Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

4 1916. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK / ' Uj ifjúsági klub Kocséron Névadó: Pablo Neruda — Az utolsó busz este 8 óra 50 perckor indul Nagykőrösre, visszafelé pedig fél 11-kor jön — magyarázza Holi Jánosné, a líocséri Üj Élet Termelőszövet­kezet KISZ-szervezete csúcsve­zetőségének titkára. — A falu­ban három kocsma, meg egy mozi van, s ezzel vége a szóra­kozási lehetőségeknek. Leg­alábbis, ami a fiatalokat illeti. — Megkísérelhetnénk más irányban a szórakozáskeresést — veszi át a szót Horváth Já­nos, a téesz fiatal autószerelője, —, dehát az is reménytelen. Ti- szakécskére délután negyed háromkor indul a busz, vissza­felé pedig csali este háromne­gyed 7-kor, meg másnap reggel jön. Lászlófalván rendeznek néha bált, és van Kocséron egy művelődési ház is, a Petőfi, de többnyire zárva tart. Múlt és jelen Ilyen kilátástalan volt a ko- cséri fiatalok helyzete, a szóra­kozás, a szabad idő kulturált és hasznos eltöltése dolgában. Az igényekben nem volt hiány, csak a szórakozás, a művelődés feltételei hiányoztak. Míg­nem ... — Ügy kezdődött, hogy a téesz művelődési házát átala­kították ebédlőnek. Nem ma­radt KISZ-helyiségünk. Pedig taggyűléseinket, összejövete­leinket korábban mindig ott rendeztük. Nemrégiben — nagy örömünkre — kaptunk egy termet a Petőfi Sándor műve­lődési házban, ahol már be is rendezkedtünk, megnyitottuk az ifjúsági klubunkat, s a chi­lei költőről, Pabló Nerudáról neveztük el — mondja Holi Já­nosné. — Akad párhuzam is Petőfi és Neruda között —, folytatja Horváth János. — Azért emlí­tem ezt, mert mi fiatalok vala­mennyien' úgy érezzük: a chi­lei és a magyar fiép szabadsá­gáért küzdő két költő-forradal­már neve, egyénisége nagyon szerencsésen találkozik itt. A múlt és a ma fonódik egybe. Sokáig vitatkoztunk, amíg el­döntöttük, hogy ki legyen klu­bunk névadója. A klub alakítása, berendezé­se azonban sokkal nehe­zebb volt. S amikor már min­den bútor, dísz a helyén volt, meg kellett határoznunk, ho­gyan működjék. — Kaptunk a téesztől 12 ezer forintot —, fűzi tovább a szavakat a KISZ-titkár —, ez elég volt a bútorokra, persze maradt valamennyi a régi KISZ-klubból is. Lefestettük a padlót, a fiúk virágtartót, fényorgonát készítettek, a lá­nyok takarítottak, szépítették a helyiséget. — Februárban nyitotta meg kapuit a klub, akkor tartottuk névadó ünnepségünket: Pablo Neruda életéről hangzott el színes műsor, később pedig a kőröstetétleni. Napsugár ifjú­sági klub adott elő egy részle­tet Moliere művéből. Tervek, elképzelések A fiatalok jól tudják: a klub léte önmagában még kevés, ha nem párosul konkrét elképze­lésekkel. Vagyis a működés el­veinek, a klub tartalmi munká­jának meghatározása, megter­vezése mindennél fontosabb feladat, ez a siker feltétele. Az elképzelések pedig már a nyi­tás előtt kialakultak. Erről is­mét Horváth János beszél, aki egyben az ifjúsági klub vezető­je: — Nagyon fontos a jó kez­dés, ezt jól tudjuk. Ha most si­került a fiatalok érdeklődését felkeltenünk, magukénak te­kintik a klubot, később sem lesznek hűtlenek hozzá. Nem panaszképpen mondom: na­gyon szerények a pénzforrá­• saink, de igyekszünk jól gaz­dálkodni vele. A KISZ járási bizottság segítségével előadó­kat szeretnénk meghívni, a ceglédi művelődési ház támo­gatásával pedig TIT előadásso­rozatot indítanánk. A falu egyik orvosa egészségügyi elő­adásokat tart majd. Az Üj Élet Termelőszövetkezet KISZ- szervezete, valamennyi összejö­vetelét, a taggyűléseket nálunk rendezi. — Ez, amit felsoroltam, a ko­molyabb program. Akik bejön­nek hozzák, olyan dolgokról is beszélgetnek, amiről egy kocs­mában, aligha lehetne. Ma ép­pen KISZ-vezetőségi ülést tar­tunk. A hétvégeken lesz a tánc, a szórakozás. FIN-megnyitó A művelődési házhoz beton­út vezet. A háromezerkétszáz lakosú község érdekesen for­málódik, alakul. Az új építke­zések javára válnak a falunak, gazdagítják arculatát, kényel­mesebbé teszik az emberek életét. A jelekből ez a fejlődés egyértelműen lemérhető. Ahogy a téesz kapuján ' kilé­pünk — mert itt beszélgettünk a fiatalokkal —, s a művelődé­si ház felé indulunk, hátunk mögött töredezett út kanyarog a távoleső tanyák, a hajdan ne­vezetes Kutyakaparó csárda fe­lé, mellettünk azonban a ter­melőszövetkezet modern iroda­épülete húzódig, vele szemközt pedig a befejezéséhez közeledő új iskola magasodik, a fejlődés jeleiként. Az ifjúsági klubban ügyesen elrendezett székek, asztalok sorakoznak, a padlót szőnyeg borítja. A fal mellett modern televízió látható, ez is a fiata­loké. A falon ügyes kezek munkái: képek, rajzok — egy falubeli KISZ-es, Nyitrai Ág­nes készítette. — Nem nagy a terem, de megfelelő — mondja Horváth János —, még arra is jó, hagy asztalitenisz-versenyeket ren­dezzünk. Itt kívül, az előtérben áll egy biliárdasztal. Rendbe­hozzuk azt is. Holi Jánosné még hozzáteszi: — Mások is felfigyeltek már, hogy mire készülünk. A járási KISZ-bizottság nálunk rende­zi a forradalmi ifjúsági napok megnyitóját. KISZ-munkánk is sokat fejlődött az elmúlt évek­ben. Jó eredményeket értünk el a KISZ núsprogram fölött vállalt védnökségben. A fiata­lok aktivitása lemérhető az if­júsági klub iránti érdeklődés­ben is: negyvenhat tagunk van. A Pablo Neruda, csak egy a megye mintegy százhatvan if­júsági klubja közüL A legfiata­labb. Olyan környezetben mű­ködik, ahol a fiatalok művelő­dését, szórakozását szinte csak nekik kell szerveznie. És ehhez a lelkesedés csak akkor elég, ha tartalmas munkával páro­sul. Virág Ferenc Igor Mojszejcv a szovjet néptáncról Igor Mojszejev, a világhírű szovjet művészegyüttes vezető­je, aki a Magyar Állami Népi Együttes negyedszázados ju­bileumára érkezett hazánkba, kedden a Magyar Táncművé­szek Szövetségének vezetőivel találkozott. A kiváló koreográ­fus szakmai beszélgetésen tá­jékoztatta a Magyar Táncmű vészek Szövetségének tagjait a szovjet néptáncművészet fej­lődéséről, eredményeiről. Ipari tanulók versenye Három szakma tanulóinak országos versenye kezdődött Szegeden. Tizenkilenc megye és a főváros 39 ipari szak­munkásképző intézetének leg­jobb hegesztői, posta-távköz- léstechnikai műszerészei, il­letve hálózatszerelői kétna­pos versenyben mérik össze tudásukat. A kitűnő és jeles eredményt elért tanulók március 12-én, pénteken szakmunkásvizsgát tesznek s az ezt igazoló bizo­nyítványt korábban szerzik meg, mint társaik Pályázati felhívás A Nagykőrösi Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya pályázatot hirdet a ÍV. egész­ségügyi és környezetvédelmi amatőrfilm-szemlén való rész­vételre, amelyet 1976. május 14—15-én az Arany János Művelődési Központban meg­rendeznek. A nevezési határ­idő: 1976. március 25. A szemlére benevezhető minden olyan egészségügyi és környezetvédelmi amatőr film, amely az 1974. májusá­ban rendezett III. egészség- ügyi amatőrfilm-szemle után készült vagy azon nem vett részt. A díjak odaítéléséről a zsű­ri dönt, amelynek elnöki tisz­tét. dr. Kárpáti György film­rendező, a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanára ‘tölti be. A szociajista vonások erősítésére A SZOT és az írószövetség együttműködési megállapodása Szerdán a SZOT székhazá­ban a szakszervezetek taná­csa és a Magyar írók Szövet­sége együttműködési megálla­podást kötött. Annak célja, hogy hatékonyan segítsék a párt művelődéspolitikájának, az MSZMP XI. kongresszusa művészetekre vonatkozó ál­lásfoglalásának megvalósítását. Ennek érdekében közös erővel előmozdítják a munkások és az írók formális vonásoktól mentes kapcsolatának ápolá­sát és kiszélesítését, különös gondot fordítva a fiatal írók pályakezdésének megkönnyí­tésére. A szakszervezeti moz­galom a szervezett dolgozók jogos igényeit szem előtt tart­va és az írók társadalmi elkö­telezettségének erősödése tu­datában kéri, ösztönzi és se­gíti, hogy a munkásosztály, a dolgozó ember az irodalmi al­kotásokban is történelmi sze­repéhez méltó ábrázolást nyer jen. A szakszervezeti mozga­lom és az írószövetség vezetői megállapodtak abban, hogy a közös célkitűzések és felada­tok megvalósulását további szervezett tevékenységükkel és intézikedéseikkel támogatják. Mindent elkövetnek, hogy sa­játos lehetőségeikkel fokozot­tabban segítsék az irodalom szocialista vonásainak erősíté­sét, az értékes alkotások leg­szélesebb körben történő ter­jesztését, az Olvasó népért mozgalom céljának valóravál- tását. Az együttműködési meg­állapodást Gáspár Sándor, SZOT főtitkára és Dobozy Im­re, a Magyar Írók Szövetségé­nek főtitkára írta alá. Képek nagymarosi élményekről Juhász Erika kiállítása Juhász Erika számára a vi­lág Nagymaros, Visegrád, Kő­szeg, Veszprém és Ausztrália, ahol 1973-ban járt. Szilaj lobo- gás. tüzes temperamentum iz­zik vásznain. Szőnyi István tanítványa volt a Képzőművészeti Főisko­lán, dolgozott a szentendrei művésztelepen, 1963 óta min­den évben a nagymarosi alko­tóház vendége. Számtalan ké­pet festett a Börzsönyről, a Dunakanyarról, nagymarosi kertekről, pincékről. 1959-től tanít a budapesti felsőfokú ta­nítóképzőben. Az 1953-ban alakult Pedagógus Képzőmű­vészeti Stúdió alapító tagja — Itáliában, Görögországban, Ausztráliában járt tanulmány­úton, s mindig képtervekkel zsúfolva érkezett haza. Rend­szeresen részt vesz az orszá­gos kiállításokon, így Nagyma­roson is, több egyéni kiállítása volt már Budapesten és most Komáromban nyűt tárlata. 1973-ban Székely Bertalan emlékéremmel tüntették ki. Mostani tárlata művészeté­nek újabb előrehaladását tük­rözi. Élmények hatják át szín­kezelését. Égő árnyalatokkal jegyzi fel számunkra a lát­ványt. Varázslatnak jeleníti az athéni kariatidákat, a veszp­rémi tetőket, vagy a napsu­gárral özönlő nagymarosi ut­cát. Minden érdekességet felje­gyez festői naplójába. Rajzlel­tárában elhelyezkedik Szent­endre, Perugia és Firenze, a genovai és terrigáli öböl, Bu­dafok és Majk, a nagymarosi Téli utca piac és a nagymarosi geszte­nyés, a csónakmosás és a brennbergi harangláb, a ronchampi üvegablakok és a kőszegi városháza. Olykor kel­lemes áramlattal, máskor hal- kított csöndességgel, megint máskor a színek tobzódó len­dületével. Amikor Dia olvas, akkor megbékélnek a tónusok, szelíden építik a heverő lányt, a vonalak lágyan kanyarog-’ nak. Szilajra vált a festői hangnem, ha a vihart és a ta­vasz színszületését érzékelte­ti. Annyit ad rajzban, szerke­zetben, amennyit a kép meg­követel. Se többet, se keveseb­bet, de mindig eleget. Ezért érezzük, hogy minden a he­lyén; nincs hiányérzetünk, nem fedezünk fel műveiben öncélú bravúrokat. Ez az esz­tétikai gazdaságosság egyénisé gét határozza meg, az állandó készenlétet, szorgalmat, a dől gok és jelenségek követelte áhítatot. Erősen emlékezik zebegényi mester, Szőnyi 1st ván tanácsára, aki mindig ar ra sürgette, hogy önmaga ha tárain ne lépjen túl, hiszen az jelenti a határtalan lehető­ségek törvényét. Juhász Erika esetében ez a most felfedezőn dő forrás saját közelebbi hazá ja, Zugló. Az az ő üzenete, melynek közvetítése elől nem térhet ki, melyet tolmácsolnia kötelesség. Losonci Miklós HETI FILMJEGYZET Az ötödik hatalom Jelenet az ötödik hatalom című filmből. nyilvánvalóan az ö szolgálatá­ban álló gátlástalan védőügy­védekkel bebizonyítani a nap­nál világosabb tények ellen­kezőjét, s képes jelmentetni azokat az embereket, akiknek bűnösségéhez kétség nem fér­het, de senki nem mer ellenük tanúskodni, és senki nem mer az esküdtek közül ellenük szavazni. A filmben persze áldozatai is varinak, a maffiának, nem csak elintézettjei. Ilyen áldo­zat Vacirca, a paraszt, a pol­gármester gyilkosa, aki ragasz­kodik terhelő vallomásához, s akit végül is egyedül ítélnek el. És ilyen áldozat a sokgye­rekes, szerencsétlen kis mafio­so, Giacalone, aki ugyan csak a banditák kocsiját vezette, de a börtönben meginog, s ezért a hozzá beküldött késsel pa­rancsolóinak tervei szerint ön­gyilkos lesz, miután biztosít­ják: családjáról „barátai” gon­doskodnak. Nemrég játszották nálunk — egyes mozikban bizonyára még látható is — a Kő o száj­ban című olasz filmet, amely éppen a maffia rejtett, titkos dolgairól, szervezetének vi­lágméretű hálózatáról szólt, néhol igen hátborzongató kép­sorokkal. Az ötödik hatalom kissé ennek a folytatása. És folytatása számos maffia- filmnek, amelyek közül többet mi is láttunk. Különös dolog ez: Olaszország életét át- meg átszövi a maffia és államot képez az államban. Erőszakos cselekményei, korrupciós ügy­letei, megvesztegetései, zsaro­lásai közismertek. A haladó olasz erők állandóan küzdenek a maffia ellen, amely ráadá­sul a legszorosabban össze­fonódott a szélsőjobboldallal. És míg ez az elkeseredett küz­delem folyik, a filmipar nagy­sikerű, pénzügyileg is komoly jövedelmet hajtó, néha pedig még művészileg is értékes filmtípust teremt meg a témá­ból: a maffiafilmekét. Egy égető kérdés, az olasz társa­dalom egyik rákfenéje igy vá­lik profitot termelő filmipari produktummá. Sajátos körfor­QCIS • • • újabb tudományos munkáit, ha meg tudna alázkodni, ha simu- lékonyabb lenne, s nem ven­né észre a tudományokért ál­dozatokat hozni is kész ural­kodókban a féktelen zsarno­kot, az erőszakos hódítót, a né­pek kizskmányolóját és leigá- zóját. Birunit végül is nyíltsá­ga, egyenes jelleme állítja szembe az egyik pártfogójával. Mahmud szultánnal, aki arra ítéli a tudóst: elzártságban Ír­ja tovább könyveit, de azokat soha ne olvashassa senki. Suhrat Abbaszov üzbég ren­dező hatalmas filmeposzt for­gatott Biruniról. A kétrészes film — melyet két évvel ez­előtt mutattak be a táskenti filmfesztiválon — látványos eszközökkel, igen jó színészi játékkal idézi fel a kort, s Biruni érdekes alakját. A Csil­lag a földön a szovjet-üzbég filmművészet eddigi legna­gyobb szabású vállalkozása. Takács István Abu Rejhan Biruniról édes­keveset tud az átlagember. Pe­dig a maga korának — az i. sz. 10. századnak — olyan je­lentős tudósa volt, hogy szü­letése ezredik évfordulójára az UNESCO (1973-ban) felvette őt az év különösen fontos meg­emlékezést érdemlő személyei közé. Biruni, aki közép-ázsiai szü­letésű volt (az akkori horezmi kánságban, nagyjából a mai Üzbegisztán területén szüle­tett), a legnyomorűságosabb szegénységből emelkedett ki zseniális matematikai érzéke, később átfogó matemaitikai és csillagászati tudása révén. Uralkodók pártfogoltja és ke­gyeltje, nagy tudományos eredmények, felfedezések lét­rehozója lesz, de mozgalmas élete során mindig megmarad annak, aki voltra népet isme­rő és szerető, egyszerű ember­nek. Kánok, szultánok köré­ben élhetne gazdagon és gond­talanul, alkothatná újabb és Csillag a földön Az ötödik hatalom — quinto potere — olasz kifejezés. Az eröszaikot értik rajta. S egyben hozzágondolják a maffiát is, amelynek eszköztárában igen fontos szerepet játszik a fizi­kai és lelki erőszak. Ezért is hangzik így Florestano Van- cini olasz rendező filmjének eredeti címe: La violenza: quinto potere, azaz: Az erő­szak, az ötödik hatalom. Világos, hogy ezek után egy úgynevezett maffiaíilmet vá­runk. S várakozásunkban nem is csalód unk. Vancini annak rendje és módja szerint előad egy hátborzongató történetet, melynek kiindulópontja egy erőszakos gyilkosság, s a végső pontja egy öngyilkosság. A gyilkosság áldozata egy déli városka polgármestere, aki, se­gíteni akarván a városka mun­kanélkülijein, gátépítést szor­galmaz a környék folyóján, öntözött terület, s így inten­zív földművelés, ezzel pedig munkaalkalom jönne létre. A terv azonban nem valósulhat meg, mert a víztározó elönte­né egy „tiszteletreméltó” poli­tikus és mérnök földjeit. A polgármesternek ezért meg kell halnia, s ki más tenné el láb alól, mint a maffia egy felbérelt emberé? De a maffia csoportjai közt sem dúl a bé­ke, s egymást is hidegre te­szik. Mindez szép csendben folyna le, senki nem merné ki­nyitni a száját, ha a polgár- mester gyilkosa, egy szegény parasztember, le nem bukik, s magával nem rántja az egész bandát — kivéve persze a fe­jeseket. A film egy bírósági tárgya­lás keretei között adja elő az izgalmas történetet, amelyből napnál világosabban kiderül: a maffia mindenben és min­denhol jelen van. s mivel kor­látlan a hatalma (az ötödik hatalom, az erőszak révén), képes elhallgattatni koronata­núkat, képes megöletni szá­jukat jártató, rájuk nézve ve­szélyes embereket, képes szi­tává lőni egy nekik nem tet­sző nyomozót, képes beleszólni az igazságszolgáltatás munká­jába, képes kényére-kedvére packázni a bírósággal, képes

Next

/
Thumbnails
Contents