Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

A tervteljesítés tapasztalatai A járási pártbizottságon az általános iskolák igazgatói, a vezető óvónők és a pedagó­gus párta lapszervezet titkárai részére Guba Pál, a járási pártbizottság titkára előadást tartott a IV. ötéves terv tel­jesítésének tapasztalatairól és az V. ötéves terv' feladatai­ról. Az előadás az oktatási in­tézmények vezetőinek ideo­lógiai továbbképzése kereté­ben. hangzott el. MŰSOR MOZIK Gomba: Oklahoma olaja. Gyömrő: Puha ágyak, ke­mény csaták. Maglód: Gyil­kosság, másodkézből. Mende: Nem zörög a haraszt... Mo- nor: A rendőrség csak áll és néz. Éjszakai előadás: Or­pheusz az alvilágban. Pilis: Végzetes aranyrögök. Tápió- sáp: A só. Üllő: Vörös rek­viem. Vecsés: Egy király New Yorkban. Éjszakai elő­adás: Ki megy a nő után? MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, 13.30-tól: balett­tanfolyam, 20-tól: magnós táncest. Monoron, 16-tól 18-ig a gyermekklub, 19-től 22-ig az ifjúsági klub foglalko­zása. Péteriben, 20-tól 24-ig: zenés klubest. Monori-erdőn, 13-tól a gyermekszakkör, 16- tól az ifjúsági klub foglal­kozása. (Este a Cirkuszher­cegnő című operett megte­kintése, Budapesten.) Könnyebben, gyorsabban Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyömrőn és Pé­teriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sán­dor u. 30., telefon: 207), Mag­lódon és Ecseren: dr. Mó­czár István (Maglód), Pili­sen, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Páz­mány Elemér (Pilis, Kos­suth L. u. 59.), Sülysápon és Úriban, szombaton reggel 7 órától hétfőn reggel 7-ig: dr. ZoleSZ László (Sülysáp), Ül­lőn: dr. Leyrer Lóránd, Ve- csésen: dr. Szeheni Antal tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12-től 19 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, illetve lö-től 19-ig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban. A vecsési Ferihegy Tsz élelmiszer-tartósító üzemében az anyagmozgatás, áruszállítás megkönnyítésére elektromos tar­gonca használatával próbálkoztak meg. A kisgép máris be­váltotta a hozzá fűzött reményeket: az emberi erő kímélésén túl, időmegtakarításban is érezteti hatását. A göngyölegre nem kell várakozniuk a csomagotoknak, s a csomagolt árut továbbító teherkocsikat is egy-kettőre megrakhatják. A tar­gonca jól képzett kezelője, Majer Mihály, több évtizedes ta­pasztalattal rendelkezik: korábban a budapesti közvágóhídon dolgozott. Megbecsült tagja a tartósítóüzem kollektívájának, a Majer család jó néhány más tagjával egyetemben. (—e —a) Ifj. Fekete József felvétele Pilis, Móricz Zsigmond Művelődési Ház r író-olvasó találkozók, tanfolyamok, előadások Tallózás az idei programban Elkészült a pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Ház idei rendez vény tervezete. Az intézmény ebben az év­ben is az MSZMP KB 1974. március 19—20-ig közművelő­dési határozata szellemében tevékenykedik. Ismét megrendezik — ezút­tal másodízben — a szocialista brigádok szellemi vetélkedő­jét. •­Gazdag programot akarnak megvalósítani a könyvhét al­kalmából. A községi könyvtár­ban könyvkiállítást rendeznek, s Fejes Endrét, valamint Fe­kete Gyulát hívják meg író— olvasó találkozóra. Januárban tovább bővült az amatőr csoportok száma: meg­kezdték működésüket a népi táncosok. Két éve megszépült a műve­lődési ház, kívülről tatarozták, a színpadi világítás azonban most sem kielégítő, további javítására 25 ezer forintot for­dítanak az idén. Gondot okoz, hogy a műve­lődési ház nem rendelkezik te­lefonnal. . Szeptemberben középiskolai előkészítő tanfolyamot szer­veznek, orosz nyelv, kémia és matematika tantárgyakból. Tíz előadásból álló sorozat kezdő­dik, Szerelem, házasság, család címmel, az ifjúsági klub és a művelődési ház közös szerve­zésében. A különböző szakkörök, kis­csoportok munkáját még ered­ményesebbé fejlesztik. A szegedi szabadtéri játé­kokra, augusztusban, kétnapos autóbuszkirándulást szervez­nek. (g) MOMOMIDÍH PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLONKIADA S A XVIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1976. FEBRUAR 21., SZOMBAT Iskolagondnokság Gyömrőn Tizenhárom intézmény gazdálkodását irányítják Megszűnnek az élelmezési gondok Gyömrőn az általános isko- 1 Iák gondnoksága az elmúlt év­ben 13 intézmény gazdálkodá­sát irányította. Amint Mészá­ros Dezsőnétöl, a gondnokság vezetőjétől megtudtuk, az intézményeknek jutta­tott évközi támogatás ősz- szege emelkedett, így ellá­tásuk is javult. Tavaly egymillió 750 ezer fo­rintot használtak fel. Nagyobb összeg jutott bútor-, edény- és játékvásárlásra. Főleg a Kos­suth Ferenc és a Pázmány ut­cai, valamint a falusi óvoda felszerelése gyarapodott. Az ételhordáshoz korábban egy használt gépkocsit vásá­roltak, 90 ezer forintért. Saj­nos, a központi konyhán a gázfőző többször elromlott, ezért gyakran késett az étel. Sőt, a gépkocsi is gyakran felmondta a szolgálatot, s elő­fordult, hogy a gyerekek az óvodákban és a napközikben az ebédet csak délután három órakor kapták meg. Szerencsé­re. e gondok az új BARKAS mikrobusz vásárlásával meg­szűntek. Az ételek minőségével is sok baj volt, ugyanis jó ideig hiányzott a konyhán a szak­ember. Képesített szakácsnőt csak ősszel tudtak felvenni, a konyhán dolgozók néhány heti munka után kiléptek. Rá­adásul a pénzügyi ellenőrzés több szabálytalanságot is meg­állapított. December közenétől új élel- mezésvezétő került a konyha élére, s remélhetőleg, az eddi­gi gondok is megszűnnek. A fenntartásra biztosított pénz nagy részét technikai fel­szerelések vásárlására fordí­tották. Ma már minden iskola rendelkezik rádióval, tele­vízióval, magnetofonnal. A szemléltető eszközök állapo­ta is kielégítő. Gyarapodott az iskolák könyvállománya. Je­lentős összegeket fordítottak sportfelszerelések beszerzésére. A napközik, óvodák felsze­reltsége is elfogadható, csu­pán a zsúfoltság okoz gondot, hiszen az óvodákba a megen­gedettnél több gyereket vettek fel tavaly. (g. j.) Új lakásra várva Özek az ajtóban Színház és televízió A Studencz-tanyai autóbusz- megállótól nem messze, a 4-es műút és a vasút által határolt földek közepén, rom, pusztulás képe tűnik elénk. A ház tete­jét elhordták, a csupasz fala­kat az időjárás bontja, por­lasztja. Az eperfák, a szétszór­tan ácsorgó gyümölcsfák is jel­zik: itt élet volt valaha. Belül modem A merengésre nincs sok időnk, mert jókora kutya ront ránk váratlanul. Bélteki Ele­mér fázósan összehúzódva bal­lag az eb nyomában, s csak akkor csitítja el a dühös álla­tot, amikor jó szándékunkról meggyőződött. A közeli kis akácosban a házikó egyetlen szobája földes, ablaka piciny, mennyezete ge­rendás, csak a berendezése modem. A falon élénk színű akvarellek, a sarokban gáztűz­hely. — Két éve házasodtunk ösz- sze — mondja a fiatal gazda, és cigarettára gyújt. — Egy évig 800 forintos albérletben laktunk, Budapesten. A IX. kerületi tanácstól lakást igé­nyeltünk, de még csali bizta­tást sem kaptunk... Valamit tennünk kell, mondogattuk Élni akarnak a szobrok AZ ÉGRE NYÍLÓ tetőüve­gen át téli napfény világítja meg a műtermet. Az ablak előtt óriás asztal, tele festé­kei dobozokkal, simító kés­sel, pattintó bizsókkal, véső­vel, szobrokkal. Mellette áll­vány, félig kész festménnyel, ecsettel, munkára várva, úgy, ahogyan abbahagyták. Fiatal' nő járja a műteremlakást. Fáradt, gondterhelt. Elidőzik egy-egy szépen kimunkált szobor előtt. A művész életé­nek megannyi állomása; ezek. Isrperi mindnek a történetét attól a perctől kezdve, ami­kor még csak képzeletben él­tek. tudja mennyi munka, ve­rejték van bér ne. hogy meg­születhettek, hiszen ő a mes­ter lánya. — Egyszer, régen azt mond­ta apám. aki az élettelen anyagból életet formál, az ir­tózik attól, ami halott. És ő meghalt, de a szobrai élnek, itt maradtak. Szeretném, ha nem halnának meg, valahol tovább élnének. — Hogy érti ezt? — Ügy, hogy megfelelő helyre kerüljenek, ne törje­nek össze. — összetörni? Miért? — A műtermet, hogy apám meghalt. más művésznek utalták ki. Nvilván munkára akarja használni az úi főbér­lő. nem pedig raktárnak. Túrán Kovács Imre szob­rászművész elmúlt év júliu­sában halt meg. Hirtelen. Munka közben. Alkotásai ott maradtak a műteremlakás­ban. Szerény, nagv tehetségű, sokat dolgozó művész volt. Tel etségével párosult szívós­sága nélkül nem tudta volna sikeresen végigjárni nehéz út-' ját. Szegénysorsban élt, kifu­tóként kezdte meg a kenyér­keresést, szülőföldjén, Angyal­földön, később esztergályos, lakatosinas lett. Munka után, szabad idejében csupán fan­táziájára hagyatkozva formált szobrokat. Körmendi Frimm Jenő dekoratív szobrász fedez­te fel, magához vette. Három évig tanult nála. Majd sike­resen felvételizett a Képző- művészeti Főiskolára. Elvég­zése után ott tanított, mint tanársegéd. Még főiskolás ko­rában nyerte el a roma; ösz­töndíjat és a Nemes Marcell- díjat. Ö készítette el a felsza­badulás után az első munkás- szobrot. A , Névtelen munkás” a Landler Jenő Járműjavító előtt ma már szimbólum. Szobrai különben sokfelé megtalálhatók az országban és külföldön is. Gödöllőn Pe­tőfi szobrát, Székesfehérváron disz'-oszvetö fiúfát. Kákán, Miskolcon, Rákospalotán az á'tala készített felszabadulási hős; emlékművet helyeztek el. Balatonfüreden pedig nemré­gen a ..Ladikos” szobrát. Amikor már elismert mű­vész volt. saját sorsából okul­va megszervezte Rákospalo­tán a képzőművészeti szak­kört. ahol tanította a tehetsé­ges fiatalokat. Akkori tanít­ványai között van olyan is. aki ina elismert, Kossuth-dí- jas szobrász. Hallatlan szorgalommal dol­gozott. különösen az utóbbi években. Mintha csak meg­érezte volna, mennvi tenni­valója van még az előtte álló rövid időre. Sok szép alkotás­sal készült el, amelyek egy Talán magát ábrázolta ezzel az „Gserö” című szoborral. A gyönj'örű szép, híres Dózsa-szobor. része itt máradt a műterem­ben. DÓZSA SZOBRA kompozí­ciójának egyszerűségében re­mekmű. lenyűgöző. Amikor tervezte, fantáziája engedett a hagyománynak: Dózsa „Csó­ka” nevű kedvelt, lovával egy- vágtában tette meg az utat Erdélyből Budára, hogy fi­gyelmeztesse a főurakat: az elnyomott nép erős. lázad, nem tűri tovább az önkény- uralmat. A szépség, harmó- n.a mellett réndkívülisége még ennek a lónak, egész sú­lyával meg tudott állni a hát­só két lábán, nem támaszko­dik semmivel. A Dózsa-szo- borral szemben ott van az a szinte lebeső nőalak, űrhajat tartva kezében, amelyet az első szputnyik felbocsátása után tervezett. Akkor azt gon­dolta: majd nyusodtabb órái­ban fehér márvánvból farag­ja meg. Szemben vele bronz­ba öntött férfi fával birkó­zik. Minden porcikája erőről árulkodik. — Ügy gondoltam, ezt az „Oserö” című szobrot teszem a sírjára. Mert erős, fáradha­tatlan volt apám, amíg élt. — Ezeket a nagy szobro­kat pedig — mutatott körbe a művész1 itthagyott árváira — nem tudom hová vinni. Lakásunk kicsi, nem férnek eí benne, meg kár is volna őket raktárba zsúfolni Tér, levegő kell nekik. Azt szeret­ném. ha mondanivalójukat te­kintve parkba, iskolába, gyár elé. gazdasásba kerülnének. Sok ezer forintos értékek ezek, de nem kérünk érte pénzt, csak megmaradjanak, ne törjék össze őket! Csengettek. A házmester jött. Kezében boríték. — Olyan ritkán jönnek — szólt Túrán Kovács Imre lá­nyához — nem tudtam átadni ezt a levelet, még az édesap­jának küldték. Gödöllőről írták. Csiba Jó­zsef küldte, aki húsz évvel ezelőtt annyit szorgalmazta a művész Petőfi-szobrának fel­állítását a városban azon a helyen, ahol a költő lakot: egykor. Irta. hogy az évfor­duló alkalmával ünnepséget rendeznek és arra hívja m ee .. . TURAN KOVÁCS IMRE hi­valkodás nélkül, a maga körüli csendességet szeretve fárad­hat-.tlanul dolgozott élete utolsó percéig. Művész volt Nem szabad, hogv értékes al­kotásai most tönkremenjenek B;zonvára van olyan tanács. tst-e!nök. igazgató, aki az is­kola. a gyár. a művelődési ház elé. a község parkjának, a tsz udvarának díszítésére regen szeretett volna már egy szén szobrot elhelyezni. Kell. hogy ezek a szép szob­rok tovább éljenek! András Ida Etával esténként. S ez lett az eredmény — mutat körbe mo­solyogva. — Átmenetileg. Könnyebb a várakozás — A tanyát lebontották, de ezt a régi nyári konyhát meg­hagyták. Nagyon olcsón vet­tük, alig került többe, mint egyévi albérlet... A monori új lakásokból vásárolunk egyet. A pénzt ifjúsági taka­rékban gyűjtöttük ... Pesten sem volt különb a 800 forintos szobánk. Az autóbuszmegálló­hoz sem kell sokat gyalogol­nunk — mondja, de inkább magának, vigasztalásul, mint nekünk. — Ha meglesz az új lakás, ezt akkor is megtartjuk, nyaralónál:... A feleségem akarja, pedig eleinte nagyon nehezen szokott meg, ő ugyan­is pesti lány. Csend, madárdal A tűzhelyhez lép, és akje- gallyat dob rá, majd folytatja: — Szövőnő, a lőrinci fonú- j ban dolgozik. Ha minden jól megy, tavasztól már a monori tsz-ben dolgozom. Szombaton­ként, vasárnaponként színház­ba megyünk, vagy televíziót nézünk. — Egyébként — és az asz­talra helyezett kis rádióra mu­tat —, ez szórakoztat bennün­ket. Egy ideig még beszélgetünk, majd kimegyünk az udvarra. — Én szeretem a tanyát, a nyugtató csendet, a madarak csivitelését. A múltkor az őzek egészen az ajtónkig jöttek. K. Gy. Vasárnap MNK-nyitány Holnap, vasárnap, megkez­dődik a labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa megyei selejtezője. Járásunk csapa­tai az alábbi párosításban játszanak: Inárcs—Monor, Bugyi—Pilis, Kakucs—Süly­sáp, Vecsés—Bem SE, Pé­teri—Dunakeszi VSE, Tak­sony—Gyömrő. Az elöl állók a pályavá­lasztók. q cukrászdában Felelősségrevonás — gyorsítóit eljárással Kovács Kálmán monori la­kost már négyszer megbüntet­ték, különböző cselekmé-. nyék elkövetéséért. Februái 13-án. este fél hat órakor, erő­sen ittas állapotban betért a monori Hangulat eszpresz- szóba, de a felszolgáló, ter­mészetesen, nem szolgálta ki őt. Kovács felháborodásában három sörösüveget a földhöz vágott, s trágár szavakkal szidalmazta, fenyegette a ven­déglátóhely dolgozóit. A Monori Járásbíróság gyor­sított eljárással tárgyalta arA ügyet, s Kovács Kálmánt 16 hónap javító-nevelő munkára ítélte. Az ítélet nem jogerős. 4

Next

/
Thumbnails
Contents