Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

1976. FEBRUAR 25., SZERDA "\JűúfW Országos úttörőjáték tavasszal Háromszor lobban a láng Miként tavaly, idén tavasz- szal is érdekes és tartalmas országos játékot hirdet a Ma­gyar Úttörők Országos Taná­csa a KISZ ’ IX. kongresszusá­nak köszöntésére, s az úttörő­szövetség megalakulása 30. év­fordulójának a tiszteletére. A játék három alkalommal, három feladat megoldására szólítja a pajtásokat. Elsőként környezetük alakításában, szé­pítésében kell jeleskedniük a gyerekeknek, részt vehetnek társadalmi munkaakciókban, környezet- és természetvédel­mi munkában, gyűjthetnek hasznosítható fém- és papír­hulladékokat. A második fel­adat az úttörőcsapatok egy- egy kiemelkedő alakja életé­nek, tevékenységének a meg­ismerése, a nyári úttörőprog- ram összeállítása, a pajtások egyéves munkájának az érté­kelése az őrsi összejövetele­ken. A játék harmadik szaka­sza a nemzetközi gyermeknap­tól a VII. országos úttörőta­lálkozóig tart. Ebben az idő­szakban a csapatok ünnepé­lyes és játékos rendezvényei­ken együtt ünnepelnek és ját­szanak a pajtások, a kisdobo­sok, az úttörővezetők a testvér KISZ-alapszervezetek, szocia­lista brigádok tagjaival, a pat­ronáló állami, társadalmi szer­vezetek képviselőivel és a szü­lőkkel. A Háromszor lobban a láng című országos úttörőjátékra március 31-én hangzik „el a felhívás, amelyet a vezetősé­gek az április 4-e tiszteletére rendezett csapatösszejövetele­ken ismertetnek. A további feladatokra — az elmúlt évhez hasonlóan — a rádió, a tele­vízió és a sajtó segítségével mozgósítja a pajtásokat az út­törőszövetség. Hidmnedmmkus sebességváltó a Ívovi és a Csepel Autógyár együttműködésében A Csepel Autógyár korszerű, gazdaságos termékszerkezeté­nek kialakításában nagy je­lentőségű az a szovjet—ma­gyar államközi szerződés, ame­lyet az elmúlt év októberé­ben írtak alá, a hidromecha- nikus automata sebességváltó közös gyártásáról. Az egyez­mény tizenöt esztendőre szól. s évről évre növekvő darab­számban határozza meg a gyártás nagyságrendjét. Romvári Ferenc műszaki igazgató, járműipari szakem­berekből álló küldöttség élén, a közelmúltban a Szovjetunió­ban járt. Megkértük, tájékoz­tasson a közös sebességváltó- gyártás előkészületeiről, s a Ívovi' LAZ-gyár képviselőivel folytatott tárgyalásokról. — Mindenekelőtt néhány szót magáról a hidromechani- kus sebességváltóról: a városi autóbuszok veze­tőinek kényelmét szolgál­Milliárdok, millióknak Az energiaellátás zavartalanságának ára vaw Húsz év alatt hat és félsze­resére növekedett a kőolajter­mékek egy főre számított fel- használása hazánkban. Adat­szerűén: 1955-ben az ország eéy lakosára 150 kilogramm, 1975-ben 1000 kilogramm kő- olajtermék jutott. S egy má­sik, szintén sokatmondó adat: tizenöt esztendeje kezdődött meg a hazai földgáztermelés. Az akkor felszínre hozott mennyiség csupán 400 millió köbmétert tett ki, napjainkban viszont ötmilliárd köbméterre rúg. Továbbá: a Dunamenti Hőerőmű Vállalat második és harmadik építési szakasza több mint nyolcmilliárd forintot emészt fel. S végül: annak el­lenére, hogy mind a felhasz­nált energiahordozók, mind a beruházási javak ára emel­kedett, 1968 óta a villamos energiáért a fogyasztó ugyan­annyit fizet. A háttér homálya Pest megyében a negyedik ötéves tervben a lakosság villa- mosenergia-felhasználása több mint nyolcvan százalékkal nőtt, a fűtőolaj-értékesítés pedig megháromszorozódott Abban, hogy a hazai fogyasztó nagyon keveset vett észre az újságok híradásaiban sűrűn szereplő energiaválságból, a rohamo­san emelkedő költségvetési tá­mogatások vitték a főszerepet. Mert igaz ugyan, hogy két íz­ben is sor került a kőolajter­mékek árának emelésére, de tény, hogy az árszint még min­dig jóval a nemzetközi átlag alatt marad. Szakemberek körében visz- ezatérő vitatéma: érzékeli-e a a fogyasztó az energiaellátás tényleges népgazdasági terheit az olcsó ár mellett? Az árszin­tet az életszínvonal-politikai meggondolások szabják meg, s bár e meggondolások hatása korántsem egyértelmű — a magasabb jövedelmű családok ugyanis ebben a formában jó­val több támogatási forinthoz jutnak, mint az alacsony jö­vedelműek, mivel energiafo­gyasztásuk mennyisége és ösz- szetétele erősen eltér — alkal­mazásukat ne vitassuk. A fo­gyasztó számára a háttér azonban valóban homályos, az olcsó ár miatt az energiának nincs különösebb becsülete,, s ezért könnyen pazarolják. Gyorsabb lépések A megye lakossága közvet­len környezetében is erőtelje­sen tapasztalhatja az energia- ellátás gyorsuló lépteit. Építik Albertirsán a 750 kilovoltos távvezeték-alállomást, a kö­zelmúltban kapcsolták össze Zsámbokon a már meglevő országos gerincvezetékkel a Testvériség gázvezeték újabb szakaszát, lapunk rendszeresen beszámol a Dunamenti Hőerő­mű Vállalat és a Dunai Kő­olajipari Vállalat gyorsítási program szerinti építéséről. Folytathatjuk a sort olyan, kevésbé ismert tényekkel, mint a Százhalombattát és Lenin- várost, az olefinművet össze­kötő termékvezeték, amelyen vegyipari benzint szállítanak, de ha úgy hozza a dolgok so­ra, akkor ezen át kap motor­benzint és gázolajat a ceglédi és az ócsai telephely. Fontos találkozóhely az országos gáz­vezeték-hálózat számára Ve- csés, ugyanezt a szerepet töl­ti be a vijilámos energia to­vábbításában Göd, s éppen a napokban született döntés egy újabb, a megye területén át­futó 400 kilovoltos távvezeték építéséről. Rendkívül szerte­ágazó és bonyolult szervezet gondoskodik tehát a szükség­letek kielégítéséről) elsőként a lakosság ellátásáról. Ez ugyan­is megkülönböztetett helyet él­vez, s jogos megnyugvást ad­nak a nehézipari miniszter szavai, melyek szerint „a la­kossági energiaigények kielé­gítésénél korlátozással nem számolunk." Keltő még hiányzik pont a termelés, feldolgozás, szállítás tucatnyi pontjához kötődik, azaz a növekedésnek szigorúan meghatározott, s át nem léphető anyagi, technikai, technológiai korlátái vannak. Ezt azért szükséges hangsú­lyozni, mert a települések kö­zéptávú végső kialakítása most zajlik, s tapasztalataink sze­rint itt-ott belekerülnek abba túlzott energiafelhasználási igények. Holott nyilvánvaló: az 1976 és 1980 közötti idő­szakban, a korábbihoz mér ten némileg lassúbb lesz az energiafelhasználás. növekedé­sének ütéme. A teher java Napjainkban a megyében minden száz lakás közül ki­lencvennyolcban ott található a villanyáram, de ez természe­tesen átlág. Igaz, a negyedik ötéves tervben összesen 553 kilométer hosszúságú kisfe­szültségű vezeték épült meg Pest megyében — s 150 transz­formátor-állomást is létrehoz­tak —, de még mindig vannak települések, ahol száz közül nem két otthon, hanem több nélkülözi az elektromosság ál­dásait. így egyebek között Ér­den és Gyálon találni telepü­lésrészeket, ahová a jelenlegi középtávú tervidőszakban re­mélhetően' eljutnak a vezeté­kek. Legalább ilyen fontos, hogy a jelenleginél gyorsabb léptékű legyen a kisfeszültségű hálózat rekonstrukciója, mert tény: községek, városrészek kínlódnak azzal a visszatérő bajjal, hogy csúcsidőben hasz­nálhatatlanok a háztartási gé­pek, élvezhetetlen a televízió adása a feszültség tetemes csökkenése, nagymértékű in­gadozása miatt. Egy valamit azonban — bár nem könnyű — meg kell érteni: a hálózatbővítés és a rekonstrukció, az új fogyasz­tók bekapcsolása, a palackos gázt használók táborának nö­velése, a vezetékes gázszolgál­tatást élvezők csoportjának bő­vítése nem azon múlik, hogy a helyi tanácsok, s általában a helyi szervek milyen erő­feszítéseket tesznek. Az ener­giaszolgáltatás bonyolult szer­vezetében minden fogyasztói Az energia iránti növekvő éhség minden fejlődő terüle­ten tapasztalható, azaz nem­csak a lakossági, hanem az ipari, mezőgazdasági, szállítá­si, hírközlési, kereskedelmi fel- használásban is. Az ötödik öt­éves tervben az ipari beruhá­zások minden száz forintjából negyven, negyvenötöt az ener­giaellátás fejlesztésére kell fordítani, a teher javát pedig a népgazdaság viseli, a pénzt a költségvetés adja. Feszített tempóban dolgoz­nak Százhalombattán a Duna menti Hőerőmű Vállalat tizen harmadik áramtermelő blokk­ján, hogy a gyorsítási prog­ramban szereplő határidőnél is előbb adhassák át a 215 megawatt áramot előállító gép­együttest. A tervek szerint az őszi csúcsfogyasztás bekövet­kezte előtt már üzemszerűen működik majd ez a gépegység is, azaz összesen 1850 mega­watt áramot szolgáltatnak a százhalombattaiak az orszá­gos elosztóhálózatnak. Ezzel — a korábbi számításokat túlha­ladva — 160 millió forint érté­kű többlettel segítik az ener­giamérleg javítását. Hasonlóan sikeres a gyorsítási program végrehajtása a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál is, minden remény megvan a jövő évi ún. teljes üzembehelyezésre. Mindaz, amit elsoroltunk, forintok milliárdjait emészti fel, s azért, hogy milliók min­dennapja zavartalan legyen. Mégis, az említett erőfeszíté­sek mellől hiányzik valami. Ez pedig a felhasználók — a nagy- és kisfogyasztók — magatartásának változása, a takarékosság, az energia bár­mely fajtájának nagyobb meg­becsülése. Megbízható számítá­sok szerint ugyanis pusztán a pazarlások, a fölös felhasz­nálás megszüntetésével — mert az igazi takarékosság az energiakímélő eljárásokkal, teljes hőszigeteléssel stb. csak ezután következhet — annyi energia maradna meg, ameny- nyi olajra átszámítva a tel­jes tőkés behozatallal egyenlő Mészáros Ottó ja azzal, hogy nem kell naponta több ezerszer a tengelykapcsoló pedált ki­nyomniuk. Tehát nagy az igiény arra. hogy a modem autóbuszok ilyen váltókkal készüljenek. A Szovjetunióban már gyárta­nak kisebb teljesítményűeket, s ezt a nagyobbat is szovjet intézet, a NAMI tervezte, vizs­gálatait részben ők, részben magyar szakemberek végezték el, de már mindkét országban közlekednek kísérleti autóbu­szok ezzel a sebességváltóval. — A megállapodások szerint a Csepel Autógyár a mechani­kus alkatrészeket készíti — a váltó értékét tekintve ez mintegy 25—30 százalékos arányt jelent. A Ívovi gyárban, a hidraulikus egységekkel együtt szerelik össze a kész termékeket, amelynek egy ré­sze visszakerül Magyarország­ra, az Ikarus autóbuszokba, a többit szovjet járművekbe épí­tik. — A gyártás műszaki-tech­nológiai előkészítése megfelelő ütemben folyik. Vállalatunk főtechnológusa, Kovács István vezetésével néhány szakembe­rünk e napokban utazik a Szovjetunióba, hogy a konst­rukció tökéletesítésével kap­csolatos néhány kérdést meg­vitasson' szovjet partnereink­kel. Az idén még csak 50 készletet gyártunk az alkatré­szekből, de 1978-ban már 1500-at, s a tervidőszak végére nyolcezret. A hatodik ötéves tervben a 20 ezres darabszámig tervezzük a felfutást. A gyártástervezés már tart, áprilisra elkészül az előzetes, a harmadik negyedév végére pe­dig a végleges beruházási programunk. Teljesítésével le­hetővé válik a hosszú távú egyezményben előirt alkatrész- mennyiség legyártása, és ami nem kevésbé lényeges: kiala­kul a magas színvonalú sebes­ségváltó-gyártás ■technológiája is. Hogyan összegezhetné Ívovi tárgyalásaik tapasztalatait? — Megbeszéléseink mindvé­gig elvtársi, baráti Légkörben zajlottak, s a szovjet és ma­gyar szakemberek magatartá­sában egyaránt a kölcsönös se­gítőkészség nyilvánult meg. Tárgyalásaink kiterjedtek a technológiára, a mérés, a műszaki ellenőrzés mód­szereire s a két gyár konkrét gyártási és fejlesztési feladataira. Szov­jet partnereinkkel ma már olyan munkakapcsolataink alakultak ki, amelyek jó ala­pot adnak zavartalan együtt­működéshez. B. U Példát mutatnak a társadalmi munkában is Három év óta egyfolytában tartja a rangos szocialista cí­met a sülysápi ÁFÉSZ famin- íakészítő brigádja. Schéfer Vilmos, a 19 tagú kollektíva vezetője gazdag, tartalmas és szépen megírt napló alapján eleveníti föl a brigád életének és munkájának eseményeit. Speciális szakma az övék: fá­ból készítik el a különböző öntvények mintáját, sőt újab­ban alumínium ötvözetből is csinálnak öntőformákat. Az el­múlt évben 3 millió forint ter­melési érték került ki a ke­zük alól. A rendkívüli méret- pontosságot igénylő munkát kifogástalanul végezték el. Termelőmunkájuk mellett azonban példás áldozatkész­séggel vesznek részt a szövet­kezet és a község életében. Szabad idejükben végezték el a szövetkezet balatonszabadi üdülőjének asztal osmunkáit. A községi óvodában, az iskolá­ban és az orvosi rendelőben is az 5 kezük nyomán lett tel­jes a berendezés. De elvállal­ták egy másfél kilométer hosz- szú földút rendbehozatalát is a szőlőstelepi részen. Galgatej — üzleteknek Vácszentlászló határában üzemel a Galgatej önálló közös vállalkozás. Naponta mintegy 25 ezer liter tejet dolgoznak fel. Nagy részét literes műanyag tasakokba csomagolják, a többi­ből tejfölt és túrót készítenek. Az üzem százötven üzletnek szállít árut. Nagy Iván (elvétele Viták — eszmecserék Az agrártudományi egyesület idei tervei Milyen közérdekű témák vi­táját tervezik, mely szakmai kérdésekben kezdeményeznek eszmecserét az idén a me­gyénkbe]! mezőgazdasági szak­emberek. az agrár-, a kertész- mérnökök, a mezőgazdasági gépészmérnökök, az állatorvo­sok. Érről kértünk tájékozta­tást Tunyogi Andrástól, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelőjétől, aki egyben a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szerve­zetének szervező titkári tisztét is betölti. Szellemi al.kotóműhcly — Szervezetünk kilenc szak­osztálya, négy helyi csoportja — Cegléden, Dabason, Mono- ron és Nagykőrösön —, továb­bá a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem ifjúsági csoport­jai elkészítették idei munka­tervüket. Az agráregyesület fórumain — csakúgy, mint. a korábbi években — a mezei gazdálkodás kritikus ágazatai­ban igyekeztek új utakat tör­ni szakembereink, s a tapasz­talatcserék nyomán számos új módszer vált általánossá a népgazdaság hasznára, a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok gyarapodására, örvendetes, hogy tagjaink szá­ma évről évre emelkedik, mind többen vesznek részt eme szellemi alkotóműhely mun­kájában. A programok részint az idei feladatokhoz, részint az V. öt­éves terv teendőihöz igazod­nak. Az agrárgazdasági szak­osztályban például ankétet rendeznek, amelynek címe: Az V. ötéves terv közgazdasági szabályozóinak hatása a ter­melőszövetkezetek gazdálko­dására. Ezentúl megvitatják a beruházási és hitelpolitikai irányelveket is, s az ipari ter­melési rendszerek közgazda- sági vonatkozású kérdéseit. Fórumok — szakáganként A növénytermesztők a ku­koricatermesztés kérdéseiről rendeznek tanácskozást Al­bertirsán és Gödöllőn, a bur- gonyatermesztés szocialista or- szágokbeli tapasztalatairól Monoron, s — a gödöllői ifjú­sági csoport szervezésében — megvitatják a szójatermesztés tennivalóit. A kertészek — a nagykőrösi helyi csoport meg­hívására — Soroksáron, a Vö­rös Október Tsz-ben ismer­kednek a zöldbab gépi beta­karításával és a fajtakísérle­tek eredményével, a paradi­csom gépi betakarításával pe­dig az abonyi Űj Világ Tsz- ben. Az állattenyésztők a szarvasmarha-tenyésztés ame­rikai tapasztalatairól, a ba­romfitenyésztés és a sertéste­nyésztés korszerű nagyüzemi módszereiről hallhatnak majd előadásokat A gépészek a korrózióvéde­lemről, a kertészeti gépesítés­ről s a mezőgazdasági üzemek épületgépészeti kérdéseiről tartandó előadásokat és be­mutatókat vették programba, egyebek között a növényvé­delmi szakosztály pedig a nö­vényvédelmi gép- és növény- védőszer-ellátás kérdéseit. Szerepel még a tervekben a lucernatermesztés, a rét- és legelőgazdálkodás, a növény­nemesítés, a talajjavítás, a szőlő- és a bogyósgyümölcs­termesztés szakmai kérdései fölött nyitott vita, s több tan­folyam jellegű előadássoroza­tot is szervez az egyesület. Itthon és határon túl A szakmai látókör tágítá­sát szolgálják a külön­böző, országos kitekintést nyújtó tanulmányutak. Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a szakosított szarv asmarhatel epeket, Szol­nok megyében az öntözést, Győr-Sopron megyében a ker­tészeti termelés fejlődését ta­nulmányozzák termelőszövet­kezeti szakembereink. Zagyva- rékasra indulnak a gyepgaz­dálkodás iránt érdeklődők s a dunántúli gyepek hasznosítá­sát tanulmányozzák Fejér és Somogy megyében is. A szója- termesztéssel Iregszemcsén, a műtrágyakezelés gépesítésével Miskolcon ismerkedhetnek a növénytermesztők és a gépészek. Az ifjúsági csopor­tok tagjai fölkeresik a nádud­vari Vörös Csillag Termelő­szövetkezetet — ahol a kuko­rica iparszerű termesztési rendszerének szolgáltatásairól kapnak tájékoztatót —, meg­tekintik a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinátot, továbbá Kiskörén a Tisza II. vízlép­csőt. Az agráregyesület szervező titkára beszámolt arról is, hogy az ország legjobb állami gaz­daságaiba, termelőszövetkeze­teibe indítandó szakmai ki­rándulásokon kívül külföldi tanulmányutakat is terveznek: az NDK-ban a nagyüzemi ál­lattartó telepekre, a Szovjet­unióban a nagyüzemi kerté­szetekbe, Csehszlovákiában az agrokémiai centrumokba. Ju­goszláviában kukoricatermesz- tő gazdaságokba látogatnak a Pest megyei szakemberek. A. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents