Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-26 / 48. szám
4 sJíxdtfD 1976. FEBRUAR 26., CSÜTÖRTÖK A nyárra — megoldják Elveszett testedzési lehetőségek Diósdon Sportpálya. Mellette földszintes épület. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyáráé. Benyitok, s egy bordásfalakkal, rácsos ablakokkal, tornapadokkal felszerelt sportteremben találom magam. Vagy húsz méter hosszú, öt méter széles. Az egyik oldalfalon ajtó. Egy asszony lép ki rajta, — Tóth Lászlóné vagyok, a gondnok — mondja. — A teremnek ezen az oldalán vannak az öltözők, fürdők és a szertár, no meg a lakásunk — teszi hozzá magyarázatul. A sportolók csak heti 6 órát töltenek itt. A többi időben kihasználatlan a terem. Tavaly tartott nálunk néhány tornaórát az iskola övék a bordásfal és a többi eszköz is. Az új igazgató, Csontos Imre azt mondta, hogy nem tartanak itt több órát, mert a család — hat ikisgyerekem van — csak a tornatermen át tud kimenni. A gyár csapatának, a DTC-nek a szakosztályvezetője azt mondta, hogy készítenek egy ajtót, ami a lakásból a szabadba nyílik. Csak egy ajtó Az iskola igazgatója Csontos Imre maga is testnevelő szakos: — Nemcsak az a baj, hogy a család átjárkál a termen óra közben — bár eiz is veszélyes, mert egy labda megütheti a kisgyerekeket, vagy fellökhetik a futó diákok —, hanem az äs, hogy a »ndnokék nem takarítottak. Viaszos teremben nem lehet egészséges .életmódra nevelni tanulóinkat. Ráadásul a teremben tartották a holmijukat is. Hátul sörösládákat, székeket, asztalokat találtunk, sőt egyszer egy gyerekágyat is — benne csecsemővel ... — A gyár sportvezetői még szeptemberben megígérték, hogy áthelyezik a bejáratot. Ez azóta sem történt meg, viszont kifogásolták, hogy az iskola nem fizeti meg az épület fenntartási költségeit. Mivel mi csak néhány órát tartottunk ott, nem is indokolt, hogy fizessünk. — Most egy 6X6 méteres átalakított tanteremben tartjuk a testnevelési órákat és az úttörősportkör tagjai Is ott tornásznak. Szeretnénk használni a termet, sőt á sportpályát is, de ilyen körülmények között nem lehet... Pedig nem kéne sokat tenni. Csak egy ajtót vágni a falba, s egy megfelelő gondnokot szerződtetni. Csupán az iskola heti 30—35 testnevelési órát tarthatna ott, de megoldaná a gyerekek szabad időbeli sportját is. Régebben a pálya melletti teremben volt a terhesanyák tornája is. A községi KISZ-esek és a diósdi szakszövetkezet fiataljai is biztosan igénybe vennék. Ha minden rendben menne, a terem méltón szolgálná a tömegsportot. Már van egy terv Nagy Gyulával, a DtC ügyvezető elnökével is beszéltünk. Elmondta, hogy a terem eredetileg a sportpálya klubja volt, s a tanáccsal közösen alakították át Mivel a gyár sportolói csak délutánonként edzenek, bérbe adták az Iskolásoknak. Az egyéves szerződés őszszel lejárt, és senki nem újította meg. Az egy esztendei igénybevételért járó összeget sem fizették ki, pedig a többletfűtés, világítás, a fürdővíz, és a szertárosi és gondnoki munka pénzbe került. A gondnok a minap mondott fel, de családjával nem tud elköltözni. Szertárosuk sincs, még a gyár labdarúgócsapatának rendszeres edzését sem tudják garantálni. Nagy Gyula azt is hozzátette még,- hogy csak a lakószobák falán lehat egyelőre ajtót törni, s a hat kisgyerek miatt ezt eddig nem akarták. Most már van egy tervük, két köz- fal áthelyezésével az ajtóügyet megoldják nyárig. Ha találnak szertárost és gondnokot, akkor ősztől szívesen megosztják a termet másokkal. Mindenkinek jó lenne, ha a tornaterem nem állna parlagon.... Mi is várjuk Demény János, Diósd tanácselnöke szerint a fő akadály a gondnok. A sok gyerek, de főleg a rendetlenség és piszok gátja annak, hogy a termet használhassák a fiatalok. A tanács az eddigi igénybevétel költségeit fedezi, s ha a sportterem ismét méltó színtere lesz a testedzésnek, újból bérbe szeretné venni. Mint a tanácselnök mondta, már tár- „gyaltak a gyár vezetőivel és megegyeztek abban, hogy néhány hónapon belül — közösen — megoldják a diósdi sportterem problémáját. Mi is várjuk, hogy a fiatalok mielőbb gazdagodjanak egy — eddig elvesztett — testedzési lehetőséggel... V. G. P. A Szentendrei Nyár idei programja Áladják a Népművészetek Házát Szerb nap - Amatőr színjátszók a Teátrumban Elkészült az idei Szentendrei Nyár programja. Összeállításánál az alapelvek változatlanok maradtak: a helyieknek és az ide látogatóidnak sokszínű, tartalmas rendezvényeken bemutatni a város múltját, hagyományait, fejlődésének eredményeit. Újdonság, hogy a megyei művelődési központ és a könyvtár is részt vállal az előkészítésben és a lebonyolításban. Több olyan rendezvényt is találunk az idei programban, melyek újdonságnak számítanak. A felfrissítés ugyancsak szükséges, hisz az azonos típusú programok évenkénti ismétlésével fenyegetett volna az elszürkülés veszélye. Az eseménysorozat június 27-én aszfaltrajzversennyel és térzenével kezdődik. Ekkor nyílik a művésztelepi Galériában a nemrég elhunyt Kmetty János emlékkiállítása. Este a Budapest Táncegyüttes lép fel a megyei művelődési központ színháztermében. Június 29-től várja látogatóit Mónus Illés keramikus kiállítása, szintén a művelődési központban. Július 2-án rendezik a szocialista brigádvezetők immár hagyományos találkozóját. Másnap, 3-án nyitja kapuit a Teátrum a tavaly nagy sikert aratott La Mancha lovagja című musicallel. Ezuitán július 25-ig minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap tartanak előadást. Július 4-én lesz az izbégi juliális. Ezen a napon adják át á Népművészetek Házát. A Kovács Margit-gyűjtemény kertje idén is otthont ad barokk zenei sorozatnak. Az elsőre 7-én kerül sor. Komárom, Nógrád és Pest megye népművelői 8-án tanácskozást rendeznek. A baráti kör 9-én és 16-án fél-fél napos programot szervez. A Pest megyei bábszakkörök 15-én és 16-án mutatkoznak be. Természetesen ebben az évben is lesznek sportrendezvények: a csapatok kézilabdában, kispályás és nagypályás labdarúgásban mérik össze erejüket. Újdonság az idén — 25-én — az amatőr színjátszó együttesek műsora a Teátrum színpadán, 18-án pedig a szerb nap. Ennek keretében Vuji- csics Tihamérról emlékeznek meg, pste a tragikus körülmények között elhunyt fiatal zeneszerző műveiből rendeznek hangversenyt. D. G. G. Új gyermekkönyvtár Cegléden Sok iskolás korú gyermek várakozott Cegléden, a piactéren az új városi könyvtár megnyitójára. Délután két órától nyílt meg a gyerekek előtt a gyermekkönyvtár, amelyre a megyei és a ceglédi városi tanács 400 ezer forintot költött. Az új kulturális létesítményben 16 ezer kötet várja az olvasókat, és ezerre tehető a beiratkozott olvasó. A ceglédi városi-járási könyvtárból költözött ide, a piactérre a gyermek, és ifjúság] könyvtár. A régi könyvtári épületben, ennek helyén, olvasószoba nyílt. Képünkön: kedd délután sokan vittek haza olvasnivalót az új létesítményből, Koppány György felvétele TUDOMÁNY ÉS ISMERETTERJESZTÉS Beszélgetések a fizikáról - Kettesben Sajtótájékoztató a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál —-Másfélszáz kiadványt jelentetett meg tavaly a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó — közölte a tegnap megtartott sajtótájékoztatón Co- tel Kornél irodalmi vezető. A kiadó fő profilja három ágra terjed ki: a közgazdaságtudományra, a jogtudományra és a szociológiára. Egyben Minerva Kiadó elnevezéssel közhasznú és ismeretterjesztő könyveket, valamint gyermekjátékokat is kiadnak. A Minerva-sorozat keretében széles körű közös könyvkiadási tevékenységet folytatnak a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval. Ezek a — javarészt ugyancsak ismeretterjesztő jellegű — közös munkák R TV—Minerva kiadványokként látnak napvilágot. Az 1975-ben kiadott szakkönyvek között egyaránt találhatunk közgazdasági elméleti, üzemgazdasági-üzemszervezési, szociológiai, világ- gazdasági, pénzügyi, számviteli, jogelméleti témájú munkákat. 12 kötet jogszabályt, 1—1 jogi kézikönyvet és döntvénytárt is megjelentettek. A gazdasági környezet változásának megfelelően előtérbe helyezték az olyan világgazdasági művek kiadását, amelyek a tartósnak látszó világgazdasági tendenciákat jelzik; bővítették azoknak a munkáknak a körét is, amelyek a gazdálkodó szervek figyelmét hívják fel a gazdasági körülmények változásából adódó szervezési feladatokra. A kiadói célok megvalósításában, a korszerű és aktuális szervezési feladatok közvetítésében jelentős szerepük) volt a két évvel ezelőtt megindult sorozatok folytatásának: az Időszerű gazdasági kérdések, a Számítógép és alkalmazása című, valamint a munkaszervezési sorozatnak. Ugyanakkor újabb témakörökkel is tágult a kiadó tevékenysége, többek között a környezetvédelem, a területfejlesztés, a termelési hatékonyság kérdéseivel foglalkozó könyvek megjelentetésével. Az elmúlt esztendő legsikeresebb kiadványai között tartják számon — a szakkönyvek mellett — a Minerva Családi Könyvtár köteteit. Hasznos kézikönyvnek bizonyult a közel ötvenezres példányszámban megjelentetett A család jogi kézikönyve című összeállítás, Vekerdy Tamás a gyermeknevelés örökké aktuális kérdéseit elemezte Fiatal szülők könyve című munkájában. Érdeklődéssel fogadták az olvasók az Óvodások könyvét, a Rádiókabaré című kiadványt, Jánossy Lajos Fejezetek a mechanikáról és Sas Elemér Beszélgetések a fizikáról című tudományos alaposságú, egyben ismeretterjesztő művét. A kiadó idei terve további tematikai gazdagodást mutat. Könyveikkel több új közgazdasági kérdésre is választ adnak (például energiagazdálkodási problémák, a szocializmus és a tudományos-technikai forradalom összefüggése, a gazdasági kockázat vállalása, a munkaerő értékelése és a jövedelem- elosztás időszerű kérdései). Az 1976-ban megjelenő jogi kiadványok elsősorban elméleti témákkal foglalkoznak. A Minerva-könyvek ezúttal is változatosnak ígérkeznek. Az olvasók bizonyára érdeklődéssel fogadják majd a Százegy jogi esetet, a Minerva nagy szakácskönyvét, a Kirándulók könyvét, a Budapesti kulturális kalauzt, A család ruhatára című kiadványt, valamint a Horgas— Levendel—Trencsényi szerzőhármas A gyerekek másképpen olvasnak című munkáját. Az RTV—Minerva sorozat olyan nagy sikert aratott tv-jnűsorok- előadásait is tartalmazza, mint Az öröklődés titkai. Az idén kötetbe gyűjtve olvashatjuk Szilágyi János Kettesben elnevezésű beszélgetéseit. Eke Károlynak A tudomány hullámhosszán című rádióműsorait. 1976 őszén a rádió és televízió Mindenki iskolája elnevezéssel alapfokú ismereteket tartalmazó műsort indít tanuló felnőtteknek. Az eredményesebb felikészülést segíti elő az adások kezdésével azonos időben megjelenő, hasonló című könyv is. M. Zs. HETI FILMJEGYZET Aranyvadászok Jelenet az Aranyvadászok című filmből. Egy templom tornyában természetesen harangok vannak. A harangokkal természetesen harangoznak. De hogy harangozás közben a toronyból bankóeső hulljon — az már nem természetes. A Newman Rostéi rendezte olasz film, az Aranyvadászok mégis ezzel a képsorral ér véget. Csodáról persze szó sincsen, noha a filmben két pap kalandjait kísérhetjük figyelemmel. Sam és Joe viszont egyáltalán nem papok,’ hanem egyszerű, becsületes bűnözők, akiknek a fejére — fejenként — hétezer dollár vérdíjat tűztek ki. Mivel a történet a múlt század végén, vagy e század elején játszódik Mexikóban, az összeg igen jelentékenynek mondható, különösen két ilyen kétbalkezes bandita esetében. Barátaink már majdnem fogságba esnének, amikor jő a titokzatos Csonkakezű, s embereivel együtt megszabadít-, ja a várható fellógatástól a két delikvenst. Nem önzetlenül: szüksége van a két álpapra, hogy gerillacsapátának megszerezhesse azt a több millió pezetát, ámelyből a forradalmi mozgalmat támogathatják, megerősíthetik. A film ettől a ponttól kezdve tulajdonképpen nem más, mint a csavaros eszű gerillavezér titkos céljairól mit sem sejtő Sam és Joe mulatságos hajszája a pénz után, amelyet persze eszük ágában sincs Csonkakezűnek átadni, hanem a maguk számára akarják megkaparintani. Mire a sok kaland után végre megszerzik a pénzt, minden kiderül, de egy óvatlan pillanatban szétharangozzák a milliókat a kolostor templomának tornyából. Szó nincs róla, hogy az Aranyvadászok a műfaj remeke lenne. Tele van sablonnal, előregyártott elemekkel, fordulatokkal, figurákkal. Még csak nem is különösebben jó tempóban pergő munka. S mégis van benne valamiféle suta kedvesség és derű. Talán attól, hogy a rendező nem vette túlságosan komolyan a sztorit és a műfajt, s időnként kikacsint a nézőre: én is tudom, önök is tudják) de tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, s nevessünk együtt. Kamilla, te vagy a sorsom' Napirenden vannak a műkincslopások, s nem titok, hogy egyik-rmásik akciót pompásan kitervelve, remek felkészültséggel hajtják végre profi bandák, amelyek nem maguknak dolgoznak, hanem megbízásra szerzik meg az „árut”. Más akciókat viszont amatőrök visznek végbe, hol a felelőtlen, rossz őrizet kínálta lehetőségeket kihasználva, hol hihetetlen szerencsével. Hogy ezek — s a hasonló — esetek kitűnő bűnügyi film témák, arra egy sor, ma is a mozikban futó film a tanú (Kettős bűntény Hamburgban, Hogyan kell egymilliót lopni? stb.). A Peter Schulhoff rendezte csehszlovák film, a Kamilla, te vagy a sorsom, e filmek sorába kíván tartozni. Egy nagy értékű, régi Madonna szobrocska meg egy ritka, értékes bélyeg eltulajdonítása körül forognak az események, van benne külföldi (svájci) úr, akit a műkincsek érdekelnek, van mindenre hajlandó, ingatag jellemű taxisofőr, aki a tárgyak megszerzésére vállalkozik, van csinos mixernő, és mellesleg műkincscsempészéssel is foglalkozó műkereskedő. S van még egy csomó kötelező kellék, amelyeket minden bűnügyi filmből alaposan ismer a néző: autós üldözés, autócsere, aggódó falusi mama, becsapott öcs, félrevezetett, szép, szőke barátnő. Látszólag minden együtt van ahhoz, hogy egy izgalmas, fordulatos bűnügyi film készülhessen. De nem készül. Régen láttam ennyire vontatott, álmosítóan lassú filmet, s ez akkor is nagy hiba lenne, ha nem krimiről volna szó. Bűnügyi film- I nél azonban megbocsáthatatlan a tempótlanság, az unalom. I Hogy jelen esetben ez mitől jön létre? Nem attól, hogy a filmben nincs elég esemény, hogy kevés a történés — bár ezt is lehetne bővebben adagolni. Az igazi ok más. Mégpedig az, hogy minden jelenetet, minden kis mozzanatot túlságosan kijátszat a rendező. Az egyes képsorok belső ritmusa lassú, s ez egyben arra a közkeletű tévedésre is példa, mely szerint egy jelenet annál feszültebb, minél lassúbb. A krimi műfajának nagymesterei pontosan tudják, hogy itt kétféle időről, a tényleges filmidőről és a néző által érzékelt szubjektív időről van szó, s ha a filmídő rosszul kiszámított, a néző szubjektív időérzékét is megzavarja. Gondoljunk csak a már említett Kettős bűntény Hamburgban látszólag hosszú snittjeire; ezek, stopperral mérve, meglepően rövidek, csak a nézőben tűnnek hosszúnak, mert telve vannak feszültséggel, s ilyenkor másodpercek is óráknak tetszenek. Vagy a frissebb példa, A Sakál napja rendkívüli precizitással bemért tempói, mesteri kézzel megvalósított ritmusváltásai, szűkszavú — képben és szóban egyaránt az! — képsorai'. Nos, Schulhoff ezekre a mesterségbeli bravúrokra nem képes. Jó témát jelentő történetét olyan kényelmeskedve, oly sok üresjárattal, s ráadásul olyan izgalommentesen adja elő, hogy még a néhány váratlan fordulat sem tudja igazán ébren tartani a néző figyelmét, mert azokat is belemossa a lassú hömpölygésbe. Ki tudja, miért, a szocialista országok filmgyártásának nincs sok sikere a bűnügyi filmekkel. Valljuk be: ezt a műfajt mások jobban tudják. Próbaidősök A próbaidősök ketten vannak: a kis Aljosa, akit hetedik évének betöltése előtt vettek fel az iskolába, és egy kutya- kölyök, bizonyos Hess, aki (igen: majdnem aki) Aljosa hű pajtása minden csínyben, de a kisfiú mamája csak próbaidőre tűri meg a lakásban. Az Eduard Gavrilov rendezte szovjet film elsősorban a bájos gyerekszereplők — különösen az Aljosát játszó Andrej Kondratyev — jóvoltából kedves szórakozás. Takács István
