Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hini XX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1976. FEBRUÁR 8., VASÁRNAP A kongresszusi határozatok szellemében Példamutató kollégák, munkatársak Pártcsoportok a Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezetben Múlt tavasszal, a XI. pártkong­resszust megelőző taggyűlésen — mivel a taglétszám ezt le­hetővé tette — a vezetőségbe két személlyel többet választ­hattak. Az egymás közt felosz­Eredményes évről adhat számot hamarosan tagságának a ceglédi Vasipari Elektromos és Műszaki Szövetkezet. Anyag- és energiatakarékossá­gi vállalásaik teljesítése mel­lett éves tervüket is eredménye­sen befejezték, s összességében a szövetkezet eleget tett mind­annak, amit a IV. ötéves terv éveire feladatul tűzött. Az évek során nőtt a teljes termelési érték, hasonlóan az export, megkétszereződött a lakossági szolgáltatás. Ennek megfele­lően emelkedett nyereségük, s alakult bérszínvonaluk, A múlt évet is eredmény­nyel zárják, jelentős bér­fejlesztést hajtottak végre. Folytatták gyártmányprofiljuk szűkítését annak érdekében, hogy a vállalt feladatoknak mind tökéletesebben eleget te­hessenek, ne forgácsolódjon szét erejük. Tavaly a szövetke­zet szolgáltató tevékenységi kö­rét újabb szervizszerződésekkel tovább bővítette. Munkakörülményeik nem a legjobbak. Szűkös helyen, több­nyire korszerűtlen körülmé­nyek közt dolgoznak, s mindez szinte megkettőzi értékét a dol­gozók kezéből kikerülő gyárt­mányoknak, amelyek itthon és külföldön egyaránt megállják helyüket. A jó munka alapja a megfelelő munkahelyi közér­zet. Ennek kialakításáért, a gazdasági vezetőkkel együtt, sokat tett a pártalapszervezet. tott feladatok végrehajtásában a gyakorlattal rendelkező ve­zetőségi tagok segítettek az újaknak, majd a kongresszusi határozatok szellemében kaptak újabb, s nehezebb feladatokat. Régebben havonta egyszer tar­tottak vezetőségi ülést. Tavaly a politikai munka hatékonysá­ga érdekében, mely gazdasági eredményeiket is segítette, ha­vonta két vezetőségi ülésre ke­rült sor. A részlegek munkáját mindig az ott dolgozó pártta­gokkal együtt értékelték, s ha a vezetőségi ülésen gazdasági téma került napirendre, az il­letékes gazdasági vezetőt is meghívták, s ő is szót kapott. A szövetkezetben három pártcsoport működik. Jó kollé­gák, példamutató munkatársak. A pártonkívüli dolgozók a párttagok révén ismerik, s íté­lik meg a pártot: ennek tuda­tában végzik felelősségteljes munkájukat. Tevékeny tagjai a szövetkezet szocialista bri­gádjainak. Segítenek abban, hogy a brigád valóban eleget tegyen a követelményeknek és vállalásainak, tanuljanak, mű­velődjenek, vegyenek részt kollektív megmozdulásokban, éljenek kommunista emberhez Harmincéves a felnőttoktatás Ma is látogatott a dolgozók iskolája A könyvtár látogatói lesznek Tisztelet és megbecsülés ille­ti azokat, akik ősz hajjal isko­lapadba ülnek, és erejüket, idejüket nem kiméivé befeje­zik az általános vagy a közép­iskolát. Róluk szólva most egy velük kapcsolatos évfordulóra emlékezünk. A felszabadulás utáni első napokban az Ideiglenes Kor­mány rendeletet hozott „az önhibájukon kívül iskolai kép­zésben nem részesült felnőtt dolgozók” tanulmányainak megszervezéséről. A kormány határozatára épülő miniszteri utasítás most 30 éve, 1946. február 7-én jelent meg. A rendeletek megjelenése után intézményes és tömegméretű lett a felnőttoktatás. Az évforduló kapcsán el­mondhatjuk, hogy a dolgozók iskolája ma is betölti fontos közművelődési funkcióját. Cegléden évek hosszú során át 150—200 hallgatót tanítottak tanévenként a pedagógusok, számuk most sem csökkent. Eredményes a kihelyezett ta­gozatok tanulmányi munkája is. Most a dolgozók általános iskolája és a városi-járási könyvtár együttműködési meg­állapodást kötött, a hallgatók világnézeti, erkölcsi nevelése, tanulmányi színvonaluk eme­lése, a közművelődési is­meretanyag és a tananyag el­mélyültebb elsajátítása érde­kében. A megállapodás olyan momentum a felnőttoktatás történetében Cegléden, amely az ügyet képviselők lelkesedé­séről, nagy hozzáértéséről, az új iránti fogékonyságáról vall. A könyvtár a dolgozók álta­lános iskoláját végzők részére rendszeresen tart könyvismer­tető foglalkozást. Irodalomtör­ténészek, előadóművészek, uta­zók meghívásával rendhagyó órákra hívja meg a hallgató­kat. Alkalmuk nyílik arra, hogy megismerkedjenek a könyv- és folyóirat-állomány- nyal, a könyvtárhasználat módjával. A tagozatvezető a könyvtár részére gyűjti a tan­tervben előírt irodalomjegyzé­ket s ezt a könyvtár minden hallgató számára so- ronkívül biztosítja. Az utóbbi években a ceglé­di közoktatási és közművelődé­si intézményhálózat vezetői igen sokat tettek azért, hogy egymást segítve neveljék-ok- tassák a jövő nemzedékét. A felnőttoktatás 30. évfor­dulója alkalmából kötött együttműködési megállapodás, újszerűén, a felnőttekre is ki­terjesztette ezeket a lehetősé­geket. Joggal remélhetjük, hogy az eredmény nem marad el. Szabó Alfréd Gránátalma és kajszibarack A növények örök himnusza A Közel-Kelet kutatója Surányi Dezső, a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi állo­másán dolgozik. Napjait a kajszibarackkal és szilvával kap­csolatos élettani kutatások töltik ki. Munkája a szűkebb ha­zához köti, hiszen az éghajlati és a talajviszonyok megszab­ják az új fajták életképességét, meghonosítását. A munkaórák alatt figyelme a kutatási kérdésekre összpontosul, ám szabad idejében képzelete felröppen a ceglédi homokról, és messze száll. Az Alföld flórája helyett távoli tájak jellegzetes növé­nyeit idézi maga elé, és cikkekbe, tanulmányokba foglalja ró­luk szerzett ismereteit. Nyelvek és könyvek — Miről szólnak eddig meg­jelent írásai? — A Közel-Kelet népeinek öt kultikus növényét vizsgá­lom munkáimban. A gránát­alma kultúrtörténete címmel az Elet és Tudományban je­lent meg cikkem. A Kertba­rátok Évkönyvében A lótusz mint növény és motívum cí­mű dolgozatom látott napvi­lágot. Rövidesen megjelenik az Elet és Tudományban a fügéről szóló munka, majd követi az olajfa és a dato- tolyapálma. A felsoroltakon kívül a Természet Világában olvashatták írásomat a görög mitológia növényeiről, hogy csupán néhány példát említ­sek. — Most milyen kéziratai várnak kiadásra? — Lyra Florae (A növények örök himnusza) címmel a Me­zőgazdasági Könyvkiadó gon­dozásában, a Natura-sorozat- ban vannak előkészületben kultúrtörténeti . vázlataim. Könyvemhez Borsos Miklós szobrászművész írt előszót. Afféle verses botanika lesz ez a kiadvány. Ady, Illyés, Weö­res, Devecseri, Lorca, Paul Va­lery és sok más költő énekelte meg a virágokat, a növények szépségét. Verseikből készült a válogatás. Közlöm a növé­nyek latin és magyar nevét, rövid botanikai leírást adok, felvázolom a hozzájuk kapcso­lódó művészeti, művelődéstör­téneti vonatkozást és művészi illusztrációt közlök a vers mel­lé. Egy másikat, a növényi mi­tológiát az Akadémia Kiadó fogja megjelentetni, angolul. —A ceglédi Kossuth Mú­zeumban az ősszel A mór mű­vészet emlékei Spanyolország­ban címmel tartott vetítettké­pes előadást. Sokat utazik? Surányi Dezső kultúrtörté- nész témaköre a Közel-Kelet világa. Az Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál elterü­lő földrész művelődéstörténe­te, az anyagi és a szellemi kultúra egyaránt érdekli. Folyton gyarapodó ismeretei birtokában foglalkozik a föld­rész élővilágával, történetével, irodalmával, építészetével és művészetével Erről szóló írá­sai tekintélyes folyóiratokban látnak napvilágot. — Honnan ered ez a szer­teágazó és mégis szintézist teremtő érdeklődés? — A gyerekkorban gyöke­rezik. Amióta eszemet tudom, megvan bennem a szemlélő­dés, a rácsodálkozás készsé­ge. Leginkább a természet ér­dekelt már akkor is. Kis­diákként, néha iskola helyett, figyeltem a madarak fészkét, gyűjtöttem tojásaikat, szur­kozott végű zsineggel fogtam a pókokat, és rovargyűjtemé­nyeket állítottam össze —tár­saim megrendelése alapján. Ha valahol ásatás volt a kör­nyéken, feltétlenül odaszök­tem. A padlásokról összesze­dett régi bélyegekből díjazott kiállítási anyag kerekedett. Középpontjában a művészet állt: szobrok a bélyegeken. Nyolcadikos diák koromban felkeltette érdeklődésem az ókor, és fogva tartja azóta is. — Milyen alapokra épült a kutató felkészülése? — Már diák koromban ben­nem élt a rendteremtő kész­ség. Megpróbáltam kiválogat­ni, melyek azok az ismeretek, amelyek az átlagosnál jobban érdekelnek. Ezekkel jóval többet foglalkoztam. Középis­kolás koromban az orosz mel­lett latint és — egy évig — görögöt tanultam. Később ön­szorgalomból elsajátítottam az angol és a német nvelvet. Most a spanyollal próbálko­zom. Észrevettem, hogy köny- nyen fogalmazok. Igyekeztem íráskészségem csiszolni. Köny­veimet jegyzetelve olvasom diákkorom óta. Lyra Florae — Az évek során érdeklő­désemnek megfelelő igény­nyel építettem magam köré házikönyvtáramat. A külön­féle antikváriumokból vásá­rolt művekkel együtt Icg- a’óbb hat-záz-hétezíz olyan alapvető kötetre tettem szert, amelytől semmiképp sem vál­nék meg, ezeket kiegf-’íti a szépirodalmi anyag. Főként a verseket kedvelem. — Diákkorom óta minden évben tettem egy külföldi utat. Ezek nagy hatással voltak rám. Az NDK-ban szerzett él­mény a téglagótika felfedezése és a múzeumokban látott óko­ri leletanyag. Jugoszláviában a mediterrán növényzet és a Balkán sokoldalú titokzatos világa bilincselt le Lengyelor­szágban néprajzi anyagot gyűj­tött. . Bulgáriában a bizánci egyházi építészettel ismerked­tem és Neszebárban a görög emlékekkel. A Szovjetunió déli részén járva Szuhumi bo­tanikuskertje nyűgözött le. Cikkem jelent meg róla a Bú­várban. „ Találkoztam az istenekkel” — Görögországban találkoz­tam az istenekkel. Delfi és Kréta jobban megragadta a figyelmem az átlagos turista­kíváncsiságnál. Romániában és Csehszlovákiában körutazást tettem, eljutva azokra a he­lyekre is, amelyek többnyire kimaradnak a szokványos tu­ristaprogramból. Osztrák, sváj­ci, dél-francia és spanyol kör­utazásom maradandó élménye a mór emlékek megismerése volt. — További úticélja? — Az idén ismét Neszebár, a bolgár tengerpart és jövőre Egyiptomba utazom. Surányi Dezső fiatal ember. Seregnyi munkája mellett most szerez diplomát a Kertészeti Egyetemen. Csöndes mosollyal megjegyzi: doktori disszertá­ciója is ott lapul már a fiók­ban, csakhogy a sorrendet be kell tartani. Több hazai és külföldi tudományos egyesület tagja. Szakmai körökben ifjan megismerték, első tanulmá­nyát húszéves korában adták ki. — Kedvenc időtöltése, ki- kapcsolódása? — Ha csak tehetem, a fővá­rosi könyvtárak olvasótermeit járom. Az egyébként hozzá­férhetetlen munkákat jegyze­telem. Életemben ha negyven­szer voltam presszóban. Álta­lában a hasznos elfoglaltságo­kat kedvelem. Tamasi Tamás Gyalulják, mintázzák A ceglédi Stylus asztalos gépházat. A Faipari Szövetkezet Déli úti telepén tavaly ősszel adták át az új tágas csarnokban a keresett koloniálgarnitúrák készülnek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Budai út Vetélkedő úttörők Cegléden, a Budai úti általá­nos iskolában a 4881-es számú úttörőcsapat KRESZ-vetélke- dőt rendezett. A verseny két első helyezettje a hatodikos Zátrok Mária és a nyolcadikos Nagy János. A Közlekedésbiz­tonsági Tanácstól könyveket kaptak ajándékul. Latinovits Zoltán előadóestje A Pódium irodalmi bérlet első előadása szerdán, február 11-én este fél 8 órakor kez­dődik a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központban, az eme­leti nagyteremben. Latinovits Zoltán színművész előadói est­jét hallgathatják meg a ceg­lédi irodalomkedvelők. Az előadóesten a Tolcsvay együt­tes is fellép. Emléktiira a csárdához A KISZ városi bizottságá­nak rendezésében, az Edzett ifjúságért akció keretében, em­léktúrán jártak a ceglédi KISZ-esek. A részt vevő 150 KISZ-tag a menetrend sze­rinti autóbuszjárattal indult el, majd a kőröstetétleni ket­tős elágazástól, a hátralevő hét kilométeres utat gyalog tette meg a Kutyakaparó csárdáig. A nap kellemesen telt el, a résztvevők a délutáni visszain- dulásig megtekintették a csár­dát, és programjukból nem hiányzott a nótázás, a focizás sem. (u. 1.) A mosoly országa Kellemes szórakozás ígérke­zik február 14-én, szombaton az operettkedvelők számára. A Kossuth Művelődési Köz­pont színpadán a kecskeméti Katona József Színház társula­ta Lehár Ferenc: A mosoly or­szága című nagyoperettjét mu­tatja be. Az előadás, melyre a bérletek is érvényesek, este fél nyolc órakor kezdődik. TEKE Batka nyerte a Bem Kupát A bajnoki rajtra készülő Bem SE NB Itl-as tekézői ér­dekes versenyen vettek részt. A szakosztály most is megren­dezte a Bem Kupát, amelyen a csapat jelenlegi tagjai mellett azok is indulhattak, akik vala­mikor a Bem SE-ben játszot­tak. A kupát a tavaly eltávozott Batka László nyerte meg, míg a legjobb mostani játékos. Horváth Árpád, harmadik lett Az első öt helyezette 1. Bal- ka László 462. 2. Tóth Imre 458, 3. Horváth Árpád 456, 4 Szúnyogh László 442, 5. Nagy Kálmán 433 fával. Az NB Il-es KÖZGÉP SE a Szolnoki MÁV-val vívott két előkészületi mérkőzést. Szolnokon: Szolnoki MÁV— KÖZGÉP SE 7:1. A legjobb eredményt Tornyost érte el, 875 fával. Cegléden: KÖZGÉP SE— Szolnoki MÁV 7:1 6724—6477. A ceglédiek közül jobb telje­sítményt nyújtott: Tornyosi (905), Nyíri (861), Murányi (860), Raffay (851),. valamint 100 gurításból: Király (451). U. L. k méltóan. A szövetkezet tagjai közül többen a marxista—leni­nista középiskola, illetve egyetem tagozatának hall­gatói. Több mint kilencvenen hall­gatják a gazdaságpolitikai tan­folyamokat. Jó propagandisták segítenek a tudnivalók elsajá­tításában. A párttagok rend­szeresen olvassák a politikai napilapok mellett a Pártéletet, a Társadalmi Szemlét. Több előfizetője van a Nők maga­zinjának és a Világesemények dióhéjban című külpolitikai tá­jékoztató kiadványnak. Nem­csak a párttagok, hanem a pár- tonkívüliek is olvassák a lapo­kat. Ott találni őket a politikai tanfolyamok részvevői között. Van, aki szakmai téren, vagy középiskolában tanul tovább. Színházba járnak, bérleteket is vásárolnak, s kollektív mo­zilátogatást szerveznek a szo­cialista brigádok. Tevékenyek a sportban: tavaly az OKISZ- kupa első helyezettje lett a szövetkezet csapata. A szövet­kezeti bizottsággal is jó kap­csolatot tart fönn a pártalap- szervezet vezetősége, így érnek el együttes eredményeket. Meghatározott feladatok so­rát kell megvalósítani az V. ötéves terv éveiben. Az alap­szervezet elkészítette középtá­vú oktatási tervét, amelyet jó­váhagytak. Eszerint még na­gyobb gondot fordítanak a párttagok és a pártonkívüliek politikai és ideológiai nevelésé­re. Figyelemmel kísérik a KISZ-esek munkáját, segítik őket, így nevelik a jövő párt­tagjait. Hangsúlyos feladat az üze­mi demokrácia fejlesztése, a szocialista brigádmozga­lom erősítése, a munkaverseny és a takaré­kosság szorgalmazása. Nem fe­ledkeznek meg a városról sem, amelyben élnek, dolgoznak. A Vasipari Elektromos és Műsze­rész Szövetkezet dolgozói, a párttagokkal és KISZ-esekkel az élen, eddig is tevékeny részvevői voltak a társadalmi munkának. Tavaly az óvoda­építéshez 40 ezer forint társa­dalmi munkával járultak hoz­zá, kapcsolatot tartanak három iskolával és három óvodával. Segítségük a jövőben sem ma­rad el, ezt vállalták, s teljesí­tik is. E. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents