Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
t 6 1976. FEBRUAR 25., SZERDA LEONYID BREZSNYEV ELŐADÓI BESZÉDE (Folytatás az 5. oldalról) taly és az összes dolgozó forradalmi harca, a kommunisták egész gyakorlati tevékenysége teljes bizonyossággal megmutatták a marxizmus— leninizmus lényegét kifejező elméleti tételek és elvek megingathatat- lanságát. A párt és az állam olyan problémák kutatását igényli, amelyek mindenekelőtt a termelés és a termelés- irányítás sokoldalú fejlesztésével kapcsolatosak, olyan ajánlásokat, amelyek lehetővé teszik a termelés hatékonyságának lényeges emelését. Lényegbevágóan fontosnak tűnik olyan kérdések mélyreható kutatása, amelyek társadalmunk, annak termelőerői fejlődési tendenciáival kapcsolatosak. Ide tartozik például a munka jellege és tartalma a fejlett szocializmus feltételei között, a társadalmi szerkezet változásai. A különböző tudományok képviselőinek egyesített erőfeszítéseit követeli az olyan problémáit áttekintése, mint a munka szerinti elosztás tökéletesítése, az erkölcsi és anyagi ösztönzés összekapcsolása, a szocialista mindennapi élet és sokoldalú kultúránk fejlesztése. Tovább kell tanulmányozni ezenkívül államiságunk, a nevelő, ideológiai munka formáinak és módszereinek fejlődési problémáit. Ezzel kapcsolatban nagy figyelmet érdemel a közvélemény tanulmányozása. A világpolitika kedvező változásai. az enyhülés — hangoztatta a továbbiakban — jó lehetőségeket teremt a szócializmus eszméinek széles körű _ terjesztése számára. Másfelől azonban a két rendszer eszmei harca tevékenyebbé, az imperializmus propagandája pedig kifinomultabbá válik. A két világnézet küzdelmében nem flehet helye a semlegességnek és a kompromisszumoknak. Itt magas fokú politikai éberségre, tevékeny, operatív és meggyőző propaganda- munkára, az ellenséges ideológiai diverzió idejében való visszautasítására van szükség. Az elmúlt időszakban a pártszervezetek sok erőfeszítést fordítottak a dolgozók hazafias nevelésére és egyidejűleg a tömegek internacionalista tudatának erősítésére. Ebből a szempontból kiemelkedő szerepet töltött be a Szovjetunió fennállása 50. évfordulójának és a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 30. évfordulójának megünneplése. Az elmúlt fél évszázad munkasikereiben, a Nagy Honvédő Háború harci hőstetteiben fejlődött ki és edződött meg országunk összes osztályának és társadalmi csoportjának, népének és nemzetiségének megbonthatatlan egysége. S ez az egység, minden szovjet embernek ez az összeforrottsága, odaadásuk nagy hazájuk iránt, a népek internacionalista testvérisége vált az elmúlt jubileumok alapgondolatává. S ebben állt hatalmas politikai és nevelő jelentőségük. A párt egyik legfontosabb feladata volt és marad, hogy megerősítse a dolgozók, mindenekelőtt a fiatal nemzedék tudatában a szovjet hazafiság és a szocialista internacionalizmus eszméit, a szovjetek országa, a hazánk iránti büszkeséget, a szocializmus vívmányai védelmére való készséget. Brezsnyev ezután méltatta a hadseregben folyó nevelőmunka jelentőségét, majd megállapította, hogy a politikai és a jó munkára való nevelés szoros összefonódásának szemléletes eredménye a szocialista verseny jelenlegi fellendülése. Mindannyian örülünk annak, hogy milyen mély gyökereket eresztettek a szocialista verseny lenini eszméi. Büszkék vagyunk arra, hogy a verseny élvonalában a kommunisták haladnak. A verseny mély hatással van a gazdasági gyakorlatra, az ország társadalmi-politikai életére, az erkölcsi légkörre. Közös harci jelszavunk, hogy minden módon fejlesz- szük tovább a szocialista versenyt, a munkához való kommunista viszonyért folyó mozgalmat. Jelentős eredményeket értünk el a szovjet nép anyagi jólétének javításában. A jövőben is következetesen tevékenykedünk e feladat megvalósításán. Az anyagi lehetőségek növekedésének azonban állandóan együtt kell járnia az emberek eszmei-erkölcsi és kulturális színvonalának emelésével. Máskülönben a kispolgári pszichológia csökevényei jelentkezhetnek. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Minél magasabbra emelkedik társadalmunk fejlődése, annál tűrhetetlenebbé válnak a szocialista erkölcsi normáktól való. még tapasztalható elhajlások. A nyerészkedés, a szűk tulajdonosi tendenciák, huliganizmus, bürokratizmus és az emberek iránti közömbösség ellentétben áll rendszerünk lényegével. Az ilyesfajta jelenségekkel vívott harcban rrieszszemenően támaszkodni kell a dolgozói kollektíva véleményére, fel kell használni a sajtó bíráló szavát, a meggyőzés módszereit és a törvény erejét — minden rendelkezésünkre álló eszközt. A tömegtájékoztató és a propagandaeszközök szerepét említve aláhúzta, hogy szükség van az újságok, a folyóiratok, a rádió és a televízió anyagi-műszaki bázisának megújítására is. Az irodalom és a művészet kérdéseire rátérve megállapította: az elmúlt évekre jellemző volt, hogy tovább aktivizálódott annak az alkotó értelmiségnek tevékenysége, amely egyre jelentékenyebben járul hozzá az egész párt, az egész nép ügyéhez, a kommunista társadalom építéséhez. — Hangsúlyozta — az irodalom és a művészet kérdéseinek pártos kezelésmódja egyesíti magában az alkotó értelmiség iránti tapintatos magaA kommunista építés során végzett egész munkánk fő irányvonalát a szovjet társadalom politikai rendszerének sokoldalú fejlesztése jelenti. A szocialista államiság tökéletesítéséről, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, az állami és a társadalmi élet jogalapjának megszilárdításáról, a társadalmi szervezetek tevékenységének aktivizálásáról van szó. Ebben a munkában a párt és Központi Bizottsága abból indult és indul ki, hogy országunkban felépült a fejlett szocialista társadalom, amely fokozatosan kommunista társadalommá alakul át: abból indult és indul ki, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi az egész nép érdekeit és akaratát. Megállapította, hogy az állam- szervezet építése területén a párt különleges figyelmet fordított a tanácsok munkájára. Majd foglalkozott o törvényhozás tökéletesítésének, a szocialista jogrend megszilárdításának kérdésével. Nyilvánvalóan itt az ideje, hogy kiadjuk a szovjet állam törvény- könyvét — mondotta. Ez hozzá fog járulni egész jogrendszerünk stabilitásának növeléséhez. Törvényeinket hozzáférhetőbbé teszi az összes szovjet állampolgár számára. Magától értetődő, hogy állandó figyelmet szenteltünk és a jövőben is szentelünk a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok, az igazságügyi szervek tevékenysége tökéletesítésének, amelyek őrzik a szovjet törvényességet, a szovjet társadalom érdekeit, a szovjet állampolgárok jogait Az imperialista államok hírszerző ügynökségeinek a különféle külföldi szovjetellenes központoknak és egyéb ellenséges elemeknek aknamunkájától megbízhatóan védik a szovjet társadalmat az állambiztonsági szervek. Mindezekben az években — folytatta a szónok — pártunk kellő figyelmet szentelt országunk védelmi képessége megszilárdításának és a fegyveres erők tökéletesítésének. Senki sem kételkedhet abban sem, hogy pártunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a Szovjetunió dicső fegyveres erői a jövőben is rendelkezzenek minden szükséges eszközzel felelősségteljes feladatuk végrehajtásához, ahhoz, hogy őri- zői legyenek a szovjet nép békés munkájának, támaszai a világbékének. Brezsnyev ezután méltatta a szovjet politikai rendszer elválaszthatatlan részét képező társadalmi szervezetek szerepét. Kiemelte, hogy a szakszervezetek mindenekelőtt arra hivatottak, hogy a dolgozók jogait és érdekeit védelmezzék, aktívan foglalkozzanak a hétköznapi és szociális kérdésekkel. Megállapította, hogy a Lenini Komszomol 35 milliós serege a párt megbízható segítőtársa, s bármilyen feladatot tűz ki a párt, a Komszomol a fiatalság lelkesedésével harcol azok megoldásáért. Kiemelte a szovjet nők rendkívüli szerepét az eddigi eredményekben és győzelmekben, s hangsúlyozta: Azoknak a fontos feladatoknak a megoldásához, amelyeket a kong- resszusunk tűz ki a társadalmi élet minden szférájában, kétségtelen, hogy jelentősen hozzájárulnak majd dicső asszonyaink is. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió külföldi bírálói gyakorta elferdítik azoknak az intézkedéseknek az értelmét, amelyeket a szovjet állam foganatosít a törvényesség és a jogrend szilárdítása céljából. Rámutatott, hogy fegyelem és szilárd közrend nélkül a demokrácia megvalósíthatatlan. Ha minden állampolgár felelősséget érez kötelezettségei iránt, a nép érdekei iránt, csakis ez az egyedüli megbíztartást. az alkotói útkereséshez nyújtott támogatást és az elvszerűséget. Bármely alkotás társadalmi jelentőségének értékelésében a fő szempont természetesen továbbra is az illető alkotás eszmei irányzata marad. Az irodalom vagy a képzőművészet tehetséges alkotásai a nép vagyonát gyarapítják. Jól tudjuk, hogy a művészi szó, a színek játéka, a kő kifejezőképessége, a hangok harmóniája megihleti a kortársakat és továbbadja az utódoknak a szív és a lélek emlékeit nemzedékünkről, korunkról, annak megpróbáltatásairól és vívmányairól. Azt kívánjuk tehát művészeinknek — párttagoknak, pártonkívülieknek egyaránt —, hogy hozzanak létre történelmünkhöz, nagy jelenünkhöz és jövőnkhöz, pártunkhoz és népünkhöz, nagy hazánkhoz méltó új alkotásokat. ható bázisa a szocialista demokratizmus elveinek, a valódi személyi szabadságnak a lehető legteljesebb megvalósításához. Ma már nemcsak elméletből, hanem több éves tapasztalatból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, épp úgy szocializmus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül. A szocializmus — folytatta Brezsnyev — dinamikusan fejlődő társadalom. Egy napot sem állunk egy helyben, állandóan előre haladunk. Ennélfogva, annak a munkának, amelyet társadalmunk politikai rendszerének tökéletesítése céljából végeztek, mélyenszántó társadalmi értelme és jelentősége van. Ismétlem, sokat tettünk. Most itt az ideje, hogy összefoglaljuk mindazt, amit már megvalósítottunk. A Szovjetunió új alkotmány- tervezetének előkészítésénél ebből indulunk ki. Ez a munka gondos, sietség nélküli, azért, hogy a lehetőségekhez képest, minél pontosabban mérlegeljünk minden egyes felmerülő problémát, majd a tervezetet az egész nép elé bocsássuk vitára. Az új alkotmánytervezetben nyilvánvalóan kifejezésre kell juttatni a szocializmus hatalmas győzelmeit, rögzítenünk kell nem csupán az államunk osztálylényegét kifejező szocialista rendszer általános elveit, hanem a fejlett szocialista társadalom politikai szervezetének alapvető vonásait is. Abból indultunk és indulunk ki, hogy az új alkotmánynak rögzítenie kell és pontosan meg kell határoznia államunk legfőbb célkitűzését. Ez pedig a kommunista társadalom felépítése. Nemsokára, másfél év múlva, lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója. Hat évtized — ez kevesebb, mint az ember átlagos életkora, de ez idő alatt országunk több évszázadnyi utat tett meg. Üj társadalmat hoztunk létre, olyan társadalmat, amelyhez hasonlót az emberiség még nem ismert. Ez a társadalom a válságmentes, állandóan fejlődő gazdasági élet, az érett szocialista viszonyok, a valódi szabadság társadalma. Olyan társadalom, amelyben a tudományos, materialista világszemlélet uralkodik. A jövőbe vetett szilárd bizalom, a ragyogó kommunista perspektívák társadalma. Olyan társadalom, amely előtt nyitva állnak a további sokoldalú haladás korlátlan térségei. A megtett út másik fő eredménye — a mi szovjet életformánk. Az igazi kollektivizmus és elvtár- siasság légköre. Végezetül. Az elmúlt hatvan év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabadságot a legnehezebb harcokban is képes volt megvédeni. Az az ember, aki építette a jövőt, nem kímélve erejét és nem sajnálva semmilyen áldozatot. Ember, aki minden megpróbáltatáson keresztül- menve, maga is felismerhetetlensé- gig megváltozott, egyesítette magában az eszmei meggyőződést és a hatalmas életenergiát, a kultúrát, a tudást és azt a képességet, hogy mindezeket hasznosítsa. Az az ember, aki forró hazaszeretete mellett következetes internacionalista volt és marad. A szovjetek országa az egész világ szemében joggal a béke támasza és a világ zászlóvivője. Megteszünk és a jövőben is meg fogunk tenni minden lehetségest, hogy védelmezzük és megszilárdítsuk a békét, megmentsük az emberiséget újabb pusztító háborúktól! Az állami és a társadalmi szervezetek pártirányításának néhány kérdése Igen, tudatában vagyunk annak, hogy vannak még megoldatlan problémák.' Valamennyi bírálónknál jobban ismerjük, saját hiányosságainkat. Látjuk á nehézségeket, de sikeresen megbirkózunk velük. Látjuk és ismerjük azt az utat, amely társadalmunk további fejlődéséhez és tökéletesítéséhez vezet. Még nem értük el a kommunizmust, de az egész világ látja, hogy pártunk tevékenysége, erőfeszítései arra irányulnak, hogy minden szükségeset megtegyünk az ember jóléte érdekében, az ember nevében. Éppen ez a magasztos humánus cél egyesíti a pártot a néppel, szilárd, széttéphetetlen köteléket hoz létre a párt és valamennyi szovjet ember között. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára befejezésül ezeket mondotta: Szovjet országunk, népünk nehéz, de dicső utat járt be. Ügy vélem, közülünk, kommunisták közül, ha bármelyiket megkérdeznék, választana-e más utat, azt válaszolná: nem. A mi utunk — az igazság, a szabadság útja, ez az út a nép boldogságának útja. Azok a határozatok, amelyeket a kongresszusunk' hoz, hatalmas ösztönzést adnak újabb feladatok megvalósításához. Ezek teljesítése — valamennyi kommunista, valamennyi pártszervezet és egész pártunk becsületbeli ügye. Haladjunk tehát, elvtársak, továbbra is előre; a magas célok felé, amelyekre törekszünk! Éljen a lenini kommunista pártunk — a tudományos kommunizmus pártja! Éljen népünk— az emberiség történelmében első kommunista társadalom építője! Erősödjön és fejlődjön a szocialista országok népeinek barátsága, a kommunisták, a társadalmi és nemzeti felszabadulás összes erőinek internacionalista összeforrottsága! Éljen a tartós, igazságos béke! Éljen a kommunizmus! ★ Az SZKP KB főtitkárának előadói beszéde gyakorlatilag kitöltötte a szovjet pártkongresszus egész keddi munkanapját, amelyen Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagi Sí a Központi Bizottság titkára elnökölt. A három részletben elhangzott, összesen mintegy négy és fél órás beszámolót feszült figyelemmel követték mind a küldöttek, mind a kongresz- szus külföldi vendéged, akik szinkrontolmácsolásban hallhatták Leonyid Brezsnyev szavait. Az SZKP KB főtitkárának beszédét sokszor szakította félbe helyeslő taps, majd a beszéd végén a küldöttek percekig viharosan éltették az SZKP-t, annak lenini Központi Bizottságát, a békét és a kommunizmust. Ma délelőtt a SZKP kongresszusán megkezdődik az első napirendi pont vitája, de közben már szót kapnak külföldi testvérpártok küldöttségvezetői is. A Központi Bizottság beszámolójának. az SZKP bel- és külpolitikai feladatainak megvitatása előreláthatólag a hét végéig tart, majd ugyancsak Leonyid Brezsnyev foglalja össze a vitát és terjeszti elő az első napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslatot. Az első sajtóértekezlet Fél órával a kongresszus délutáni ülésének berekesztése után az Inturiszt sajtóközpontban nagy érdeklődés mellett megtartotta első sajtóértekezletét Viktor Afa- naszjev, a Komunyiszt című folyóirat főszerkesztője, - akadémiai levelező tag, a kongresszus hivatalos szóvivője. Afanaszjev, aki. küldöttként maga is jelen van a pártfórumon, hat pontban foglalta össze Leonyid Brezsnyev négy és fél órás — de időmegtakarítási célból a nyomtatásban megjelenő szöveghez képest valamelyest lerövidített —j beszámolójának legfőbb jellegzetességeit. Kiemelte Afanaszjev a beszámoló humanista, ember- központú orientációját, s emlékeztetett: a pártdokumentum szerint a szovjet külpolitika fő feladata a béke fenntartása, s ennél humánusabb célkitűzést aligha lehetne elképzelni. A legfontosabb jellegzetességek közé sorolta a szóvivő azt a tényt, hogy a Központi Bizottság ismét elkötelezte magát a XXIV. pártkongreszszus vonala mellett s az SZKP külpolitikai téren megkettőzött erővel kívánja folytatni az öt évvel ezelőtt elfogadott békeprogram végrehajtását. Afanaszjev a továbbiakban aláhúzta a beszámoló egy módszerbeli sajátosságát — a komplex, rendszeres problémamegközelítést. Az SZKP Központi Bizottsága beszámolójának „nyugodt, magabiztos hangneme” a Kommunyiszt főszerkesztője szerint abból ered, hogy a szovjet párt „a legnagyobb tömegekkel rendelkező, legbefolyásosabb és legtekintélyesebb” pártok egyike. A beszámoló önkritikus, konstruktív és kiegyensúlyozott jellegét mutatja Afanaszjev szerint a fogyasztási cikkek termelésének helyzete,, s az ezzel kapcsolatos állásfoglalás is. A Központi Bizottság beszámolójának egyik leglényegesebb sajátosságaként jellemezte végezetül Viktor Afanaszjev azt a tényt, hogy a beszédet elejétől a végéig „a szovjet nép iránti tisztelet hatja át”. A magyar dolgozók üdvözlik az SZKP XXV. kongresszusát A nemzetközi politika nagy fontosságú témái, történései iránt mindig fogékony magyar közvélemény fokozott érdeklődéssel tekint most az SZKP kedden megnyílt XXV. kongresszusának tanácskozásaira. Országszerte a dolgozók kollektíváinak röpgyűlé- sei, táviratok sokaságában kifejezett jókívánságai jelezték — más szocialista országok közérdeklődéséhez hasonlóan — a magyar dolgozók tiszteletét a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt. A keddi napnak úgyszólván minden órájában volt az ország megannyi munkahelyén olyan esemény, amely- lyel a pártkongresszust tartó szovjet kommunistákat köszöntötték. A győzelmes február Csehszlovákia február 25-én ünnepel. Huszonnyolc évvel ezelőtt ezen a napon a prágai Vencel téren kétszázezer munkás és milicista előtt Klement Gottwald, a CSKP vezetője történelmi érvényű bejelentést tett: Csehszlovákiában a munkásosztály és a reakciós burzsoázia harcából véglegesen a haladás erői, a szocializmus hívei kerültek ki győztesen. Azokban a napokban Európa Prágára figyelt. A csehszlovák burzsoázia valóságos rohamot indftott, kormányválságot, politikai feszültséget teremtve a már elért népi vívmányok ellen, annak megakadályozására, hogy a békés történelmi fejlődés, amely egyértelműen a népi demokratikus rend irányába mutatott, megszakadjon. Azóta 28 év telt el, és szomszédunk népei szocialista úton járnak. Ezt legérzékelhetőb- ben bizonyítja: ma, amikor a győzelmes februárra emlékeznek, egyben a közelgő XV. pártkongresszust készítik elő. E kongresszus olyan időszakot zár le, amely az 1968—69-i évek társadalmi-politikai megrázkódtatásai után a párt vezetésével sikereket értek el az országépítő munkában. Csehszlovákia szilárd tagja a szocialista országok közösségének. a Varsói Szerződésnek, s a KGST-nek. 4 4 t »
