Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

A Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusán A delegátusok egyöntetűen helyeslik az okmánytervezet stratégiájának irányvonalát A külföldi küldöttségek köszöntése iJŰAtw 1976. FEBRUÁR 6., PfiNTEK Az FKP XXII. kongresszusa csütörtökön folytatta munká­ját. A felszólaló delegátusok egyöntetűen helyeselték a párt stratégiáját a kongresszusi okmánytervezetben rögzített irányvonalát és helyi tapasz­talataikkal támasztották alá azokat. E tömegharc jelentőségére mutatott rá Andre Lejoine, a központi bizottság tagja, aki hangsúlyozta, hogy a kommu­nistáknak mindenütt vezető szerepet kell játszaniuk a tö­megek mozgósításában. Erre nemcsak addig van szükség, amíg kivívják a szocializmus építése megkezdésének lehető­ségét, hanem a szocialista rendszer megszilárdítása so­rán is döntő jelentősége lesz a jmegek harcának, amelyben a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt fogja be­tölteni a vezető szerepet. Gustave Ansart, a politikai bizottság tagja, a Nord megyei pártbizottság titkára, felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak széles körű népi tömörülést kell kialakí­ANGOLA További harci sikerek — növekvő szolidaritás A TASZSZ luandai tudósítása hírül adja, hogy az Angolai Népi Köztársaság hadserege folytatja előrenyomulását az ösz- szes frontokon, megtörve a dél-afrikai agresszorok, a külföldi zsoldosok, valamint az FNLA és az UNITA egyesített erőinek ellenállását. Az ország északi részén az ellenség már csak egy keskeny sávot tart ellenőrzésé alatt a zairei határ mentén. A keleti és a déli frónton — ahol az Angolai Népi Köztársa­ság hadserege több várost, köztük Huambót és Lobitót körül­zárta — az ellenség reguláris egységeket és zsoldosokat vetett be, amilyeket nagy sietséggel Dél-Afrikából irányítottak az angolai frontokra. Az intervenciósok elaknásítják az utakat, hidakat robbantanak fel, hogy ezzel is megakadályozzák az ANK hadseregének előnyomulását. Az elmúlt napokban világszerte egyre több kormány és haladó szervezet fejezte ki szolidaritását az angolai nép har­cával. A szovjet közvéleménynek meggyőződése, hogy az An­golai Népi Köztársaság a leg­rövidebb időn belül kiűzi az ország területéről az inter­venciósokat, és elkezdi a bé­kés építőmunkát — írja a moszkvai Pravda csütörtöki számában Oleg Oresztov, a lap kommentátora, majd így folytatja: Az angolai felkelők mint­egy 15 évvel ezelőtt az ango­lai népi felszábadítási mozga­lom vezetésével fegyveres har­cot kezdtek a portugál gyar­mati uralom felszámolásáért. A partizáncselekményekből, amelyeket Agostinho Neto, az MPLA vezetője irányított, hamarosan kibontakozott a népi felszabadító háború. A Szovjetunió, más szocia­lista országok és Afrika füg­getlen haladó államai önzet­len támogatást nyújtottak eh­hez a harchoz, amelynek eredményeként 1975. novem­ber 11-én megalakult az An­golai Népi Köztársaság kor­mánya. Az MPLA által létre­hozott kormányt eddig több mint negyven állam, köztük huszonöt független afrikai or­szág — az AESZ tagállamai­nak többsége — ismerte el. A Pravda kiemeli annak je­lentőségét, hogy az évforduló alkalmából nemzetközi szoli­daritási konferenciát tartottak Luandában, az Angolai Népi Köztársaság fővárosában. A tanácskozáson részt vevő több mint 80 küldöttség, különböző államok, nemzetközi szerveze­tek és nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői támo­gatásukról biztosították a kül­földi agresszió ellen küzdő fiatal afrikai államot. A de­legátusok felhívással fordul­tak országaik lakosságához: támogassák az angolai haza­fiak hősies harcát és követel­jék kormányaiktól az Angolai Népi Köztársaság elismerését, az intervenciósoknak, a sza- kadár erőknek, a külföldi zsoldosoknak és a fajüldözők- nék nyújtott minden támoga­tás beszüntetését taniuk a munkásosztály körül, egyesíteniük kell mindazokat, akik a nép érdekeit szolgáló változást kívánnak. A kongresszus csütörtökön délutáni ülésén Paul Laurent, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára üd­vözölte a kongresszuson je­lenlevő külföldi küldöttsége­ket a központi bizottság ne­vében. „Nagy megtiszteltetés­nek érezzük, hogy eljöttek közénk — mondotta —, üd­vözöljük mindazokat a népe­ket, amelyek velünk együtt harcolnak a munkásosztály el­nyomása ellen.” Paul Laurent hangsúlyozta: az FKP minden erejével a nemzetközi szolida­ritás megerősitésére törekszik abban a harcban, amelyet a közös ellenség, az imperializ­mus ellen vívnak. A francia kommunisták — mondotta — azzal tesznek legjobban bi­zonyságot igazi. internaciona­lizmusukról, hogy minden erejüket latbavetik a szocia­lizmus ügyének győzelméért Franciaországban. A kongresszusi delegátusok lelkes tapssal köszöntötték a külföldi testvérpártok és a felszabadító mozgalmak kép­viselőit, s elénekelték az In- ternacionálét. Bécs — EKHT Csehszlovák felszólalás a 82. tanácskozáson Csütörtökön Bécsben foly­tatódott a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentésére vonat­kozó tárgyalások nyolcadik fordulója. A tanácskozáson, mely az érdemi tárgyalások megkezdé­se óta a 92. volt, a cseh­szlovák küldöttség vezetője, Tomas Lahoda nagykövet fej­tette ki kormányának állás­pontját. Rámutatott a szocia­lista országok által korábban beterjesztett javaslatok elő­nyeire, hangoztatta, hogy az egyezménytervezet összhang­ban van a reális helyzettel, s a benne előirányzott csök­kentés minden állam érdekeit szolgálva segíti a katonai eny­hülés megvalósulását Európá­ban. A legközelebbi plenáris ta­nácskozást február 12-én rendezik. Moszkva Befejezte munkáját a városi pártkonferencia , Csütörtökön a szovjet fő­városban befejezte munkáját a moszkvai városi pártkon­ferencia. A konferencia mun­kájában, mint már jelentet­tük, részt vett Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető. A konfe­rencia a központi bizottság kongresszusi tervezetének je­lentőségét aláhúzva, felszólí­totta a kerületi pártbizottsá­gokat, a pártszervezeteket és a gazdasági vezetőket, hogy a termelés hatékonyságának növelése érdekében ösztönöz­zék a fővárosi dolgozók akti­vitását, törekedjenek arra, hogy a tizedik ötéves tervidő­szak első esztendejében je­lentősen növekedjék a mun# katermelékenység, javuljon a termékek minősége és gyor­suljon ja vállalatok műszaki rekonstrukciója és fejlesztése. A moszkvai városi párt­konferencia berekesztése után ülést tartott csütörtökön a városi pártbizottság. Az ülé-' sen ismét Viktor Grisint vá­lasztották meg az SZKP moszkvai városi bizottságának első titkárává. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei Szófiában csütörtökön köz­zétették a BKP KB-nek a Bol­gár Kommunista Párt, vala­mint a bolgár társadalmi szer­vezetek és mozgalmak helyze­téről és fejlődéséről szóló kongresszusi irányelveit. A Rabotnieseszko Delóhan, a párt központi lapjában közzé­tett dokumentum két fejezet­ből áll: az első a párt vezető szerepét, a második a társa­dalmi szervezetek és mozgal­mak időszerű problémáit tag­lalja. Az első fejezet bevezetőben megállapítja: a párt vezető szerepének fokozására a BKP tizedik kongresszusa a követ­kező fontosabb feladatokat tűzte ki: gondoskodni kell a párttagság összetételének he­lyes szabályozásáról, fokozni kell a párttevékenység tudo­mányos színvonalát, tökéletesí­teni kell a megyei, a városi és a községi pártbizottságok munkáját, tovább kell szilár­dítani a párt kopcsolatait a tömegekkel. A dokumentum leszögezi, hogy a Bolgár Kom­munista Pártnak világosan ki­dolgozott. helyes irányvonala van, amelyet a párt program­NEGY HÉT UTÁN Megoldás küszöbén az olasz kormányválság Az Olasz Szocialista Párt vezetősége csütörtöki ülésén megvitatta More kijelölt mi­niszterelnök gazdasági prog­ramtervezetét, amelyet a kor­mányfő előző nap ismertette a pártokkal és rövid vita után egyhangúan úgy határozott, hogy a parlamentben tartózko­dással elő fogja segíteni egy kisebbségi kereszténydemokra­ta kormány hivatalba lépését, Ezzel a negyedik hete tartó olasz kormányválság megoldás küszöbéhez érkezett, bár min­den megfigyelő egyetért abban, hogy a körvonalazódó fejle­mény csak ideiglenesen, rövid időre szóló kiutat jelenthet. Az OSZP közleménye han­goztatja: „A kormányválság kirobbantása az OSZP részéről azt célozta, hogy gyökeres poli­tikai fordulat következzék be és a súlyos helyzettel megfele­lően szembenézni tudó kor­mány alakuljon. Ez a kívánt fordulat nem következett be, mert a KDP makacsul elutasí­totta az OSZP • javaslatait. Ilyen körülmények között, te­kintettel a gazdasági és pénz­ügyi helyzet súlyosbodására, a szocialista párt vezetősége megbízza a párt parlamenti csoportját, hogy tartózkodjék MorO kisebbségi keresztény- demokrata kormánya bizalmi szavazásakor... A gazdasági program egyéb­ként, amelyet Moro partnerei elé terjesztett, szigorú intézke­déseket tartalmaz a termelési válság és az infláció együttes jelentkezése folytán súlyos helyzet javítására. Így többek között a vállalatok profitjának fokozottabb megadóztatását, a magas bérek egy évre szóló be­fagyasztását, szigorúbb adóbe­hajtást, az illegális tőkeki­áramlás megfékezését szigo­rúbb ellenőrzéssel, a közkiadá­sok csökkentését. Egyben azon­ban a dolgozók által követelt bérkövetelések lefaragását is. Megállíthatatlan világfolyamat K. Ny. Brutyenc könyve korunk nemzeti felszabadító mozgalmáról Napjainkban tanúi vagyunk annak a világméretű harcnak, ame­lyet az elnyomott gyarmati vagy nemrég felszabadult népek folytat­nak a nemzetközi imperializmus el­len. Ez történik ma Angolában, ahol az imperialistabarát zsoldosok és az őket támogató imperialista ügynökök harcot indítottak az MPLA ellen, amely immár 15 éve harcol az ango­lai gyarmatosítással szemben, az or­szág függetlenségéért. Nemcsak Afrikában, hanem más földrészeken is folyik a nemzeti fel­szabadító forradalom, van, ahol fegy­verrel, mint Kelet-Timoron, van, ahol egyéb eszközökkel. Ezért is ér­dekes és igen időszerű az a könyv, amelyet a Kossuth Könyvkiadó je­lentetett meg a napokban, s amelyet neves szovjet tudós-történész, Karen Ny. Brutyenc írt Korunk felszabadí­tó forradalmai címmel. Átfogó képet ad a világon végbemenő felszabadí­tó mozgalmakról, sorra veszi azokat a mozgatórugókat, amelyek elősegí­tették a felszabadító mozgalmak si­kerét, sokoldalúan vizsgálja a társa­dalmi, politikai, gazdasági és ideoló­giai sajátosságaikat, valamint'fejlő­désük belső és nemzetközi feltételeit. A szerző részletesen foglalkozik a nemzeti felszabadító mozgalom és az imperializmus ellentéteivel, a nemzeti felszabadító forradalmak fejlődésé­nek antikapitalista tendenciáival, a szocialista világrendszer szerepével elemzi a forradalmi demokrácia problémáit. Brutyenc sok új, a marxista—leni­nista irodalomban eddig kevésbé megvilágított kérdést vet fel és tár­gyal. A könyv első részében a nemze­ti felszabaditó forradalmak sajátos jellegéről ír és megállapítja: az jel­lemző, rájuk, hogy a forradalom éle az idegen burzsoázia ellen irányul és a fordulat a növekvő helyi burzsoá­zia kezébe adja a hatalmat. Erre pél­dának az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúját hozza fél, amelynek az volt a célja, hogy elűzze az angol burzsoáziát, és a hatalmat a helyi kereskedőknek, ültetvényesek­nek adja át. A szerző ezt követően korunk nemzeti felszabadító mozgal­mának néhány jellegzetességét veszi elemzés alá, s hangsúlyozza: e forra­dalmak társadalmi alapja immár nem az a konkurrenciaharc, amely többnyire az uralkodó és az elnyo­mott nemzet burzsoáziája között folyt, hanem a leigazolt ország összes alapvető társadalmi erői harcba in­dulnak a nemzet függetlenségéért. A jelenkori nemzeti felszabadító mozgalmak internacio­nalisták, politikai forradalmak: tár­sadalmi potenciáljaik, perspektíváik gazdagabbak és haladóbbak, mint az elődeiké volt. A mostani moz­galmak arra irányulnak, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet megteremtsék, persze nem mind ilyen formáció és nem azonnal történik meg az átala­kulás, de a tendenciájuk .ezeknek a felszabadító mozgalmaknak előremu­tatóak. A forradalom haladó erői, a proletariátus és a parasztság, helyen­ként még a nemzeti burzsoázia is. Viszont jellemző, hogy a proletariá­tus vékony réteget jelent, s a pa­rasztság a fő tényező a forradalmi harcban, ő adja a nagy tömegeket. Egyiptomban például 60—70, Pakisz­tánban, Indonéziában 80—90, egy sor afrikai országban (Csád, Mali, Togo, Guinea, Líbia, Szudán), 90 szá­zalékon felüli a parasztság aránya. A nemzeti felszabadító forradal­mak ideológiai sajátosságaival fog­lalkozva megállapítja a szerző, hogy a politikai függetlenség kivívásával nem fejeződik be a nemzeti felszaba­dító forradalom, hanem folytatódik a gazdasági megerősödésért, vívmá­nyai rpegszilárdításáért. Tényekkel és adatokkal bizonyítja, hogy ez igen nehéz feladat. A szocialista világ igyekszik segíteni, hogy a nem­rég felszabadult országok talpra tud­janak állni, megszervezni saját nép­gazdaságukat, államiságukat. Van­nak ellenható tényezők is, ilyen a sa­ját burzsoáziájuk ingadozása, az ult­rabaloldali erők türelmetlensége és egyéb tényezők. A forradalmi erők társadalmi bázisaival, az uralmon levő forradal­mi demokraták gyakorlati tevékeny­ségével is foglalkozik a kötet. Teljes­séggel beigazolódott — hangsúlyozza a szerző —, hogy az események me­netét a fiatal, nemrég fölszabadult országokban is a forradalom fejlődé­sének világszerte érvényes történel­mi törvényszerűségei határozzák meg, hogy a volt gyarmatok és függő országok népeinek harcát mindin­kább áthatják a szocializmus, a nem­zeti és társadalmi szabadság eszmé­nyei, vagyis azok az eszmények, ame­lyekhez a nemzetközi munkásosztály, az egész haladó emberiség felküzdöt­te magát. Az élet is azt bizonyítja, hogy a nemrég felszabadult országokban, a fejlődés a szocializmus irányába ha­lad, bár ezek az országok társadal­milag és gazdaságilag kevésbé fejlet­tek és sokkal népesebbek, mint azok; amelyekben már kialakultak a kor­szerű gazdálkodási módszerek, nem beszélve a szocialista országokról, amelyekben a népek saját arculatuk­ra formálják a társadalmat, és egy­re több társadalmi javat, terméket halmoznak fel a dolgozók javára, emelik a nép életszínvonalát, kultu­rális és szellemi nívóját. Összehasonlít, bizonyít, adatokat és tényeket sorakoztat fel művében a szerző, végül kimutatja, hogy a felszabadító mozgalmak a forradalmi világfolyamat keretében mennek végbe, és a nemzeti felsza­badító erők, valamint a szocialista világrendszer szövetsége, szoros együttműködése megállíthatatlanul előrehalad, meghozva a népek teljes felszabadulását. . A szovjet szerző könyvét, a tudo­'mányos munkatársaknak, az okta­tóknak, a propagandistáknak, egyete­mi hallgatóknak szánta, de rajtuk kívül rendkívül hasznos mindazok­nak, akik alaposabban meg akarják ismerni a nemzeti felszabadító moz­galom helyzetét. A fordítás Gallyas Ferenc munkája. A könyvet Győri Pálné szerkésztette. Szép, hibamen­tes munkát végzett a Zrínyi Nyomda, s igen ízléses, tetszetős a borítólap, amelyet Varga Judit tervezett. Gáli Sándor ja tartalmaz. A párt március végén összeülő XI. kongresz- szusa ezt az irányvonalait fog­ja majd konkretizálni, s ennekr alapján határozza majd meg a bolgár népgazdaság hetedik öt­éves tervének fő feladatait, illetve az 1990-ig tartó távlati fejlesztési terv fő irányait. A párt nemzetközi politiká­járól szólva’ a dokumentum hangsúlyozza, hogy a BKP és az SZKP közötti egység és testvériség továbbra is rendít­hetetlen alapul szolgál majd Bulgária és a Szovjetunió együttműködésének fokozásá­hoz. a két ország közötti in­tegrációs folyamaitok elmélyí­téséhez. A BKP a jövőben is részletesen tanulmányozza és felhasználja az SZKP és a többi testvérpárt tapasztala­tát A párttagság összetételéről az irányelvek megállapítják, hogy a BKP taglétszáma 1975. december 31-ón 788 211 fő volt, azaz a tizedik kongresz- szus óta 88 735 fővel gyarapo­dott. A tizennyolc éven felüli bolgár állampolgárok közül je­lenleg minden nyolcadik kom­munista. A tizedik kongresz- szus óta a párttagok körében 40,1 százialékról 41,1 százalék­ra nőtt a munkások aránya. A nők aránya ugyancsak emel­kedett, s jelenleg 27.6 százalék, szemben az 1971. évi 25,2 szá­zalékkal. Az újonnan felvett párttagok 72,1 százaléka 30 éven aluli. A tézisek külön elemzik a bolgár társadalom szociális összetételében bekövetkezett változásokat. Eszerint a mun­kások aránya az 1970. évi 47 százalékról 1974-re 57 száza­lékra nőtt. A termelőszövetke­zeti parasztság aránya ugyan­ezen idő alatt 28 százalékról 15 százalékra csökkent. Ugyan­csak nőtt az értelmiség ará­nya: 23 százalékról 27 száza­lékra. A dokumentum második fe­jezete külön pontokban fog­lalkozik a hazafias front, a bolgár szakszervezetek és a dimitrovi komszomol aktuális feladataival. DEL-VIETNAM Népszámlálás Dél-Vietnamban csütörtökön népszámlálás kezdődik — je­lentette be a saigoni rádió Hon- kongban lehallgatott adásában. A három napig tartó, egész Dél-Vietnam területét magá­ba foglaló népszámlálás cél­ja, hogy annak alapján össze­állítsák-az április 25-én kezdő­dő és egész Vietnam területére kiterjedő választások választói listáját. CSAK RÖVIDEN... A VIETNAMI DOLGOZOK PARTJA Központi Bizottsá­gának meghívására csütörtö­kön hivatalos baráti látoga­tásra laoszi párt- és kor­mányküldöttség érkezett Ha­noiba Kaysone Phomvihanh, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkára, laoszi minisz­terelnök vezetésével. A GÖRÖG KOMMUNISTA PÁRT KB Politikai Bizottsá­ga nyilatkozatban fejtette ki a Közös Piaccal kapcsolatos álláspontját. A TERVEZETT általános választások előkészítésekép­pen, a portugál belügyminisz­térium. csütörtökön rendelet­ben szabályozta az állampol­gárok választójogát és meg­határozta a képviselőjelöltek korét. A PORTUGÁL pénzügymi­nisztérium csütörtökön beje­lentette, hogy az ország arany­tartalékaiból 300 millió dol­lár értékű nemesfémet letét­be helyez az NSZK, valamint Svájc által folyósítandó hite­lek biztosítékaképpen. A ROMÁNIA. Bulgária, Gö­rögország, Törökország és Ju­goszlávia küldötteinek rész­vételével megrendezett bal­káni együttműködési szakér­tői értekezlet tíznaoos tanács­kozás után csütörtökön véget ért Athénban. 1

Next

/
Thumbnails
Contents