Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
Tornyosulnak az újságok, levelek Furcsa história Kerepesen a hét elején bot- ] rány volt kitörőben. Több száz | helybeli rohangált postai küldeményei után, mert bár a szóban forgó intézménynek lenne a feladata, hogy a leveleket, táviratokat, pénzküldeményeket és csomagokat a címzettek lakására szállítsa — a hojknik mégis késtek. Csütörtökön délelőtt felkereste szerkesztőségünket Her- czeg István, a Kistarcsa—Kerepes községek közös tanácsa mellett működő kommunális és szolgáltatási bizottság vezetője. Elmondta, hogy a helyzet hovatovább válságos. Napok óta nem jutnak el a lapok az előfizetőkhöz, nem is szólva a postán tornyosuló levelekről. Fura egy helyzet — annyi bizonyos. Demeter Istvánná, a helybeli postahivatal vezetője: — Egyik munkatársunk a közelmúltban mondott fel. Most egv állandó kézbesítőnk és két kisegítőnk van. Egvi- kük Nagykátáról, társa pedig a gödöllői postahivatalból jött. Nemrég álltak munkába. Igaz: a vasárnapi, keddi és szerdai lapok valóban itt vannak még a postán, de akik eljöttek érte, azok átvehették. [ A többség azonban nem fá- j radt, inkább lemondott az olvasnivalóról. Az új emberek egyébként nem hajlandók vállalni ezeknek a lapoknak a széthordását. A friss küldeményekkel is alig tudnak meg-' birkózni, nemhogy a régiekkel. Kerepesen egyébként is régi gond a házszámozás. Tucatnyi Szabadság utca van, az új emberek így nehezen igazodnak el a körzetükben. A legtöbb helyen házszám sincs. Megértjük azokat a kerepe- sieket, akik bár joggal, de hiába várják el azt, hogy a pénzükért megkapják a lapokat. Megértjük a posta munkatársait is. akik nehezen birkóznak meg az új — és nem éppen könnyű — feladatokkal." Megértésre, türelemre volna szükség mindkét tábor részéről. Nem árt persze az sem, ha a türelem és megértés mellett a posta tud egy kis időt szakítani a feladatok ellátására is. Legalább arra az időre, amíg ezek a sorok eljutnak a kerepesi olvasókhoz. Sovány vigaszként az olvasnivaló nélkül töltött négy napért. Berlíó Pál Huszomiégy új lakás Aszódon, a Falujárók útján 24 lakásos tanácsi ház építését kezdtek meg a helybeli tanács költségvetési üzemének brigádjai. A liáz augusztusban készül el. Seregélyes János felvétele A két Turcsa (2.) Ősök a csikászok A MAI NAGYTARCSA Chiktarcha, azaz Csíktarcsa néven a 15. században már a helyi Chik, azaz Csík család birtoka volt. A csík eredetileg egy sebes mozgású halfajta neve, de jelentéstapadással a csík fogásával foglalkozó halászembert is jelölheti, akit másképpen csikásznak is nevezünk. A csikászást űző embernek kellett lennie e család i ősének, az azonban már egyáltalán nem biztos, hogy ők rokonságban álltak volna a | Tarcsa családdal. Valószínűleg egyszerűen csak birtokosváltást mutat a régi összetett helységnév elő- és utótaggal. A két Tarcsa a századfordulón kapta mai Kistarcsa és Nagytarcsa nevét. A ma is meglevő nevek akkor még valós viszonyokat jelöltek, azonban ma már valósabb lenne Nagytarcsa esetében a történelmi Csíktarcsa név visz- szaállítása, míg Kistarcáat gyáráról Fésüstarcsának nevezhetnék. Nagytarcsa az 1686. évi török elleni felszabadító háború alatt Vált néhány évre elhagyottá. 1689. után királyi új- játelepítés Csíktarcsát nem érintette, mivel a lakosság A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ könnyűgépkezelői végzettséggel rendelkező dolgozókat. Besorolás az O. Sz. B. szerint. Jelentkezni lehet: a Gödöllői Építőipari Szövetkezet Munkaügyi csooortjánál, Gödöllő, Dózsa Gy. u. 67. visszatért eredeti helyére, s már 1698—99-ben adót rótt ki a vármegye. Bél Mátyás a 18. század második felére vonatkoztatva írta szlávoknak lakóit, az „Üj Magyarország történeti-földrajzi ismertetése” című munkájában. A falu (Dedina) földrajzi nevei között fonókat különböztetnek meg: a Dolny Priater (Alsófonó) és Horny Priater (Felsőfonó) néven. A Svaty honec viszont már Szent-vég jelentésű. Az utóbbi névvel csak a Kistarcsa felőli faluvégen lakó katolikusokat illették. Határrészei: Berdó-legelő, Bíró-tag, Nyilasok, Simay-kút, Alsó-határhegy, Kishegy, Kölesfőd és sorolhatnánk még tovább. Külsőségei közé tartozik Körtvélyes-puszta, Csontmajor, Zubor-liegy. AZ ÖREGHEGY nevű része magasabb az újnál. Ez is egyik jele népünk költői képzelőtehetségének, amely a maga képére alakítja a tájat. A székesfőd szikest jelent. Az Ükürtelek Isaszegen kezdődik, Kerepesen folytatódik, Nagy- tarcsán van a vége. Népi szóalkotás az Ökörhegy is. D. J. Lomtalanítás Idén két alkalommal: fel- szabadulásunk évfordulója előtt és ősszel — október vége felé — szervez takarító"' és lomtalanítási akciót a Városi Vöröskereszt a helyi szervezetek bevonásával. ELNÉZÉST kérünk olvasóinktól, mivel lapunk csütörtöki számába véletlenül hiba csúszott. A „Találkoztak a krónikaírók” — című írásban hibásan jelent meg Sándor Iván neve. III. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1976. FEBRUAR 21., SZOMBAT Felajánlások a város fejlődéséért Pro Űrbe emlékplakettek, oklevelek Kiemelt program Csütörtökön városi ikoordinációs értekezletet tartottak a járási hivatal nagytermében. Ebből az alkalomból adta át Benedek János, a városi tanács elnöke az elmúlt esztendőben a városfejlesztés érdekében kiemelkedően munkálkodó üzemek, intézmények, vállalatok részére a Pro Űrbe emlékplaketteket és az okleveleket. A Pro Űrbe emlékplakett arany fokozatát kapta a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Az ezüst fokozat tulajdonosa lett a Ganz Árammérő Gyár, a Betonútépítő Vállalat M 3-as autópályát építő egysége, a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat dolgozókollektívája Az emlékplaikett bronz fokozatának tulajdonosa lett a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat, a Vegyesipari Szövetkezet, a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet és a Híradó Technikai Üzem. Oklevelet kapott a Kisállattenyésztő Kutató Intézet, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet, a Gödöllői Állami Erdő- és Vad-gazdaság, a Török Ignác Gimnázium, a KIOSZ, továbbá az Imre utcai és a Légszesz utcai általános iskola szülői munkaközössége. A négy esztendő során végzett társadalmi munkájáért a város 10 éves évfordulójára alkotott emlékpla'kettet kapta a Tangazdaság. Kiváló társadalmi munkájáért oklevelet kaipott az MGI Mihályi Dénes, a Gödöllői Gépgyár Makarenko, a GÖFÉM Béke, a Vegyesipari Szövetkezet Angela^ Davis, a Városgazdálkodási Vállalat Bérezik Pál kőműves, a Betonútépítő Vállalat műszaki, valamint a Humán és a LATI Semmelweis szocialista brigádja. A társadalmi munka a városfejlesztés nagy segítsége — hirdette egy tudósítás címe lapunk február 12-i számában, ahol is arról a tanácsi végrehajtó bizottsági ülésről tudósítottunk, amelyen a testület értékelte a tavalyi társadalmi munkát. Az elmúlt esztendei településfejlesztést segítő társadalmi munkaversenynek külön nyomatékot adott a párt XI. kongresszusa, a felszabadulás harmincadik, valamint a várossá alakulás 10. évfordulója. Joggal írhattuk le a megállapítást: a tavalyi társadalmi öszefogás nagyszerű eredményeket hozott. Tervek, gondok, segítség Az elmúlt esztendőben a tanácstagi körzetek 3 millió 993 ezer, a vállalatok, üzemek és intézmények dolgozói, szocialista brigádjai 3 millió 443 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették ifjú városunk fejlődését, szépülését. Az ösz- szegszerű eredmény duplája a tavalyinak. Ez ékesen bizonyítja, hogy az összefogás, a közös ügy szeretető nagy eredményekre képes, a társadalmi munka, az önkéntes városfejlesztők buzgalma, odaadása olyan hatékony erő, amelyet hiba volna számításon kívül hagyni. Éppen az az oka annak, hogy a városi tanács immár minden esztendőben — 1971 óta — ösz- szehívja az úgynevezett koordinációs értekezletet. Az ülésen részt vettek városunk üzemeinek, intézményeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek és iskoláinak politikai és gazdasági vezetői, képviselői, a szocialista brigádok küldöttei. A városi tanács vezetői azzal a nem titkolt szándékkal hívják össze ezt az értekezletet, hogy feltárják a város gondjait, a fejlesztési terveket, a költségvetés arányait, egyszóval mindenkit beavassanak abba a titokba, amelyet az egyszerűség kedvéért nevezzünk így: város- fejlesztés. A gondok és lehetőségek, no és a kívánságok felvázolása után azt várják, hogy mindenki tehetsége szerint segítsen Gödöllő előbbre lépésében. Ez történt a csütörtöki összejövetelen is. Németh Alajos, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg az értekezletet, üdvözölte a megjelenteket, közöttük Plutzer Miklóst, a városi pártbizottság első titkárát, majd átadta a szót Benedek Jánosnak, a gödöllői városi tanács elnökének. Soha annyi járda... A tanácselnök összefoglalójában szólt a tavalyi társadal- mi munka nagyszerű eredményeiről, majd körvonalazta azokat a feladatokat, amelyek megvalósításában a városi tanács ebben az esztendőben a társadalmi munkások is számít. Kitért azokra a tennivalókra, amelyekbe az V. ötéves terv végrehajtása során hatékonyan bekapcsolódhat az egyre erősödő összefogás is. Benedek János megállapította, hogy városunk életében a IV. ötéves terv teljesítésével nagyszerű, jelentős időszak zárult le. Lakásépítésre az előirányzott 325 helyett 369 millió forintot használt fel a város, felépült két nyolctantermes általános iskola, s 475-tel bővült az óvodai helyek száma. Korszerűbb és nagyobb lett a Mátyás király úti iskola, megvalósult az öregek napközije és szociális otthona, s szinte egyedülálló iskolafogászati hálózattal rendelkezik a város. A vízellátással is több gondja volt a városnak négy esztendővel ezelőtt. A tervidőszak alatt 15 kilométerrel bővült az elosztó- hálózat, s több mint nyolc kilométerrel hosszabb szennyvízvezető hálózat szolgálja Gödöllőt. A kulturális tervek megvalósítására összesen 31,4 millió forint állt rendelkezésre, de ezt az összeget éppen az üzemek, intézmények támogatásával sikerült megnövelni. A felsoroltakon kívül épül az Imre és a Légszesz utcai általános iskola sportpályája. A IV. ötéves terv alatt megépült a városban hat kilométernyi szilárd burkolatú út, s 13 kilométer hosszúságú járda — ez utóbbi társadalmi munkával. Benedek János hangsúlyozta, hogy öszefogás- sal soha annyi járda nem épült Gödöllőn, mint 1974-ben, vagy tavaly. Az áruellátás fejlesztésével kapcsolatos terveket is alaposan túlteljesítették. Több üzlet is épült a város területén, s összességében 4235 négyzetméternyi üzlettér, és 930 négyzetméternyi alapterületű ipariszolgáltatótér épült meg. A közvilágítás korszerűsítése során mintegy 300 lámpahelyet alakítottak ki a városban. A tervidőszak eredményeit sokáig lehetne sorolni, összehasonlítani régebbi számokkal, de az értekezlet célja nem ez volt. Benedek János tanácselnök is kiemelte, hogy a milliók mögött ugyancsak nagy értékek rejtőznek: alkotó kapcsolatok a gödöllői üzemek, intézmények és vállalatok pártszervezeteivel, vezetőivel, dolgozóival, szocialista brigádjaival. Az ő segítségüket a IV. ötéves terv során mintegy 20 millió forint értékű társadalmi munka bizonyítja. Ez az öszefogás tette lehetővé többek között, hogy megalakulhatott az önálló városi sportegyesület, s azt is, hogy a gyermekintézmények berendezése, felszereltsége olyan kitűnő. Ez utóbbi elsősorban az Egy üzem — egy iskola akció sikerét igazolja. Elsősorban a művelődési központnál Az elmúlt időszakban kialakult a város egységes arculata, egyre inkább tapasztalható a település szeretete, s ami nem kevésbé fontos, értékeink védelme. Az V. ötéves tervről szólva Benedek János elmondta, hogy városunk fejlesztése kiemelt helyen szerepel, s Pest megye városai közül a legmagasabb fejlesztési alappal rendezik. A tanácselnököt követően helyettese, Gányi Zoltán külön is szólt a városközpont beépítéséről, az ide kerülő három nagy épületegyüttesről, vagyis a tanácsházról, a gimnáziumról és kollégiumról, továbbá a művelődési központról. Az üzemek, intézmények és vállalatok segítségére mindenekelőtt a művelődési központ megvalósításában van szükség, hiszen erre a célra ez idáig a városi tanácsnak mindössze 32 millió forintja van. A tájékoztatókat követően több vállalat képviselője is szót kért, sokan mondták el véleményüket, biztosítva a tanács vezetőit segítségükről. Többen konkrét felajánlást is tettek, csatlakozva a Gödöllői Gépgyár Szeptember 29. brigádjának már e hasábokról is ismert felhívásához. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a művelődési központ építésére többek között 700 óra társadalmi munkát ajánlott fel úgy, hogy gépeik is további 600 órát dolgoznak az építkezésen. A 35-ös tanácstagi körzet lakói eddig — a szervezés még folyik — 530 társadalmi munkaórával járultak hozzá a művelődési központ mihamarabbi megvalósulásához, míg a Betonútépítő Vállalat a tereprendezésből szeretné kivenni a részét. A Ganz Árammérő Gyár 82 brigádja ugyancsak csatlakozott a gépgyári brigád felhívásához, s egy kommunista szombat bevételét ajánlották fel a művelődési intézmény elkészültéhez. Mindez persze remélhetőleg csak a kezdet. Még nagyobb felelősséggel Végezetül Plutzer Miklós szólt az értekezlet résztvevőihez. Hangsúlyozta, hogy Gödöllő előbbre lépését a megyében kiemelten kezelik. A kiemelt feladatok nemcsak kiemelt lehetőségeket jelentenek, hanem sokszoros felelősséggel is járnak. A művelődési központ felépülésével a város tízéves álma válhat valóra. Végezetül a városi pártbizottság első titkára megköszönte a társadalmi munkások tavalyi, valóban, nagyszerű, odaadó, felelősséggel végzett munkáját. F. B.-Szomíali jegyzet Víz A víz, ha úgy tetszik a HaO a földi dolgok egyik legkülönösebbike. Sok baj van vele, bárhonnan is közelítjük. Mert egyszer azért panaszkodunk, hogy jaj, de sok a víz, máskor pedig nagyot sóhajtva újságoljuk: a fene egye meg, megint nincs víz. Számomra elgondolkoztató volt az az eset, midőn az Agrártudományi Egyetem máriabesnyői sertéskísérleti telepén befagyott a vízvezeték, és hogy használhatóvá tegyék, két állatgondozó égő szalmacsóvával látott a kiolvasztásához. Nem is volt baj, a jég felengedett, csakhogy kigyulladt a sertésfiazftató födémé, tetőszerkezete is. Mi ebből a tanulság: sajnos volt a csőben víz, mert megfagyott, azonkívül még szerencse, hogy volt víz, máskülönben hogyan lehetett volna eloltani a sertés- fiazfató lángoló födémét?! Szóval nehéz ezen kiigazodni, s nem járunk messze az igazságtól, ha megállapítjuk, hogy a víz nem más, mint a legnagyobb ellentmondások egyike. Vagy itt van például a havazás. Amikor oly szépen hullottak az aranyos, hófehér pelyhek, amikor gyerekzsivajtól voltak hangosak az utcák, a domboldalak, s amikor a felnőttek rosszkedvűket felejtve, mosolygósán nézték a szánkózó, hancúrozó apróságokat, az égre néztünk, mintha csak csoda történt volna. Vidáman tapostuk a jókora havat, azt se bántuk, hogy a cipőnk bélésig átázott, hogy elfagyott a lábunk, az volt a lényeg, hogy halihó, itt a hó! Nem mindennapi öröm ez, hiszen a fiatalabbak csak képekről s a televízióból ismerték eddig a havazást. Na, ez rendben is van, de mi történt most? Csupa morcos emberrel lehet találkozni a gödöllői utcákon, akiket az sem érdekel, hogy tavaszias az időjárás és a nap életerőt sugározva tűz odafentről. Az az igazság, hogy nincs is idejük felnézni, szemüket járdára , szegezik, illetve csak oda, ahol a járda sejthető, mert oly vastagon belepi a sár, hogy nem is látszik. És — könnyű kitalálni — eme áldatlan állapotért semmi más, csakis a megolvadt hó, közismert nevén, a hóié felelős. És még be is osztja! Mert még nem olvadt el mind, szépen, apránként, beosztással fogy, így még kilátásunk sincs egyelőre arra, hogy egy-két héten belül száraz lábbal átkelhetünk parkjainkon. Foglalkoztat a Rákos-patak is, melynek mint tudjuk, völgye több helyen is festői. A patak már kevésbé. Medre, vizének közvetlen környéke lerakódásokkal teli, elvadult, s ahol lakott területen csordogál keresztül, ott még egyéb, az előbbieknél sokkal különösebb mutatványokra is képes. Nevezetesen például rossz úszógumit, húszéves télikabátot, szétfeslett matracot, s konzervesdobozok tucatjait varázsolja elő nem is tudom, honnan. Vannak itt Gödöllőn, akik kellemetlen szagokról is beszélnek, de sok mindent mondanak az emberek __ Akkor most ör üljünk a Rákos-pataknak, mert kellemes színfoltja a városnak, vagy utáljuk, mert egy valóságos szemétbánya? Én nem tudom. A Rákos mindenesetre nem olcsó mulatság. A tanács feladata egy bizonyos szakaszon a patakmeder rendezése. Talán sokan ki sem találnák mennyibe kerül! Elárulom: 16,5 millió forintba, ami valóban nem kis pénz. Hát különös dolgok ezek, s még lehetne szót ejteni a belvízről, az ivóvízről, sok bosszúságról és örömről, melyeket nemkülönben a vízhez kapcsolódó ellentmondások okoznak. Végül is kikívánkozik a végső következtetés: jó az, nagyon jó, ha bent vagyunk a vízben. de az is nagyszerű ám, ha kint vagyunk a vízből. Fehér Béla
