Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
4 1916. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK / ' Uj ifjúsági klub Kocséron Névadó: Pablo Neruda — Az utolsó busz este 8 óra 50 perckor indul Nagykőrösre, visszafelé pedig fél 11-kor jön — magyarázza Holi Jánosné, a líocséri Üj Élet Termelőszövetkezet KISZ-szervezete csúcsvezetőségének titkára. — A faluban három kocsma, meg egy mozi van, s ezzel vége a szórakozási lehetőségeknek. Legalábbis, ami a fiatalokat illeti. — Megkísérelhetnénk más irányban a szórakozáskeresést — veszi át a szót Horváth János, a téesz fiatal autószerelője, —, dehát az is reménytelen. Ti- szakécskére délután negyed háromkor indul a busz, visszafelé pedig csali este háromnegyed 7-kor, meg másnap reggel jön. Lászlófalván rendeznek néha bált, és van Kocséron egy művelődési ház is, a Petőfi, de többnyire zárva tart. Múlt és jelen Ilyen kilátástalan volt a ko- cséri fiatalok helyzete, a szórakozás, a szabad idő kulturált és hasznos eltöltése dolgában. Az igényekben nem volt hiány, csak a szórakozás, a művelődés feltételei hiányoztak. Mígnem ... — Ügy kezdődött, hogy a téesz művelődési házát átalakították ebédlőnek. Nem maradt KISZ-helyiségünk. Pedig taggyűléseinket, összejöveteleinket korábban mindig ott rendeztük. Nemrégiben — nagy örömünkre — kaptunk egy termet a Petőfi Sándor művelődési házban, ahol már be is rendezkedtünk, megnyitottuk az ifjúsági klubunkat, s a chilei költőről, Pabló Nerudáról neveztük el — mondja Holi Jánosné. — Akad párhuzam is Petőfi és Neruda között —, folytatja Horváth János. — Azért említem ezt, mert mi fiatalok valamennyien' úgy érezzük: a chilei és a magyar fiép szabadságáért küzdő két költő-forradalmár neve, egyénisége nagyon szerencsésen találkozik itt. A múlt és a ma fonódik egybe. Sokáig vitatkoztunk, amíg eldöntöttük, hogy ki legyen klubunk névadója. A klub alakítása, berendezése azonban sokkal nehezebb volt. S amikor már minden bútor, dísz a helyén volt, meg kellett határoznunk, hogyan működjék. — Kaptunk a téesztől 12 ezer forintot —, fűzi tovább a szavakat a KISZ-titkár —, ez elég volt a bútorokra, persze maradt valamennyi a régi KISZ-klubból is. Lefestettük a padlót, a fiúk virágtartót, fényorgonát készítettek, a lányok takarítottak, szépítették a helyiséget. — Februárban nyitotta meg kapuit a klub, akkor tartottuk névadó ünnepségünket: Pablo Neruda életéről hangzott el színes műsor, később pedig a kőröstetétleni. Napsugár ifjúsági klub adott elő egy részletet Moliere művéből. Tervek, elképzelések A fiatalok jól tudják: a klub léte önmagában még kevés, ha nem párosul konkrét elképzelésekkel. Vagyis a működés elveinek, a klub tartalmi munkájának meghatározása, megtervezése mindennél fontosabb feladat, ez a siker feltétele. Az elképzelések pedig már a nyitás előtt kialakultak. Erről ismét Horváth János beszél, aki egyben az ifjúsági klub vezetője: — Nagyon fontos a jó kezdés, ezt jól tudjuk. Ha most sikerült a fiatalok érdeklődését felkeltenünk, magukénak tekintik a klubot, később sem lesznek hűtlenek hozzá. Nem panaszképpen mondom: nagyon szerények a pénzforrá• saink, de igyekszünk jól gazdálkodni vele. A KISZ járási bizottság segítségével előadókat szeretnénk meghívni, a ceglédi művelődési ház támogatásával pedig TIT előadássorozatot indítanánk. A falu egyik orvosa egészségügyi előadásokat tart majd. Az Üj Élet Termelőszövetkezet KISZ- szervezete, valamennyi összejövetelét, a taggyűléseket nálunk rendezi. — Ez, amit felsoroltam, a komolyabb program. Akik bejönnek hozzák, olyan dolgokról is beszélgetnek, amiről egy kocsmában, aligha lehetne. Ma éppen KISZ-vezetőségi ülést tartunk. A hétvégeken lesz a tánc, a szórakozás. FIN-megnyitó A művelődési házhoz betonút vezet. A háromezerkétszáz lakosú község érdekesen formálódik, alakul. Az új építkezések javára válnak a falunak, gazdagítják arculatát, kényelmesebbé teszik az emberek életét. A jelekből ez a fejlődés egyértelműen lemérhető. Ahogy a téesz kapuján ' kilépünk — mert itt beszélgettünk a fiatalokkal —, s a művelődési ház felé indulunk, hátunk mögött töredezett út kanyarog a távoleső tanyák, a hajdan nevezetes Kutyakaparó csárda felé, mellettünk azonban a termelőszövetkezet modern irodaépülete húzódig, vele szemközt pedig a befejezéséhez közeledő új iskola magasodik, a fejlődés jeleiként. Az ifjúsági klubban ügyesen elrendezett székek, asztalok sorakoznak, a padlót szőnyeg borítja. A fal mellett modern televízió látható, ez is a fiataloké. A falon ügyes kezek munkái: képek, rajzok — egy falubeli KISZ-es, Nyitrai Ágnes készítette. — Nem nagy a terem, de megfelelő — mondja Horváth János —, még arra is jó, hagy asztalitenisz-versenyeket rendezzünk. Itt kívül, az előtérben áll egy biliárdasztal. Rendbehozzuk azt is. Holi Jánosné még hozzáteszi: — Mások is felfigyeltek már, hogy mire készülünk. A járási KISZ-bizottság nálunk rendezi a forradalmi ifjúsági napok megnyitóját. KISZ-munkánk is sokat fejlődött az elmúlt években. Jó eredményeket értünk el a KISZ núsprogram fölött vállalt védnökségben. A fiatalok aktivitása lemérhető az ifjúsági klub iránti érdeklődésben is: negyvenhat tagunk van. A Pablo Neruda, csak egy a megye mintegy százhatvan ifjúsági klubja közüL A legfiatalabb. Olyan környezetben működik, ahol a fiatalok művelődését, szórakozását szinte csak nekik kell szerveznie. És ehhez a lelkesedés csak akkor elég, ha tartalmas munkával párosul. Virág Ferenc Igor Mojszejcv a szovjet néptáncról Igor Mojszejev, a világhírű szovjet művészegyüttes vezetője, aki a Magyar Állami Népi Együttes negyedszázados jubileumára érkezett hazánkba, kedden a Magyar Táncművészek Szövetségének vezetőivel találkozott. A kiváló koreográfus szakmai beszélgetésen tájékoztatta a Magyar Táncmű vészek Szövetségének tagjait a szovjet néptáncművészet fejlődéséről, eredményeiről. Ipari tanulók versenye Három szakma tanulóinak országos versenye kezdődött Szegeden. Tizenkilenc megye és a főváros 39 ipari szakmunkásképző intézetének legjobb hegesztői, posta-távköz- léstechnikai műszerészei, illetve hálózatszerelői kétnapos versenyben mérik össze tudásukat. A kitűnő és jeles eredményt elért tanulók március 12-én, pénteken szakmunkásvizsgát tesznek s az ezt igazoló bizonyítványt korábban szerzik meg, mint társaik Pályázati felhívás A Nagykőrösi Városi Tanács művelődésügyi osztálya pályázatot hirdet a ÍV. egészségügyi és környezetvédelmi amatőrfilm-szemlén való részvételre, amelyet 1976. május 14—15-én az Arany János Művelődési Központban megrendeznek. A nevezési határidő: 1976. március 25. A szemlére benevezhető minden olyan egészségügyi és környezetvédelmi amatőr film, amely az 1974. májusában rendezett III. egészség- ügyi amatőrfilm-szemle után készült vagy azon nem vett részt. A díjak odaítéléséről a zsűri dönt, amelynek elnöki tisztét. dr. Kárpáti György filmrendező, a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanára ‘tölti be. A szociajista vonások erősítésére A SZOT és az írószövetség együttműködési megállapodása Szerdán a SZOT székhazában a szakszervezetek tanácsa és a Magyar írók Szövetsége együttműködési megállapodást kötött. Annak célja, hogy hatékonyan segítsék a párt művelődéspolitikájának, az MSZMP XI. kongresszusa művészetekre vonatkozó állásfoglalásának megvalósítását. Ennek érdekében közös erővel előmozdítják a munkások és az írók formális vonásoktól mentes kapcsolatának ápolását és kiszélesítését, különös gondot fordítva a fiatal írók pályakezdésének megkönnyítésére. A szakszervezeti mozgalom a szervezett dolgozók jogos igényeit szem előtt tartva és az írók társadalmi elkötelezettségének erősödése tudatában kéri, ösztönzi és segíti, hogy a munkásosztály, a dolgozó ember az irodalmi alkotásokban is történelmi szerepéhez méltó ábrázolást nyer jen. A szakszervezeti mozgalom és az írószövetség vezetői megállapodtak abban, hogy a közös célkitűzések és feladatok megvalósulását további szervezett tevékenységükkel és intézikedéseikkel támogatják. Mindent elkövetnek, hogy sajátos lehetőségeikkel fokozottabban segítsék az irodalom szocialista vonásainak erősítését, az értékes alkotások legszélesebb körben történő terjesztését, az Olvasó népért mozgalom céljának valóravál- tását. Az együttműködési megállapodást Gáspár Sándor, SZOT főtitkára és Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára írta alá. Képek nagymarosi élményekről Juhász Erika kiállítása Juhász Erika számára a világ Nagymaros, Visegrád, Kőszeg, Veszprém és Ausztrália, ahol 1973-ban járt. Szilaj lobo- gás. tüzes temperamentum izzik vásznain. Szőnyi István tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, dolgozott a szentendrei művésztelepen, 1963 óta minden évben a nagymarosi alkotóház vendége. Számtalan képet festett a Börzsönyről, a Dunakanyarról, nagymarosi kertekről, pincékről. 1959-től tanít a budapesti felsőfokú tanítóképzőben. Az 1953-ban alakult Pedagógus Képzőművészeti Stúdió alapító tagja — Itáliában, Görögországban, Ausztráliában járt tanulmányúton, s mindig képtervekkel zsúfolva érkezett haza. Rendszeresen részt vesz az országos kiállításokon, így Nagymaroson is, több egyéni kiállítása volt már Budapesten és most Komáromban nyűt tárlata. 1973-ban Székely Bertalan emlékéremmel tüntették ki. Mostani tárlata művészetének újabb előrehaladását tükrözi. Élmények hatják át színkezelését. Égő árnyalatokkal jegyzi fel számunkra a látványt. Varázslatnak jeleníti az athéni kariatidákat, a veszprémi tetőket, vagy a napsugárral özönlő nagymarosi utcát. Minden érdekességet feljegyez festői naplójába. Rajzleltárában elhelyezkedik Szentendre, Perugia és Firenze, a genovai és terrigáli öböl, Budafok és Majk, a nagymarosi Téli utca piac és a nagymarosi gesztenyés, a csónakmosás és a brennbergi harangláb, a ronchampi üvegablakok és a kőszegi városháza. Olykor kellemes áramlattal, máskor hal- kított csöndességgel, megint máskor a színek tobzódó lendületével. Amikor Dia olvas, akkor megbékélnek a tónusok, szelíden építik a heverő lányt, a vonalak lágyan kanyarog-’ nak. Szilajra vált a festői hangnem, ha a vihart és a tavasz színszületését érzékelteti. Annyit ad rajzban, szerkezetben, amennyit a kép megkövetel. Se többet, se kevesebbet, de mindig eleget. Ezért érezzük, hogy minden a helyén; nincs hiányérzetünk, nem fedezünk fel műveiben öncélú bravúrokat. Ez az esztétikai gazdaságosság egyénisé gét határozza meg, az állandó készenlétet, szorgalmat, a dől gok és jelenségek követelte áhítatot. Erősen emlékezik zebegényi mester, Szőnyi 1st ván tanácsára, aki mindig ar ra sürgette, hogy önmaga ha tárain ne lépjen túl, hiszen az jelenti a határtalan lehetőségek törvényét. Juhász Erika esetében ez a most felfedezőn dő forrás saját közelebbi hazá ja, Zugló. Az az ő üzenete, melynek közvetítése elől nem térhet ki, melyet tolmácsolnia kötelesség. Losonci Miklós HETI FILMJEGYZET Az ötödik hatalom Jelenet az ötödik hatalom című filmből. nyilvánvalóan az ö szolgálatában álló gátlástalan védőügyvédekkel bebizonyítani a napnál világosabb tények ellenkezőjét, s képes jelmentetni azokat az embereket, akiknek bűnösségéhez kétség nem férhet, de senki nem mer ellenük tanúskodni, és senki nem mer az esküdtek közül ellenük szavazni. A filmben persze áldozatai is varinak, a maffiának, nem csak elintézettjei. Ilyen áldozat Vacirca, a paraszt, a polgármester gyilkosa, aki ragaszkodik terhelő vallomásához, s akit végül is egyedül ítélnek el. És ilyen áldozat a sokgyerekes, szerencsétlen kis mafioso, Giacalone, aki ugyan csak a banditák kocsiját vezette, de a börtönben meginog, s ezért a hozzá beküldött késsel parancsolóinak tervei szerint öngyilkos lesz, miután biztosítják: családjáról „barátai” gondoskodnak. Nemrég játszották nálunk — egyes mozikban bizonyára még látható is — a Kő o szájban című olasz filmet, amely éppen a maffia rejtett, titkos dolgairól, szervezetének világméretű hálózatáról szólt, néhol igen hátborzongató képsorokkal. Az ötödik hatalom kissé ennek a folytatása. És folytatása számos maffia- filmnek, amelyek közül többet mi is láttunk. Különös dolog ez: Olaszország életét át- meg átszövi a maffia és államot képez az államban. Erőszakos cselekményei, korrupciós ügyletei, megvesztegetései, zsarolásai közismertek. A haladó olasz erők állandóan küzdenek a maffia ellen, amely ráadásul a legszorosabban összefonódott a szélsőjobboldallal. És míg ez az elkeseredett küzdelem folyik, a filmipar nagysikerű, pénzügyileg is komoly jövedelmet hajtó, néha pedig még művészileg is értékes filmtípust teremt meg a témából: a maffiafilmekét. Egy égető kérdés, az olasz társadalom egyik rákfenéje igy válik profitot termelő filmipari produktummá. Sajátos körforQCIS • • • újabb tudományos munkáit, ha meg tudna alázkodni, ha simu- lékonyabb lenne, s nem venné észre a tudományokért áldozatokat hozni is kész uralkodókban a féktelen zsarnokot, az erőszakos hódítót, a népek kizskmányolóját és leigá- zóját. Birunit végül is nyíltsága, egyenes jelleme állítja szembe az egyik pártfogójával. Mahmud szultánnal, aki arra ítéli a tudóst: elzártságban Írja tovább könyveit, de azokat soha ne olvashassa senki. Suhrat Abbaszov üzbég rendező hatalmas filmeposzt forgatott Biruniról. A kétrészes film — melyet két évvel ezelőtt mutattak be a táskenti filmfesztiválon — látványos eszközökkel, igen jó színészi játékkal idézi fel a kort, s Biruni érdekes alakját. A Csillag a földön a szovjet-üzbég filmművészet eddigi legnagyobb szabású vállalkozása. Takács István Abu Rejhan Biruniról édeskeveset tud az átlagember. Pedig a maga korának — az i. sz. 10. századnak — olyan jelentős tudósa volt, hogy születése ezredik évfordulójára az UNESCO (1973-ban) felvette őt az év különösen fontos megemlékezést érdemlő személyei közé. Biruni, aki közép-ázsiai születésű volt (az akkori horezmi kánságban, nagyjából a mai Üzbegisztán területén született), a legnyomorűságosabb szegénységből emelkedett ki zseniális matematikai érzéke, később átfogó matemaitikai és csillagászati tudása révén. Uralkodók pártfogoltja és kegyeltje, nagy tudományos eredmények, felfedezések létrehozója lesz, de mozgalmas élete során mindig megmarad annak, aki voltra népet ismerő és szerető, egyszerű embernek. Kánok, szultánok körében élhetne gazdagon és gondtalanul, alkothatná újabb és Csillag a földön Az ötödik hatalom — quinto potere — olasz kifejezés. Az eröszaikot értik rajta. S egyben hozzágondolják a maffiát is, amelynek eszköztárában igen fontos szerepet játszik a fizikai és lelki erőszak. Ezért is hangzik így Florestano Van- cini olasz rendező filmjének eredeti címe: La violenza: quinto potere, azaz: Az erőszak, az ötödik hatalom. Világos, hogy ezek után egy úgynevezett maffiaíilmet várunk. S várakozásunkban nem is csalód unk. Vancini annak rendje és módja szerint előad egy hátborzongató történetet, melynek kiindulópontja egy erőszakos gyilkosság, s a végső pontja egy öngyilkosság. A gyilkosság áldozata egy déli városka polgármestere, aki, segíteni akarván a városka munkanélkülijein, gátépítést szorgalmaz a környék folyóján, öntözött terület, s így intenzív földművelés, ezzel pedig munkaalkalom jönne létre. A terv azonban nem valósulhat meg, mert a víztározó elöntené egy „tiszteletreméltó” politikus és mérnök földjeit. A polgármesternek ezért meg kell halnia, s ki más tenné el láb alól, mint a maffia egy felbérelt emberé? De a maffia csoportjai közt sem dúl a béke, s egymást is hidegre teszik. Mindez szép csendben folyna le, senki nem merné kinyitni a száját, ha a polgár- mester gyilkosa, egy szegény parasztember, le nem bukik, s magával nem rántja az egész bandát — kivéve persze a fejeseket. A film egy bírósági tárgyalás keretei között adja elő az izgalmas történetet, amelyből napnál világosabban kiderül: a maffia mindenben és mindenhol jelen van. s mivel korlátlan a hatalma (az ötödik hatalom, az erőszak révén), képes elhallgattatni koronatanúkat, képes megöletni szájukat jártató, rájuk nézve veszélyes embereket, képes szitává lőni egy nekik nem tetsző nyomozót, képes beleszólni az igazságszolgáltatás munkájába, képes kényére-kedvére packázni a bírósággal, képes
