riport készítője ezúttal is alaposan végére járt e sokakat — nagyon sokakat! — érdeklő témának. Igen, rengeteg pénzt — 3—3,5 milliárd forintot — fizetnek ki évente a másodéi mellékállások vállalóinak, ám ez a pénz igen sok esetben jogosan kiutalt mellék- jövedelem. Noha számos esetben szabálytalan, törvényellenes a másod- és mellékállások létesítése, mégis szükség van rájuk. Gazdasági életünknek sok olyan terüPárbeszédükből kiderült, hogy társadalmi és gazdasági életünkben milyen fontos szerepet játszanak az asz- szonyok és a lányok. A foglalkoztatottak majdnem fele — 42 százaléka — nő, s még az olyan férfias szakmákban is mind többen állnak közülük a munkapad mellett, mint a vasas szakma. Nincs külön nőkérdés; a nők kérdése a nők által is vezetett, szolgált, fönntartott és megújított társadalom egészének a kérdése. így kell tudomásul venni, s így kell beszélni is róla! Ez volt a tanulsága e tartalmas beszélgetésnek. Akácz László Kiállítótermekben Monor és Százhalombatta új képeket fojjad A Vietnamban hősi halált halt Robert Capa (Friedmann Endre) világhírű történelmi felvétele: Berlin, 1945. Átgondolt kulturális tervek alapján újabb és újabb kezdeményezések születnek abból a célból, hogy közvetítő hidak épüljenek művek és emberek között. Ezer és ezer festmény, szobor keresi találkozását milliókkal, s hogy ez a kapcsolat megvalósuljon, ezért munkálkodik számtalan közvetítő. A Képcsarnok Vállalat is jó ötletekkel sietteti ezt a kontaktust. Korlárs művészek alkotásai A monori járási művelődési házban rendezett bemutatón a képcsarnok tisztes anyagot vonultatott fel a nagy számban megjelent közönségnek, melynek soraiban megjelent Kozák Sándorné, a járási pártbizottság titkára és dr. Zimányi Gyula, a nagyközségi tanács elnöke is. A rendezők különösen ügyeltek arra, hogy fontos szerephez jussanak a megyei tájak és alkotók. E meggondolás nyomán üdvözölhettük Vecsési Sándor dömsödi faluszéiét, á Szentendrén alkotó Göllner Miklós és Bartl József műveit, a dunabogdányi Kristóf János ezúttal is műves csendéletét, Szinte Gábor gödöllői és ceglédi részleteit, Cs. Nagy András visegrádi látképét. A Szentendrén élő Kántor Andor most is elmélyült alkotással örvendezteti nézőit Gerzson Pálhoz hasonlóan, aki ezúttal népi motívumokat dolgoz fel, átgondoltan. A Nagymaroson alkotó festők közül Zirkelbach László, Papp Zoltán, Jets György, Séday Mária szerepel Benedek György és Eigei István érzékenységben és megoldásban egyaránt kiemelkedő művei mellett. Radóczy Mária vándortárlata Radóczy Mária szorgalma, képzőművészeti igyekezete figyelemre méltó. Népművészeti forrásokat tisztán és hatásosan felhasználó batikjai- val és tűzzománcaival bejárta az országot vándorkiállítások formájában Örkénytől, Ráckevétól, Dabastól Budapestig, Martfűig, Balatonbog- lárig. Ezúttal egyszerre, azonos időpontban szerepel a Fáklya Klubban és a százhalombattai Barátság Művelődési Házban. Győzi művekkel, új művekkel. A fejlődésnek azt az útját járja. hogy világát megtalálva szüntelen terjeszti, gyarapítja, terebélyesig. Elsősorban a tematikát. eszmét, hiszen kialakított formáján nem változtat. mert ez egyénisége. Most is sértetlenül őszinte és kerek, lelkű’etében élő meseforrások tisztaságival újít. terít színekkel derűt és jó közérzetet; emberi harmóniát. Székely temetőjének enyhén dőlt kopjafái fölött is kihajt az élet, minden rangú és minőségű élet; növény, madár, asszonyember. Vén Emil a Mednyánszky-teremben Vén Emil — jelenség. Szabó Lőrinc költői szavait kölcsönözve „csak a derű óráit” veszi tudomásul, csak ezt sugározza. Ebben rejlik életművének humánuma, hogy a megszerzett festői örömet azonnal továbbadja mindenkinek. Köztudott, hogy Nagymaroson alkot, de festői világa nemcsak a Dunakanyar tüzes naplementéit elemzi könnyeden súlyos ecsetjárással, hanem tűzben virágzó emberi arcokat, olasz íveket, francia kikötőket. Mediterrán színbőségét olasz származása indokolja, szívünket melegíti mederben tartott túlfűtöttsége, mely Bécsben is sikert eredményezett, most Budapesten is, ahol szombat délután sokan figyelték képeit a kirakaton át, hiszen a kiállítóterem nem elég indokolhatóan már két órakor bezár. Robert Capa fotói Hát csakugyan mindenki Budapestről indult? S mikor fejezi be végre az ember önmagával folytatott értelmetlen háborúját? — ez a két, talán túlzó kérdés sugárzik felénk nyersen közvetlen és mégis rendkívül árnyalt művésze tébőL Robert Capa, eredeti nevén Friedmann Eridre is hazánkfia, hozzánk tartozik, mivel az emberi humánumot őrizte, védte, s végül életét adta Vietnamban fotózás közben. A haladás oldalán állt mindvégig ezzel a szemlélettel örökítette meg remekbe szabott fotoriportokkal a spanyol milicista halálát, a francia kommunisták ' portréját, a londoni metrót bombázás közben, a normandiai partraszállást, a varsói romokat, Berlint a béke első óráiban, a kintornás öregember és a magabiztos szovjet katonák éles,'de emberi' ellenpontjával. Minden képe azt sugallja: fejezzük be végérvényesen azt, ami befejeződött; a háborút, s nyerjük meg a végleges békét értelemmel, igazsággal, jószándékkal. Patay László vendégkönyve , Éles a kontraszt. A kritikák többsége alácélzott Patay igazi értékeinek, „rideg allegóriáknak”, megtorpant eredményeknek nevezve, jelölve munkásságát. A közönség meg tódul képei elé, élményekről számol be a vendégkönyvben. Kinek higy- gyünk? A szabatos választ mintegy összegezésként Bar- csay Jenő adja, aki ezt írja szintén a Műcsarnok vendégkönyvébe Patay Lászlóról: „Tettél valamit, és nem is keveset". Fogadjuk el e tárgyilagos megállapítást: igazság! Losonci Miklós Intézményépítés örömökkel és gondokkal Mint ismeretes: tavaly év végén kezdte meg tevékenységét Szentendrén a megyei művelődési központ és könyvtár. Az új intézmény nagy lehetőségeket jelent Pest megyében a hatékonyabb, eredményesebb közművelődésben. Tekintve a központ kiemelkedő jelentőségét, az új intézményt mától kezdve négyrészes cikksorozatban mutatjuk be olvasóinknak. Verőfényes, tavaszias időben, a téli időjárás viszontagságai után egy közelmúlt vasárnapon Szentendre város utcáit, tereit elárasztották a Budapestről, közvetlen környékéről és az ország különböző helyeiről érkező kirándulók, turista- csoportok. A városban sétálva másfélezernyi látogató kereste fel Pest megye új létesítményét, Szentendre város közművelődési intézményét, a Pest megyei Művelődési Központot és Könyvtárat. A vendégkönyvben a sok beírás között ilyeneket olvashatunk: „Szeretnénk megdicsérni, akiket illet! Nemcsak az épületért, a kul- túrközpontért, ami szerényen is gazdag és ízlésesen szép, de azért is, hogy vasárnap programnélküli délelőtt is nyitva van és megtekinthető múzeum is és nevel is.” Következetességgel A vendégkönyv! beírások és személyes beszélgetések a látogatókkal _____________ jóleső érzéssel tö lthetik el azokat, akik ennek az új intézménynek megálmodásában, megvalósításában, az intézményben folyó tartalmas munka megkezdésében részt vehettek. Akik tavaly erre jártak és látták azt a hősies munkát, összefogást, amivel a munkások ezt a házat építették, azt az erőltetett menetet, amivel az építő vállalatok az emeleti részt rendbe tették hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára, akiknek volt alkalmuk végig figyelemmel kísérni a rengeteg gondot, problémát, az ajtók megnyitásáig, azok együtt tudnak érezni, örülni azokkal, akik e sokirányú szervező munka eredményének, a szép intézménynek örülnek. Pest megye párt- és állami vezetésének a gondokban való osztozkodása, szervező tevékenysége, biztatása és a végzett munka elismerése volt a biztosíték az intézmény felépítésére, átadására, a könyvtári és közművelődési tevékenység elkezdésére. A Szentendrén felépült 2468 négyzet- méter beépített alapterületű intézményen felül jóleső érzéssel _ vehetjük számba azt az eredményt, hogy megyénkben 1971 óta 12 településen építettek, fejlesztettek művelődési otthont. Felépült Vác városban a szentendreinél is nagyobb, modern, igényesen megoldott, új művelődési központ. Akik visszaemlékeznek a gazdaságirányítás reformjának bevezetése, majd a IV. ötéves terv indítása körüli, megyei, járási testületi termékeny vitákra, a kultúrát féltő beszélgetésekre, azok tudják, hogy az idő az optimistákat igazolta. Tudjuk, hogy a nagy arányú elmaradásból csak keveset sikerült ugyan behozni, s azt is, hogy a közel 50 milliós szentendrei megyei közművelődési fAllmztás számos kérdést és változtatható akusztikai panelekkel. A színpad mögötti díszletraktár hátsó színpaddá alakítható. A 450 négyzet- méter alapterületű könyvtári helyiségben rendezték be a B típusú Az olvasók szolgálatában megyei közművelődési könyvtárat, amely szabadpolcos elhelyezési rendben nyolcezer kötet kézikönyvet és 22 ezer kötet kölcsönözhető könyvet kínál az olvasóknak. Itt helyeztük el a hangtárat is, amely csoportos és fülhallga- tós egyéni zenehallgatást biztosít. Ä hírlap- és folyóiratolvasó részlegben 346 előfizetett periodikából tájékozódhatnak az olvasók a legfrissebb politikai, kulturális, tudományos, gazdasági eseményekről és eredményeikről. Az olvasó- és kölcsönzőte- rem zavartalan helybenolva- sási, tanulási és könyvkiválasztási lehetőséget nyújt. A könyvtár tartozéka az alagsori könyvraktár, amelyben további 25 ezer kötet helyezhető el. A könyvgyarapodás évente tízezer kötet körüli. A szakkörök és tanfolyamok, kiscsoportos rendezvények helyiségei a főbejárati oldalon, a nagytermet szegélyező folyosóról nyílnak. A szokatlan alaprajzi és metszeti kialakítást kezdetben sokan ellenérzéssel fogadták, a szakkörökben folyó tevékenység azonban az ellenkezőjét bizonyítja. A választott megoldásnál minden szakkörnek és irodának megvan a nagy bevilágító felülete a ferde síkú támpil- Iérként kialakított kiöblösödő tér felett, és a külső környezettel is kaDcsolatot kaoott a keskeny, mély ablakon át. Ebben az övezetben dolgozik a felnőtt és gyermek kénzőmű- vész szakkör, itt próbál hetenként rendszeresen az intézmény kórusa. A német, angol. francia nvelvet tanuló tanfolyamok hallgatói is itt tamilnak. Gobelinszőnveg-szö- vőink, fotósaink, bábjátékosaink, az ifjú zenebarátok köre. sakkozóink. bélveggyűi- tőink, szeszmentes klubunk taBiai rendszeresen találkoznak helyiségeinkben. Az alagsori irodákban dolgoznak a népművelő és könyvtáros szakalkalTartalommal telítődve mazottak, s ugyanitt helyezkedett el az intézmény igazgatósága is. Az épületet hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján adták át és az intézmény tényleges működését az elmúlt év végén kezdte meg. Kevés idő telt el. de azt máris érezzük, hogy megyénk új létesítményét egyre többen szeretik meg. Egyrészt azért, mert megjelenésében n»m a szokványos formát követi, belső- éoítéS7etében korszerű és igé- nves és bízunk benne, hogy ezt az igénvességet tevékenységében is bizonyítani fogja. BIHARI JÓZSEF. a Pest Megvei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója 2468 négyzetméter tudott megoldani, mégis biztosak vagyunk abban, hogy az átmeneti gazdasági nehézségeink ellenére éppen az új intézményben folyó tartalmas, közéleti töltésű közművelődési, könyvtári munka lesz biztosítéka a gödöllői, százhalombattai központ, az aszódi, a szent- lőrinckátai, a ráckevei nevelési központok, a ceglédi és váci könyvtár, a pándi művelődési ház megépülésének. Intézményünk felépítését a területi adottságok bonyolult szövevénye erősen meghatározta. Mint ismeretes: a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár a szerb egyháztörténeti múzeum melletti területen épült fel, ahol a lejtős építési terület alatt számtalan pincejárat húzódik. A középkori településszerkezet, városépítészeti szempontok is földszintes beépítést tettek indokolttá. Biztosítani kellett az új épület alkalmazkodását a műemléki város hangulati egységéhez. A belső terek szervezését lényegesen befolyásolta a komplex intézmény létrehozásának szándéka, az az elképzelés, hogy a ház egyetemesen tudja szolgálni az olvasási kultúrát, a képzőművészeti nevelést, helyet adjon színházi előadásoknak és klubhelyiségekben, szakköreivel biztosítani tudja a tartós, alkotó közösségek kialakulását, munkáját.--------------------A tervezésnél, Kulhirál k a belső terek MlllUrailS szervezésénél fríliiírink Hofer Miklós tradíciók Ybl-díjas épí------------------- tészt lényegesen befolyásolta az a megtisztelő kötöttség, hogy Barcsay Jenő Kossuth-díjas kiváló művész felkérést kapott az intézményben elhelyezendő 33 négyzetméteres monumentális mozaikfalkép művészi megoldására. Az intézmény térbeli szervezőcentrumában, az előcsarnokban építették be Barcsay alkotását, a Szentendrei mozaikot, amely művészi tevékenységének szintézise. A mai európai monumentális művészetben ez az alkotás stílusában visszanyúlik a bizánci mozaikok előadásmódjához, ikonhangulatú komponálásával meg a szentendrei, nagy múltú művészeti hagyományokat összegezi. A z intézmény 380 személyes színházteremmel és kamaradarabok bemutatására alkalmas színpaddal rendelkezik. A színházterem korszerű. igényes megoldása, belső- építészeti formái nagy elismerést kaptak azoktól a hazai és külföldi szakemberektől, rendezőktől, akik a termet megnézték. Több célú rendeltetéssel készült a nagyterem. ahol 200 rögzített és 180 mozgatható széket helyeztek el A tervezők előtt a korszerű műhelyszínház gondolata lebegett, amikor a hagyományos színpad-nézőtér kapcsolat helyett méretekben és színpad*""hnik”i megoldásban változtatható színpadot terveztek széles előszínpaddal
