Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
4 %fwhm 1976. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Az iparművészet szerepéről A Magyar Képzőművészek Szövetségének művészeti írók szakosztálya — a Magyar Népköztársaság művészeti alapjával közösen — iparművészettel foglalkozó tudományos elméleti munkára hirdet pályázatot. Fő témaköre: az iparművészet — iparműves- ség, ipari tervező művészeti sajátosságai és helye a vizuális művészetekben: az iparművészek helye és szerepe a társadalomban ; valamint a mai magyar iparművészet fejlődésének tendenciái. A pályázat nyilvános, jeligés, terjedelme 20—26 gépelt oldal lehet. A pályázat határideje: 1977. február 15. A pályamunkákat a Magyar Képzőművészeti Szövetség titkársága (Budapest, V. Vörösmarty tér 1. 1364. Budapest Pf. 51.) címre öí gépelt példányban kell eljuttatni. TV-FIGYELÓ MONORIAK KEZDIK Műveltségi verseny a rádióban Ötödik alkalommal rendez a Magyar Rádió zenei műveltségi versenyt. Bartók, Kodály, Mozart és Liszt után új témája a nagy olasz operakomponista, Giuseppe Verdi. A zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából rendezett verseny középpontjában a mester 26 operája közül a 11 legismertebb mű — Nabucco, Macbeth, Rigolettó, A trubadúr, Traviata, Az álarcosbál, A végzet hatalma, Don Carlos, Othello, és Falstaff, valamint a Rekviem áll a műveltségi verseny középpontjában. A verseny résztvevői — a hagyományoknak megfelelően — középiskolások. A múlt év \-égén megtartott írásbeli elődöntő alapján választotta ki a zsűri a legjobb 16 csapatot. A március 14-én vasárnap este a Kossuth-adón kezdődő párosversenyeken tíz vidéki és hat budapesti iskola három-három fős együttese indul. Az első adásban szerepel a monori József Attila. Gimnázium csapata, társa a vetélkedőben a bu- dppesti József Attila Gimnázium hármasa. A párosverseny április 5-ig tart, majd 11-én a csapat-, 12-én az egyéni döntővel zárul. A műveltségi verseny alkalmából három Verdiről, illetve művészetéről szóló könyvet jelentetett meg a Zeneműkiadó, gondolva azokra is, akiket érdekel a neves zeneművész munkássága, vasárnap és hétfőn estédként — a verseny adásnapjain —, a rádió mellett ülve forrásértékű könyvekre tartanak igényt. Eősze László Giuseppe Verdi életének krónikája című könyve a kiadó népszerű Napról napra sorozatában látott napvilágot. A szerző feldolgozásában az egymást követő évek sorrendjében válik ismertté a kiteljesedő zeneszerzői pálya, lépnek színre a kor kiemelkedő személyiségei és művészegyéniségei. Várnai Péter Verdi műveinek magyarországi bemutatóit, felújításait követi nyomon. A Verdi Magyarországon címet viselő kötet előadói, rendezői és karmesteri értelmezéseket felidéző tanulmány — a korabeli sajtóvisszhangok tükrében. A regényes életrajzok kedvelői Vincent Sheean Verdi című munkáját forgathatjuk hasznosan. Vasárnap este érdemes tehát bekapcsolni a rádiót, hogy az éter hullámain keresztül a monori gimnazistáknak szurkoljunk. Az adás időpontja: 19 óra 51 perc, Kossuth rádió. (M) Ez az adás is remekül bizonyította, hogy milyen jó műsora a televíziónak a Jogi esetek! Gondolkodni valót ad, majd gondosan felépített, közérthető feleleteket. Izgalmas' ismeretterjesztés, felnőtteket nevelő fejtörő játék — ez a Jogi esetek! S ami mindezeken túl dicsémivaló; a műsor mit sem veszített magas színvonalából az évek alatt. Tíz perc figyelmet Kérek! Vértessy Sándor, a televízió méltán népszerű mindenese kér ezután szót alkalmanként tíz percre, hogy erről-arról — mint a műsorújság írja: mindenki fejében megforduló köznapi jelenségekről — eltűnődjön. Nem könnyű dolog ez a kamerák előtti hangos gondolkodás! A néző ugyanis még a legpergőbb képsorokba is könnyen belefárad, hát még, abba, ha egy ember áll — vagy ül — és beszél. Ami a Tíz perc figyelmet kérek! első jelentkezését illeti, ezt, aki elkezdte, bizonyára végig is figyelte. Egyrészt azért mert az a mindenkit izgató kérdést vetette fel, hogy manapság kire, kikre nézhetünk fel; másrészt pedig azért, mert Vértessynek volt annyi és olyan mondanivalója, ami a néző tétova figyelmét tíz hosszú percre lekötötte. Nem tudóskodott, hanem valóban tűnődött. Sokszor elmondták már, hogy Vértessy igazi tv- egyéniség, -személyiség, őt,szívesen hallgatják, őrá odafigyelnek. Új műsora újabb bizonyítéka ennek! Egy kis éji zene. A tv zenei Klubjának műsorait is egy igazi tv-egyéniség teszi mindig szívesen nézett programmá: Antal Imre. Ritka könnyedséggel vezeti ezt a zenei élményekben és tanulságokban egyaránt gazdag műsort. Igaz, a péntek esti adásban olyan kitűnő közreműködő segítette, mint Mihály András, a Zene- művészeti Főiskola tartóra,., aki részben szóval, részben a maga vezénylésével, zongorajátékával mutatta be, mondta el: mitől és miért remekmű Mozart zenéje. Megértettük, át- éreztük — köszönjük nekik! Akácz László ...nem azért, mert ő a főnök . , • ' • • '>■’ 1 • v A vj'V - ' “j \-i .' V-':”' ~ ti''«; '■ MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK., icW'éúáf! ......... Me sélik, hogy a müncheni olimpiai stadion lelátóján szorongó nézők között volt egy zömök, sötétszőke magyar, akit talán még a versenyszámoknál is jobban érdekelt az eredményhirdetés. Pontosabban az eredményhirdető. Az a zömök, sötétszőke magyar Varró Károly volt, a Budaörsön székelő TEXELEKT- RO Ipari Szövetkezet elnöke. Űk készítették azt az öt elektromos eredményhirdető berendezést, amelyet az NSZK Olimpiai Bizottságának kérésére kölcsön adtak a müncheni nyári játékok idejére. Kinőtt a talajvízből Igazi kis műhely volt a TEXELEKTRO — régi nevén a Budaörsi Háziipari Szövetkezet — 14 évvel ezelőtt, amikor Varró Károly idekerült elnöknek. Egyévi termelési értékük tett ki annyit — 8,16 millió forintot —, mint amennyit most két hét alatt állítanak elő! Profilja is szerényebb volt: norvégmintás kesztyűket, sízoknikat kötöttek és női fehérneműt készítettek a szövetkezet dolgozói. A benndolgozók száma akkor 27 volt, most 540; a bedolgozóké 150, most 1400. A szövetkezet három rozoga központi műhelyének akkor az alapterülete 360 négyzetméter volt, ma legalább 5000 négyzetméternyi korszerű, világos, jól felszerelt műhellyel rendelkeznek. — Egyszer, ha majd megírjuk a szövetkezet történetét, a Rákóczi úti üzemnek külön fejezetet szentelünk — mondja Varró Károly. — Azon a helyen öt éve még talajvíz állt, eső után hetekig nem szikkadt fel a föld. Egy méter magasan fel kellett tölteni, mielőtt hozzáfogtunk az építkezéshez. Két nap alatt falak — Hozzáfogtak? Kik? — Mi, valamennyien, a szövetkezet dolgozói. Azt az emeletes épületet az utolsó szögig magunk csináltuk, annak a három építőmunkásnak az irányításával, akik a karbantartó részleg dolgozói. Azt látni kellett volna: 1971. április 5-én tettük meg az első kapavágást, és az év végén készen volt az üzemépület! A központi üzemek minden dolgozója 6—6 napot töltött — társadalmi munkában az építkezésen, anélkül, hogy saját munkájából egy percet hiányzott volna. Még a főkönyvelő- nő is rakta a téglát, pedig — ahogy mondani szokták — inkább a számok embere. Ki- jó tz Valér, a műszaki vezetőnk egymaga 60 targonca maltert hordott fel az emeletre! — Az elnök is ott dolgozott? — Sajnos, én a könnyebbik végén fogtam meg a dolgot: én főztem a birkapörköltet 60—70 éhes szájnak. Az építésben nem vehettem részt: életemben először voltam beteg, s mindjárt trombózis gyanújával. Hat hétig voltam betegállományban — nekem úgy tűnt, az örökkévalóságig. Életében először volt beteg és először került betegágyba. Mint nyolcgyermekes abonyi szegényparaszt legidősebb fia, korán hozzáedződött a nélkülözéshez és a nehéz fizikai munkához. — Ahogy kijártam a hat osztályt, gazdasági cselédnek szerződtem egy helybeli nagygazdához. A cselédkönyvem ma is megvan, egyszer megmutattam a gyerekeimnek. Csodálkoztak: hogyan lehetett évekig úgy dolgozni, hogy pénzt sose látott az ember?! Az én bérem például egy mázsa búza volt havonta, meg a teljes ellátás. Éjszaka az istállóban aludtahi, és 14 évesen már 11 tehenet fejtem naponta! — Pénzt először a munkámért a felszabadulás utón kaptam, amikor a demokratikus rendőrség tagja lettem. Előbb Abonyban szolgáltam a nemzetőrségnél — civil ruhában, karszalaggal —, majd a nagybátyám tanácsára Budapestre mentem, a Mosonyi utcai laktanyába. Éppen aznap töltöttem be a 18. évemet, amelyiken kineveztek közrendőrré az I. sz. karhatalmi zászlóaljhoz: 1945. április elsején. Nyáron Angyalföldre helyeztek, a XIII. kerületi kapitányság Révész utcai őrsére. Az idő tájt kezdték szervezni a rendőrségnél a Magyar Kommunista Pártot, szeptember 19-én én is beléptem ... Kemény évek Gyorsan múltak az évek: munkában, tanulásban. Amikor a Radetzky Laktanyában Rajk László belügyminiszter megalakította a rendőrség nehézfegyverzetű, biztonsági Szocialista államunkban elvi kérdés a nemzetiségi jogok maximális biztosítása Pest megye 41 iskolájában van anyanyelvi oktatás llr. Gosztonvi János államtitkár nyilatkozata ! A nemzetiségi oktatási bizottság a közelmúltban elemezte a nemzetiségi oktatás helyzetét. Ennek kapcsán adott interjút dr. Cosztonyi János oktatási államtitkár, a bizottság elnöke, Deregán Gábornak, az MTI munkatársának. O Milyen okból is milyen feladatok ellátására hozták létre a nemzetiségi oktatási bizottságot? — Hazánkban kevés nemzetiségi lakos él. Oktatási szempontból az össznépesség mintegy 4 százalékának gyermekeivel számolunk. Általában nem összefüggő nyelvterületen élnek és a nemzetiséginek mondott vidéken is inkább a vegyes összetételű lakosság a jellemző. A nemzetiségi jogok maximális biztosítását — beleértve az anyanyelvi oktatást — a saját anyanyelvi kultúra megismerését és ápolását, szocialista államunk mindig fontos feladatának tartotta. A fel- szabadulás óta ezt mindig 'élni kérdésnek tekintettük, és még inkább ilyennek minősítjük napjainkban. A bizottságnak elsősorban magasabb szintű koordinatív munkát kell végeznie a nemzetiségi oktatás területén a minisztériumra háruló feladatok ellátása érdekében. Feladata továbbá, hogy összehangolja a minisztérium különböző szervezeti egységeinek e területen végzett tevékenységét. A bizottság minden ülésén jelen vannak a hazai nemzetiségi szövetségek vezetői is. Munkánkban támaszkodunk a szövetségekre, Milyen következtetésekre jutott a nemzetiségi oktatási bizottság legutolsó ülése?-— Az ülést igen alapos, felmérő munka előzte meg a megyékben. A megyei elemzések alapján az országos összkép nagyon kedvező. Az elmúlt esztendőkben a nemzetiségi lakosság körében megnőtt az igény az anyanyelvi oktatás iránt, s ezt az igényt óvodai és iskolai hálózatunk folyamatosan, s egyre jobb színvonalon kielégíti. Az igények növekedése természetesen szoros kapcsolatban van a lehetőségek bővülésével is. 1968 óta a helyi és a megyei tanácsok erőfeszítései nyomán több mint háromszorosára növekedett a nemzetiségi óvodák száma. Ezen a téren a fejlődés tehát az átlagosnál is nagyobb. Ezzel együtt a nemzetiségi óvodák számát ma még kevésnek tartjuk. Az a célunk, hogy mindenütt, ahol nyelvoktató iskola van, működjön nyelvoktató óvoda is. Jelentősen fejlődött nemzetiségi iskolahálózatunk is. Jellemző például, hogy az egyik legnagyobb nemzetiségi megyénkben, Pest megyében a néhány évvel korábbi 25-tel szemben ma 44 nyelvoktató iskola van, s mintegy 2500-zal több nemzetiségi gyermek tanulja anyanyelvét. Említhetem példaként Békés megyét is, ahol néhány év alatt mintegy félezerrel emelkedett a nyelv- oktatásban részt vevők száma. Ebben nagy szerepe van annak, hogy sokkal több nemzetiségi pedagógus tanít iskoláinkban, mint korábban. Ahol szükséges, a nyelvoktatás érdekében engedményeket is teszünk; egy miniszteri utasítás a nemzetiségi óvodai csoportok létesítéséhez az előírt 25-ös létszámot 15-re csökkentette. Ahol a nyelvoktató iskolákban a tanulólétszám nem éri el a 15-öt, ott is folytatjuk a nyelvoktatást. Hogyan alakultak a nemzetiségi oktatási intézményekben a tárgyi feltételek? — Az utóbbi években nagy gondot fordítottunk az iskolák szemléltetőeszköz-állományának gyarapítására és korszerűsítésére. A korszerű oktató-nevelő munkához nélkülözhetetlen tárgyi feltételek a nemzetiségi iskolákban is megfelelőek, egyes helyeken jobbak az átlagnál. Az óvodák kézikönyvekkel való ellátása jó, az iskolákról viszont már nem mondható el ugyanez. Sürgető az új tantervek teljes körének kidolgozása és a nemzetiségi tankönyvellátásban ma még fellelhető hiányosságok megszüntetése is. Ez természetesen igen nehéz feladat. Az elmúlt években több mint 150 nemzetiségi tankönyv és nevelői kézikönyv jelent meg. Ez azonban még nem elég. Viszont öt nyelven mindet elkészíteni nem is olyan egyszerű dolog. Indokoltan vetődik fel egy nemzetiségi módszertani folyóirat kiadásának gondolata. O Ismert a közvélemény előtt, hogy iskoláink pedagógushiánnyal küzdenek? Beszélhetünk-e nemzetiségi pedagógushiányról is, s ha igen, mit tett a minisztérium a megszüntetésére? — Említettem, hogy soha nem tanított még annyi nemzetiségi pedagógus intézményeinkben, mint napjainkban, ennek ellenére mégis hiány van nemzetiségi pedagógusokban. Bizonyos fokig a fejlődésből következő gond ez. Átmenetileg helyes intézkedés volt — éppen a pedagógushiány miatt — hogy a nyelvoktatást egyes megyékben csak az óvodák nagycsoportjaiban szervezték meg, így több községben lehetett a nyelvoktatást bevezetni. Járható út, amely egyben az oktatás színvonalának emelését is jelenti, a körzeti iskolák létrehozása, vagy a tanulók diákotthoni elhelyezése. Végleges megoldás természetesen itt Is csak az lehet, hogy több pedagógust képezzünk. Az óvónői gondok enyhítésében segíteni fog, hogy Budapesten és Pécsett az óvónői szakközépiskolákban szerb- horvát, szlovák, illetve német nyelvű tagozatokat is indítottunk. Milyen az együttműködés a nemzetiségi oktatás területén a szocialista országokkal? zászlóalját — az úgynevezett tölgyfalombosokat —, a fiatal Varró Károlyt szakaszparancsnokká léptették elő. — Valahogy én mindent korán kezdtem: 17 és fél évesen lettem rendőr, egy évvel később párttag, húszéves fejjel törzsőrmester és szakaszparancsnok; húsz és fél voltam, amikor megházasodtam. Aztán elküldték egyéves rendőrtiszti iskolára, s én lettem a rendőrség legfiatalabb alhadna- gj'a, egyben a VII. kerületi kapitányság vezetőjének politikai helyettese. Azután átképeztek bűnügyi nyomozóvá. — Ekkoriban — 1951-ben — kaptam meg a Népköztársasági Érdemérmet. Aztán újabb iskolák, tanfolyamok következtek — köztük az öthónapos pártiskola —, és visz- szakerültem a XIII. kerületi kapitányságra. Itt ért az ellenforradalom, majd annak leverése után egy újabb megtiszteltetés : megkaptam a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet. Még két évig szolgáltam, s hadnagyként szereltem le, 1958 januárjában. Azóta a szövetkezeti iparban dolgozom. Terla-rendszerlien A Budaörsi Háziipari Szövetkezet norvégmintás kesztyűit legfeljebb néhány nép- művészeti boltban ismerték; a TEXELEKTRO villany-eredményhirdetőjét egész Európában. A vasútbiztonsági célokat szolgáló diszpécsertelefon — az úgynevezett Terta-rend- szer — a legújabb termékük, de már a Csehszlovák Államvasutak is érdeklődik iránta, s összesen 500 millió forintos megrendelésnek kell eleget tenniük az V. ötéves tervben. — Tudja, milyen jó érzés olyan környezetben dolgozni, ahol azt mondják: az elnököt nem azért tiszteljük, mert c a főnök, hanem azért, mer; becsülettel dolgozik?! / Mire büszke? — Azért műtét után egy héttel még nem kellett volna kijönnie, hátha elboldogult volna a szövetkezet amúgy is... — Ki kellett jönnöm. Nem azért, mert pótolhatatlannal hittem magam, hanem azért, hogy megszabaduljak attól a | páni félelemtől, amit akkori- j ban átéltem. Érelzáródással operáltak, éppen két esztendeje, és jó darabig nem volt biztos, megúszom-e ennyivel. Néhány akkori betegtársam lábát azóta amputálták... Mesélik, hogy három gyermekénél csak a szakácstudományára büszkébb. Újpesti kertjében szőlőt termeszt, s neki van legkorábban paradicsoma a könyéken: fólia alatt neveli a palántákat. A TEXELEKTRO tíz év óta állandóan kiváló szövetkezet. Többször elnyerték a könnyűipar kiváló szövetkezete címet is. A tagok szép summa pénzjutalmat kaptak, az elnök pedig Munka Érdemrendet. Nyíri Éva — Nemzetiségi oktatásunk fejlesztésében nagy szerepe van a hazánk és a testvéri szocialista országok közötti együttműködésnek. Az Országos Pedagógiai Intézet tantervek. a Tankönyvkiadó Vállalat pedig tankönyvek készítésénél veszi igénybe a baráti segítséget. A német és szlovák anyanyelvű pedagógusjelöltek az NDK-ba-n és Csehszlovákiában részképzésen vesznek részt ás számos ösztöndíjas fiatal tanul, illetve képezi tovább magát Csehszlovákiában, Jugoszláviában, az NDK-ban, illetve Romániában. Rendszeresen közreműködnek külföldi szakemberek nemzetiségi nedagó®usaink hazai továbbképzésében. t Milyen főbb feladatokat jelölt ki a bizottság legutóbbi ülése? Az állami oktatás távlati fejlesztésének keretében haté konyábbá, korszerűbbé kell tennünk nemzetiségi oktató ■ sunkat is. A korszerűsítést további tudományos kutató munkára is alapozzuk. Középtávú feladataihk közü! igen fontos a nemzetiségi pedagógusok továbbképzése. A bizottság jóváhagyta ennek kerettervét, amely meghatározza a továbbképzés célját, sajátos alapelveit, alapvető formáit. Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy a különböző továbbképzési formák tematikusán egymásra épülnek. Szintén a középtávú feladatokkal függ ösz- sze a néhány nemzetiségi gimnáziumban bevezetendő fakultatív tantárgycsoportos kísérlet. Ha ez a kívánt eredményhez vezet — a középfokú nemzetiségi oktatás korszerűsítésével párhuzamosan —, hozzájárulhat a nemzetiségi terület kádergondjainak enyhítéséhez is — fejezte be nyilatkozatát az oktatási államtitkár. i. I hlC ä ZSlgUll. a fél ország ezt találgatta a Jogi esetek legutóbbi adása óta. Most aztán megtudtuk. Nem, nem az öccsé. aki kölcsönkérte, és ta- takarékbetét formájában kapta meg azt az ötezer forintot, hanem a nővéré, a betétkönyv tulajdonosáé. A férfi ugyanis pénzt kért, — is ha nem is százasok, ötszázasok formájában — pénzt kapott; nem pedig nyerésre jogosult betétkönyvet. E jogi eset önkéntes megfejtőinek túlnyomó többsége másként gondolkozott. Így aztán kinek-kinek izgalmas volt az a válasz, amelyet dr. Balogh Imre, a Fővárosi Bíróság helyettes elnöke oly meggyőző logikával — és egyáltalán nem a jogászoktól megszokott szaknyelven — elmondott.
