Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
1976. FEBRUÄR 17., KEDD ’xMátm Megkezdődtek Pest megyéken a népfront válasz tésok Nagy érdeklődés, aktivitás az első falugyűléseken Eredmények és gondok a nagy tárcsáink és a kemenceiek tanácskozása Vasárnap délután Pest megyében megkezdődtek — a Hazafias Népfront VI. kongresszusát előkészítő első nagy eseményként — a népfrontválasztások. Az első nap két községben, Nagytarcsán és Kerhencén találkoztak a lakossággal s helyi népfrontbizottságok és beszámoltak négyesztendős mun hajukról. Március végéig minden Pest megyei községben megtartják a falugyűlésekéi, illetőleg a népfrontgyűléseket. Az alábbiakban az első megyei falugyűlésekről számolunk be. Együttműködve a lakossággal A Hazafias Népfront tevékenysége a közösségért való tenniakarás nevelőiskolája, a legszélesebb politikai tömeg- mozgalom, s egyben a közélet fontos politikai fóruma. Lehetőséget biztosít arra, hogy az emberek magukénak vallva szocialista társadalmunk eszméit és vívmányait, szív- vel-lélekkel dolgozzanak, tevékenykedjenek közös céljainkért, E gondolatok jegyében készítették elő és rendezték meg Nagytarcsán vasárnap délután a falugyűlést, ahol a Hazafias Népfront helyi szervezete és a községi tanács vezetői adtak számot az elmúlt évek munkájáról, az eredményekről és szóltak a község előtt álló feladatokról. Jó volt hallani, hogy a lakosság érdekében végzett közös munka eredményeiről számot adtak. „Munkánk során arra törekedtünk — mondotta Gádoros Gézáné, a Hazafias Népfront községi titkára —, hogy foglalkozzunk a község minden gondjával, problémájával : a településfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, az Olvasó népért mozgalommal, a béke ügyével, a lakosság mozgósításával.” Számos javaslat, kezdeményezés született, hogy a dolgozó nők gondjain, helyzetén is javítsanak Ez a fáradozás sem volt hiábavaló. A községi tanács irányításával bővítették az óvodát, megoldották a gyerekek elhelyezési gondját. A községi tanács beszámolója — amit Mészáros Lajosné tanácselnök mondott el — ugyancsak jó néhány figyelemreméltó eredményt tartalmazott. Megoldódott a község ivóvízellátása, pedagóguslakást vettek, a régieket felújították. Most készül a község csatornázási terve. Az V. ötéves terv időszakában a községben új, nyolc tantermes iskola, szolgáltatóház, védőnői lakás épül, felújítják a kultúrházat. Az elkövetkező időszakban az lesz a legfontosabb köz- művelődési feladat, hogy még több emberben ébresszék fel a kulturált pihenés, önművelés, a tartalmas szórakozás vágyát. A falugyűlésen jelen volt Kovács Istvánná, a választó- kerület országgyűlési képviselője, és felszólalt Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára. A nagytarcsaiak felszólalásában természetesen szó esett a gondokról is. Beszéltek az emberek az autóbuszjáratok problémáiról, az egyes utak rossz állapotáról, a villanyvilágításról! a sportolási lehetőségek megteremtéséről. A falugyűlés szervezőit dicséri, hogy meghívták a Gödöllői ÁFÉSZ, a 20-as számú Volán képviselőit is, akik a helyszínen Válaszoltak a lakosság kérdéseire. A két közös tanácsú község, Kemence és Bemecebaráti egyik legnagyobb gondja a vízellátás. A községek alatt húzódó talajrétegekben fogyóban a vízkészlet: a kutakban tíz esztendő alatt majdnem másfél méterrel süllyedt a vízszint. Az eddig megoldatlan problémát az V. ötéves tervidőszakban megszüntetik; vezetékes ivóvizet kapnak a lakók. Erről s egyéb település- fejlesztési gondokról, eredményekről, feladatokról esett szó megyénk egyik legészakibb községének, az 1800 lakosú Kemencének falugyűlésén. A község mintegy kétszáz Előadás a megyei pártbizottságon Hétfőn délután Budapesten, a megyei pártszékházban rendezte meg — rendszeres politikai elméleti sorozata keretében — az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága újabb előadását a járási, városi pártbizottságok, a megye párt- és tömegszervezeti aktivistái részére. Barinkat Oszkárnénak, a Pest megye} pártbizottság titkárának megnyitója után dr. Szántó György, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára „A kommunista és munkáspártok stratégiája és taktikája a fejlett tőkésországokban” címmel mondott előadást. tanban a sivatagi tájak válnak termővé. Az 50. születésnapját nemrég ünneplő köztársaság az óriáslétesítmények országa lett. Az öntözőrendszer részére eddig 12 Balaton-nagy- ságú víztároló épült, s az Amu-Darja mentén — tizenharmadiknak — mesterséges tenger, ami tízszer akikora, mint a többi együttvéve. Természetesen a mezőgazdaság területén is mélyebbre hatolt a tudomány. A kilencedik ötéves tervben 21 százalékkal növekedett a mezőgazdasági tudományos kutatóközpontok száma. Ma 685 ezer tudományos kutató dolgozik ezekben a központokban. Remoszlov akadémikus, a Kijev környéki mimovkai kutatóközpontban kitermesztett egy olyan különleges búzafajtát, amely a kevesebb napfénnyel rendelkező területeken is jó termést hoz. Nemcsak a tudományos intézetekre, a mezőgazdasági szakiskolákra is nagy gondot fordítanak. A kilencedik ötéves tervidőszakban már 1415 szakiskola működött, ahol 95 szakmában 500 ezer embert képeztek ki. A kolhozokban és a szovhozokban is folyik a munkaver. seny, amelyet erkölcsileg és anyagilag is ösztönöznek. Az elmúlt öt év alatt 650 ezer mezőgazdasági dolgozó kapott kitüntetést, érdemrendet, 1480-an a Szocialista Munka Hőse elmet, 38-an pedig Állami Díjat. II MILLIÓ I A számok birtokában tehát joggal állaFÉLE ÁRU I píthatjuk meg: a Szovjetunió még erő* ............. ...sebb, még gazdagabb lett a kilencedik ötév es tervben, s a szovjet emberek jobban élnek, mint bármikor. Ezt a megállapítást is érdemes számokkal bizonyítani. A nép életszínvonalának emelésére az állam 1,7-szebesét költötte ebben az ötéves tervben, mint az azt megelőzőben. A Szovjetunióban ma 11 millió áruféleség közül válogathat s vásárló, s hogy van ehhez pénze is, bizonyítja az a tény, a munkások és alkalmazottak bére átlagban 20, a kolhoztagok keresete 25 százalékkal, a bérből és fizetésből élőik havi átlagbére 141 rubelre nőtt (1970-ben 122 rubel volt). Ezenkívül területi bérpótlékot vezettek be, növelték az éjszakai pótlékot, a nyugdíjakat és az ösztöndíjakat, s ezzel 40 millió ember jövedelme nőtt meg. 1971-től 1975-ig 540 millió négyzetméter lakást építettek, ami azt jelenti, hogy 56 millió szovjet ember költözött új lakásba. Moszkvában a Troperjevo kerületben — amelyről személyesen is meggyőződtem — huszonkét szintes házakat építettek előre gyártott elemekből. Üj kultúrotthonokat, mozikat, színházakat emeltek Még több jutott volna a szovjet nép anyagi és szellemi igényeinek kielégítésére, ha a mezőgazdaságot nem sújtotta volna aszály, ha egyes iparágak fokozottabb gondot fordítanak a hatékonysági és minőségi követelményekre. A tizedik ótéves terv előírja e hibák kijavítását, a szovjet gazdaság egyenletes fejlesztését, a hatékonyság fokozását. Mindez azon ban nem feledtetheti, hogy a kilencedik ötéves terv a Szovjetunió történelmének legjobb ötéves tervidőszaka volt. FODOR LÄSZI Ö (A cikk második részét holnapi lapunkban közöljük). lakójának gyűlésén megjelent dr. Krisanak Klára, a váci járási hivatal elnökhelyettese és Döme Tamás, a Hazafias Népfront járási titkára. A gyűlésen Pongrácz János tanácselnök egyebek közt arról szólott, hogy az utak, járdák és hidak állapota nem felel meg a követelményeknek. Rövidesen szilárd burkolattal látják el Bernecebarátiban a Lehel utcát, Kemencén pedig az Arany János utcát. Az eddigi eredmények is biztatók: sok helyütt épült áteresz az utak alatt és tavaly átadták a Kemence-patakot átívelő új hidat, mely az egyik felhő- szakadáskor megrongálódott régi híd helyére került. A járdaépítésben számítanak a községek lakóinak társadalmi munkájára. Kemence és Ber- necebaráti szépítéséért fejenként majd 240 forintnyi munkát végezitek tavaly a lakók. Ez az összeg az 1974. évinek több mint kétszerese. A szociális ellátás is sokat javult. Megépült Kemencén a fogorvosi lakás és rendelőintézet. A körzeti fogorvos most mindkét község lakóit ellátja. A felszólalók közül Tóth László, a helyi erdőgazdaság dolgozója azit vetette fel, hogy — közösen — villanyvezetéket kellene építeni az új lakásokhoz, melyekben főként fiatal házasok élnek. A tanács térvében már szerepel e házak árammal való ellátása, s mint a tanácselnök mondotta: örömmel veszik ehhez a fiatalok segítségét. A felszólalásokat követően a falugyűlés megválasztotta a Hazafias Népfront helyi bizottságainak tagjait, s Mezei MiHósné személyében a megyei küldöttet. V. G. P. JÁRÁSRÓL - JÁRÁSRA (2.) Á szaktudás anyag Megyei jellemzők a váci járás gazdaságában A váci járás alapvető sajátosságai megegyeznek Pest megyéével: kicsiben tükrözik a megye gondjait és eredményeit. Jelen vannak az agglomerációs problémák, a bejáró munkások magas száma, ugyanakkor jellemző volt a gazdaság kiemelt, intenzív fejlesztése a IV. ötéves tervben. Ezek az egyeA járásokat határvonalaik csak közigazgatásilag választják el egymástól. Életűik, a különböző járásokban élők munkája szerves egységet alkot, jó eredményük a megye sikere, gyengéik a megye előrehaladását is nehezítik. Sorozatunkban, amelyet a mai napon 2. számmal jeleztünk, Pest megye járásainak gazdasági fejlődését, legközelebbi jövőjét kívánjuk körvonalazni, mint ahogy ezt első, a monori járásról készült múlt heti írásunkban is tettük. A tájékozódásban és tájékoztatásban azok a segítőink, akik a járások társadalmi, politikai életét irányítják, gazdasági szervezetének ütőerén tartják kezüket: a pártbizottságok első titkárai, a tanácsok vezetői. A velük folytatott beszélgetések hétről hétre minden kedden lapunk e helyén jelennek meg. Fejlődés — az országos átlagot meghaladva — A váci járás ipari és mezőgazdasági üzemei, termelő- egységei a IV. ötéves tervben dinamikusan fejlődtek, a terv lényeges mutatóit teljesítették, fejlődésük üteme meghaladta az országos átlagot. Az eredmények annál értékesebbek, mivel nem az extenzív fejlesztés, hanem a termelékenyebb, hatékonyabb munka gyümölcsei. Az ipari termelés 38 százalékos felfutását csaknem azonos létszámmal, 85—90 százalékban a termelékenység növelésével értük el, a mező- gazdaságban pedig a kedvezőtlen természeti adottságok, és «inak ellenére, hogy a mező- gazdasági foglalkozásúak száma tovább csökkent, s ma már a járás keresőképes lakosságának mindössze 7 százalékát teszik ki. A tárgyi hűség kedvéért tegyük hozzá: a dinamikus fejlődéshez hozzájárult néhány kiemelt, intenzív, beruházás is; a IV. ötéves tervben kezdődött a termelés például a Dunakeszi Házgyárban, ekkor helyezték üzembe a Dunakeszi Hűtőházat — technológiailag mindkettő a világszínvonalat képviseli! Végül a gazdasági fe’jlődés örvendetes tényei közé soroljuk azt is, hogy ebben az ötéves tervben sikerült foglalkoztatást biztosítanunk azoknak a nőknek, akik a Dunától távolabb eső községekben élnek: a Váci Kötöttárugyár vámosmikolai konfekcióüzeme most mintegy másfélszáz leánynak, asszonynak nyújt megélhetést Aktívabb információcsere — Hogyan ítélik meg a kommunisták szerepét, közreműködését a gazdaságpolitikai célok elérésében? Kedvezőbb a diplomás nők helyzete a tsz-ekbsn A Termelőszövetkezeteik Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott, és egyebek között a termelőszövetkezetekben dolgozó női agrárszakemberek foglalkoztatásáról és életkörülményeiről tárgyalt. Az elmúlt időszakban jelentősen bővült a felsőfokú képzettségű szakemberek, köztük a női szakemberek foglalkoztatása. Jelenleg a tsz-ekben dolgozó diplomás szakemberek .több mint 20 százaléka nő. Számuk várhatóan tovább növekszik, mivel az elkövetkezendő négy-öt évben 2500 nő szerez agrárdiplomát és közülük minden harmadik termelőszövetkezeti gazdaságban kezdi meg munkáját. , A női agrárszakemberek jól beilleszkedtek a szövetkezeti közösségekbe. A tsz-tagság többsége — ellentétben a 7—8 évvel ezelőtti tapasztalatokkal — bizalommal fogadja a női diplomásokat. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik, hogy a női szakemberek igyekeznek lépést tartani a növekvő szakmai követelményekkel és vezető beosztásban is eredményes munkát végeznek. A tanácskozáson megállapították: javulás tapasztalható a női szakemberek javadalmazásában, de még mindig számos gazdaságban a nők az azonos munkát végző férfiak munkadíjának csak 70—95 százalékát kapják. Továbbra is fontos feladatnak tartják, hogy biztosítsák a nők fokozottabb részvételét a vezetésben. Ez nemcsak a szövetkezetek választott testületéibe való részvételre vonatkozik, hanem felsőfokú képzettséget igénylő vezető munkakörökre is, mert itt jelentős aránytalanságok tapasztalhatók; az üzemgazdásza és a főkönyvelői munkaköröket több száz szövetkezetben női szakemberek töltik be, addig a főmezőgazdászok és főállattenyésztők között csak elvétve találni nőt. — Rendkívül nagy jelentőségűnek tartjuk azt a felismerést — nevezhetnénk szemléleti-tudati változásnak is —, amely az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozata után kezdett utat törni magának a kommunisták körében, és az 1974. decemberi határozat nyomán aratott teljes győzelmet: nevezetesen, hogy a gazdaságpolitikai tevékenység, a termelés pártirányítása — o szocialista forradalom. döntő kérdése! — Ez a felismerés adta az ösztönzést ahhoz, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet szenteljünk az ipari és mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának. A dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárat kivéve, az összes többi üzemünk valamelyik, másutt székelő vállalat gyáregysége, illetve telephelye. Rengeteg energiát követel tőlünk a telephely és a vállalati központ közötti kapcsolat javítása, fejlesztése. Ma még gyakran gond, hogy közöttük lassú az információcsere, mind a tervek készítésénél, majd az eredmények értékelésénél, mind pedig a minisztériumi intézkedések realizálásánál. Ugyancsak ez a felismerés diktálta, hogy minden eszközzel felvegyük a harcot a téeszek kedvezőtlen természeti adottságai ellen. A vezetés színvonalának javításával — ma már 61 százalékuk rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel — s a pártszervezetek megerősítésével. Járásunkban szövetkezeti-községi pártbizottságok és pártvezetőségek jöttek létre, nagyobb hatáskörrel és jobb politikai felkészültséggel. Az erők összevonásával — A járás hegyes-völgyes vidéke, az északibb fevés miatt hűvösebb éghajlat, a kedvezőtlen talajszerkezet — tény. Mit tehetett ezek ellen az erők összevonása? — Sokat; nagy szerepe volt a tsz-tagság szakmai képzésének — amiben a kommunisták jártak az élen —, a termelési színvonal növelésében is. Ami pedig az erők egyesítését illeti: a IV. ötéves terv kezdetén a járásban 28 téesz, 3 szak- szövetkezet és egy állami gazdaság működött; a mezőgazdaságot, tehát területileg és termesztés tekintetében is nagy fokú elaprózottság jellemezte: szinte minden téesz mindenből termelt egy keveset. Az átlagos földterület 1200 hektár volt. A járási pártbizottság és a járási hivatal kezdeményezésére már 1969-től kooperációs körzetek kialakítására törekedtünk, amelyek előkészítik a tesz-ek egyesülését. Később — a IV. ötéves tervben — közös vállalkozások, egyszerű gazdasági egyesülések, úgynevezett EGE-k alakultak. Vác környékén a szarvasmarha-tenyésztésre, a Börzsöny vidékén a bogyósgyümölcs feldolgozására, a legelőiben, rétben gazdag A gyorsabb haladás érdekében — Az V. ötéves terv feladatai — még az előzőnél is nagyobbak. Milyen nehézségek állnak a gazdasági és politikai vezetők előtt, amelyeket — a gyorsabb előrehaladás érdekében — le kell küzdeni? — Az iparban feltétlenül fokozni kell a gépek kihasználtságát, második — vagy ahol lehetséges — harmadik műszak bevezetésével. A Váci Kötöttárugyár vámosmikolai üzemében jelenleg egy műszakban 100 nő dolgozik, s mintegy 45—50 van szülési, gyermekgondozási szabadságon; véleményünk szerint ebben a rendkívül korszerű üzemben 200 nődolgozót lehetne két műszakban foglalkoztatni, persze ehhez a vállalat vezetőinek előbb meg kellene oldaniuk a gyermekek bölcsődei-óvodai elhelyezését, a dolgozók szállításait, s a második műszak anyagi ösztönzését. Ugyancsak fontos feladatnak véljük a két műszakos termelés bevezetését a Mechanikai Laborban, legalább az új, nagy értékű gépeken. Feltétlenül folytatni kell a IV. ötéves tervben a vállalatoknál megkezdett profiltisztítást, a termékszerkezet korszerűsítését, akár olyan áron, hogy a dolgozókat átképzik az új munkaterületüknek megfelelő szakmákra. — A mezőgazdaságban a a meglevő társulások további erősítése, 4 szakosodás folytatása és a tejtermelés növelése az elsődleges feladat A járási tej termelési átlag jelenleg 2200—2300 liter. Kevés, pedig jócskán szépít rajta az állami tangazdaság négyezer literes eredménye. Van azonban olyan szakosított tehenészeti telep is a járásban, ahol az évi hozam a 2000 litert sem éri el. A pártszervezetek cselekvési programjában ezért a tejtermelés fokozása, a szemlélet megváltoztatása központi feladat. Most ugyanis nemcsak a gondozás, a szakértelem hagy kívánnivalót, hanem még a vezetők szemlélete is: úgy gondolkoznak sok helyen, hogy azt a veszteséget, ami az állattenyésztésben mutatkozik, könnyen lenyelik, mert majd behozzák a kiegészítő üzemágban vagy a bogyósgyümölcs termesztésében. Azt tartanánk helyesnek, hogy a tsz-vezetők- nél a tejtermelés fokozása legyen prémiumfeltétel. Kívánatos lenne, hogy a járási átlag az ötéves terv végére érje el a 3800 litert. Ösztönzők a tudás gyarapítására — A gazdaságpolitikai tevékenység mellett, mit tekintenek a járás vezetői a kommunisták fő feladatának? — Járásunkban meghonosodott az a jelszó, hogy a szaktudás anyagi erővé válik. Most ezt kell minél jobban átültetni a gyakorlatba. Szeretnénk, ha az új kollektív szerződések kidolgozásánál! olyan ösztönző rendszert fogadnának el az üzemekben, ami a tanulást, a nagyobb tudást segíti, honorálja. Nyíri Év» Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, a váci járási pártbizottság első titkára, Kri- ma János, a járási hivatal elnöke és Illefalvi László, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője nyilatkozott lapunk munkatársának. üzemei antaimas- á váltak a korszerű gazdálkodásra, az iparszerű gazdaági rendszerekben való részvételre. vidékeken pedig most van alakulóban egy juhte- nyésztési társulás. Az elképzelésünk bevált, a gazdasági együttműködés, és a pártszervezetek megfelelő politikai előkészítő munkája után számos közös gazdaság egyesült, s az addigi 28-ból 11, illetve — két budapesti tsz-szel együtt — 13 lett. Most már a járás mezőgazdasági zesea, azonosságok is indokolták — mondják a járás vezetői —, hogy mind a IV., mind pedig az V. ötéves terv időszakában híven adaptálják a megyei politika koncepcióit a járásra. Erről, valamint a további feladatokról Barát Endre, áz MSZMP A község fejlesztéséért, szépítéséért
