Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

4 sJíxdtfD 1976. FEBRUAR 26., CSÜTÖRTÖK A nyárra — megoldják Elveszett testedzési lehetőségek Diósdon Sportpálya. Mellette föld­szintes épület. A Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdi gyáráé. Benyitok, s egy bor­dásfalakkal, rácsos ablakokkal, tornapadokkal felszerelt sport­teremben találom magam. Vagy húsz méter hosszú, öt méter széles. Az egyik oldal­falon ajtó. Egy asszony lép ki rajta, — Tóth Lászlóné vagyok, a gondnok — mondja. — A te­remnek ezen az oldalán van­nak az öltözők, fürdők és a szertár, no meg a lakásunk — teszi hozzá magyarázatul. A sportolók csak heti 6 órát töl­tenek itt. A többi időben ki­használatlan a terem. Tavaly tartott nálunk néhány torna­órát az iskola övék a bordás­fal és a többi eszköz is. Az új igazgató, Csontos Imre azt mondta, hogy nem tartanak itt több órát, mert a család — hat ikisgyerekem van — csak a tornatermen át tud kimenni. A gyár csapatának, a DTC-nek a szakosztályvezetője azt mondta, hogy készítenek egy ajtót, ami a lakásból a sza­badba nyílik. Csak egy ajtó Az iskola igazgatója Csontos Imre maga is testnevelő sza­kos: — Nemcsak az a baj, hogy a család átjárkál a termen óra közben — bár eiz is veszélyes, mert egy labda megütheti a kisgyerekeket, vagy fellökhe­tik a futó diákok —, hanem az äs, hogy a »ndnokék nem ta­karítottak. Viaszos teremben nem lehet egészséges .életmód­ra nevelni tanulóinkat. Rá­adásul a teremben tartották a holmijukat is. Hátul söröslá­dákat, székeket, asztalokat ta­láltunk, sőt egyszer egy gye­rekágyat is — benne csecsemő­vel ... — A gyár sportvezetői még szeptemberben megígérték, hogy áthelyezik a bejáratot. Ez azóta sem történt meg, viszont kifogásolták, hogy az iskola nem fizeti meg az épület fenn­tartási költségeit. Mivel mi csak néhány órát tartottunk ott, nem is indokolt, hogy fi­zessünk. — Most egy 6X6 méteres átalakított tanteremben tart­juk a testnevelési órákat és az úttörősportkör tagjai Is ott tor­násznak. Szeretnénk használ­ni a termet, sőt á sportpályát is, de ilyen körülmények kö­zött nem lehet... Pedig nem kéne sokat tenni. Csak egy aj­tót vágni a falba, s egy megfe­lelő gondnokot szerződtetni. Csupán az iskola heti 30—35 testnevelési órát tarthatna ott, de megoldaná a gyerekek sza­bad időbeli sportját is. Régeb­ben a pálya melletti teremben volt a terhesanyák tornája is. A községi KISZ-esek és a di­ósdi szakszövetkezet fiataljai is biztosan igénybe vennék. Ha minden rendben menne, a te­rem méltón szolgálná a tö­megsportot. Már van egy terv Nagy Gyulával, a DtC ügy­vezető elnökével is beszéltünk. Elmondta, hogy a terem ere­detileg a sportpálya klubja volt, s a tanáccsal közösen ala­kították át Mivel a gyár spor­tolói csak délutánonként edze­nek, bérbe adták az Iskolások­nak. Az egyéves szerződés ősz­szel lejárt, és senki nem újí­totta meg. Az egy esztendei igénybevételért járó összeget sem fizették ki, pedig a több­letfűtés, világítás, a fürdővíz, és a szertárosi és gondnoki munka pénzbe került. A gond­nok a minap mondott fel, de családjával nem tud elköltöz­ni. Szertárosuk sincs, még a gyár labdarúgócsapatának rendszeres edzését sem tudják garantálni. Nagy Gyula azt is hozzátet­te még,- hogy csak a lakószo­bák falán lehat egyelőre ajtót törni, s a hat kisgyerek miatt ezt eddig nem akarták. Most már van egy tervük, két köz- fal áthelyezésével az ajtóügyet megoldják nyárig. Ha találnak szertárost és gondnokot, akkor ősztől szívesen megosztják a termet másokkal. Mindenkinek jó lenne, ha a tornaterem nem állna parlagon.... Mi is várjuk Demény János, Diósd ta­nácselnöke szerint a fő aka­dály a gondnok. A sok gyerek, de főleg a rendetlenség és pi­szok gátja annak, hogy a ter­met használhassák a fiatalok. A tanács az eddigi igénybevé­tel költségeit fedezi, s ha a sportterem ismét méltó színte­re lesz a testedzésnek, újból bérbe szeretné venni. Mint a tanácselnök mondta, már tár- „gyaltak a gyár vezetőivel és megegyeztek abban, hogy né­hány hónapon belül — közö­sen — megoldják a diósdi sportterem problémáját. Mi is várjuk, hogy a fiatalok mi­előbb gazdagodjanak egy — eddig elvesztett — testedzési lehetőséggel... V. G. P. A Szentendrei Nyár idei programja Áladják a Népművészetek Házát Szerb nap - Amatőr színjátszók a Teátrumban Elkészült az idei Szentend­rei Nyár programja. Összeál­lításánál az alapelvek válto­zatlanok maradtak: a helyiek­nek és az ide látogatóidnak sokszínű, tartalmas rendezvé­nyeken bemutatni a város múltját, hagyományait, fej­lődésének eredményeit. Új­donság, hogy a megyei műve­lődési központ és a könyvtár is részt vállal az előkészítés­ben és a lebonyolításban. Több olyan rendezvényt is találunk az idei programban, melyek újdonságnak számíta­nak. A felfrissítés ugyancsak szükséges, hisz az azonos tí­pusú programok évenkénti ismétlésével fenyegetett vol­na az elszürkülés veszélye. Az eseménysorozat június 27-én aszfaltrajzversennyel és térzenével kezdődik. Ekkor nyílik a művésztelepi Galé­riában a nemrég elhunyt Kmetty János emlékkiállítása. Este a Budapest Táncegyüttes lép fel a megyei művelődési központ színháztermében. Jú­nius 29-től várja látogatóit Mónus Illés keramikus kiál­lítása, szintén a művelődési központban. Július 2-án ren­dezik a szocialista brigádve­zetők immár hagyományos ta­lálkozóját. Másnap, 3-án nyitja kapuit a Teátrum a tavaly nagy sikert aratott La Mancha lovagja című musi­callel. Ezuitán július 25-ig minden csütörtökön, pénte­ken, szombaton és vasárnap tartanak előadást. Július 4-én lesz az izbégi juliális. Ezen a napon adják át á Népművészetek Házát. A Kovács Margit-gyűjtemény kertje idén is otthont ad ba­rokk zenei sorozatnak. Az elsőre 7-én kerül sor. Komá­rom, Nógrád és Pest megye népművelői 8-án tanácskozást rendeznek. A baráti kör 9-én és 16-án fél-fél napos progra­mot szervez. A Pest megyei bábszakkörök 15-én és 16-án mutatkoznak be. Természete­sen ebben az évben is lesznek sportrendezvények: a csapa­tok kézilabdában, kispályás és nagypályás labdarúgásban mérik össze erejüket. Újdonság az idén — 25-én — az amatőr színjátszó együt­tesek műsora a Teátrum szín­padán, 18-án pedig a szerb nap. Ennek keretében Vuji- csics Tihamérról emlékeznek meg, pste a tragikus körül­mények között elhunyt fiatal zeneszerző műveiből rendez­nek hangversenyt. D. G. G. Új gyermekkönyvtár Cegléden Sok iskolás korú gyermek várakozott Cegléden, a piac­téren az új városi könyvtár megnyitójára. Délután két órától nyílt meg a gyerekek előtt a gyermekkönyvtár, amelyre a me­gyei és a ceglédi városi tanács 400 ezer forintot költött. Az új kulturális létesítményben 16 ezer kötet várja az olvasókat, és ezerre tehető a beiratkozott olvasó. A ceglédi városi-járási könyvtárból költözött ide, a piactérre a gyermek, és ifjúság] könyvtár. A régi könyvtári épületben, ennek helyén, olvasó­szoba nyílt. Képünkön: kedd délután sokan vittek haza ol­vasnivalót az új létesítményből, Koppány György felvétele TUDOMÁNY ÉS ISMERETTERJESZTÉS Beszélgetések a fizikáról - Kettesben Sajtótájékoztató a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál —-Másfélszáz kiadványt je­lentetett meg tavaly a Köz- gazdasági és Jogi Könyvki­adó — közölte a tegnap meg­tartott sajtótájékoztatón Co- tel Kornél irodalmi vezető. A kiadó fő profilja három ág­ra terjed ki: a közgazdaság­tudományra, a jogtudomány­ra és a szociológiára. Egyben Minerva Kiadó elnevezéssel közhasznú és ismeretterjesz­tő könyveket, valamint gyer­mekjátékokat is kiadnak. A Minerva-sorozat keretében széles körű közös könyvki­adási tevékenységet folytat­nak a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval. Ezek a — javarészt ugyancsak is­meretterjesztő jellegű — kö­zös munkák R TV—Minerva kiadványokként látnak nap­világot. Az 1975-ben kiadott szak­könyvek között egyaránt ta­lálhatunk közgazdasági elmé­leti, üzemgazdasági-üzem­szervezési, szociológiai, világ- gazdasági, pénzügyi, számvi­teli, jogelméleti témájú mun­kákat. 12 kötet jogszabályt, 1—1 jogi kézikönyvet és döntvénytárt is megjelentet­tek. A gazdasági környezet változásának megfelelően elő­térbe helyezték az olyan vi­lággazdasági művek kiadá­sát, amelyek a tartósnak látszó világgazdasági ten­denciákat jelzik; bővítették azoknak a munkáknak a kö­rét is, amelyek a gazdálkodó szervek figyelmét hívják fel a gazdasági körülmények vál­tozásából adódó szervezési feladatokra. A kiadói célok megvalósításában, a korsze­rű és aktuális szervezési fel­adatok közvetítésében je­lentős szerepük) volt a két évvel ezelőtt megindult so­rozatok folytatásának: az Időszerű gazdasági kérdések, a Számítógép és alkalmazása című, valamint a munkaszer­vezési sorozatnak. Ugyanak­kor újabb témakörökkel is tágult a kiadó tevékenysége, többek között a környezetvé­delem, a területfejlesztés, a termelési hatékonyság kér­déseivel foglalkozó könyvek megjelentetésével. Az elmúlt esztendő legsi­keresebb kiadványai között tartják számon — a szakköny­vek mellett — a Minerva Csa­ládi Könyvtár köteteit. Hasz­nos kézikönyvnek bizonyult a közel ötvenezres példány­számban megjelentetett A család jogi kézikönyve című összeállítás, Vekerdy Tamás a gyermeknevelés örökké ak­tuális kérdéseit elemezte Fia­tal szülők könyve című mun­kájában. Érdeklődéssel fo­gadták az olvasók az Óvodá­sok könyvét, a Rádiókabaré című kiadványt, Jánossy La­jos Fejezetek a mechaniká­ról és Sas Elemér Beszélge­tések a fizikáról című tu­dományos alaposságú, egy­ben ismeretterjesztő művét. A kiadó idei terve további tematikai gazdagodást mu­tat. Könyveikkel több új közgazdasági kérdésre is vá­laszt adnak (például energia­gazdálkodási problémák, a szocializmus és a tudomá­nyos-technikai forradalom összefüggése, a gazdasági kockázat vállalása, a munka­erő értékelése és a jövedelem- elosztás időszerű kérdései). Az 1976-ban megjelenő jogi kiadványok elsősorban elmé­leti témákkal foglalkoznak. A Minerva-könyvek ezút­tal is változatosnak ígérkez­nek. Az olvasók bizonyára érdeklődéssel fogadják majd a Százegy jogi esetet, a Mi­nerva nagy szakácskönyvét, a Kirándulók könyvét, a Buda­pesti kulturális kalauzt, A család ruhatára című kiad­ványt, valamint a Horgas— Levendel—Trencsényi szerző­hármas A gyerekek máskép­pen olvasnak című munká­ját. Az RTV—Minerva soro­zat olyan nagy sikert ara­tott tv-jnűsorok- előadásait is tartalmazza, mint Az örök­lődés titkai. Az idén kötetbe gyűjtve olvashatjuk Szilágyi János Kettesben elnevezésű beszélgetéseit. Eke Károlynak A tudomány hullámhosszán című rádióműsorait. 1976 őszén a rádió és televízió Mindenki iskolája elnevezés­sel alapfokú ismereteket tar­talmazó műsort indít tanuló felnőtteknek. Az eredménye­sebb felikészülést segíti elő az adások kezdésével azonos időben megjelenő, hasonló című könyv is. M. Zs. HETI FILMJEGYZET Aranyvadászok Jelenet az Aranyvadászok című filmből. Egy templom tornyában ter­mészetesen harangok vannak. A harangokkal természetesen harangoznak. De hogy haran­gozás közben a toronyból ban­kóeső hulljon — az már nem természetes. A Newman Rostéi rendezte olasz film, az Arany­vadászok mégis ezzel a képsor­ral ér véget. Csodáról persze szó sincsen, noha a filmben két pap ka­landjait kísérhetjük figye­lemmel. Sam és Joe viszont egyáltalán nem papok,’ hanem egyszerű, becsületes bűnözők, akiknek a fejére — fejenként — hétezer dollár vérdíjat tűz­tek ki. Mivel a történet a múlt század végén, vagy e század elején játszódik Mexikóban, az összeg igen jelentékenynek mondható, különösen két ilyen kétbalkezes bandita esetében. Barátaink már majdnem fogságba esnének, amikor jő a titokzatos Csonkakezű, s em­bereivel együtt megszabadít-, ja a várható fellógatástól a két delikvenst. Nem önzetlenül: szüksége van a két álpapra, hogy gerillacsapátának meg­szerezhesse azt a több millió pezetát, ámelyből a forradalmi mozgalmat támogathatják, megerősíthetik. A film ettől a ponttól kezdve tulajdonképpen nem más, mint a csavaros eszű gerillavezér titkos céljai­ról mit sem sejtő Sam és Joe mulatságos hajszája a pénz után, amelyet persze eszük ágában sincs Csonkakezűnek átadni, hanem a maguk számá­ra akarják megkaparintani. Mire a sok kaland után vég­re megszerzik a pénzt, minden kiderül, de egy óvatlan pilla­natban szétharangozzák a mil­liókat a kolostor templomának tornyából. Szó nincs róla, hogy az Aranyvadászok a műfaj reme­ke lenne. Tele van sablonnal, előregyártott elemekkel, fordu­latokkal, figurákkal. Még csak nem is különösebben jó tem­póban pergő munka. S mégis van benne valamiféle suta kedvesség és derű. Talán attól, hogy a rendező nem vette túl­ságosan komolyan a sztorit és a műfajt, s időnként kikacsint a nézőre: én is tudom, önök is tudják) de tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, s nevessünk együtt. Kamilla, te vagy a sorsom' Napirenden vannak a mű­kincslopások, s nem titok, hogy egyik-rmásik akciót pompásan kitervelve, remek felkészültség­gel hajtják végre profi bandák, amelyek nem maguknak dol­goznak, hanem megbízásra szerzik meg az „árut”. Más ak­ciókat viszont amatőrök visz­nek végbe, hol a felelőtlen, rossz őrizet kínálta lehetősége­ket kihasználva, hol hihetetlen szerencsével. Hogy ezek — s a hasonló — esetek kitűnő bűn­ügyi film témák, arra egy sor, ma is a mozikban futó film a tanú (Kettős bűntény Ham­burgban, Hogyan kell egymil­liót lopni? stb.). A Peter Schulhoff rendezte csehszlovák film, a Kamilla, te vagy a sorsom, e filmek sorába kíván tartozni. Egy nagy érté­kű, régi Madonna szobrocska meg egy ritka, értékes bélyeg eltulajdonítása körül forognak az események, van benne kül­földi (svájci) úr, akit a műkin­csek érdekelnek, van mindenre hajlandó, ingatag jellemű taxi­sofőr, aki a tárgyak megszerzé­sére vállalkozik, van csinos mixernő, és mellesleg mű­kincscsempészéssel is foglalko­zó műkereskedő. S van még egy csomó kötelező kellék, amelyeket minden bűnügyi filmből alaposan ismer a néző: autós üldözés, autócsere, aggó­dó falusi mama, becsapott öcs, félrevezetett, szép, szőke barátnő. Látszólag minden együtt van ahhoz, hogy egy iz­galmas, fordulatos bűnügyi film készülhessen. De nem készül. Régen lát­tam ennyire vontatott, álmosí­tóan lassú filmet, s ez akkor is nagy hiba lenne, ha nem kri­miről volna szó. Bűnügyi film- I nél azonban megbocsáthatat­lan a tempótlanság, az unalom. I Hogy jelen esetben ez mitől jön létre? Nem attól, hogy a filmben nincs elég esemény, hogy kevés a történés — bár ezt is lehetne bővebben ada­golni. Az igazi ok más. Mégpe­dig az, hogy minden jelenetet, minden kis mozzanatot túlsá­gosan kijátszat a rendező. Az egyes képsorok belső ritmusa lassú, s ez egyben arra a köz­keletű tévedésre is példa, mely szerint egy jelenet annál fe­szültebb, minél lassúbb. A kri­mi műfajának nagymesterei pontosan tudják, hogy itt két­féle időről, a tényleges film­időről és a néző által érzékelt szubjektív időről van szó, s ha a filmídő rosszul kiszámított, a néző szubjektív időérzékét is megzavarja. Gondoljunk csak a már említett Kettős bűntény Hamburgban látszólag hosszú snittjeire; ezek, stopperral mérve, meglepően rövidek, csak a nézőben tűnnek hosszú­nak, mert telve vannak fe­szültséggel, s ilyenkor másod­percek is óráknak tetszenek. Vagy a frissebb példa, A Sakál napja rendkívüli precizitással bemért tempói, mesteri kézzel megvalósított ritmusváltásai, szűkszavú — képben és szóban egyaránt az! — képsorai'. Nos, Schulhoff ezekre a mesterségbeli bravúrokra nem képes. Jó témát jelentő törté­netét olyan kényelmeskedve, oly sok üresjárattal, s ráadásul olyan izgalommentesen adja elő, hogy még a néhány várat­lan fordulat sem tudja igazán ébren tartani a néző figyelmét, mert azokat is belemossa a lassú hömpölygésbe. Ki tudja, miért, a szocialista országok filmgyártásának nincs sok si­kere a bűnügyi filmekkel. Valljuk be: ezt a műfajt má­sok jobban tudják. Próbaidősök A próbaidősök ketten van­nak: a kis Aljosa, akit hetedik évének betöltése előtt vettek fel az iskolába, és egy kutya- kölyök, bizonyos Hess, aki (igen: majdnem aki) Aljosa hű pajtása minden csínyben, de a kisfiú mamája csak pró­baidőre tűri meg a lakásban. Az Eduard Gavrilov rendezte szovjet film elsősorban a bájos gyerekszereplők — különösen az Aljosát játszó Andrej Kond­ratyev — jóvoltából kedves szórakozás. Takács István

Next

/
Thumbnails
Contents