Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

1976. FEBRUAR 26., CSÜTÖRTÖK sJiinav KUBA Életbe lépett az új alkotmány Külön helyen Az élelmiszeripar a lépésváltás időszakában A műit vasárnapi népszava­záson óriási többséggel elfoga­dott szocialista alkotmány ked­den életbe lépett. Havannában a tömegszervezetek képviselői­nek részvételével megtartott nagygyűlésen Bias Roca, a párt politikai bizottságának tagja, az alkotmányt előkészítő bi­zottság elnöke olvasta fel a forradalmi kormány nyilatko­zatát, amellyel hatályon kívül helyezte az 1940-es alkot­mányt, a többször módosított alaptörvényt, és érvényben le­vőnek nyilvánította az ameri­kai földrész első szocialista al­kotmányát. Raul Castro, a Kubai Kom­munista Párt másodtitkára, a forradalmi kormány első mi­Melo Antuhes portugál kül­ügyminiszter újságíróknak adott nyilatkozatában leszö­gezte: a forradalmi tanács tagjai és a fegyveres erők mozgalma teljes mértékben egyetért Costa Gomes köztár­sasági elnök döntésével, hogy országa nevében elismerte az Angolai Népi Köztársaságot. Bizonyos pártoknak az ál­lamfőt bíráló megjegyzéseire utalva a portugál diplomácia vezetője hangsúlyozta: „Ok­kal feltételezzük, hogy olyan kormányt ismertünk el, amely a valódi nemzeti függetlenség, a semlegesség és el nem köte­lezettség politikáját folytatja Angolában”. A luandai kormánynak nyújtott szovjet és kubai tá­mogatással összefüggő kérdés­re válaszolva Meló Antunes Jövő heti tanácsülésükön tárgyalják meg az EGK tagál­lamok külügyminiszterei a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbb átnyúj­tott levelét és tárgyalási aján­latát, amelyet Gerhard Weiss, a végrehajtó bizottság elnöke, az NDK miniszterelnök-helyet­tese adott át Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnöknek, az EGK miniszteri tanácsa so­ros elnökének. Mint ismeretes, a szocialista országok tárgya­niszterelnök-helyettese a nagy­gyűlésen elmondott beszédé­ben hangsúlyozta: „A kubai nép évszázados vágya vált va­lóra azzal, hogy a függetlensé­gi háború kezdetének 81. év­fordulóján, új szocialista al­kotmány lépett életbe, amely kimondja, hogy minden hata­lom a dolgozó népé”. A nagygyűlés résztvevői hosszasan éltették a Szovjet­unió Kommunista Pártját, an­nak XXV. kongresszusát. Amint Raul Castro megfogal­mazta: „A szovjet nép testvé­ri támogatása, a nehéz idők­ben nyújtott internacionalista segítsége nélkül nem jöhetett volna létre a most életbe lé­pett alkotmány sem”. megállapította, hogy az MPLA-nak törvényes joga se­gítséget kérni szövetségesei­től. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Zaire és a Dél-af­rikai Köztársaság már a füg­getlenség kikiáltása előtt be- avatko^ptt Angolában, a má­sik két szervezet oldalán. „Szuverén államként Ango­la hozhat olyan intézkedése­ket, amelyeket szükségesnek tart nemzeti egységének és függetlenségének megőrzésé­re” — mondotta végül a kül­ügyminiszter és hozzáfűzte, hogy az MFA Portugáliában szembeszáll mindazokkal, akik „bizonyos érdekek védel­mében politikai fegyverként akarják felhasználni az Ango­lai Népi Köztársaság elisme­résének kérdését.” lások megkezdését javasolták a két gazdasági szervezet, illet­ve azok tagállamai között. Az EGK-külügy miniszterek röviden áttekintettél: a kérdést e heti luxemburgi politikai konzultációjukon, amelyen a kelet—nyugati kapcsolatok té­máját is megvitatták. Időköz­ben a KGST tervezetét szak­értői bizottság tekintette át Brüsszelben, hogy részletes je­lentést készítsen róla a mi- nisz tereknek. A tanácsok és a népfroirtblzottságok együttműködése Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Szerdán Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége. Dr. Szentistványi Gyuláné orszá­gos titkár beszámolt a közsé­gi népfrontbizottságok feb­ruár 15-vel megkezdődött új- jáválasztásának tapasztalatai­ról. Dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter értékelte a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos társadalmi vitá­kat, és — a gyakorlatban szerzett tapasztalatok figye­lembevételével — ismertette a továbbfejlesztésükre vonatko­zó javaslatokat. S. Hegedűs László országos titkár beszá­molt a népfrontmozgalom közreműködéséről a képvise­lők munkásságának támoga­tásában, valamint a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének tapaszta­latairól. Az országos elnökség meg­állapította: a mozgalom és az államhatalmi, igazgatási szer­vek jó együttműködésének legfontosabb eredménye, hogy hozzájárult a lakosság köz­életi részvételének növekedé­séhez. Napirenden az üzemegészségügy Képviselők az Egyesült Izzóban és Csepelen A budapesti nagyipar két fellegvárába, az újpesti Egye­sült Izzóba, valamint a Csepel Vas- és Fémművekbe látoga­tott szerdán < az országgyűlési képviselők egy csoportja. A szociális és egészségügyi, vala­mint az. ipari bizottság tagjai­nak látogatása az egészségügyi ellátás tanulmányozását céloz­ta. Dr. Pesta László, az egész­ségügyi és Gorjáncz Ignác, az ipari bizottság elnöke — Inokai János, az országgyűlés alelnö- ke, dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár és Rabi Béla kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes részvételével — felke­resték a tízezreket foglalkoz­tató gyáróriások — az üzem- egészségügy szempontjából — különösen tanulságos részle­geit Pest megye községeiben február 15-én kezdődtek el a falugyűlések. A gyűlé­seken a Hazafias Népfront helyi bizottságai, valamint a községi, nagyközségi ta­nácsok vezetői számoltak be a lakosságnak a köz­ségi népfrontmunkáról és a tanácsok tevékenységé­ről; megválasztották a nép­front helyi bizottságait. A falugyűlések eddigi ta­pasztalatait Kovács An- talné, a Hazafias Nép­front Pest megyei bizott­ságának titkára így össze­gezi: — Eddig .50 falugyűlésit és nyolc körzeti gyűlést tartot­tunk. Az előző évekhez vi­szonyítva az idén sokkal töb­ben vettek részt a gyűlése­ken, elsősorban azért, mert jól készítették elő. — A népfrontbizottságok be­számolói sokoldalúan elemez­ték a községekben folyó mun­kát: a politikai, közéleti te­vékenységnek olyan kérdé­seiről is szólták, mint a köz- művelődés, a honismeret, a gazdaságpolitika és a munka- fegyelem. A tanácsi munkával foglalkozva, leginkább a köz­ségfejlesztés eredményeit és Mindenfajta népgazdasági elemzés vagy összegezés kü­lön helyen szerepelteti az élel­miszeripart. Egyszer megadja a szocialista ipar termelését, termelékenységét az élelmi­szeriparral együtt, majd anél­kül, mintegy jelezve a nép- gazdasági terület egyedi sze­repkörét. Csakhogy a külön hely korántsem azonosítha­tó a különleges hellyel, sőt, a tényeknek megfelelően azt írhatjuk le, hogy nagyobb figyelmet csupán néhány esztendeje élvez ez az ipar­terület. Nagyok és kicsik Egy fedél alatt ritkán jön­nek úgy össze törpék és óriá­sok, mint az élelmiszeripar esetében. Hiszen élelmiszer- ipari „egység”, azaz iparte­lepként számontartott vala­mi a cseppnyi tejüzem, s a* sok ezer vagon árut kibocsátó konzervgyár, a községi sü­töde s a kamionok tucatjait naponta fogadó hűtőház. Nem a változatosság érzé­keltetésére szolgál a felsoro­lás, hanem annak bizonyí­tására: rendkívül eltérő jel­tételek közepette kell itt a kettős követelményeknek, a belső ellátás minél zavarta­lanabb lebonyolításának s a folyamatosan növekvő kivi­telnek megfelelni. Pest megyében az élelmi- szeripari vállalatok telephe­lyeinek száma megközelíti az ötszázat, a foglalkoztatot­tak tábora pedig túlhaladja a 7500 főt. A két adat összeve­tése ' sokat mond arról, hogy milyen viszonylagos foga­lommá válik itt a koncentrá­ció, s éppen ezért a műsza­ki fejlesztést, a szervezést sem lehet egységes," min­denütt azonos tartalmú fel­adatként kezelni. Eltérő utak Tavaly a Nagykőrösi Kon­zervgyár 1,1 milliárd forin­tos termelési értékével, 87,7 ezer tonnás árukibocsátásá­val továbbra is az ország leg­nagyobb tartósító üzeme volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés értékét — 344,5 ezer forintot — nem le­het összevetni például a ta­nácsi iparral, de ugyanakkor feladatait taglalták. De több helyen — így Kiskunlacházán is például — nemcsak a köz­ségfejlesztést értékelték, ha­nem szóltak az adókedvez­ményekről, a háztáji földek­ről; méltatták a sportolási lehetőségeket és a közműve­lődés feladatait is. Tárnokon a termelőszövetkezet segítsé­ge, az új munkalehetőségek, valamint a község életében bekövetkezett változások is helyet kaptak a tanácsi be­számolóban. — A felszólalók elsősorban ugyancsak a községfejlesztés kérdéseivel foglalkoztak, a közös gondokról tennivalók­ról beszéltek. Jó volt hallani, hogy a lakosok elismeréssel szóltak a tanács, a népfront­bizottságok munkájáról, hogy utak, bölcsődék, óvodák, is­kolák épültek, vízhálózat, vil­lany lett a faluban. A gyűlé­seken felajánlás is született. Kiskunlacházán egy napot a községért mozgalom megszer­vezését javasolták, Foton el­határozták, hogy az államtól kapott minden forinthoz tár­sadalmi munkával még egy forintot tesznek hozzá. — A hozzászólásokban sok szó esett a társadalmi tulaj­don védelméről is. Galga­fel kell figyelni arra, hogy maga a termelékenység nö­vekedése, ez esetben a fo­rintösszegtől függetlenítve, na­gyon is eltérő utakon jár a minisztériumi és a tanácsi élelmiszeriparban. A minisztériumi élelmiszer- iparban a megyén belül fo­lyamatosan bővült 1971 és 1975 között az egy foglal­koztatottra jutó termelés ér­téke, a tanácsi üzemeknél viszont megmaradt a koráb­bi szinten. Tegyük hozzá: a minisztériumi vállalatok sem dúskáltak a fejlesztési ja­vakban, sőt, némelyikük — így a Gyümölcs- és Főze­lékkonzervgyár, a Pest me­gyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat — ke­mény próbákat tartogató éve­ken jutott túl. Mégis, képe­sek voltak arra, hogy föl­emésszék az akadályokat, s a tervidőszak végére egye­nesbe kerüljenek. Sőt, a Gyü­mölcs. és Főzelékkonzervgyár a régóta áhított korszerűsí­tések bővítésének is neki­kezdhetett, s ebben a készáru­raktár épp úgy szerepel, mint a gyártmányvonalak beren­dezései egy részének cseréje, új üzemrész — tésztakészítés tető alá hozása. A többhöz a más Idén az élelmiszeripari ter­melés tervezett növekedése 3,8 százalék, ezen belül azon­ban a lépték erősen eltérő. Ahogy általában, úgy az egyes élelmiszeripari terüle­teken is igaz, hogy ma már nem egyszerűen a több a kö­vetelmény, hanem vele pár­huzamosan a más, köznapib­ban szólva a feldolgozás mi­nőségének javítása. A példát — mint sok másban is — a Nagykőrösi Konzervgyár ad­ja, azzal, hogy a legutóbbi években gyors iramban bő­vítették a készételek, a tar- tósitott húsáruk arányát a teljes termelésen belül, s újdonságaikból bel- és kül­földre egyaránt szállítanak. Botorság lenne megkíván­ni, hogy hasonló, számszerű adatokat — a körösiek hozzá­vetőleg négyszáz termékfé­lével képviseltetik magukat a piacon — mutassanak fel a kisebb, s főként a tanácsi vállalatok, szövetkezeti élel­miszeripari üzemek. Azt vi­györkön például megépült az ifjúsági park, de felelőtlen elemek kárt tettek benne, megrongálták. A község la­kói szóvátették, úgy érzik, jobban kellene vigyázni a parkra. A munkafegyelem kérdése is sok helyen szere­pelt. Az egyik községben em­lítették, hogy a traktorosok gépeiken járnak haza ebédel­ni, s ezzel vétenek a mun­kafegyelem ellen. — A falugyűléseken, a kü­lönböző szintű párt-, tanácsi és társadalmi szervek, gazda­sági egységek képviselői is részt vettek. Az új népfront- bizottságokba sok ipari és mezőgazdasági fizikai dol­gozót, nőt választották be, de a fiatalok is kellő szám­ban képviseltetik magukat. — Mindenütt ünnepélyes külsőségek között bonyolítot­ták le a falugyűléseket. Út­törők köszöntötték a résztve­vőket, szavalatokkal, szín­vonalas műsorokkal tették színesebbé a gyűléseket. Vác- rátóton négyszázan voltak a falugyűlésen és a rendezők kétnyelvű műsorral kedves­kedtek a megjelenteknek. Tápiószecsőn az érdi Pávakör szerepelt szont jogos társadalmi tény­ként rögzíthetjük, hogy — s furcsa ez a sorrend, mert más területeken éppen a fordí­tottja érvényes — érzékel­jék s tanulják meg azt a ru­galmasságot, melyet e nagy­üzem tanúsít. Sajnálatos ugyanis, hogy a kisebb üze­mek ugyanazt kísérlik meg előállítani, amit a nagyok bo­csátanak ki, azaz a választék gazdagítása helyett remény­telen versenybe kezdenek. Feltehető, e kétséges értékű szemléletnek nagy része volt abban, hogy a legutóbbi években kisebb élelmiszer- ipari üzemek sora szüntette meg tevékenységét. Pedig, ha jót, különleges ízűt, másutt meg nem találhatót kínáltak volna, aligha kerülnek ebbe a helyzetbe. Háttér, kérdőjelekkel Nem választhatjuk el ter­mészetesen az üzemi eredmé­nyeket a nyersanyagot szol­gáltató háttértől, mert hisz’ ezen a területen nincs mód olyasfajta anyaghelyettesítés­re, mint egyebütt. Kérdője­lek sorát láthatjuk magunk előtt, ha a hátteret vizs­gáljuk. Elég, ha a legjelen­tősebbet ragadjuk ki: bizo­nyos árucikkeknél a feldol­gozási képesség jóval elma­rad az igénybe vehető nyers­anyagoktól, másutt viszont évről évre ismétlődik az a gond, hogy nincs elegendő feldolgozható nyersanyag. Ta­valy például a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldol­gozó Vállalatot szinte feje tetejére állította, hogy a várt és leszerződött hagymameny- nyiségnek még a felét sem dolgozhatták fel, s helyette burgonya, illetve alma szállí­tására kényszerültek. Ugyan­akkor a fölkínált nagy meny- nyiség okozott zavart a hús­iparban, a váci járás ún. felső részén majd’ minden esztendőben kitör termelők és átvevők között a málna­háború s így tovább. Bizonyára nem elsietett következtetés, ha megállapít­juk: sok tekintetben még gyermekcipőben sem jár a nyersanyagtermelés és a fel­dolgozás együttműködése, * ez olykor pontosan kimutat­ható, sűrűn kimutathatat­lan, de meglevő népgazda­sági károkat okoz. Nagyobb szervezettségre van szükség, ám ehhez aligha egyengeti az utat az örökös bizalmatlan­kodás. S nehogy félreértés le­gyen: szó sincs arról, hogy a rendezetlen állapotokért csu­pán egyik vagy másik fél, a termelő vagy a felvásárló, a termelő vagy a feldolgozó hibáztatható. Közös mulasz­tások halmazáról van itt szó, azaz eltakarítani is kö­zösen kell e halmot, mely újra meg újra megakasztja a jobbhoz vezető lépéseket. Jól értelmezett verseny Beszélgetések közben szinte mindenütt nekem szegezték a kérdést: szükség van-e ezen a területen, mármint az élel­miszeriparban, versenyre? Mögötte viszont az örökösen előbukkanó féltékenykedés rejlett, mert minek nyit sü­tödét a termelőszövetkezet, mikor ott van a tanácsi sütő­ipari vállalat, minek akar tésztaüzemet az állami ipar, amikor a szövetkezetek áru­jára sem akad azonnal vevő... s a sorolást folytathatnánk napestig. Meggyőződésünk; jól értel­mezett versenyre nagyon is szükség lenne. A verseny nem .zárja ki az ésszerű munka- megosztást, az összehangoltsá­got, a hatékonyság érvényesí­tését. E kereteken belül azon­ban boldoguljon jobban, gyor­sabban az, aki többet és für­gébben tesz a fogyasztóért, aki kipuhatolja ízlése változását, igényei átalakulását. Ma még nem tartunk itt. A lépésváltás időszakának eddigi eredmé­nyei azonban azt mutatják, hogy elérhetünk ehhez a cél­hoz. Ami nem lenne lebecsü­lendő eredmény. Mészáros Ötté Portugália A luandai kormánynak joga segítséget kérni szövetségeseitől Meló Antunes nyilatkozata ALICANTE Rendőrsortűz — sztrdjkolókra Halálos áldozatot követelt a rendőrök brutális akciója ked­den este a spanyolországi Ali­cante közelében levő Eldaz vá­rosában, ahol a rendőrök tü­zet nyitottak a sztrájkoló bőr­gyári munkásokra. A sortűz áldozata egy ismert szakszervezeti aktivista, akit korábban már többször letar­tóztattak és felelősségre von­tak politikai tevékenységéért. A spanyol dolgozók a töme­ges elbocsátások és a rendőr­ségi megtorlás ellenére ország­szerte tovább folytatják meg­mozdulásaikat. Katalóniában több mint 120 ezren szüntették be a munkát. Tovább sztrájkolnak a barce­lonai építőmunkások. Sabadell iparvárosban pedig gyakorlati­lag megbénult az élet, miután a város textilgyárainak 40 ezer dolgozója tiltakozó sztrájkot kezdett. A sabadelli utcákon felvonult munkások tömegét a rendőrség brutálisan szétverte és számos tüntetőt letartózta­tott. Az észak-spanyolországi Vigo egyik hájógyára kedden elbocsátott 4000 munkást, mert nem voltak hajlandók munká­ba állni. Madridban szerdán köztör­vényes bíróság elé állították Simon Sanchez Monterót, a Spanyol Kommunista Párt ve­zetőségi tagját. Azzal vádol­ják, hogy a madridi egyete­men elhangzott felszólalásá­val diákzavargásokat idézett elő. Sanchez Monterót február 19-én tartóztatták le. llo Si Minit város Az egységes választási bizottság első megbeszélése Február 21—22-én Ho Si Minh városban megtartotta el­ső megbeszélését a vietnami egységes választási bizottság, amelyben a két országrészt 11 —11 tag képviseli. A tanácskozást Nguyen Huu Tho, a DIFK tanácsadó testü­letének elnöke nyitotta meg, ismertette a bizottság összeté­telét és az április 25-re kiírt választásokkal kapcsolatos tennivalókat. Az egységes bizottság elnö­kévé Troung Chinh-t, a VDK nemzetgyűlése állandó bizott­ságának elnökét, helyettes el­nökévé pedig Pham Hungot, a Vietnami Dolgozók Pártja déli szekciójának titkárát vá­lasztották meg. A bizottság fő­titkári tisztét Tran Dinh Tri tölti be. Brüsszel — EGK \ jövő héten vitatják meg a KGST javaslatát Sokoldalú elemesek; újszerű kiajánlások Kovács Antalnénak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának nyilatkozata a falugyűlésekről ü á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents