Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

Losonczi Pál fogadta Pedro Piresf PedYo Pires, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön dél­előtt a Hősök terén megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Emlék­művét. A koszorúzásnál jelen volt Garai Róbert külügyminisz­terhelyettes, Giltner Andor, a fővárosi tanács elnökhelyet-, tese és a tábornoki kar több tagja. Losoncai Pál. a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön a Parla­mentben fogadta Pedro Pirest, a Zöld-foki Köztársaság mi­niszterelnökét A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Eduardo Santos, a második katonai körzet parancsnoka. A Pedro Pires vezette kül­döttség csütörtökön este a Rottenbiller utcai székházban megtekintette a KISZ Köz­Losonczi Pál, az ülnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlament­ben fogadta a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnökét, Pedro Pirest. Középen a tolmács. ponti Művészegyüttesének — a magyar zene- és táncfoUklórt bemutató műsorát. A vendé­geket az előadásra elkísérte dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Garai Róbert külügyminisz­Einelkedő O t esztendeje, 1971-ben hozott határozatot a párt Politikai Bizott­sága a termelés gaz­daságosságának növekvő jelentőségéről, s az ehhez kapcsolódó tennivalókról. Fél évtized ugyan nem nagy idő alapvető népgaz­dasági feladatok végbeme- néséhez, de elegendő ah­hoz, hogy e folyamatok egyáltalán megkezdődjenek. S ez utóbbi kétségtelenül megtörtént. Ami nem cse­kély eredmény, hiszen tel­jesen új követelményeknek kellett megfelelni, szakít­va azzal, amit mennyiségi szemléletnek neveznek, s amit hosszú évek gyakor­lata mélyen meggyökerez­tetett. Sikerként könyvel­hetjük ej, hogy Pest megye iparában a negyedik ötéves tervben a termelés 42—43 százalékos növekedése túl­nyomórészt a termékszer­kezet változására támasz­kodott. Nincs szándékunkban rögtön cáfoini az előbb leír­takat, ám a ■ tárgyilagosság megköveteli, hogy hozzá­tegyük: az általános hala­dás ellenére a fejlődés mértéke nagyon is külön­böző az egyes iparágak, s még inkább az üzemek kö­zött. Mert ugyan igaz, hogy mindenütt igyekeztek a holnapba vezető emelkedő­re rálépni, ám az emelkedő síkhoz mért foka erősen eltérő. Van, ahol alig ész­revehető, másutt viszont teljesen felforgatta a meg­szokott ritmust, próbára tett szívet és tüdőt. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a nyere­ség, pontosabban a Vállalati eredmény nagyobb részét a termékszerkezet változtatásának javára ír­ják. Nemcsak olyan tételek szerepelnek ebben, hogy rugalmasan alakították a kivitelt — például mérsé­kelték a szerény hasznot hozó paraffin eladását, de ugyanakkor bővítették kü­lönböző olajszármazékok értékesítését —, hanem olyan, megfoghatatlannak látszó mozzanatok is, mint a szocialista brigádok gon­dolkodásmódjának átala­kulása, a mennyiségi több­lettel szemben a minőséget első helyre állító vállalások teljesítése. Igazuk van a százhalom- battaiaknak abban, hogy a „nagykönyvbe”, a vállalati mérlegbe ilyen súlyokat is belehelyeznek. Hiba lenne ugyanis elfeledkezni az emelkedő legyűrése köze­pette arról — se veszélyre a finomító pártbizottsága időben fölhívta mindenki figyelmét —, hogy végső soron mindenfajta gazda­sági teendő sikere az embe­reken múlik. Azon, vajon mérhetik-e a változásokat, s ha megértik, csupán be­letörődve teszik-e ezt vagy egyet akarva? Ami a gazdasági összege­zésekben mindössze néhány számadat — így az, hogy a Csepel Autógyár teljes ár­bevételének nyolcvan szá­zalékát az új, három, leg­feljebb négy esztendeje N' készített, s gazdaságosan előállított termékek adják —, az a hétköznapok egy­mást követő sorában em­berek százait, ezxelt állít­ja szokatlan feladatok elé. Ami szokatlan, az idegen, s ami idegen, az nehezebb, mint az ismert. A termék- szerkezet változtatása meg­rázkódtatásokkal jár tehát, s ezt nem lehet elintézni könnyed kézlegyintéssel. Hiszen a munka kezdetén szöktek az emberék a szi­gethalmi gyárból is, mert egy részük nem hitt a ki­bontakozás eredményessé­gében, másik részük vi­szont féltette saját megszo­kott mindennapjait a vál­tozásoktól. era kisebb fórum, mint a Minisztertanács — 1974. augusztus else­jei ülésén — állapította meg: a termelés gazdasá­gosságának növelése elvá­laszthatatlan a termelői közösségek egészének más­fajta gondolkodásmódjától. Attól, hogy minden terme­lőhelyen megértsék: nem egy szeszélyes központi akarat következménye a termékszerkezet átalakítá­sa, hanem olyan szükség- szerűség, amely létkérdése a termelő ágazatok fejlő­désének. A Minisztertanács emlí­tett ülése az is határozatba foglalta, hogy az ágazati miniszterek évenként köte­lesek a kormánynak jelen­tést tenni — s ez 1975-ben megtörtént — a gazdasá­gos termelés növelése érde­kében tett intézkedéseikről. Fűzzünk hozzá ehhez még egy, sokatmondó példát: a megyei párt-végrehajtpbi- zottság a Politikai Bizott­ság állásfoglalása óta tiz esetben tárgyalta a gazda­ságos termelés helyzetét, eredményeit é’s gondjait, s mindezt, mint a teendők fontosságának tükrözőjét, aligha kell kommentálni. E fontosság érzékelése „lentebb” valahogy lassúbb, következetlenebb, mint „fentebb”. A gazdaság makro- és makroszintje kö­zött ritmuskülönbség bizo­nyos esetekben elkerülhe­tetlen — sőt, szinte tör­vényszerű —, de itt már nem erről van szó. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy az össztársadalmi ér­dekeket tökéletlenül közve­títették a rendelkezések és a szabályozók, s emiatt kö­vetkezett be a szembeszökő ritipuseltérés. Kevésbé kép­letesen: az emelkedőn tel­jes erővel -Igyekvők sűrűn kevesebb megértést, támo­gatást és elismerést kaptak, mint azok, akik piciket lép­tek, de nagyokat szuszog­tak. (A Csepel Autógyár hosszú időn át úgy készí­tette a népgazdaság számá­ra nagyon is gazdaságos önjáró padlóvázakat, hogy nyeresége alig volt rajta.) S Ilyen értelemben ma sem teljesen megnyugtató a heiyzet. Érdemes tehát gon­dolkozni azon, kik hogyan haladnak az emelkedőn, s ahhoz igazítani . az elisme­rés ezernyi formáját, esz­közét. Mészáros Ottó ter-helyettes és dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhe­lyettes. __________________ Pú ja Frigyes Szingapúrból Indiába érkezett Púja Frigyes külügymi­niszter február 4-én befe­jezte hivatalos látogatását Szingapúrban. Búcsúztatásá­ra a repülőtéren megjelent S. Radzsaratnam külügymi­niszter és a helyi diplomá­ciai missziók több vezetője. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere csütörtökön háromnapos hivatalos láto­gatásra Üj-Delhibe érkezett. Indiai tartózkodása során ta­lálkozik Indira Gandhi mi niszterelnökkel és tárgyalá­sokat folytat Jesvantrao Bal- vantro Csavas külügyminisz­terrel, valamint Tonsze Anath Pai iparfejlesztési miniszter­rel. Csáván Indiai külügymi­niszter csütörtökön Delhiben vacsorán látta vendégül Púja Frigyest. A vacsora alkalmából mon­dott beszédében az indiai külügyminiszter a többi kö­zött hangsúlyozta, hogy In­dia nagyra értékeli az euró­pai biztonsági konferenciát, amely megnyitotta az utat a béke szilárdításához és az eu­rópai országok közötti együtt­működés kiszélesítéséhez. Kö­szönetét fejezte ki Magyaror- ’ szagnak és a többi szocialista országnak, amiért megértik az indiai kormány belpoliti­káját. ^ Kijelentette: kormá­nya hű marad a szomszé­dos államokkal való barát­ság és együttműködés szilár­dítása külpolitikájának Irány­vonalához. A dél-ázsiai szub­kontinens stabilitásának szi­lárdítását szorgalmazza, mert ez a térségben élő népek tár­sadalmi és gazdasági fejlődé- * »ének fontos tényezője. Csá­ván kijelentette, hogy India tovább fejleszti az együttmű­ködést Magyarországgal és a többi szocialista országgal. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM ARA 80 FILLER 1976. FEBRUAR 6., PÉNTEK Tizennégyezer lámpatest — százhetven kilométer vezeték Fejlődő villamos hálózat Pest megyében A IV. ötéves terv kezdete előtt a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt felmérte milyen fejlesztések szükségesek Pest megye elektromos áramellátá­sában, hány kilometer vezeték hiányzik, hol szükséges a hálózat rekonstrukciója. 1970-ben a megye körülbelül 35 ezer otthonában nem volt vil­lanj', és mintegy 43 ezer fo­gyasztó érezte a régi, kiske- resztmetszetű hálózat és a kis teljesítményű transzformáto­rok hátrányait. A felmérés nyomán 490 kilométer új kisfeszültségű vezetéket kellett volna építeni és több mint 1200 kilométeres hálózatot fel­újítani. Bár az elmúlt ötéves terv­időszak alatt csak az állami támogatásból 35 millió forintot fordítottak Pest megyében a villamos hálózat feljesztésére és korszerűsítésére, a tervezettnél valamivel kevesebb, 477 kilo­méter új kisfeszültségű veze­ték készült el az öt esztendő során. Az elmúlt évek során a me­gye villamosításának fő elve az volt, hogy az agglomerációs övezetben legyen a legnagyobb fejlő­dés. Ezeken a területeken összesen több mint 170 kilométer veze­téket építettek. A Magyar Villamos Művek Tröszt IV. ötéves tervre szóló irányelvei szerint a vezetékek megfelelő kihasználtsága érde­kében el kellett érni, hogy egy kilométer vezetékre legalább 20 fogyasztó jusson. A megyé­ben a települések belterületén ezt sikerült is megvalósítani. A villamos hálózat fejleszté­sének költségeit központi álla­mi támogatásból, a helyi ta­nácsok feljesztési alapjából és a megyei tanács költségkiegé­szítéséből teremtették elő. Ki­vételt jelentettek a Dunaka­nyar és a Ráckevei-Duna-ág Földrengés Közép-Ameríkóbcn Guatemalában, Hondarasban és Salvadorban rendkívüli állapotot rendeltek el A csütörtök hajnali legfrissebb jelentések szerint, a guate- malai földrengés áldozatainak száma elérte a kétezret. Mivel a külvilág elsősorban a rádióamatőrök és néhány katonai adó jelzéseire van utalva, az adatot hivatalosan nem erősítették meg. A panamai rádió hírszolgálata azt hangsúlyozza, hogy az áldozatok száma becsléseken alapszik, hiszen a külváros nyo­mornegyedeinek egy részét még meg sem tudták közelíteni. A természeti csapás itf végezte a legnagyobb pusztítást. A se­besültek számát egyes jelentések ötezerre becsülik. Mint ismeretes, szerdán haj­nalban — magyar idő szerint délelőtt — a Richter-skála sze­rinti 7,5 erősségű földrengés rázta meg Guatemala várost és a hatmilliós közép-ameri­kai ország Salvadorral hatá­ros környékét. (Ez egy fokkal volt kevesebb, mint az 1972-es nicaraguai földrengés.) Két órán belül háromszor mozdult meg a föld, legerősebben a fővárostól 60 kilométerre levő Pacaya tűzhányó környékén. Nehezíti a mentést, hogy a főváros legnagyobb kórháza használhatatlanná vált. A be­tegeket át kellett telepíteni más kórházakba. A főváros egyetemén a földrengés kö­vetkeztében tűz ütött ki. Csütörtök reggelre helyre­hozták a* guatemalai főváros „Radio fabulosa” nevű adó­ját, amely félóránként híreket sugároz. A fővárosban — kö­zölte a rádió — nincs villany, víz, telefonösszeköttetés, Sok helyen égnek az épületek, s a romok alól segélykiáltások hallatszanak. A fővárostól 24 kilométerre levő Sacatepequez nevű település teljesen elpusz­tult, közel kétszáz lakója kö­zül senki sem maradt életben. Három közép-amerikai or­szágban — (Guatemala, Hon­duras, Salvador) rendkívüli állapotot rendeltek el. A la­tin-amerikai országokból út­nak Indultak az első, gyógy­szert és élelmiszert szállító re­pülőgépek. A panamai légierő első gépe le is szállt már a viszonylag kisebb kárt szen­vedett Guatemala városi re­pülőtéren. Mexikó, Venezuela, Kolumbia kormánya is beje­lentette, hogy csütörtök dél­előtt indítja az első szállítmá­nyokat. Folyik a károk felmérése Salvadorban és Hondurasban is, ahol a guatemalainál ki­sebb erejű földrengés rongál­ta meg az erőműveket, kikö­tői berendezéseket, lakóépüle­teket. Mexikó déli részén szintén észleltek földmozgást. üdülőterületei, ahol az elv az volt, hogy üdülőtulajdonosok önkéntesen, előre adták össze hozzájárulásukat a hálózat ki­építéséhez. Javult némileg a megyei közvilágítás. Az elmúlt évek során körülbelül 14 ezer új lámpát helyeztek el. Ez azon­ban még mindig kevés. A lám­pahelyek száma megyében az országos átlag alatt van. A most induló tervidő­szakban az eddiginél Is nagyobb arányú fejlődés várható. Mégis csupán az arányok ja­vulására számíthatunk, a vil­lamosítás valamennyi, gondjá­nak megoldására nem kerülhet sor, ezt a lakosság még mindig gyorsan növekvő beáramlása sem teszi lehetővé. A fejlesz­tések ütemezésekor továbbra is előnyben részesítik a Buda­pest környéki agglomerációs övezetet és a telepszerű épít­kezéseket. A villamosítás terv­szerű ütemének biztosítéka az az erősödő kapcsolat is, mely a megye párt- és tanácsi veze­tői, valamint a szakminiszté­riumok között kialakult a poli­tikai és gazdasági elvek össze­hangolására. L. T. Uj otthonokban Pedagóguslakásokat adtak át Ócsán Megszokott hétköznapi kép fogadja most is a látogatót az ócsai általános iskolában. Az osztályokban folynak az óráit, a szünetben zsibonganak a gyerekek a folyósón, a peda­gógusok a nevelői szobában beszélgetnek, pihennek, ké­szülnek a következő órákra. Déli egy órakor mégis mintha egy pillanatra megváltozna a kép: sokan sietnek az igaz­gatói. irodába. És valóban, a mindennapi munkát egy pil­lanatra abbahagyva, szerény kis ünnepségre készülnek. Az. igazgatói irodában adja át Barta István, a községi tanács elnöke a lakáskiutalókat azok­nak a pedagógusoknak, akik új otthont kaptak az elké­szült, hatlakásos pedagógus­házban. Az épületbe már költözköd­nek, sorban foglalják el a bol­dog tulajdonosok a lakáso­kat, köszönik a községi ta­nácsnak a gondoskodást. Bol­dogok. A pedagógusház két és fél millió forint költséggel épült. A megyei tanács egymillió fo­rintot adott az építkezéshez, a többit a községi tanács te­remtette elő. Az építkezés azt a célt szolgálta, hogy a más köz­ségekből bejáró pedagógusok végre nyugodt, Izényelmes otthonhoz jussanak Öcsán, letelepedjenek a községben, erősítsék az iskola pedagó­gus törzsgárdáját, és egyre aktívabb szerepet vállalja­nak az oktató-nevelő munká­ban. K. Gy. M. KOZELET Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, tegnap küldöttség élén hazaérkezett az NDK-ból, ahol a Nemzeti Front vezetőivel a két moz­galom előtt álló közös felada­tokról folytatott tanácskozáso­kat. Varga Isván, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője tegnap hazaérkezett Prágából, ahol megbeszéléseket folyta­tott az 1976—77. évre szóló pártközi együttműködési mun* ka tervről. B. A. Boriszov, a Szovjet­unió Kereskedelmi és Iparka­marája elnökségének elnöke tegnap néhány napos látoga­tásra Budapestre érkezett. A l

Next

/
Thumbnails
Contents