Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

XjÜifav 1976. FEBRUÁR 10., KEDD Georges Marcliais: Pártunk határozottan teljesíti internacionalista kötelességet Az |KP főtitkárának kongresszusi záróbeszéde és nagygyűlési felszólalása Mint lapunk első oldalán jelezzük: Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt újólag megválasztott főtitkára a párt XXII. kongresszusának záróülésén beszédet mondott. Köszönetét fejezte ki a kong­resszuson részt vett baráti kommunista és munkáspárti delegációknak, a nemzeti fel­szabadító és demokratikus mozgalmak képviselőinek. — Vendégeink — mondotta az FKP főtitkára — tapasztal­hatták, mind a kongresszuson, mind az egész országban a francia kommunisták interna­cionalista érzelmeinek meg­nyilvánulásait. Biztosíthatjuk a pártokat és a mozgalmakat, hogy ez a szolidaritás a jövő­ben is változatlan marad. Pártunk mindig határozottan teljesíteni fogja internaciona­lista kötelességét. Hangsúlyozta a továbbiak­ban, hogy a kongresszus tör­ténelmi mérföldkövet jelen­tett, s munkáját azért kísérte a közvélemény nagy figyelem­mel, mert a tanácskozás kö­zéppontjában az egész fran­cia társadalmat foglalkoztató nagy kérdések álltak. — A tőkés rendszer egy­re inkább a bomlás jeleit mu­tatja — jelentette ki —, s a nagyburzsoázia már csak a nélkülözés és az igazságta­lanság perspektíváit tárhat­ja a nép elé. A 'kommunisták azonban nem hisznek a nyo­mor végzetszerűségében, ha­nem azt mondják a népnek: megvan a lehetőség arra, hogy emberhez méltó életet éljenek. Eíhihez azonban a társadalom megváltoztatására van szükség, köztulajdonba kell venni a gazdaság döntő jjelemeit, s a politikai hatal­mat a dolgoz» népnek, amely- jhek lüktető szívé á munkás­osztály, kell a kezébe ven­nie. A továbbiakban felhívta ■fi figyelmet az FKP főtitkára arra, hogy a kommunisták­nak most a dolgozók millióit kell megnyerniük. — Ezt elsősorban azzal érhe­tik el — mondotta —, ha élé­re állnak mindennapi küzdel­meiknek, a nyomor és az igaz­ságtalanság elleni harcuknak. Mindent meg kell tenniük, hogy siettessék a közös prog­ramban vázolt mélyreható vál­tozások megvalósításának lehe­tőségét, s ki kell bontakoztat­niuk azt a széles körű népi tömörülést, amely egyedül ké­pes azt kikényszeríteni. Meg kell erősíteni a baloldali pártok egységét, amely ennek a tömö­rülésnek a tengelye és igazi harci szövetséggé kell változ­tatni. Ezzel készítjük elő an­nak feltételeit, hogy holnap, amikor majd résztveszünk az ország ügyeinek irányításában, akkor azon munkálkodhassunk, hogy tovább fejleszthessük a demokráciát, amíg az ki nem szélesedik a szocializmusban. ★ Vasárnap a kongresszus zá- j róülését követően az FKP XII. kongresszusa tiszteletére ren­dezett gyűlésen, a Le Bourget repülőtér melletti kiállítási csarnokban, mintegy kétszáz­ezer francia dolgozó vett részt. Az itt mondott beszédében is hangsúlyozta Georges Mar­chais a kongresszus történel­mi jelentőségét. Bátor és rea­lista távlatokat nyújtott ugyanis a francia nép számá­ra, s megmutatja, hogyan le­het kijuttatni az országot a válságból, miként lehet igaz­ságos és szabad társadalmat teremteni. Hangoztatta, hogy ezt az új társadalmat a nép nagy többségének egyetértésé­vel kell megvalósítani, amely­ben a dolgozó nép gyakorolja majd a politikai hatalmat. Az FKP vezet« tisztségviselői Az FKP XXII. kongresszu­sán megválasztott Központi Bizottság — mint lapunk első oldalán közöljük — megvá­lasztotta a vezető tisztségvise­lőket. A politikai bizottság tagjai: Gustave Ansart, Guy Besse, Mireille Bertrand, Jacques Chambaz, Jean Colpin, Etienne Fajon, Guy Hermier, Jean Ka­napa, Henri Krasucki, Paul Laurent, Roland Leroy, Geor­ges Marchais, Rene Piquet, Gaston Plissonnier, Claude Poperen, Georges Seguy, And­re Vieuguet, Madeleine Vin­cent. A politikai bizottság póttag­jai: Charles Fi term ann, Ma­xim Gremetz és Andre La- joinne. A központi bizottság titkár­ságának tagjai: Georges Mar­chais főtitkár, továbbá Jean Colpin, Charles Fitermann, Paul Laurent, Roland Leroy, Rene Piquet és Gaston Flis- soimier titkárolt. CSAK RÖVIDEN... TREVANDRUMBAN. az in­diai Kerala állambeli nagyvá­rosiban hétfőn folytatta ülé­sét az Indiai Kocnmuumsita Párt országos tanácsa. Rad- zsesvaira Rao, az Indiai Kom­munista ‘.Párt országos taná­csának főtitkára beszámolót tartott az ország belpolitikai helyzetéről. ERICH HONECKER, az NSZEP első titkára hétfőn fogadta Berlinben Fuad Nasszart, a Jordániái Kom­munista Párt első titkárát. LEONE köztársasági eilnök vasárnap este magához kéret­te Moro kijelölt miniszterel­nököt és sürgette, alakítsa meg kisebbségi keresztényde­mokrata kormányát. A közbe­lépés, amely egyébként eltér a szokásostól, de nincs ellen­tétben az államfő alkotmá­nyos hatáskörével, arra indí­totta Morét, hogy félre téve utolsó kétségeit, megalakítsa az „egyszipű’l t, Jcjpafybaégj .kor­mányt a keresztén ydemoikrata vezetőség jelentős részének ellenzése ellenére is. ALVARO CUNHAL, a PKP főtitkára a portugáliai Abel- heirában a párt egyik gyűlé­sén elhangzott beszédében síkraszállt a kommunisták és mindazon szocialisták szövet­sége mellett, akik készek harcba indulni az elnyomók és a kizsákmányolók ellen, a dolgozó tömegek érdekeinek védelmében. \i SZKP Központi Bizottsága a varsói ideológiai értekezletről Az SZKP Központi Bizott­sága megvitatta annak az ér­tekezletnek az eredményeit, amelyet január 26-án Varsó­ban tartottak a szocialista or­szágokban tevékenykedő test­vérpártok központi bizottsá­gainak nemzetközi és ideoló­giai kérdésekkel foglalkozó tit­kárai. A Központi Bizottság jó­váhagyta az SZKP küldöttsé­gének tevékenységét és meg­bízta az illetékes főhatóságo­kat és szervezeteket, hogy gon­doskodjanak az értekezleten összehangolt megállapítások és indítványok időben történő megvalósításáról. GENF Ülést tartott az emberi jogok bizottsága Genfben az ENSZ európai székhelyén, hétfőn ülést tartott a világszervezet gazdasági és szociális tanácsa keretei között működő emberi jogok bizottsá­ga. A szovjet küldöttség vezető­je az Angolának nyújtott szov­jet támogatásról szólva hang­súlyozta, hogy az afrikai né­peknek a szuverenitásért és az önrendelkezési jogért folytatott harcához nyújtott szovjet tá­mogatás teljes összhangban van az ENSZ, illetve az Afrikai Egy­ségszervezet megfelelő határo­zataival. Felszólalása révén követelte, hogy azonnal von­ják ki Angolából a dél-afriikai csapatokat és a fasiszta zsol­dos egységeket. CONAKRY A Lenin-békedij ntnyújtnsa Hétfőm Comafcrytban ünne­pélyes külsőségek íközött nyúj­tották át a nemzetközi Lenin- békedíjat Jeanne Martin- Cissé-nek a Guineái Köztár­saság állandó ENSZ-képvise- lőjének, az ENSZ apartheid bizottsága elnökének a népek közötti békéért kifejtett tevé­kenységéért. A díjat a bóke- díj-bizottság elnöke, Nyikolaj Blohin akadémikus adta át. Az SXKP XXV. kongresszusa előtt (1.) A mágneses hegy elfogyott A hírlapíró, ha mostanság alkalma nyílik az uráli ipar­vidéken fekvő Magnyito- gorszkba utazni, esetleg némi nosztalgiát érezhet. A Mag- nyitogonszki Kohászati Kom­binát — a harmincas években „Magnyitka” néven az egész világon emlegették — az első szovjet ötéves terv legendás építkezése, a szovjet nehézipar első óriása volt. Magnyitogorszkban ma alig találni nyomát az iparosítás hőskorának. A kombinátot an­nak idején a mágneses hegy kifogyhatatlannak vélt érctar­talékaira telepítették. Csak­hogy negyven év alatt a mág­neses hegy elfogyott. És jólle­het, „Magnyitka” ma is a vi­lág legnagyobb teljesítményű kohászati üzemeinek egyike, az ércet most már több száz, több ezer kilométeres távolsá­gokból kell ideszállítani, hogy a hatalmas kohók étvágyát csillapítsák. Új óriások Maguk a kohók sem ugyan­azok. Helyükben új, sokszoro­san nagyobb térfogatú vasol­vasztók tornyosulnak az Ural folyó mentén. És a kombinát, ha mégoly hatalmas is, a szovjet kohászati ipar terme­lésének csak töredékét adja. Hasonló „csalódások” érik az utazó riportert, ha az első ötéves tervek másik híres rek- vizitumát, az ukrajnai Dnyep- rogesz vízi erőművet látogat­ja meg. A Dnyeprogresz is működik. A kilencedik ötéves tervben kezdték meg második, az elsőnél lényegesen nagyobb részlegének építését a Dnye­per folyón. A két Dnyeprog­resz azonban együttesen sem ad majd annyi villamos ener­giát, mint az utóbbi tíz év­ben felépült szibériai vízi erő­művek bármelyike. Bratszk, Krasznojarszk, Uszty-Ilim — e részben már működő, rész­ben épülőfélben levő erőmű­vek mindegyikei nyolc-tízszer akkora teljesítményre képes, mint a Dnyeprogresz, melyet a világ nyolcadik csodájaként emlegettek, amelyről verseket írtak. Ez a tízszeres növekedési arány a szovjet ipar egészét tekintve 1950 és 1975 között következett be, vagyis éppen negyedszázad alatt. Érdekes módon ugyanebben az időszak­ban a magasabb alapszint­ről indult, de kétségkívül ke­vésbé intenzíven fejlődő szov­jet mezőgazdaság csak kétsze­res teljesítménynövekedést produkált. Noha az utóbbi tíz évben — indulásként az SZKP Központi Bizottságának 1965. márciusi „mezőgazdasági” plé­numát szokták emlegetni — a mezőgazdaságban is meg­kezdődött a nagy fordulat kor­szaka, az ország gazdaságának ez a két fő ágazata, az ipar és a mezőgazdaság, egyelőre nem sorolható azonos súly­csoportba. Mostanában, amikor az egész szovjet lakosság a tize­dik ötéves terv fő irányairól kiadott pártdokumentumot ta­nulmányozza és vitatja, min­den fórumon sokat beszélnek erről. Az ötéves terv egyik tanulsága, hogy a „súlycso­port-különbség” megszünteté­sének fő feltétele a hatéko­nyabb termelés, méghozzá nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az építőiparban, gép­gyártásban vagy vegyiparban is. A tervek pontosan kimu­tatják ugyanis, mennyi öntö­zött földterületre, traktorra, műtrágyára van szükség ah­hoz, hogy az a nagyságrendi változás, amelyet a gazdasági élet sok más területén már be­fejezettnek lehet tekinteni, a mezőgazdaságban is eljusson logikus lezárásáig. Hektárok­ban, tonnákban, gépekben mér­ve, mindenképpen, milliós szá­mok ezek. Nőnek az igények A hetvenes években a szov­jet ipar már sokkal könnyeb­ben birkózott ezekkel a mil­liós számokkal, mint koráb­ban, s több iparágban végképp levették a napirendről a meny- nyiségi problémát, amennyiben a meglevő vagy épülő kapaci­tások mellett a számszerű eredmény elérése csak idő kérdése. Híres, alma-atai be­szédében Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára 1975 tavaszán már nem egyszerűen több trak­tort követelt a mezőgazdasági gépgyártástól, hanem a K— 701-es korszerű, nagy telje­sítményű mezőgazdasági erő­gépek gyártásának mielőbbi beindításiát, s az új, korsze­rűbb, kevesebb veszteséggel dolgozó kombájn-típusok futó­szalagra állítását tűzte ki cé­lul. Hasonló hangsúlyeltoló­dás figyelhető meg a gazda­ság, a tudományos-műszaki fejlődés minden területén. Az olajiparnak modernebb fúró­berendezésekre, a textilipar­nak nagy teljesítményű auto­mata gépsorokra, az iparirá­nyításnak kifejezetten korsze­rű, .„harmadik nemzedékbeli” számítógépekre van szükségük. A szovjet gazdaságot egyéb méltó hasonlítási alap híján az amerikaival szokás egybevetni. Éppen ezért érdekes, hogy jól­lehet, e verseny állását szak­mai körökben, számontartják, az utóbbi években hivatalos részről alig hallani felhíváso­kat a legfejlettebb tőkés gaz­A Zöld-foki Köztársaság és hazánk diplomáciai kapcsolatot létesít Közlemény Pedro Piros magyarországi látogatásáról A Zöld-foki Köztársaság mi­niszterelnökének látogatásáról kiadott közlemény a többi kö­zött: hangoztatja, hogy a meg­beszélések a szívélyesség, a barátság és a kölcsönös meg­értés szellemében folytait. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és a Zöld-folti Köztársaság minisz­terelnöke kölcsönösen tájékoz­tatta egymást a két ország helyzetéről, eszmecserét foly­tatott a két felet egyaránt ér­deklő nemzetközi kérdésekről. Megállapították, hogy a meg­vitatott kérdésekben állás­pontjuk azonos. A két miniszterelnök meg­elégedéssel szólt a nemzetközi enyhülés folyamatáról, amely­nek jelentős eredménye volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keres befejezése. Nagy figyel­met szenteltek az afrikai nem­zeti felszabadító harcnak, amelynek sikerei megváltoz­tatták Afrika arculatát. A Zöld-foki Köztársaság mi­niszterelnöke hangsúlyozta, hogy e harcban az afrikai né­pek mindig értékes támoga­tást kaptak a szocialista orszá­goktól. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke nagyra értékelte a Guinea- Bissau és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja, a Zöld-foki-szigetek népének a gyarmatosítás, az imperia­lizmus ellen vívott áldozatos harcát, azokat a törekvéseket, amelyeket az orszég népe és vezetői a függetlenség megszi­lárdítására, a haladó társadal­mi és gazdasági rend megte­remtésére tesznek. A két mi­niszterelnök aggodalmát fe­jezte ki az angolai események miatt és országuk szolidaritá­sáról biztosította az MPLA-t, amely az angolai nép igazi ér­dekeiéit, harcol az imperializ­mus és szövetségeseinek báb­jai ellen. Nagy fontosságot tu­lajdonítottak azoknak az erő­feszítéseknek, amelyek a gyar­mati rendszer és a fajüldöző rezsimek felszámolására irá­nyulnak Afrikában. Lázár György és Pedro Pi res leszögezte, a két fél arra fog törekedni, hogy kétoldalú kap­csolataikat minden téren fej­lesszék. Ennek érdekében a fe­lek megállapodtaík, hogy a Zöld-foki Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. A FAPLA alakulatai elfoglalták Angola második legnagyobb városát, Huambót Angol zsoldosok — társaikat végezték ki I Az angolai nép támogatására február 2—4. között Luandában rendezett nemzetközi szolidaritási értekezleten Nagy Richárd- nak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Tele­vízió elnökének vezetésével részt vett küldöttséget fogadta Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke. A kül- döttség megbeszéléseket folytatott Angola más vezetőivel is. A delegáció hétfőn hazaérkezett Angolából. Az Angolai Népi Köztársa­ság hadserege, a FAPLA ala­kulatai vasárnap elfoglalták Angola második legnagyobb városát, Huambót (a régi ne­vén Nova Lisboa) — jelentet­te be a luandai rádióban be­olvasott katonai közlemény. A Luandától 600 kilométerre délre levő Huamibólban volt a szakadár UNITA és az FNLA közigazgatási székhelye. ASa- vimbi-féle szervezet katonai főhadiszállása a Huambótól 130 kilométerre levő Silva Portóban van, s jól értesült források szerint az UNITA fő­parancsnokságán fontolóra daság ipari teljesítményének túlszárnyalására. A két gazda­sági teljesítmény közötti kü­lönbség ugyanis annyira le­szűkült, hogy a mennyiségi „utolérés” feladata már alig­ha nyújt megfelelő távlatot a szovjet gazdaság fejlődéséhez. Az ipar össztermelése a Szov­jetunióban 1974-ben az ame­rikai termelés 80 százaléka volt, 1975-ben pedig már 93 százalék. Ebbe az arányszám­ba bele kell érteni a tőkés gazdasági válság következté­ben bekövetkezett amerikai termeléscsökkenést és tekin­tetbe kell venni azt is, hogy egy főre számítva a különbség még lényegesen nagyobb az Egyesült Államok javára. A lényeg mégis az, hogy míg az első ötéves tervek időszakában, de még a második világhábo­rú után is Dávid és Góliát küzdelme volt a szovjet— amerikai gazdasági verseny, ma gyakorlatilag két, azonos méretű és erejű gazdaság kö­zött folytatódik a vetélkedés. Egy sor termelési ágban — az acélgyártásban, a cement­iparban, a kőolajtermelésben, a traktorgyártásban és a mű­trágyagyártásban — a Szov­jetunió a kilencedik ötéves tervben megelőzte az Egye­sült Államokat. A versengés azonban még ezekben az iparágakban is folytatódik. Mostantól az egész ország, ha úgy tetszik, önmagával, a szovjet emberek hatalma­san megnövekedett és persze nem teljes mértékben kielégí­tett igényeivel verseng. Moszkva, 1976. február. Bokor Pál (Következik: Még tovább Keletre.) vették a főhadiszállás sürgős kitelepítését. Az NBC amerikai tv-társa- ság vasárnap este London­ba sugárzott adásában, szá­molt be, hogy a szakadár FNLA támogatására Angolá­ba érkezett angol zsoldosok kivégeztéik 14 társukat, akik nem voltak hajlandók harcol­ni. A hírek szeriint az angol zsoldosok közül Észak-Ango- lában többen megtagadták a parancsot, mivel ezek állító­lag nem feleltek meg a to­borzáskor vállalt kötelezettsé­geknek. Az angolai jelentés a brit parlamentben is visszhangot váltott ki. Harold Wilson nyi­latkozott kormányának nevé­ben. Sajnálattal tájékoztatta az alsóházat arról, hogy vé­res incidensekről kapott je­lentést, amelyekben angol zsoldosok vesztették életüket. Wilson utalt arra, hogy nem „csupán harctéri események következtében” haltak meg Angolában brit zsoldosok, de az ezzel kapcsolatos részlete­ket nem említette, ezekről keddre ígért alsóházi nyilat­kozatot. Felszólalását meg­előzően több munkáspárti képviselő szemrehányást tett kormányának amiatt, hogy eltűrte az angliai zsoLdosto- borzást. Katalán tüntetés Barcelonában A spanyol hatóságok min­den tiltó rendelkezése és a rendőrség szinte teljes állo­mányának felvonultatása el­lenére a katalán demokra­tikus ellenzék megtartotta a vasárnapra meghirdetett tün­tetést Barcelonában. A rendőri alakulatok könny­gázgránátokkal, füstbombák­kal és gumilövedékekkel tá­madtak a menetetekre, több helyen szemtől szembe is összecsaptak a felvonulók a rendőrökkel. A megmozdulásban becslés szerint mintegy hetvenezer ember vett részt. A spanyol rendőrség hat személyt letartóztatott. A L t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents