Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
1976. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP 3 Megfcesiéltél a háztáji gazdálkodás dolgát Falugyűlés: szokatlan Az otthonteremtés biztató lehetőségei írta: dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke Látom a kocsiablakból, nogy a messzi tanyákról nekiered egy-egy kerékpáros, zsinórban pedáloz, a hóba tapodott keskeny ösvényen. A íejrevaló — kendő, kucsma — mélyen a homlokban, hiába fényezte marcipánosra a hómezőt a délutáni nap, foga van az időnek, fagyos szelek nyargalnak a pusztán. Az útfélen megsűrűsödnek, összébb bújnak a házak, s lassan utcasorba rendeződnek. Ez már a falu, Ko- csér. Nyílik egy-egy kertajtó, maroknyi csoportok ballagnak a művelődési ház-felé. Itt rendezik este a falugyűlést, amelyre dr. Hadházy Józseffel,' a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójával érkezünk, ö invitál, mondván, hogy a helyi tanács vezetőinek javaslatára szeretné megbeszélni e községbeli népfrontfórumon a háztáji gazdálkodás dolgát. Lássuk, milyen eredménnyel. A fejlődésről Lassan megtelnek a széksorok, az elnökség a színpadon. Az első előadó a falu nép- írontbizottságának elnöke, Antal Domokos. Majd egy fiatalasszony, Vass Andrásáé tanácselnök kap szót. Jegyzem: Megépítettek 3700 négyzet- méternyi járdát, 1210 méter villanyhálózatot, felújították az egészségházai,... Persze szó esett arról is, hogy ezután mi a teendő, egyebek között kifuttatni a villanypóznák sorát a külső területekre. — Nem tudom, mitévő legyek, szóljak; ne szóljak, azt hiszem, mégsem ide illő téma az á,.attenyésztés. — súgja a második széksorban Tóth Rózának, r Petőfi Tsz elnökének Hadházy József. De hát miért is ne — hallom, amint tanakodnak —, hiszen az sem közömbös, miből gyarapodik a falu, közvetve, közvetlenül, mit tesz a nagyobb közösség az ország asztalára. A pódiumról azonban bejelentik hogy amíg a, fejekben érik a mondanivaló, kikívánkoznak a hozzászólások, az állattenyésztési felügyelőség igazgatójáé a szó. Jó gazdák A szikár, ősz igazgató, akit egyébként kedves Józsi bácsi megszólítással kértek föl az előadásra — föltehetően tehát nem ismeretlen vendéget —, hosszan dicséri a helyi gazdákat, s ezzel látnivalóan nyert ügye van. övé a figyelem. Mellesleg a házigazdák rá is szolgálnak a dicséretre. Igaz, hogy az egyik községbeli tsz, a Petőfi emelte országos hírre m.tógazdasági körökben Ko- csér nevét: a gazdaság téma a kocséri fórumon sz_ .vasmarha, sertés és jun törzstenyészetével a legutóbbi mezőgazdasági kiállításon a miniszter vándordíját érdemelte ki, amiből pedig mindössze nyolcat ítéltek oda. No de a háztáji eredmények is igencsak az élvonalba tartoznak. A faluban s a környező tanyákon 378 gazda 566 tehenet tart, s összesen 900 szarvrsmarhát, félezer koca szaporulatát nevelték föl tavaly, s 426'' sertést tartottak. — 1870-ben volt először állatszámlálás Magyarországon — így az előadó —, gondoltán., utánanézek, hány jószág volt akkortájt " cséron. Mérgelődtem, hogy egyetlen adatot sem találok, de hát itt hallom, hogy még csak jövőre lesz 100 esztendős a község, így persze érthető. De ne menj_. . egészen vissza a múltba, idézzünk a 35 év előtti statisztikából. Kitűnik, hogy 1941-ben 770 tehenet tartottak a községben, most a két tsz és a háztáji állománya meghaladja a 1200-at. Időszerű témák A fejlődés nyilvánvaló, s csakhamar az is kitűnik, mármint a hozzászólásokból, hogy nem lezárt folyamat. Pogány hideg van a teremben, a két olajkályha nem boldogul a márciusi téllel, a hangulat azonban egy-kettőre megforró- s~dik. Mennyi kaszáló kellene, hogyan lehetne megoldani a növendékállatok felvásárlását, a termelőszövetkezet mit lehetne még, hogy zökkenő nélküli legyen a takarmányellátás. Az elnökségből valaki közbeszól, ha községfejlesztésről is várják a hozzászólásokat — s többen szólnak is a centenáriumi előkészületekről, bírálóan az utak karbantartásáról —, de fölszólalók csaknem mindegyike a gazdálkodás ügyében is penget valamit. Még a népfrontbizottság elnöke — akinek beszámolóját egyébként egyhangúan elfogadták — is témát vált, mondván, 1 jgy ő civilben a takarékszövetkezet vezetője, s szeretné elmondani, hogy több mint 2 millió forint kölcsönnel segítették a háztáji árutermelést, s ha valaki a szarvasmarha-tenyésztésbe kívánna nagyobb összeget beinvesztálni, azonnal kap 50 ezer forint hosszú lejáratú kölcsönt. Joggal állapítja meg végezetül a megyei néofrontbizottság kü. tte, hogy nagyon is ide. a falu^iűlésre való téma a háztáji gazdálkodás, kár, hogy már korábban nem tűzték a lakossági eszmecserék napirendiére. de hát még most sem késő. Kedvező eredménnyel fejeződött be, Pest megyében a lakásépítés a IV. ötéves tervben Az előirányzott 36 ezer lakással szemben, 40 ezer épült meg. Ez lehetővé tette, hogy a megye lakosságának 12 száza léka, negyvenezer család köl tözhetett új otthonába, korszerűbb, kényelmesebb körülmények közé. A IV. ötéves terv befejeztével egyben megvalósult a központilag meghirdetett 15 éves lakásépítési program is. Ennek keretében országosan egymillió, Pest megyében 93 ezer új lakás épült. Az országos átlag felett A tizenöt év alatt 279 ezer lakos költözött új otthonba. Ennek jelentőségét növeli, hogy az országos 75 százalékkal szemben nálunk 86 százalékban, főleg nagyméretű lakások épültek. A lakáspolitika minden változata érvényesült. A magánlakás-építést — amely hagyományosan a legnagyobb arányt képviselte, főként a családi házak építésének — kedvezően segítette az OTP által nyújtott kölcsön. Változást hozott az elmúlt tíz év során — ezen belül is különösen az elmúlt öt évben a hagyományos családi- ház-építés mellett a városias lakótelepi építkezés. Erőteljesen gyarapszanak Pest megye hat városában az új, városrészek, új lakótelepek, amelyeknek a lakásépítés és lakásellátás meggyorsításában nagy a jelentőségük. A városok mellett a lakásellátás javítását segítik elő a főváros- környéki nagy munkástelepülések — Dunakeszi, Sziget- szentmiklós, Budaörs, Érd, Budakeszi, Vecsés, Monor nagyközségek — jelentős számú telepszerű lakásépítési célkitűzései. Kedvező, hogy az elmúlt öt évben a korábbinak többszörösére növekedett az állami lakásépítés aránya. A megye lakásállománya 1975. végén 307 ezerre emelkedett, a száz lakásra jutó lakosok száma öt év alatt 331-ről 313-ra javult. Jelentősen javult a megépített lakások összetétele, fölszereltsége is. A korábbi 41 százalékról 13 százalékra csökkent az egyszobások aránya, 53 százalékot képviselnek a kétszobás és -34 százalékot a háromszobásak. Az új lakások 97 százaléka villannyal, 94 százaléka mosdóhelyiséggel, 91 százaléka csatornával, 87 százaléka vízvezetékkel ellátott. Kedvező feltételek a munkástelepüléseken Legkedvezőbb a javulás a megye városaiban. Ezekben 8600 lakás épült az öt év során. Bár még ma is sok a kielégítetlen lakásigény a városokban, mégis nagyra kell értékelnünk a fejlődést, főleg Nagykőrösön, Cegléden és Vácott. A megyén belül legkedvezőbbek a lakásviszonyok a fővárostól távolabbi településének. Ének legfőbb oka abban keresendő, hogy itt nem volt a bevándprlás, s ezért a népesség a születések folytán növekedett. Viszont változatlanul a legrosszabbak a lakásellátási körülmények a fővároskörnyéki jelentősebb munkástelepüléseken, főként azért, mert a megyében évek óta tartó népességnövekedést a bevándorlás nagy mértékben befolyásolta és a fővároskörnyéki települések többségében növelte a népességet, s ezzel a lakásigényeket is többszörösére növelte. Ez a tendencia továbbra is megfigyelhető. A megye vezetése évek óta arra törekedett, hogy a településfejlesztésben, a lakásépítésben, a lakásépítési politikában a városok mellett megteremtse, a fővároskörnyéki nagy munkástelepüléseken is a korszerű, tömeges lakásépítés feltételeit. Ezt elsősorban megfelelő közművesítéssel mozdította elő. A fokozódó lakásigényeket is gyorsabban lehet így kielégíteni. Az évek során végrehajtott közműfejlesztésnek köszönhetően 24 nagy település vált alkalmassá a korszerű, telepszerű lakásépítés bármilyen formájának alkalmazására. Ennek jelentőségét növeli, hogy a lakásépítés állami kedvezményei, a kölcsönkedvezmények leginkább a korszerű lakásépítési formákban vehetők igénybe. Különös tekintettel a nagycsaládosokra A megye V. ötéves lakásépítési terve 40—42 ezer otthon megépíthetőségével számol. Ebből 12 ezer telepszerű, több szintes formában épül meg. A telepszerű lakásépítés folytatódik a városok mellett 24 nagyközségben. Ez a forma külső megjelenésében erőteljes városias fejlesztést és jelentős új lakáslehetőséget nyújt. Mintegy 6200 új állami lakással számolunk, amelyeknek fele koncentráltan a városokban, a másik része a legjelentősebb munkáslakta nagyközségekben épül. örvendetes, hogy ilyen állami lakásépítést biztosítottunk olyan munkástelepüléseken, mint Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Budaörs, Érd nagyközségek. Tervezzük, hogy mintegy 600 egyszerűbb, csa- portos kivitelű, nagy alapterületű lakás épül 30 nagyközségben, főleg a nagy családosok lakásigényének kielégítésére. Kiemelt jelentőségűek a mun- káslakás-építési kedvezményes akcióra központilag kijelölt települések. Ez az akció jelenleg a megye hét településére terjed ki. A kedvezmény 1973 óta van érvényben. Az építési forma szervezése megindult, a lehetőségek kihasználásának azonban még csak a kezdetén vagyunk. Ennek oka, hogy a kedvezmények még nem eléggé közismertek. A megszervezés is egyelőre több helyen akadozik. A munkáslakás-épíiésre kijelölt hét településen — Nagykőrös, Vác, Százhalombatta városokbah, Dunakeszi, Érd, Szigetszentmiklós nagyközségekben — 2500 telepszerű lakás építését tervezték meg. Ezek a munkáslakás-építési akció keretében értékesíthetők. A lakások többségét OTP- beruházásban építik, kisebb részét lakásépítő szövetkezetek hozzák létre. A kedvezmény mértékére egy példa. A mun- káslakás-építésre kijelölt településeken minden jogosult munkácsalád a meglevő, vagy a vállalt két gyermek és egy eltartott családtag esetén — amennyiben a vállalata is biztosítja a támogatást —, általában 22—27 ezer forint elő- takarékossággal juthat kétszo- ba-összkomfortos lakáshoz. Tánsadalompolitikailag is fontos, hogy a munkáslakásépítésre kijelölt települések tanácsai, a foglalkoztató üzemek szakszervezeti bizottságaival rendszeres kapcsolatot alakítanak ki, hiszen a részvételi szándékot a foglalkoztató vállalatnál kell kérni és a munkáslakás-építésre kijelölt terület tanácsánál kell az igényt bejelenteni. Az a he- lyes, ha o tanácsok kezdeményezik e települések munkásainak jogos lakásépítési igényeinek támogatását. Indokolt a munka összehangolását azzal is elősegíteni, hogy a kijelölt település tanácsapparátusából egy dolgozót azzal a feladattal bíznak meg, hogy hozzáértéssel adjon tanácsot, tájékoztatást és szervezze is e munkát. Telket a családi házakhoz A magánerős lakásépítkezés minden formáját jelentős kedvezménnyel támogatja a kormányzat, a lakásellátás javításának elősegítésére: A munkáslakás-építési akcióra a megye kijelölt településein is jelentős kedvezmények érvényesülnek. A telepszerű, az egyedi, több szintes, a korszerű, csoportos lakásépítés minden formájához és minden településen jár a szociálpolitikai kedvezmény, a hagyományos csaláiiiház-épités kivételével. A legkedvezőbb kölcsönfel- tételek ott vehetők igénybe, ahol az OTP vagy a lakásépítő szövetkezet építtet. A telepszerű lakásépítések költség- terheinek csökkentésére a tanácsok is jelentős, közműépítési támogatást nyújtanak, lakásonként 60—70 ezer forint között A telepszerű lakásépítés mellett a megyében a jövőben is kiemelkedő jelentőségű a hagyományos családiház-építés. Az előző ótéves tervben, mintegy 25 ezer családi ház épült és azzal számolunk, hogy az ötödik ötéves tervben számuk tovább gyarapszik. A lakosság anyagi helyzete és építési igénye alapján várható, hogy csaknem 30 ezer családi ház épül a megyében. Tanácsaink is ezzel számolnak, és a családiház-építést kiemelten segítik, támogatják. Az építőanyagot természetesen a kereskedelmi szervek biztosítják, de családiház-épi- tésnél indokolt, hogy a tanácsok gondoskodjanak megfelelő választékban típustervekről, s a telekhiány ne akadályozza az építési szándékot. Az építési engedélyeket pedig rövi- debb idő alatt, és bürokráciamentesen vehessék kézbe az érdekeltek. A megyében jelenleg 22 419 lakóházépítésre alkalmas telek áll rendelkezésre. Több nagyközségben, községben azonban alig van családi ház beépítésre alkalmas telek. Ezért szükséges, hogy a helyi tanácsok, a rendelkezési terv figyelembe vételével parcellázás útján is biztosítsák a lakóházépítési telket. Egyedi elbírálás alapján, a szociális körülmények figyelembe vételével indokolt, hogy főleg nagy családosok és fiatal házasok lakásépítésének elősegítésére juttassanak kedvezményes építési telket. Eltűnnek a korszerűtlen telepek Külön figyelemmel kell foglalkozni az építési engedélyek kiadásával. Ezek még ma is sok utánjárást jelentenek a lakosságnak, s ezért sok a jogos panasz. Igaz, hogy az építési engedély 1 iadásának feltételeit központi jogszabályok írják elő. melyeket a tanácsi ügyintéző köteles betartani. Akkor is lehetőség van azonban arra, hogy udvariasan, figyelmesen. kulturáltan foglalkozzék a kérelmezővel, sőt a saját hatáskörében egyszerűsítsen is a munkán!1 Az ötödik ötéves tervben is fokozott gondot fordítunk a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek folyamatos fölszámolásával. A megyében 76 ilyen telepet tartunk nyilván. Egy részük még régi uradalmi tanya. Jelenleg 1188 család — többségében nagy családok élnek itt, s nem ritka az egyedül álló, munkaképtelen öreg. Tár- sadalompolitikailag is indokolt, hogy a következő években e telepek folyamatos felszámolását tovább folytassuk. Központilag is jelentős kedvezményt nyújt a kormányzat, hogy e telepeken élő családok megfelelő körülmények közé jussanak. A kedvezmény mértéke lakásépítés esetén 120 ezer forint, lakásvásárlás esetén 80 ezer forint kamatmentes kölcsön 35 évre. A lakásépítésre, lakásvásárlásra adott kölcsön, csak o telepen kívül kijelölt területeken használható föl lakásépítésre, vásárlásra. A rendelkezésre álló lehetőség alapján 1980-ig a telepeken £lő családok 50—60 százaléka juthat a községekben lakásépítéssel vagy vásárlással megfelelő otthonhoz. Az érintett tanácsok feladata, hogy a telepeken élőkkel rendszeresen foglalkozzanak, segítsék, szer- vezzék e munkát Építésnél indokolt esetben, kedvezményes telket is lehet adni. A kivitelezés megszervezéséhez segítséget kell nyújtani, helyi építőipari szervezetek' felkéréséveL Sokat ígérő tervek összegezésül is megállapíthatjuk, hogy az ötödik ötéves terv lakásépítési feladatai, lehetőségei kedvezőek, biztatóak Pest megyében is. A céllal kitűzött lakásépítés megvalósítása tovább növeli városainkban, nagyközségeinkben, községeinkben a lakásellátást, növeli a városi, községi lakóhelyi körzetet, lakáskultúrát. A. Z. társadalom édes gyermekeiként lepjük el — e rendhez való tartozás jogán — 1948-ra, 1919-re és 1945-re emlékezően az utcákat és a tereket. Azt hiszem, akkor lesz igazán szép ez a március meg április, ha magunkat adjuk. A múltat, a történelmi örökséget vállalva, jelenünket megbecsülve. Hiszen jól megtanultuk, a forradalom a mát, a jelent is magában hordja. A mindennapok vállalását. Különös erőt és tartalmat ad nekünk ehhez az, hogy a forradalmi ifjúsági napok egybeesik ifjúsági szövetségünk fontos eseményére, a KISZ IX. kongresszusára való készülődéssel. H etek óta szerte a megyében a KISZ-alapszervezetek számvetést készítettek a tavaly végzett munkájukról. Tartalmas akciók jelezték a munka mérföldköveit. A IV. ötéves terv utolsó évének gazdasági építőmunkájaban való részvétel, a felszabadulás 30. évfordulója és a győzelem napjára emlékezés, a szolidaritás és a békeharc k- tuális kérdéseiről folytatott párbeszéd, a chilei nép melletti tüntetés, a fém- es egyéb hulladékgyűjtés jelentett új és új harci formát, felejthetetlen élményt. Ma már egy mozgalmas esztendő elteltével, mérlegkészítés után, tudjuk, hogy a munka megerősített bennünket. Növekedett KISZ-alapszervezeteink befolyása az ifjúság tömegeire, növekedett a taglétszám, hozzáértőbb, szakmailag és politikailag egyaránt műveltebb ifjúsági vezetők állnak a KISZ- szervezetek élén. Gazdagabbak lettünk egy újabb tartalmas esztendő jó és rossz tapasztalataival. Mert ma már egészen pontosan tudjuk, mi a feladatunk a gazdasági építőmunkában, a politikai nevelés terén, a szabad idő hasznos eltöltésében. Mindenekelőtt a munka becsületes elvégzését várja tőlünk társadalmunk. Kitől a munkapad mellettit, kitől az íróasztal mögöttit, kitől pedig a tanulóasztal felettit. De szükség van ránk az óvodákban és bölcsődékben, művelődési házak és járdák építésekor. Internacionalista kötelezettségeinkből fakadóan szükségük van ránk a felszabadulásukért küzdő népeknek, az elnyomásban szenvedőknek. De szükség van ránk az ünnepségek szervezésekor, megemlékezéseken való részvételkor, szükség a jövő munkásosztályának, a ma szakmunkástanulóinak nevelésekor, szükség a kulturális, sport- és túramozgalmak szervezésekor. Még tovább! Máskor is! Akkor is, amikor véleményt kell mondani, amikor ki kell állni a vélemény mellett. Amikor a demokratizmus adta jogokat gyakorolni kell. Amikor a lapítás, a sunyiság bűnt jelent. Ez a mi, magunk és társadalmunk állította normánk. Ez már a jövő törvénye is, hiszen a jövő nemzedékeként élünk, dolgozunk, s növünk fel ebben az országban. E z a szemlélet és felelősség hatotta át a KISZ-alapszervezeteket, a KISZ-tagságot, amikor véleményt mondtak a KISZ IX. kongresszusának előzetes dokumentumairól, a kongresszusi levélről és a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatról. Elismerő szavak csendültek ki a véleményekből. A programmal való egyetértés, a megvalósításában való részvétel óhaja hatotta át a vitákat. Mindenki tudja és látja, hogy ifjúsági szövetségünk kongresszusa nem ünnepelni, lelkesedni ül össze majd, hanem elsősorban dolgozni. Elmondani, hogy mi volt jó és mi az, amin változtatni kell. Tudjuk, hogy a kongresszus mindenek előtt az ifjúság építőmunkában való aktív részvételére, a fiatal alkotó értelmiséggel és a szakmunkás- tanuló ifjúsággal való eredményes foglalkozásra, a testnevelés is tömegsport jobb megszervezésére mozgósító tanácskozás lesz. Mi érzelmileg és értelmileg azonosulni kívánunk a tanácskozás munkájával. Ezért lesz hát jelentős az a kezdeményezésünk, hogy a kongresz- szus ideje alatt párbeszédet rendezünk a megye ifjúsága körében arról, hogy miben és miként számíthat ránk megyénk társadalma az V. ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltása során. Egyáltalán, mi a ma ifjúságának — beleértve úttörőket és ifjúkommunistákat — feladata a népgazdaságra váró tennivalók sorában. Izgalmas beszélgetés lesz — különösen azok körében, akik részesei a megye ifjúsága nagy építőmunkájának. agy, de megoldható és szép feladatokra vállalkoztak Pest megye ifjúkommunistái. A máról vszólni, a jelen dolgairól beszélni a jövőről való gondoskodás, a jövőért való cselekvés közben. Szép és lelkesítő feladataink vannak. Olyanok, amelyek gondolatokat, forradalmi nemzedékeket, történelmi korokat kötnek össze egymással. Mert így, ezek révén jutunk el a forradalmi ifjúsági napok történelmi visszatekintésétől napjaink megtestesülő forradalmáraiként a munka cselekvő vállalásához és az ifjúsági mozgalom lelkesítő számvetését elvégző IX. kongresszusához. ÁRPÁSSY ZOLTÁN, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára I i
